49/2015. (IX. 8.) BM rendelet

egyes vízügyi és vízvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról¹

2015.09.15.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (12) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (10) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel egyetértésben –,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. és 31. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló
18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet módosítása

1. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 4. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló
31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosítása

2. § A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„e) PBT anyagok: perzisztens, bioakkumulatív, toxikus anyagok, vagyis a környezetben hosszan tartó ideig megmaradó, bizonyos élő szervezetekben felhalmozódó mérgező anyagok.”

3. § Az R1. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Európai Unió valamennyi vízgyűjtő kerületére vonatkozóan új, magas szintű és egységes monitoring információkkal ellátó mechanizmust – a megfigyelési listán szereplő anyagok monitorozását – kell működtetni a lehetséges kockázatok feltérképezése céljából. A mechanizmusnak egy megfigyelési listán ideiglenesen feltüntetett, korlátozott számú anyagra és korlátozott számú monitoring helyszínre kell vonatkoznia, ugyanakkor reprezentatív adatokat kell szolgáltatnia, amelyek megfelelnek az elsőbbségi anyagok uniós meghatározási folyamatának céljára. A 8. mellékletben lévő megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot legalább 12 hónapon át a 9. mellékletben kijelölt mintavételi helyeken kell monitorozni. Az első megfigyelési lista esetében a megfigyelési időszak 2015. szeptember 14-én kezdődik. A monitoringot évente kétszer, a téli és a nyári időszakban kell végezni.”

4. § (1) Az R1. 11. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E rendelet

a) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2., 4., 5., 7. és 8. cikkében, valamint II., V. és X. számú mellékletében foglaltaknak;

b) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014. október 30-i 2014/101/EU bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.”

(2) Az R1. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E rendelet a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vízpolitika keretében uniós szintű monitoring alá helyezendő anyagok megfigyelési listájának összeállításáról szóló 2015. március 20-i 2015/495/EU bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

5. § Az R1. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

6. § Az R1. 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

7. § Az R1. 7. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

8. § Az R1. az 5. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

9. § Az R1. a 6. melléklet szerinti 9. melléklettel egészül ki.

10. § Az R1. 6. §-ában a „kémiai minőségi szintre (azaz a vízszennyezettségre) vonatkozó vízszennyezettségi” szövegrész helyébe a „kémiai állapotra vonatkozó környezetminőségi” szöveg lép.

3. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet módosítása

11. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben az elsőrendű árvízvédelmi vonalon szilárd burkolatú út vagy kerékpárút létesül, az útalap szerkezete és a burkolat beleszámít a mértékadó árvízszint feletti magassági biztonságba.”

4. A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló
10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet módosítása

12. § (1) A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszíni víz jó kémiai állapotának eléréséhez és megőrzéséhez az 1. mellékletben meghatározott környezetminőségi, a jó ökológiai állapotának eléréshez a 2. és 3. mellékletben meghatározott vízminőségi határértékek (a továbbiakban a környezetminőségi és a vízminőségi határértékek együtt: vízszennyezettségi határértékek) betartását biztosítani kell.

(2) A felszíni vízre vonatkozó vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelés időpontját általánosan úgy kell meghatározni, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestre meghatározott környezeti célkitűzés teljesüljön.”

(2) Az R2. 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A felszíni vizek kémiai állapotának meghatározása 2015. december 22-ig – figyelemmel a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet 7. §-ára – az 1. melléklet 1. pontban felsorolt anyagokra vonatkozóan az 1. melléklet 1. pontban előírt környezetminőségi határértékeken alapul. Annak érdekében, hogy megvalósuljon a felszíni vizek jó kémiai állapota, az 1. melléklet 2. pontban meghatározott felülvizsgált környezetminőségi határértékeket kell végrehajtani az alábbiak tekintetében:

a) az 1. melléklet 2. pontban a 2., 5., 15., 20., 22., 23. és 28. sorszámú anyagok tekintetében a felülvizsgált környezetminőségi határértékeket 2015. december 22-i hatállyal kell alkalmazni, azzal a céllal, hogy ezen anyagok tekintetében 2021. december 22-ig elérjék a felszíni vizek jó kémiai állapotát a 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben szereplő intézkedési programokon keresztül; valamint

b) az 1. melléklet 2. pontjában szereplő 34–45. sorszámú, újonnan azonosított elsőbbségi anyagok tekintetében a környezetminőségi határértékeket 2018. december 22-i hatállyal kell alkalmazni, azzal a céllal, hogy ezen anyagok tekintetében 2027. december 22-ig elérjék a felszíni vizek jó kémiai állapotát, és megakadályozzák a felszíni víztestek kémiai állapotának romlását. E célból 2018. december 22-ig ezen anyagokra kiterjedő kiegészítő megfigyelési programot kell végrehajtani.”

13. § (1) Az R2. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszíni vizeket szennyező elsőbbségi anyagok környezetminőségi határértékeit az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 1. melléklet 2. pontban megállapított környezetminőségi határértékeket az 1. melléklet 3. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően kell alkalmazni.”

(2) Az R2. 3. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdésekkel egészül ki:

„(1a) Az 1. melléklet 2. pontjában az 5., 15., 16., 17., 21., 28., 34., 35., 37., 43. és 44. sorszámmal szereplő anyagok tekintetében az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott, biótára vonatkozó környezetminőségi előírásokat kell alkalmazni. A 2. § (2a) bekezdésben hivatkozott anyagoktól eltérő anyagok tekintetében az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott vizekre vonatkozó környezetminőségi előírásokat kell alkalmazni.

(1b) Amennyiben mért vagy becsült környezeti koncentrációk vagy kibocsátások eredményeként a vízi környezetre nézve vagy azon keresztül potenciális kockázatot jelentő – akut expozícióból származó – tényező azonosítása történt, és ahol biótára vagy üledékre vonatkozó környezetminőségi határértékeket alkalmazására került sor, a felszíni vizeket is monitorozni kell, és az 1. melléklet 2. pontjában szereplő, a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi határértékeket (MAC-EQS) kell alkalmazni, amennyiben meghatároztak ilyen környezetminőségi határértékeket.

(1c) Ha a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló rendelet értelmében az elérhető legjobb, de nem aránytalanul költséges módszerrel elvégzett mérés kiszámított átlagértéke a »mennyiségi meghatározás határértéke alatt van« minősítést kapja, és ha a »mennyiségi meghatározás határértéke« az említett módszer esetében a környezetminőségi határértékek felett van, akkor az ezen mért anyagra vonatkozóan kapott eredményt nem lehet figyelembe venni az érintett víztest általános kémiai állapota értékelésének céljára.

(1d) Azon anyagok esetén, amelyekhez üledékre, illetve biótára vonatkozó környezetminőségi határértékek kerülnek alkalmazásra, az adott anyag tekintetében a monitoringot évente legalább egyszer el kell végezni a megfelelő mátrixban, kivéve, ha a műszaki ismeretek és a szakértői vélemények alapján más időközök indokoltak.”

(3) Az R2. 3. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) Az aktualizált vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe bele kell foglalni az alábbi információkat:

a) az alkalmazott elemzési módszerek esetében a mennyiségi meghatározás határértékei, valamint az e módszereknek a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló rendeletben meghatározott minimumkövetelményekhez viszonyított teljesítményét bemutató táblázat;

b) a monitoringok (1d) bekezdés szerint alkalmazott gyakoriságának indokolása, amennyiben a monitoringok közötti időszakok egy évnél hosszabbak.

(3b) Az aktualizált vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, amelyek tartalmazzák a felszíni vizek kémiai szennyezésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedések eredményeit és hatását is, valamint az időközi jelentést, amely ismerteti a tervezett intézkedési program végrehajtása terén elért előrehaladást, a vízvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján keresztül közzé kell tenni abból a célból, hogy elektronikus formában hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára.”

(4) Az R2. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott elsőbbségi anyagok jelenlétének hosszú távú tendencia elemzéséhez a biótában, illetve üledékben legalább 3 évente monitoringot kell folytatni a bennük felhalmozódó anyagokra, különös tekintettel a 2., 5., 6., 7., 12., 15., 16., 17., 18., 20., 21., 26., 28., 30., 34., 35., 36., 37., 43. és 44. sorszámú anyagra. A környezetminőségi határérték túllépése esetén intézkedést kell hozni annak biztosítására, hogy ezek a koncentrációk ne emelkedjenek az 1. melléklet 2. pontban meghatározott határértékek fölé.”

(5) Az R2. 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az 1. melléklet 2. pontban az 5., 21., 28., 30., 35., 37., 43. és 44. sorszámú anyaga tekintetében – 3. § (1d) bekezdés és a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet 4. melléklet I. fejezet 1. és 2. pontja szerint az elsőbbségi anyagok tekintetében előírtnál kevésbé intenzív monitoring folytatható, feltéve, hogy a monitoring reprezentatív, és statisztikailag megbízható viszonyítási alap áll rendelkezésre az adott anyagok vízi környezetben való jelenlétére vonatkozóan.”

14. § Az R2. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszíni víz ökológiai állapotát befolyásoló vízminőségi határértékeket a 2. és a 3. melléklet tartalmazza.”

15. § Az R2. 8. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

„i) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

16. § Az R2. 1. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

17. § Az R2. 3. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

18. § Hatályát veszti az R2.

a) 3. § (4) bekezdése és

b) 5. §-a.

5. Záró rendelkezések

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik munkanapon lép hatályba.

20. § (1) E rendelet

a) 2. és 4. alcíme a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) 2. alcíme a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014. október 30-i 2014/101/EU bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 2. alcíme a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vízpolitika keretében uniós szintű monitoring alá helyezendő anyagok megfigyelési listájának összeállításáról szóló 2015. március 20-i 2015/495/EU bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

„4. számú melléklet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelethez

Az igazgatási szolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozat

1. Alulírott .................................................................................................. mint a(z) ................................................................ képviseletére jogosult személy nyilatkozom, hogy a vízjogi engedély iránti kérelemhez szükséges

...................................................................... Ft

igazgatási szolgáltatási díjat megfizettem.

2. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. mellékletének ...................................................................... pontja(i) alapján került megfizetésre.

3. Az igazgatási szolgáltatási díj megállapításánál irányadó beruházás összköltsége ................................................................ Ft, amelynek létesítményenkénti bontása és annak értéke a következő:

Kelt: ..................................., ................ (év) .................................. (hónap) ............. (nap)

......................................................................
aláírás

”

2. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

1. Az R1. 2. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Eljárás a kémiai minőségi szintek megállapítására

A vízi ökoszisztéma védelmével kapcsolatban a veszélyes szennyező anyagok környezetminőségi és/vagy vízminőségi határértékének megállapításakor a következők szerint kell eljárni. A határértékeket a vízre, az üledékre vagy a biótára lehet megállapítani.

Ha lehetséges, az akut és a krónikus adatokat egyaránt be kell szerezni a következőkben ismertetett, a szóban forgó víztestre jellemző lényeges taxonokra, de ugyanígy más olyan vízi taxonokra is, amelyekre adatok állnak rendelkezésre. A taxonok „alapkészlete” a következő:

– algák

– makrofitonok,

– daphnia vagy a sós vizekre nézve reprezentatív organizmusok és

– halak.

A környezetminőségi határérték megállapítása

A legnagyobb átlagos éves koncentráció megállapítása a következő eljárás szerint történik:

a) Minden esetben megfelelő biztonsági tényezőket kell megállapítani, összhangban a rendelkezésre álló adatok természetével és minőségével, továbbá „Az újonnan számbavett anyagok kockázatbecsléséről szóló 93/67/EGK bizottsági irányelv és a meglévő anyagok kockázatbecsléséről szóló 1488/94 számú bizottsági rendelet kiegészítésére kiadott műszaki útmutató” II. részének 2.3.1. szakaszában foglalt iránymutatással, valamint az alábbi táblázatban foglalt biztonsági tényezőkkel:

	Biztonsági tényező
Legalább egy akut L(E)C50 az alapkészlet minden egyes trofikus szintjéből	1000
Egy krónikus NOEC (vagy hal, vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre nézve reprezentatív organizmus)	100
Két krónikus NOEC két trofikus szintet képviselő fajokból (hal és/vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre és/vagy algákra nézve reprezentatív organizmus	50
Krónikus NOEC-k, három trofikus szintet képviselő legalább három fajból (rendesen hal, daphnia, vagy egy, a sós vizekre és algákra jellemző organizmus)	10
Más esetek, ideértve a terepi adatokat vagy modell-ökoszisztémákat, amelyek pontosabb biztonsági tényezők számítását és alkalmazását teszik lehetővé	Esettől függően

b) ahol a perzisztenciáról és a bioakkumulációról rendelkezésre állnak adatok, azokat figyelembe kell venni a környezetminőségi szint végső értékének levezetésekor;

c) az így levezetett szintet egybe kell vetni a terepi vizsgálatokból származó minden ténnyel. Anomáliák jelentkezésekor a számítást felül kell vizsgálni, hogy pontosabb biztonsági tényező legyen számítható;

d) a kiszámított szintet a pontosabb biztonsági tényező számítása érdekében szakértői felülvizsgálatnak és társadalmi vitának kell alávetni.î

”

3. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

„3. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez

Az osztályba sorolás

1. Az ökológiai állapot, illetve potenciál osztályba sorolása

1.1. Felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályba sorolása

A felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásokon a vízfolyást (illetve annak elkülönített víztesteit) a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai állapot függvényében:

	Az ökológiai állapot osztálya	Színkód
	kiváló	kék
	jó	zöld
	mérsékelt	sárga
	gyenge	narancs
	rossz	vörös

1.2. Mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek ökológiai potenciáljának osztályba sorolása

A mesterséges és erősen módosított víztestek osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásakor a vízfolyás ezen víztestekhez tartozó szakaszait a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai potenciál függvényében:

Az ökológiai potenciál osztálya	Színkód
Az ökológiai potenciál osztálya	Mesterséges víztestek	Erősen módosított víztestek
jó és a fölött	egyforma zöld és világosszürke sávok	egyforma zöld és sötétszürke sávok
mérsékelt	egyforma sárga és világosszürke sávok	egyforma sárga és sötétszürke sávok
gyenge	egyforma narancs és világosszürke sávok	egyforma narancs és sötétszürke sávok
rossz	egyforma vörös és világosszürke sávok	egyforma vörös és sötétszürke sávok

2. A kémiai állapot osztályba sorolása

2.1. A vízfolyások víztesteinek kémiai állapotát a térképi ábrázolás során külön színkóddal kell jelölni a következők szerint:

	A kémiai állapot osztálya	Színkód
	jó	kék
	nem éri el a jó állapotot	vörös

2.2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben további térképeket lehet bemutatni, amelyek a következő anyagok közül egy vagy több vonatkozásában a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet 1. mellékletének 1.1. pontban meghatározott többi anyagra vonatkozó információtól külön mutatják be a kémiai állapotra vonatkozó információkat:

a) az 5., 21., 28., 30., 35., 37., 43. és 44. sorszámú anyagok (mindenütt előforduló PBT anyagok);

b) a 34–45. sorszámú anyagok (újonnan azonosított anyagok);

c) a 2., 5., 15., 20., 22., 23. és 28. sorszámú anyagok (olyan anyagok, amelyekre felülvizsgált, szigorúbb környezetminőségi előírások vonatkoznak).

Az ilyen további térképek készítése során törekedni kell annak biztosítására, hogy azok a vízgyűjtő terület szintjén és uniós szinten összehasonlíthatók legyenek egymással.

”

4. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

„7. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez

A minőségi elemek megfigyelésénél referenciaként alkalmazható szabványosított módszerek

I. A minőségi elemek biológiai mintavételezésének szabványai
EN ISO 5667-3:2012	Vízminőség – Mintavétel – 3. rész: A minták tartósítása és kezelése
II. A fitoplanktonra vonatkozó szabványok
EN 15204:2006	Vízminőség – Útmutató szabvány a fitoplankton fordított mikroszkópos számlálására (Utermöhl-technika)
EN 15972:2011	Vízminőség – Útmutató a tengeri fitoplankton kvantitatív és kvalitatív vizsgálatához
ISO 10260:1992	Vízminőség – A biokémiai paraméterek mérése – Az a-klorofill- koncentráció spektrometriás meghatározása
III. Makroszkópikus gerinctelenekre vonatkozó szabványok
EN ISO 10870:2012	Vízminőség – Útmutató az édesvízi bentikus makrogerinctelenek mintavételi módszereinek és eszközeinek kiválasztásához
EN 15196:2006	Vízminőség – Útmutatás a chironomidák (kétszárnyúak rendje) lárvái levedlett bőrének mintavételéhez és a minta kezeléséhez ökológiai értékelés céljából
EN 16150:2012	Vízminőség – Útmutató a bentikus makrogerinctelenek időarányos Multi- Habitat eljáráson alapuló mintavételéhez
EN ISO 19493:2007	Vízminőség – Útmutató szilárd aljzaton lévő élőlényközösségek tengerbiológiai vizsgálatához
EN ISO 16665:2013	Vízminőség – Útmutató a laza tengerfenék makrofaunájának mennyiségi mintavételéhez és a minta kezeléséhez
MSZ EN 27828:1998	Vízminőség – Biológiai mintavétel – Útmutató a vízi fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek kézi hálós mintavételéhez
MSZ EN 28265:1998	Vízminőség – A biológiai mintavétel módszerei – Útmutató a kavicsos aljzatú sekély édesvizekben élő fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek gyűjtésére alkalmas mennyiségi mintavevők szerkezetéhez és használatához
MSZ EN ISO 9391:2000	Vízminőség – Mélyvízi makroszkópikus gerinctelenek mintavétele – Útmutató a telepítéshez, a minőségi és a mennyiségi mintavevők használatához
MSZ EN ISO 8689-1:2000	Folyók biológiai osztályozása I. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok értelmezéséhez
MSZ EN ISO 8689-2:2000	Folyók biológiai osztályozása II. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok bemutatásához
IV. A makrofitára és a fitobentoszra vonatkozó szabványok
EN 15460:2007	Vízminőség – Útmutató szabvány tavakban lévő makrofitonok felmérésére
EN 14184:2014	Vízminőség – Útmutató szabvány vízi makrofitonok felméréséhez
EN 15708:2009	Vízminőség – Útmutató szabvány a fitobentosz felméréséhez, mintavételéhez és laboratóriumi vizsgálatához sekély folyóvizekben
EN 13946:2014	Vízminőség – Útmutató folyók és tavak bentikus kovamoszatainak általános mintavételéhez és minta-előkészítéséhez
EN 14407:2014	Vízminőség – Útmutató folyóvizekből és tavakból vett minták bentikus kovamoszatjainak azonosításához és számlálásához
V. A halakra vonatkozó szabványok
EN 14962:2006	Vízminőség – Útmutató a halak mintavételi módszereinek alkalmazási területéhez és kiválasztásához
EN 14011:2003	Vízminőség – Halak mintavétele elektromos halászati módszerrel
EN 15910:2014	Vízminőség – Útmutató a halbőség becslésére mobil hidroakusztikus módszerekkel
MSZ EN 14757:2006	Vízminőség. Halak mintavétele több nyílásméretű eresztőhálóval
VI. A hidrológiai-morfológiai jellemzők értékelése
MSZ EN 14614:2004	Vízminőség – Útmutató szabvány folyóvizek hidro-morfológiai jellemzőinek értékeléséhez
EN 16039:2012	Vízminőség – Útmutató szabvány a tavak hidromorfológiai jellemzőinek felméréséhez
VII. Szabványok a fizikai-kémiai paraméterekhez
Bármely vonatkozó CEN/ISO szabvány

