BK ÍH 2015/51.
BK ÍH 2015/51.
2015.06.01.
Az eljárási szabályok megsértésével, a terhelt szabályszerű idézésének hiányában és távollétében meghozott másodfokú jogerős ítélet elleni kifogás tartalmában felülvizsgálati indítványnak tekintendő, ezért annak perújítási indítványként elbírálása eljárási szabálysértés [Be. 408. §, 416. § (1) bekezdés c) pont; BH 2014.333.].
A járásbíróság 2014. január 14. napján a Be. XXV. fejezete szerint, a vádlott távollétében megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével M. Z. terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett lopás bűntettében állapította meg, amiért 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlottat a kibocsátott elfogató parancs alapján, még az ítélet hirdetményi kézbesítése időtartamának lejárta előtt, 2014. január 27. napján elfogását követően az elsőfokú bíróság elé állították. A vádlott a hiányos kioktatás alapján nem a tárgyalás megismétlését kérte, hanem másnap írásban fellebbezett az ítélet ellen. A meghallgatás alkalmával bejelentette megváltozott angliai lakcímét, melyet a bíróság jegyzőkönyvben rögzített.
A törvényszék másodfokú tanácsa az ügyet 2014. május 20. napján kelt végzésével tanácsülésre tűzte ki, de erről az értesítést nem postai úton a terhelt angliai címére küldte, hanem hirdetményi úton kézbesítette, és a tanácsülésen történő eljárásról tájékoztatta a kirendelt védőt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 360. § (4) bekezdése szerinti, 2014. június 16. napján tartott tanácsülésen helybenhagyta, mivel törvényes határidőn belül nem érkezett a nyilvános ülés kitűzése iránti kérelem. M. Z. vádlott nyilvános ülés tartására irányuló beadványát a törvényszék csak 2014. június 20. napján kapta meg, melyre azt a tájékoztatást adta, hogy elkésett, mivel az ügyet tanácsülésen már befejezték.
A terhelt, védője útján 2014. szeptember 18. napján fellebbezésnek nevezett kérelmet nyújtott be a járásbíróságra, miután megkapta a Büntetés-végrehajtási Csoport értesítését a pénzbüntetés szabadságvesztésre történt átváltoztatásáról. Beadványában leírta, hogy nem értesült külföldi lakhelyén a nyilvános ülés időpontjáról, ezért a 2014. június 17-én kelt levelében jelezte, hogy a másodfokú eljárásban meg kíván jelenni, és fel akar szólalni. Ezt követően kapta meg az ügy jogerős befejezéséről szóló tájékoztatást, amit sérelmez, mivel nem kapott annak idejéről előzetes értesítést.
A törvényszék az elítélt védőjének a járásbíróság által megküldött beadványát továbbította indítványtételre a megyei főügyészség ügyészének, aki azt perújítási indítványnak tekintette és átiratában annak elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint a Be. 408. § (1) bekezdés e) pontjában írt kötelező perújítás esete nem állapítható meg, mivel a terhelt tartózkodási helye nem az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedése után vált ismertté, továbbá az elítélt beadványa nem tartalmazott semmilyen okot, amelyre alapítva a perújításnak helye lehet.
A törvényszék a végzésével a védő kérelmét, egyetértve az ügyész jogi álláspontjával, mint perújítási indítványt elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a terhelt tartózkodási helye még az ítélet jogerőre emelkedése előtt ismertté vált, ily módon a másodfokú eljárás már a Be. 532. § alapján, ismert helyen, külföldön tartózkodó terhelt ellen folyt, az ügyész felhívása nélkül, melyben a fellebbviteli bíróság hirdetményi kézbesítést alkalmazott. Nem kétséges, hogy az elsőfokú bíróság eljárási hibát vétett, amikor nem oktatta ki teljes körűen a terheltet a jogorvoslati lehetőségekről, azonban ez nem perújítási ok. Egyebekben a vádlott jelenléte nemcsak a tanácsülésen, hanem a nyilvános ülésen sem lett volna kötelező, ezért a jogerős ítélet meghozatala nem ütközött perrendi akadályba. Az ügyben más, a Be. 408. § (1) bekezdésében írt perújítási ok sem merült fel, illetőleg ilyenre a terhelt nem hivatkozott, ezért a Be. 413. § (2) bekezdésre figyelemmel a rendkívüli perorvoslat elrendelésére nem volt lehetőség.
A végzés ellen a védő jelentett be fellebbezést, melyben rámutatott, hogy az első- és másodfokú bíróság egyaránt eljárási szabályt sértett. A terhelt ismert külföldi címére a törvényszék nem küldte meg a tanácsülés kitűzéséről szóló értesítést, ily módon a terheltnek nem állt módjában időben eldönteni, hogy kéri-e a nyilvános ülés tartását, illetve azon részt kíván-e venni. A védő arra is hivatkozott, hogy az általa, a másodfokú határozat kézhezvétele után benyújtott fellebbezésben világosan megfogalmazta, miszerint a sorozatos perrendi hibák miatt az eljárás megismétlését kéri.
A fellebbviteli főügyészség az átiratában alaposnak tartotta a fellebbezést és kifejtette, hogy az elítélt nevében előterjesztett védői beadványt a törvényszék tévesen tekintette perújítási kérelemnek, miután nem ténybeli, hanem súlyos perrendi szabálysértést sérelmezett. A tanácsülésről szóló értesítés hirdetménnyel való kézbesítése nem volt szabályszerű, mert annak nem állt fenn a törvényes előfeltétele: a terhelt nem tartózkodott ismeretlen helyen, aktuális külföldi lakcímét az eljárás minden szakában közölte. A feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés felülvizsgálat alapja lehet, a – tartalma szerint annak tekintendő – védői beadványt viszont a Be. 419. § (2) bekezdése értelmében az alapügyben eljárt bíróságnál kell benyújtani, vagy oda áttenni. Mindezekre figyelemmel az ügyész a törvényszék végzésének hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt.
Az ítélőtábla a védő fellebbezését és a főügyészi indítványt alaposnak találta.
Az iratok tartalmából megállapítható, hogy a járásbíróság az elsőfokú ítéletének meghozatala után, az előállításakor, a terhelt megadta új angliai lakcímét, melyet az iratborító értesítő részébe is felvezettek. A másodfokú bíróság ennek ellenére nem erre a címre kísérelte meg kézbesíteni az ítélet tanácsülésen történő elbírálásáról szóló értesítőt, hanem az elítélt utolsó ismert belföldi lakcíme szerint illetékes polgármesteri hivatal útján hirdetménnyel kézbesítette, pedig a lakcímnyilvántartó adatai is azt tartalmazták, hogy 2004. január 27. napjától külföldön (Svájcban) tartózkodott, magyarországi kijelentett lakcíme pedig csak 2005. augusztus 22. napjáig állt fenn.
A fellebbezéssel támadott határozat indokolásában felhívott Be. 532. § (1)–(3) bekezdésében írt feltételek nem álltak fenn, tehát a törvényszék nem folytathatta le a másodfokú eljárást a külföldön tartózkodó terhelt távollétére alkalmazandó szabályok szerint.
A törvényszék tévedése miatt nem szabályszerűen értesítette a terheltet a tanácsülés időpontjáról, így az ügyet ebben az eljárási formában nem fejezhette volna be.
A főügyészi átiratban felhívott jogi érvek alapján a vádlott nyilvános ülés tartására irányuló kérelme ellenére a védelmi fellebbezésnek tanácsülésen való másodfokú elbírálása – akkor is, ha az ügyviteli hiba következménye – feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, amely felülvizsgálat alapja lehet (BH 2014.333).
A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja szerint helye van a bíróság jogerős ügydöntő határozata felülvizsgálatának, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdése I. pontjának b) vagy c) alpontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
A Be. 373. § (1) bekezdése II. pontjának d) alpontja szerint feltétlen eljárási szabálysértés, ezáltal nem mellőzhető a bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.
A másodfokú bíróság eljárására vonatkozó Be. 358. § (2) bekezdése szerint a tanács elnöke a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást tűz ki.
A Be. 360. § (4) bekezdése értelmében a másodfokú bíróság tanácsülésen akkor intézheti el az ítélet elleni fellebbezést, ha
– kizárólag a terhelt javára fellebbeztek,
– a tényállás megalapozott,
– az eljárás résztvevői egyaránt értesítést kaptak a tanácsülésen történő elintézésről és
– senki nem ellenezte a tanácsülésen való elintézést.
Az előbbi feltételek hiányában nyilvánvalóan nem törvényes a fellebbezés tanácsülésen történő elintézése.
Az eljárás résztvevőinek (ügyész, vádlott, védő stb.) a Be. 360. § (4) bekezdésének megfelelő értesítése nélküli, illetőleg e személyeknek tárgyalás vagy nyilvános ülés tartása iránt előterjesztett szabályszerű kérelme ellenére tanácsülésen történő elbírálása többnyire feltétlen eljárási szabálysértés.
A tanácsülésre, a nyilvános ülésre és a tárgyalásra vonatkozó eljárási szabályok összevetéséből az következik, hogy az ügy másodfokon történő elbírálásának fő formája a nyilvános ülés. Ezt tartalmazza a Be. 361. § (1) bekezdése, amely kivételként szabályozza az ügynek tárgyaláson vagy tanácsülésen történő másodfokú elbírálását.
Ebből következik a Kúria által a 2/2013. (VII. 8.) BK véleménnyel felülvizsgált 1. BKv C. részében a 360-365. §-hoz kapcsolódó magyarázatának 9. és 10. pontjaival megerősített azon értelmezése, mely szerint, ha a vádlott, az ügyész vagy más erre jogosult [a Be. 360. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás alapján vagy ettől függetlenül] kéri az ügy nyilvános ülésen való elbírálását, ez a kérelem a nyilvános ülésen való elbíráláshoz alanyi jogosultságot teremt.
Mivel tényszerűen megállapítható, hogy a vádlott a tanácsülésen történő elbírálásról szabályszerűen nem lett értesítve, ugyanakkor a nyilvános ülés megtartását kérte, a fellebbezésének a megidézése nélkül való elbírálásával a Be. 373. § (1) bekezdés II. pontjának d) alpontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés, ezáltal a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati ok állapítható meg.
A másodfokú bíróság kétségkívül nem volt ismeretében annak, hogy a terhelt a védelmi fellebbezésének nyilvános ülésen történő elbírálására vonatkozó kérelmét előterjesztette. Ez azonban nem változtat azon, hogy a másodfokú felülbírálat a tévesen hirdetményi kézbesítéssel értesített, meg nem idézett terhelt távollétében feltétlen eljárási szabálysértéssel történt.
A védő által előterjesztett beadvány tartalmában nem perújítási eljárást kezdeményez, hanem az eljárási szabálysértés orvoslására irányult, amelynek a fentiek szerint a felülvizsgálati eljárásban van helye, így a kérelem perújítási indítványként történő elbírálása téves.
Ezért az ítélőtábla a törvényszék fellebbezéssel támadott végzését a Be. 347. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a fent írt okból eljárási hiba miatt a Be. 375. § (1) bekezdésére figyelemmel hatályon kívül helyezte. A védői kérelmet tartalma szerint értékelve a Be. 419. § (2) bekezdésében írtakra figyelemmel felülvizsgálati indítványként kell továbbítania.
(Győri Ítélőtábla Bpkf.456/2014/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás