PK ÍH 2015/62.
PK ÍH 2015/62.
2015.06.01.
A polgári bíróságnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a közigazgatási jogviszony kereteit áttörve a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerős határozatát felülbírálja. A polgári bíróság hatásköre a közbeszerzéssel kapcsolatos jogsértések esetén kizárólag arra terjed ki, hogy az érintett polgári jogviszony alanyai között létrejött szerződés semmisségét a közbeszerzési döntőbizottság kezdeményezésére, a törvényben meghatározott esetben kimondja, és az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a polgári jog szabályai szerint rendelkezzen [2003. évi CXXIX. tv. (Kbt.) 306/A. § (2), (3) bek., 317. §, 318. §, 340. § (2) bek., 340/A. § (1) bek., 346. §; Pp. 4. § (1) bek.].
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az I. rendű alperesi önkormányzat és a II. rendű alperesi gazdasági társaság között 2011. április 13-án létrejött vállalkozási szerződések érvénytelenségét a Kbt. 306/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján, mert azokat a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték. Kérte még, hogy kötelezze ennek tűrésére az alpereseket, továbbá a szerződéseket nyilvánítsa a határozathozatalig terjedő időre hatályossá a Ptk. 237. §-ának (2) bekezdése szerint és szabjon ki 1 162 200 forint összegű bírságot az I. rendű alperessel szemben a Kbt. 350/C. § (2) bekezdésének megfelelően.
Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. és II. rendű alperesek által 2011. április 13. napján a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros területén a lakosság által illegálisan kihelyezett lom, szilárd, szervetlen sitt, törmelék gyűjtésére és lerakóhelyre szállítására, valamint a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő edények heti két alkalommal történő ürítésére és lerakóhelyre szállítására kötött vállalkozási szerződések érvénytelenek. Kötelezte az I. és II. rendű alpereseket ennek tűrésére. Az I. rendű alperessel szemben 800 000 forint bírságot szabott ki. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásában idézte a 2003. évi CXXIX. tv. (Kbt.) 2. § (1), a 40. § (1) és (2), a 306/A. § (2), a 340/A. § (1), a 350/C. § (1) és (2) bekezdését. Rögzítette, hogy a felperes által hozott közigazgatási határozat jogereje nem zárta ki azt, hogy a polgári bíróság a peres felek által kötött szerződések érvénytelenségét érdemben vizsgálja a Kbt. 340/A. §-ának (1) bekezdése alapján indított perben. Ezt támasztja alá a Kbt. 350/C. § (3) bekezdése, valamint a Pp. 4. § (1) bekezdése is. Vizsgálata során az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli szerződések a Kbt. 306/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján semmisek, mert azokat a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték. Megállapította, hogy mindkét szerződés célja és rendeltetése a közterületek rendjének fenntartása volt, mindkét szerződés a hulladékkezelés körébe tartozó tevékenységre vonatkozott, az I. rendű alperes hulladékgazdálkodással kapcsolatos törvényi kötelezettségei teljesítése érdekében került megkötésre, és meghatározott időtartam alatt elvégzendő vállalkozói feladatot tartalmazott. A vállalkozási szerződések értékének összeszámítási kötelezettsége ezért Kbt. 40. § (2) bekezdés b) pontja alapján fennállt. A felperes hatályossá nyilvánítás iránti keresetét az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 6. pontjában foglaltakra tekintettel alaptalannak ítélte. A felek az érvénytelen szerződés alapján kölcsönösen teljesítettek. A szolgáltatás jellegéből adódóan az eredeti állapot természetbeni helyreállítására nem volt mód, a felek jogviszonyának rendezése pedig ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás hiányában a jövőre nézve sem volt szükséges. Az elsőfokú bíróság a Kbt. 350/C. § (2) bekezdése alapján – figyelemmel a Kbt. 306/A. § (3) bekezdésére és a törvény céljára – az I. rendű alperessel szemben pénzbírságot szabott ki, melynek összegét a szerződésben foglalt értékre, a szerződések jellegére, a jogsértés súlyára és az I. rendű alperessel szemben a közbeszerzési eljárás során már kiszabott bírság összegére tekintettel mérlegeléssel állapította meg.
Az elsőfokú ítélet ellen az I. és a II. rendű alperes fellebbezett.
Az I. rendű alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdés c) pontja alapján csak azokat a szerződéseket kell egybeszámítani, amelyek rendeltetése azonos. A perbeli szerződések tárgya és rendeltetése azonban mindössze csak hasonló. A két szerződés vitathatatlanul az I. rendű alperes hulladékgazdálkodással kapcsolatos törvényi kötelezettségével függ össze. A szerződések tárgya azonban két fajta hulladékra vonatkozik, amelyet nem csak a hazai, hanem az európai jogszabályok is eltérően kezelnek. A 213/2008. EK rendelet a hulladékszállítási és hulladékgyűjtési szállításokat különböző CPV kódokkal jelöli, a 2000. évi XLIII. törvény is eltérően határozza meg nevezett hulladékok fogalmát, keletkezésük körülményeit és eltávolításuk módját. A közterület rendjével, tisztaságával, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggő valamennyi szerződést nem lehet azonos elbírálás alá vonni, az ilyen szerződések egybeszámítási kötelezettsége sem a vonatkozó jogszabályokból, sem a közpénzeket felhasználó intézmények gyakorlatából nem vezethető le. A közterület tisztán tartása számos feladat ellátását igényli, ennek következtében az ezek elvégzésére megkötendő szerződések is változatosak és sokrétűek. E szerződések nem számíthatók egybe egymással, és így a perbeli szerződésekkel sem. Az, hogy valamennyi szerződés a közterület tisztaságával kapcsolatos, a szerződések tárgyának és rendeltetésének azonosságát nem alapozza meg.
A II. rendű alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Fellebbezése szerint az I. rendű alperessel kötött vállalkozási szerződései eltérő tartalmú és teljesíthetőségű tevékenységekre jöttek létre. Az egyik szerződés az engedély nélkül lerakott vegyes hulladék elszállítására, míg a másik az I. rendű alperes tulajdonában lévő több mint 600 utcai szemetes, szeméttároló zsákkal történő ellátására, és azok begyűjtésére vonatkozott. Az engedély nélkül lerakott hulladék tekintetében a szerződés tartalma szerint mennyiségi alapon számoltak el, az utcai szemetesek ürítéséről szóló szerződésben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összege konkrétan rögzítésre került. A szerződések megkötésekor a két tevékenység teljes egészében elkülönült, egymással nem volt összevonható, a tevékenységi jegyzék számuk is eltérő volt. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor e két eltérő tevékenységet beszerzési tárgya és rendeltetése tekintetében azonosnak mondta ki. Kitért arra is, hogy az egyik szerződés egy konkrét tevékenységre vonatkozott, míg a másik feltételtől függő szerződés volt, mely csak akkor képezte a számlázás alapját, ha illegális hulladékot helyeztek ki az önkormányzat területén, és annak elszállítására sor került. Mindezek folytán e szerződéseket nem kellett és nem is lehetett egybeszámítani.
A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Fenntartotta a határozatában foglaltakat és az elsőfokú eljárásban előadottakat. Kiemelte, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt eljárás nem indult, így az alperesek a jogerős közigazgatási határozatban megállapított jogsértést nem vitathatják. Emellett az elsőfokú ítélet alperesek által támadott rendelkezéseit megalapozottnak tartotta.
Az elsőfokú bíróság ítéletének az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazása iránti keresetet elutasító rendelkezése a Pp. 228. § (4) bekezdése szerint fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, ezért a másodfokú bíróság kizárólag az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezéseit bírálta felül.
A fellebbezések alaptalanok.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a per eldöntéséhez szükséges mértékben lefolytatta, és a tényállást helyesen állapította meg. Helytálló érdemi döntésével a Fővárosi Ítélőtábla eltérő indokok alapján értett egyet.
A szerződések megkötésekor hatályos, a jogvita elbírálására alkalmazandó 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatti eljárásról a közigazgatási jog keretein belül, azt a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalva rendelkezik [Kbt. 317. § (1) bekezdés, 318. §]. A lefolytatott közigazgatási eljárás eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság dönt a jogsértés megtörténtéről. Ennek függvényében határozatával az alaptalan kérelmet elutasítja, hivatalból indult eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát, vagy megállapítja a jogsértés megtörténtét [Kbt. 340. § (2) bekezdés]. A döntés megalapozottságának felülbírálatára a törvény eljárásjogi rendelkezései szerint a közigazgatási bíróság jogosult a közigazgatási perek szabályai szerint lefolytatott eljárásban (Kbt. 346. §). A polgári bíróságnak tehát nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a közigazgatási jogviszony kereteit áttörve a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerős határozatát felülbírálja. A polgári bíróság hatásköre a közbeszerzéssel kapcsolatos jogsértések esetén kizárólag arra terjed ki, hogy az érintett polgári jogviszony alanyai között létrejött szerződés semmisségét a közbeszerzési döntőbizottság kezdeményezésére, a törvényben meghatározott esetben kimondja, és az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a polgári jog szabályai szerint rendelkezzen. Ezt támasztja alá, hogy a határozat felülvizsgálata iránti közigazgatási perrel egyidejűleg indult polgári per esetén az érvénytelenség megállapítása iránti pert a közigazgatási perhez kell egyesíteni [Kbt. 350/C. § (3) bekezdés], tehát a közigazgatási döntés felülbírálatának jogát a törvény még ebben az esetben sem telepíti a polgári bírósághoz. A Pp. 4. §-ának (1) bekezdése sem ad alapot ellentétes jogértelmezésre, mert e jogszabályhely sem nyújt a polgári bíróságnak eljárásjogi lehetőséget más jogág jogalkalmazó szerve által meghozott jogerős határozat felülbírálatára.
A kifejtetteknek megfelelően a Közigazgatási Döntőbizottság által a Kbt. 340/A. § (1) bekezdése alapján indított perben a polgári bíróságnak – törvényi rendelkezés hiányában – nincs hatásköre arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértést megállapító határozatát felülbírálja. A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári perben (Kbt. 350/C. §) a bíróság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a jogerősen megállapított jogsértés a Kbt. 306/A. § (2) bekezdésében meghatározott okokra vonatkozik-e, továbbá hogy fennállnak-e a (3) bekezdésében rögzített érvénytelenség alóli kivételek.
A felperes az okirati bizonyítékként szolgáltatott, az alperesek által elismerten bírósági felülvizsgálattal nem támadott határozatával bizonyította, hogy a perbeli visszterhes szerződések megkötésére vonatkozó jogsértésként a közbeszerzési eljárás mellőzését megállapította [Kbt. 2. § (1) bekezdés], mely esetben a megkötött szerződés a Kbt. 306/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján semmis. Az érvénytelenség alóli, a 306/A. § (3) bekezdésben szabályozott kivételek pedig nem álltak fenn, erre az alperesek sem hivatkoztak. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen döntött a perbeli szerződések semmisségének kimondásáról, és ezzel összefüggésben – a szerződés megkötése előtt fennállott helyzet visszaállíthatatlansága folytán – a mérlegeléssel megállapított összegű bírság kiszabásáról.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében – eltérő indokolással – helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.911/2013/7/II.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás