• Tartalom
Oldalmenü

55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelet

egyes szociális és gyermekjóléti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1

2016.01.01.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 4. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása

1. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NMr.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az átmeneti gondozás formáinak szakmai létszám irányszámait, továbbá a család-és gyermekjóléti szolgálatnak, a család- és gyermekjóléti központnak, a bölcsődei ellátásnak, valamint a szakellátás formáinak szakmai létszámminimum követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A feladatellátás érdekében további munkakörök is létesíthetők.”

(2) Az NMr. 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magasabb vezetői, vezetői beosztást)

a) család- és gyermekjóléti szolgálatnál, központnál,”

[betöltő személyek – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – szociális szakvizsga letételére kötelezettek. Ezek a követelmények a bölcsődei igazgatóságoknál és bölcsődék egyesített intézményeinél csak a magasabb vezetőre vonatkoznak.]

(3) Az NMr. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 1. számú melléklet szerinti létszáma esetében a betöltött szakmai létszám nem lehet kevesebb, mint a mindenkori költségvetési törvény alapján finanszírozott létszám. A család- és gyermekjóléti központ esetében
a) az esetmenedzserek és tanácsadók arányát az intézményvezető határozza meg azzal, hogy mindkét munkakört biztosítania kell,
b) a tanácsadó munkakör munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is betölthető.”

2. § Az NMr. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetében a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve a család- és gyermekjóléti központ által ellátott feladatokra, azok megoszlására, legközelebbi elérhetőségének helyére és idejére. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának helyszínén a nyitvatartási időn kívül is fel kell tüntetni a szolgáltató nevét, nyitvatartási idejét, valamint a készenléti szolgálat telefonszámát. A tájékoztatás akkor is feladata a települési önkormányzatnak, illetve társulás esetében valamennyi érintett települési önkormányzatnak, ha a szolgáltatást ellátási szerződés vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás útján biztosítja.”

3. § Az NMr. 2. Címe helyébe a következő cím lép:

„2. CÍM
CSALÁDSEGÍTÉS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS
6. § (1) A Gyvt. 39–40/A. §-a, valamint az Szt. 64. §-a szerinti szolgáltatásra a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet szabályait is alkalmazni kell. A szolgáltatás nyújtásának szakmai módszereit a miniszter az általa irányított minisztérium honlapján közzéteszi.
(2) A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait tájékoztatás nyújtásával, szociális segítőmunkával, valamint más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítésével látja el.
7. § A családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végzők számára biztosítani kell
a) a heti munkaidőkeretének legalább a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a szociális segítőmunka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez,
b) a munkavégzéshez szükséges közlekedési eszköz használatát vagy a közösségi, illetve tömegközlekedési eszköz használatával járó költségek megtérítését,
c) a személyes biztonságát szolgáló eszközöket, különösen külterületi munka esetében,
d) az egymás tájékoztatása, szakmai segítése céljából, konkrét ügyek, vagy problémák feldolgozása kapcsán rendszeresen tartott esetmegbeszélő csoporton történő részvételt,
e) a szupervíziót.
8. § (1) Amennyiben a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le,
a) a szolgáltatást igénybe vevő nagykorú személlyel együttműködési megállapodást kell kötni, a cselekvőképességében a gyermekjóléti, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy esetén a gondnoka hozzájárulásával, és
b) a 7. számú melléklet szerint esetnaplót kell vezetni,
ide nem értve a „Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek védelme” és a „Családból kiemelt gyermek visszahelyezésének, családbafogadásának elősegítése” alcím alá tartozó eseteket.
(2) Az együttműködési megállapodás tartalmazza
a) az igénybe vevő és törvényes képviselője nevét, elérhetőségét,
b) az esetkezelést végző családsegítő nevét, elérhetőségét,
c) az igénybe vevő nyilatkozatát arról, hogy tájékoztatást kapott
ca) a szolgáltatás elemeiről, azok tartalmáról, feltételeiről,
cb) az intézmény által vezetett, rá vonatkozó nyilvántartásokról,
cc) panaszjoga gyakorlásának módjáról,
d) az igénybe vevő nyilatkozatát együttműködésének szándékáról, és
e) annak tudomásul vételét, hogy az igénybe vevő vagy törvényes képviselője köteles
ea) a jogszabályban meghatározott intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, és
eb) nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokról.
(3) Az együttműködési megállapodást az intézményvezető írásban köti meg a szolgáltatást igénybe vevővel azzal, hogy a megállapodást az Szt. 122/A. §-a alá tartozó szolgáltatás esetében a szolgáltatást nyújtónak is alá kell írnia.
(4) Az együttműködési megállapodás megkötését követő 15 napon belül kell elkészíteni az esetnapló A) részét és B) részének 1. és 2. pontját.
Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer
9. § (1) A Gyvt. 17. §-a és az Szt. 64. § (2) bekezdése szerinti, a gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszer (a továbbiakban: jelzőrendszer) működtetése körében a család- és gyermekjóléti szolgálat
a) figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét,
b) a jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban – krízishelyzet esetén utólagosan – történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra,
c) tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről,
d) fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és a szolgáltatásairól tájékoztatást ad,
e) a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében,
f) veszélyeztetettség esetén kitölti a gyermekvédelmi nyilvántartás vonatkozó adatlapjait,
g) az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, feltéve, hogy annak személye ismert, és ezzel nem sérti meg a Gyvt. 17. § (2a) bekezdése szerinti zárt adatkezelés kötelezettségét,
h) a beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről heti rendszerességgel jelentést készít a család- és gyermekjóléti központnak,
i) a jelzőrendszeri szereplők együttműködésének koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít,
j) egy gyermek, egyén vagy család ügyében, a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó részvételével, lehetőség szerint az érintetteteket – beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket – és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferenciát szervez,
k) éves szakmai tanácskozást tart és éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készít, és
l) a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal.
(2) Az esetmegbeszélésre meg kell hívni
a) a megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki megelőző pártfogás alatt áll,
b) a pártfogó felügyelői szolgálatot, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll, vagy ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú,
c) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit indokolt esetben, különösen akkor, ha részvételük a gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához szükséges, és
d) a járási jelzőrendszeri tanácsadót.
(3) A család- és gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal szakmaközi megbeszélést kell szervezni. A szakmaközi megbeszélésre meg kell hívni a gyermekvédelmi jelzőrendszer azon tagjait, akik részvétele a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges.
(4) Az éves jelzőrendszeri intézkedési tervet a család- és gyermekjóléti szolgálat az éves szakmai tanácskozást követően minden év március 31-éig készíti el. Az intézkedési terv tartalmazza
a) a jelzőrendszeri tagok írásos beszámolójának tanulságait,
b) az előző évi intézkedési tervből megvalósult elemeket,
c) az éves célkitűzéseket, és
d) a településre vonatkozó célok elérése és a jelzőrendszeri működés hatékonyságának javítása érdekében tervezett lépéseket.
(5) Az éves szakmai tanácskozást minden év február 28-áig kell megszervezni, és arra meg kell hívni
a) a települési önkormányzat polgármesterét, a képviselő-testület tagját (tagjait) és a jegyzőt,
b) a gyermekjóléti alapellátást és a szociális alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatások fenntartóit,
c) a településen szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit,
d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit,
e) a gyámhivatal munkatársait,
f) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét, és
g) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort.
(6) Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat több családsegítőt foglalkoztat, közülük települési jelzőrendszeri felelőst kell kijelölni az (1) bekezdés szerinti feladatokra, illetve azok koordinálására.
(7) Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat a jelzőrendszer működtetése körében a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó vagy szakmai támogatását igénylő esetről szerez tudomást, haladéktalanul megkeresi a család- és gyermekjóléti központot.
10. § (1) A jelzőrendszer járási szintű koordinálása körében a család- és gyermekjóléti központ
a) koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját,
b) szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához,
c) összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket,
d) a család- és gyermekjóléti szolgálat 9. § (7) bekezdése szerinti megkeresése alapján segítséget nyújt, szükség esetén intézkedik,
e) segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család- és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában,
f) megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban,
g) megteszi a Gyvt. 17. § (4) bekezdése szerinti jelzést, és
h) a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal.
(2) A család- és gyermekjóléti központ az (1) bekezdés szerinti feladatokra, illetve azok koordinálására járási jelzőrendszeri tanácsadót jelöl ki.
11. § A gyermek bántalmazására, elhanyagolására vonatkozó jelzéssel érintett személy részére nem biztosítható betekintés a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre.
A család- és gyermekjóléti szolgálat
12. § A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a Gyvt. 39. § (2)–(4) bekezdése, 40. §-a, valamint az Szt. 64. §-a szerinti feladatokat.
13. § A család- és gyermekjóléti szolgálat tájékoztatási feladatai körében szociális és egyéb információs adatokat gyűjt, és tájékoztatja
a) a szülőt, illetve – ha azt a gyermek védelme szükségessé teszi önállóan, a törvényes képviselő tudomása nélkül is, fejlettségétől függően – az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének, vagy a gyermek számára szükséges védelem biztosításának elősegítésével,
b) a válsághelyzetben lévő várandós anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról,
c) a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről, és
d) az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az utánkövetést végző szervezet felkeresését.
14. § (1) A család- és gyermekjóléti szolgálat a szociális segítőmunka keretében
a) segíti az igénybe vevőket a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, a családban élő gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében,
b) az igénybe vevő szükségleteinek kielégítése, problémájának megoldása, céljai elérése érdekében számba veszi és mozgósítja az igénybe vevő saját és környezetében jelentkező erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe,
c) koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakemberek, valamint a közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók együttműködését,
d) az eset szerinti aktuális probléma megoldásában érintett összes szakember és a család- és gyermekjóléti központ bevonásával, a közös problémadefiniálás, a vállalt feladatok tisztázása, a segítő folyamat együttes megtervezése érdekében esetmegbeszélést, illetve – az előbbiek mellett – a család problémában, illetve a megoldásában érintett tagjainak, a lehetséges támaszt jelentő személyeknek, továbbá korától, érettségétől függően az érintett gyermeknek a részvételével esetkonferenciát szervez,
e) a szolgáltatást igénybe vevő személy, család, illetve gyermek és szülő (törvényes képviselő) közreműködésével szükség szerint, de legalább hathavonta értékeli az esetkezelés eredményességét, és
f) közreműködik a válsághelyzetben lévő várandós anya problémáinak rendezésében.
(2) A szociális segítőmunka során valamennyi család esetében legalább havi három személyes találkozást kell megszervezni és dokumentálni.
15. § A család- és gyermekjóléti szolgálat az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében
a) folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szolgáltatások és ellátások iránti szükségleteit,
b) a más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítése érdekében együttműködik a területén található szolgáltatókkal, segítséget nyújt a szolgáltatások, ellátások igénylésében,
c) a válsághelyzetben lévő várandós anyát segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, és
d) segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban, az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését.
16. § A család- és gyermekjóléti szolgálat a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából
a) olyan szabadidős és közösségi programokat szervez, amelyek megszervezése, vagy az azokon való részvétel a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna, és
b) kezdeményezi a köznevelési intézményeknél, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézményeknél, valamint az egyházi és a civil szervezeteknél az a) pont szerinti programok megszervezését.
17. § A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés körében a család- és gyermekjóléti szolgálat
a) segítséget nyújt a szolgáltatást igénybe vevők ügyeinek hatékony intézéséhez,
b) tájékoztatást nyújt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről,
c) a gyámhivatal, valamint a család- és gyermekjóléti központ felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít, és
d) a gyámhivatal felkérésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 47/A. § (6) bekezdése alapján tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről.
18. § (1) Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat a család- és gyermekjóléti központ szakmai támogatását igényli, vagy a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó szolgáltatás, intézkedés szükségessége merül fel, esetmegbeszélést kezdeményez.
(2) A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül tesz javaslatot a hatóság intézkedésére.
A család- és gyermekjóléti központ
19. § A család- és gyermekjóléti központ ellátja
a) a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatait,
b) a Gyvt. 39. § (3a) bekezdése és 40/A. §-a szerinti feladatokat.
20. § (1) A család- és gyermekjóléti központon belül a 12. § és a 19. § b) pontja szerinti feladat-megosztás a központ és a szolgálat feladatait ellátó önálló szakmai egységek között áll fenn.
(2) A Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatokat a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere végzi (a továbbiakban: esetmenedzser).
21. § (1) A család- és gyermekjóléti központ a járás területén működő család- és gyermekjóléti szolgálat feladatainak szakmai támogatása érdekében
a) havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart a szolgálatok számára és szükség szerint konzultációt biztosít, és
b) tájékoztatja a szolgálatokat az általa nyújtott szolgáltatásokról, az azt érintő változásokról, illetve a járás területén elérhető, más személy, illetve szervezet által nyújtott, közvetíthető szolgáltatásokról, ellátásokról.
(2) Ha a család- és gyermekjóléti központ a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatkörébe tartozó szolgáltatás szükségességét észleli, a Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben bevonja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtásába, egyéb esetben felhívja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtására.
Kapcsolattartási ügyelet
22. § (1) A kapcsolattartási ügyelet biztosítja
a) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt,
b) a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét,
c) az érintettek kérésére, valamint a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció), melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, és
d) a konfliktuskezelő szolgáltatást vagy az önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatást.
(2) A család- és gyermekjóléti központ a felügyelt kapcsolattartás
a) elmaradása esetén annak elmaradásáról öt napon belül,
b) megvalósulásáról, az ott történtekről, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy és a gyermek kapcsolatának alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre, vagy
c) felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból
tájékoztatja a gyámhivatalt.
(3) A felek hatósági eljárást mellőző kezdeményezése esetén gyermekvédelmi közvetítést az a személy végezhet, aki a szociális továbbképzések rendszerében minősített konfliktuskezelő vagy mediációs programon képzésben részesült, illetve az ilyen program trénere. A minősített programon képzésben részesültnek kell tekinteni azt a személyt is, akiről a programot minősíttető személy, illetve szervezet igazolja, hogy minősített programon szerzett tanúsítványt.
(4) A kapcsolattartási ügyelet az érintettek igényeinek megfelelően a kapcsolattartásra megfelelő feltételekkel rendelkező család- és gyermekjóléti szolgálatnál is biztosítható.
(5) A család- és gyermekjóléti központ a nevelőszülői hálózat működtetőjével, a gyermekotthonnal kötött külön megállapodás alapján a szolgáltatást a nevelőszülőnél, a gyermekotthonban elhelyezett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között is biztosíthatja.
(6) A titkos menedékházban, a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó krízisközpontban és az emberkereskedelem áldozatait fogadó átmeneti szálláson élő szülő gyermekére – amennyiben a külön élő szülő kapcsolattartásra jogosult – a kapcsolattartási ügyelet e § szerinti szabályai irányadóak azzal, hogy a kapcsolattartás helyszíne nem lehet a titkos menedékház, krízisközpont és átmeneti szállás.
Utcai (lakótelepi) szociális munka
23. § Az utcai – helyi viszonyok által indokolt esetben lakótelepi – szociális munka feladata
a) a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek segítése,
b) a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése, és
c) a gyermekek beilleszkedését, szabadidejük hasznos eltöltését segítő programok szervezése a járás területére vonatkozóan, az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban, illetve egyéb helyszíneken, vagy a család- és gyermekjóléti központ területén, lehetőség szerint bevonva a gyermek családját is.
Kórházi szociális munka
24. § (1) A kórházi szociális munka feladata
a) a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése,
b) a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. § (2) bekezdése szerinti intézkedések megtétele, és
c) az illetékességi területén működő kórházak felnőtteket ellátó, főként a pszichiátriai és a rehabilitációt végző osztályaival való együttműködés.
(2) A család- és gyermekjóléti központ szerződést köt az egészségügyi intézménnyel, amelyben rögzítik a kórházi szociális munka biztosításának kereteit, valamint az együttműködés módját.
Iskolai szociális munka
25. § Az iskolai szociális munka a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak nyújt támogatást azáltal, hogy egyéni és csoportos formában segíti
a) a gyermeket a korának megfelelő, nevelésbe, oktatásba való beilleszkedéséhez, tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,
b) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását,
c) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában, és
d) a gyermek családját a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában.
26. § Amennyiben a szociális munka helye és a lakóhely különböző család-és gyermekjóléti központok területén található, a 24–26. § szerinti család- és gyermekjóléti központ értesíti a lakóhely szerinti központot a veszélyeztetettségről.
Készenléti szolgálat
27. § (1) A készenléti szolgálat célja a család- és gyermekjóléti központ nyitvatartási idején kívül felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása.
(2) A készenléti szolgálatot állandóan hívható telefonszám biztosításával kell megszervezni oly módon, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani.
(3) A család- és gyermekjóléti központ tájékoztatást nyújt a lelkisegély-telefonvonal elérhetőségéről.
Javaslattétel hatósági intézkedésre
28. § A család- és gyermekjóléti központ javaslatot tesz a gyámhivatal részére a gyermek
a) védelembe vételére,
b) megelőző pártfogására,
c) ideiglenes hatályú elhelyezésére,
d) nevelésbe vételére,
e) családba fogadására,
f) harmadik személynél történő elhelyezésének kezdeményezésére,
g) családbafogadó gyám kirendelésére,
h) tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,
i) gondozási helyének megváltoztatására,
j) után járó családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására.
29. § (1) A javaslattétel során a gyermek bántalmazástól, elhanyagolástól való védelemhez való jogát, a saját családjában történő nevelkedéshez és családi kapcsolatainak megtartásához, ápolásához való jogát, valamint a gyermek véleményét kell elsősorban figyelembe venni.
(2) A javaslat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapjain ismerteti a gyermek helyzetét, különösen
a) a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását,
b) a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét,
c) a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó, adatlapon szereplő adatokat,
d) a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat,
e) a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát,
f) azt, ha a gyermeket gondozó szülő együtt él a szülői felügyeleti jogától megfosztott másik szülővel, és emiatt a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt, és
g) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogás elrendelését, mellőzését, fenntartását vagy megszüntetését alátámasztó körülményeket.
(3) A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a veszély tényének és jellegének megnevezésével, a többi adat feltárásának mellőzésével, telefonon haladéktalanul, majd azt követően elektronikus formában kell javaslatot tenni a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat utóbb a hatóság felhívásától függően kell beszerezni.
(4) Ha a javaslattételre a család- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezése alapján kerül sor, a család- és gyermekjóléti központ
a) javaslatában megjelöli a kezdeményező család- és gyermekjóléti szolgálat és a gyermeket gondozó családsegítő adatait, és
b) védelembe vétel esetén a javaslatot mérlegelés nélkül, azonban szükség szerint kiegészítve továbbítja 3 munkanapon belül a gyámhivatal felé.
30. § (1) A család- és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a család- és gyermekjóléti szolgálattal és a kirendelt eseti gyámmal. Az együttműködés keretében tájékoztatják egymást a gyermek elhanyagolásból származó veszélyeztetettség alakulásáról, a megszüntetése érdekében tett intézkedésekről és a természetbeni formában nyújtott családi pótlék felhasználásának tapasztalatairól.
(2) A család- és gyermekjóléti központ figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a gyámhivatalnál a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát.
(3) A család- és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása felülvizsgálata során
a) a gyámhivatal megkeresésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása eredményéről és a családi pótlék természetbeni formában történő további nyújtásának szükségességéről,
b) ha a család helyzetében, illetve a gyermek szükségleteiben bekövetkezett változások indokolják, új pénzfelhasználási tervet készít, és azt megküldi a gyámhivatalnak, és
c) részt vesz a gyámhivatali tárgyaláson.
Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek védelme
31. § (1) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében a család- és gyermekjóléti központ szolgáltatásait a gyámhivatal, illetve a bíróság határozata alapján kell biztosítani.
(2) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében az esetmenedzser
a) együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel,
b) tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről,
c) elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet, szervezi a megvalósítását, és
d) közreműködik a családból kiemelt gyermek visszahelyezésében, utógondozásában.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti együttműködés keretében
a) az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő szükség szerint közösen végeznek családlátogatást és közösen hallgatják meg a gyermeket,
b) a család- és gyermekjóléti központ lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatkörében az esetmenedzser a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett tevékenységéről, az eset előrehaladásáról, a gyermek veszélyeztetettségének alakulásáról és szakmai érvekkel alátámasztott javaslatot tesz
a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, vagy
b) a gyámhivatal általi más, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések megtételére.
Egyéni gondozási-nevelési terv
32. § (1) A gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési terv tartalmazza
a) a veszélyeztető körülmények megjelölését,
b) a védelembe vétel megszüntetéséhez, a családból kiemelt gyermek visszahelyezéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében az esetmenedzser, a szülő és a gyermek feladatait, határidők megállapításával,
c) a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését,
d) az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósításába bevont család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint egyéb intézmények, szolgáltatók, személyek megjelölését, feladataiknak és azok határidejének meghatározásával együtt,
e) a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket, és
f) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén
fa) az esetmenedzser, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és
fb) az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait.
(2) Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésébe az esetmenedzser bevonja
a) a gyermeket és családját,
b) a család- és gyermekjóléti szolgálatot,
c) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetében a megelőző pártfogót, és
d) az eset szempontjából érintett, szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, szolgáltatókat, személyeket és az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozókat.
(3) Az esetmenedzser az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítása érdekében
a) bevonja a gyermekkel és családjával kapcsolatos szociális segítőmunkába a család- és gyermekjóléti szolgálatot,
b) bevonja a szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, szolgáltatókat, személyeket, az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozókat, valamint tevékenységüket koordinálja,
c) elősegíti a szülő és gyermek esetében
ca) az egyéni gondozási-nevelési terv céljainak elfogadását, azokban való közreműködését,
cb) azt, hogy a szülő és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek nyilatkozattal vállalják az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak betartásában, megvalósításában történő együttműködést,
cc) a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítását, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének szülő általi biztosítását, így a védelembe vétel megszüntetését.
(4) Az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítását az esetmenedzser értékeli, és
a) szükség esetén módosítja vagy kezdeményezi a módosítását,
b) amennyiben a megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges
ba) írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak,
bb) felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor, és
bc) javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására, és
c) amennyiben a megvalósítás az egyéni gondozási-nevelési tervben megjelölt intézmények, szolgáltatók, személyek és az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók mulasztása miatt nem valósult meg, írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak.
Családból kiemelt gyermek visszahelyezésének, családbafogadásának elősegítése
33. § (1) A családból kiemelt gyermek visszahelyezését és – amennyiben a családjába történő visszahelyezés nem lehetséges – családbafogadását (a továbbiakban együtt: visszahelyezés) a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján kell elősegíteni.
(2) A gyermek visszahelyezése érdekében az esetmenedzser együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal, ennek körében támogatja a szülőket, a családbafogadó személyt a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban.
(3) A nevelésbe vételt követően és annak minden felülvizsgálata előtt az esetmenedzser a gyermeket gondozási helyén felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről kivéve, ha a gyermek örökbefogadható. A nevelésbe vétel időtartama alatt az esetmenedzser folyamatosan kapcsolatot tart a gyermek gondozási helyével, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal (a továbbiakban: szakszolgálat) és a gyermekvédelmi gyámmal, ha a gyermek és a szülő, vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy kapcsolattartásának, a gyermek visszahelyezésének elősegítése a gyermek érdekében áll.
(4) Az esetmenedzser javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülő vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi.
(5) A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a család- és gyermekjóléti központ tájékoztatja a gyámhivatalt
a) a gyermeknek a szülővel, valamint a más kapcsolattartásra jogosult személlyel való kapcsolatának alakulásáról,
b) a szülők életkörülményeinek alakulásáról, és
c) a családbafogadás lehetőségéről.
(6) Az esetmenedzser a visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Ennek keretében segíti a gyermek családjába történő visszailleszkedését, lakókörnyezetébe történő beilleszkedését, tanulmányai folytatását vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatását.
(7) Az utógondozás során az esetmenedzser szükség szerint együttműködik az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel.”

