76/2015. (XII. 29.) NFM rendelet
egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1
2016.01.01.
1. Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló
19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet módosítása
a) 6. melléklet címében a „2015. negyedik” szövegrész helyébe a „2016. első” szöveg,
b) 8. melléklet címében a „2015. negyedik” szövegrész helyébe a „2016. első” szöveg,
c) 10. melléklet címében a „2015. negyedik” szövegrész helyébe a „2016. első” szöveg
„(5a) Ha a felhasználó az elektromos gépjármű üzemben tartója vagy tulajdonosa és ezt a tényt az egyetemes szolgáltatónak előre, évente igazolja, akkor az „A1” árszabás mellé – a 4. § (3) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén – „A2” árszabást is választhat. (5b) Az (5a) bekezdés szerinti esetekben az „A2” árszabásra vonatkozóan az egyetemes szolgáltató köteles a szerződés megkötésekor megállapodni a szerződő féllel a bejelentés módjáról és részleteiről.”
„(6) Az egyetemes szolgáltató „H” árszabásának ára nem haladhatja meg az egyetemes szolgáltató legalacsonyabb „B” árszabású árát (a továbbiakban: „B Alap” árszabás).”
3. A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak
és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló
50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet módosítása
„5. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott értékesítő, valamint távhőszolgáltató tárgyévi auditált éves beszámolójában szereplő, a távhőtermelési és távhőszolgáltatási tevékenységéből származó adózás előtti eredménye nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év december 31-i, az auditált számviteli szétválasztás alapján az ezen tevékenységekre vonatkozó könyv szerinti bruttó eszközérték és a nyereségtényező szorzatának mértékét (a továbbiakban: nyereségkorlát). Azon értékesítő esetében, ahol a hőt – részben vagy kizárólag – villamosenergia-termeléssel kapcsoltan állítják elő, és a megtermelt villamos energia támogatott áron kötelező átvétel alá esik, a nyereségkorlát meghatározása során a bruttó eszközértékbe bele kell számítani a tárgyévet megelőző év december 31-i, az auditált számviteli szétválasztás alapján a kapcsolt villamosenergia-termelési tevékenységre vonatkozó könyv szerinti bruttó eszközértéket is. (2) A nyereségtényező
a) azon értékesítő esetében, amely 2011. március 31. napját követően a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti megújuló energiaforrást hasznosító vagy a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló miniszteri rendelet szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés követelményeinek megfelelő távhőtermelő létesítményt üzembe helyezett, illetve üzembe helyez: 4,5%; b) az a) pont alá nem tartozó értékesítő esetében: 2,0%;
c) a távhőszolgáltató esetében 2,0%.
(3) Az értékesítő és a távhőszolgáltató köteles a nyereségkorlát feletti eredményét a távhőtermelés és távhőszolgáltatás energiahatékonyságát növelő, vagy költségének csökkentése érdekében felmerülő beruházásra fordítani a nyereségkorlát feletti eredmény keletkezését követő két éven belül, amely beruházás megvalósulását a Hivatal ellenőrzi.
(4) Ha a Hivatal az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdés szerinti beruházás nem, vagy csak részben valósult meg, akkor a nyereségkorlát feletti eredmény beruházásra fel nem használt mértékét a soron következő árelőkészítés során mint indokolt költséget csökkentő tételt veszi figyelembe.”
„(5) Az egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelettel megállapított 5. § nyereségkorlátra vonatkozó rendelkezései első alkalommal a 2015. évben keletkezett nyereségkorlát feletti eredmények tekintetében alkalmazandóak.”
9. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez
A 2. § szerinti földgázforrás ára és mennyisége 2016. első negyedévre, valamint a felek köre A Magyar Földgázkereskedő Zrt. mint volt közüzemi nagykereskedő által értékesítendő földgázforrás legmagasabb hatósági ára és mennyisége:
|
A |
B |
C |
D |
1. |
Szerződött egyetemes szolgáltató |
Nem földgáztárolóból származó földgázforrás mennyisége
(kWh) |
Földgáztárolóból származó földgázforrás mennyisége
(kWh) |
Földgázforrás ára
(forint/kWh) |
2. |
Főgáz Zrt. |
3 056 075 560 |
4 294 142 983 |
6,162 |
”
2. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez
A volt közüzemi nagykereskedőre vonatkozó, a 3. § szerinti hazai termelésű földgáz legmagasabb hatósági ára és mennyisége 2016. első negyedévre
|
A |
B |
C |
1. |
A volt közüzemi nagykereskedő |
Földgázforrás mennyisége
(kWh) |
Földgázforrás ára
(forint/kWh) |
2. |
Magyar Földgázkereskedő Zrt. |
2 339 921 192 |
2,949 |
”
3. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
1. |
|
2016.
jan. |
2016.
febr. |
2016.
márc. |
2016.
ápr. |
2016.
máj. |
2016.
jún. |
2016.
júl. |
2016.
aug. |
2016.
szept. |
2016.
okt. |
2016.
nov. |
2016.
dec. |
2. |
kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás
(milliárd forint) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3. |
kiegyenlítő hozzájárulás
(forint/MJ) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
”
4. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez
A Magyar Földgázkereskedő Zrt. mint volt közüzemi nagykereskedő által értékesítendő földgázforrás legmagasabb hatósági ára és mennyisége:
|
A |
B |
C |
1. |
Szerződött egyetemes szolgáltató |
Földgázforrás mennyisége
(kWh) |
Földgázforrás
mennyiségarányos díja
(forint/kWh) |
2. |
GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. |
3 865 287 529 |
6,381 |
3. |
Tigáz Zrt. |
6 872 848 171 |
6,989 |
”
5. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez
A 2/C. § szerinti földgázforrás átvételéhez kapcsolódóan felmerülő nem mennyiségarányos szállítási és tárolási költségek 2016. első negyedévre
|
A |
B |
1. |
Szerződött egyetemes szolgáltató |
Az árban érvényesíthető legmagasabb
szállítási és tárolási kapacitásdíjak
(Ft/(kWh/h)/gázév) |
2. |
GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. |
1678,56 |
3. |
Tigáz Zrt. |
1734,46 |
”
6. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez
a) E:43 mezőjében a „12 533” szövegrész helyébe a „10 671” szöveg,
b) D:47 mezőjében a „Kőszegi Távhőszolgáltató Kft.” szövegrész helyébe a „Cothec Kft.” szöveg,
c) F:67 mezőjében a „2972” szövegrész helyébe a „3460” szöveg,
d) F:68 mezőjében a „3159” szövegrész helyébe a „3543” szöveg
lép.
„
4 |
Bokod |
MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. |
Oroszlányi Szolgáltató Zrt. |
14 832 |
2352 |
”
„
61 |
Oroszlány |
MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. |
Oroszlányi Szolgáltató Zrt. |
14 832 |
2352 |
”
7. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez
Az indokolt költségek figyelembevételének módszertana a távhőtermelők és távhőszolgáltatók vonatkozásában
1. A költségek és az eszközérték figyelembevételének általános elvei
1.1. Indokolt költség és eszközérték
a) az összehasonlító gazdasági elemzéseken alapuló költségek és eszközértékek,
b) a dokumentumokkal (például szerződés) alátámaszthatóan az a) pontban foglaltakhoz képest a tárgyévben kivételesen felmerülő (szükségessé váló) éves költség/ráfordítás, vagy
c) a vállalkozás tárgyévet megelőző évre vonatkozó, auditált eredménykimutatásában szereplő adatok vizsgálata alapján meghatározott költségek.
1.2. A távhő díját a megállapításának alapját képező indokolt éves költség összegéből és a tárgyévre előre jelzett, értékesítésre kerülő éves hőmennyiségből levezetve kell kimutatni.
1.3. A legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a legkisebb hőtermelői költséget jelentő hőelőállítást kell alapul venni, a kapacitások hatékony allokálásának és helyettesíthetőségének szempontja mellett.
1.4. Azon értékesítő vagy távhőtermelő esetében, amely a hőt – részben vagy kizárólag – villamosenergia-termeléssel kapcsoltan állítja elő, és az általa termelt villamos energia támogatott áron kötelező átvétel alá esik, az ebből eredő árbevételét a Hivatal a távhőtermelés negatív költségeként figyelembe veszi.
2. Egyes árképző elemek (költségelemek) figyelembevételének módja
2.1. Működési költségek
2.1.1. Földgáz költségek
Az anyagjellegű költségeken belül a földgáz alapú tüzelőanyag-költséget azon az értéken (a hozzá tartozó mennyiséggel együtt) kell figyelembe venni, amellyel az árelőkészítést megalapozó adatszolgáltatásban az engedélyes ezt megadta, de a Hivatal jogosult egységes felső korlát (cap) alkalmazására, és vizsgálhatja, hogy milyen piaci versenyeztetés mellett alakult ki az elismerendő ár.
2.1.2. A nem földgáz alapú (tüzelőolaj, megújuló energiaforrás stb.) hőtermelés esetén a tüzelőanyag-költség egyedi vizsgálat alapján kerül figyelembevételre.
2.1.3. A hőtermelési üzem folyamatos biztonságos fenntartását szolgáló állandó költségeket összehasonlító gazdasági elemzéseken nyugvó fajlagosított értékek alapján, vagy a vállalkozás tárgyévet megelőző évre vonatkozó auditált eredménykimutatásában szereplő adatok vizsgálata alapján meghatározott értékben kell figyelembe venni indokolt költségként.
2.1.4. Az igénybe vett szolgáltatások – különös tekintettel a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen feladatok kiszervezésére, a tanácsadási díjakra, kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződésekre – csak egyedi vizsgálat alapján minősülhetnek külön is elismerendő indokolt költségeknek.
2.1.5. Pénzügyi ráfordítás, hiteltörlesztés
A pénzügyi ráfordítás valamint a hiteltörlesztés – az alkalmazott finanszírozási megoldástól függetlenül – a 3. pont szerinti egyedi vizsgálat alapján ismerhető el indokolt költségként.
2.2. Értékcsökkenés
2.2.1. Az értékcsökkenést vagy a vállalkozás tárgyévet megelőző évre vonatkozó auditált eredménykimutatása alapján, vagy összehasonlító gazdasági elemzéseken alapuló, az eszközök hosszú távú folyamatos működőképesen tartása érdekében felmerülő mértékben kell figyelembe venni.
2.2.2. Az értékcsökkenést a 3. pont szerint kell figyelembe venni abban az esetben, ha az egyedi vizsgálat eredményeként a pénzügyi ráfordítás valamint a hiteltörlesztés elismert költségnek tekintendő.
2.3. Megtérülés
2.3.1. Megtérülésként az 1. pont alapján figyelembe vett bruttó eszközérték és az 5. § (2) bekezdésében meghatározott nyereségtényező szorzatát kell elismerni indokolt költségként. 2.4. Támogatások
2.4.1. A beruházások vissza nem térítendő támogatásból finanszírozott részére sem a 2.2. pont szerinti értékcsökkenés, sem a 2.3. pont szerinti megtérülés nem vehető figyelembe.
2.4.2. A visszatérítendő támogatás a pénzügyi ráfordításokkal és a hiteltörlesztéssel azonos módon kezelve, a 3. pont szerinti vizsgálat pozitív eredménye esetén ismerhető el indokolt költségként.
3. Egyedi vizsgálat
A Hivatal azon beruházás esetében ismerheti el a beruházási hitel- valamint a visszatérítendő támogatás kamatát és törlesztő részletét indokolt költségként, amely teljesíti azt a feltételt, miszerint a beruházás számított tőkeköltségeként jelentkező elismert költségtöbblet kisebb, mint a beruházás eredményeként fellépő költségmegtakarítás.
A Hivatal az egyedi vizsgálata során a beruházás számított tőkeköltsége részeként a hitel éves tőketörlesztését és kamatát, a visszatérítendő támogatás éves törlesztő részletét és esetlegesen felszámított kamatát, a beruházás sajáttőkéből finanszírozott részére számított értékcsökkenésének összegét, valamint szintén a beruházás sajáttőkéből finanszírozott részén alapuló – a 2.3. pont szerint számított – megtérülés összegét hasonlítja össze a beruházás eredményeként felmerülő költségcsökkenéssel. A Hivatal azt is vizsgálja, hogy a beruházás összértéke, továbbá a hitel kamata megfelel-e a legkisebb költség elvének, összhangban van-e az aktuális piaci viszonyokkal, és a számított tőkeköltség megállapítása során csak az ezen követelményeknek megfelelő beruházási értéket és hitelkamatot fogadja el.
Abban az esetben, ha a beruházás hatására bekövetkező költségcsökkenés mértéke a beruházás számított tőkeköltségének összegét meghaladja, akkor a Hivatal a beruházás számított tőkeköltségét indokolt költségként elismeri.
”
8. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez
a) D:9 mezőjében a „1 185 982” szövegrész helyébe a „2 444 989” szöveg,
b) E:9 mezőjében a „1269” szövegrész helyébe a „1552” szöveg,
c) D:35 mezőjében a „308 805” szövegrész helyébe a „1 543 744” szöveg,
d) D:41 mezőjében a „67 713 383” szövegrész helyébe a „58 964 406” szöveg,
e) C:50 mezőjében a „Kőszegi Távhőszolgáltató Kft.” szövegrész helyébe a „Cothec Kft.” szöveg,
f) D:53 mezőjében a „333 115 937” szövegrész helyébe a „241 965 338” szöveg,
g) D:63 mezőjében a „23 830 312” szövegrész helyébe a „62 128 900” szöveg,
h) E:63 mezőjében a „0” szövegrész helyébe a „1097” szöveg,
i) E:72 mezőjében a „660” szövegrész helyébe a „1535” szöveg,
j) D:77 mezőjében a „1 665 910” szövegrész helyébe a „1 846 605” szöveg,
k) D:85 mezőjében a „6 644 794” szövegrész helyébe a „26 842 370” szöveg
lép.
