67/2015. (XII. 16.) BM rendelet
67/2015. (XII. 16.) BM rendelet
az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet módosításáról1
2016.01.02.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:
1. §2
2. § (1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 108/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a Becsületbíróság működési feltételeit a Becsületbíróság összehívását kezdeményező személy (a 108/D–108/G. § alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) igazgatója útján biztosítja.”
(2) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 15. alcíme a következő 108/D–108/G. §-sal egészül ki:
„108/D. § (1) A Becsületbíróság összehívását a kérelmező a szolgálati út betartásával előterjesztett írásbeli kérelmével (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) kezdeményezheti.
(2) Szabályszerű kezdeményezés esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles összehívni a Becsületbíróságot. A Becsületbíróság összeállítása során a Hszt. 227. § (4) bekezdése alkalmazása szempontjából a címzetes rendfokozatot viselő esetén a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni. A kezdeményezés nem szabályszerű volta esetén e körülményről az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kérelmezőt haladéktalanul írásban tájékoztatja.
(3) A Becsületbíróság elnöke és tagjai a tevékenységük időtartamára
a) mentesülnek a másirányú szolgálati kötelezettségük teljesítése alól, valamint
b) – a Hszt. 169. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint – jogosultak az utazási és a szállásköltségeik megtérítésére.
108/E. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szabályszerűen előterjesztett kérelem megérkezését követő három munkanapon belül kijelöli a névjegyzékből a Becsületbíróság tagjait és a Becsületbíróság elnökének kijelölése céljából megkeresi a Magyar Rendvédelmi Kar Elnökségét. A megkeresésnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, rendfokozatát, szolgálati helyét és szolgálati beosztását, azt, hogy milyen ügyben kérte a Becsületbíróság összehívását, valamint a Becsületbíróság Országgyűlési Őrség parancsnoka által kijelölt két tagjának nevét, szolgálati helyét és szolgálati beosztását.
(2) A Magyar Rendvédelmi Kar Elnöksége – a Hszt. 227. § (3) bekezdésében meghatározott módon – a megkeresés megérkezését követő tíz napon belül kijelöli a Becsületbíróság elnökét és erről írásban tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát, aki a Becsületbíróság kijelölt elnökének és tagjainak az adott ügyre szóló eseti megbízólevelet ad ki.
(3) Nem jelölhető ki a Becsületbíróság elnökének vagy tagjának olyan személy, akivel szemben a 108/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmény áll fenn.
(4) Az általa kiállított eseti megbízólevelet az Országgyűlési Őrség parancsnoka küldi meg a Becsületbíróság elnökének és tagjainak, akiknek személyéről egyidejűleg a kérelmezőt is írásban tájékoztatja. Ha kifogás előterjesztésére kerül sor és ennek következtében a Becsületbíróság elnökének vagy tagjának új személyt jelölnek, az Országgyűlési Őrség parancsnoka a korábbi eseti megbízólevelet visszavonja, és helyette újat állít ki. A megbízatásról – írásban – a megbízottat, valamint azokat kell értesíteni, akik a megbízatás ellen kifogással élhetnek.
(5) A Becsületbíróság elnöke, illetve tagja elleni kifogást – az eseti megbízásról szóló értesítés kézhezvételét követő három munkanapon belül – a jelölő személynél kell előterjeszteni.
108/F. § (1) A Becsületbíróság munkáját a Becsületbíróság elnöke hangolja össze és szervezi meg. Ennek keretében az eseti megbízólevél kézhezvételét követően haladéktalanul beszerzi az ügy iratait és a döntéshez szükséges egyéb iratokat, amelyeket az alakuló ülésen ismertet a Becsületbíróság tagjaival.
(2) Az alakuló ülést az ügy iratainak kézhezvételét követő öt munkanapon belül össze kell hívni, amelyen a Becsületbíróság tagjain kívül csak a Becsületbíróság elnöke által jóváhagyott jegyzőkönyvvezető lehet jelen.
(3) Ha a Becsületbíróság elnöke vagy tagja ellen kifogást terjesztettek elő, annak elbírálásáig az alakuló ülést nem lehet megtartani.
(4) A Becsületbíróság tanácskozásain és eljárási cselekményein mindhárom tagnak együttesen jelen kell lennie, akik megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az alakuló ülésről, továbbá valamennyi eljárási cselekményről és tanácskozásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet – lezárását követően – a Becsületbíróság elnöke aláírásával hitelesít.
(5) A Becsületbíróság által foganatosított meghallgatásokon – a Becsületbíróság elnökén és tagjain, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül – csak a meghallgatni kívánt személy és – a kérelmező meghallgatása során – a kérelmező jogi képviselője lehet jelen.
(6) A meghallgatás időpontjáról történő értesítésre a Hszt. 203. §-ának szabályait kell alkalmazni.
108/G. § (1) A Becsületbíróság zárt ülésen, szavazattöbbséggel hozza meg döntését. A Becsületbíróság mindhárom tagja azonos értékű szavazati joggal rendelkezik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az az időtartam, amikor a Becsületbíróság elnöke vagy tagja betegsége, vagy a kijelölésének időpontjában előre nem látható egyéb ok folytán nem tudja ellátni a megbízatását. A Becsületbíróság elnökének vagy tagjának tizenöt napot meghaladó tartamú akadályoztatása esetén helyette az általános szabályok szerint új elnököt, illetve tagot kell kijelölni, amelynek időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe.
(2) A Becsületbíróság a döntését határozatba foglalja. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, a Becsületbíróság ügyben hozott döntését, a jogorvoslati lehetőségre való felhívást, valamint a döntés rövid indokolását. A határozatot a Becsületbíróság mindhárom tagja aláírja. A határozatot a kérelmezőnek és a képviseletében eljáró személynek, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnokának kell kézbesíteni. A kézbesítésre a 102. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A kérelmező és a képviseletében eljáró személy a Becsületbíróság eljárása során keletkezett iratokba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet és jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az iratokról – térítésmentesen – másolatot kérhet. Az eljárás során keletkező iratokat az alapeljárás ügyszámára kell iktatni és az eljárás befejezését követően az alapügy irataihoz kell csatolni.”
3. §3
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § 2016. január 2-án lép hatályba.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. január 3. napjával.
2
Az 1. § a 2010: CXXX. törvény 12. (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
3
A 3. § a 2010: CXXX. törvény 12. (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás