68/2015. (XII. 16.) BM rendelet
a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet, valamint a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet módosításáról1
2016.01.02.
1. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet módosítása
„(7) A névjegyzéket vezető országos parancsnok a Becsületbíróság működési feltételeit a Becsületbíróság összehívását kezdeményező személy (a 47/D–47/G. § alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) állományilletékes parancsnoka útján biztosítja.”
„47/D. § (1) A Becsületbíróság összehívását a kérelmező a szolgálati út betartásával előterjesztett írásbeli kérelmével (a 47/D–47/H. § alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) kezdeményezheti. (2) Szabályszerű kezdeményezés esetén a sérelmezett döntést hozó elöljáró köteles összehívni a Becsületbíróságot. A Becsületbíróság összeállítása során a Tv. 227. § (4) bekezdése alkalmazása szempontjából a címzetes rendfokozatot viselő esetén a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni. A kezdeményezés nem szabályszerű volta esetén e körülményről a sérelmezett döntést hozó elöljáró a kérelmezőt haladéktalanul írásban tájékoztatja. (3) A Becsületbíróság elnöke és tagjai a tevékenységük időtartamára
a) mentesülnek a másirányú szolgálati kötelezettségük teljesítése alól, valamint
47/E. § (1) A sérelmezett döntést hozó elöljáró a szabályszerűen előterjesztett kérelem megérkezését követő három munkanapon belül kijelöli a névjegyzékből a Becsületbíróság tagjait és a Becsületbíróság elnökének kijelölése céljából megkeresi a Magyar Rendvédelmi Kar Elnökségét. A megkeresésnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, rendfokozatát, szolgálati helyét és szolgálati beosztását, azt, hogy milyen ügyben kérte a Becsületbíróság összehívását, valamint a Becsületbíróság sérelmezett döntést hozó elöljáró által kijelölt két tagjának nevét, szolgálati helyét és szolgálati beosztását. (2) A Magyar Rendvédelmi Kar Elnöksége – a Tv. 227. § (3) bekezdésében meghatározott módon – a megkeresés megérkezését követő tíz napon belül kijelöli a Becsületbíróság elnökét, és erről írásban tájékoztatja a megkeresőt, aki haladéktalanul felterjeszti az országos parancsnokhoz a Becsületbíróság kijelölt elnökének és tagjainak nevét és szolgálati beosztását. A felterjesztés alapján az országos parancsnok az adott ügyre szóló eseti megbízólevelet ad ki. (4) Ha az országos parancsnok az eseti megbízólevél kiadásának törvényi akadályát észleli, erre írásban felhívja a jelölő figyelmét, egyéb esetben az általa kiállított eseti megbízólevelet megküldi a Becsületbíróság elnökének és tagjainak. Az országos parancsnok ezzel egyidejűleg – írásban – a sérelmezett döntést hozó elöljáróval és a kérelmezővel is közli a döntését. Ha kifogás előterjesztésére kerül sor és ennek következtében a Becsületbíróság elnökének vagy tagjának új személyt jelölnek, az országos parancsnok a korábbi eseti megbízólevelet visszavonja, és helyette újat állít ki. A megbízatásról – írásban – a megbízottat, valamint azokat kell értesíteni, akik a megbízatás ellen kifogással élhetnek.
(5) A Becsületbíróság elnöke, illetve tagja elleni kifogást – az eseti megbízásról szóló értesítés kézhezvételét követő három munkanapon belül – a jelölő személynél kell előterjeszteni.
47/F. § (1) A Becsületbíróság munkáját a Becsületbíróság elnöke hangolja össze és szervezi meg. Ennek keretében az eseti megbízólevél kézhezvételét követően haladéktalanul beszerzi az ügy iratait és a döntéshez szükséges egyéb iratokat, amelyeket az alakuló ülésen ismertet a Becsületbíróság tagjaival. (2) Az alakuló ülést az ügy iratainak kézhezvételét követő öt munkanapon belül össze kell hívni, amelyen a Becsületbíróság tagjain kívül csak a Becsületbíróság elnöke által jóváhagyott jegyzőkönyvvezető lehet jelen.
(3) Ha a Becsületbíróság elnöke vagy tagja ellen kifogást terjesztettek elő, annak elbírálásáig az alakuló ülést nem lehet megtartani.
(4) A Becsületbíróság tanácskozásain és eljárási cselekményein mindhárom tagnak együttesen jelen kell lennie, akik megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az alakuló ülésről, továbbá valamennyi eljárási cselekményről és tanácskozásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet – lezárását követően – a Becsületbíróság elnöke aláírásával hitelesít.
(5) A Becsületbíróság által foganatosított meghallgatásokon – a Becsületbíróság elnökén és tagjain, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül – csak a meghallgatni kívánt személy és – a kérelmező meghallgatása során – a kérelmező jogi képviselője lehet jelen.
(6) A meghallgatás időpontjáról történő értesítésre a Tv. 203. §-ának szabályait kell alkalmazni. (7) A Becsületbíróság a meghallgatásokat a kérelmező állományilletékes parancsnoka szervezeti egységének székhelyén folytatja le.
47/G. § (1) A Becsületbíróság zárt ülésen, szavazattöbbséggel hozza meg döntését. A Becsületbíróság mindhárom tagja azonos értékű szavazati joggal rendelkezik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az az időtartam, amikor a Becsületbíróság elnöke vagy tagja betegsége, vagy a kijelölésének időpontjában előre nem látható egyéb ok folytán nem tudja ellátni a megbízatását. A Becsületbíróság elnökének vagy tagjának tizenöt napot meghaladó tartamú akadályoztatása esetén helyette az általános szabályok szerint új elnököt, illetve tagot kell kijelölni, amelynek időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. (2) A Becsületbíróság a döntését határozatba foglalja. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, a Becsületbíróság ügyben hozott döntését, a jogorvoslati lehetőségre való felhívást, valamint a döntés rövid indokolását. A határozatot a Becsületbíróság mindhárom tagja aláírja. A határozatot a kérelmezőnek és a képviseletében eljáró személynek, valamint a sérelmezett döntést hozó elöljárónak kell kézbesíteni. A kézbesítésre a 32. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (3) A kérelmező és a képviseletében eljáró személy a Becsületbíróság eljárása során keletkezett iratokba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet és jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az iratokról – térítésmentesen – másolatot kérhet. Az eljárás során keletkező iratokat az alapeljárás ügyszámára kell iktatni és az eljárás befejezését követően az alapügy irataihoz kell csatolni.
47/H. § A 47/A–47/G. § alkalmazásában sérelmezett döntést hozó elöljáró az az elöljáró, aki a hivatásos állományú szolgálati panaszával, illetve a fegyelmi ügyben előterjesztett panaszával támadott érdemi határozatában vagy állományparancsában a Hszt. 225. § (1) bekezdésében meghatározott okból a szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkezett.”
2. A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet módosítása
8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § 2016. január 2-án lép hatályba.
