BK ÍH 2015/8.
BK ÍH 2015/8.
2015.03.01.
I. Amennyiben a vádiratban az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a büntetőjogi intézkedés feljegyzésének törlésére a büntetőeljárás befejezéséig nincs lehetőség.
II. A jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásának indítványozása esetén a jogi személy ügyvezetője, amennyiben az ügyben vádlottként szerepel, cégének törvényes képviseletére nem jogosult. [2001. évi CIV. tv. 9. § (1), (5) bekezdés b), c) pont (6) bekezdés, 10. § (1) bekezdés a), d) pont (2) bekezdés]
Az első fokon eljárt törvényszék az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatti eljárásban az ÖM Kft. vonatkozásában a büntetőjogi intézkedés feljegyzésének törlésére irányuló indítványt elutasította.
A büntetőeljárás többek között M. S. XVI. r. vádlottal szemben folyik a törvényszéken adóbevételt jelentős mértékben csökkentő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt. A XVI. r. vádlott ügyvezetője volt az ÖM Kft.-nek mint jogi személynek, melyre vonatkozóan a vádiratban az ügyész a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását indítványozta.
A vádirat egyik tényállási pontja szerint az ÖM Kft. mint jogi személy vonatkozásában áfa adónemben elkövetett adócsalás képezi a vád tárgyát. Az ügyészség a jogi személlyel szemben pénzbírság kiszabását indítványozta, melyről szóló értesítést a cégbíróság nyilvántartásba vett.
A XVI. r. vádlottnak a büntetőjogi intézkedés feljegyzésének törlése iránt előterjesztett indítványához a 2014. július 9. napján tartott tárgyaláson, a jogi személy kirendelt jogi képviselője is csatlakozott. Az ÖM Kft. mint jogi személy részére képviselőként őt a bíróság rendelte ki.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az ÖM Kft. mint jogi személy kirendelt képviselője az indítvány elutasítása miatt, a büntetőjogi intézkedés feljegyzésének a cégnyilvántartásból való törlése végett fellebbezett.
A főügyészség a végzés helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság által hivatkozott, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. tv. 9. § (6) bekezdése alapján a jogi személy ugyanezen jogszabályhely (5) bekezdés b)-c) pontjában írt jogait, többek között az indítványtétel jogát, a törvényes képviselő is gyakorolhatja. A 9. § (1) bekezdése alapján a jogi személy érdekében, annak képviselőjeként, meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd jár el, a bíróság ügyvédet rendel ki, ha a jogi személynek nincs meghatalmazott képviselője.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmében a XVI. r. vádlott mint ügyvezető, a cégének törvényes képviseletére nem jogosult. Ennek a törvény indokolása szerint az az oka, hogy a természetes személy elkövető és a jogi személy között olyan kapcsolat jött létre, amely jogilag elítélendő, a törvény e tétel alapján teszi lehetővé a jogi személy szankcionálását. A terhelt egyéni felelősségéről a büntetőeljárás során születik döntés, azonban el kell kerülni azt, hogy a terhelt a jogi személy esetleges felelősségét előtérbe helyezve megpróbáljon a büntető igazságszolgáltatás elől menekülni. Ugyanígy a jogi személynek is érdeke lehet, hogy valamely vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja elleni büntetőeljárás ne jelentse szükségképpen a jogi személy elleni büntetőjogi intézkedések alkalmazását is. Ezért rendelkezik a törvény akként, hogy a terhelt és a jogi személy érdekei nem keveredhetnek a büntetőeljárás során annak érdekében, hogy a büntetőeljárásban a jogi személy szerepét megfelelően fel lehessen deríteni, és az egyéni felelősség ne enyésszen el a jogi személy felelősségében, mert az a büntetőeljárás meghiúsítását eredményezné.
Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróságnak a XVI. r. vádlott indítványát mint nem jogosulttól származót kellett volna elutasítani, mely jogi indokolást az ítélőtábla ezúton pótolt.
Ugyanakkor, mivel az ÖM Kft. kirendelt jogi képviselője az elsőfokú bírósági tárgyaláson fenntartotta a kérelmet, az joghatályosan került előterjesztésre.
Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor megállapította, hogy a 2001. évi CIV. tv. 10. § (1) bekezdés a) és d) pontja alapján nincs helye a cégnyilvántartásban rögzített bejegyzés törlésének, mert a jogi személlyel szemben alkalmazandó büntetőjogi intézkedés feltételei a gazdasági társaság vonatkozásában továbbra is fennállnak, mivel a vádiratban az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése értelmében a folyamatban lévő büntetőeljárás végén dönthet az elsőfokú bíróság arról, hogy büntetőjogi intézkedést alkalmaz-e a Kft.-vel szemben, majd az eljárás jogerős befejezéséről, valamint az alkalmazott intézkedésről haladéktalanul értesítenie kell a nyilvántartást vezető bíróságot.
A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak ítélte, ezért az elsőfokú bíróság végzését a Be. 371. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Bpkf.II.532/2014/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás