• Tartalom

49/2015. (IX. 8.) BM rendelet

egyes vízügyi és vízvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1

2015.09.15.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (12) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (10) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel egyetértésben –,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. és 31. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló
18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet módosítása

1. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 4. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló
31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosítása

2. § A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

e) PBT anyagok: perzisztens, bioakkumulatív, toxikus anyagok, vagyis a környezetben hosszan tartó ideig megmaradó, bizonyos élő szervezetekben felhalmozódó mérgező anyagok.”

3. § Az R1. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Európai Unió valamennyi vízgyűjtő kerületére vonatkozóan új, magas szintű és egységes monitoring információkkal ellátó mechanizmust – a megfigyelési listán szereplő anyagok monitorozását – kell működtetni a lehetséges kockázatok feltérképezése céljából. A mechanizmusnak egy megfigyelési listán ideiglenesen feltüntetett, korlátozott számú anyagra és korlátozott számú monitoring helyszínre kell vonatkoznia, ugyanakkor reprezentatív adatokat kell szolgáltatnia, amelyek megfelelnek az elsőbbségi anyagok uniós meghatározási folyamatának céljára. A 8. mellékletben lévő megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot legalább 12 hónapon át a 9. mellékletben kijelölt mintavételi helyeken kell monitorozni. Az első megfigyelési lista esetében a megfigyelési időszak 2015. szeptember 14-én kezdődik. A monitoringot évente kétszer, a téli és a nyári időszakban kell végezni.”

4. § (1) Az R1. 11. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E rendelet
a) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2., 4., 5., 7. és 8. cikkében, valamint II., V. és X. számú mellékletében foglaltaknak;
b) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014. október 30-i 2014/101/EU bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”

(2) Az R1. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E rendelet a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vízpolitika keretében uniós szintű monitoring alá helyezendő anyagok megfigyelési listájának összeállításáról szóló 2015. március 20-i 2015/495/EU bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

5. § Az R1. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

6. § Az R1. 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

7. § Az R1. 7. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

8. § Az R1. az 5. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

9. § Az R1. a 6. melléklet szerinti 9. melléklettel egészül ki.

10. § Az R1. 6. §-ában a „kémiai minőségi szintre (azaz a vízszennyezettségre) vonatkozó vízszennyezettségi” szövegrész helyébe a „kémiai állapotra vonatkozó környezetminőségi” szöveg lép.

3. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet módosítása

11. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben az elsőrendű árvízvédelmi vonalon szilárd burkolatú út vagy kerékpárút létesül, az útalap szerkezete és a burkolat beleszámít a mértékadó árvízszint feletti magassági biztonságba.”

4. A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló
10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet módosítása

12. § (1) A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszíni víz jó kémiai állapotának eléréséhez és megőrzéséhez az 1. mellékletben meghatározott környezetminőségi, a jó ökológiai állapotának eléréshez a 2. és 3. mellékletben meghatározott vízminőségi határértékek (a továbbiakban a környezetminőségi és a vízminőségi határértékek együtt: vízszennyezettségi határértékek) betartását biztosítani kell.
(2) A felszíni vízre vonatkozó vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelés időpontját általánosan úgy kell meghatározni, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestre meghatározott környezeti célkitűzés teljesüljön.”

(2) Az R2. 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A felszíni vizek kémiai állapotának meghatározása 2015. december 22-ig – figyelemmel a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet 7. §-ára – az 1. melléklet 1. pontban felsorolt anyagokra vonatkozóan az 1. melléklet 1. pontban előírt környezetminőségi határértékeken alapul. Annak érdekében, hogy megvalósuljon a felszíni vizek jó kémiai állapota, az 1. melléklet 2. pontban meghatározott felülvizsgált környezetminőségi határértékeket kell végrehajtani az alábbiak tekintetében:
a) az 1. melléklet 2. pontban a 2., 5., 15., 20., 22., 23. és 28. sorszámú anyagok tekintetében a felülvizsgált környezetminőségi határértékeket 2015. december 22-i hatállyal kell alkalmazni, azzal a céllal, hogy ezen anyagok tekintetében 2021. december 22-ig elérjék a felszíni vizek jó kémiai állapotát a 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben szereplő intézkedési programokon keresztül; valamint
b) az 1. melléklet 2. pontjában szereplő 34–45. sorszámú, újonnan azonosított elsőbbségi anyagok tekintetében a környezetminőségi határértékeket 2018. december 22-i hatállyal kell alkalmazni, azzal a céllal, hogy ezen anyagok tekintetében 2027. december 22-ig elérjék a felszíni vizek jó kémiai állapotát, és megakadályozzák a felszíni víztestek kémiai állapotának romlását. E célból 2018. december 22-ig ezen anyagokra kiterjedő kiegészítő megfigyelési programot kell végrehajtani.”

13. § (1) Az R2. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszíni vizeket szennyező elsőbbségi anyagok környezetminőségi határértékeit az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 1. melléklet 2. pontban megállapított környezetminőségi határértékeket az 1. melléklet 3. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően kell alkalmazni.”

(2) Az R2. 3. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdésekkel egészül ki:

„(1a) Az 1. melléklet 2. pontjában az 5., 15., 16., 17., 21., 28., 34., 35., 37., 43. és 44. sorszámmal szereplő anyagok tekintetében az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott, biótára vonatkozó környezetminőségi előírásokat kell alkalmazni. A 2. § (2a) bekezdésben hivatkozott anyagoktól eltérő anyagok tekintetében az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott vizekre vonatkozó környezetminőségi előírásokat kell alkalmazni.
(1b) Amennyiben mért vagy becsült környezeti koncentrációk vagy kibocsátások eredményeként a vízi környezetre nézve vagy azon keresztül potenciális kockázatot jelentő – akut expozícióból származó – tényező azonosítása történt, és ahol biótára vagy üledékre vonatkozó környezetminőségi határértékeket alkalmazására került sor, a felszíni vizeket is monitorozni kell, és az 1. melléklet 2. pontjában szereplő, a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi határértékeket (MAC-EQS) kell alkalmazni, amennyiben meghatároztak ilyen környezetminőségi határértékeket.
(1c) Ha a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló rendelet értelmében az elérhető legjobb, de nem aránytalanul költséges módszerrel elvégzett mérés kiszámított átlagértéke a »mennyiségi meghatározás határértéke alatt van« minősítést kapja, és ha a »mennyiségi meghatározás határértéke« az említett módszer esetében a környezetminőségi határértékek felett van, akkor az ezen mért anyagra vonatkozóan kapott eredményt nem lehet figyelembe venni az érintett víztest általános kémiai állapota értékelésének céljára.
(1d) Azon anyagok esetén, amelyekhez üledékre, illetve biótára vonatkozó környezetminőségi határértékek kerülnek alkalmazásra, az adott anyag tekintetében a monitoringot évente legalább egyszer el kell végezni a megfelelő mátrixban, kivéve, ha a műszaki ismeretek és a szakértői vélemények alapján más időközök indokoltak.”

(3) Az R2. 3. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) Az aktualizált vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe bele kell foglalni az alábbi információkat:
a) az alkalmazott elemzési módszerek esetében a mennyiségi meghatározás határértékei, valamint az e módszereknek a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló rendeletben meghatározott minimumkövetelményekhez viszonyított teljesítményét bemutató táblázat;
b) a monitoringok (1d) bekezdés szerint alkalmazott gyakoriságának indokolása, amennyiben a monitoringok közötti időszakok egy évnél hosszabbak.
(3b) Az aktualizált vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, amelyek tartalmazzák a felszíni vizek kémiai szennyezésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedések eredményeit és hatását is, valamint az időközi jelentést, amely ismerteti a tervezett intézkedési program végrehajtása terén elért előrehaladást, a vízvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján keresztül közzé kell tenni abból a célból, hogy elektronikus formában hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára.”

(4) Az R2. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott elsőbbségi anyagok jelenlétének hosszú távú tendencia elemzéséhez a biótában, illetve üledékben legalább 3 évente monitoringot kell folytatni a bennük felhalmozódó anyagokra, különös tekintettel a 2., 5., 6., 7., 12., 15., 16., 17., 18., 20., 21., 26., 28., 30., 34., 35., 36., 37., 43. és 44. sorszámú anyagra. A környezetminőségi határérték túllépése esetén intézkedést kell hozni annak biztosítására, hogy ezek a koncentrációk ne emelkedjenek az 1. melléklet 2. pontban meghatározott határértékek fölé.”

(5) Az R2. 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az 1. melléklet 2. pontban az 5., 21., 28., 30., 35., 37., 43. és 44. sorszámú anyaga tekintetében – 3. § (1d) bekezdés és a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet 4. melléklet I. fejezet 1. és 2. pontja szerint az elsőbbségi anyagok tekintetében előírtnál kevésbé intenzív monitoring folytatható, feltéve, hogy a monitoring reprezentatív, és statisztikailag megbízható viszonyítási alap áll rendelkezésre az adott anyagok vízi környezetben való jelenlétére vonatkozóan.”

14. § Az R2. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszíni víz ökológiai állapotát befolyásoló vízminőségi határértékeket a 2. és a 3. melléklet tartalmazza.”

15. § Az R2. 8. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

i) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

16. § Az R2. 1. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

17. § Az R2. 3. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

18. § Hatályát veszti az R2.

b) 5. §-a.

5. Záró rendelkezések

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik munkanapon lép hatályba.

20. § (1) E rendelet

a) 2. és 4. alcíme a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) 2. alcíme a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014. október 30-i 2014/101/EU bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 2. alcíme a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vízpolitika keretében uniós szintű monitoring alá helyezendő anyagok megfigyelési listájának összeállításáról szóló 2015. március 20-i 2015/495/EU bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

Az igazgatási szolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozat
1.    Alulírott .................................................................................................. mint a(z) ................................................................ képviseletére jogosult személy nyilatkozom, hogy a vízjogi engedély iránti kérelemhez szükséges
...................................................................... Ft
igazgatási szolgáltatási díjat megfizettem.
2.    Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. mellékletének ...................................................................... pontja(i) alapján került megfizetésre.
3.    Az igazgatási szolgáltatási díj megállapításánál irányadó beruházás összköltsége ................................................................ Ft, amelynek létesítményenkénti bontása és annak értéke a következő:
Kelt: ..................................., ................ (év) .................................. (hónap) ............. (nap)
......................................................................
aláírás

2. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

1.    Az R1. 2. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Eljárás a kémiai minőségi szintek megállapítására
A vízi ökoszisztéma védelmével kapcsolatban a veszélyes szennyező anyagok környezetminőségi és/vagy vízminőségi határértékének megállapításakor a következők szerint kell eljárni. A határértékeket a vízre, az üledékre vagy a biótára lehet megállapítani.
Ha lehetséges, az akut és a krónikus adatokat egyaránt be kell szerezni a következőkben ismertetett, a szóban forgó víztestre jellemző lényeges taxonokra, de ugyanígy más olyan vízi taxonokra is, amelyekre adatok állnak rendelkezésre. A taxonok „alapkészlete” a következő:
– algák
– makrofitonok,
– daphnia vagy a sós vizekre nézve reprezentatív organizmusok és
– halak.
A környezetminőségi határérték megállapítása
A legnagyobb átlagos éves koncentráció megállapítása a következő eljárás szerint történik:
a) Minden esetben megfelelő biztonsági tényezőket kell megállapítani, összhangban a rendelkezésre álló adatok természetével és minőségével, továbbá „Az újonnan számbavett anyagok kockázatbecsléséről szóló 93/67/EGK bizottsági irányelv és a meglévő anyagok kockázatbecsléséről szóló 1488/94 számú bizottsági rendelet kiegészítésére kiadott műszaki útmutató” II. részének 2.3.1. szakaszában foglalt iránymutatással, valamint az alábbi táblázatban foglalt biztonsági tényezőkkel:

