66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról1
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,
a 2. § (1)–(3) bekezdése tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) pontjában,
a 2. § (4) és (5) bekezdése, valamint a 3. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21/A. § a) pontjában,
a 2. § (6) és (7) bekezdése, a 13. §, valamint a 15. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21/A. § b) pontjában,
a 4. és 5. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § e) pontjában,
a 6–12. §, a 14. § és a 16–27. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) pontjában,
a 25. § (2) bekezdése tekintetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában államigazgatási feladatot ellátó, államigazgatási hatáskörrel, hatósági jogkörrel rendelkező helyi önkormányzati szerven polgármestert, jegyzőt kell érteni.
(2) E rendelet alkalmazásában polgármester alatt a főpolgármestert és a megyei közgyűlés elnökét, jegyző alatt a főjegyzőt is érteni kell.
(3) E rendelet alkalmazásában központi államigazgatási szervek területi szerve alatt a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 1. § 1. pontjában meghatározott szervet kell érteni.
(4) E rendelet alkalmazásában funkcionális feladatokon az alábbiakban felsorolt igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladatokat kell érteni:
a) humánpolitikai és humánerőforrás-gazdálkodási,
b) költségvetési gazdálkodási,
c) pénzügyi és számviteli,
d) üzemeltetési, eszköz- és vagyongazdálkodási,
e) beszerzési,
f) szabályozási és iratkezelési,
g) ellenőrzési,
h) koordinációs,
i) jogi (peres képviseleti),
j) saját szervi működést szolgáló informatikai üzemeltetési és rendszerfenntartási,
k) kommunikációs és nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló
feladatok.
2. Illetékességi és hatásköri szabályok, a járási illetékesség módosítása
2. § (1) A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A fővárosi kormányhivatal illetékessége Budapest főváros területére, a Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe Pest megyére terjed ki.
(2) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.
(3) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.
(4) A járási (fővárosi kerületi) hivatalok (a továbbiakban: járási hivatal) székhelyeit – a fővárosi kerületek kivételével – az 1. melléklet tartalmazza. A járási hivatalok illetékessége az 1. mellékletben meghatározott településekre terjed ki. A járási hivatal a feladatait az illetékességébe tartozó települések tekintetében kirendeltségek és települési ügysegédek útján is elláthatja.
(5) Kormányrendelet a járási hivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében az 1. mellékletben meghatározott illetékességtől eltérően is megállapíthatja.
(6) A járási hivatal által működtetett kormányablak és okmányiroda – ha jogszabály kivételt nem tesz – az ország területére kiterjedő illetékességgel ellátja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.
(7) Hivatalból indult eljárásra az a kormányablak vagy okmányiroda illetékes, amely járási hivatal illetékességi területén az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (székhelye, telephelye) van. Amennyiben a járási hivatal illetékességi területén több kormányablak vagy okmányiroda is működik, az eljárásra a kormánymegbízott által a járási hivatal ügyrendjében meghatározott kormányablak vagy okmányiroda az illetékes.
(8)2 Ha kormányrendelet a feladatellátásért felelős szervként, valamint eljáró hatóságként a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát jelöli ki, a megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékességi területe a járási hivatal székhelye szerinti megyére terjed ki. Kormányrendelet a megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében ettől eltérően is megállapíthatja. Ha kormányrendelet a feladatellátásért felelős szervként, valamint eljáró hatóságként kijelölt fővárosi kerületi hivatalt jelöl ki, a fővárosi kerületi hivatal illetékességi területe Budapest fővárosra terjed ki. Kormányrendelet a kijelölt fővárosi kerületi hivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében ettől eltérően is megállapíthatja.
3. § (1) Amennyiben települési képviselő-testület határozatával kezdeményezi a településnek másik járási hivatal illetékességi területéhez történő átcsatolását, illetve új járás kialakítását, a fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja az átcsatolás, illetve új járás kialakításának indokoltságát. Indokoltnak minősül különösen a kezdeményezés, ha ezzel az államigazgatási feladatok hatékonyabb ellátása biztosítható, vagy ha a közlekedési feltételek jelentősen megváltoznak.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja a képviselő-testületi határozatot – a település besorolásának megfelelő járási hivatal hivatalvezetőjének, átcsatolási javaslata esetén a képviselő-testület által indítványozott másik járási hivatal hivatalvezetője, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal véleményének a csatolásával – küldi meg a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).
(3) A miniszter a javaslatát az általános önkormányzati választások évében április 30-ig nyújtja be a Kormány számára, valamennyi, az adott időszakban beérkezett kezdeményezés tekintetében. A Kormány döntése alapján településnek másik járáshoz történő átcsatolására, illetve új járási hivatal kialakítására az általános önkormányzati választások napjával kerülhet sor.
3. A fővárosi és megyei kormányhivatal irányítása
4. § (1) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert jelöli ki.
(2) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatali feladatok ellátásához szükséges informatikai rendszerekre vonatkozóan a közigazgatás-fejlesztésért felelős minisztert jelöli ki
a) az informatikai rendszerekkel szembeni követelmények meghatározására a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter és az e-közigazgatásért felelős miniszter egyetértésével, valamint
b)3 a Miniszterelnökség, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok által indított projektek keretében megvalósuló informatikai alkalmazásfejlesztések irányítására.
5. § (1)4 A szakmai irányító miniszter irányítói jogainak gyakorlásában – kormányrendeletben meghatározottak szerint – központi államigazgatási szerv is közreműködhet, azonban – a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdés b) pontja kivételével – önálló irányítási jogkört nem gyakorolhat.
(2)5 A kizárólag a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, illetve a járási hivataloknál alkalmazott és a szakmai munkával összefüggő, a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti biztonsági okmányok egységessége érdekében a kibocsátói feladatokat – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – a szakmai irányító miniszter, valamint az általa kijelölt szerv látja el és viseli az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeket. A biztonsági okmányokon a fővárosi és megyei kormányhivatal, járási hivatal nevét fel kell tüntetni.
(2a)6 A kizárólag a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, illetve a járási hivataloknál alkalmazott és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosító, a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti biztonsági okmányok egységessége érdekében a kibocsátói feladatokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter látja el.
(2b)7 A (2a) bekezdés szerinti azonos jogosultságokat biztosító biztonsági okmányok kibocsátásáról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszteren kívül más nem rendelkezhet.
(3) A szakmai irányító miniszter írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat
a) a feladatkörét érintő ágazati tervekről, ágazatpolitikai elképzelésekről és a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire vonatkozó javaslatairól,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal költségvetését érintő, az éves költségvetési tervezés során nem érvényesített ágazati feladatokra vonatkozó – az ágazati feladatokra fordítható kormányhivatali forrásokra figyelemmel kialakított – végrehajtási tervről.
(4)8 Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szakmai irányító miniszter jogosult az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogkörök gyakorlására és – ha fellebbezésre van lehetőség – a fellebbezés elbírálására, ha a döntés a főváros és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik.
6. § A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevonásával kezdeményezi és ellenőrzi
a) a közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtásának területi összehangolását, valamint
b) a közigazgatás fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatos kormányzati feladatok területi összehangolását.
4. A hatósági ellenőrzési terv és az összevont ellenőrzés
7. § (1) A szakmai irányító miniszter legkésőbb az ellenőrzési időszakot megelőző 45. napig országos hatósági ellenőrzési tervet készít az irányítási jogkörébe tartozó feladatok tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalok által lefolytatandó hatósági ellenőrzésekről, és gondoskodik annak az általa vezetett minisztérium honlapján történő közzétételéről.
(2)9 A fővárosi és megyei kormányhivatal a szakmai irányító miniszterek által kiadott országos hatósági ellenőrzési tervek alapján készíti el hatósági ellenőrzési terveit az ellenőrzési időszakot megelőző 15. napig.
(3)10 A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzési jelentését elkészíti, és megküldi a szakmai irányító miniszternek az ellenőrzési időszakot követő 30. napig.
(4) A szakmai irányító miniszter az ellenőrzési időszakot követő 60. napig a beérkezett ellenőrzési jelentések alapján elkészíti a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos országos beszámolóját területi és hatásköri bontásban, és gondoskodik annak az általa vezetett minisztérium honlapján történő közzétételéről.
(5)11 A fővárosi és megyei kormányhivatal a szakmai irányító miniszter által készített beszámoló közzétételével tesz eleget ellenőrzési jelentés közzétételi kötelezettségének.
(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal a járási hivatalok kormányablakaiban a beszámoló azon részét függeszti ki, amely az általa végzett ellenőrzésre vonatkozóan tartalmaz adatokat.
(7) A szakmai irányító miniszter az ellenőrzésről készített beszámolót a közzétételét követő 30 napon belül véleménynyilvánítás céljából megküldi a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak.
8. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal összevonja azon feladat- és hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket, amelyek tekintetében – az ellenőrzés helyének és időpontjának összehangolhatóságára figyelemmel – az együttes eljárás lehetséges.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti összevont ellenőrzésekről előzetesen, naptári évre vonatkozóan éves összevont ellenőrzési tervet készít.
(3) Az éves összevont ellenőrzési tervet a kormánymegbízott a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig hagyja jóvá, és ezzel egyidejűleg megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére.
5. A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzése
9. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalra irányuló ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat a 2. melléklet határozza meg.
(2)12 A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében átfogó ellenőrzés lefolytatására is sor kerülhet.
(3) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a szakmai irányító miniszter által irányított feladatok tekintetében az ellenőrzést a szakmai irányító miniszter közreműködésével látja el.
(4)13 A szakmai irányító miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatal általa irányított feladatai tekintetében az ellenőrzést a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával és közreműködésével látja el.
6. A kormánymegbízott feladatai
10. § A kormánymegbízott
a) vezeti a fővárosi és megyei kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit, ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat,
b) biztosítja a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatalok szakmai feladatellátásának feltételeit,
c) elkészíti és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatát,
d) gondoskodik a jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítéséről,
e)14 jelöli ki a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perben a képviseletre jogosult személyt, ha a közigazgatási perrel érintett társadalombiztosítási határozatot elsőfokon a járási hivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal hozta, és a közigazgatási pert az elsőfokú döntést hozó szervvel szemben kell megindítani.
11. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) intézését a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott figyelemmel kíséri.
(2) A kiemelt jelentőségű ügyet megállapító kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott
a) kapcsolatot tart a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel, valamint annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével;
b) – a személyes és különleges adatok kivételével – adatot, tájékoztatást kérhet a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervétől;
c) eseti egyeztetést kezdeményezhet a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervekkel, illetve azok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével;
d) a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek, valamint a kormányhivatal részvételével munkacsoportot hozhat létre;
e) intézkedést javasolhat a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervénél;
f) a tényállás tisztázása érdekében és a hatósági ellenőrzés során feladat- és hatáskörükben érintett hatóságok együttműködése kereteinek kialakítására vonatkozóan a kiemelt jelentőségű ügyben javaslatot tehet;
g) a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv felügyeleti szervének felügyeleti eljárását kezdeményezheti;
h) – a 19. §-ban foglalt ellenőrzési jogkörtől eltérően – kezdeményezésére a kiemelt jelentőségű ügyben a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél az irányító, szakmai irányító és felügyeleti szerv vezetője soron kívül törvényességi és hatékonysági ellenőrzést folytat le a kiemelt jelentőségű ügy tekintetében;
i) a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervet egyedi vagy rendszeres jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti – a (4) bekezdésben foglalttól eltérő határidővel –;
j)15 a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeknek a kiemelt jelentőségű ügy intézése során történő megszegésének alapos gyanúja esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet; valamint
k) további, a kiemelt jelentőségű ügyet megállapító kormányrendeletben meghatározott, a kiemelt jelentőségű ügy intézésével kapcsolatos feladatot láthat el.
(3) A (2) bekezdés b), c), e)–h) és j) pontja szerinti megkereséssel érintett szerv a megkeresést érdemben megvizsgálja, és észrevételeiről, intézkedéséről vagy az intézkedés mellőzésének okáról a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat.
(4) A kormányrendeletben kijelölt, a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv hetente tájékoztatja a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízottat a kiemelt jelentőségű ügy állásáról.
(5) A kormányrendeletben kijelölt, a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv a kormánymegbízott (2) bekezdés szerinti intézkedésére okot adó körülmény észlelése esetén haladéktalanul írásbeli jelzéssel él a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott felé. A kormánymegbízott a jelzést nyolc napon belül kivizsgálja és észrevételeiről, intézkedéséről vagy az intézkedés mellőzésének okáról írásban tájékoztatja a jelzéssel élő szervet.
(6) A kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott
a) minden naptári negyedévet követő hónap 5. napjáig tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján a Kormány tagjait a kiemelt jelentőségű ügy intézéséről, valamint intézkedéseiről;
b) szükség esetén kezdeményezi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter intézkedését;
c) a Kormány döntését igénylő kérdésben előterjesztést készít a Kormány részére a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján; továbbá
d) minden hónap 1. munkanapján tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert a kiemelt jelentőségű ügy állásáról, valamint intézkedéseiről.
(7) A (2) bekezdésben meghatározott hatásköröket a kiemelt jelentőségű ügyet megállapító kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, a Magyar Nemzeti Bank, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében.
12. § (1) A kormánymegbízott minden év február 28. napjáig – a (2) bekezdésben meghatározott szervek bevonásával – a fővárosi és megyei kormányhivatal előző évi tevékenységéről, valamint a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kérdésekről szóló összegző beszámolót készít, amelyet megküld a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére.
(2)–(3)16
(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal beszámolójának tartalmaznia kell különösen:
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok intézményi munkatervében foglaltak érvényesülését,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális működésére vonatkozó adatokat, különös tekintettel a humánerőforrást, az ingatlan állományt, a gépjárműveket, a közbeszerzéseket, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal saját szervi működését szolgáló informatikai üzemeltetési és rendszerfenntartási adatokat,
c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósítását segítő államigazgatási feladatok végrehajtásának helyzetét,
d) a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti tevékenységének tapasztalatait,
e) a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatalok általános tevékenységét, különös tekintettel a hatósági tevékenységére, az összevont ellenőrzésekről szóló éves ellenőrzési tervben foglaltak teljesítésének tapasztalataira, valamint a jegyző és a polgármester államigazgatási tevékenységére vonatkozó tapasztalataira,
f) a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási hivatal kormányablakainak, továbbá más ügyfélszolgálatainak működési tapasztalatait,
g)17
h) a fővárosi és megyei államigazgatási kollégium működésének, tevékenységének tapasztalatait,
i) a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz benyújtott panaszokkal és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés tapasztalatait, valamint
j) egyéb, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által meghatározott szempontokat.
7. A járási hivatal vezetőjének feladatai
13. § A járási hivatal vezetője
a) vezeti a járási hivatalt,
b) gyakorolja a járási hivatal feladat- és hatásköreit,
c) gondoskodik – a kormánymegbízott által meghatározott keretek és feltételek között – a járási hivatal szakmai feladatellátásáról,
d) gondoskodik a kormánymegbízott által meghatározott belső szabályzatok elkészítéséről,
e) ellátja a járási hivatal üzemeltetésével összefüggő feladatokat.
8. A fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatalok feladatai
14. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el.
15. § (1) A járási hivatal a kormánymegbízott irányítása mellett közreműködik a 14. §-ban meghatározott feladatok ellátásában.
(2) A járási hivatal a települési önkormányzatok közfoglalkoztatási feladatai végrehajtásának elősegítése érdekében ellátja a települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai, valamint a hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködéséhez szükséges koordinációs és kommunikációs feladatokat.
(3) A járási hivatal a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során
a) tájékoztatást kérhet illetékességi területén a települési, nemzetiségi önkormányzatoktól, az önkormányzatok társulásától, valamint a hatóságoktól,
b) egyeztetést kezdeményezhet a közfoglalkoztatás elősegítése érdekében az a) pontban meghatározott szervekkel.
(4) A járási hivatal a (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a (3) bekezdés a) pontjában felsorolt szerveknek utasítást nem adhat, köteles azonban jelezni a hatáskörrel rendelkező szerveknek, ha közfoglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságot vagy jogszabálysértést észlel.
15/A. §18 (1) A Kormány az egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskör gyakorlására a járási hivatalt az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területen kijelöli.
(2) A járási hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatásköre a 2/A. mellékletben megjelölt jogszabálysértések ellenőrzésére és jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló eljárás lefolytatására terjed ki.
(3) A járási hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatásköre nem érinti az ugyanazon jogszabálysértés ellenőrzésére és jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló eljárás lefolytatására más jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező hatóság feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét.
15/B. §19 A járási hivatalnak az egyszerűsített hatósági ellenőrzés során feltárt jogsértés jogkövetkezményének alkalmazására irányuló eljárásában az ügyintézési határidő 20 nap.
9. Koordináció
16. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a Khtv. 16. § (3) bekezdésében meghatározott koordinációs jogkörében ellátott koordinációs feladat- és hatáskörében különösen
a) gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról,
b) a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
c) közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az e-közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében,
d) kezdeményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez, valamint
e) gondoskodik a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ennek keretében elősegíti annak naprakész működését.
17. § (1) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium (a továbbiakban: kollégium) létrehozásáról, működéséről, ügyrendjének előkészítéséről a kormánymegbízott gondoskodik.
(2) A kollégium testületként működik, működésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. A kollégium ügyrendjét a kormánymegbízott terjeszti elő és a kollégium állapítja meg.
(3) A kormánymegbízott a kollégium ülését az ügyrendben meghatározott időközönként, illetve szükség szerint hívja össze, gondoskodik a napirendek, az állásfoglalások előkészítéséről, figyelemmel kíséri az állásfoglalások végrehajtását.
(4) A kormánymegbízott szükség szerint meghívja a kollégium ülésére a koordinációs és ellenőrzési jogkörébe nem tartozó közigazgatási szervek vezetőit. Az államigazgatási feladatot ellátó más szervezet meghívott vezetője a kollégium ülésén tanácskozási joggal vehet részt.
18. § A kollégium
a) elemzi és értékeli a kormányzati feladatok területi megvalósításának helyzetét, a fővárosi és megyei kormányhivatal, a központi államigazgatási szervek területi szervei és a helyi önkormányzatok együttműködésének, továbbá az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának tapasztalatait, a közigazgatási szervek közigazgatási hatósági ügyintézését,
b) egyezteti és értékeli az ellenőrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenőrzési tervek tartalmáról, ütemezéséről, végrehajtásáról,
c) előmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és működését,
d) értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan,
e) elemzi a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és az érdek-képviseleti szervek, köztestületek együttműködését, ajánlást dolgozhat ki az együttműködések továbbfejlesztésére,
f) véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit, előmozdítja a területi szinten összehangolt ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztést,
g) értékeli, véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét, módszertani segítséget nyújt az összehangolt ügyfélfogadási rend, ügyfélszolgálati tevékenység megvalósításhoz,
h) figyelemmel kíséri és közigazgatási hatásait tekintve értékeli a területi társadalmi-gazdasági reálfolyamatokat; az állami feladat felmerülésével járó vagy államigazgatási szervek közreműködését igénylő országos kihatással bíró, vagy kiemelkedő területi jelentőségű társadalmi-gazdasági problémákat jelzi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek; elősegíti az állami és a központi államigazgatási szervek területi szervei koordinált közreműködői tevékenységét a problémák kezelésében.
10. Ellenőrzés
19. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a Khtv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörében ellátott ellenőrzési feladat- és hatáskörében
a) ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőinek a kormánytisztviselői és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét, illetve külön jogszabályban meghatározottak szerint kormányzati szolgálati ellenőrzést végez,
b)20 ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében az Ákr. megfelelő alkalmazását,
c) ellenőrzi – az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint – az ügyiratkezelésről, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei által az ügyiratkezeléssel összefüggésben kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok megfelelő alkalmazását,
d) az e-közigazgatásért felelős miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételek keretei között ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei infokommunikációs rendszereinek üzemeltetését, az üzemmenet-folytonosság biztosításának feltételeit, a megfelelő személyi és szakmai feltételek meglétét, valamint az informatikai üzemeltetés kereteit meghatározó szabályzatok jogszabályoknak való megfelelőségét,
e) gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenőrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, a tapasztalatok közös elemzéséről,
f) gondoskodik a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőrzési módok kialakításáról, alkalmazásáról.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől e feladata tekintetében határidő tűzésével adatokat, felvilágosítást kérni, e szervek irataiba – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – betekinteni.
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti szervet, illetve az ágazati minisztert, szükség esetén – különösen, ha jogszabálysértést tapasztal – kezdeményezi intézkedését, gyakorolja a 27. §-ban meghatározott jogait.
(4) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gondoskodik az ellenőrzések tervezésének és végrehajtásának egységes rendjéről.
(5)21 A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter – a rendészetért felelős miniszter minden év december 1-ig tett javaslata alapján – a következő évre vonatkozóan minden év december 31-ig ellenőrzési tervet ad ki a jogorvoslattal nem érintett, azon jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyek felülvizsgálata érdekében, amelyekben nincs ellenérdekű fél.
20. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzati szervek tekintetében
a) külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenőrzést végez,
b) ellenőrzi – az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint – az ügyiratkezelésről, továbbá a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok megfelelő alkalmazását,
c)22 ellenőrzi az Ákr. megfelelő alkalmazását.
21. §23 A fővárosi és megyei kormányhivatal – a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter irányításával – ellenőrzi a járási hivatalok tevékenységében az Ákr. megfelelő alkalmazását.
11. Véleményezési jogkör
22. § (1) A kormánymegbízott a Khtv. 18. §-ában meghatározott véleményét megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek, valamint az érintett szerv tevékenységének szakmai irányítását ellátó, a Kormánynak alárendelt szerv vezetőjének és az érintett területi államigazgatási szerv vezetőjének.
(2) A vélemény kikérésének elmulasztása esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal jelzéssel él a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter felé, aki a kérdésben egyeztetést kezdeményezhet.
12. Hatósági feladatok
23. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában jogosult
a) szakmai-koordinációs értekezletet összehívni,
b) a polgármesteri hivatalnál, a közös önkormányzati hivatalnál, a megyei közgyűlés hivatalánál, a főpolgármesteri hivatalnál, a hatósági igazgatási társulásnál felügyeleti szervként ellenőrzést tartani.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellenőrzés során feltárt, vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén gyakorolja a 27. §-ban meghatározott jogait.
13. Képzés, továbbképzés
24. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a képzési, továbbképzési feladatai körében
a) éves terv alapján szervezi a fővárosban, megyében az államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését,
b) gondoskodik a közigazgatási alap- és szakvizsgák, ügykezelői vizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, alkotmányos alapismeretek vizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák, valamint az ezek előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról,
c) előmozdítja az ágazati, szakmai alapképzés rendszerességét, kezdeményezheti az ágazati képzéseket a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőinél, a szakmai irányító miniszternél,
d) közreműködik a helyi önkormányzatok, valamint a nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében,
e) elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket,
f) összehangolja, és az erre biztosított költségvetési kereteknek megfelelően megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselői vizsgarendszerben az informatikai követelményeket.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok megfelelő nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit.
14. 24 A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal egyéb feladatai
25. § (1)25 A Kormány – ha törvény vagy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik – a külföldi hatósági határozat végrehajtására irányuló megkereséssel kapcsolatban intézkedésre jogosult szervként a járási hivatalt jelöli ki.
(2) A Kormány a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdése alapján kisajátítási hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.
(3) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatalt jelöli ki.
(4)26 A megyei kormányhivatal látja el
a) átruházott feladatként a kifizető ügynökségi feladatok tekintetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő területi kezelésű kérelemkezelési, helyszíni ellenőrzési, megyei ügyfélszolgálati feladatokat, valamint
b) közbenső szervezetként a Közös Agrárpolitika tagállami végrehajtásával összefüggő feladatokat ellátó egyes szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendeletben a megyei kormányhivatalra átruházott feladatokat.
(5)27 A megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala látja el a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő ellenőrzési feladatokat.
(5a)28
(6)29 A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékének vezetésével és a Névjegyzéken szereplő jelnyelvi tolmácsok továbbképzésével összefüggő feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(7)30 A Kormány az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 6. §-ában meghatározott előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatok ellátására a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.
(8)31
(9)32 A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási pont személyes ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenységével összefüggő feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(10)33
(11)34 A Kormány a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti ügyekben eljáró szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(12)35 A Kormány a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben és a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározott irányító hatóságok egyes szakértőt igénylő feladatainak átmeneti ellátására – indokolt esetben – a fővárosi és megyei kormányhivatalokat jelölheti ki.
(13)–(14)36
(15)37 A (4) bekezdésben meghatározott feladatokat Csongrád megye tekintetében a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatala látja el. Ha jogszabály e feladatok tekintetében megyei kormányhivatalt említ, azon a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatalát is érteni kell.
14/A. 38 Tudástár
25/A. § (1) A miniszter az e §-ban meghatározottak szerint gondoskodik az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti tudástár (a továbbiakban: tudástár) kormányhivatalokra vonatkozó tudásanyagának kezeléséről.
(2) A tudástár kormányhivatalokra vonatkozó tartalmának feltöltéséért az ügykör tekintetében szabályozásra feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter (a továbbiakban: szakminiszter) felelős. Ennek keretében a szakminiszter köteles gondoskodni
a) a tudástár tartalmának feltöltéséről, az új és módosult ügykörökhöz kapcsolódó kiegészítéséről, módosításáról, a tartalom naprakészen tartásáról, valamint
b) a hatályon kívül helyezett jogszabályon alapuló ügykörökhöz kapcsolódó tudástár-tartalommal összefüggésben a hatályon kívül helyezés bejegyzéséről.
(3) Ha egy ügykör tekintetében több szakminiszter érintett, az ügykörhöz kapcsolódóan a tudástár tartalmának hatályosítását a szabályozási területért első helyen felelős szakminiszter köteles elvégezni.
(4) A tudástárban új ügykör bejegyzés véglegesítésére, a tudástárban lévő ügykörök tartalmának végleges módosítására, illetve törlésére a miniszter formai és tartalmi ellenőrzését követően kerülhet sor.
(5) A tudástár szakmai tartalmát, az ügykör jogszabályoknak megfelelő elintézhetőségét nem befolyásoló, de a tudástár alkalmazását megnehezítő elírás, hiányosság észlelése esetén a hibát a miniszter – a szakminiszter egyidejű értesítése mellett – kijavítja.
(6) A tudástár szakmai tartalmát közvetlenül érintő, az ügykör elintézhetőségét közvetlenül befolyásoló hiba észlelése esetén a miniszter a szakminiszterhez fordul, aki köteles a tartalmi hiba kijavításáról a megkeresés kézhezvételét követő három munkanapon belül gondoskodni. A tartalmi hiba kijavítására kizárólag a szakminiszter egyetértésével kerülhet sor. Ha a tartalmi hiba kijavításának módjáról vagy annak szükségességéről vita van a miniszter és a szakminiszter között, a felek kötelesek egyeztetés keretében megkísérelni a vita rendezését.
15. Eljárási szabályok
26. § (1) A fővárosi kormányhivatal kormánymegbízottja gyakorolja a 16–22. §-ban meghatározott jogköröket, ha az államigazgatási szerv székhelye Budapest, és illetékessége a főváros mellett valamely megyére vagy további megyékre is kiterjed. E jogkörökben tett intézkedésről a fővárosi kormányhivatal tájékoztatja az érintett kormányhivatalokat.
(2) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal nem a központi államigazgatási szerv területi szervének székhelye szerinti megyében, de annak illetékességi területén működik, feladatainak ellátása érdekében a központi államigazgatási szerv területi szerve tekintetében gyakorolhatja a 16. § a) és c) pontjaiban, valamint a Khtv. 16. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat. E jogkörében tett intézkedéséről tájékoztatja az érintett szerv székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalt.
27. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a 23. §-ban meghatározott szervek ellenőrzése és a 19. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése során feltárt, vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén
a) felügyeleti eljárást kezdeményez vagy felügyeleti eljárás keretében megteszi a szükséges intézkedéseket,
b) felhívja az ügyben ellenőrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre,
c) megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet,
d) jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményez a munkáltatói jogkör gyakorlójánál,
e) fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett szerv köteles a fővárosi és megyei kormányhivatal megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a hivatalt – a megkereséstől számított 30 napon belül – tájékoztatni.
28. § (1) A kormányhivatal – amennyiben törvény másképp nem rendelkezik – jogosult mind a hatósági, mind a működéséhez kapcsolódó egyéb ügyviteli eljárást elektronikusan lefolytatni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papír alapú iratokról a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló külön jogszabály rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, valamint jogosult határozatait és egyéb jognyilatkozatait elektronikus formában meghozni, és arról az érintettet – amennyiben a papír alapú irat szükséges – a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló külön jogszabály rendelkezései szerint készített hiteles elektronikus másolattal értesíteni.
(3)39 A kormányhivatal – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – más szervekkel elsősorban elektronikus úton, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával tartja a kapcsolatot, kivéve, ha a dokumentumnak vagy az azokról készített hiteles elektronikus másolatnak az elektronikus úton történő továbbítása nem lehetséges.
(4)40 A kormányhivatal feladatai elvégzéséhez az Ákr. hatálya alá nem tartozó eljárások esetében is igénybe veheti az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendelet rendelkezései szerinti szolgáltatásokat, ezek joghatása ez esetben megegyezik a hatósági eljárásokban kiváltott joghatással.
[28/A. §41]
28/B. §42 A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendeletben elrendelt 1229 nyilvántartási számú hatósági statisztikai adatgyűjtés vonatkozásában ellátja a közigazgatási hatósági statisztikai rendszerrel összefüggő alábbi informatikai feladatokat:
a) tervezés, bővítés, fejlesztés,
b) fenntartásra, működtetésre és üzemeltetésre – ideértve az utánkövetést is – irányuló szolgáltatások nyújtása.
16. A kormányhivatali integrációhoz kapcsolódó jogutódlási szabályok
29. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőségek) 2015. március 31-ével beolvadással megszűnnek. A felügyelőségek általános jogutóda – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 3. melléklet szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) gyulai kirendeltsége által ellátott feladat- és hatáskörök, valamint az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Békés Megyei Kormányhivatal az általános jogutód.
(3) Központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, megyei (fővárosi), vagy több megyére kiterjedő illetékességű szerve, szervezeti egysége jogutódjának a jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az alapító okiratban foglaltak szerint az a fővárosi és megyei kormányhivatal tekintendő, amely a feladat- és hatáskör címzettje lesz.
(4) A feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó- és ingatlan-állomány térítésmentesen kerülnek átadásra a jogutód részére.
(5) A feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a jogutódlás kérdéseit az átalakulással érintett szervek közötti megállapodások rögzítik. A Felügyelőség gyulai kirendeltsége tekintetében a megállapodás aláírására a Felügyelőség igazgatója és a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja jogosult, a megállapodás érvényességéhez a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának egyetértése is szükséges.
(6) Központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szerve vagy szervezeti egysége a központi államigazgatási szerv alapító okiratának és ezzel egyidejűleg a fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratának megfelelő módosításával válik a fővárosi és megyei kormányhivatal részévé.
(7) Az (1) és (3) bekezdés alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalba integrálásra kerülő, illetve az átalakításban érintett egyéb költségvetési szervek alapító okiratának az átalakítással összefüggésben szükséges módosításai 2015. április 1-jétől alkalmazandóak.
30. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a 2015. április 1-jével a hatáskörébe került ellenőrzések tekintetében megfelelően alkalmazza azon ellenőrzési terveket, amelyeket a hatáskörrel 2015. március 31-ig rendelkező szerv a 2015. április 1-jét követő időpontig terjedő ellenőrzési időszakra készített.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési terv nem alkalmazható, vagy valamely hatáskör tekintetében nem áll rendelkezésre, a fővárosi és megyei kormányhivatal 2015. április 30-ig vagy az ezt követően kezdődő ellenőrzési időszakot megelőző 15. napig új hatósági ellenőrzési tervet készít az adott hatáskör vonatkozásában.
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal a 2015. évre vonatkozó összevont ellenőrzési tervét az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzési tervekre figyelemmel szükség szerint, 2015. április 30. napjáig módosítja.
17. Záró rendelkezések
31. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–28. §, a 30. §, a 31. § (3) bekezdése és az 1–2. melléklet 2015. április 1-jén lép hatályba.
(3)43
1. melléklet a 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
2. melléklet a 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
2/A. melléklet a 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez48
3. melléklet a 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
|
Megszűnő környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség |
Jogutód |
1. |
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség |
Csongrád Megyei Kormányhivatal |
2. |
Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség |
Baranya Megyei Kormányhivatal |
3. |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség |
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal |
4. |
Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség |
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal |
5. |
Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség |
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei kormányhivatal |
6. |
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség |
Pest Megyei Kormányhivatal |
7. |
Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség |
Fejér Megyei Kormányhivatal |
8. |
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség |
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal |
9. |
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség |
Vas Megyei Kormányhivatal |
10. |
Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség |
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal |
4. melléklet a 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez49
A rendeletet a 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 64. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2019. április 24. napjával.
A 2. § (8) bekezdését a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. § (2) bekezdés b) pontja a 251/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet 13. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 244. § a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5. § (2a) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 243. §-a iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 529. § a) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.
Az 5. § (2b) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 243. §-a iktatta be. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5. § (4) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 528. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 7. § (2) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 244. § b) pontja, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 530. § a) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.
A 7. § (3) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 530. § b) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 7. § (5) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 530. § c) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 9. § (2) bekezdése a 155/2018. (IX. 3.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdése a 155/2018. (IX. 3.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § e) pontját a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 529. § b) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.
A 11. § (2) bekezdés j) pontja a 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 46. §-a szerint módosított szöveg.
A 12. § (2)–(3) bekezdését a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 18. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (4) bekezdés g) pontját a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 18. § (5) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15/A. §-t a 305/2017. (X. 27.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 15/B. §-t a 305/2017. (X. 27.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 19. § (1) bekezdés b) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 529. § c) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 19. § (5) bekezdését a 474/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 20. § c) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 529. § d) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 21. § a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 529. § e) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 14. alcím címe a 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 25. § (4) bekezdését a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése iktatta be.
A 25. § (5) bekezdését a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése iktatta be.
A 25. § (5a) bekezdését a 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 20/2017. (II. 2.) Korm. rendelet 13. §-a.
A 25. § (6) bekezdését a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 292. § (1) bekezdése iktatta be.
A 25. § (7) bekezdését a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 292. § (1) bekezdése iktatta be.
A 25. § (8) bekezdését a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 292. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 415/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet 7. § b) pontja.
A 25. § (9) bekezdését a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 292. § (1) bekezdése iktatta be.
A 25. § (10) bekezdését a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 292. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet 12. § a) pontja.
A 25. § (11) bekezdését a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 292. § (1) bekezdése iktatta be.
A 25. § (12) bekezdését a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 292. § (1) bekezdése iktatta be.
A 25. § (13)–(14) bekezdését a 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 20/2017. (II. 2.) Korm. rendelet 13. §-a.
A 25. § (15) bekezdését a 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be.
A 14/A. alcímet (25/A. §) a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése iktatta be.
A 28. § (3) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 529. § f) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 28. § (4) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 529. § g) és h) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 28/A. §-t a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 292. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 329. § (5) bekezdése alapján 2018. január 1. napján lépett volna hatályba, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 586. §-a alapján nem lép hatályba.
A 28/B. §-t a 305/2017. (X. 27.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 31. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet 1.2. pontja a 155/2018. (IX. 3.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 1.4. pontja a 155/2018. (IX. 3.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 3.6. pontja a 155/2018. (IX. 3.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 4. pont 4.3. alpontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 244. § c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 2/A. mellékletet a 305/2017. (X. 27.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A 4. mellékletet a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 292. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 530. § d) pontja, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás