GÜ BH 2015/76
GÜ BH 2015/76
2015.03.01.
A társasháztulajdonhoz kapcsolódó közös költség az adós vagyonához, annak fenntartásához, üzemeltetéséhez kapcsolódó felszámolási költség [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont, 2003. évi CXXXIII. tv. 24. § (1) bek.].
[1] Az elsőfokú bíróság 2010. október 20-án közzétett végzésével az adós felszámolását elrendelte.
[2] A felszámoló a hitelező 2010. november 15-én bejelentett valamennyi hitelezői igényét – így a felszámolási eljárást követően keletkezett közös költség, fűtési alapdíj és egyéb üzemeltetési költségeket – a többször módosított, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bekezdés „f” pontjában vette nyilvántartásba.
[3] A hitelező 2012. február 8-án kelt kifogásában az ingatlannal kapcsolatban felmerült közös költségeket a Cstv. 57. § (1) bekezdés a), illetve 57. § (2) bekezdése szerinti felszámolási költségnek tekintette, és kérte azok oda történő besorolását.
[4] Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította.
[5] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és kötelezte a felszámolót a hitelezőnek a felszámolás kezdő időpontját követően felmerült közös költség, fűtési alapdíj, és egyéb üzemeltetési költség iránti követelése felszámolási költségként való besorolására.
[6] Az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi álláspontja szerint a felszámolási eljárás megindulását követően keletkezett költségek a Cstv. 57. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint felszámolási költségnek minősülnek, amennyiben az adós vagyonának megőrzésével, fenntartásával, üzemeltetésével összefüggésben merülnek fel. Az adós vagyonának megőrzését nemcsak konkrét őrzési feladatok ellátása, hanem egyéb, a vagyoni érték minőségének és használhatóságának a megőrzése is biztosítja. A társasház tulajdonra alkalmazandó közös tulajdon szabályai, valamint a társasházi törvényben meghatározott közös költség, a tulajdoni hányadhoz kapcsolódó költség, amely tartalmát tekintve a tulajdonostársak tulajdonába tartozó vagyonnak a megőrzését, a fenntartását is szolgálja és amely a tulajdonostársak mindegyikét terheli. Ezért ezek a költségek lényegében az adós vagyonához, annak fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódnak.
[7] A felszámoló felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú határozat helybenhagyásával a hitelező kifogásának elutasítását, valamint az eljárási költségek megfizetésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint a másodfokú határozat a Cstv. 57. § (1) bekezdés a), illetve (2) bekezdés b) pontjába, valamint a 2003. évi CXXXIII. törvény (társasházi törvény) 24. § (1) bekezdésébe ütközik. Kiemelte, hogy a közös költség a közös tulajdonba tartozó vagyontárgyak fenntartását szolgálja, annak a költsége, azaz nem a külön tulajdonba tartozó ingatlanokkal kapcsolatos költség, ezért nem tartozik az adós vagyonához.
[8] Hivatkozott a BDT 2013/6/100. számon közzétett határozatra, mely szerint a társasházi közös költség nem minősül állagmegóvási költségnek és nem a külön vagyonba, hanem a közös vagyonba tartozó vagyon fenntartásának a költsége.
[9] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Cstv. 6. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint, és megállapította, hogy a jogerős végzés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.
[10] A Cstv. 57. § (1) bekezdése sorolja fel, hogy a Cstv. 49/D. §-a szerint kielégített követeléseket követően a felszámolás körébe tartozó vagyonból a tartozásokat milyen sorrendben kell kielégíteni. A sorrendben első helyen szereplő a) pontban megjelölt felszámolási költségeket a (2) bekezdés részletezi, sorolja fel. Ennek b) pontja szerint a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek is felszámolási költségeknek minősülnek.
[11] Nem vitatottan a felszámolás megindítását követően az adósnak, a társasházban lévő tulajdonát képező ingatlana után, közös költségnek minősülő fűtési és üzemelési költségei keletkeztek. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (társasházi törvény) 24. § (1) bekezdése szerint a közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának a költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás. A közös költség magában foglalhat állagmegóvást és egyéb, a működés körébe tartozó költségeket. A Kúria egyetért a másodfokú bíróságnak azzal a jogi álláspontjával, hogy a közös költség a tulajdoni hányadhoz kapcsolódó költség, mely tartalmát tekintve a tulajdonostársak tulajdonába tartozó vagyon megőrzését, fenntartását is szolgálja, és amely a tulajdonostársak mindegyikét terheli. Ezek a költségek lényegében az adós vagyonához, annak fenntartásához, üzemeltetéséhez is kapcsolódnak.
[12] Helyesen utalt az ítélőtábla arra a kialakult bírói gyakorlatra, amely a Cstv. 49/D. §-a alapján történő értékesítés esetén is az adós vagyonának megőrzésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket felszámolási költségnek tekintette, a felszámolás megindulása után keletkezett közös költség tartozással együtt.
[13] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.157/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás