• Tartalom

BÜ BH 2015/56

BÜ BH 2015/56

2015.03.01.
Amennyiben a bíróság a tárgyalást tanácsban kezdte meg, a tárgyalás elnapolása esetén az egyesbíró eljárásaként akkor sem folytatható, ha az ügy egyébként egyesbíró eljárásban elintézhető lett volna [Be. 14. § (1) bek. b) pont, (3) bek., 270/A. § (2) bek., 287. § (1) bek., 373. § (1) bek. II/a) pont].
[1] A járásbíróság a 2013. február 5-én kihirdetett és aznap jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki
[2] - az I. r. terheltet társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [1978. évi IV. tv. – a továbbiakban: korábbi Btk. – 271. § (1) és (2) bek. a) pont], valamint kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [korábbi Btk. 195. § (1) bek.], és ezért őt halmazati büntetésül 150 óra fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munkára és 40 napi tétel, napi tételenként 2500 forint, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte; és
[3] - a II. r. terheltet társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [korábbi Btk. 271. § (1) és (2) bek. a) pont], valamint kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [korábbi Btk. 195. § (1) bek.], és ezért őt halmazati büntetésül 150 óra fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munkára és 50 napi tétel, napi tételenként 2500 forint, összesen 125 000 forint pénzbüntetésre ítélte.
[4] A Be. 259. § (1) bekezdése alapján szerkesztett ítélet jogi értékelést nem tartalmaz; aszerint a megállapított tényállásból következően a terheltek megvalósították a terhükre rótt bűncselekményeket.
[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség 2013. július 1-jén terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az I. r. és a II. r. terhelt terhére, a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással.
[6] Kifejtette, hogy a kiskorú veszélyeztetésének bűntette büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés büntetés. Ehhez képest az elkövetéskor – 2010. szeptember 19-én –, valamint az elbíráláskor egyaránt hatályban volt korábbi Btk. 38. § (3) bekezdésének alkalmazására, és ezáltal szabadságvesztés helyett közérdekű munka kiszabására nem volt törvényi lehetőség; a korábbi Btk. 87. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel pedig csupán egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabására nyílt volna mód.
[7] Indítványozta a támadott határozat megváltoztatását és az érintett terheltekkel szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását.
[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt azzal tartotta fenn, hogy az I. r. terhelt az előéleti adatok szerint a jelen cselekményeit egy korábbi szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el; ezért vele szemben a korábbi Btk. 91. § (1) bekezdésének c) pontjára figyelemmel az újabb börtönbüntetésének végrehajtása nem függeszthető fel próbaidőre.
[9] A felülvizsgálati indítványban foglaltakra tett észrevételében a II. r. terhelt védője kifejtette, hogy a IV. r. terhelt – az I. r. és a II. r. terhelt gyermeke – az elkövetéskor 17 éves és 10 hónapos életkorú volt, élettársi kapcsolatban élt M. R.-rel, az ügy III. r. terheltjével, akivel a közös 10 hónapos gyermeküket nevelték. Ekként a IV. r. terhelt nem állt a szülei – az I. r. és a II. r. terhelt – nevelése, felügyelete alatt, azok cselekménye így nem tényállásszerű.
[10] Indítványozta ezért a támadott határozat megváltoztatását a Be. 427. § (1) bekezdésének a) pontja szerint; a II. r. terhelt felmentését a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vád alól, a pénzbüntetés mellőzését és törvényes büntetés kiszabását. Utalt arra, hogy az általa kifejtettek az I. r. terheltre is vonatkoztathatóak.
[11] A felülvizsgálati indítvány egyéb okból alapos.
[12] A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdése I. pontjának b) vagy c) alpontjában, illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[13] A Be. 373. § (1) bekezdésének II. pont a) alpontja alapján abszolút hatályon kívül helyezési ok, ha a tárgyaláson a tanács tagjai a Be. 240. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére nem voltak mindvégig jelen.
[14] A jelen ügyben ez történt.
[15] A vád tárgyává tett bűncselekmények a Be. 14. § (1) bekezdés b) pontja értelmében egyes bíró eljárásban is elbírálhatóak voltak. Az eljárt bíróság azonban – anélkül, hogy erről a Be. 270/A. § (2) bekezdése szerint alakszerű határozatot hozott volna – az ügyet egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanács elé utalta; s tartott ebben a formában előbb 2012. július 3-án, majd 2012. november 6-án tárgyalást. Az utóbbi tárgyalási határnapon megállapította, hogy a tanács összetételében – az egyik ülnök személyében – változás történt, ezért a Be. 287. § (3) bekezdése alapján az eljárást elölről kezdte.
[16] A soron következő tárgyalási határnapon – 2013. február 5-én – azonban már egyesbíróként, ülnökök közreműködése nélkül járt el, tartotta meg a folytatólagos tárgyalást és hozott érdemi ügydöntő határozatot. Figyelmen kívül hagyta, hogy a megkezdett tárgyalás egységes egész [Be. 287. § (1) bek.], ezért a tanácsban tárgyalni megkezdett ügyben egyesbíró eljárásra akkor sem lehet eltérni, ha az ügy egyébként egyesbíró eljárásában is elbírálható lett volna.
[17] Ekként viszont a tárgyaláson a tanács tagjai – a két ülnök – nem voltak mindvégig jelen, a támadott ítélet meghozatalában sem vettek részt. Ily módon a Be. 373. § (1) bekezdés II. pont a) alpontjának második fordulatában foglalt abszolút eljárási szabálysértés megvalósult.
[18] Mindez azt eredményezte, hogy a Kúria a Be. 423. § (5) bekezdése szerint eljárva, a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 428. § (2) bekezdésének megfelelően a járásbíróság ítéletét az I. r. és a II. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította.
[19] A támadott határozat hatályon kívül helyezésére tekintettel a Kúria nem vizsgálta a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapozott ügyészi felülvizsgálati indítvány alaposságát; mint ahogy a Be. 423. § (4) bekezdésére figyelemmel a II. r. terhelt védőjének a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt jogsértés kapcsán kifejtettek körében sem foglalt állást.
[20] A megismételt eljárásban a járásbíróságnak kell alapos vizsgálódás eredményeként állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a vád szerinti bűncselekmények valamelyike a terheltek terhére róható-e, avagy sem. Ennek tükrében kell azután a törvényesen alkalmazható joghátrány nemét és mértékét megválasztani.
(Kúria Bfv. III. 918/2013.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére