• Tartalom
Oldalmenü

76/2015. (XII. 29.) NFM rendelet

egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1

2016.01.01.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 3. pontjában,

a 2. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 1. pontjában,

a 3. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (2) bekezdés b) pontjában,

az 4. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (2) bekezdés g) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat-és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló
19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet módosítása

1. § Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet (a továbbiakban: R1.)

a) 6. melléklet címében a „2015. negyedik” szövegrész helyébe a „2016. első” szöveg,

b) 8. melléklet címében a „2015. negyedik” szövegrész helyébe a „2016. első” szöveg,

c) 10. melléklet címében a „2015. negyedik” szövegrész helyébe a „2016. első” szöveg

lép.

2. § (1) Az R1. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R1. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R1. 7. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az R1. 11. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) Az R1. 12. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

2. A villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet módosítása

3. § (1) A villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. § a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a felhasználó az elektromos gépjármű üzemben tartója vagy tulajdonosa és ezt a tényt az egyetemes szolgáltatónak előre, évente igazolja, akkor az „A1” árszabás mellé – a 4. § (3) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén – „A2” árszabást is választhat.
(5b) Az (5a) bekezdés szerinti esetekben az „A2” árszabásra vonatkozóan az egyetemes szolgáltató köteles a szerződés megkötésekor megállapodni a szerződő féllel a bejelentés módjáról és részleteiről.”

(2) Az R2. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egyetemes szolgáltató „H” árszabásának ára nem haladhatja meg az egyetemes szolgáltató legalacsonyabb „B” árszabású árát (a továbbiakban: „B Alap” árszabás).”

(3) Hatályát veszti az R2. 5. § (5) bekezdése.

3. A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak
és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló
50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet módosítása

4. § (1) A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 5. § helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott értékesítő, valamint távhőszolgáltató tárgyévi auditált éves beszámolójában szereplő, a távhőtermelési és távhőszolgáltatási tevékenységéből származó adózás előtti eredménye nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év december 31-i, az auditált számviteli szétválasztás alapján az ezen tevékenységekre vonatkozó könyv szerinti bruttó eszközérték és a nyereségtényező szorzatának mértékét (a továbbiakban: nyereségkorlát). Azon értékesítő esetében, ahol a hőt – részben vagy kizárólag – villamosenergia-termeléssel kapcsoltan állítják elő, és a megtermelt villamos energia támogatott áron kötelező átvétel alá esik, a nyereségkorlát meghatározása során a bruttó eszközértékbe bele kell számítani a tárgyévet megelőző év december 31-i, az auditált számviteli szétválasztás alapján a kapcsolt villamosenergia-termelési tevékenységre vonatkozó könyv szerinti bruttó eszközértéket is.
(2) A nyereségtényező
a) azon értékesítő esetében, amely 2011. március 31. napját követően a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti megújuló energiaforrást hasznosító vagy a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló miniszteri rendelet szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés követelményeinek megfelelő távhőtermelő létesítményt üzembe helyezett, illetve üzembe helyez: 4,5%;
b) az a) pont alá nem tartozó értékesítő esetében: 2,0%;
c) a távhőszolgáltató esetében 2,0%.
(3) Az értékesítő és a távhőszolgáltató köteles a nyereségkorlát feletti eredményét a távhőtermelés és távhőszolgáltatás energiahatékonyságát növelő, vagy költségének csökkentése érdekében felmerülő beruházásra fordítani a nyereségkorlát feletti eredmény keletkezését követő két éven belül, amely beruházás megvalósulását a Hivatal ellenőrzi.
(4) Ha a Hivatal az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdés szerinti beruházás nem, vagy csak részben valósult meg, akkor a nyereségkorlát feletti eredmény beruházásra fel nem használt mértékét a soron következő árelőkészítés során mint indokolt költséget csökkentő tételt veszi figyelembe.”
„(5) Az egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelettel megállapított 5. § nyereségkorlátra vonatkozó rendelkezései első alkalommal a 2015. évben keletkezett nyereségkorlát feletti eredmények tekintetében alkalmazandóak.”

6. § (1) Az R3. 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(2) Az R3. 2. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

4. A távhőszolgáltatási támogatásról szóló 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet módosítása

7. § A távhőszolgáltatási támogatásról szóló 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

8. § Az R4.

a) 2. melléklet 1.2.2. pont a) alpontjában a „D oszlopában” szövegrész helyébe az „E oszlopában” szöveg,

b) 2. melléklet 1.2.2. pont b) alpontjában az „E oszlopában” szövegrész helyébe a „D oszlopában” szöveg

lép.

5. Záró rendelkezések

9. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

A 2. § szerinti földgázforrás ára és mennyisége 2016. első negyedévre, valamint a felek köre
A Magyar Földgázkereskedő Zrt. mint volt közüzemi nagykereskedő által értékesítendő földgázforrás legmagasabb hatósági ára és mennyisége:

 

A

B

C

D

1.

Szerződött egyetemes szolgáltató

Nem földgáztárolóból származó földgázforrás mennyisége
(kWh)

Földgáztárolóból származó földgázforrás mennyisége
(kWh)

Földgázforrás ára
(forint/kWh)

2.

Főgáz Zrt.

3 056 075 560

4 294 142 983

6,162

2. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

A volt közüzemi nagykereskedőre vonatkozó, a 3. § szerinti hazai termelésű földgáz legmagasabb hatósági ára és mennyisége 2016. első negyedévre

 

A

B

C

1.

A volt közüzemi nagykereskedő

Földgázforrás mennyisége
(kWh)

Földgázforrás ára
(forint/kWh)

2.

Magyar Földgázkereskedő Zrt.

2 339 921 192

2,949

3. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

A GET 141/B. § (15) bekezdés b) pontjában meghatározott engedélyes által fizetendő kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás és kiegyenlítő hozzájárulás mértéke 2016. évben

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

1.

2016.
jan.

2016.
febr.

2016.
márc.

2016.
ápr.

2016.
máj.

2016.
jún.

2016.
júl.

2016.
aug.

2016.
szept.

2016.
okt.

2016.
nov.

2016.
dec.

2.

kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás
(milliárd forint)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3.

kiegyenlítő hozzájárulás
(forint/MJ)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

A 2/C. § szerinti földgázforrás (1) bekezdés szerinti ára és mennyisége 2016. első negyedévre
A Magyar Földgázkereskedő Zrt. mint volt közüzemi nagykereskedő által értékesítendő földgázforrás legmagasabb hatósági ára és mennyisége:

 

A

B

C

1.

Szerződött egyetemes szolgáltató

Földgázforrás mennyisége
(kWh)

Földgázforrás
mennyiségarányos díja
(forint/kWh)

2.

GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.

3 865 287 529

6,381

3.

Tigáz Zrt.

6 872 848 171

6,989

5. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

A 2/C. § szerinti földgázforrás átvételéhez kapcsolódóan felmerülő nem mennyiségarányos szállítási és tárolási költségek 2016. első negyedévre

 

A

B

1.

Szerződött egyetemes szolgáltató

Az árban érvényesíthető legmagasabb
szállítási és tárolási kapacitásdíjak
(Ft/(kWh/h)/gázév)

2.

GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.

1678,56

3.

Tigáz Zrt.

1734,46

6. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

1.    Az R3. 1. melléklet táblázata
a)    E:43 mezőjében a „12 533” szövegrész helyébe a „10 671” szöveg,
b)    D:47 mezőjében a „Kőszegi Távhőszolgáltató Kft.” szövegrész helyébe a „Cothec Kft.” szöveg,
c)    F:67 mezőjében a „2972” szövegrész helyébe a „3460” szöveg,
d)    F:68 mezőjében a „3159” szövegrész helyébe a „3543” szöveg
lép.
2.    a)    Az R3. 1. melléklet táblázata 4. sora helyébe a következő szöveg lép:

4

Bokod

MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt.

Oroszlányi Szolgáltató Zrt.

14 832

2352

b)    Az R3. 1. melléklet táblázata 61. sora helyébe a következő szöveg lép:

61

Oroszlány

MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt.

Oroszlányi Szolgáltató Zrt.

14 832

2352

7. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

Az indokolt költségek figyelembevételének módszertana a távhőtermelők és távhőszolgáltatók vonatkozásában
1.    A költségek és az eszközérték figyelembevételének általános elvei
1.1.    Indokolt költség és eszközérték
a)    az összehasonlító gazdasági elemzéseken alapuló költségek és eszközértékek,
b)    a dokumentumokkal (például szerződés) alátámaszthatóan az a) pontban foglaltakhoz képest a tárgyévben kivételesen felmerülő (szükségessé váló) éves költség/ráfordítás, vagy
c)    a vállalkozás tárgyévet megelőző évre vonatkozó, auditált eredménykimutatásában szereplő adatok vizsgálata alapján meghatározott költségek.
1.2.    A távhő díját a megállapításának alapját képező indokolt éves költség összegéből és a tárgyévre előre jelzett, értékesítésre kerülő éves hőmennyiségből levezetve kell kimutatni.
1.3.    A legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a legkisebb hőtermelői költséget jelentő hőelőállítást kell alapul venni, a kapacitások hatékony allokálásának és helyettesíthetőségének szempontja mellett.
1.4.    Azon értékesítő vagy távhőtermelő esetében, amely a hőt – részben vagy kizárólag – villamosenergia-termeléssel kapcsoltan állítja elő, és az általa termelt villamos energia támogatott áron kötelező átvétel alá esik, az ebből eredő árbevételét a Hivatal a távhőtermelés negatív költségeként figyelembe veszi.
2.    Egyes árképző elemek (költségelemek) figyelembevételének módja
2.1.    Működési költségek
2.1.1.    Földgáz költségek
    Az anyagjellegű költségeken belül a földgáz alapú tüzelőanyag-költséget azon az értéken (a hozzá tartozó mennyiséggel együtt) kell figyelembe venni, amellyel az árelőkészítést megalapozó adatszolgáltatásban az engedélyes ezt megadta, de a Hivatal jogosult egységes felső korlát (cap) alkalmazására, és vizsgálhatja, hogy milyen piaci versenyeztetés mellett alakult ki az elismerendő ár.
2.1.2.    A nem földgáz alapú (tüzelőolaj, megújuló energiaforrás stb.) hőtermelés esetén a tüzelőanyag-költség egyedi vizsgálat alapján kerül figyelembevételre.
2.1.3.    A hőtermelési üzem folyamatos biztonságos fenntartását szolgáló állandó költségeket összehasonlító gazdasági elemzéseken nyugvó fajlagosított értékek alapján, vagy a vállalkozás tárgyévet megelőző évre vonatkozó auditált eredménykimutatásában szereplő adatok vizsgálata alapján meghatározott értékben kell figyelembe venni indokolt költségként.
2.1.4.    Az igénybe vett szolgáltatások – különös tekintettel a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen feladatok kiszervezésére, a tanácsadási díjakra, kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződésekre – csak egyedi vizsgálat alapján minősülhetnek külön is elismerendő indokolt költségeknek.
2.1.5.    Pénzügyi ráfordítás, hiteltörlesztés
    A pénzügyi ráfordítás valamint a hiteltörlesztés – az alkalmazott finanszírozási megoldástól függetlenül – a 3. pont szerinti egyedi vizsgálat alapján ismerhető el indokolt költségként.
2.2.    Értékcsökkenés
2.2.1.    Az értékcsökkenést vagy a vállalkozás tárgyévet megelőző évre vonatkozó auditált eredménykimutatása alapján, vagy összehasonlító gazdasági elemzéseken alapuló, az eszközök hosszú távú folyamatos működőképesen tartása érdekében felmerülő mértékben kell figyelembe venni.
2.2.2.    Az értékcsökkenést a 3. pont szerint kell figyelembe venni abban az esetben, ha az egyedi vizsgálat eredményeként a pénzügyi ráfordítás valamint a hiteltörlesztés elismert költségnek tekintendő.
2.3.    Megtérülés
2.3.1.    Megtérülésként az 1. pont alapján figyelembe vett bruttó eszközérték és az 5. § (2) bekezdésében meghatározott nyereségtényező szorzatát kell elismerni indokolt költségként.
2.4.    Támogatások
2.4.1.    A beruházások vissza nem térítendő támogatásból finanszírozott részére sem a 2.2. pont szerinti értékcsökkenés, sem a 2.3. pont szerinti megtérülés nem vehető figyelembe.
2.4.2.    A visszatérítendő támogatás a pénzügyi ráfordításokkal és a hiteltörlesztéssel azonos módon kezelve, a 3. pont szerinti vizsgálat pozitív eredménye esetén ismerhető el indokolt költségként.
3.    Egyedi vizsgálat
A Hivatal azon beruházás esetében ismerheti el a beruházási hitel- valamint a visszatérítendő támogatás kamatát és törlesztő részletét indokolt költségként, amely teljesíti azt a feltételt, miszerint a beruházás számított tőkeköltségeként jelentkező elismert költségtöbblet kisebb, mint a beruházás eredményeként fellépő költségmegtakarítás.
A Hivatal az egyedi vizsgálata során a beruházás számított tőkeköltsége részeként a hitel éves tőketörlesztését és kamatát, a visszatérítendő támogatás éves törlesztő részletét és esetlegesen felszámított kamatát, a beruházás sajáttőkéből finanszírozott részére számított értékcsökkenésének összegét, valamint szintén a beruházás sajáttőkéből finanszírozott részén alapuló – a 2.3. pont szerint számított – megtérülés összegét hasonlítja össze a beruházás eredményeként felmerülő költségcsökkenéssel. A Hivatal azt is vizsgálja, hogy a beruházás összértéke, továbbá a hitel kamata megfelel-e a legkisebb költség elvének, összhangban van-e az aktuális piaci viszonyokkal, és a számított tőkeköltség megállapítása során csak az ezen követelményeknek megfelelő beruházási értéket és hitelkamatot fogadja el.
Abban az esetben, ha a beruházás hatására bekövetkező költségcsökkenés mértéke a beruházás számított tőkeköltségének összegét meghaladja, akkor a Hivatal a beruházás számított tőkeköltségét indokolt költségként elismeri.

8. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

Az R4. 1. melléklet 1. pontja szerinti táblázat
a)    D:9 mezőjében a „1 185 982” szövegrész helyébe a „2 444 989” szöveg,
b)    E:9 mezőjében a „1269” szövegrész helyébe a „1552” szöveg,
c)    D:35 mezőjében a „308 805” szövegrész helyébe a „1 543 744” szöveg,
d)    D:41 mezőjében a „67 713 383” szövegrész helyébe a „58 964 406” szöveg,
e)    C:50 mezőjében a „Kőszegi Távhőszolgáltató Kft.” szövegrész helyébe a „Cothec Kft.” szöveg,
f)    D:53 mezőjében a „333 115 937” szövegrész helyébe a „241 965 338” szöveg,
g)    D:63 mezőjében a „23 830 312” szövegrész helyébe a „62 128 900” szöveg,
h)    E:63 mezőjében a „0” szövegrész helyébe a „1097” szöveg,
i)    E:72 mezőjében a „660” szövegrész helyébe a „1535” szöveg,
j)    D:77 mezőjében a „1 665 910” szövegrész helyébe a „1 846 605” szöveg,
k)    D:85 mezőjében a „6 644 794” szövegrész helyébe a „26 842 370” szöveg
lép.
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. január 2. napjával.