BÜ BH 2015/58
BÜ BH 2015/58
2015.03.01.
Abban az esetben, ha magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén nem a sértett, hanem annak munkahelyi felettese tesz feljelentést, a hatóságnak a sértettet ki kell oktatnia. Ennek elmulasztása nem eshet a sértett terhére, a hatóság kioktatását követően határidőn belül tett feljelentést ezért joghatályos magánindítványnak kell tekinteni [Be. 173. § (1)–(3) bek.].
[1] A törvényszék a 2013. július 5. napján tárgyaláson meghozott, kihirdetett és – az egyedüli ügyészi fellebbezés visszavonásával – 2013. augusztus 28. napján jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 253. § (1) bek., (2) bek.].
[2] Ezért a terheltet 1 év 4 hónap – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, és 6000 forint vagyonelkobzást rendelt el.
[3] Egyszersmind a zaklatás vétsége [korábbi Btk. 176/A. § (2) bek. a) pont] miatt indult büntetőeljárást megszüntette.
[4] A zaklatásra nézve megállapított történeti tényállás:
[5] a terhelt – miután az ukrán állampolgárságú barátjától, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Regionális Hivatala a letelepedési engedélyt visszavonta, majd barátja meghatalmazása alapján barátja idegenrendészeti ügyében eljárt – 2009. április 16-tól kezdődően több alkalommal küldött trágár és gyalázkodó (a saját nevében és valós lakcímét feltüntetve írt) leveleket a hivatal vezetőinek vagy a terheltet korábban írásban tájékoztató ügyfélszolgálati osztályvezetőnek.
[6] A terhelt a hivatalhoz 2010. március 2-án érkezett levelében a sértettet megfenyegette: „Életében még olyan megaláztatásban, de olyan verésben is lesz része, hogy órán, száján ömleni fog a vér, és a haját is ki tépem mind”.
[7] A terhelt a hivatalhoz 2010. március 29-én érkezett levelében a sértettet ismét megfenyegette:
[8] "Pár napja ismét, nagyon rossz egészségi állapotba kerültem: Meghagytam több helyen, amennyiben meghalok, Dr. N. M. osztályvezetőt nem csak hogy tegyék felelőssé a halálomért, Hanem a lehető legkegyetlenebb módon verjék meg!, Föld alól is szedjék elő, és semmitől se riadjanak vissza... Bármi, bármelyik nap történik velem, dr. N. M. osztályvezető attól a perctől kezdve Percei meg vannak számolva! (ha én nem élek, többé ő se élhet!!!) Ezt a levelet A. ismeretségi körébe is eljuttatom, hogy hozzá is eljusson. Tudjon a halálom valódi okáról, Használja fel az Ukrán kapcsolatait! Ami egyenlő a halállal, ha valakit arra megbíznak tud tudtommal. Így egy perc nyugalma se legyen, mert nem tudhatja hol, s mikkor kapja el valaki, Akár milyen módon.”
[9] A hivatal általános igazgatóhelyettese 2010. március 30-án tett feljelentést a rendőrkapitányságon, majd áttételt követően a kerületi rendőrkapitányság 2010. április 13-án a korábbi Btk. 176/A. §-ának (1) bekezdése szerinti zaklatás vétsége miatt rendelt el nyomozást.
[10] A sértett 2012. április 20-án (a negyedik rendőrségi kihallgatásán, a rendőrség azon tájékoztatására, hogy a zaklatás magánindítványra büntethető) terjesztett elő magánindítványt.
[11] A törvényszék a zaklatás vétségét érintően kifejtette, hogy:
[12] - a törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény magánindítványra büntethető [korább Btk. 31. § (1) bek.],
[13] - a zaklatás elkövetője magánindítványra büntethető [korábbi Btk. 183. § (1) bek.],
[14] - a magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult [korábbi Btk. 31. § (2) bek.],
[15] - a magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett [Be. 173. § (3) bek. 1. mondat],
[16] - magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás [Be. 173. §. (1) bek.].
[17] A törvényszék ugyanakkor megállapította, hogy:
[18] - nem a sértett tette a feljelentést,
[19] - a rendőrség a nyomozást a magánindítványra üldözendő zaklatás miatt magánindítvány hiányában rendelte el,
[20] - a sértett a 2010. március 2-án (tényállás 2. pont) és a 2010. március 29-én (tényállás 1. pont) érkezett levélből már ismerte az elkövető kilétét, mégsem terjesztett elő harminc napon belül magánindítványt,
[21] - a sértett magánindítványt csak 2012. április 20-án a negyedik rendőrségi kihallgatásán, a rendőrség tájékoztatására terjesztett elő,
[22] - tehát a magánindítvány elkésettsége folytán nincs magánindítvány,
[23] - a magánindítvány alapján, közvádra üldözendő zaklatás esetén a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén ugyan helye volna igazolásnak [Be. 173. § (4) bek.], de legfeljebb hat hónapon belül [Be. 65. § (2) bek.], ami már ugyancsak eltelt,
[24] - a magánindítvány hiánya büntethetőséget kizáró ok [korábbi Btk. 22. § h) pont].
[25] A törvényszék a magánindítvány nem pótolható hiánya miatt szüntette meg a büntetőeljárást [Be. 6. § (3) bek. c) pont, Be. 332. § (1) bek. b) pont].
[26] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére, a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontját, illetőleg a Be. 373. §-a (1) bekezdésének II. e) pontját megjelölve a zaklatás vétsége kapcsán a magánindítvány hiányának törvénysértő megállapítása folytán a büntetőeljárás törvénysértő megszüntetése miatt, nyilvános ülésen történő hatályon kívül helyezés, és új eljárásra utasítás érdekében.
[27] Az indítvány indokai szerint:
[28] - a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető; ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett [Be. 173. § (2) bek., (3) bek. 2. mondat],
[29] - a rendőrség késedelmes felhívását a sértett terhére róni nem lehet,
[30] - kifejezett felhívás hiányában a büntetőeljárás megindítását és folyamatát észlelő sértett számára nem magától értendő egy újabb nyilatkozat megtétele (BH 2014.10.),
[31] - a felhívás bármikor megtörténhet a nyomozásban és akár a másodfokú bírósági eljárásban is (BH 2001.58.),
[32] - a magánindítvány nem késett el, mert a sértett a felhívást követően rögtön előterjesztette azt.
[33] A terhelt a 2014. április 24-én és 25-én, május 5-én kelt észrevételeiben helybenhagyást indítványozott, valamint bocsánatot kért a meggondolatlan írásaiért, egyebekben viszont a hivatallal és a sértettel szembeni fenntartásait részletezte, a sértett elmarasztalását kérte az általa hozott határozatokért.
[34] A Kúria nyilvános ülést tartott [Be. 424. § (1) bek. 1. fordulat].
[35] A legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, s azzal megegyező indítványt tett.
[36] A kirendelt védő a zaklatás vétsége miatt az eljárás megszüntetését törvényesnek látta, mert a terhelt személye mindvégig ismert volt, és a sértett mulasztotta el a magánindítvány előterjesztését. Előadta, hogy a magánindítvány utóbb csak akkor pótolható, ha az eljárásban szűkül a terhelt felelőssége, például hozzátartozó sérelmére elkövetett rablás helyett lopásra. A megalapozott tényállás mellett a hatályon kívül helyezés akkor is szükségtelen, ha az eljárás megszüntetését a Kúria törvénysértőnek értékelné. A büntetés enyhítését, másodlagosan a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.
[37] A Kúria a Be. 420. § (1) bekezdése 1. mondatának 1. fordulata szerinti összetételben bírálta el a felülvizsgálati indítványt.
[38] A felülvizsgálati indítvány – az alábbiak szerint – alapos.
[39] A Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdés II. e) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen felülvizsgálatnak helye van, ha a bíróság az I. b) pont 1. fordulata szerinti magánindítvány hiányának törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette.
[40] A vád tárgyává tett zaklatás vétsége kapcsán az alapügyben eljárt bíróság és az indítványozó ügyészség helytállóan ismertették az elkövető büntethetőségéhez szükséges magánindítványra vonatkozó törvényi szabályozást.
[41] A jelen ügy sajátossága, hogy a feljelentést – miként a vesztegetést érintően – a zaklatás vétsége miatt nem annak az eljárásjogi fogalommal élve sértettje (anyagi jogi értelemben passzív alanya), hanem munkahelyi felettese terjesztette elő.
[42] A magánindítványt nem kétségesen a sértett jogosult előterjeszteni, éspedig az elkövető kilétéről való tudomásszerzésétől számított harminc napon belül. Miután az alapítélet, ha nem is a történeti tényállásban, de tényként tartalmazta, hogy a terhelt a leveleket mindig a saját nevében és valós lakcímét feltüntetve írta, így a zaklatás elkövetőjének személye a sértett számára már 2010. március 2-án és 29-én, a levelek megérkeztekor ismertté vált.
[43] A zaklatás vétsége folytatólagosan elkövetett [korábbi Btk. 12. § (2) bek.], s ekként a 2010. március 29-től számítandó harminc napon belülre esett mind a vesztegetésre és zaklatásra egyaránt vonatkozó feljelentés 2010. március 30-i megtétele, mind a nyomozás 2010. április 13-i zaklatás miatti elrendelése.
[44] A nyomozó hatóságnak nyilvánvalóan már a feljelentés beérkeztekor, de legkésőbb a nyomozás elrendelésekor észlelnie kellett volna, hogy a zaklatás magánindítványra üldözendő, és ilyen bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás [Be. 173. § (1) bek.].
[45] Az eljárási törvény a nyomozó hatóság kötelezettsége gyanánt írja elő, hogy a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető [Be. 173. § (2) bek.]. Ezt a nyomozó hatóság elmulasztotta.
[46] Mivel a jelen ügyben a nyomozó hatóság számára nem a nyomozás elrendelését követően „derült ki” vagy egyáltalán „derülhetett ki”, hogy a zaklatás csak magánindítványra büntethető, hanem ezzel legkésőbb a nyomozás elrendelésekor már tisztában kellett lennie – nem teljesítette a kötelezettségét, miáltal a sértett az elkövető kilétéről való tudomásszerzésétől számított harminc napon belül elesett a magánindítvány előterjesztésére vonatkozó jogának gyakorolhatóságától.
[47] A sértetti jog a hatósági kötelezettséggel találkozott, márpedig a hatósági kötelezettség teljesítése feltétlenül és elsődlegesen követelendő meg, éspedig annak érdekében, hogy a sértett a jogának gyakorolhatóságtól ne essék el. Nem várható el a sértettől, hogy a megindult nyomozásra tekintettel a maga részéről a nyomozó hatóságnál is többet tudjon.
[48] A Kúria álláspontja tehát az, hogy a nyomozó hatóság tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása a jelen ügyben sem eshet a terhelt terhére (BH 1995.561; BH 2001.58.; BH 2014.10.), különösen nem akkor, amikor az elkövető kilétéről való tudomásszerzéstől a nyomozás elrendeléséig nem telt el harminc nap, és a nyomozás kifejezetten magánindítványra büntethető bűncselekmény, nevezetesen zaklatás miatt került elrendelésre.
[49] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a zaklatás vétsége kapcsán a magánindítvány hiányának téves megállapítása miatt törvénysértően került sor az eljárás megszüntetésére. Ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította [Be. 428. § (1) bek. 2. fordulat].
(Kúria Bfv. II. 355/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás