8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás

1. § (1) A bírói munka hatékonyságának és minőségének biztosítása céljából a rendszeres értékelés – a bírói függetlenség tiszteletben tartása mellett – objektív és tárgyszerű vizsgálat eredményeként visszajelzést ad az erősségekről és a fejlesztendő területekről, egyben alapja és ösztönzője a további fejlődésnek. Alapul szolgál a minőségi munka elismeréséhez, az egységes bírói előmeneteli rendszer megvalósításához.

(2) Annak érdekében, hogy reális és összemérhető kép alakuljon ki a bírák szakmai munkájáról, az értékelések alapjául szolgáló vizsgálatok és vizsgálati jelentések olyan módszertanának kidolgozása szükséges, amelyek biztosítják a különböző bíróságokon, különböző ügyszakokban és szinteken dolgozó bírák értékelésekor a vizsgálati jelentések azonos színvonalát, szerkezetük és tartalmi jellemzőik egységességét.

2. §¹ Az utasítás (a továbbiakban: szabályzat) hatálya a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság és a kerületi bíróság bíráira terjed ki.

3. § Az értékelést megalapozó vizsgálatot a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 70. §-ában foglaltak szerint

4. § (1) A határozott időre kinevezett bíró munkájának értékelését a határozatlan idejű kinevezést megelőzően kell elvégezni.

(2) A határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét az 5. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerinti időközönként értékelni kell (soros értékelés).

(3) Soron kívül kell értékelni a bíró tevékenységét, ha

5. § (1)³ A határozott időre kinevezett bíró munkájának soros értékelésére az első bírói kinevezést követően akkor kerülhet sor, ha a tényleges bírói működés időtartama a tizennyolc hónapot meghaladta, és a bíró kéri a határozatlan idejű kinevezését.

(2) Az értékelést megalapozó vizsgálat elrendelését el kell halasztani, ha a bíró tényleges bírói működésének időtartama a tizennyolc hónapot nem érte el.

(3) Amennyiben a bíró első kinevezése a Bjt. 23. § (2) bekezdése alapján határozatlan időre történt, a bíró tevékenységét a kinevezést követő harmadik év eltelte előtt, majd a kinevezést követő hatodik évben, ezután nyolcévenként kell – utoljára a felmentési okként meghatározott életkor betöltését megelőző hatodik évben lehet – értékelni.

(4) A határozott idejű kinevezést követően határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét a kinevezést követően a harmadik évben, majd nyolcévenként kell – utoljára a felmentési okként meghatározott életkor betöltését megelőző hatodik évben lehet – értékelni.

6. § (1) Amennyiben a határozatlan időre kinevezett bíró soron kívüli értékelésére a soros vizsgálat időpontját megelőző két éven belül, a bíró kérelme alapján kerül sor, a következő soros vizsgálat időpontját ennek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A soros vizsgálatok 5. § (3) és (4) bekezdése szerinti ütemezésére a soron kívüli értékelés elrendelése nincs kihatással, ha az elrendelésre a bíró szakmai alkalmatlansága vagy a képzési kötelezettség önhibából történő elmulasztása, továbbá a két éven túli ügyek miatt került sor.

7. § (1) Amennyiben a soros értékelés elrendelésének akadálya van, a bíróság elnöke a vizsgálandó – határozatlan időre kinevezett – bíró hozzájárulásával, a vizsgálat elrendelését egy alkalommal, legfeljebb két évvel elhalasztja.

(2) A soros vizsgálat elrendelésének elhalasztására kizárólag a vizsgálat alá vont bíró személyét, körülményeit érintő, objektív ok fennállása esetén kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdés szerinti objektív ok különösen

(4) A vizsgálat elrendelésére az (1) és a (3) bekezdésben megjelölt időpontok lejártát követően kerülhet sor.

8. § (1) A vizsgálatot elrendelő elnök, a kollégiumvezetővel történt előzetes egyeztetést követően, a bíró (tanácselnök) vizsgálatát – a szabályzat 5. és 6. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével – évenként ütemezve, a munkaterv részeként, vizsgálati tervben határozza meg.

(2) A vizsgálati terv tartalmazza a bírák nevét, a soros vizsgálat időpontját, továbbá a vizsgálatot végző kollégiumvezető vagy – lehetőség szerint – az általa kijelölt vizsgáló nevét.

(3) A munkatervben előzetesen meghatározott időpontban a bíróság elnöke a vizsgálati tervről tájékoztatást ad a vezetői értekezleten, majd intézkedik annak végrehajtása iránt az értekezlet eredményének megfelelően.

9. § (1) A vizsgálatot elrendelő elnök a vizsgálat elrendelését és a megkezdés időpontját a bíróval, továbbá a kollégiumvezetővel és a kollégiumvezető által kijelölt vizsgálóval, a vizsgálat megkezdésének időpontját legalább harminc nappal megelőzően, írásban közli.

(2) A vizsgálat megkezdésének (1) bekezdés szerinti időpontját a vizsgálatot elrendelő elnök a vizsgálóval előzetesen egyeztetni köteles.

(3) Ha a vizsgáló személyét a vizsgálati terv nem tartalmazta, vagy amennyiben a vizsgáló személye a vizsgálati tervhez képest módosult, a vizsgálatot elrendelő elnök az (1) bekezdés szerinti közlést megelőzően felhívja a kollégiumvezetőt, hogy a kijelölt vizsgáló személyéről tizenöt napon belül adjon tájékoztatást.

10. §⁴ (1) A vizsgálat írásbeli elrendelésének tartalmaznia kell:

(2) A vizsgált időszak – a 27. § (3) bekezdése szerinti eltéréssel – az előző vizsgálat óta eltelt időszak.

11. §⁵ A vizsgálatot elrendelő bíróság elnöke a vizsgálat megkezdésének időpontjáig köteles a vizsgáló rendelkezésére bocsátani

12. § (1)⁶ A vizsgálat elrendelésével és elvégzésével, továbbá az értékeléssel kapcsolatos valamennyi irat megküldését, átadását és átvételét átvételi elismervénnyel vagy az irat másodpéldányán az átvétel rögzítésével dokumentálni kell. Az iratok elektronikusan is megküldhetők a vizsgáló bíró hivatalos bírósági e-mail-címére. Ez esetben a megküldés az e-maillel, az átvétel az e-mail kézbesítésére vonatkozó igazolással támasztható alá.

(2) A vizsgálat és az értékelés iratai nem nyilvánosak.

13. § (1)⁷ A soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot kezdeményezheti

(2)⁸ Az Országos Bírósági Hivatal elnökének a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetében a vizsgálatot kezdeményező a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője.

14. § (1)⁹ Amennyiben a 13. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti kezdeményezésre jogosult a bírói munka igazgatási ellenőrzése során vagy egyéb esetben olyan körülményt észlel, vagy olyan információ jut a tudomására, amely a jelen szabályzat 4. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti soron kívüli vizsgálat elrendelését indokolhatja, írásbeli javaslatot tesz a vizsgálat elrendelésére.

(2) Az írásbeli javaslatnak kellő részletességgel ki kell térnie azokra a tényekre és körülményekre, továbbá azokra az észlelt hiányosságokra, rendellenességekre, illetve esetleges vizsgálatokra, amelyek a soron kívüli vizsgálat elrendelését megalapozhatják.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke, illetve a bíróság elnöke – amennyiben az írásbeli javaslatban foglaltakkal egyetért – a 4. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a tudomására jutástól, míg a (3) bekezdés d) pontja esetében a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül dönt a vizsgálat elrendeléséről.

(4) A soron kívüli vizsgálat rendjére, annak elrendelésére, továbbá az elrendelő okirat írásbeli tartalmára – a két éven túli ügy miatt indított soron kívüli vizsgálatra vonatkozó eltérő szabályok kivételével – egyebekben a jelen szabályzat soros vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

15. § (1) A 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatra a jelen szabályzatnak a vizsgálat rendjére vonatkozó rendelkezéseit, az alábbiakban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vizsgálat alapjául az az ügy szolgál, amely az adott bírósághoz történő megérkezésétől kezdődően ugyanazon a bíróságon, azonos szinten és azonos bíró előtt, két éven túl van folyamatban. A pertartam számításánál az eljárás szünetelése, félbeszakadása, felfüggesztése miatt (ideértve a per tárgyalásának felfüggesztését is) kiesett időszakot figyelmen kívül kell hagyni.

16. § (1)¹⁰

(2)¹¹ A bíróság elnöke az igazgatási ellenőrzés körében köteles gondoskodni a 15. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyek folyamatos vizsgálatáról. E feladatát a bíróság Szervezeti és Működési Szabályzatában más igazgatási vezetőre átruházhatja.

(3)¹² A (2) bekezdés szerinti vizsgálat során a BIIR lajstrom adatai alapján, szükség szerint az iratokba való betekintéssel, figyelemmel kell kísérni a folyamatos ügyintézést, az eljárási határidők betartását.

(3a)¹³ A bíróság elnöke jogosult ezen ügyekre adatlap vezetési kötelezettséget elrendelni. Elrendelés esetén az adatlapot az e szabályzat 3. és 4. melléklete szerinti tartalommal kell vezetni.

(4)¹⁴

18. §¹⁶ (1) Amennyiben adat merül fel arra, hogy a bíró a per időszerű befejezése érdekében szükséges intézkedés megtételét a jogszabályban meghatározott határidő – ennek hiányában harminc nap – alatt elmulasztotta vagy jelentős késedelemmel tette meg, illetve az időszerűség körébe eső egyéb eljárási vagy ügyviteli szabályt sértett, előzetes iratvizsgálatot kell végezni.

(2) Az előzetes iratvizsgálat célja annak megállapítása, hogy történt-e az érintett ügy kapcsán bírói mulasztás, és amennyiben történt, úgy az a bíró önhibájából következett-e be, továbbá az önhibából bekövetkezett mulasztás ténylegesen késleltette-e a per észszerű időn belüli befejezését. Az önhiba tényének feltárásához a bírótól jelentés kérhető, melyben lehetőséget kell számára biztosítani, hogy az észlelt hibákra, kifogásokra írásban magyarázatot adjon.

(3) Amennyiben az előzetes iratvizsgálat eredménye szerint – figyelemmel a bíró jelentésére is –, a per észszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás történt, a bíróság elnöke haladéktalanul elrendeli a soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot.

19. §¹⁷ Önhibának tekinthető minden – különösen az 5. mellékletben felsorolt – olyan bírói mulasztás, eljárási vagy ügyviteli szabálysértés, amely érdemi kihatással volt az ügy elhúzódására, és jelentős késedelmet eredményezett. Ennek megállapítása során figyelemmel kell lenni az önhibát kizáró okokra (5. melléklet).

20. § (1) A vizsgálat írásbeli elrendelésének tartalmaznia kell:

(2)¹⁸ A bíró vizsgálata során lehetőség szerint valamennyi 15. § (2) bekezdése szerinti – ötnél több ilyen ügy esetében legalább öt –, lajstrom szerint folyamatos számozású, folyamatban lévő ügyet ki kell választani. A vizsgálatnak arra kell kiterjednie, hogy a vizsgált bíró ítélkező tevékenységének időszerűsége körében megállapítható-e a per észszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás.

(3)¹⁹ A vizsgálatot az elrendeléstől számított negyvenöt nap alatt be kell fejezni.

(4)²⁰ Amennyiben a vizsgálat alapján megállapítható, hogy a bíró munkájában olyan tendencia észlelhető, amely az ügyek önhibára visszavezethető elhúzódását eredményezheti, további harminc napon belül intézkedni kell az általános szabályok szerinti – soron kívüli – vizsgálat lefolytatásáról.

21. § (1) A soron kívüli vizsgálat elrendelésére nem kerül sor

(2) Kirívóan súlyos jogsértés esetében a bíróság elnöke az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállta esetén is intézkedhet a soron kívüli vizsgálat elrendeléséről.

22. § (1) Az Országos Bírósági Hivatal a bírósági elnökök – a Kúria elnöke, továbbá az ítélőtáblai és a törvényszéki elnökök – bejelentése alapján bírósági szintenként (Kúria, ítélőtábla, törvényszék) és szakáganként (büntető, civilisztika, közigazgatási és munkaügyi), nevük szerint ábécé sorrendben nyilvántartásba veszi a szükséges szakismerettel és legalább ötéves gyakorlattal rendelkező azon bírákat, akik vizsgálóként kijelölhetők, és gondoskodik a névjegyzéknek az intraneten történő közzétételéről.

(2) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők vizsgálatának elrendelésekor a vizsgáló személyét is kijelöli.

(3)²⁴ A törvényszéki, az ítélőtáblai, a kúriai bíró vagy tanácselnök vizsgálatára – amennyiben azt nem a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető végzi –, lehetőség szerint az adott bíróságnak a vizsgálat lefolytatásához szükséges szakismerettel rendelkező kollégiumvezető-helyettesét, tanácselnökét, csoportvezető bíráját vagy csoportvezető-helyettes bíráját célszerű kijelölni.

(4)²⁵ A járási (budapesti illetékesség esetében kerületi bíróság) bíróság bírájának vizsgálatára – amennyiben azt nem a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető (a továbbiakban: kollégiumvezető) végzi – a kollégiumvezető elsősorban a járásbíróság (kerületi bíróság) elnökét, elnökhelyettesét, csoportvezetőjét, csoportvezető-helyettesét, illetőleg az adott ügyszak irányítását ellátó kollégium kollégiumvezető-helyettesét, másodfokú tanács elnökét vagy bíráját jelöli ki.

23. § (1)²⁶ Az összeférhetetlenség eseteit a Bjt. 71/A. § (1) bekezdése tartalmazza, és összeférhetetlenség esetén a Bjt. 71/A. § (2)–(7) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Amennyiben a kizárási ok a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetővel szemben áll fenn, és az adott bíróságon a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint kinevezett kollégiumvezető-helyettes nincs, a kijelöléssel kapcsolatos feladatokat a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes csoportvezető, ennek hiányában a legkorábban kinevezett – kizárással nem érintett – tanácselnök látja el, és a vizsgálat elvégzésére a 22. § szerinti vizsgálói névjegyzékben szereplő, a vizsgált bíró szolgálati helyével azonos szintű és szakterületű, ábécé szerinti sorrendnek megfelelő vizsgálót jelöli ki.

(2)²⁷ A járási (budapesti illetékesség esetében kerületi bíróság) bíróság bírájának a vizsgálatára a névjegyzék alapján törvényszéki szintű, a vizsgált bíró szakterületével azonos, ábécé sorrendnek megfelelő vizsgálót kell kijelölni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a vizsgáló költségeit a vizsgált bíró szolgálati helye szerinti bíróság viseli.

24. § (1) Vizsgálónak csak olyan személy jelölhető ki, aki a központi vizsgálói képzésen részt vett, és szerepel a vizsgálók Országos Bírósági Hivatal által vezetett jegyzékében.

(2)²⁸ A névjegyzékben szereplő vizsgálók hatévente legalább egy alkalommal kötelesek továbbképző tanfolyamon részt venni.

25. § (1) A vizsgálati jelentés határidőben történő elkészítéséért és annak tartalmáért a vizsgáló felelős. Ennek érdekében a vizsgálati jelentés elkészítésének folyamata során befolyástól és elfogultságtól mentesen, a rendelkezésre álló vizsgálati anyag tényszerű és teljes körű kielemzésére kell törekednie. A vizsgálat során tapasztalt lényegi megállapításait kellő alapossággal, pontosan, az értékelő számára megbízhatóan kell rögzítenie biztosítva ezzel, hogy a jelentésben szereplő információk objektív módon és bizonyítékokkal igazolhatóak legyenek.

(2)²⁹ A vizsgálat során a vizsgáló és a vizsgált bíró egymással együttműködik. A vizsgáló lehetőség szerint már a vizsgálat során lehetőséget ad a vizsgált bírónak arra, hogy az észlelt hibákra, kifogásokra írásban magyarázatot adjon. Erről írásban – a vizsgáló és a vizsgált bíró aláírásával ellátott – feljegyzést kell készíteni, mely tartalmazza az észlelt hibákat és a vizsgált bíró erre adott magyarázatát.

(3)³⁰ A vizsgáló a vizsgálat során meghallgatja az érintett bírót, járás- és kerületi bírósági bíró esetében szükség szerint a bíróság elnökét, amelyről feljegyzést készít.

(4) A vizsgáló által készített feljegyzésben ki kell térni

(5) A vizsgáló kiválasztja, majd megvizsgálja és elemzi a vizsgálat alá vont ügyeket, valamint a 11. § (1) bekezdés szerinti egyéb dokumentumokat, amelyek a vizsgálat alá vont bíró ítélkező tevékenységéhez kapcsolódnak.

(6)³² A vizsgáló tárgyaláson (meghallgatáson) vesz részt.

26. § (1) A vizsgálónak a tevékenysége során

(2) A vizsgálattal érintett bíróság elnöke köteles

27. § (1)³³ A bíró vizsgálatához összesen legalább 40 jogerősen befejezett, a lajstrom szerint folyamatos sorszámozású ügyet kell kiválasztani, amelyből a felének a peres bírónál ítélettel befejeződő, nemperes ügyszakban eljáró bírónál a Beisz. 12. §-ában meghatározott ügydöntő határozatnak kell lennie. Elsőfokú egyesbírói működés mellett megvalósuló tanácsos működés esetén az érdemi határozattal befejezett tanácsos ügyekből is szükséges a tanácson belüli ítélkezéssel arányos, legalább 5 ügy kiválasztása, amelyben a vizsgált bíró előadóbíróként vagy tanácselnökként működött közre.

(1a)³⁴ A nemperes ügyeket intéző bíró vizsgálatához az ügyeket úgy kell kiválasztani, hogy minden olyan, a személyes jelenlétet igénylő eljárási cselekménnyel érintett ügytípus is egyenlő arányban szerepeljen benne, amelyekben a vizsgált időszakban a bíró eljárt.

(1b)³⁵ A határozatlan időre kinevezett bíró soros vizsgálatához az (1) bekezdésben meghatározott 40 ügy helyett 20 ügy is elegendő, ha a bíró az előző értékelésnél „kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas” vagy „kiválóan alkalmas” értékelést kapott.

(2) A vizsgálattal érintett bíró további, általa kiválasztott, legfeljebb öt jogerősen befejezett ügyének a vizsgálatát kérheti.

(3)³⁶ A határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálatát elsősorban a vizsgálat kezdő napját megelőző két évben befejezett ügyek vizsgálatával kell elvégezni.

(4)³⁷ Amennyiben az (1), (1a), (1b) és (2) bekezdés szerint kiválasztott ügyek nem alkalmasak a bíró anyagi, eljárási és ügyviteli jogszabály-alkalmazási gyakorlatának feltárására, a vizsgáló a kieső ügyek helyett a lajstrom szerint annyi további folyamatos sorszámozású ügyet választ ki, amennyi biztosítja a kiválasztás objektivitását, továbbá azt, hogy a kiválasztandó ügyek első, másod- és harmadfokon jogerőre emelkedett vagy felülvizsgálattal elbírált ügyek legyenek, illetve egyaránt legyenek tárgyaláson és tárgyaláson kívül elbírált ügyek. A vizsgáló köteles az eltérő kiválasztás indokára és módjára a vizsgálati jelentésben kitérni.

(5) Az érdemi határozatok vizsgálatánál értékelni kell

(6)⁴¹ A nem érdemi határozattal befejezett ügyek vizsgálatánál értékelni kell

28. §⁴² (1)⁴³ A vizsgálatnak ki kell terjednie azokra a befejezett ügyekre is, amelyekben a vizsgált időszak alatt a vizsgált bíróval szemben

(2) A vizsgálatnak ki kell terjednie az (1) bekezdésben foglaltakon túl a bíró folyamatban lévő ügyei közül azoknak az elhúzódó pertartamú (2 éven túli) ügyeknek az irataira, amelyek tekintetében igazgatási intézkedéseket hoztak.

(3) Vizsgálni kell továbbá a bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésének megvonására vonatkozó adatokat is. A fegyelmi eljárásra vonatkozó adatokat a vizsgáló az értékelés körébe vonja be.

(4) Folyamatban lévő elhúzódó pertartamú ügyek vizsgálata kizárólag az elhúzódás okainak felderítésére és az eljárási határidők megtartásának vizsgálatára terjedhet ki.

29. §⁴⁵ (1) A vizsgálónak az érintett bíró pervezetéséről, tárgyalásvezetéséről, fellebbezési vagy felülvizsgálati tárgyaláson történt előadásáról legalább két teljes tárgyalási napon vagy öt ügyben tárgyaláson, meghallgatáson kell meggyőződnie.

(2)⁴⁶ A bíró (1) bekezdés szerinti tevékenysége körében irányadó vizsgálati szempontok különösen

(3)⁴⁷ Amennyiben a vizsgált bíró munkája annak természete miatt az eljárási cselekmények vezetésével összefüggésben nem vizsgálható, a (2) bekezdés szerinti szempontokat a tanács elnökének erre vonatkozó véleménye alapján kell értékelni.

30. § A bírói tevékenység időszerűségével kapcsolatban – a vizsgált időszakra – meg kell vizsgálni különösen:

31. § (1)⁵² Jelen szabályzatnak a vizsgálat tárgyára vonatkozó rendelkezéseit a peres és nemperes ügyeket vegyesen intéző, az első fokon egyesbíróként és elsőfokú vagy másodfokú hivatásos bírákból álló tanácsban is eljáró, a tárgyalási tevékenységet nem végző, valamint a határozott idejű bíró, továbbá a fellebbviteli eljárásban ítélkező tanácselnök és bíró vizsgálatára az ezen alcímben foglalt rendelkezésekkel kell alkalmazni.

(2)⁵³ Peres és nemperes ügyeket vegyesen intéző bírák esetén a vizsgálandó peres és nemperes ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a vizsgált bíró által intézett peres és nemperes ügyek arányának. Ugyanilyen módon kell eljárni az első fokon egyesbíróként és elsőfokú hivatásos bírákból álló tanácsban is eljáró, valamint első- és másodfokon is eljáró bíró vizsgálata során.

(3)⁵⁴ A nem tárgyaló bíró (a civil szervezetek és cégügyek, büntetés-végrehajtási ügyek, csőd- és felszámolási ügyek intézésére beosztott bíró) esetében a 25. § (1)–(6) bekezdése, valamint a 27. § (1), (1a), (1b) és (2) bekezdése rendelkezéseit – a vizsgált bíró által végzett tevékenység sajátosságaira tekintettel – megfelelően kell alkalmazni.

(4)⁵⁵ A határozott időre kinevezett bíró vizsgálatakor a kinevezést követő első és második évből lehetőleg évenként tíz, míg a harmadik évből legalább húsz, lehetőleg másod- vagy harmadfokon felülbírált ügyet célszerű kiválasztani. Ha a bíró tényleges működésének ideje rövidebb, a negyven vizsgálandó ügyet úgy kell kiválasztani, hogy abban az összes másod-, illetve harmadfokon felülbírált ügy szerepeljen.

(5)⁵⁶

(6)⁵⁷ A vizsgálónak az első fokon hivatásos bírákból álló tanácsban eljáró bíró vizsgálata esetén be kell szereznie az adott tanács elnökének véleményét is.

(7)⁵⁸ A vizsgálónak a jogorvoslati eljárásban ítélkező bíró vizsgálata esetén – kúriai bíró kivételével – be kell szereznie az adott tanács elnökének véleményét, továbbá a Beisz. 13. § (4) bekezdés a)–b) pontja és 105. § (5) bekezdése szerint készített és kezelt határozattervezetet is.

(8)⁵⁹ A (6) és (7) bekezdés szerinti tanácselnöki véleménynek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

32. § (1)⁶⁰ A vizsgálat elrendelésének közlését követően a vizsgáló előre egyeztetett időpontban tájékoztatja a vizsgált bírót a vizsgálat menetéről, a vizsgálattal érintett időszakról, az ügykiválasztás módjáról és azokról a tárgyalási napokról, amelyeken részt kíván venni, továbbá tájékozódik a bíró bírói munkával összefüggő személyi körülményeiről is. Az előbbiekről a vizsgálónak feljegyzést kell készítenie, amely tartalmazza a bírónak az ügyek kiválasztásával és a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeit is.

(2)⁶¹ A vizsgálat alá vont ügyekről a vizsgáló – ügyenként – a 6. melléklet szerinti adatlapot köteles felvenni, amelyek tartalmazzák az arra vonatkozó releváns adatokat, valamint a vizsgálónak a vizsgálat körében tett megállapításait.

(3) A vizsgálat ideje alatt, de legkésőbb a vizsgálati jelentés elkészítése előtt, a vizsgáló szóban tájékoztatja a vizsgált bírót a vizsgálat során beszerzett véleményekről és egyéb, vizsgálat alá vont iratokról, lehetőséget biztosítva a vizsgált bírónak észrevételei megtételére.

(4) Amennyiben a bíró a bemutatott adatokkal, iratokkal kapcsolatosan észrevételeket tesz, arról a vizsgáló feljegyzést készít.

(5)⁶²

(6)⁶³ A vizsgáló a Bjt. 72. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a vizsgálati jelentés és értékeléstervezet elkészítését követően haladéktalanul teljesíti. A kollégiumvezető kérelmére a vizsgáló haladéktalanul köteles a vizsgálati jelentésen és az értékeléstervezeten túlmenően a kollégiumvezető részére az ügyek vizsgálatáról, illetve a vizsgálat egyéb körülményeiről készült feljegyzéseket, valamint a rendelkezésére bocsátott és beszerzett dokumentumokat is megküldeni.

(7)⁶⁴

33. § (1) A vizsgálati jelentést olyan szerkezetben és tartalommal kell elkészíteni, hogy az a vizsgálati eredményt tárgyszerűen és kellő részletességgel tartalmazza, és alkalmas legyen az értékelés megalapozására.

(2) A vizsgáló a vizsgálat elrendeléséről szóló iratban megjelölt határidőn belül köteles elkészíteni a részletes vizsgálati jelentést, mellékelve az értékelésre vonatkozó javaslatot, az ügyek vizsgálatáról készült adatlapokat, más feljegyzéseket, valamint a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat.

(3) A vizsgáló az értékelési javaslatot a 2. melléklet szerinti értékelőlap 1–5. pontjainak kitöltésével teszi meg.

(4) A vizsgálatnak részletesen be kell mutatnia a bíró ítélkezési tevékenységét és az ezzel összefüggő igazgatási szabályok alkalmazásának gyakorlatát.

(5) A vizsgálati jelentés szerkezeti felépítését és tartalmát a jelen szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

34. § (1) A bíróság elnöke

(2) Az értékelés során figyelembe kell venni a bíró részére biztosított személyi és tárgyi feltételeket, a reá kiosztott peres és peren kívüli ügyek számát, bonyolultságát, összevetve a munkateljesítményével és az ítélkezés minőségi követelményeivel. Ha a vizsgálattal érintett bíró hivatásos bírákból álló tanácsban ítélkezik, erre a sajátosságra az értékelésnél – különösen az érdemi döntések alapjául szolgáló jogszabályok alkalmazásának vizsgálatakor – figyelemmel kell lenni.

35. § (1) Az értékelést elrendelő elnök

(2) Az értékelés ismertetésének időpontját az értékelő hivatali okból vagy a bíró kérésére egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napra elhalaszthatja, illetve az ismertetést legfeljebb egy másik, tizenöt napon belüli időpontban folytathatja.

(3) Az értékelés a vizsgálat alá vont bíró egyetértése mellett legfeljebb tizenöt napra – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti esetet – elhalasztható, ha a rendelkezésre álló vizsgálati anyag az arra tett észrevételekkel összefüggésben ellentmondásosnak, hiányosnak vagy megalapozatlannak tűnik, és e körülmények az értékelés ismertetésére kitűzött napon nem tisztázhatók.

(4) Az értékelő az ismertetés lezárásával egyidejűleg zárja le az értékelőlapot.

(5) Az értékelőlap indokolásában elegendő a vizsgálati jelentésre, a vizsgáló értékelési javaslatára és az attól való eltérés indokaira kitérnie az értékelőnek. Az indokolásban röviden összegezni kell az alkalmatlan, alkalmas, kiváló és kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas értékelés alapjául szolgáló és az értékelőlap egyes részeiből következő megállapításokat.

(6)⁶⁷ A határozott időre kinevezett bíró vizsgálatakor az értékelőlap 6. pontjában írt, határozatlan idejű kinevezésre alkalmas vagy alkalmatlan értékelés szerepelhet. A határozott időre kinevezett bíró soron kívüli vizsgálatának eredménye kizárólag „alkalmatlan” vagy „alkalmas” lehet.

(7)⁶⁸ A vizsgálati eljárás értékeléssel zárul. Az értékelés mellőzésével az eljárás ügyviteli befejezéssel nem zárható le.

36. § (1)⁶⁹ Az értékelő az értékelőlapot, az ismertetésről szóló jegyzőkönyvet az ismertetés lezárásától számított 8 napon belül megküldi vagy átadja az értékelés alá vont bírónak, a bíró beosztási helye és szakterülete szerinti kollégiumvezetőnek, valamint – a kúriai bíró kivételével – a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, továbbá járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetőjének.

(2) Az átvétel időpontját igazolni szükséges (átadókönyv, tértivevény, elektronikus levél megküldésének igazolása).

(3) Az értékelés végső eredményéről tájékoztatni kell a bíró beosztása szerinti bíróság elnökét, ha annak személye eltér az értékelőtől, valamint a szakági elnökhelyettest, továbbá a csoportvezetőt és csoportvezető-helyettest.

(4)⁷⁰ Az értékelőlapot nyolc napon belül továbbítani kell az Országos Bírósági Hivatalnak.

38. § (1) Alkalmatlan minősítés esetén a bíróság elnöke a Bjt. 81. § (1) bekezdésének megfelelően felszólítja a bírót, hogy harminc napon belül mondjon le bírói tisztségéről. A vizsgált bíró kérelmére a bíróság elnöke személyes meghallgatás keretében lehetőséget biztosít a vizsgált bírónak az értékeléssel kapcsolatos álláspontja ismertetésére.

(2) Amennyiben a bíró nem mond le, a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti a szolgálati bíróságot.

(3) A szolgálati bíróság alkalmatlansági eljárást folytat le, és soron kívüli eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról.

(4) Az alkalmatlanságot megállapító értékelés közlésének napjától a szolgálati bíróság jogerős határozatáig terjedő időben a bíró olyan tevékenységet nem folytathat, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik.

39. § (1) Az Országos Bírósági Hivatal a bírósági elnökök bejelentése alapján nyilvántartásba veszi a vizsgálóként kijelölhető bírákat a képzések, továbbképzések megszervezése végett.

(2)⁷² Az Országos Bírósági Hivatal a bíró központi személyi nyilvántartásában kezeli a bíró értékeléséről szóló értékelőlapot.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a különféle szinteken és ügyszakokban ítélkező bírák vizsgálatára vonatkozóan módszertani ajánlást adhat ki.

40. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2016. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően elrendelt vizsgálatokra kell alkalmazni.

(2) Jelen utasítás 24. §-a 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3)⁷³

(4)⁷⁴ Jelen utasítás 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat a bíró munkájának értékelése esetén a 2014. január 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(5)⁷⁵ Az elhúzódó pertartamú ügyek igazgatási ellenőrzése érdekében a bíró a 3–4. mellékletben meghatározott adatlapokat a 2014. január 1. napját megelőzően indult ügyekben is a 16. § (1) bekezdésében meghatározott módon vezeti.

(5)⁷⁶ Jelen utasítás a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról szóló 8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás és a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás módosításáról szóló 6/2023. (X. 12.) OBH utasítással (a továbbiakban: Módut.) módosított 10., 11. §-át, 12. § (1) bekezdését, 13. § (2) bekezdését, 14. § (1) bekezdését, 16. § (2)–(3a) bekezdését, 18., 19. §-át, 20. § (2)–(4) bekezdését, 21. § (1) bekezdés b) pontját, 22. § (3)–(4) bekezdését, 24. § (2) bekezdését, 25. § (2) és (6) bekezdését, 27. § (1), (1b), (3), (4) bekezdését, 27. § (5) bekezdés b) és f) pontját, 28. § (1) bekezdését, 29. § (2)–(3) bekezdését, 30. § b)–d) pontját, 31. § (1)–(4) és (6)–(8) bekezdését, 32. § (1)–(2) és (6) bekezdését, 35. § (1) bekezdés c) pontját és (7) bekezdését, valamint 1., 2., 5. és 6. mellékletét a Módut. hatálybalépését⁷⁷ követően elrendelt vizsgálatokra kell alkalmazni.