55/2015. (XII. 22.) MNB rendelet

1. § (1)¹ A biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 4. § (1) bekezdés 97. pontja szerinti teljes költségmutató (a továbbiakban: TKM) értékét

(2)³ A biztosító a TKM értékét egy típuspéldára határozza meg (a továbbiakban: modell TKM), és a számítást a 2–9. §-ban foglalt feltételek alkalmazásával végzi el. A típuspéldán túl a biztosító egyedi szerződésenként is kiszámítja a TKM értékét a szerződéskötés ajánlati szakaszában (a továbbiakban: egyedi TKM) az újonnan kötött szerződésekre vonatkozóan. Az egyedi TKM esetén a 2–9. § rendelkezéseit a biztosító úgy alkalmazza, hogy a 2., a 4., az 5., valamint a 9. §-ban rögzített feltételek a biztosítottra és a konkrét szerződésre legyenek szabva. Az egyedi TKM értékét a biztosító az élethosszig tartó (whole life) biztosítás esetében 15 éves tartam figyelembevételével számítja ki, ugyanakkor azokban az esetekben, ahol az ügyfél megválaszthatja a díjfizetési tartamot, ott az egyedi TKM számítását ehhez a tartamhoz igazítja. Az egyedi TKM esetén a 3. § rendelkezéseit azzal a különbséggel kell alkalmazni, hogy amennyiben a szerződő által választott kockázati biztosítási szolgáltatás kockázati díjrésze egyértelműen elkülöníthető a megtakarítási díjrésztől, a kockázati díjrészt nem szükséges beleszámolni az egyedi TKM értékébe. Ebben az esetben a 10. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás során a szerződő számára külön kell bemutatni, hogy a teljes biztosítási díjból mekkora rész a kockázati díjrész, és ahhoz milyen szolgáltatások, fedezetek kapcsolódnak, valamint mekkora a megtakarítási díjrész és az ahhoz kapcsolódó TKM érték. A 6–8. §-ban rögzített feltételeket a biztosító változatlan formában alkalmazza. A biztosító az egyedi TKM számításánál jogosult biztonsági ráhagyás (ún. puffer) alkalmazására, és a számítás során közelítő módszert is alkalmazhat, amennyiben az így kalkulált egyedi TKM értéke nem tér el jelentős mértékben a pontosan kiszámított egyedi TKM értékétől. A biztosító az adott termékhez tartozó, egyedi TKM számításához használt paraméterek gyakorlati szélsőértékeivel meghatározott paraméter-intervallumok alkalmazásával számított TKM minimum és maximum értékeket is kiszámítja, figyelemmel a lehetséges paraméter együtt állásokra is (a továbbiakban: TKM sáv). A továbbiakban a jelen rendelet alkalmazásában eltérő rendelkezés hiányában TKM alatt a modell TKM-et kell érteni.

(3)⁴ A külső feltételezések (hozamgörbe, árfolyam) változásának hatását a biztosító minden év július 1-jéig (TKM aktualizálási időpont) vezeti át a modell TKM értékeken és a TKM sáv értékein. Az új életbiztosítási szerződések megkötése kapcsán kalkulált egyedi TKM értékek meghatározásához szükséges külső feltételezéseket a biztosító szintén minden év július 1-jéig módosítja.

(4)⁵ Amennyiben az induláskor feltételezett, a termékhez, illetve a befektetésekhez tartozó költségek, alkalmazott paraméterek megváltoznak, és ezen változások a modell TKM értékét módosítják, a biztosító soron kívül újraszámolja a modell TKM értéket. A modell TKM érték soron kívüli újraszámításával egy időben a biztosító az újonnan kötött szerződésekre vonatkozóan az egyedi TKM számításához alkalmazott paramétereket és feltételezéseket is frissíti, továbbá a frissített paraméterek felhasználásával a TKM sáv értékeit is újraszámolja.

(5) A biztosító a TKM értékre vonatkozó számításai helyességét külső szakértő – biztosító könyvvizsgálatára jogosult – személlyel vagy szervezettel minden naptári évben auditáltatja.

(6) A TKM értékének számításához szükséges, a biztosítási díj pénznemétől eltérő pénznemű értékeknek a biztosítási díj pénznemére való átváltására a biztosító a TKM értékének számítását megelőző év december 31-én érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza.

(7)⁶ Az 1. § (5)–(6) bekezdésének rendelkezései a TKM sávra vonatkozóan is alkalmazandók.

2. § A biztosító biztosítottként egy fő, 35 éves személyt vesz figyelembe. Amennyiben a termék 35 éves személy számára nem elérhető, a biztosító a számítás során a legjobb közelítését használja (minimalizálja a termékben elérhető és az e rendeletben meghatározott életkor különbségének abszolút értékét).

3. §⁷ (1) A biztosító a TKM számítása során kizárólag a kötelezően választandó kiegészítő biztosításokat, a kötelezően választandó legkisebb értéken veszi figyelembe.

(2) A kockázati biztosítási szolgáltatás kizárólag a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási kockázatokra terjed ki. Minden olyan kockázat opcionálisnak tekintendő, és így a biztosítónak nem kell beszámítania a TKM értékébe, melyet a feltétel és az ajánlat nem tesz kötelezővé, azaz amely nélkül az ajánlat felvehető.

4. § (1) A biztosítási díj:

(2) A biztosítási díj indexálását – ide nem értve a nyereségmegosztás (ideértve többek között a többlethozam-visszajuttatást) miatti indexálást – a biztosító csak akkor veszi figyelembe, ha az a szerződéses feltételek szerint kötelező. Amennyiben az indexálás közvetlenül vagy közvetve inflációhoz vagy egyéb, a biztosítótól független indikátorhoz kötött, akkor az inflációt, illetve egyéb indikátort végig nullának kell tekinteni.

(3) A díjfizetés gyakorisága:

(4) A díjfizetés módja:

5. § (1)¹² A biztosítás tartama:

(2)¹³ A kalkulációt a biztosító mindazon tartamokra elvégzi, amelyek lejárattal, illetve élethosszig tartó biztosítás esetén visszavásárlással elérhetők. Az élethosszig tartó biztosítás (whole life) esetében egy adott tartamot úgy kell tekinteni, mintha a szerződő az adott időszak végén a szerződés visszavásárlását kérné. Amennyiben a szerződés figyelembe veendő tartama több díjfizetési tartammal is elérhető, a biztosító a vonatkozó TKM értékeket kétféleképpen, két sorban tünteti fel: az egyik sorban a minimális díjfizetési időtartam melletti TKM értéket, a másik sorban pedig az adott tartamhoz tartozó maximális díjfizetési időtartam melletti TKM értéket mutatja be. A biztosító ebben az esetben is feltünteti a szóban forgó minimális és maximális díjfizetési tartam nagyságát.

(3) A bemutatott tartamoknak összhangban kell lennie a termék feltételeiben meghatározott minimális tartammal.

(4) Amennyiben a köthető minimális tartam hosszabb, mint az adott biztosítás típushoz [egyszeri vagy rendszeres díjas, illetve a visszavásárlás tekintetében az élethosszig tartó (whole life)] tartozó legrövidebb tartam, és az nem esik egybe az (1) bekezdésben meghatározott egyéb kötelező tartamokkal, akkor a biztosító a TKM értékét erre a (köthető minimális) tartamra számítja ki.

(5)¹⁴ Amennyiben a köthető maximális tartam rövidebb, mint az adott biztosítás típushoz [egyszeri vagy rendszeres díjas, illetve a visszavásárlás tekintetében az élethosszig tartó (whole life)] tartozó leghosszabb tartam, és az nem esik egybe az (1) bekezdésben meghatározott egyéb kötelező tartamokkal, akkor a biztosító a TKM értékét erre a (köthető maximális) tartamra és az (1) bekezdésben meghatározott, a biztosítónál elérhető ennél rövidebb tartamokra számítja ki.

6. § (1) A TKM számítása során a biztosító figyelembe veszi az adott termék kapcsán közvetlenül vagy közvetve felszámolt valamennyi költséget, ideértve

(2)¹⁵ A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás és az egyéni számla alapján meghatározott szolgáltatású hagyományos életbiztosítás esetében a mögöttes alapok (eszközalap, külön kezelt eszközportfólió) után felmerülő költségként a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2017. március 8-i (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet VI. melléklet 1. rész 4. és 5. pontja szerinti ismétlődő költségeket veszi figyelembe.

(3) Amennyiben egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termék esetében a biztosító eszközalap, illetve mögöttes alapkezelési díjai eltérnek a különböző eszközalapok esetében, akkor a biztosító a TKM értékét eszközalaponként külön-külön határozza meg.

(4) A TKM értékének számítása során a biztosító a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó, változó hatályú esetleges adó- és járulékterheket és kedvezményeket figyelmen kívül hagyja.

(5) A TKM értékének számítása során a biztosító olyan jóváírást, illetve költségkedvezményt nem vesz figyelembe, amely adott tartam végén nem jár minden körülmények között, ide nem értve a szerződés (részleges) visszavásárlása, pénzkivonás, díjcsökkentés, díjmentesítés, díjnemfizetés, díjszüneteltetés esetét.

(6)¹⁶ Amennyiben a biztosító a 2016. január 1-jét követően kötött megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződések szerződési feltételében nem rögzíti a nyereségmegosztás minimális arányát, akkor a nyereségmegosztás mértékét 0%-nak – azaz a nyereséget egészében a biztosítónál maradónak – tekinti.

(7)¹⁷ Az eszközalapok összetételének, így költségének folyamatos változása miatt a biztosító a TKM számítása során jogosult biztonsági ráhagyás (ún. puffer) alkalmazására, azaz az (1)–(6) bekezdés szerint számított TKM értéknél magasabb TKM érték meghatározására és publikálására.

7. § (1)¹⁸ A TKM értékének a 3. melléklet szerinti meghatározása során a biztosító feltételezi, hogy az ügyfél követelései mögötti eszközökön befektetési hozam keletkezik, amelynek mértéke konzisztens az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozamgörbével.

(2)¹⁹ A biztosító a számításhoz az előző év december 31-re vonatkozó, a biztosítási díj pénznemének megfelelő hozamgörbét alkalmazza.

8. §²⁰ A TKM értékének meghatározása során a biztosító feltételezi, hogy a szerződés az előre meghatározott tartam előtt nem kerül (részleges) visszavásárlásra (ideértve a rendszeres pénzkivonást is), (részleges) díjmentesítésre, és egyéb módon (ideértve a biztosítási szolgáltatást is) sem szűnik meg az előre rögzített lejárati időpont, illetve az élethosszig tartó biztosítás (whole life) esetén az 5. § (2) bekezdésben rögzített időpontok előtt.

9. § (1) Azon megtakarítási jellegű életbiztosítási termék esetében, amely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, a biztosító a 2–8. §-ban foglaltakat a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével alkalmazza.

(2) A biztosító a TKM értékét a TKMNy jelöléssel látja el.

(3) A biztosító biztosítottként

10. § (1)²¹ A Bit. 153. § (6) bekezdése szerinti közzététel során a biztosító a modell TKM értékét a termék bevezetésével egy időben tünteti fel az internetes honlapján. A biztosító az egyedi TKM értékét a szerződéskötés előtti tájékoztatás során, bizonyítható és azonosítható módon közli az ügyféllel. A közlésben a biztosító kitér arra, hogy a biztosítottra vonatkozóan milyen egyedi paramétereket használt az egyedi TKM értékének számítása során. Az ügyfelek részére az egyedi TKM értékét a kezdetben választott eszközalap-kombinációra, az egyes eszközalapokhoz tartozó TKM értékek súlyozott átlagaként kiszámolva mutatja be. A számítás során felhasznált egyedi paraméterek értékét, valamint a számítás eredményét a biztosító átadja az ügyfél részére, mielőtt az ügyfelet a biztosítási szerződéssel kapcsolatban ajánlati kötöttség terheli. Az egyedi TKM értékét a biztosító az ajánlati dokumentáción feltünteti.

(2) A biztosító a TKM értékét táblázatos formában, termékenként – befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termék esetében a 6. § (3) bekezdésnek megfelelően eszközalaponként – mutatja be, 4 tizedesjegy pontossággal, százalékos formában.

(3)²² Amennyiben a modell TKM értéke nem monoton csökkenő valamely két szomszédos publikálandó tartam között, abban az esetben a biztosító a modell TKM értékét e két tartam között valamennyi évre külön-külön bemutatja. 20 éves tartam felett, amennyiben a 20 év feletti modell TKM értékek bármelyike meghaladja a 20 éves tartamhoz tartozó modell TKM értéket, akkor a biztosító a maximális modell TKM értéket külön tünteti fel, a hozzá tartozó tartammal együtt.

(4)²³ Amennyiben a biztosító a termék sajátosságai miatt a TKM számítás során a biztosított korára, a biztosítás tartamára és a biztosítás díjára vagy egyéb, a számítás során használt adatra a rendeletben előírt alapfeltevésektől eltérő paramétereket használ, ezt megjeleníti a költségmutató honlapján való közzététele során. A közzétételben a biztosító felhívja a figyelmet arra, hogy az egyedi paraméterek miatt a termék TKM értéke közvetlenül nem hasonlítható össze az előírt alapfeltételeknek megfelelő paramétereket alkalmazó TKM értékkel.

(5) A biztosító az 1. § (3) és (4) bekezdése szerint módosított TKM értékeket 15 napon belül köteles korrigálni internetes honlapján.

(6) A biztosító az internetes honlapján a saját termékeire, eszközalapjaira vonatkozó, TKM értékeket tartalmazó tájékoztatás helyén feltünteti, hogy az összes biztosító termékeire vonatkozó információk elérhetők az MNB honlapján is.

11. § (1)²⁴ A biztosító az e rendelet szerint kiszámított TKM értékét és a TKM sáv értékeit a számítás elvégzését követő 15 napon belül, a 4. mellékletben meghatározott táblaszerkezetben megküldi az MNB részére. A jelen bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség a modell TKM és a TKM sáv értékek 1. § (3) bekezdése szerinti éves aktualizálása és 1. § (4) bekezdése szerinti módosítása esetén is fennáll.

(2) A biztosító az 1. § (5) bekezdése szerinti auditálásról készült jelentést minden év november 30-ig benyújtja az MNB részére.

(3) A biztosító az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendeletben meghatározott módon teljesíti.

12. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 10. § (6) bekezdése 2016. április 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja 2016. július 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1. § (1) bekezdés b) pontja és a 3. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg az 1. § (1) bekezdés a) pontja, a 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pont ba) alpontja, a 4. § (3) bekezdés a) pontja, a 4. § (4) bekezdés a) pontja, valamint az 1. és a 2. melléklet hatályát veszti.

13. §²⁵ A biztosító a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakra vonatkozóan a TKM számítást a 2015. év végi hozamgörbével végzi el.