”

5. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

„8. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez

A megfigyelési lista keretében monitorozandó anyagok

	A	B	C	D	E
1.	Az anyag vagy anyagcsoport neve	CAS szám¹	EU szám²	Indikatív elemzési módszer^3,4,5	A módszer legnagyobb elfogadható kimutatási határa (ng/l)
2.	17-alfa-etinil-ösztradiol (EE2)	57-63-6	200-342-2	SPE nagy mennyiségen – LC-MS-MS	0.035
3.	17-béta-esztradiol (E2), Ösztron (E1)	50-28-2, 53-16-7	200-023-8	SPE–LC-MS-MS	0.4
4.	Diclofenák	15307-86-5	239-348-5	SPE–LC-MS-MS	10
5.	2,6-ditercier-butil-4- metilfenol	128-37-0	204-881-4	SPE–GC-MS	3160
6.	2-etilhexil- 4-metoxi-cinnamát	5466-77-3	226-775-7	SPE–LC-MS-MS vagy GC-MS7	6000
7.	Makrolid antibiotikumok⁶			SPE–LC-MS-MS	90
8.	Metiokarb	2032-65-7	217-991-2	SPE–LC-MS-MS vagy GC-MS	10
9.	Neonikotinoidok⁷			SPE–LC-MS-MS	9
10.	Oxadiazon	19666-30-9	243-215-7	LLE/SPE–GC-MS	88
11.	Triallát	2303-17-5	218-962-7	LLE/SPE–GC-MS or LC-MS-MS	670

(1) Chemical Abstracts Service (Vegyi Kivonatok Szolgálata)

(2) Europai uniós szám – nem minden anyag esetében áll rendelkezésre

(3) A különböző tagállamokból származó eredmények összehasonlíthatósága érdekében minden anyagot teljes vízmintákban kell megfigyelni.

(4) Kivonási módszerek:

LLE – liquid liquid extraction: folyadék/folyadék extrakció;

SPE – solid-phase extraction: szilárd fázisú extrakció.

Elemzési módszerek:

GC-MS – Gas chromatography-mass spectrometry: gáz kromatográfia/tömeg spektrometria;

LC-MS-MS – Liquid chromatography (tandem) triple quadrupole mass spectrometry: folyadék-kromatográffal kapcsolt tandem tripla kvadrupól tömegspektrométer.

(5) A 2-exilhetil-4-metoxi-cinnamátnak a vízben lebegő részecskékben vagy az üledékben való megfigyeléséhez a következő elemzési módszer javasolt: SLE (solid liquid extraction) – GC-MS: szilárd/folyadék extrakció – gáz kromatográfia/tömeg spektrometria.

(6) Eritromicin (CAS-szám: 114-07-8, EU-szám: 204-040-1), klaritromicin (CAS-szám: 81103-11-9), azitromicin (CAS-szám: 83905-01-5, EU-szám: 617-500-5).

(7) Imidakloprid (CAS-szám: 105827-78-9/ 138261-41-3, EU-szám: 428-040-8), tiakloprid (CAS-szám: 111988-49-9), tiametoxam (CAS-szám: 153719-23-4, EU-szám: 428-650-4), klotianidin (CAS-szám: 210880-92-5, EU-szám: 433-460-1), acetamiprid (CAS-szám: 135410-20-7/ 160430-64-8).

”

6. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

„9. melléklet 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez

A megfigyelési lista mintavételi helyei

	A	B	C
1.	Vízfolyás neve	Mintavételi hely	KTJ
2.	Duna	Budapest alatt (sodor vonal)	101178209
3.	Kenyérmezei-patak	Dorog	101178461
4.	Hortobágy-Berettyó	Mezőtúr	101179549
5.	Tócó	Mikepércs	102089757
6.	Zagyva	Újszász	101179446

”

7. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

„1. melléklet a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelethez

AZ ELSŐBBSÉGI ANYAGOKRA ÉS BIZONYOS EGYÉB SZENNYEZŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK A FELSZÍNI VIZEKBEN

1. KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK-2010 (EQS)

	A	B	C	D	E
1.	N°	Anyag neve	CAS-szám (i)	AA-EQS (ii) Szárazföldi felszíni vizek (iii)	MAC-EQS (iv) Szárazföldi felszíni vizek
2.	(1)	Alaklór	15972-60-8	0,3	0,7
3.	(2)	Antracén	120-12-7	0,1	0,4
4.	(3)	Atrazin	1912-24-9	0,6	2,0
5.	(4)	Benzol	71-43-2	10	50
6.	(5)	Brómozott difeniléter (v)	32534-81-9	0,0005	nem alkalmazható
7.	(6)	Kadmium és vegyületei (a vízkeménységi osztályoktól függően) (vi)	7440-43-9	<0,08 (1. osztály) 0,08 (2. osztály) 0,09 (3. osztály) 0,15 (4. osztály) 0,25 (5. osztály)	<0,45 (1. osztály) 0,45 (2. osztály) 0,6 (3. osztály) 0,9 (4. osztály) 1,5 (5. osztály)
8.	(6a)	Szén-tetraklorid (vii)	56-23-5	12	nem alkalmazható
9.	(7)	C10-13 Klóralkánok	85535-84-8	0,4	1,4
10.	(8)	Klórfenvinfosz	470-90-6	0,1	0,3
11.	(9)	Klórpirifosz (etilklórpirifosz)	2921-88-2	0,03	0,1
12.	(9a)	Ciklodién peszticidek: Aldrinvii Dieldrinvii Endrinvii Izodrinvii	309-00-2 60-57-1 72-20-8 465-73-6	Σ = 0,01	nem alkalmazható
13.	(9b)	Összes DDP (vii), (viii)	nem alkalmazható	0,025	nem alkalmazható
14.		Para-para-DDP (vii)	50-29-3	0,01	nem alkalmazható
15.	(10)	1,2-diklóretán	107-06-2	10	nem alkalmazható
16.	(11)	Diklór-metán	75-09-2	20	nem alkalmazható
17.	(12)	Di[2-etilhexil]ftalát (DEHP)	117-81-7	1,3	nem alkalmazható
18.	(13)	Diuron	330-54-1	0,2	1,8
19.	(14)	Endoszulfán	115-29-7	0,005	0,01
20.	(15)	Fluorantén	206-44-0	0,1	1
21.	(16)	Hexaklór-benzol	118-74-1	0,01	0,05
22.	(17)	Hexaklór-butadién	87-68-3	0,1	0,6
23.	(18)	Hexaklór-ciklohexán	608-73-1	0,02	0,04
24.	(19)	Izoproturon	34123-59-6	0,3	1,0
25.	(20)	Ólom és vegyületei	7439-92-1	7,2	nem alkalmazható
26.	(21)	Higany és vegyületei	7439-97-6	0,05	0,07
27.	(22)	Naftalin	91-20-3	2,4	nem alkalmazható
28.	(23)	Nikkel és vegyületei	7440-02-0	20	nem alkalmazható
29.	(24)	Nonilfenol(4-nonilfenol)	104-40-5	0,3	2,0
30.	(25)	Oktilfenol (4-[1,1’,3,3’-tetrametil- butil]fenol)	140-66-9	0,1	nem alkalmazható
31.	(26)	Pentaklór-benzol	608-93-5	0,007	nem alkalmazható
32.	(27)	Pentaklór-fenol	87-86-5	0,4	1
33.		Poliaromás szénhidrogének (PAH) (ix)	nem alkalmazható	nem alkalmazható	nem alkalmazható
34.		Benzo[a]pirén	50-32-8	0,05	0,1
35.	(28)	Benzo[b]fluorantén	205-99-2	Σ = 0,03	nem alkalmazható
36.		Benzo[k]fluorantén	207-08-9
37.		Benzo[g,h,i]perilén	191-24-2	Σ = 0,002	nem alkalmazható
38.		Indeno[1,2,3-cd]pirén	193-39-5
39.	(29)	Simazin	122-34-9	1	4
40.	(29a)	Tetraklór-etilén (vii)	127-18-4	10	nem alkalmazható
41.	(29b)	Triklór-etilén (vii)	79-01-6	10	nem alkalmazható
42.	(30)	Tributil-ón vegyületek (tributil-ón-kation)	36643-28-4	0,0002	0,0015
43.	(31)	Triklór-benzolok	12002-48-1	0,4	nem alkalmazható
44.	(32)	Triklór-metán	67-66-3	2,5	nem alkalmazható
45.	(33)	Trifluralin	1582-09-8	0,03	nem alkalmazható

Megjegyzés és jelmagyarázat:

AA: éves átlagérték (annual average);

MAC: maximálisan megengedhető koncentráció (maximum allowable concentration);

Egység: [μg/l].

(i) CAS: Kémiai Nyilvántartó Szolgálat (Chemical Abstracts Service)

(ii) Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett EQS (AA-EQS). Más előírás hiányában az összes izomer koncentrációjára vonatkozik.

(iii) A szárazföldi felszíni vizek a vízfolyásokat, állóvizeket és a kapcsolódó mesterséges vagy jelentősen módosított víztesteket foglalják magukban.

(iv) Ez a paraméter a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírás (MAC-EQS). Amennyiben az MAC-EQS oszlopban „nem alkalmazható” szerepel, ott úgy tekinthető, hogy az AA-EQS értékek védelmet biztosítanak a rövid távú szennyezési csúcskoncentrációkkal szemben is folyamatos bevezetések esetén, mivel ezek az értékek jelentősen alacsonyabbak az akut toxicitás alapján meghatározott értékeknél.

(v) A 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban felsorolt brómozott difeniléterek(5. sorszám) alá tartozó elsőbbségi anyagok csoportja tekintetében csak a 28., 47., 99., 100., 153. és 154. számú rokonvegyületekre határoztak meg EQS-t.

(vi) A kadmium és vegyületei esetében (6. sorszám) az EQS értékek a víz keménységétől függően változnak a következő öt osztály-kategória szerint (1. osztály: <40 mg CaCO3/l, 2. osztály: 40-től <50 mg CaCO3/l, 3. osztály: 50-től <100 mg CaCO3/l, 4. osztály: 100-tól <200 mg CaCO3/l és 5. osztály: ≤200 mg CaCO3/l).

(vii) Ez az anyag nem elsőbbségi anyag, hanem azon egyéb szennyezőanyagok egyike, amelyek esetében az EQS azonos a 2009. január 13. előtt alkalmazott jogszabályban meghatározottakkal.

(viii) A összes DDT az 1,1,1-triklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 50-29-3; EU-szám: 200-024-3); az 1,1,1-triklór-2 [o-klórfenil]-2-[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 789-02-6; EU-szám: 212-332-5); az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etilén (CAS-szám: 72-55-9; EU-szám: 200-784-6); és az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 72-54-8; EU-szám: 200-783-0) izomerek összegét jelenti.

(ix) A poliaromás szénhidrogének (PAH) elsőbbségi anyagcsoportja (28. sorszám) esetében minden egyedi EQS-t alkalmazni kell, azaz a benzo[a]pirénre meghatározott EQS-t, a benzo[b]flourantén és a benzo[k]fluorantén összegére meghatározott EQS-t, valamint a benzo[g,h,i] perilén és az indeno[1,2,3-cd]pirén összegére meghatározott EQS-t.

2. FELÜLVIZSGÁLT KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK-2015 (EQS)

	A	B	C	D	E	F	G	H
1.	Sor- szám	Anyag neve	CAS- szám⁽¹⁾	AA-EQS ⁽²⁾Szárazföldi felszíni vizek⁽³⁾	AA-EQS ⁽²⁾Egyéb felszíni vizek	MAC-EQS⁽⁴⁾Szárazföldi felszíni vizek ⁽³⁾	MAC-EQS ⁽⁴⁾Egyéb felszíni vizek	EQS Bióta ⁽¹²⁾
2.	(1)	Alaklór	15972-60-8	0,3	0,3	0,7	0,7
3.	(2)	Antracén	120-12-7	0,1	0,1	0,1	0,1
4.	(3)	Atrazin	1912-24-9	0,6	0,6	2,0	2,0
5.	(4)	Benzol	71-43-2	10	8	50	50
6.	(5)	Brómozott difenil- éterek⁽⁵⁾	32534-81-9			0,14	0,014	0,0085
7.	(6)	Kadmium és vegyületei (a vízke- ménységi osztályoktól függően) ⁽⁶⁾	7440-43-9	< 0,08 (1. osztály) 0,08 (2. osztály) 0,09 (3. osztály) 0,15 (4. osztály) 0,25 (5. osztály)	0,2	< 0,45 (1. osztály) 0,45 (2. osztály) 0,6 (3. osztály) 0,9 (4. osztály) 1,5 (5. osztály)	<0,45 (1. osztály) 0,45 (2. osztály) 0,6 (3. osztály) 0,9 (4. osztály) 1,5 (5. osztály)
8.	(6a)	Szén- tetraklorid ⁽⁷⁾	56-23-5	12	12	nem alkalmazható	nem alkalmazható
9.	(7)	C10-13 Klóralkánok ⁽⁸⁾	85535-84-8	0,4	0,4	1,4	1,4
10.	(8)	Klór- fenvinfosz	470-90-6	0,1	0,1	0,3	0,3
11.	(9)	Klórpirifosz (etilklórpiri- fosz)	2921-88-2	0,03	0,03	0,1	0,1
12.	(9a)	Ciklodién peszticidek: Aldrin ⁽⁷⁾ Dieldrin ⁽⁷⁾ Endrin ⁽⁷⁾ Izodrin ⁽⁷⁾	309-00-2 60-57-1 72-20-8 465-73-6	Σ = 0,01	Σ = 0,005	nem alkalmazható	nem alkalmazható
13.	(9b)	Összes DDT ^{(7) (9)}	nem alkalmazható	0,025	0,025	nem alkalmazható	nem alkalmazható
14.		para-para- DDT ⁽⁷⁾	50-29-3	0,01	0,01	nem alkalmazható	nem alkalmazható
15.	(10)	1,2- diklóretán	107-06-2	10	10	nem alkalmazható	nem alkalmazható
16.	(11)	Diklór- metán	75-09-2	20	20	nem alkalmazható	nem alkalmazható
17.	(12)	Di[2-etilhe- xil]ftalát (DEHP)	117-81-7	1,3	1,3	nem alkalmazható	nem alkalmazható
18.	(13)	Diuron	330-54-1	0,2	0,2	1,8	1,8
19.	(14)	Endoszulfán	115-29-7	0,005	0,0005	0,01	0,004
20.	(15)	Fluorantén	206-44-0	0,0063	0,0063	0,12	0,12	30
21.	(16)	Hexaklór- benzol	118-74-1			0,05	0,05	10
22.	(17)	Hexaklór- butadién	87-68-3			0,6	0,6	55
23.	(18)	Hexaklór- ciklohexán	608-73-1	0,02	0,002	0,04	0,02
24.	(19)	Izoproturon	34123-59-6	0,3	0,3	1,0	1,0
25.	(20)	Ólom és vegyületei	7439-92-1	1,2 ⁽¹³⁾	1,3	14	14
26.	(21)	Higany és vegyületei	7439-97-6			0,07	0,07	20
27.	(22)	Naftalin	91-20-3	2	2	130	130
28.	(23)	Nikkel és vegyületei	7440-02-0	4 ⁽¹³⁾	8,6	34	34
29.	(24)	Nonilfenolok (4-nonil- fenol)	84852-15-3	0,3	0,3	2,0	2,0
30.	(25)	Oktilfenolok (4-[1,1′,3,3′- tetrametil- butil]fenol)	140-66-9	0,1	0,01	nem alkalmazható	nem alkalmazható
31.	(26)	Pentaklór- benzol	608-93-5	0,007	0,0007	nem alkalmazható	nem alkalmazható
32.	(27)	Pentaklór- fenol	87-86-5	0,4	0,4	1	1
33.	(28)	Poliaromás szénhidro- gének (PAH) ⁽¹¹⁾	nem alkalmazható	nem alkalmazható	nem alkalmaz- ható	nem alkalmazható	nem alkalmazható
34.		Benzo[a] pirén	50-32-8	1,7 × 10 ⁴	1,7 × 10 ⁴	0,27	0,027	5
35.		Benzo[b] fluo- rantén	205-99-2	lásd a 11. lábjegyzetet	lásd a 11. láb- jegyzetet	0,017	0,017	lásd a 11. láb- jegyzetet
36.		Benzo[k]- fluorantén	207-08-9	lásd a 11. lábjegyzetet	lásd a 11. láb- jegyzetet	0,017	0,017	lásd a 11. láb- jegyzetet
37.		Benzo[g,h,i]- perilén	191-24-2	lásd a 11. lábjegyzetet	lásd a 11. láb- jegyzetet	8,2 × 10 ³	8,2 × 10 ⁴	lásd a 11. láb- jegyzetet
38.		Indeno[1,2,3- cd]pirén	193-39-5	lásd a 11. lábjegyzetet	lásd a 11. láb-jegyzetet	nem alkalmazható	nem alkalmazható	lásd a 11. láb- jegyzetet
39.	(29)	Simazin	122-34-9	1	1	4	4
40.	(29a)	Tetraklór- etilén ⁽⁷⁾	127-18-4	10	10	nem alkalmazható	nem alkalmazható
41.	(29b)	Triklór- etilén ⁽⁷⁾	79-01-6	10	10	nem alkalmazható	nem alkalmazható
42.	(30)	Tributil-ón vegyületek (tributilón- kation)	36643-28-4	0,0002	0,0002	0,0015	0,0015
43.	(31)	Triklór- benzolok	12002-48-1	0,4	0,4	nem alkalmazható	nem alkalmazható
44.	(32)	Triklór- metán	67-66-3	2,5	2,5	nem alkalmazható	nem alkalmazható
45.	(33)	Trifluralin	1582-09-8	0,03	0,03	nem alkalmazható	nem alkalmazható
46.	(34)	Dikofol	115-32-2	1,3 × 10-³	3,2 × 10-⁵	nem alkalmazható ⁽¹⁰⁾	nem alkalmazható ⁽¹⁰⁾	33
47.	(35)	Perfluor- oktán- szulfonát és származékai (PFOS)	1763-23-1	6,5 × 10-⁴	1,3 × 10-⁴	36	7,2	9,1
48.	(36)	Kinoxifen	124495-18-7	0,15	0,015	2,7	0,54
49.	(37)	Dioxinok és dioxin jellegű vegyületek	Lásd a 10. lábjegy- zetet a 2000/60/EK irányelv X. mellékle- tében			nem alkalmazható	nem alkalmazható	PCDD + PCDF + PCB–DL 0,0065 μg. kg^–1TEQ ⁽¹⁴⁾
50.	(38)	Aklonifen	74070-46-5	0,12	0,012	0,12	0,012
51.	(39)	Bifenox	42576-02-3	0,012	0,0012	0,04	0,004
52.	(40)	Cibutrin	28159-98-0	0,0025	0,0025	0,016	0,016
53.	(41)	Cipermetrin	52315-07-8	8 × 10 ⁵	8 × 10 ⁶	6 × 10 ⁴	6 × 10 ⁵
54.	(42)	Diklórfosz	62-73-7	6 × 10^-4	6 × 10^-5	7 × 10^-4	7 × 10^-5
55.	(43)	Hexabróm- ciklododeká- nok (HBCDD)	Lásd a 12. lábjegy- zetet a 2000/60/EK irányelv X. mellékle- tében	0,0016	0,0008	0,5	0,05	167
56.	(44)	Heptaklór és heptaklór- epoxid	76-44-8/ 1024-57-3	2 × 10^-7	1 × 10^-8	3 × 10^-4	3 × 10^-5	6,7 × 10³
57.	(45)	Terbutrin	886-50-0	0,065	0,0065	0,34	0,034

Megjegyzés és jelmagyarázat:

AA: éves átlagérték.
MAC: maximálisan megengedhető koncentráció.
Mértékegység: [μg/l] a (4)–(7) oszlop esetén, [μg/kg nedves tömeg] a (8) oszlop esetén.
⁽¹⁾ CAS: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstracts Service).

⁽²⁾ Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett EQS (AA-EQS). Más előírás hiányában az összes izomer koncentrációjára vonatkozik.

⁽³⁾ A szárazföldi felszíni vizek a folyókat, tavakat és kapcsolódó mesterséges vagy jelentősen módosított víztesteket foglalják magukban.

⁽⁴⁾ Ez a paraméter a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírás (MAC-EQS). Amennyiben a MAC-EQS oszlopban »nem alkalmazható« szerepel, ott úgy tekinthető, hogy az AA-EQS értékek védelmet biztosítanak a rövid távú szennyezési csúcskoncentrációkkal szemben is folyamatos bevezetések esetén, mivel ezek az értékek jelentősen alacsonyabbak az akut toxicitás alapján meghatározott értékeknél.

⁽⁵⁾ A brómozott difeniléterek (5. sorszám) alá tartozó elsőbbségi anyagok csoportja tekintetében az EQS a 28., 47., 99., 100., 153. és 154. számú rokonvegyületek koncentrációjának összegére vonatkozik.

⁽⁶⁾ A kadmium és vegyületei esetében (6. sorszám) az EQS-értékek a víz keménységétől függően változnak öt osztálykategória szerint (1. osztály: < 40 mg CaCO₃/l, 2. osztály: 40-től < 50 mg CaCO₃/l, 3. osztály: 50-től < 100 mg CaCO₃/l, 4. osztály: 100-tól < 200 mg CaCO₃/l és 5. osztály: ≥ 200 mg CaCO₃/l).

⁽⁷⁾ Ez az anyag nem elsőbbségi anyag, hanem azon egyéb szennyező anyagok egyike, amelyek esetében az EQS azonos a 2009. január 13. előtt alkalmazott jogszabályban meghatározottakkal.

⁽⁸⁾ Ezen anyagcsoporthoz nem adnak meg indikatív paramétert. Az indikatív paraméter(eke)t az elemzési módszer segítségével kell meghatározni.

⁽⁹⁾ Az összes DDT az 1,1,1-triklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 50-29-3; EU-szám: 200-024-3), az 1,1,1-triklór-2-[o-klórfenil]-2-[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 789-02-6; EU-szám: 212-332-5), az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etilén (CAS-szám: 72-55-9; EU-szám: 200-784-6) és az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 72-54-8; EU-szám: 200-783-0) izomerek összegét jelenti.

⁽¹⁰⁾ Nem áll rendelkezésre elegendő információ a MAC-EQS ezen anyagokra történő megállapításához.

⁽¹¹⁾ Az elsőbbségi anyagok poliaromás szénhidrogének (PAH) elnevezésű csoportja (28. sorszám) esetén a biótára vonatkozó EQS és a megfelelő, vízre vonatkozó AA-EQS a benzo[a]pirén koncentrációjára vonatkozik, és annak a toxicitásán alapul. A benzo[a]pirén markernek tekinthető a többi PAH tekintetében, ezért csak a benzo[a]pirént kell monitorozni a biótára vonatkozó EQS-sel és a megfelelő, vízre vonatkozó AA-EQS-sel történő összehasonlítás céljából.

⁽¹²⁾ Eltérő rendelkezés hiányában a biótára vonatkozó EQS halakra vonatkozik. Lehetséges ehelyett alternatív bióta-taxon vagy más mátrix monitorozása is, amennyiben az alkalmazott EQS azonos szintű védelmet biztosít. A 15. (Fluorantén) és 28. (PAH) sorszámú anyag esetében a biótára vonatkozó EQS rákokra és puhatestűekre vonatkozik. A kémiai állapot értékelésének alkalmazásában a fluorantén és a PAH halakban való monitorozása nem megfelelő eljárás. A 37. sorszámú anyag (Dioxinok és dioxin jellegű vegyületek) esetében a biótára vonatkozó EQS halakra, rákokra és puhatestűekre vonatkozik; összhangban az élelmiszerekben a dioxinok, dioxinszerű PCB-k és a nem dioxinszerű PCB-k felső határértékei tekintetében az 1881/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. december 2-i 1259/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 320., 2011.12.3., 18. o.) mellékletének 5.3. pontjával.

⁽¹³⁾ Ezek az EQS-ek az anyagok biológiailag hozzáférhető koncentrációjára vonatkoznak.

⁽¹⁴⁾ PCDD: poliklórozott dibenzo-p-dioxinok, PCDF: poliklórozott dibenzofuránok, PCB-DL: dioxin jellegű poliklórozott bifenilek, TEQ: toxicitási egyenértékek az Egészségügyi Világszervezet 2005-ös toxicitási egyenérték-tényezőinek megfelelően.

3. AZ 1. és 2. PONTBAN MEGHATÁROZOTT EQS ALKALMAZÁSA

3.1. Az 1. és 2. pontban foglalt táblázat D oszlopa: Egy felszíni víztest tekintetében az AA-EQS alkalmazása akkor valósul meg, ha az adott felszíni víztest valamennyi reprezentatív monitoring pontja esetében az év során különböző időpontokban mért koncentrációk számtani középértéke nem haladja meg az előírásban rögzített értéket.

3.2. A számtani középérték számítási módszerének, az alkalmazott analitikai módszernek és – amennyiben nem áll rendelkezésre a minimumkövetelményeket teljesítő megfelelő analitikai módszer – az EQS alkalmazása módszerének összhangban kell állnia a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a kémiai monitoringra és az elemzések eredményének minőségére vonatkozó műszaki előírások elfogadásáról szóló 2009/90/EK bizottsági határozattal.

3.3. Az 1. és 2. pontban foglalt táblázat E oszlopa: Egy felszíni víztest tekintetében a MAC-EQS alkalmazása akkor valósul meg, ha az adott víztest bármely reprezentatív monitoring pontján mért koncentráció nem haladja meg az előírásban rögzített értéket.

3.4. A 2000/60/EK európai parlementi és tanácsi irányelv V. mellékletének 1.3.4. szakaszával összhangban azonban a MAC-EQS betartásának megállapítása során az elfogadható szintű megbízhatóság és pontosság biztosítása érdekében statisztikai módszerek (pl. százalékszámítás) is alkalmazható. Ebben az esetben e statisztikai módszereknek meg kell felelniük az ezen irányelv 9. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban megállapított részletes szabályoknak.

3.5. A kadmium, az ólom, a higany és a nikkel (a továbbiakban: fémek) kivételével az e mellékletben meghatározott EQS-ek a teljes vízmintában lévő teljes koncentrációra vonatkoznak. A fémek esetében az EQS az oldott koncentrációra, vagyis a vízminta 0,45 μm-es szűrővel leszűrt vagy bármilyen más megfelelő előkezeléssel nyert oldott fázisára vonatkozik.

3.6. A monitoring eredmények EQS-sel való összehasonlítása során figyelembe lehet venni a következőket:

3.6.1. a fémek és vegyületeik természetes háttér-koncentrációja, amennyiben azok miatt nem lehetséges az EQS-értéknek való megfelelés; és

3.6.2. a víz keménysége, pH-értéke, illetve bármely más minőségi paramétere, amely befolyásolja a fémek biológiai hozzáférhetőségét.

”

8. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez

„3. melléklet a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelethez

Egyéb specifikus szennyező anyagok vízminőségi határértékei

	A	B
1.	Egyéb specifikus szennyező anyag	90%-os tartóssági értékek alapján (µg/l)
2.	Oldott cink	75
3.	Oldott réz	10
4.	Oldott króm	20
5.	Arzén	20

”

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. szeptember 16. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek