• Tartalom
Oldalmenü

58/2015. (X. 27.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek által üzemben tartott szolgálati járművekre, azok forgalomba helyezésére, időszakos vizsgálatára vonatkozó különös szabályokról

2020.09.24.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés m) pont mb) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben, valamint a 11–12. § tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 10. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (5) bekezdésében meghatározott, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) által használt járműre, valamint a forgalomba helyezés előtt álló járműre (a továbbiakban együtt: szolgálati jármű) terjed ki.

(2) A szolgálati jármű tekintetében a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet (a továbbiakban: ER. rendelet), a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet (a továbbiakban: MR. rendelet), a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendeletet (a továbbiakban: KHEM–IRM–KvVM együttes rendelet) az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

1/A. 1 Értelmező rendelkezés

1/A. §2 E rendelet alkalmazásában

a) fedélzeti adatbusz: a jármű vezérlő eszközeinek elektronikus kommunikációját biztosító szimmetrikus vagy aszimmetrikus kétvezetékes áramkör;

b) járműkövető rendszer alkalmazás: a járműben elhelyezett telematikai eszköz által továbbított járműforgalmazási adatok (elsősorban a jármű geopozíciója, igénybevételi módja, megkülönböztető jelzést adó berendezés aktív vagy inaktív állapota, gépjárművezető személye) rögzítését és feldolgozását végző informatikai alkalmazás;

c) jóváhagyó jegyzőkönyv: az átszerelést végrehajtó kiképzett szakszemélyzet által írásban vagy elektronikus formában kiállított dokumentum, amely az átszerelés időpontját, helyszínét, az átszerelést végrehajtó szakszemélyzet adatait, a jármű egyedi beazonosíthatóságát biztosító adatokat, az átszereléssel történt funkcióváltás leírását (a korábbi és az új funkció ismertetése), az átszerelés során elvégzett feladatokat tartalmazza;

d) kényszerszállító jármű: olyan jármű, amelynek kizárólagos vagy elsődleges rendeltetése a személyi szabadságot korlátozó intézkedések alá vont személyek szállítása;

e) különleges helyzet: az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend formái;

f) sebesültszállító jármű: a többcélú személyszállító járműből átszereléssel kialakított jármű, amely kétszintes elrendezéssel alkalmas tizenkét darab, a Magyar Honvédségnél rendszeresített hordágy befogadására és az egészségügyi szakszemélyzet elhelyezésére;

g) telematikai eszköz: a telematikai eszköz a készre szerelt egységcsomagból és a perifériákból épül fel; az egységcsomag a rendvédelmi szervre jellemző SIM kártyával, szoftverrel és fedélzeti egység-azonosítóval ellátott, a rendvédelmi szerv által meghatározott konfigurációk és igényelt funkcionalitás eléréséhez szükséges alapegység a perifériák nélkül; a perifériák a kiegészítők és a tartozékok együtt.

h) többcélú személyszállító jármű: a rendeltetésszerű használat során közutat is igénybe vevő, a rendvédelmi szervnél üzemeltetett M3 kategóriájú, legalább negyven fő ülő utas és egy fő gépkocsivezető befogadóképességű jármű, amely különleges helyzet fennállása esetén sebesültszállító vagy törzsvezetési pont járművé történő átszereléssel többféle rendvédelmi feladat ellátására alkalmas, és a különleges helyzet megszűnését követően eredeti funkciója visszaállítható;

i) törzsvezetési pont jármű: a többcélú személyszállító járműből átszereléssel kialakított jármű, amely alkalmas speciális kommunikációs és elektronikus eszközök fogadására és adatok továbbítására, számítógépes munkahelyek kialakítására.

2. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által üzemben tartott szolgálati járművekre vonatkozó különös szabályokról

2. § (1)3 A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) végezheti – jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén – a szolgálati járműve forgalomba helyezés előtti- és időszakos műszaki vizsgálatát (a továbbiakban együtt: műszaki vizsgáztatás), valamint hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátását.

(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végzi külön megkeresés alapján az Információs Hivatal szolgálati járművének műszaki vizsgáztatását, valamint a szolgálati jármű hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátását az Információs Hivatal szolgálati járművének üzemben tartásával és használatával kapcsolatos egyes szabályokról szóló kormányrendelet figyelembevételével.

(3)4 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok az általuk kiállított vagy érvényesített forgalmi engedélyről, a műszaki és környezetvédelmi adatlapról nyilvántartást vezetnek.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok biztosítják, hogy a rendelet hatálya alá eső szolgálati járművük megfeleljen az 1. § (2) bekezdésében felsorolt jogszabályokban előírt műszaki és közlekedésbiztonsági követelményeknek.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok – amennyiben a műszaki vizsgáztatást saját vizsgáló állomásukon végzik – mentesülnek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos hatósági eljárások díjainak megfizetése alól.

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói által meghatározott, műveleti feladatokat ellátó szolgálati jármű és az 1. mellékletben meghatározott igazolvány (a továbbiakban: Igazolvány) felmutatója az Igazolvány felmutatása esetén, a jogszabály alapján közúti ellenőrzésre felhatalmazott hatóság ellenőrzése alól mentesül.

(7) Az 1. melléklet szerinti igazolvány kibocsátója az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter, kiállítója a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a kiállított igazolványok nyilvántartásáról a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói gondoskodnak.

3. Általános műszaki és egyéb előírások

3. § (1) A szolgálati járműnek rendelkeznie kell a közlekedési hatóság által kiadott forgalomba helyezési engedéllyel, és átalakítás esetén átalakítási engedéllyel.

(2)5 A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyedi megállapodás alapján elvégezheti – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokon kívül – más rendvédelmi szerv használatában lévő vagy használatába kerülő személyvédelmi célú biztonsági jármű, delegáció személyszállítási feladatait ellátó vagy speciális rendészettechnikai felszereltségű szolgálati jármű forgalomba helyezését megelőző vizsgálatát vagy időszakos vizsgálatát, a közlekedési hatóság által részére biztosított jogosítványok alapján.

(3)6 A fogvatartott- és kényszerszállító szolgálati jármű (a továbbiakban együtt: kényszerszállító jármű) 1. § (2) bekezdésében felsorolt jogszabályokban előírt műszaki- és közlekedésbiztonsági követelményektől eltérő – járműkategóriánként egységes – műszaki követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A szolgálati jármű hatósági engedéllyel és jelzéssel, valamint törzskönyvvel történő ellátását és forgalomba helyezését – a 2. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – a közlekedési igazgatási hatóság végzi.

(2) A külön jogszabályban meghatározott különleges rendszámtáblát a szolgálati jármű üzembentartója szerzi be.

(3)7 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által üzemben tartott, Dízel-motoros, tűzoltásra vagy műszaki mentésre alkalmazott gépjármű akkor helyezhető forgalomba, ha megfelel az MR. rendelet 5. számú melléklet „II. A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása” pont táblázatában foglalt, legalább a 12. környezetvédelmi osztály jelzés (kód) alapján meghatározott követelményeknek.

5. § (1) A hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott szolgálati jármű műszaki vizsgáztatását a szolgálati jármű javítására a rendvédelmi szervvel szerződött, kijelölt vizsgáló állomás is végezheti.

(2) Amennyiben a szolgálati jármű sikeres műszaki vizsgát tett és így alkalmas minősítést kapott, a forgalmi engedélye érvényesítésre kerül. A műszaki érvényességet jelölő címkét a gépjárműjavító műhely felett közvetlen felügyeletet gyakorló vezető a közlekedési hatóságtól igényelheti. A vizsgabiztosok a műszaki érvényesség igazolását kizárólag a biztosított érvényesítő címkekészlettel illetve műszaki adatlappal végezhetik, amely alapján a központi járműnyilvántartásban rögzíthetőek az adatok.

(3) Az (1) bekezdés szerinti műszaki vizsgáztatás feltételeinek hiánya esetén az időszakos vizsgálatokat a közlekedési hatóság által üzemeltetett vagy a vele szerződésben álló vizsgáló állomáson kell elvégezni.

6. § (1) A szolgálati jármű – kivéve a kényszerszállító járművet – hivatásos állományú vezetőjének és utasának felszereléssel együtt számított tömegét 85 kg/fő értékkel kell számításba venni.

(2) A szolgálati jármű ellátható csökkentett fényű, fényálcázott világító és fényjelző berendezésekkel is.

(3) A jármű méretétől függően bármely karosszéria eleme ellátható:

a) rendőrségi szolgálati jármű esetében piros, sárga, kék,

b) katasztrófavédelmi szolgálati jármű esetében piros, sárga, zöld,

c)8 büntetés-végrehajtási szolgálati jármű esetében piros, sárga, szürke

fényvisszaverő jelzéssel is.

(4) Külön jogszabály alapján szolgálati járműre felszerelt megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék tekintetében a fényhatások többféle módon is elérhetőek. Az azonos működési elvű fényforrások számának a szolgálati jármű két oldalán meg kell egyezniük egymással és azokat a szolgálati járműre szimmetrikusan kell felhelyezni. E szabályozás alól kivételt képez az első- és hátsó szélvédő mögött vagy a szolgálati jármű tetején elhelyezett 1-1 db kiegészítő fényforrás.

(5) A szolgálati járműre csak olyan és annyi világító- és jelzőberendezést lehet felszerelni, amely a használat céljának és helyének megfelelő jóváhagyással rendelkezik.

(6) Reklámot, reklámhordozót szolgálati járműn elhelyezni tilos. Zászlót, jelzést, plakettet, matricát vagy feliratot csak egységes jelzés, azonosítás céljából szabad elhelyezni.

(7) Az 1. § (1) bekezdésben meghatározott szerv vezetője rendelkezik a (3) bekezdésben meghatározott fényvisszaverő jelzés, a (4) bekezdésben meghatározott fény- és hangjelzést adó készülék, valamint a (6) bekezdésben meghatározott jelzés elhelyezésének módjáról.

7. § A szolgálati jármű forgalomba helyezés előtti- és időszakos műszaki vizsgálatát, az eljárások szabályszerűségét a közlekedési hatóság előzetes egyeztetés alapján ellenőrizheti.

7/A. §9 Az ER. 2. § (9) bekezdés e) pontja szerinti N2 kategóriába tartozó, az MR. 93/A. §-ában meghatározott sebességkorlátozóval szerelt szolgálati jármű sebességkorlátozó berendezése kiiktatható, ha az érintett jármű megkülönböztető jelzésekkel szerelhető fel.

7/B. §10 (1) A üzemeltetési hatékonyság növelési és vagyonvédelmi célból, továbbá az elektronikus menetlevél alkalmazhatósága érdekében járműkövető rendszer alkalmazást kell használni, és a szolgálati járműben adattovábbítást végző telematikai eszközt kell elhelyezni.

(2) A telematikai eszköz a következő, a jármű igénybevételével kapcsolatos adatokat rögzíti és továbbítja a járműkövető rendszer alkalmazás részére:

a) a jármű pozíciója;

b) a jármű háromtengelyes gyorsulása;

c) a megkülönböztető jelzéssel felszerelt járművek esetén a különböző, egymástól függetlenül be- és kikapcsolható megkülönböztető hang- és fényjelzések egymástól független állapota;

d) amennyiben a jármű energiafogyasztását a jármű mozgatásán kívüli funkció megváltoztatja, úgy ennek a funkciónak az elkülönült energiafelhasználása vagy üzemórája;

e) a gépjárművezető azonosító elektronikus eszköz azonosító kódja;

f) a fedélzeti adatbuszból a gépjármű technikai adottságaitól függően kinyerhető, a gépjárműre vonatkozó műszaki adatok;

g) a jármű igénybevételének módja, ezen belül

ga) szolgálati igénybevételi mód;

gb) tartós magáncélú igénybevételi mód;

gc) minősített igénybevételi mód.

(3) A határozatlan időtartamra a jármű vagyonkezelője vagy üzemben tartója által engedélyezett magáncélú igénybevétel (a továbbiakban: tartós magáncélú igénybevétel) alatt keletkezett adatokat a járműkövető rendszer alkalmazás kizárólag menetlevél, a magáncélú igénybevétel futásteljesítmény adatának kimutatásához és statisztikai adatok készítéséhez használja fel.

(4) A járműkövető rendszer alkalmazás által feldolgozott adatokhoz – ide nem értve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ által kezelt adatokat –

a) a Belügyminisztérium,

b) a szolgálati jármű vagyonkezelője – amennyiben a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerv,

c) a szolgálati járművet üzemeltető szerv és annak irányítását ellátó központi szerv, továbbá

d) a rendszerüzemeltetésből eredő feladatai ellátása keretében az informatikai rendszer infrastruktúra-üzemeltetője, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt.

fér hozzá.

(5) A hozzáférés jogosultság-kiosztás alapján kerül korlátozásra, és a Belügyminisztérium informatikai biztonsági felügyelője vagy a jogosultságot kérelmező személy munkáltatója által kijelölt vezető által jóváhagyásra.

(6) A járműkövető rendszer alkalmazás által tárolt és feldolgozott adatok vonatkozásában a rendszer adatainak felhasználói közös adatkezelőnek minősülnek.

(7) Az informatikai rendszer infrastruktúra üzemeltetője adatfeldolgozónak minősül.

(8) A Belügyminisztérium feladata az adatkezelő Országos Rendőr-főkapitányság, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, valamint az általuk irányított önálló jogi személyek és önálló adatkezelők nevében a rendszer infrastruktúra-üzemeltetésére igénybe vett adatfeldolgozóval az adatfeldolgozási szerződés megkötése.

(9) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Terrorelhárítási Központ a járműkövető rendszer alkalmazás által feldolgozott adatokat saját hardware infrastruktúrán elkülönítve kezeli.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény alól az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter felmentést adhat szervezetirányítói hatáskörben

a) a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján feladatot ellátó szolgálati jármű,

b) a felderítési, fedett vagy operatív tevékenységet végrehajtó szolgálati jármű,

c) a terrorelhárítási műveleti tevékenységet végrehajtó szolgálati jármű,

d) a megkülönböztető jelzés használatára nem jogosult motorkerékpár szolgálati jármű,

e) az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet előírása szerint személyes gépkocsihasználatra biztosított szolgálati jármű,

f)11 a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról szóló 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet 70. § (1) bekezdése szerint az országos parancsnok és az országos főigazgató részére személyes gépkocsihasználatra biztosított jármű,

g)12 az 5000 km éves futásteljesítményt a felmentést megelőző három év átlagában el nem érő jármű,

h)13 a 100 üzemóra éves teljesítményt a felmentést megelőző három év átlagában el nem érő jármű.

esetében, ha azt a feladat jellege szükségessé teszi.

4. A rendvédelmi szerv által üzemben tartott kényszerszállító járművekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről

8. §14 (1) A közúti forgalomban részt vevő M1 járműkategóriájú (személygépkocsi) kényszerszállító járműre vonatkozóan a (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltéréseket kell alkalmazni.

(2) A szállítótérben a fogvatartottak, kényszerszállítottak (a továbbiakban együtt: utas) elkülönítése érdekében kialakított fémrácsos utastérben (a továbbiakban: fogvatartotti utastér) elhelyezett oldalra néző ülések tekintetében az MR. rendelet

a) 80. § (5) bekezdésében a biztonsági öv rögzítésére szolgáló elemek gyári kialakítására;

b) 81. § (2) bekezdésében a biztonsági öv rögzítő elemeinek jóváhagyottságára;

c) 1. számú melléklet 1/A. táblázatában az ülésekre és azok rögzítésére

vonatkozóan meghatározott követelményeket a 2. mellékletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A fogvatartotti utastér szerkezeti elemei tekintetében a veszélyhelyzetben történő menekülés feltételeinek biztosítására a 2. mellékletben meghatározott követelményt is alkalmazni kell.

9. §15 (1) A közúti forgalomban részt vevő N1 járműkategóriájú (legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók) kényszerszállító járműre vonatkozóan a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltéréseket kell alkalmazni.

(2) A fogvatartotti utastérben elhelyezett oldalra néző ülések tekintetében

aa) A/2. melléklet A. rész 3.5. pontjában a járművezető helyén kívüli ülőhelyek számára;

ab) A/2. melléklet A. rész 3.6. pontjában a személyszállítási és áruszállítási kapacitásra;

ba) 80. § (5) bekezdésében a biztonsági öv rögzítésére szolgáló elemek gyári kialakítására;

bb) 1. számú melléklet 1/A. táblázatában az ülésekre és azok rögzítésére;

bc) 113. § a) pontjában és az 1. számú melléklet 1/A. táblázatában az ülések elhelyezésére és rögzítésére

vonatkozóan meghatározott követelményeket a 2. mellékletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A fogvatartotti utastér szerkezeti elemei tekintetében a veszélyhelyzetben történő menekülés feltételeinek biztosítására a 2. mellékletben meghatározott követelményt is alkalmazni kell.

(4) A kényszerszállító jármű szállítóterében kialakított biztonsági felügyelői ülőhelyek, valamint a fogvatartotti utastér határoló szerkezeteinek kialakításánál az ER. rendelet A/2. melléklet A. rész 3.4. pontjának előírásaitól szükség szerint el lehet térni.

(5) A kényszerszállító járműben a járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma nem haladhatja meg a nyolcat.

9/A. §16 (1) A közúti forgalomban részt vevő M2, M3 járműkategóriájú (autóbusz) kényszerszállító járműre vonatkozóan a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltéréseket kell alkalmazni.

(2)17 A közúti járművekre, a közúti járművekbe szerelhető alkatrészekre, illetve a közúti járműveknél használatos tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról és ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások, kölcsönös elismerések feltételeiről szóló ENSZ–EGB 107. számú Előírásban (a továbbiakban: ENSZ–EGB 107. számú Előírás) foglaltakat az ENSZ–EGB 107. számú Előírás 1. alcím 1.2. pont 1.2.1. alpontja értelmében a kényszerszállító járművekre nem kell alkalmazni.

(3) A fogvatartotti utastérben elhelyezett ülések tekintetében az MR. rendelet

a) 80. § (5) bekezdésében a biztonsági öv rögzítésére szolgáló elemek gyári kialakítására;

b) 81. § (12) bekezdés e) pontjában az utasülés biztonsági övvel való ellátására;

c) 1. számú melléklet 1/A. táblázatában az ülés rögzítésére

vonatkozóan meghatározott követelményeket a 2. mellékletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A fogvatartotti utastér elhagyását biztosító szerkezeti elemei tekintetében az MR. rendelet 81. § (12) bekezdés g) pontjában a veszélyhelyzetben történő menekülés feltételeinek biztosítására vonatkozó követelményeket a 2. mellékletben meghatározottak szerinti kiegészítéssel kell alkalmazni.

4/A. 18 A rendvédelmi szerv által üzemben tartott különleges rendeltetésű rendvédelmi járműre vonatkozó különös szabályok

9/B. § (1) A különleges rendeltetésű rendvédelmi jármű a rendvédelmi szerv vagyonkezelésében és használatában lévő, új gyártású, új építésű, továbbá összeépítéssel vagy átalakítással megépített, nem polgári felhasználási célra tervezett gépjármű, amely felszerelésénél, védelmi fokozatánál, terepjáró képességénél, egyéb speciális tulajdonságánál vagy felszereltségénél fogva megkönnyíti vagy lehetővé teszi a bűncselekmények elkövetőivel szembeni fellépést, az élet- és vagyonmentést vagy a katasztrófaelhárítást.

(2) Ha a különleges rendeltetésű rendvédelmi jármű nem rendelkezik COC (Certificate Of Conformity) dokumentummal vagy típusjóváhagyással, vagy nem felel meg az ER. rendelet A. függelék A/4. és A/11. mellékletében meghatározott követelményeknek, a (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel helyezhető forgalomba.

(3) A különleges rendeltetésű rendvédelmi jármű akkor helyezhető forgalomba, ha

a) gumiabroncsokkal szerelt,

b) kielégíti az MR. rendelet 37–50. §-ában és 54–65. §-ában a világító és fényjelző berendezésekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek tekintetében meghatározott előírásokat,

c) kielégíti az MR. rendelet 5. §-ában meghatározott, egyéb járművekre vonatkozó előírásokat, és

9/C. § A különleges rendeltetésű rendvédelmi járműre vonatkozó műszaki, közlekedésbiztonsági követelmények tekintetében és forgalomba helyezése során az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

a) a gépjármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatát, valamint időszakos vizsgálatát a közlekedési hatóság által feljogosított vizsgaállomás, a különleges rendeltetésű rendvédelmi jármű gyártója által megadott műszaki, illetve környezetvédelmi követelményekre vonatkozó adatok vagy az első forgalombahelyezési eljárás alkalmával lefolytatott vizsgálat során megállapított adatok alapján hajtja végre;

b) a különleges rendeltetésű rendvédelmi jármű úgy helyezhető forgalomba, ha megfelel az MR. rendelet 5. számú melléklet „II. A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása” pontjában foglalt táblázatban szereplő, legalább a 0. környezetvédelmi osztály jelzés (kód) alapján meghatározott követelményeknek;

c) a jármű műszaki megvizsgálásának gyakoriságát az ER. rendelet 11. § (3) bekezdése alapján a megvizsgálást végrehajtó vizsgabiztos határozza meg.

9/D. § (1) A rendvédelmi szerv kezdeményezi a különleges rendeltetésű rendvédelmi jármű forgalomba helyezését, a forgalomba helyezése előtti vizsgálatot, valamint a jármű időszakos vizsgálatát.

(2) A különleges rendeltetésű rendvédelmi jármű ER. rendelet A. függelék A/2. melléklet A. rész szerinti járműkategóriába, illetve jármű-alkategóriába történő besorolását a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot végző vizsgaállomás hajtja végre.

4/B. 19 A rendvédelmi szerv által üzemben tartott többcélú személyszállító járműre vonatkozó műszaki követelmények

9/E. § (1) A többcélú személyszállító járműben rögzítési pontokat – ideértve a biztonsági öv rögzítő pontokat is – és csatlakozó elemeket kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik a sebesültszállító vagy törzsvezetési pont járművé történő átszerelését.

(2) A többcélú személyszállító jármű sebesültszállító vagy törzsvezetési pont járművé történő átszerelhetőségét, műszaki, szilárdsági, közlekedés-biztonsági megfelelőségét akkreditált intézet igazolhatja.

(3) A többcélú személyszállító jármű

a) a közlekedési hatóság által kiadott forgalomba helyezési engedéllyel helyezhető forgalomba, vagy

b) – már forgalomba helyezett jármű esetében – a közlekedési hatóság által kiadott előzetes átalakítási engedély alapján hozható létre.

(4) A már forgalomba helyezett, utólag átalakított többcélú személyszállító jármű esetében az időszakos műszaki vizsgálati kötelezettséget kizárólag a jármű forgalmi engedélyében szereplő érvényességi időpontban kell teljesíteni, az átszerelt járművet az átszerelés miatt időszakos vizsgálatnak soron kívül nem kell alávetni.

(5) A többcélú személyszállító járművet a gyors átszerelhetőség érdekében úgy kell kialakítani, hogy az átszerelést négy fő kiképzett szakember – személyenként négy óra munkaidővel számolva – el tudja végezni.

(6) A többcélú személyszállító járműben a sebesültszállító járművé történő átszerelhetőség érdekében hordágyrögzítési pontokat kell kialakítani. A hordágyrögzítési pontoknak meg kell felelnie az MSZ EN 1789+A2 szabvány mechanikai szilárdsági követelményeinek, vagy az abban meghatározott követelményekkel legalább egyenértékűnek kell lennie. A hordágyrögzítés megfelelőségét akkreditált intézet által kiállított, megfelelést igazoló jegyzőkönyvvel kell igazolni.

4/C. 20 A rendvédelmi szerv által üzemben tartott többcélú személyszállító járműre vonatkozó egyéb előírások

9/F. § (1) A többcélú személyszállító jármű átszerelését kiképzett szakszemélyzet végzi előzetes elrendelés alapján. Az átszerelésről jóváhagyó jegyzőkönyvet kell készíteni az elrendelő személy ellenjegyzésével.

(2) A többcélú személyszállító jármű vezetéséhez a járművezetőnek PÁV II. jogosultsággal vagy a belügyi szerv által használt szolgálati gépjárművet és szolgálati hajót vezető és a gépjárművezetést oktató személy képzési követelményeinek megállapításáról szóló 18/2016. (VIII. 16.) BM utasítás (a továbbiakban: Képzési Utasítás) 4. § f) pontja szerinti képzés elvégzését igazoló érvényes okmánnyal kell rendelkeznie. A többcélú személyszállító jármű sebesültszállító járműként történő igénybevétele esetén a megkülönböztető jelzést nem kell alkalmazni, de megkülönböztető jelzést adó berendezés használata esetén a jármű vezetésére vonatkozóan a Képzési Utasítás 41. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A sebesültszállító vagy törzsvezetési pont jármű forgalomba helyezését, valamint időszakos műszaki vizsgálatát az M3 járműkategóriára vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani, és a forgalomba helyezési eljárásban, valamint a műszaki vizsgálat során a típusengedélyt, a hordágyrögzítési pont kialakításának megfelelőségét igazoló, akkreditált intézet által kiállított igazoló jegyzőkönyvet, továbbá az átszerelést jóváhagyó jegyzőkönyvet is be kell mutatni.

5. 21 Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

11. § Az e rendelet hatálybalépését megelőzően forgalomba helyezett kényszerszállító jármű 2025. december 31-ig átalakítási engedély nélkül – a 2. melléklet 1. pont e) és h) alpontja, a 2. pont e) és h) alpontja, valamint a 3. pont a) alpontjában előírt feltételek teljesítése nélkül – is részt vehet a közúti forgalomban.

12. § Ez a rendelet a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-ei 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (3) bekezdés b) pontjával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

13. §22 Az 1/A. §, a 6. § (3) bekezdés c) pontja, a 9/E. § és a 9/F. §, valamint a 2. melléklet 3. pont d)–f) alpontjai tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet az 58/2015. (X. 27.) BM rendelethez

A közúti hatósági ellenőrzés alóli mentesítő igazolvány felépítése, megjelenítése a következő:

1. Az igazolvány az ISO 7810 szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű műanyag kártya.

2. Az igazolvány adattartalma:

2.1. Előoldal:

2.1.1. számítógépes rajzolatrendszer,

2.1.2. címer,

2.1.3. „MAGYARORSZÁG” felirat,

2.1.4. „POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK” felirat,

2.1.5. „IGAZOLVÁNY” felirat,

2.1.6. „Ezen igazolvány felmutatója, illetve az általa vezetett jármű a közúti ellenőrzésre feljogosított hatóság ellenőrzése alól mentesül.” felirat,

2.1.7. sorszám.

2.2. Hátoldal:

2.2.1. számítógépes rajzolatrendszer,

2.2.2. címer,

2.2.3. „IGAZOLVÁNY” felirat,

2.2.4. „A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek által üzemben tartott szolgálati járművekre, azok forgalomba helyezésére, időszakos vizsgálatára vonatkozó különös szabályokról szóló 58/2015. (X. 27.) BM rendelet 2. § (6) bekezdése alapján.” felirat.

2. melléklet az 58/2015. (X. 27.) BM rendelethez23

A rendvédelmi szerv által üzemben tartott kényszerszállító járművekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről

1. A közúti forgalomban részt vevő M1 járműkategóriájú (személygépkocsi) kényszerszállító jármű tekintetében az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

a) a vezetőtértől gyári elválasztó fallal elkülönített szállító térben az elválasztó falnál maximum 3 db, összesen 3 fő őr elhelyezését biztosító hátrafelé néző, biztonsági övvel felszerelt ülést lehet kialakítani;

b) a szállítótérben az utas elkülönítése érdekében fogvatartotti utastér alakítható ki, maximum 6 fő utas szállítása céljából;

azonban

c) a kényszerszállító járműben a járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma nem haladhatja meg összességében a nyolc ülőhelyet;

d) a fogvatartotti utastérben az utasok elhelyezését biztosító utasülést a kényszerszállító jármű menetirányára merőlegesen (oldalra néző ülés) is el lehet helyezni;

e) a fogvatartotti utastérben elhelyezett utasülést az MR. 81. § (1) bekezdésének megfelelő, legalább két – a gyári kialakítástól eltérő, utólagosan is kialakítható – rögzítési ponttal rendelkező biztonsági övvel kell felszerelni;

f) a fogvatartotti utasülés az ENSZ–EGB 107. számú Előírás figyelmen kívül hagyásával is beszerelhető, rögzítésének az ülés tömegére és a szabványos utasterhelésre együttesen vonatkozóan a különböző irányú (x, y, z) terhelések ellen nyírásra és húzásra minimum 2,5-szeres biztonsági tényezőjű ellenállást kell biztosítani;

g) a fogvatartotti utasteret határoló rácsos szerkezetek anyagait úgy kell megválasztani, hogy veszélyhelyzet bekövetkezése esetén tegye lehetővé a műszaki mentés gyors végrehajtását;

h) az utas védelme érdekében a fogvatartotti utasteret határoló rácsos szerkezetet rugalmas, törésbiztos, átlátszó, víztiszta anyagú burkolattal kell ellátni rugalmas rögzítéssel, a felület kialakításával biztosítva az utastérben is a légcserét, amennyiben az utastérben egyéb módon a légcsere nem biztosított. A burkolat az utas által ne legyen megbontható. A burkolat rögzítése és kialakítása olyan legyen, hogy a rácsos határoló szerkezet és a burkolat közötti térhez ne lehessen hozzáférni.

2. A közúti forgalomban részt vevő N1 járműkategóriájú (legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók) szolgálati jármű tekintetében az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

a) a vezetőtértől gyári elválasztó fallal elkülönített szállító térben az elválasztó falnál maximum 3 db, összesen 3 fő őr elhelyezését biztosító hátrafelé néző, biztonsági övvel felszerelt utasülést lehet kialakítani;

b) a szállítótérben az utas elkülönítése érdekében fogvatartotti utastér alakítható ki, maximum 6 fő utas szállítása céljából;

azonban

c) a kényszerszállító járműben a járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma nem haladhatja meg összességében a nyolc ülőhelyet;

d) a fogvatartotti utastérben a szállított személyek elhelyezését biztosító utasülést a kényszerszállító jármű menetirányára merőlegesen (oldalra néző ülés) is el lehet helyezni;

e) a fogvatartotti utastérben elhelyezett utasülést az MR. 81. § (1) bekezdésének megfelelő, legalább két – a gyári kialakítástól eltérő, utólagosan is kialakítható – rögzítési ponttal rendelkező biztonsági övvel kell felszerelni;

f) a fogvatartotti utasülés az ENSZ–EGB 107. számú Előírás figyelmen kívül hagyásával is beszerelhető, rögzítésének az ülés tömegére és a szabványos utasterhelésre együttesen vonatkozóan a különböző irányú (x, y, z) terhelések ellen nyírásra és húzásra minimum 2,5-szeres biztonsági tényezőjű ellenállást kell biztosítani;

g) a fogvatartotti utasteret határoló rácsos szerkezetek anyagait úgy kell megválasztani, hogy veszélyhelyzet bekövetkezése esetén tegye lehetővé a műszaki mentés gyors végrehajtását;

h) az utas védelme érdekében a fogvatartotti utasteret határoló rácsos szerkezetet rugalmas, törésbiztos, átlátszó, víztiszta anyagú burkolattal kell ellátni rugalmas rögzítéssel, a felület kialakításával biztosítva az utastérben is a légcserét, amennyiben az utastérben egyéb módon a légcsere nem biztosított. A burkolat az utas által ne legyen megbontható. A burkolat rögzítése és kialakítása olyan legyen, hogy a rácsos határoló szerkezet és a burkolat közötti térhez ne lehessen hozzáférni.

3. A közúti forgalomban részt vevő M2, M3 járműkategóriájú (autóbusz) kényszerszállító jármű tekintetében az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

a) a fogvatartotti utastérben elhelyezett utasülést az MR. 81. § (1) bekezdésének megfelelő, legalább két – a gyári kialakítástól eltérő, utólagosan is kialakítható – rögzítési ponttal rendelkező biztonsági övvel kell felszerelni;

b) a fogvatartotti utasülés az ENSZ–EGB 107. számú Előírás figyelmen kívül hagyásával is beszerelhető, rögzítésének az ülés tömegére és a szabványos utasterhelésre együttesen vonatkozóan a különböző irányú (x, y, z) terhelések ellen nyírásra és húzásra minimum 2,5-szeres biztonsági tényezőjű ellenállást kell biztosítani;

c) a fogvatartotti utasteret határoló rácsos szerkezetek anyagait úgy kell megválasztani, hogy veszélyhelyzet bekövetkezése esetén tegye lehetővé a műszaki mentés gyors végrehajtását;

d)24 az M3 járműkategóriájú kényszerszállító jármű egy légterű felügyelői és cellaterének vészkijárataként a hátsó – tengelyek közötti – utas ajtót, valamint a minimum 500×700 mm szabad nyílásméretű tetőszellőzőt kell figyelembe venni;

e)25 az M3 járműkategóriájú kényszerszállító jármű csoportos elkülönítő terének vészkijárataként a speciális szerszámmal bontható rácsozatú tetőszellőzőt kell figyelembe venni;

f)26 a gépkocsivezető számára műszaki megoldással biztosítani kell, hogy az M3 járműkategóriájú kényszerszállító jármű külső vésznyitóit kapcsoló segítségével hatástalaníthassa.

1

Az 1/A. alcímet (1/A. §) az 5/2020. (III. 10.) BM rendelet 1. §-a iktatta be.

2

Az 1/A. § a 34/2020. (IX. 16.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 2. § (1) bekezdése az 58/2016. (XII. 22.) BM rendelet 55. §-ával megállapított szöveg.

4

A 2. § (3) bekezdése a 18/2017. (VII. 11.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

5

A 3. § (2) bekezdését a 9/2016. (III. 17.) BM rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 18/2017. (VII. 11.) BM rendelet 2. §-a iktatta be.

6

A 3. § (3) bekezdése a 9/2016. (III. 17.) BM rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.

7

A 4. § (3) bekezdését a 9/2016. (III. 17.) BM rendelet 1. §-a iktatta be.

8

A 6. § (3) bekezdés c) pontját a 34/2020. (IX. 16.) BM rendelet 2. §-a iktatta be.

9

A 7/A. §-t a 20/2018. (VI. 29.) BM rendelet 6. §-a iktatta be.

10

A 7/B. §-t az 5/2020. (III. 10.) BM rendelet 2. §-a iktatta be.

11

A 7/B. § (10) bekezdés f) pontját a 34/2020. (IX. 16.) BM rendelet 3. §-a iktatta be.

12

A 7/B. § (10) bekezdés g) pontját a 34/2020. (IX. 16.) BM rendelet 3. §-a iktatta be.

13

A 7/B. § (10) bekezdés h) pontját a 34/2020. (IX. 16.) BM rendelet 3. §-a iktatta be.

14

A 8. § a 9/2016. (III. 17.) BM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

15

A 9. § a 9/2016. (III. 17.) BM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

16

A 9/A. §-t a 9/2016. (III. 17.) BM rendelet 4. §-a iktatta be.

17

A 9/A. § (2) bekezdése a 34/2020. (IX. 16.) BM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

18

A 4/A. alcímet (9/B–9/D. §) a 18/2017. (VII. 11.) BM rendelet 3. §-a iktatta be.

19

A 4/B. alcímet (9/E. §) a 34/2020. (IX. 16.) BM rendelet 5. §-a iktatta be.

20

A 4/C. alcímet (9/F. §) a 34/2020. (IX. 16.) BM rendelet 5. §-a iktatta be.

21

Az 5. alcím (10–12. §) a 9/2016. (III. 17.) BM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

22

A 13. §-t a 34/2020. (IX. 16.) BM rendelet 6. §-a iktatta be.

23

A 2. melléklet a 9/2016. (III. 17.) BM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

24

A 2. melléklet 3. pont d) alpontját a 34/2020. (IX. 16.) BM rendelet 7. §-a iktatta be.

25

A 2. melléklet 3. pont e) alpontját a 34/2020. (IX. 16.) BM rendelet 7. §-a iktatta be.

26

A 2. melléklet 3. pont f) alpontját a 34/2020. (IX. 16.) BM rendelet 7. §-a iktatta be.

_