Biztonsági tényező

Legalább egy akut L(E)C50 az alapkészlet minden egyes trofikus szintjéből

1000

Egy krónikus NOEC (vagy hal, vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre nézve reprezentatív organizmus)

100

Két krónikus NOEC két trofikus szintet képviselő fajokból (hal és/vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre és/vagy algákra nézve reprezentatív organizmus

50

Krónikus NOEC-k, három trofikus szintet képviselő legalább három fajból (rendesen hal, daphnia, vagy egy, a sós vizekre és algákra jellemző organizmus)

10

Más esetek, ideértve a terepi adatokat vagy modell-ökoszisztémákat, amelyek pontosabb biztonsági tényezők számítását és alkalmazását teszik lehetővé

Esettől függően

b) ahol a perzisztenciáról és a bioakkumulációról rendelkezésre állnak adatok, azokat figyelembe kell venni a környezetminőségi szint végső értékének levezetésekor;
c) az így levezetett szintet egybe kell vetni a terepi vizsgálatokból származó minden ténnyel. Anomáliák jelentkezésekor a számítást felül kell vizsgálni, hogy pontosabb biztonsági tényező legyen számítható;
d) a kiszámított szintet a pontosabb biztonsági tényező számítása érdekében szakértői felülvizsgálatnak és társadalmi vitának kell alávetni.î
3. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez
Az osztályba sorolás
1.    Az ökológiai állapot, illetve potenciál osztályba sorolása
1.1.    Felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályba sorolása
    A felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásokon a vízfolyást (illetve annak elkülönített víztesteit) a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai állapot függvényében:

 

Az ökológiai állapot osztálya

Színkód

 

kiváló

kék

 

zöld

 

mérsékelt

sárga

 

gyenge

narancs

 

rossz

vörös

1.2.    Mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek ökológiai potenciáljának osztályba sorolása
    A mesterséges és erősen módosított víztestek osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásakor a vízfolyás ezen víztestekhez tartozó szakaszait a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai potenciál függvényében:

 

Az ökológiai potenciál osztálya

Színkód

 

Mesterséges víztestek

Erősen módosított víztestek

 

jó és a fölött

egyforma zöld és világosszürke sávok

egyforma zöld és sötétszürke sávok

 

mérsékelt

egyforma sárga és világosszürke sávok

egyforma sárga és sötétszürke sávok

 

gyenge

egyforma narancs és világosszürke sávok

egyforma narancs és sötétszürke sávok

 

rossz

egyforma vörös és világosszürke sávok

egyforma vörös és sötétszürke sávok

2.    A kémiai állapot osztályba sorolása
2.1.    A vízfolyások víztesteinek kémiai állapotát a térképi ábrázolás során külön színkóddal kell jelölni a következők szerint:

 

A kémiai állapot osztálya

Színkód

 

kék

 

nem éri el a jó állapotot

vörös

2.2.    A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben további térképeket lehet bemutatni, amelyek a következő anyagok közül egy vagy több vonatkozásában a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet 1. mellékletének 1.1. pontban meghatározott többi anyagra vonatkozó információtól külön mutatják be a kémiai állapotra vonatkozó információkat:
a)    az 5., 21., 28., 30., 35., 37., 43. és 44. sorszámú anyagok (mindenütt előforduló PBT anyagok);
b)    a 34–45. sorszámú anyagok (újonnan azonosított anyagok);
c)    a 2., 5., 15., 20., 22., 23. és 28. sorszámú anyagok (olyan anyagok, amelyekre felülvizsgált, szigorúbb környezetminőségi előírások vonatkoznak).
Az ilyen további térképek készítése során törekedni kell annak biztosítására, hogy azok a vízgyűjtő terület szintjén és uniós szinten összehasonlíthatók legyenek egymással.

4. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

A minőségi elemek megfigyelésénél referenciaként alkalmazható szabványosított módszerek

I. A minőségi elemek biológiai mintavételezésének szabványai

 

EN ISO 5667-3:2012

Vízminőség – Mintavétel – 3. rész: A minták tartósítása és kezelése

II. A fitoplanktonra vonatkozó szabványok

 

EN 15204:2006

Vízminőség – Útmutató szabvány a fitoplankton fordított mikroszkópos számlálására (Utermöhl-technika)

EN 15972:2011

Vízminőség – Útmutató a tengeri fitoplankton kvantitatív és kvalitatív vizsgálatához

ISO 10260:1992

Vízminőség – A biokémiai paraméterek mérése – Az a-klorofill-
koncentráció spektrometriás meghatározása

III. Makroszkópikus gerinctelenekre vonatkozó szabványok

EN ISO 10870:2012

Vízminőség – Útmutató az édesvízi bentikus makrogerinctelenek mintavételi módszereinek és eszközeinek kiválasztásához

EN 15196:2006

Vízminőség – Útmutatás a chironomidák (kétszárnyúak rendje) lárvái levedlett bőrének mintavételéhez és a minta kezeléséhez ökológiai értékelés céljából

EN 16150:2012

Vízminőség – Útmutató a bentikus makrogerinctelenek időarányos Multi- Habitat eljáráson alapuló mintavételéhez

EN ISO 19493:2007

Vízminőség – Útmutató szilárd aljzaton lévő élőlényközösségek tengerbiológiai vizsgálatához

EN ISO 16665:2013

Vízminőség – Útmutató a laza tengerfenék makrofaunájának mennyiségi mintavételéhez és a minta kezeléséhez

MSZ EN 27828:1998

Vízminőség – Biológiai mintavétel – Útmutató a vízi fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek kézi hálós mintavételéhez

MSZ EN 28265:1998

Vízminőség – A biológiai mintavétel módszerei – Útmutató a kavicsos aljzatú sekély édesvizekben élő fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek gyűjtésére alkalmas mennyiségi mintavevők szerkezetéhez és használatához

MSZ EN ISO 9391:2000

Vízminőség – Mélyvízi makroszkópikus gerinctelenek mintavétele – Útmutató a telepítéshez, a minőségi és a mennyiségi mintavevők használatához

MSZ EN ISO 8689-1:2000

Folyók biológiai osztályozása I. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok értelmezéséhez

MSZ EN ISO 8689-2:2000

Folyók biológiai osztályozása II. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok bemutatásához

IV. A makrofitára és a fitobentoszra vonatkozó szabványok

EN 15460:2007

Vízminőség – Útmutató szabvány tavakban lévő makrofitonok felmérésére

EN 14184:2014

Vízminőség – Útmutató szabvány vízi makrofitonok felméréséhez

EN 15708:2009

Vízminőség – Útmutató szabvány a fitobentosz felméréséhez, mintavételéhez és laboratóriumi vizsgálatához sekély folyóvizekben

EN 13946:2014

Vízminőség – Útmutató folyók és tavak bentikus kovamoszatainak általános mintavételéhez és minta-előkészítéséhez

EN 14407:2014

Vízminőség – Útmutató folyóvizekből és tavakból vett minták bentikus kovamoszatjainak azonosításához és számlálásához

V. A halakra vonatkozó szabványok

 

EN 14962:2006

Vízminőség – Útmutató a halak mintavételi módszereinek alkalmazási területéhez és kiválasztásához

EN 14011:2003

Vízminőség – Halak mintavétele elektromos halászati módszerrel

EN 15910:2014

Vízminőség – Útmutató a halbőség becslésére mobil hidroakusztikus módszerekkel

MSZ EN 14757:2006

Vízminőség. Halak mintavétele több nyílásméretű eresztőhálóval

VI. A hidrológiai-morfológiai jellemzők értékelése

 

MSZ EN 14614:2004

Vízminőség – Útmutató szabvány folyóvizek hidro-morfológiai jellemzőinek értékeléséhez

EN 16039:2012

Vízminőség – Útmutató szabvány a tavak hidromorfológiai jellemzőinek felméréséhez

VII. Szabványok a fizikai-kémiai paraméterekhez

 

Bármely vonatkozó CEN/ISO szabvány

 

5. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

A megfigyelési lista keretében monitorozandó anyagok

 

A

B

C

D

E

1.

Az anyag vagy anyagcsoport neve

CAS szám1

EU szám2

Indikatív elemzési módszer3,4,5

A módszer legnagyobb elfogadható kimutatási határa
(ng/l)

2.

17-alfa-etinil-ösztradiol (EE2)

57-63-6

200-342-2

SPE nagy mennyiségen – LC-MS-MS

0.035

3.

17-béta-esztradiol (E2), Ösztron (E1)

50-28-2,
53-16-7

200-023-8

SPE–LC-MS-MS

0.4

4.

Diclofenák

15307-86-5

239-348-5

SPE–LC-MS-MS

10

5.

2,6-ditercier-butil-4-
metilfenol

128-37-0

204-881-4

SPE–GC-MS

3160

6.

2-etilhexil- 4-metoxi-cinnamát

5466-77-3

226-775-7

SPE–LC-MS-MS
vagy GC-MS7

6000

7.

Makrolid antibiotikumok6

 

 

SPE–LC-MS-MS

90

8.

Metiokarb

2032-65-7

217-991-2

SPE–LC-MS-MS
vagy GC-MS

10

9.

Neonikotinoidok7

 

 

SPE–LC-MS-MS

9

10.

Oxadiazon

19666-30-9

243-215-7

LLE/SPE–GC-MS

88

11.

Triallát

2303-17-5

218-962-7

LLE/SPE–GC-MS
or LC-MS-MS

670

(1) Chemical Abstracts Service (Vegyi Kivonatok Szolgálata)
(2) Europai uniós szám – nem minden anyag esetében áll rendelkezésre
(3) A különböző tagállamokból származó eredmények összehasonlíthatósága érdekében minden anyagot teljes vízmintákban kell megfigyelni.
(4) Kivonási módszerek:
LLE – liquid liquid extraction: folyadék/folyadék extrakció;
SPE – solid-phase extraction: szilárd fázisú extrakció.
Elemzési módszerek:
GC-MS – Gas chromatography-mass spectrometry: gáz kromatográfia/tömeg spektrometria;
LC-MS-MS – Liquid chromatography (tandem) triple quadrupole mass spectrometry: folyadék-kromatográffal kapcsolt tandem tripla kvadrupól tömegspektrométer.
(5) A 2-exilhetil-4-metoxi-cinnamátnak a vízben lebegő részecskékben vagy az üledékben való megfigyeléséhez a következő elemzési módszer javasolt: SLE (solid liquid extraction) – GC-MS: szilárd/folyadék extrakció – gáz kromatográfia/tömeg spektrometria.
(6) Eritromicin (CAS-szám: 114-07-8, EU-szám: 204-040-1), klaritromicin (CAS-szám: 81103-11-9), azitromicin (CAS-szám: 83905-01-5, EU-szám: 617-500-5).
(7) Imidakloprid (CAS-szám: 105827-78-9/ 138261-41-3, EU-szám: 428-040-8), tiakloprid (CAS-szám: 111988-49-9), tiametoxam (CAS-szám: 153719-23-4, EU-szám: 428-650-4), klotianidin (CAS-szám: 210880-92-5, EU-szám: 433-460-1), acetamiprid (CAS-szám: 135410-20-7/ 160430-64-8).

6. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

A megfigyelési lista mintavételi helyei

 

A

B

C

1.

Vízfolyás neve

Mintavételi hely

KTJ

2.

Duna

Budapest alatt (sodor vonal)

101178209

3.

Kenyérmezei-patak

Dorog

101178461

4.

Hortobágy-Berettyó

Mezőtúr

101179549

5.

Tócó

Mikepércs

102089757

6.

Zagyva

Újszász

101179446

7. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

AZ ELSŐBBSÉGI ANYAGOKRA ÉS BIZONYOS EGYÉB SZENNYEZŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK A FELSZÍNI VIZEKBEN
1. KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK-2010 (EQS)

 

A

B

C

D

E

1.

Anyag neve

CAS-szám (i)

AA-EQS (ii)
Szárazföldi felszíni vizek (iii)

MAC-EQS (iv)
Szárazföldi felszíni vizek

2.

(1)

Alaklór

15972-60-8

0,3

0,7

3.

(2)

Antracén

120-12-7

0,1

0,4

4.

(3)

Atrazin

1912-24-9

0,6

2,0

5.

(4)

Benzol

71-43-2

10

50

6.

(5)

Brómozott difeniléter (v)

32534-81-9

0,0005

nem alkalmazható

7.

(6)

Kadmium és vegyületei
(a vízkeménységi osztályoktól függően) (vi)

7440-43-9

<0,08 (1. osztály)
0,08 (2. osztály)
0,09 (3. osztály)
0,15 (4. osztály)
0,25 (5. osztály)

<0,45 (1. osztály)
0,45 (2. osztály)
0,6 (3. osztály)
0,9 (4. osztály)
1,5 (5. osztály)

8.

(6a)

Szén-tetraklorid (vii)

56-23-5

12

nem alkalmazható

9.

(7)

C10-13 Klóralkánok

85535-84-8

0,4

1,4

10.

(8)

Klórfenvinfosz

470-90-6

0,1

0,3

11.

(9)

Klórpirifosz (etilklórpirifosz)

2921-88-2

0,03

0,1

12.

(9a)

Ciklodién peszticidek:
Aldrinvii
Dieldrinvii
Endrinvii
Izodrinvii

309-00-2
60-57-1
72-20-8
465-73-6

Σ = 0,01

nem alkalmazható

13.

(9b)

Összes DDP (vii), (viii)

nem alkalmazható

0,025

nem alkalmazható

14.

 

Para-para-DDP (vii)

50-29-3

0,01

nem alkalmazható

15.

(10)

1,2-diklóretán

107-06-2

10

nem alkalmazható

16.

(11)

Diklór-metán

75-09-2

20

nem alkalmazható

17.

(12)

Di[2-etilhexil]ftalát (DEHP)

117-81-7

1,3

nem alkalmazható

18.

(13)

Diuron

330-54-1

0,2

1,8

19.

(14)

Endoszulfán

115-29-7

0,005

0,01

20.

(15)

Fluorantén

206-44-0

0,1

1

21.

(16)

Hexaklór-benzol

118-74-1

0,01

0,05

22.

(17)

Hexaklór-butadién

87-68-3

0,1

0,6

23.

(18)

Hexaklór-ciklohexán

608-73-1

0,02

0,04

24.

(19)

Izoproturon

34123-59-6

0,3

1,0

25.

(20)

Ólom és vegyületei

7439-92-1

7,2

nem alkalmazható

26.

(21)

Higany és vegyületei

7439-97-6

0,05

0,07

27.

(22)

Naftalin

91-20-3

2,4

nem alkalmazható

28.

(23)

Nikkel és vegyületei

7440-02-0

20

nem alkalmazható

29.

(24)

Nonilfenol(4-nonilfenol)

104-40-5

0,3

2,0

30.

(25)

Oktilfenol
(4-[1,1’,3,3’-tetrametil-
butil]fenol)

140-66-9

0,1

nem alkalmazható

31.

(26)

Pentaklór-benzol

608-93-5

0,007

nem alkalmazható

32.

(27)

Pentaklór-fenol

87-86-5

0,4

1

33.

 

Poliaromás szénhidrogének (PAH) (ix)

nem alkalmazható

nem alkalmazható

nem alkalmazható

34.

 

Benzo[a]pirén

50-32-8

0,05

0,1

35.

(28)

Benzo[b]fluorantén

205-99-2

Σ = 0,03

nem alkalmazható

36.

 

Benzo[k]fluorantén

207-08-9

 

 

37.

 

Benzo[g,h,i]perilén

191-24-2

Σ = 0,002

nem alkalmazható

38.

 

Indeno[1,2,3-cd]pirén

193-39-5

 

 

39.

(29)

Simazin

122-34-9

1

4

40.

(29a)

Tetraklór-etilén (vii)

127-18-4

10

nem alkalmazható

41.

(29b)

Triklór-etilén (vii)

79-01-6

10

nem alkalmazható

42.

(30)

Tributil-ón vegyületek (tributil-ón-kation)

36643-28-4

0,0002

0,0015

43.

(31)

Triklór-benzolok

12002-48-1

0,4

nem alkalmazható

44.

(32)

Triklór-metán

67-66-3

2,5

nem alkalmazható

45.

(33)

Trifluralin

1582-09-8

0,03

nem alkalmazható

Megjegyzés és jelmagyarázat:
AA: éves átlagérték (annual average);
MAC: maximálisan megengedhető koncentráció (maximum allowable concentration);
Egység: [μg/l].
(i) CAS: Kémiai Nyilvántartó Szolgálat (Chemical Abstracts Service)
(ii) Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett EQS (AA-EQS). Más előírás hiányában az összes izomer koncentrációjára vonatkozik.
(iii) A szárazföldi felszíni vizek a vízfolyásokat, állóvizeket és a kapcsolódó mesterséges vagy jelentősen módosított víztesteket foglalják magukban.
(iv) Ez a paraméter a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírás (MAC-EQS). Amennyiben az MAC-EQS oszlopban „nem alkalmazható” szerepel, ott úgy tekinthető, hogy az AA-EQS értékek védelmet biztosítanak a rövid távú szennyezési csúcskoncentrációkkal szemben is folyamatos bevezetések esetén, mivel ezek az értékek jelentősen alacsonyabbak az akut toxicitás alapján meghatározott értékeknél.
(v) A 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban felsorolt brómozott difeniléterek(5. sorszám) alá tartozó elsőbbségi anyagok csoportja tekintetében csak a 28., 47., 99., 100., 153. és 154. számú rokonvegyületekre határoztak meg EQS-t.
(vi) A kadmium és vegyületei esetében (6. sorszám) az EQS értékek a víz keménységétől függően változnak a következő öt osztály-kategória szerint (1. osztály: <40 mg CaCO3/l, 2. osztály: 40-től <50 mg CaCO3/l, 3. osztály: 50-től <100 mg CaCO3/l, 4. osztály: 100-tól <200 mg CaCO3/l és 5. osztály: ≤200 mg CaCO3/l).
(vii) Ez az anyag nem elsőbbségi anyag, hanem azon egyéb szennyezőanyagok egyike, amelyek esetében az EQS azonos a 2009. január 13. előtt alkalmazott jogszabályban meghatározottakkal.
(viii) A összes DDT az 1,1,1-triklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 50-29-3; EU-szám: 200-024-3); az 1,1,1-triklór-2 [o-klórfenil]-2-[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 789-02-6; EU-szám: 212-332-5); az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etilén (CAS-szám: 72-55-9; EU-szám: 200-784-6); és az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 72-54-8; EU-szám: 200-783-0) izomerek összegét jelenti.
(ix) A poliaromás szénhidrogének (PAH) elsőbbségi anyagcsoportja (28. sorszám) esetében minden egyedi EQS-t alkalmazni kell, azaz a benzo[a]pirénre meghatározott EQS-t, a benzo[b]flourantén és a benzo[k]fluorantén összegére meghatározott EQS-t, valamint a benzo[g,h,i] perilén és az indeno[1,2,3-cd]pirén összegére meghatározott EQS-t.
2. FELÜLVIZSGÁLT KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK-2015 (EQS)

 

A

B

C

D

E

F

G

H

1.

Sor-
szám

Anyag neve

CAS-
szám(1)

AA-EQS (2) Szárazföldi felszíni vizek(3)

AA-EQS (2) Egyéb felszíni vizek

MAC-EQS(4) Szárazföldi felszíni vizek (3)

MAC-EQS (4) Egyéb felszíni vizek

EQS Bióta (12)

2.

(1)

Alaklór

15972-60-8

0,3

0,3

0,7

0,7

 

3.

(2)

Antracén

120-12-7

0,1

0,1

0,1

0,1

 

4.

(3)

Atrazin

1912-24-9

0,6

0,6

2,0

2,0

 

5.

(4)

Benzol

71-43-2

10

8

50

50

 

6.

(5)

Brómozott difenil-
éterek(5)

32534-81-9

 

 

0,14

0,014

0,0085

7.

(6)

Kadmium és vegyületei
(a vízke-
ménységi osztályoktól függően) (6)

7440-43-9

< 0,08
(1. osztály)
0,08
(2. osztály)
0,09
(3. osztály)
0,15
(4. osztály)
0,25
(5. osztály)

0,2

< 0,45
(1. osztály)
0,45
(2. osztály)
0,6
(3. osztály)
0,9
(4. osztály)
1,5
(5. osztály)

<0,45
(1. osztály)
0,45
(2. osztály)
0,6
(3. osztály)
0,9
(4. osztály)
1,5
(5. osztály)

 

8.

(6a)

Szén-
tetraklorid (7)

56-23-5

12

12

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

9.

(7)

C10-13 Klóralkánok (8)

85535-84-8

0,4

0,4

1,4

1,4

 

10.

(8)

Klór-
fenvinfosz

470-90-6

0,1

0,1

0,3

0,3

 

11.

(9)

Klórpirifosz (etilklórpiri-
fosz)

2921-88-2

0,03

0,03

0,1

0,1

 

12.

(9a)

Ciklodién peszticidek: Aldrin (7) Dieldrin (7) Endrin (7) Izodrin (7)

309-00-2
60-57-1
72-20-8
465-73-6

Σ = 0,01

Σ = 0,005

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

13.

(9b)

Összes DDT (7) (9)

nem alkalmazható

0,025

0,025

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

14.

 

para-para-
DDT (7)

50-29-3

0,01

0,01

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

15.

(10)

1,2-
diklóretán

107-06-2

10

10

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

16.

(11)

Diklór-
metán

75-09-2

20

20

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

17.

(12)

Di[2-etilhe-
xil]ftalát (DEHP)

117-81-7

1,3

1,3

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

18.

(13)

Diuron

330-54-1

0,2

0,2

1,8

1,8

 

19.

(14)

Endoszulfán

115-29-7

0,005

0,0005

0,01

0,004

 

20.

(15)

Fluorantén

206-44-0

0,0063

0,0063

0,12

0,12

30

21.

(16)

Hexaklór-
benzol

118-74-1

 

 

0,05

0,05

10

22.

(17)

Hexaklór-
butadién

87-68-3

 

 

0,6

0,6

55

23.

(18)

Hexaklór-
ciklohexán

608-73-1

0,02

0,002

0,04

0,02

 

24.

(19)

Izoproturon

34123-59-6

0,3

0,3

1,0

1,0

 

25.

(20)

Ólom és vegyületei

7439-92-1

1,2 (13)

1,3

14

14

 

26.

(21)

Higany és vegyületei

7439-97-6

 

 

0,07

0,07

20

27.

(22)

Naftalin

91-20-3

2

2

130

130

 

28.

(23)

Nikkel és vegyületei

7440-02-0

4 (13)

8,6

34

34

 

29.

(24)

Nonilfenolok (4-nonil-
fenol)

84852-15-3

0,3

0,3

2,0

2,0

 

30.

(25)

Oktilfenolok (4-[1,1′,3,3′-
tetrametil-
butil]fenol)

140-66-9

0,1

0,01

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

31.

(26)

Pentaklór-
benzol

608-93-5

0,007

0,0007

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

32.

(27)

Pentaklór-
fenol

87-86-5

0,4

0,4

1

1

 

33.

(28)

Poliaromás szénhidro-
gének (PAH) (11)

nem alkalmazható

nem alkalmazható

nem alkalmaz-
ható

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

34.

 

Benzo[a]
pirén

50-32-8

1,7 × 10 4

1,7 × 10 4

0,27

0,027

5

35.

 

Benzo[b]
fluo-
rantén

205-99-2

lásd a 11. lábjegyzetet

lásd a
11. láb-
jegyzetet

0,017

0,017

lásd a
11. láb-
jegyzetet

36.

 

Benzo[k]-
fluorantén

207-08-9

lásd a 11. lábjegyzetet

lásd a
11. láb-
jegyzetet

0,017

0,017

lásd a
11. láb-
jegyzetet

37.

 

Benzo[g,h,i]-
perilén

191-24-2

lásd a 11. lábjegyzetet

lásd a
11. láb-
jegyzetet

8,2 × 10 3

8,2 × 10 4

lásd a
11. láb-
jegyzetet

38.

 

Indeno[1,2,3-
cd]pirén

193-39-5

lásd a 11. lábjegyzetet

lásd a
11. láb-jegyzetet

nem alkalmazható

nem alkalmazható

lásd a
11. láb-
jegyzetet

39.

(29)

Simazin

122-34-9

1

1

4

4

 

40.

(29a)

Tetraklór-
etilén (7)

127-18-4

10

10

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

41.

(29b)

Triklór-
etilén (7)

79-01-6

10

10

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

42.

(30)

Tributil-ón vegyületek (tributilón-
kation)

36643-28-4

0,0002

0,0002

0,0015

0,0015

 

43.

(31)

Triklór-
benzolok

12002-48-1

0,4

0,4

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

44.

(32)

Triklór-
metán

67-66-3

2,5

2,5

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

45.

(33)

Trifluralin

1582-09-8

0,03

0,03

nem alkalmazható

nem alkalmazható

 

46.

(34)

Dikofol

115-32-2

1,3 × 10-3

3,2 × 10-5

nem alkalmazható (10)

nem alkalmazható (10)

33

47.

(35)

Perfluor-
oktán-
szulfonát és származékai (PFOS)

1763-23-1

6,5 × 10-4

1,3 × 10-4

36

7,2

9,1

48.

(36)

Kinoxifen

124495-18-7

0,15

0,015

2,7

0,54

 

49.

(37)

Dioxinok és dioxin jellegű vegyületek

Lásd a
10. lábjegy-
zetet a 2000/60/EK irányelv
X. mellékle-
tében

 

 

nem alkalmazható

nem alkalmazható

PCDD + PCDF + PCB–DL 0,0065 μg.
kg–1 TEQ (14)

50.

(38)

Aklonifen

74070-46-5

0,12

0,012

0,12

0,012

 

51.

(39)

Bifenox

42576-02-3

0,012

0,0012

0,04

0,004

 

52.

(40)

Cibutrin

28159-98-0

0,0025

0,0025

0,016

0,016

 

53.

(41)

Cipermetrin

52315-07-8

8 × 10 5

8 × 10 6

6 × 10 4

6 × 10 5

 

54.

(42)

Diklórfosz

62-73-7

6 × 10-4

6 × 10-5

7 × 10-4

7 × 10-5

 

55.

(43)

Hexabróm-
ciklododeká-
nok (HBCDD)

Lásd a
12. lábjegy-
zetet a 2000/60/EK irányelv
X. mellékle-
tében

0,0016

0,0008

0,5

0,05

167

56.

(44)

Heptaklór és heptaklór-
epoxid

76-44-8/ 1024-57-3

2 × 10-7

1 × 10-8

3 × 10-4

3 × 10-5

6,7 × 103

57.

(45)

Terbutrin

886-50-0

0,065

0,0065

0,34

0,034

 

Megjegyzés és jelmagyarázat:

AA: éves átlagérték.
MAC: maximálisan megengedhető koncentráció.
Mértékegység: [μg/l] a (4)–(7) oszlop esetén, [μg/kg nedves tömeg] a (8) oszlop esetén.
(1) CAS: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstracts Service).

(2) Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett EQS (AA-EQS). Más előírás hiányában az összes izomer koncentrációjára vonatkozik.

(3) A szárazföldi felszíni vizek a folyókat, tavakat és kapcsolódó mesterséges vagy jelentősen módosított víztesteket foglalják magukban.

(4) Ez a paraméter a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírás (MAC-EQS). Amennyiben a MAC-EQS oszlopban »nem alkalmazható« szerepel, ott úgy tekinthető, hogy az AA-EQS értékek védelmet biztosítanak a rövid távú szennyezési csúcskoncentrációkkal szemben is folyamatos bevezetések esetén, mivel ezek az értékek jelentősen alacsonyabbak az akut toxicitás alapján meghatározott értékeknél.

(5) A brómozott difeniléterek (5. sorszám) alá tartozó elsőbbségi anyagok csoportja tekintetében az EQS a 28., 47., 99., 100., 153. és 154. számú rokonvegyületek koncentrációjának összegére vonatkozik.

(6) A kadmium és vegyületei esetében (6. sorszám) az EQS-értékek a víz keménységétől függően változnak öt osztálykategória szerint (1. osztály: < 40 mg CaCO3/l, 2. osztály: 40-től < 50 mg CaCO3/l, 3. osztály: 50-től < 100 mg CaCO3/l, 4. osztály: 100-tól < 200 mg CaCO3/l és 5. osztály: ≥ 200 mg CaCO3/l).

(7) Ez az anyag nem elsőbbségi anyag, hanem azon egyéb szennyező anyagok egyike, amelyek esetében az EQS azonos a 2009. január 13. előtt alkalmazott jogszabályban meghatározottakkal.

(8) Ezen anyagcsoporthoz nem adnak meg indikatív paramétert. Az indikatív paraméter(eke)t az elemzési módszer segítségével kell meghatározni.

(9) Az összes DDT az 1,1,1-triklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 50-29-3; EU-szám: 200-024-3), az 1,1,1-triklór-2-[o-klórfenil]-2-[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 789-02-6; EU-szám: 212-332-5), az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etilén (CAS-szám: 72-55-9; EU-szám: 200-784-6) és az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 72-54-8; EU-szám: 200-783-0) izomerek összegét jelenti.

(10) Nem áll rendelkezésre elegendő információ a MAC-EQS ezen anyagokra történő megállapításához.

(11) Az elsőbbségi anyagok poliaromás szénhidrogének (PAH) elnevezésű csoportja (28. sorszám) esetén a biótára vonatkozó EQS és a megfelelő, vízre vonatkozó AA-EQS a benzo[a]pirén koncentrációjára vonatkozik, és annak a toxicitásán alapul. A benzo[a]pirén markernek tekinthető a többi PAH tekintetében, ezért csak a benzo[a]pirént kell monitorozni a biótára vonatkozó EQS-sel és a megfelelő, vízre vonatkozó AA-EQS-sel történő összehasonlítás céljából.

(12) Eltérő rendelkezés hiányában a biótára vonatkozó EQS halakra vonatkozik. Lehetséges ehelyett alternatív bióta-taxon vagy más mátrix monitorozása is, amennyiben az alkalmazott EQS azonos szintű védelmet biztosít. A 15. (Fluorantén) és 28. (PAH) sorszámú anyag esetében a biótára vonatkozó EQS rákokra és puhatestűekre vonatkozik. A kémiai állapot értékelésének alkalmazásában a fluorantén és a PAH halakban való monitorozása nem megfelelő eljárás. A 37. sorszámú anyag (Dioxinok és dioxin jellegű vegyületek) esetében a biótára vonatkozó EQS halakra, rákokra és puhatestűekre vonatkozik; összhangban az élelmiszerekben a dioxinok, dioxinszerű PCB-k és a nem dioxinszerű PCB-k felső határértékei tekintetében az 1881/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. december 2-i 1259/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 320., 2011.12.3., 18. o.) mellékletének 5.3. pontjával.

(13) Ezek az EQS-ek az anyagok biológiailag hozzáférhető koncentrációjára vonatkoznak.

(14) PCDD: poliklórozott dibenzo-p-dioxinok, PCDF: poliklórozott dibenzofuránok, PCB-DL: dioxin jellegű poliklórozott bifenilek, TEQ: toxicitási egyenértékek az Egészségügyi Világszervezet 2005-ös toxicitási egyenérték-tényezőinek megfelelően.

3. AZ 1. és 2. PONTBAN MEGHATÁROZOTT EQS ALKALMAZÁSA
3.1. Az 1. és 2. pontban foglalt táblázat D oszlopa: Egy felszíni víztest tekintetében az AA-EQS alkalmazása akkor valósul meg, ha az adott felszíni víztest valamennyi reprezentatív monitoring pontja esetében az év során különböző időpontokban mért koncentrációk számtani középértéke nem haladja meg az előírásban rögzített értéket.
3.2. A számtani középérték számítási módszerének, az alkalmazott analitikai módszernek és – amennyiben nem áll rendelkezésre a minimumkövetelményeket teljesítő megfelelő analitikai módszer – az EQS alkalmazása módszerének összhangban kell állnia a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a kémiai monitoringra és az elemzések eredményének minőségére vonatkozó műszaki előírások elfogadásáról szóló 2009/90/EK bizottsági határozattal.
3.3. Az 1. és 2. pontban foglalt táblázat E oszlopa: Egy felszíni víztest tekintetében a MAC-EQS alkalmazása akkor valósul meg, ha az adott víztest bármely reprezentatív monitoring pontján mért koncentráció nem haladja meg az előírásban rögzített értéket.
3.4. A 2000/60/EK európai parlementi és tanácsi irányelv V. mellékletének 1.3.4. szakaszával összhangban azonban a MAC-EQS betartásának megállapítása során az elfogadható szintű megbízhatóság és pontosság biztosítása érdekében statisztikai módszerek (pl. százalékszámítás) is alkalmazható. Ebben az esetben e statisztikai módszereknek meg kell felelniük az ezen irányelv 9. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban megállapított részletes szabályoknak.
3.5. A kadmium, az ólom, a higany és a nikkel (a továbbiakban: fémek) kivételével az e mellékletben meghatározott EQS-ek a teljes vízmintában lévő teljes koncentrációra vonatkoznak. A fémek esetében az EQS az oldott koncentrációra, vagyis a vízminta 0,45 μm-es szűrővel leszűrt vagy bármilyen más megfelelő előkezeléssel nyert oldott fázisára vonatkozik.
3.6. A monitoring eredmények EQS-sel való összehasonlítása során figyelembe lehet venni a következőket:
3.6.1. a fémek és vegyületeik természetes háttér-koncentrációja, amennyiben azok miatt nem lehetséges az EQS-értéknek való megfelelés; és
3.6.2. a víz keménysége, pH-értéke, illetve bármely más minőségi paramétere, amely befolyásolja a fémek biológiai hozzáférhetőségét.

8. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

Egyéb specifikus szennyező anyagok vízminőségi határértékei

A

B

1.

Egyéb specifikus szennyező anyag

90%-os tartóssági értékek alapján (µg/l)

2.

Oldott cink

75

3.

Oldott réz

10

4.

Oldott króm

20

5.

Arzén

20

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. szeptember 16. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére