KÜ BH 2015/88
KÜ BH 2015/88
2015.03.01.
KAT támogatás esetén az eljárási rendelkezések a támogatás megszerzésére jogosító jogcímet nem keletkeztetnek [22/2011. (III. 25.) VM rend., 25/2007. (IV. 17.) FVM rend. 1. §, 2. §; 25/2011. (IV. 7.) VM rend. 5. § (1), (2), (3) bek.].
[1] Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú hatóság határozatát, amelyben elutasította a felperes 2011-es évre vonatkozó egységes kérelem keretében, a kedvezőtlen adottságú területeken (a továbbiakban: KAT) történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás igénybevétele iránt 2011. május 14. napján benyújtott kérelmét, és kizárta a tárgyévi, valamint az azt követő évi támogatásból.
[2] Az indokolás értelmében fizikai helyszíni ellenőrzés útján megállapítást nyert, hogy a felperes a Q6W11Y10 blokkazonosítóval jelölt 54-es sorszámú tábla esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások részletes szabályairól szóló 25/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Támogatási rendelet) 5. § (2) és (3) bekezdésével ellentétes művelést folytatott. A felperes pihentetéssel hasznosította a megjelölt területet. Ezért az alperes a felperessel szemben a Támogatási rendelet 10. § (1) bekezdésére, valamint a 65/2011/EU rendelet 18. cikkére hivatkozással kizárta a tárgyév és az azt követő évi teljes KAT támogatásból.
[3] A felperes keresettel fordult a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (a továbbiakban: Bíróság) az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. A Bíróság a felperes keresetét elutasította. A Bíróság ítéletének indokolásában osztotta az alperes határozatában foglalt ténybeli és jogi álláspontot.
[4] A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a Bíróság ítéletének, valamint az alperes első- és másodfokon meghozott határozataira is kiterjedő hatályon kívül helyezésére és az alperes új eljárásra kötelezésére irányult. Másodlagosan a Bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a Bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte. Az alperessel szemben perköltsége igénye is volt.
[5] Felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy a Bíróság ítélete sérti az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2011. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 22/2011. (III. 25.) VM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § 7. pontját, valamint 2. § (3) bekezdését. Indokolása értelmében a Bíróság helytelenül értelmezte az R. és a Támogatási rendelet egymáshoz való viszonyát, amelyet az R. 2. § (3) bekezdése a területhasznosítás tekintetében egyértelműen és a felperes támogatási jogosultságát igazoló módon rendez. Emellett a Bíróság nem merítette ki a kereseti kérelmet a maga egészében, ami a Pp. 4. §-ába ütköző törvénysértést keletkeztetett.
[6] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[7] Elöljáróban utal arra a Kúria, hogy az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvény 51. §-ával módosított a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 57/A. § (1a) bekezdése értelmében 2014. július hó 16. napjától az alperes jogutóda az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterként a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Kúria a jogutódlást a Pp. 328. § (1) bekezdése alapján 7/I. sorszám alatti végzésével megállapította.
[8] A felperes eljárási jogsértésként arra hivatkozott, hogy a Bíróság nem merítette ki kereseti kérelmében foglaltakat és ezzel megsértette a Pp. 4. §-át.
[9] A felperes az eljárási jogsértés mibenlétét nem indokolta felülvizsgálati kérelmében, nem jelölte meg a kereseti kérelmeinek el nem bírált részeit. A Pp. 4. §-ában megfogalmazott alapelvi rendelkezés – amely a bíróság határozatainak és más hatóságok, szervek döntéseinek viszonyát rendezi – nem hozható összefüggésbe a Pp. szerinti kereseti kérelemhez kötöttséggel (Pp. 215. §). A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, melynek kereteit a Pp. 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben foglaltak – a felülvizsgálattal támadott bírósági határozat megjelölése, a kúriai döntés tartalmára irányuló indítvány, a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, az, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja – határozzák meg. A Kúria rendkívüli jogorvoslati jogkörében csak azon indokolt felülvizsgálati kérelmekben tud állást foglalni, amelyeket a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél elé tár. Az indokolásában hiányos felülvizsgálati kérelem nem alkalmas arra, hogy a jogerőt áttörve a jogerős bírósági ítélet hatálya megváltoztatásának alapját képezze.
[10] A felülvizsgálati kérelem értelmében a Bíróság ítéletével megsértette az R. 1. § 7. pontját, valamint 2. § (3) bekezdését. A felperes ezen felülvizsgálati kérelméhez fűzött indokolása szerint a Bíróság helytelenül értelmezte az R. és a Támogatási rendelet egymáshoz való viszonyát.
[11] A Támogatási rendelet az az anyagi jogi jogszabály, amely a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások jogcímeit és jogszabályi feltételeit rendezi. A perbeli esetben a támogatási feltételeket a Támogatási rendelet 5. és 6. §-ai tartalmazzák.
[12] A Támogatási rendelet 5. §-a a KAT támogatás igénybe vételének több feltételét is rögzíti. Az (1) bekezdésben a támogatható területet írja körül annak méretbeli és a hasznosítás céljának meghatározása mellett a kérelmező területhez kapcsolódó jogviszonyával együtt.
[13] Az 5. § (2) bekezdése szerint „[a]z ügyfél abban a gazdálkodási évben, amelyre tekintettel támogatási kérelmet nyújt be, köteles a kérelemben feltüntetett mezőgazdasági parcellákat a gazdálkodási évben gyepként, illetve takarmánytermő szántóterületként hasznosítani.” Az 5. § (3) bekezdése pedig meghatározza azokat a növényi kultúrákat, amelyek termesztése kifejezetten kizárja a KAT támogatásra való jogosultságot.
[14] A felperes a támogatás megszerzésének feltételét képező hasznosítással ellentétesen az igényelt táblát pihentette, amely ezért nem felelt meg a Támogatási rendelet 5. § (2) bekezdése szerinti hasznosítási módnak. Ezért a Bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes jogszerű döntéssel utasította el a KAT támogatás iránti kérelmét a kérdéses tábla tekintetében.
[15] A Támogatási rendelethez képest az R. eljárási tárgyú rendelkezései támogatási jogcímet nem keletkeztettek. Az R. 2012. március 25-ig terjedő időbeli hatálya idején a 2. § (3) bekezdésével a jogcímrendeletek – így a Támogatási rendelet – esetleges ellentétes eljárási rendelkezéseinek alkalmazását zárta ki. Az R. azonban fogalommeghatározásaival a támogatási rendelethez képest újabb támogatási jogcímet nem keletkeztetett.
[16] Mindazonáltal a felperes felülvizsgálati kérelmét csupán a Q6W11-Y-10 azonosítóval jelölt fizikai blokkban elterülő 54. sorszámú tábla támogathatóságával kapcsolatosan terjesztette elő. A megjelölt táblával összefüggésben a Bíróság ítéleti döntését a Támogatási rendelet fentiekben hivatkozott rendelkezéseinek helyes értelmezése és alkalmazása mellett hozta meg.
[17] A Kúria ezért a Bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. IV. 35.506/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás