PÜ BH 2015/62
PÜ BH 2015/62
2015.03.01.
I. Ha a szerződés a jótállás alapján érvényesíthető igényekről külön nem rendelkezik, jótállás címén a szavatossági jogoknak megfelelő igények érvényesíthetők [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 248. §].
II. Ha a gépjármű az adásvételi szerződés teljesítését megelőzően keletkezett okból az életkorához és a futásteljesítményéhez képest rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik, és a kötelezett a hibát többször eredménytelenül kísérli meg kijavítani, a jogosult pedig emiatt a dolgot nem tudja folyamatosan, tartósan rendeltetésszerűen használni, a jogosult megalapozottan állhat el a hibás teljesítésre tekintettel a szerződéstől [1951. évi IV. tv. (Ptk.) 306. § (1), (3) bek.].
[1] A felperes a felek között 2008. február 23-án létrejött adásvételi szerződés alapján 5 084 000 forint vételár ellenében megvásárolt az alperestől egy Ford Focus típusú személygépkocsit. A jármű birtokba adására 2008. május 7-én került sor. Az alperes a járműre 7 évig, illetve 150 000 km futásteljesítményig jótállást vállalt.
[2] A gépkocsi a 2009. augusztus 25. és 2011. december 7. közötti időszakban 15 alkalommal meghibásodott. A meghibásodás valamennyi esetben a műszerfal kijelzőjén a motorhiba felirat megjelenésében és a motorteljesítmény csökkenésében nyilvánult meg. A sorozatos meghibásodások miatt a felperes 2011. május 10-én a gépjármű kicserélését kérte, majd – miután a kicserélésre nem került sor, és a hiba ismét jelentkezett – 2012. január 3-án elállt az adásvételi szerződéstől.
[3] A szerződéskötést megelőző állapot visszaállítására nem került sor. A gépkocsi 2012. január 12-én – 30 559 kilométeróra-állásnál – ismét meghibásodott. A hibát az alperes 2012. január 13-án kijavította.
[4] A felperes keresetében elállására tekintettel az 5 084 000 forint vételár visszafizetésére és 41 909 forint kártérítés, valamint mindezek járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
[5] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 5 084 000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte azzal, hogy a felperes egyidejűleg bocsássa vissza a járművet az alperes birtokába. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[7] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alperest további 16 900 forint megfizetésére kötelezte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[8] A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a per során nem tudta bizonyítani, hogy a gépjármű meghibásodásának oka az adásvételi szerződés teljesítését követően keletkezett, a hibás teljesítés tehát megállapítható. Miután pedig az ismétlődően jelentkező hibát az alperes nem javította ki, a felperes 2012. január 3-án megalapozottan állt el a szerződéstől. Az alperes ezért köteles a vételárat visszafizetni és a felperes 16 900 forint összegű következménykárát megtéríteni.
[9] A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt – az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
[10] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria nem találta alaposnak, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
[11] A jótállást a Ptk. XXIII. fejezete a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között szabályozza, a törvény 248. § (1) bekezdésében foglaltakra, és a tényleges gyakorlati alkalmazási körére figyelemmel azonban – a szavatosság és a kártérítés mellett – a hibás teljesítés jogkövetkezményének tekinthető. Lényegét tekintve a szerződés hibátlan teljesítéséért vállalt objektív, a szavatossághoz képest szigorúbb helytállási kötelezettséget jelent, ami abban nyilvánul meg, hogy a bizonyítási teher fordított: a jótállási idő alatt észlelt – és kifogásként a kötelezettel közölt – hiba esetén a törvényi vélelem az, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Ilyenkor tehát a kötelezettnek kell kimentenie magát annak bizonyításával, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ha a bizonyítás ebben a körben – akár azért, mert a beszerzett bizonyítékok alapján az derül ki, hogy a szolgáltatásban a hiba már a teljesítéskor is megvolt, akár azért, mert nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a hibát mi idézte elő, illetve hogy a hiba oka mikor keletkezett – nem vezet eredményre, a kötelezett a jótállási helytállás alól nem mentesülhet.
[12] Az alperes – a jogerős ítélet indokolásában helyesen kifejtetteknek megfelelően – a per során nem tudta bizonyítani, hogy a felperes részére értékesített gépkocsi a teljesítést követően felmerült okból hibásodott meg, a lefolytatott szakértői bizonyítás ugyanis ezt nem támasztotta alá. Megalapozatlanul hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében ebben a körben arra, hogy a meghibásodás okaként az igazságügyi szakértő is az üzemeltetés szabálytalanságát jelölte meg. A rendelkezésre álló szakvéleményből kitűnően ugyanis a szakértő csupán elvi szinten mutatott rá arra, hogy az ilyen típusú meghibásodások – a műszaki hiba mellett – az üzemeltetés sajátosságaiból is eredhetnek, olyan megállapítást azonban nem tett, hogy a perbeli gépjármű konkrét meghibásodását üzemeltetési hiba idézte elő. A per során egyéb arra vonatkozó bizonyíték sem keletkezett, hogy a felperes bármiféle üzemeltetési szabálytalanságot követett volna el.
[13] A szakértő a felmerült szakkérdéseket a szükséges részletességgel és meggyőző erővel megválaszolta, és szakmai következtetéseit megfelelően megindokolta. A szakvéleményben foglaltak aggályossá tételére vagy cáfolatára alkalmas bizonyítékok a perben nem keletkeztek. A szakértői vélemény ezért az érdemi döntés alapjául szolgálhatott, további szakértői bizonyításra a perben nem volt szükség. Az alperes egyébként az igazságügyi szakértő megállapítása szerint az általa elvégzett javításokkal kapcsolatos adatokat maradéktalanul nem rögzítette, így a szakértői bizonyítás folytatásától további eredmény nem is lett volna várható.
[14] Mindezekre tekintettel a bíróság a Ptk. 248. § (1) bekezdésének helyes alkalmazásával állapította meg, hogy az alperes az adásvételi szerződést hibásan teljesítette.
[15] Hibás teljesítés esetén a jogosult, ha a jótállás szerződésen alapul, a szerződésben meghatározott jótállási jogokat gyakorolhatja. Ha a szerződés a jótállás alapján érvényesíthető jogokról külön nem rendelkezik, jótállás címén – miután a jótállás a szavatossághoz hasonló jogintézmény, rendeltetése szintén a teljesítési érdek védelme – a szolgáltatás hibájának orvoslására alkalmas, a Ptk. 306. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban, valamint (3) bekezdésében szabályozott szavatossági jogoknak megfelelő igények érvényesíthetők. Így a jogosult – a Ptk. 306. §-a hivatkozott rendelkezéseiben meghatározott feltételekkel kijavítást vagy kicserélést kérhet, a kijavítási költség megtérítését követelheti, árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől. A hibás teljesítéssel okozati összefüggésben felmerült következménykárokra, miután ezek a jótállással alapvetően védeni kívánt vagyoni érdek körén kívül esnek, a jótállás tartalma – erre vonatkozó külön kötelezettségvállalás hiányában – nem terjed ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a jogosult az ilyen károk megtérítését nem követelheti, csupán arról van szó, hogy abban az esetben, ha szerződésen alapuló jótállás esetén a jótállási nyilatkozat nem tartalmaz kártérítési kötelezettségvállalást, a kártérítési igény érvényesítése során a jótállás szabályait nem lehet alkalmazni.
[16] A felek közötti szerződés a jótállás alapján érvényesíthető jogokat külön nem jelölte meg. A felperes ezért jótállás címén – az ott írt feltételek mellett – a Ptk. 306. § (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott jogokat gyakorolhatta. A szerződéstől való elállásra ennek megfelelően akkor kerülhetett sor, ha a felperesnek sem kijavításra, sem kicserélésre nem volt joga, illetőleg, ha az alperes a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és a felperes által elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelő határidőn belül, a felperesnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tudott eleget tenni.
[17] A felperes részére értékesített új gépjármű a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az átadását követően számos alkalommal meghibásodott, az ismétlődően jelentkező hibát pedig az alperes nem tudta megszüntetni. A felperes emiatt nem tudta a járművet – az új személygépkocsik esetében elvárható módon – folyamatosan, megszakítás nélkül használni, a későbbiekben is újabb és újabb meghibásodások jelentkezésére kellett számítania, a már bekövetkezett meghibásodások és javítások pedig számára nyilvánvalóan kényelmetlenséget és időveszteséget okoztak. Mindezekre tekintettel a felperes – a bíróság helyes álláspontjának megfelelően – 2012. január 3-án jogszerűen állt el az adásvételi szerződéstől.
[18] Az, hogy egy gépjármű az adásvételi szerződés teljesítését megelőzően keletkezett okból az életkorához és a futásteljesítményéhez képest rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik, és emiatt a vevő nem tudja a gépkocsit az elvárható megbízhatósággal, folyamatosan, tartósan üzemeltetni, jelentős súlyú szerződésszegésnek minősül. A szerződésszegés súlyára, a hiba jellegére figyelemmel tehát az elállási jog választása nem tekinthető aránytalannak sem. Az arányosság kérdése a perben rendelkezésre álló adatok alapján megfelelően megítélhető volt, így e vonatkozásban további bizonyításra nem volt szükség. A jogerős ítélet erre figyelemmel a Pp. 3. § (3) bekezdésébe sem ütközik.
[19] Az a körülmény, hogy a felperes a személygépkocsit az elállást követően – miután az alperes az eredeti állapotot önként nem állította helyre – a rendeltetésének megfelelően tovább használta, az elállás jogszerűségét nem érinti. Az pedig, hogy az utóbb ismételten jelentkezett hibát kijavíttatta az alperessel, az eset körülményei alapján egyértelműen megállapíthatóan nem jelentette az elállás jótállási jogról egy másikra, a kijavításra történő áttérést; a javíttatással a felperes valójában a kárenyhítési kötelezettségének tett eleget. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott BH 2009.83. szám alatt közzétett eseti döntés eltérő tényállás alapján született, így e vonatkozásban nem tekinthető irányadónak.
[20] A javítás elvégzésével az alperes nem háríthatta el a hibás teljesítés miatt korábban közölt jogszerű elállás joghatásainak bekövetkezését sem. A kötelezett utólagos, az elállás közlését követő intézkedései, nyilatkozatai ugyanis az elállás megalapozottságát nem befolyásolhatják (BH 2011.65., BH 2006.147.).
[21] Mindezekre tekintettel a bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezte az alperest – a felperes jogszerű elállása alapján – a vételár visszafizetésére.
(Kúria Pfv. V. 20.369/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás