52/2015. (IX. 18.) NFM rendelet
a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról1
2015.09.26.
„(1) E rendelet 1. melléklete a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény 3. §-ának megfelelően, annak 2. melléklete (a továbbiakban: ADR Szabályzat) előírásainak kiegészítését tartalmazza a veszélyes áruk közúti járművel végzett belföldi szállítására vonatkozóan.”
2. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1. a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és
2. a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való harmadik hozzáigazításáról szóló 2014. november 21-i 2014/103/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
6. § Ez a rendelet a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való harmadik hozzáigazításáról szóló 2014. november 21-i 2014/103/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet az 52/2015. (IX. 18.) NFM rendelethez
„4a. Az ADR Szabályzat 1.3.2 szakaszát a következő 1.3.2.5 bekezdéssel kiegészítve kell alkalmazni:
„1.3.2.5 Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint „1” kategóriába tartozó, kizárólag a cseretelepen történő helyszíni értékesítéssel foglalkozó PB-gáz cseretelepek személyzetére vonatkozó 1.3 fejezet szerinti kötelezettség teljesítettnek tekinthető, ha az érintett rendelkezik „a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól” szóló rendeletben meghatározott, érvényes „Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány”-nyal.””
„5. Az ADR Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni:
a) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre;
b) az oktatás témaköre a 1.3.2 szakasz szerint;
c) az oktatást végző veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, lejárati ideje;
d) az oktatás helye, időpontja.
A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság kérésére ellenőrzéskor be kell mutatnia. Ha a munkáltató maga végzi a veszélyes áru szállítással kapcsolatos tevékenységet, az igazolás céljára az oktatásra vonatkozó irat használható. Több telephely esetén egy-egy telephely vonatkozásában készült oktatással kapcsolatos iratokat az adott telephelyen is el kell helyezni eredetben vagy a munkáltató által hitelesített másolatban.
Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.”
„7a. Az ADR Szabályzat 1.10.3.3 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:
„A közbiztonsági intézkedések foganatosítása közé tartozik az olyan egyedi azonosítók és ellenőrző rendszerek alkalmazása is, melyek alkalmasak a veszélyes árukhoz tartozó kísérő okmányokhoz való hozzáférési jogosultság megállapítására, illetve a bizonylatok eredetiségének ellenőrzésére és azonosítására, beleértve az illetékes hatóságokat is.””
„8. Az ADR Szabályzat 2.2.62.1.5.1 pontját a következő mondattal kiegészítve kell alkalmazni:
„E kivételek közé tartoznak azok az állati eredetű melléktermékek is, beleértve az állati tetemeket is, amelyeket állatorvos nem minősített bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző anyagnak, valamint az állati eredetű melléktermékek jogszabályi előírások alapján végzett ártalmatlanításából származó feldolgozott termékek.””
„10a. Az ADR Szabályzat 5.2.2.2.1.2 pont első bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:
„Az előző mondatban említett szabvány szerinti csökkentett méretű bárcák, illetve jelölés az UN 1011, az UN 1965 és az UN 1978 tétel alá tartozó gázokat, illetve gázkeverékeket tartalmazó palackok hengeres részének felső harmadában is elhelyezhetők.””
„14. Az ADR Szabályzat 8.1.5 szakasza alkalmazásában:
a) az EN 14387:2004 + A1:2008 szabvány az „MSZ EN 14387:2004 + A1:2008 „Légzésvédők. Gázszűrő(k) és kombinált szűrő(k). Követelmények, vizsgálat, megjelölés” című szabványt jelenti,
b) az EN 471: 2003 + A1:2007 szabvány mellett az „MSZ EN ISO 20471:2013, Jó láthatóságot biztosító ruházat. Vizsgálati módszerek és követelmények” című szabvány is alkalmazható.”
„15. Az ADR Szabályzat 7.3.3 szakasz VC3 különleges előírását az UN 3291 tétel alá tartozó hulladékok ömlesztett szállítására a következők szerint kell alkalmazni:
a) a „különlegesen felszerelt jármű, illetve konténer” az ADR értelmében vett fedett járművet vagy zárt konténert jelent, melynek kialakítása, valamint állapota olyan, hogy normális szállítási körülmények között megakadályozza mind a szilárd, mind a folyékony rakomány szabadba jutását; a berakáshoz használt csomagolóδeszközök biztonságosabb és könnyebb kezelhetősége érdekében a járművön, illetve konténeren belül műanyag tartóeszköz („hulladéktároló”) is elhelyezhető;
b) a hulladékot műanyag zsákokba vagy merevfalú csomagolóeszközökbe helyezve kell a járműbe, illetve a konténerbe rakni. A csomagolóeszköz kialakításának, a hulladék csomagolóeszközbe helyezésének és lezárásának meg kell felelnie az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló jogszabály2 rendelkezéseinek;
c) a csomagolóeszközöket megfelelően rögzíteni kell, hogy normál szállítási körülmények között ne rongálódhassanak meg;
d) a műanyag zsákokat sem a járműben, illetve konténerben, sem a műanyag tartóeszközben („hulladéktárolóban”) nem szabad annyira összenyomni, hogy elveszítsék szivárgásmentességüket;
e) ha egyazon járműben, illetve konténerben merev falú csomagolóeszközben és műanyag zsákban is szállítanak hulladékot, azokat megfelelően el kell választani egymástól, például merev válaszfallal, osztófallal, hálóval vagy műanyag tartóeszközzel („hulladéktárolóval”) úgy, hogy normális szállítási körülmények között ne rongálódhassanak meg,
f) a műanyag tartóeszközök („hulladéktárolók”) fedelét a szállítás során csukott állapotban kell tartani,
g) a műanyag tartóeszközöket („hulladéktárolókat”) a járműben, illetve a konténerben úgy kell rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között ne következhessen be olyan elmozdulás, amely a rakomány sérülését okozná.”
„16. Az ADR Szabályzat 8.2 fejezete alkalmazásában az „oktató” alatt a „foglalkozásvezető” értendő. A foglalkozásvezetőt a közlekedési hatóságnak el kell ismernie.”
„17. Az ADR Szabályzat 8.2.2.2 bekezdését a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni.
„17.1. A foglalkozásvezetőt a közlekedési hatóság elismeri, ha:
a) a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, az oktatni kívánt áruosztályokra érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal rendelkezik, és
b) a közlekedési hatóság által meghirdetett továbbképzésen igazoltan részt vett és
ba) az új foglalkozásvezető a továbbképzést követő 17.2.1 pont szerinti vizsgán,
bb) a már elismert foglalkozásvezető a továbbképzést követő 17.2.2 pont szerinti vizsgán
megfelelt.
17.2. Az ADR foglalkozásvezetői vizsga:
17.2.1 Alap vizsga
a) A vizsga teljesítéséhez az oktatni kívánt szállítási módra és áruosztályokra vonatkozó, 20–20 kérdésből álló feleletválasztós tesztet kell sikeresen megoldani. A vizsga időtartama tesztlaponként 20 perc. Az elérhető maximális pontszám tesztlaponként 20 pont, melyből a sikeres vizsgához legalább 17 pontot kell elérni.
b) Az oktatni kívánt szállítási módra és áruosztályokra vonatkozó gyakorlati feladatok oktatását megfelelő szakmai magyarázatokkal be kell mutatni.
c) A vizsga ismeretanyaga megegyezik „A veszélyes áru szállítását végző járművezetők részére előírt vizsga” ismeretanyagával.
d) A vizsgára bocsátás feltétele:
da) járművezető-képző szakoktatói képesítés igazolása vagy legalább öt éves, a veszélyes áruk szállítása terén szerzett szakmai gyakorlat igazolása, és
db) legalább 20 óra időtartamú – a közlekedési hatóság részére előzetesen írásban bejelentett – hospitálás egy legalább három éve működő, ADR oktatási engedéllyel rendelkező képzőszervnél.
17.2.2 Ismeretfelújító vizsga
A vizsga teljesítéséhez egy 20 kérdésből álló feleletválasztós tesztet kell sikeresen megoldani. A vizsga időtartama 20 perc. Az elérhető maximális pontszám 20 pont, melyből a sikeres vizsgához legalább 17 pontot kell elérni.
17.2.3 A foglalkozásvezetők vizsgáját az ADR foglalkozásvezetők továbbképzésének keretében kell megtartani. A sikertelenül vizsgázók részére a közlekedési hatóság a vizsgát követő hat hónapig pótvizsga lehetőséget biztosít. Aki ez idő alatt nem teljesíti vizsgakötelezettségét, csak a következő továbbképzés keretében tehet vizsgát, amelynek során valamennyi vizsgatárgyból újra kell vizsgáznia.
17.3. Ha a 17.1 pont a) pontjában, b) pont nyitó mondatában és bb) alpontjában foglaltak valamelyike nem teljesül, vagy ha a szakfelügyeleti ellenőrzés megállapítása szerint a foglalkozásvezető szakmai tevékenységének színvonala nem kielégítő, akkor a közlekedési hatóság a foglalkozás-vezető elismerését a hiányosság megszüntetéséig felfüggeszti.””
„24. Az ADR Szabályzat 8.5 fejezetében lévő S12 utasítás a következő kiegészítéssel alkalmazható:
„A járművezetők ezt a képzést az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet szerinti, legalább alapfokozatú sugárvédelmi képzettség megszerzése után az ADR Szabályzat 8.2.3 szakasza szerinti oktatás során is megkaphatják, ha az oktatást az ADR Szabályzat 7 osztályára érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal rendelkező személy tartja.””