4. § Az NMr. 53. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni)

c) a család- és gyermekjóléti központ által a védelembe vétel során készített egyéni gondozási-nevelési tervre,”

5. § Az NMr. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az átmeneti gondozást nyújtó a gyermek átmeneti gondozásáról értesíti a szülő lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti család- és gyermekjóléti szolgálatot, amennyiben az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a család- és gyermekjóléti központot, és együttműködik az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetése, a gyermek mielőbbi hazakerülése érdekében.”

6. § Az NMr. a III. Fejezetet megelőzően a következő 73/B. §-sal egészül ki:

73/B. § (1) A titkos menedékház a Gyvt. 51. § (11) bekezdése szerinti szolgáltatások nyújtásához – a bántalmazott és családja szükségleteihez igazodóan – biztosítja a szükség szerinti ellátáson felül a szükséges szakemberek, így különösen a trauma testi és lelki tüneteinek a feldolgozásban segítséget nyújtó pszichológiai vagy mentálhigiénés tanácsadó, valamint jogász közreműködését.
(2) A titkos menedékház az ellátás nyújtása során törekszik arra, hogy a bántalmazott tartózkodási helyének titkossága biztosított legyen.
(3) A titkos menedékházban lakó gyermek kapcsolattartására a 22. § szabályait kell alkalmazni.”

7. § Az NMr. 84. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellátás megkezdésekor a rendelkezésre álló dokumentáció alapján, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, el kell készíteni a gondozott gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési programot tartalmazó egyéni gondozási-nevelési tervet. Az egyéni gondozási-nevelési terv célja az egyéni elhelyezési terv megvalósulását biztosító gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás meghatározása. A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni különösen)

a) a család- és gyermekjóléti központ által a védelembe vétel során készített egyéni gondozási-nevelési tervre,”

8. § Az NMr. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gondozott gyermek érdekében, a családjával való kapcsolat ápolása és a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele céljából a gyermekvédelmi gyám és a gyermek gondozási helye együttműködik – ha szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg – a szülővel és az illetékes család- és gyermekjóléti szolgálat munkatársával. A szociális segítőmunkát a gyermekvédelmi nyilvántartás XX. számú adatlapja alapján kell megtervezni.”

9. § Az NMr. a következő 173. §-sal egészül ki:

173. § (1) Szakképzettnek kell tekinteni azt a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás keretében foglalkoztatott személyt, aki az egyes szociális és gyermekjóléti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőzően szakképzettnek minősült.
(2) Az egyes szociális és gyermekjóléti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelettel a család- és gyermekjóléti szolgálatra, valamint a család- és gyermekjóléti központra megállapított szakmai minimumlétszám-követelményeknek és képesítési minimumelőírásoknak 2016. december 31-éig kell megfelelni.”

10. § (1) Az NMr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az NMr. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

11. § Az NMr.

a) 3/B. § (3) bekezdésében az „Az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti” szövegrész helyébe az „A család-és gyermekjóléti szolgálat és” szöveg,

c) 51/A. § (1) bekezdésében a „családsegítő és” szövegrész helyébe a „család- és” szöveg,

d) 57. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „Gyermekjóléti Szolgálatot” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgálatot, amennyiben az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a család- és gyermekjóléti központot” szöveg,

e) 60. § (2) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 69. § (1) bekezdés a) pontjában a „gyermekjóléti szolgálatot” szövegrész helyébe a „család- és gyermekjóléti szolgálatot, amennyiben az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a család- és gyermekjóléti központot” szöveg,

f) 73/A. § (1) bekezdésében a „teljes körű” szövegrész helyébe a „szükség szerinti” szöveg,

g) 89. § (3) bekezdésében az „A családgondozás” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása” szöveg,

h) 90. § (3) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálattal” szövegrész helyébe a „család- és gyermekjóléti központtal” szöveg,

j) 139. § (1) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálat családgondozója” szövegrész helyébe a „család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere” szöveg,

k) 142. § (1) bekezdésében a „családgondozók” szövegrész helyébe a „család- és gyermekjóléti szolgálat és központ munkatársai” szöveg,

lép.

12. § Hatályát veszti az NMr.

a) 4/A. § (2a) bekezdésében az „egyszemélyes gyermekjóléti szolgáltatás és” szövegrész,

d) 53. § (1) bekezdésében a „családgondozó” szövegrész,

e) 87. §-t megelőző alcímében az „ , a családgondozás” szövegrész.

2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló
9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet módosítása

13. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a szenvedélybetegek nappali ellátását igénylő személy nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti szakvéleménnyel, a szolgáltatást részére a kérelem benyújtásától számított három hónapig átmeneti jelleggel szakvélemény hiányában is biztosítani kell.”

14. § Az Ir. a következő 25. §-sal egészül ki:

25. § Az egyes szociális és gyermekjóléti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelet hatálybalépésekor szenvedélybetegek nappali ellátásában részesülő személy számára az ellátást a hatálybalépéstől számított három hónapig kell nyújtani szakvélemény hiányában.”

15. § Az Ir.

a)2

b) 21. § (1) bekezdésében a „pszichiátriai betegek nappali” szövegrész helyébe a „pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali” szöveg

lép.

3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosítása

16. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre módosul:

„(2) Az Szt. 64. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39–40/A. §-a szerinti szolgáltatásra a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet szabályait is alkalmazni kell. A szolgáltatás nyújtásának szakmai módszereit a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az általa irányított minisztérium honlapján közzéteszi.”

17. § Az R. 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre módosul:

„(2) Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetében ki kell alakítani
a) legalább egy olyan helyiséget, ahol csak a szolgáltatást nyújtó szakember és a segítséget igénylő személy, család vagy csoport tartózkodik, és folyamatosan biztosítottak a bizalmas beszélgetés körülményei,
b) várakozóhelyiséget,
c) az adminisztrációs és ügyintézési tevékenységhez külön helyiséget, ha több munkatársat foglalkoztatnak, és nem áll valamennyi munkatárs számára önálló helyiség rendelkezésre.”

18. § Az R. 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szociális szolgáltatónak rendelkeznie kell)

a) szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel,”

19. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó, személyes gondoskodást végző személyek
a) legalább ötven százalékának szakképzettnek kell lennie alapszolgáltatás esetén, a b)–c) pont kivételével,
b) legalább nyolcvan százalékának szakképzettnek kell lennie nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén,
c) száz százalékának szakképzettnek kell lennie családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetében, valamint a házi segítségnyújtás keretében személyi gondozást végzőknek.”

(2) Az R. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A személyes gondoskodás egyes formáinak szakmai létszámnormáit a 2. számú melléklet tartalmazza. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás szakmai létszámnormáit a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.”

(3) Az R. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottaknak az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimumelőírásait a 3. számú melléklet tartalmazza. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás képesítési minimumelőírásait a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól – ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű személyeket, valamint a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás keretében foglalkoztatott és a házi segítségnyújtás keretében személyi gondozást végző személyeket – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre felmentést adhat, ha
a) a munkakört betölteni kívánó személy a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy
b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges képesítés megszerzését.”

(4) Az R. 6. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szociális szakvizsga letételére köteles – az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet szerinti gazdasági vezető kivételével –)

c) a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény, szolgáltató vezetője, magasabb vezetője, illetve”

20. § Az R. a következő 19/B. §-sal egészül ki:

19/B. § Ha az intézmény, szolgáltató a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és gyermekjóléti központ feladatait is ellátja, biztosítani kell a külön szakmai egységként történő működést.”

21. § (1) Az R. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Szt. 63. § (3) és (4) bekezdése szerinti, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott támogatásra jogosító tevékenységeket és résztevékenységeket az 5. számú melléklet tartalmazza.”

(2) Az R. 25. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A kizárólag szociális segítésben részesülő ellátottak száma nem haladhatja meg az adott intézménynél, szolgáltatónál házi segítségnyújtásban részesülő összes ellátott 50%-át.”

22. § (1) Az R. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A házi segítségnyújtás keretében személyi gondozásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni.”

(2) Az R. 27. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A házi segítségnyújtás keretében kizárólag szociális segítés – segítő munkakörben – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott szociális gondozói díjban részesíthető társadalmi gondozó alkalmazásával, közérdekű önkéntes tevékenység keretében, közfoglalkoztatotti jogviszonyban álló személyek vagy szociális szövetkezet igénybevételével is nyújtható.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a házi segítségnyújtást biztosító szolgáltató 100 órás belső képzést szervez azon segítő munkakörben foglalkoztatni kívánt személyek részére, akik a szociális gondozó munkakörre a 3. számú mellékletben előírt szakképesítéssel nem rendelkeznek. A képzés célja az idős személyekkel végzett segítő tevékenységre való felkészítés, ennek keretében érzékenyítés, kommunikáció, problémakezelés, valamint a kompetencia-határok kijelölése a szociális segítés és a személyi gondozás között. A képzésen való részvételt – a résztvevők által aláírt dokumentumon – az intézményvezető igazolja. A képzésben való részvétel ideje alatt a segítő munkakörbe tartozó feladatok más szakképzett vagy a képzést elvégzett munkatárssal együttesen végezhetőek.
(5) A szociális gondozó és a segítő munkakörben foglalkoztatott napi tevékenységéről az 5. számú melléklet szerinti tevékenységnaplót vezet, ellátottanként, az 5. számú melléklet szerinti tevékenységeken belüli résztevékenységek megnevezéseinek feltüntetésével. A tevékenységnaplót az intézményvezető havonta írja alá.”

23. § Az R. a következő 39/E. §-sal egészül ki:

39/E. § A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az általa irányított minisztérium honlapján a támogató szolgáltatás működéséhez kapcsolódó szakmai ajánlást tesz közzé.”

24. § Az R. a III. Fejezetet megelőzően a következő 39/M. §-sal egészül ki:

39/M. § A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az általa irányított minisztérium honlapján a közösségi ellátások működéséhez kapcsolódó szakmai ajánlást tesz közzé.”

25. § Az R. 110/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A komplex szükségletfelmérés eredménye más fenntartó által biztosított támogatott lakhatás igénybevételekor is felhasználható az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül, kivéve, ha az igénybevevőnek a szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás indokolja a komplex szükségletfelmérés ismételt elvégzését.”

26. § (1) Az R. 110/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Támogatott lakhatás kialakítására az a lakás alkalmas, amely
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel,
b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással),
c) melegvíz-ellátással, és
d) egyedi fűtési móddal
rendelkezik.”

(2) Az R. 110/E. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Szt. 75. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben egy lakószobában, az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben egy lakásban legfeljebb két személy helyezhető el.
(4) A közművesítettség szempontjából az (1) bekezdésnek megfelelő az a lakás is, amely a környezettudatosság és a fenntarthatóság érdekében alternatív módszerekkel (pl. napelem, geotermikus energia) biztosítja a villany- és vízellátást.”

27. § Az R. a következő 118. §-sal egészül ki:

118. § (1) Az egyes szociális és gyermekjóléti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelettel
a) házi segítségnyújtásra megállapított, az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó, személyes gondoskodást végző személyek szakképzettségi arányára, valamint a személyi gondozás során a szociális gondozók létszámára vonatkozó szabálynak 2016. december 31-éig kell megfelelni,
b) házi segítségnyújtásra, valamint családsegítésre és gyermekjóléti szolgáltatásra megállapított, a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alóli felmentési szabályok kizárását megelőzően felmentésben részesült személyek a felmentésben megjelölt időpontig szakképzettnek minősülnek, ha 2016. január 1-jén a képesítés megszerzése érdekében képzésben vesznek részt.
(2) A 2015. december 31-én házi segítségnyújtásban részesülő személyek jogosultságát – amennyiben az Szt. 136. § (7) bekezdése szerinti felülvizsgálat nem fejeződött be – 2016. január 15-éig a 2015. december 31-én hatályos szabályok szerint megállapított gondozási szükséglet igazolja.”

28. § (1) Az R. 2. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(2) Az R. 5. számú melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

29. § Az R.

a) 5/B. §-ában a „szabályzat” szövegrész helyébe a „szabályzat egyházi és nem állami fenntartók esetében” szöveg,

b) 8/B. §-ában a „gyermekjóléti” szövegrész helyébe a „család- és gyermekjóléti” szöveg,

c) 19/A. § (3) bekezdésében a „családsegítés” szövegrész helyébe a „családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás” szöveg,

d) 19/A. § (7) bekezdésében a „családsegítést” szövegrész helyébe a „családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást” szöveg,

e) 25. § (1) bekezdésében a „gondozási forma” szövegrész helyébe a „szolgáltatás” szöveg,

f) 25. § (2) bekezdésében a „házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt” szövegrész helyébe a „házi segítségnyújtás hozzájárul” szöveg,

g) 39/H. § (1) bekezdés b) pontjában a „családsegítő szolgálat, a” szövegrész helyébe a „család- és” szöveg,

h) 100. § (1) bekezdés c) pontjában, 104/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „családsegítő” szövegrész helyébe a „család- és gyermekjóléti” szöveg,

i) 110/B. § (2) bekezdésében az „elvégzésére” szövegrész helyébe az „elvégzésére a Hivatal részéről” szöveg

lép.

30. § Hatályát veszti az R.

e) II. Fejezet 4. Címe,

f) 2. számú melléklet I. rész 3. pontja és Kiegészítő szabályok 13. pontja,

4. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása

31–36. §3

37. § A Gszr. 1. § b) pontjában a „(4)–(7)” szövegrész helyébe az „(5)–(7)” szöveg lép.

38. §4

5. Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 1–14. §, a 15. § b) pontja, a 16–30. § és a 37. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet az 55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelethez

Az NMr. 1. számú melléklet I. rész 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ellátás

Munkakör/fő)

 

„1. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás

 

a) Család- és gyermekjóléti szolgálat

 

 

4000 fő lakosságszámra (település/közös hivatalhoz tartozó települések) vetítve, vagy – ha ez magasabb létszámot eredményez – minden 25 ellátott családra 1 fő, de minimum 1 fő

családsegítő
(3 fő családsegítő és a felett közülük intézményvezetőt kell kinevezni)

1 fő

b) Család- és gyermekjóléti központ

 

 

 

intézményvezető

1 fő

4000 fő lakosságszámra (település/közös hivatalhoz tartozó települések) vetítve, vagy – ha ez magasabb létszámot eredményez – minden 25 ellátott családra 1 fő, de minimum 1 fő

családsegítő

1 fő

7000 fő járási lakosságszámra vetítve, de minimum 3 fő, azzal, hogy esetmenedzser esetében – ha ez magasabb létszámot eredményez – minden 50 ellátott családra 1 fő

esetmenedzser/tanácsadó

1 fő

10 000 fő járási lakosságszámra vetítve

szociális asszisztens (ajánlott létszám)

1 fő”

2. melléklet az 55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelethez

1.    Az NMr. 2. számú melléklet I. Rész I. pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ellátási forma

Vezetői beosztás

Képesítés)

„1. Család- és gyermekjóléti szolgálat és család- és gyermekjóléti központ

magasabb vezető/vezető

felsőfokú szociális alapvégzettség1, okleveles pszichológus, pszichopedagógus,
mentálhigiénés szakember, szociálpolitikus-közgazdász, okleveles szociális munkás, okleveles szociálpolitikus, szociális menedzser, viselkedéselemző
gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális igazgatásszervező oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, jogász, igazgatásszervező,
szociális menedzser oklevéllel rendelkező: pedagógus, védőnő”


1 Felsőfokú szociális alapvégzettség: általános szociális munkás, szociális munkás, szociális szervező, szociálpolitikus, szociálpedagógus.

2.    Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész I. pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ellátási forma

Intézményi munkakör

Képesítés)

„1. Család- és gyermekjóléti szolgálat

családsegítő

felsőfokú szociális alapvégzettség, okleveles pszichológus, pszichopedagógus,
mentálhigiénés szakember, felekezeti szociális munkás, viselkedéselemző,
okleveles szociális munkás, okleveles szociálpolitikus,
családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns
gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő,
teológus, hittanár, hittantanár

1/a. Család- és gyermekjóléti központ

esetmenedzser

felsőfokú szociális alapvégzettség, okleveles pszichológus, pszichopedagógus,
mentálhigiénés szakember, gyermekvédelmi pszicho-patrónus, viselkedéselemző, okleveles szociális munkás, okleveles szociálpolitikus, szociológus,
családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns,
gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár

 

tanácsadó

gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pedagógus
szociálpolitikus, szociálpolitikus-
közgazdász, okleveles szociális munkás,
szociálpedagógus,
szociálgerontológus, közösségi szociális munkás, szociológus,
igazgatásszervező-
szociális igazgatási szakirány, jogász, teológus, pasztorális tanácsadó, humánerőforrás menedzser, humánszervező,
mentálhigiénésszakember,
addiktológiai
konzultáns,
addiktológiai
szakpszichológus, jogi
szakokleveles
családvédelmi
tanácsadó,
népművelő,
művelődésszervező,
művelődési
menedzser,
andragógus,
okleveles pszichológus, pszichiáter, pszichopedagógus,
családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, viselkedéselemző, , munkajogi szakokleveles tanácsadó
szupervízor, mediátor,
gyermekvédelmi psziho-patrónus

 

szociális asszisztens

szociális asszisztens (OKJ),

pedagógiai asszisztens (OKJ),

gyógypedagógus asszisztens (OKJ),

mentálhigiénés asszisztens (OKJ),

szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ),
szociális segítő (OKJ),
szociokulturális animátor (OKJ),
foglalkoztatás szervező (OKJ),
pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ),
ifjúságsegítő (OKJ)”

3. melléklet az 55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelethez

ESETNAPLÓ5
A)        Adatlap
1.    Nyilvántartásba vétel kelte:
2.    Az ellátást igénybe vevő neve:
2.1    Társadalombiztosítási Azonosító Jele:
2.2    Születési helye, ideje:
2.3    Lakóhelye6:
2.4    Tartózkodási helye, ott-tartózkodás minősége:
2.5    Elérhetősége (telefonszám, e-mail cím):
2.6    Állampolgársága, külföldi állampolgár esetén Magyarországon való tartózkodásának jogcíme:
2.7    Családi állapota7:
2.8    Legmagasabb iskolai végzettsége:
2.9    Gazdasági aktivitása8:
2.10    Gyermekeinek neve, születési helye, ideje9:
2.11    Az együttműködési megállapodás megkötésének időpontja:
2.12    Az együttműködési megállapodás megszűnésének időpontja:
3.    Családsegítő neve:
B)        Belső tartalom
1.    A probléma definíciója:
1.1    Elsődleges (hozott) probléma típusa10:
–    Életvitel
–    Családi, kapcsolati (családon belüli bántalmazás, kapcsolati erőszak)
–    Lelki-mentális
–    Gyermeknevelési
–    Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség
–    Magatartászavar, teljesítményzavar
–    Anyagi
–    Foglalkoztatással kapcsolatos
–    Egészségkárosodás következménye
–    Ügyintézéshez segítségkérés
–    Információkérés
–    Egyéb, éspedig:
2.    Cselekvési terv11:
        …………………………………………
        az ellátást igénybe vevő aláírása
3.    Intézkedések:
        …………………………………
        családsegítő aláírása
Ellenőrző személy neve:
Ellenőrzés időpontja:
        ………………………………..
        ellenőrző személy aláírása
Esetnapló betétlap
(gyermekekként töltendő)

A nyilvántartásba vétel időpontja (az az időpont, amikor a gyermek veszélyeztetettsége felmerül):

A gyermek személyi adatai

Név:

Névváltozás (a gondozási folyamat során) – dátummal:

Születési hely, idő:

Anyja születési neve:

A gyermek neme: fiú/lány

Állampolgársága:

Bejelentett lakóhely:

Változás1:

Változás2:

Bejelentett tartózkodási hely:

Változás1:

Változás2:

Tényleges tartózkodási hely:
(gondozási hely)

Változás1:

Változás2:

A szülők/törvényes képviselő személyi adatai

Anya

Név:

Születési név:

Születési hely, idő:

Anyja születési neve:

Állampolgársága:

Bejelentett lakóhely:

Változás1:

Változás2:

Bejelentett tartózkodási hely:

Változás1:

Változás2:

Tényleges tartózkodási hely:

Változás1:

Változás2:

Elérhetősége:

Változás1:

Változás2:

Gyakorolja-e a szülői felügyeleti jogokat?

igen

nem – Miért?

Apa

Név:

Születési név:

Születési hely, idő:

Anyja születési neve:

Állampolgársága:

Bejelentett lakóhely:

Változás1:

Változás2:

Bejelentett tartózkodási hely:

Változás1:

Változás2:

Tényleges tartózkodási hely:

Változás1:

Változás2:

Elérhetősége:

Változás1:

Változás2:

Gyakorolja-e a szülői felügyeleti jogokat:

igen

nem – Miért?

Gyám

Név:

Születési név:

Születési hely, idő:

Anyja születési neve:

Bejelentett lakóhely:

Változás1:

Változás2:

Bejelentett tartózkodási hely:

Változás1:

Változás2:

Tényleges tartózkodási hely:

Változás1:

Változás2:

Elérhetősége:

Változás1:

Változás2:

Jogcím/rokonsági fok:

Útmutató a kitöltéshez
Az adatlap funkciója a gyermek alapvető adatainak regisztrálása, valamint a későbbi ellátások során a hatóságok, intézmények, ellátók kölcsönös tájékoztatásakor a gyermek azonosítása.
Az adatlapot az a gyermekjóléti szolgálat tölti ki a gyermek veszélyeztetettségének felmerülésekor, amelynél az eset indul. A változások a gondozási folyamat során értelemszerűen időponttal rögzítendők.
Amennyiben hatósági intézkedésre tesz javaslatot a szolgálat, a betétlapot a külön jogszabály szerinti Gyermekeink védelmében elnevezésű adatlapokkal együtt továbbítja a család- és gyermekjóléti központ felé.

4. melléklet az 55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelethez

1. Az R. 2. számú melléklet I. rész 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Házi segítségnyújtás
a) házi segítségnyújtás keretében végzett személyi gondozás során ellátottak száma szerint (5 ellátottra vetítve)
– szociális gondozó 1 fő
b) 10 vagy több főállású szociális gondozó esetén
– vezető gondozó 1 fő”
2. Az R. 2. számú melléklet I. rész 1. pontjában a „főre vetítve” szövegrész helyébe a „fő felett” szöveg lép.
3. Az R. 2. számú melléklet II. rész 1. pont F) alpontjában az „5–7 fő ellátott” szövegrész helyébe a „7 főre vetítve” szöveg lép.
4. Az R. 2. számú melléklet II. rész 2. pont D) alpontjában a „férőhelyenként” szövegrész helyébe a „férőhelyre vetítve” szöveg lép.
5. Az R. 2. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Házi segítségnyújtás keretében nyújtott személyi gondozás esetén a szociális gondozók számát a személyi gondozást is tartalmazó szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodások száma alapján kell meghatározni.”
6. Az R. 2. számú melléklet Kiegészítő szabályok 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A létszámigényt – ha a létszámnorma ellátotti számra vagy férőhelyekre vetítve van meghatározva – főben kell meghatározni, a kerekítés általános szabályának figyelembevételével.”
7. Az R. 2. számú melléklet Kiegészítő szabályok 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Működés megkezdésekor szakosított ellátások esetében – a drogbetegeket ellátó intézmény, a hajléktalanok átmeneti intézményei és a lakóotthon kivételével – három hónapig legalább az alábbi személyi feltételekkel kell rendelkezni:
– intézményvezető 1 fő
– ápoló, gondozó munkakör 5 fő
– szociális, mentálhigiénés munkatárs napi 2 óra
– orvos bejegyzés szerinti férőhelyre vetített létszám
– a melléklet többi munkakörére megállapított létszám a férőhelyek betöltöttségének arányában.
A működés megkezdésének időpontját követő harmadik hónap végétől – valamennyi szakosított ellátás esetében valamennyi munkakörre vonatkozóan – a létszámot a betöltött férőhelyekkel arányosan kell biztosítani. A létszám teljesítését a működést engedélyező szervnek be kell jelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a fenntartónak vagy – ha az alkalmazottakat a bentlakásos intézmény foglalkoztatja – a bentlakásos intézménynek és azon személyeknek, akikkel a jogszabályban előírt kötelező létszámfeltételeket teljesítik, az egybehangzó nyilatkozatát, amelyben kijelentik, hogy az adott munkakörre előírt kötelező létszámfeltételek teljesítése érdekében közalkalmazotti jogviszonyt, munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettek, valamint a szakképesítést bizonyító okirat másolatát.”

5. melléklet az 55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelethez

I.        Tevékenységnapló házi segítségnyújtáshoz
Az ellátott neve: ................................................................

 

Sorszám

Dátum

Az elvégzett résztevékenység megnevezése

Az elvégzett résztevékenység besorolása*

Az elvégzett résztevékenységre fordított idő
(óra/perctől óra/percig, és időtartam)

Az ellátott aláírása

A szociális gondozó/
segítő aláírása

 

szociális segítés

személyi gondozás

 

 






 

 

        ..........................................................
        a szolgálat vezetőjének aláírása
*A megfelelő oszlopban X jellel jelölendő.
II.        A házi segítségnyújtás tevékenységei és résztevékenységei
Szociális segítés keretében:
A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében:
–    takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben)
–    mosás
–    vasalás
A háztartási tevékenységben való közreműködés körében:
–    bevásárlás (személyes szükséglet mértékében)
–    segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében
–    mosogatás
–    ruhajavítás
–    közkútról, fúrtkútról vízhordás
–    tüzelő behordása kályhához, egyedi fűtés beindítása (kivéve, ha ez a tevékenység egyéb szakmai kompetenciát igényel)
–    télen hó eltakarítás és síkosság-mentesítés a lakás bejárata előtt
–    kísérés
Segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában
Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése
Személyi gondozás keretében:
Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása körében:
–    információnyújtás, tanácsadás és mentális támogatás
–    családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése
–    az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés
–    ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében
Gondozási és ápolási feladatok körében:
–    mosdatás
–    fürdetés
–    öltöztetés
–    ágyazás, ágyneműcsere
–    inkontinens beteg ellátása, testfelület tisztítása, kezelése
–    haj, arcszőrzet ápolás
–    száj, fog és protézis ápolás
–    körömápolás, bőrápolás
–    folyadékpótlás, étkeztetés (segédeszköz nélkül)
–    mozgatás ágyban
–    decubitus megelőzés
–    felületi sebkezelés
–    sztómazsák cseréje
–    gyógyszer kiváltása
–    gyógyszer adagolása, gyógyszerelés monitorozása
–    vérnyomás és vércukor mérése
–    hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül
–    kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés,
–    kényelmi és gyógyászati segédeszközök használatának betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás
–    a háziorvos írásos rendelésén alapuló terápia követése (a tevékenység elvégzéséhez való kompetencia határáig)

6. melléklet az 55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelethez12

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. január 2. napjával.

2

A 15. § a) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 31–36. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 38. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

Esetnaplót kell minden olyan esetben vezetni, amikor a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le.

6

Az ellátást igénybe vevő állandó bejelentett lakása.

7

Meg kell jelölni, hogy az ellátást igénybe vevő házastársi/élettársi kapcsolatban él, vagy egyedülálló.

8

Itt kell megjelölni az ellátást igénybe vevő munkahelyét, illetve inaktív kereső vagy nyugdíjas státuszát.

9

Amennyiben a gyermek/gyermekek veszélyeztetettsége a szociális segítés során felmerül, az Esetnapló betétlap is töltendő gyermekenként.

10

A statisztikai adatszolgáltatással megegyező problématípusonként kell regisztrálni. A megfelelő aláhúzandó.

11

A cselekvési tervet félévente felül kell vizsgálni, és indokolt esetben módosítani kell.

12

A 6. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.