52/2015. (XII. 1.) MvM rendelet
52/2015. (XII. 1.) MvM rendelet
a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet módosításáról1
2015.12.02.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program
1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet módosítása
1. § (1) A Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet [a továbbiakban: 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet] 2. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„9a. első kereskedelmi értékesítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 75. pontja szerinti értékesítés,”
(2) A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 2. §-a a következő 14. és 14a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„14. független magánbefektető: olyan magánbefektető, amely a befektetés tárgyát képező kis- és középvállalkozásnak nem részvényese, különösen a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az üzleti angyal és a pénzügyi közvetítő, ha az teljes mértékben viseli befektetése kockázatát,
14a. hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, különösen kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható,”
(3) A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 2. §-a a következő 16a–16d. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„16a. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás,
16b. kezességvállalási mérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti mérték,
16c. kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés,
16d. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv, különösen kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés,”
(4) A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 2. §-a a következő 17a. és 17b. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„17a. kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti tőke,
17b. kockázatfinanszírozási célú befektetés: a végső kedvezményezett kis- és középvállalkozásnak nyújtott sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetés, hitel, kezességvállalás, illetve ezek kombinációja,”
(5) A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 2. §-a a következő 20. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„20. kvázisajáttőke-befektetés: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi hitelnél magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár és a nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, különösen a biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke, ideértve a mezzanin tőkét is, tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke,”
(6) A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 2. §-a a következő 22a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„22a. megbízott szervezet: az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap vagy olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelynek a tagállam a részvényese, vagy valamely tagállamban letelepedett, valamely hatóság, közjogi szervezet vagy közfeladatot ellátó magánjogi szervezet ellenőrzése alatt álló, közérdeket megvalósító pénzügyi intézmény, melyet az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek vagy a helyébe lépő jogszabálynak megfelelően választottak vagy jelöltek ki, és amelyet a tagállam bízott meg kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtásával,”
(7) A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 2. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„29a. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény,”
(8) A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 2. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„31. sajáttőke-befektetés: közvetlen vagy pénzügyi közvetítőn keresztül történő közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban a megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében,”
(9) A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 2. §-a a következő 39a. és 39b. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„39a. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás,
39b. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás,”
(10) A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 2. §-a a következő 41. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„41. végső kedvezményezett: az az első kockázatfinanszírozási célú befektetés időpontjában tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás, amely
a) még egyetlen piacon sem működik,
b) az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb, mint 7 éve működik valamely piacon, vagy
c) új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényel.”
2. § A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 7. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A 4. §)
„c) (1) bekezdés 17. pontja alapján kockázatfinanszírozási támogatás nyújtható a 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján,”
3. § A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet a következő 9. alcímmel egészül ki:
„9. A kockázatfinanszírozási támogatás
12. § (1) A kis- és középvállalkozás pénzügyi forráshoz juttatása érdekében a pénzügyi közvetítő, illetve annak kezelője, független magánbefektető és végső kedvezményezett részére kockázatfinanszírozási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) nyújtható.
(2) A pénzügyi közvetítő részére nyújtott támogatás formái:
a) tőkebefektetés,
b) kvázisajáttőke-befektetés,
c) tőkejuttatás,
d) kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló hitel, vagy
e) kockázatfinanszírozási célú befektetésekből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.
(3) A független magánbefektető részére a (2) bekezdés szerinti formában nyújtható támogatás.
(4) A végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás formái:
a) sajáttőke-befektetés,
b) kvázisajáttőke-befektetés,
c) hitel,
d) kezességvállalás, vagy
e) az a)–d) pont szerinti támogatási formák kombinációja.
12/A. § (1) A 12. § (4) bekezdése szerinti támogatás teljes összege intézkedésenként és vállalkozásonként nem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) A támogatás a következő feltételek fennállása esetén irányulhat – akár a 2. § 41. pont b) alpontja szerinti időszak elteltét követően is – a végső kedvezményezettbe történő kiegészítő befektetésre:
a) a támogatás a kiegészítő befektetéssel együtt sem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott összeget,
b) az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetés lehetőségét, és
c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem válik a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozássá – ide nem értve a támogatást nyújtó pénzügyi közvetítő vagy a független magánbefektető kapcsolt vállalkozását – vagy, ha a kapcsolt vállalkozások együttesen is kis- és középvállalkozásnak minősülnek.
(3) Végső kedvezményezettbe történő sajáttőke-befektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetén kiváltási tőkéhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a befektetés valamennyi fordulójában az adott befektetés legalább 50%-ának megfelelő új tőkét is bevonnak.
12/B. § (1) A 12. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tőkebefektetés és b) pontja szerinti kvázisajáttőke-befektetés esetén a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásának és lejegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30%-a fordítható likviditáskezelési célra.
(2) A végső kedvezményezett részére támogatás nyújtása esetén a pénzügyi közvetítő vagy a végső kedvezményezett szintjén további független magánbefektetői forrást kell bevonni oly módon, hogy az alap szintjén összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kockázatfinanszírozási célú befektetés
a) 10%-át a 2. § 41. pont a) alpontja szerinti végső kedvezményezett esetén, amely egyetlen piacon sem hajtotta még végre első kereskedelmi értékesítését,
b) 40%-át a 2. § 41. pont b) alpontja szerinti végső kedvezményezett esetén,
c) 60%-át a 2. § 41. pont c) alpontja szerinti végső kedvezményezettnél és a 2. § 41. pont b) alpontja szerinti időszak eltelte után történő kiegészítő befektetés esetén.
(3) Ha a pénzügyi közvetítő által végrehajtott kockázatfinanszírozási célú befektetés a (2) bekezdésben meghatározott különböző fejlődési szakaszban lévő végső kedvezményezettekre irányul – és a magánbefektetői részvétel az alap szintjén valósul meg – a pénzügyi közvetítőnek el kell érnie legalább a portfólióban szereplő befektetések vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti minimális magánbefektetői arány súlyozott átlagát.
12/C. § (1) A pénzügyi közvetítő kiválasztása során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban vannak letelepedve vagy bejegyezve. A pénzügyi közvetítővel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellege alapján objektív módon indokolható.
(2) A tagállam a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtását megbízott szervezetre bízhatja.
(3) A pénzügyi közvetítőt üzleti alapon kell irányítani. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő, illetve – a kockázatfinanszírozási célú befektetés típusától függően – annak kezelője
a) jogszabály vagy szerződés alapján professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,
b) általi alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik,
c) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, mely követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt, vagy annak kezelőjét objektív kritériumokon, különösen tapasztalaton, szakértelmen, valamint operatív és pénzügyi kapacitáson alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázati eljárás útján választják ki,
d) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével, és
e) befektetési stratégiája, a befektetés kritériumai és tervezett ütemezése előre meghatározott.
(4) A befektető képviseltetheti magát a befektetési alap irányító testületében, különösen felügyelőbizottságban, tanácsadó bizottságban.
12/D. § (1) A kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:
a) a kockázatfinanszírozási intézkedést egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül kell végrehajtani,
b) a pénzügyi közvetítőt, a magánbefektetőt és az alapkezelőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az uniós és nemzeti jogszabályoknak és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása,
c) az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25%-ára kell korlátozni, ha az állami- és a magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, és
d) a 12. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kezességvállalás esetén a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfolió 80%-át, a tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalás nyújtható díjmentesen. Ha a kezességvállalás a nem tervezett veszteség fedezésére is szolgál, a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem tervezett veszteséget fedező részére piaci mértékű kezességvállalási díjat fizet.
(3) A végső kedvezményezett számára kezességvállalást vagy hitelt nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:
a) az intézkedés eredményeként a pénzügyi közvetítő olyan befektetést valósít meg, amely a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósult volna meg, továbbá a pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy az intézkedés által nyújtott gazdasági előny nagyobb mértékű finanszírozás, kockázatosabb portfólió finanszírozása, a szükséges fedezet mértékének, a kezességvállalási díjnak vagy a kamatlábaknak a csökkentése által a lehető legteljesebb mértékben átadásra kerül a végső kedvezményezettnek,
b) hitel esetén a 12/A. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni, és
c) kezességvállalás esetén a 12/A. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni, továbbá a kezességvállalással a fennálló hitel legfeljebb 80%-a biztosítható.
(4) A finanszírozási döntéseket nyereségorientáltan kell meghozni, ami a következő feltételek teljesülése esetén biztosítható:
a) a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hozzák létre,
b) a tagállam vagy a megbízott szervezet a pályázati felhívásban meghatározott módon átvilágítja a pénzügyi közvetítőt annak érdekében, hogy biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott befektetési stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az adott befektetési portfólió mérete és területi lefedettsége szempontjából – a hatékonyság elérése,
c) a végső kedvezményezettnek biztosított kockázatfinanszírozás olyan életképes üzleti terven alapul, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, előzetesen kimutatva az üzleti terv pénzügyi életképességét, és
d) minden tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégia kerül kidolgozásra.”
4. § A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 9. és 11. alcím szerinti, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.”
5. § A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege
a) regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat,
b) a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
c) a kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
d) kockázatfinanszírozási támogatás esetén végső kedvezményezettenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.”
6. § A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § E rendelet alapján a 7. § c) pontja szerinti támogatás esetén 2016. május 31-ig lehet támogatási döntést hozni.”
7. § A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E rendeletnek a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet módosításáról szóló 52/2015. (XII. 1.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 52/2015. (XII. 1.) MvM rendelet] megállapított rendelkezéseit az 52/2015. (XII. 1.) MvM rendelet hatálybalépését követően meghozott, a végső kedvezményezettek részére kockázatfinanszírozási támogatás juttatásáról szóló közvetítői döntések tekintetében kell alkalmazni.”
8. § A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 23. §-a a következő b) ponttal egészül ki:
(E rendelet)
„b) 7. § c) pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint 21. cikke”
(hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.)
9. § A 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 17. §-ában a „csak” szövegrész helyébe az „a 9. alcím kivételével csak” szöveg lép.
2. A Társadalmi Megújulás Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet módosítása
10. § A Társadalmi Megújulás Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet [a továbbiakban: 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet] 3. §-a a következő 43. ponttal egészül ki:
(A Társadalmi Megújulás Operatív Program előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások a következő jogcímeken használhatók fel:)
„43. vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése mikro- és forgóeszköz finanszírozással.”
11. § A 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az előirányzat forrásaiból a 3. § 43. pontja alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére az (1) bekezdés szerinti támogatás és működési támogatásnak nem minősülő, visszatérítendő támogatás is nyújtható.”
12. § A 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E rendeletnek a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet módosításáról szóló 52/2015. (XII. 1.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 52/2015. (XII. 1.) MvM rendelet] megállapított rendelkezéseit az 52/2015. (XII. 1.) MvM rendelet hatálybalépését követően meghozott támogatási döntések tekintetében kell alkalmazni.”
13. § A 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 6. § a) pontjában az „1–42.” szövegrész helyébe az „1–43.” szöveg lép.
3. Záró rendelkezések
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
15. § Ez a rendelet a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. december 3. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás