9/2015. (III. 31.) NGM utasítás

a lakáscélú állami támogatások eljárásrendjéről¹

2015.04.01.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 1. § 3. pontja szerinti szakmai irányító miniszterként a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 11. pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Államkincstár, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal

a) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet,

b) a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet,

c) a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet,

d) az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és

e) a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet

szerinti lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásrendjét az 1. mellékletben határozom meg.

2. § Ez az utasítás 2015. április 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 9/2015. (III. 31.) NGM utasításhoz

A LAKÁSCÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELJÁRÁSRENDJE

I. Fejezet

A lakáscélú állami támogatás igénybevétele jogszerűségének hatósági ellenőrzése

1. Az ellenőrzés terjedelme és tárgykörei

1. § (1) A vizsgálat mindazon támogatási ügyre kiterjedhet, amely esetében a támogatás visszafizetésével kapcsolatos állami igény fennáll.

(2) A hatósági ellenőrzést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai szerint kell lefolytatni az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 72. § (6) bekezdése, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 18. § (15) bekezdése, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 8. § (11) bekezdése, a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Létr.) 10. § (8) bekezdése, az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Okr.) 13. § (5) bekezdése, valamint a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kdtr.) 13. § (1) bekezdése által meghatározott körben. A Ket. 88. §-a alapján a hatósági ellenőrzés – a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) hatáskörére tekintettel – a jogszabályban foglalt rendelkezések betartására terjed ki.

(3) Az ellenőrzés előkészítése, illetve végrehajtása során támaszkodni kell a lakástámogatással kapcsolatos feladatok támogatására létrehozott és működtetett informatikai rendszerre (a továbbiakban: LakHat) és ennek keretében a hitelintézeti adatszolgáltatásra is. Az ellenőrzésnél a támogatás igénybevételekor hatályos jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell vizsgálni a támogatás igénybevételének jogszerűségét, a támogatás felhasználása tekintetében pedig figyelemmel kell lenni arra, hogy a módosított jogszabályi rendelkezéseket kell-e alkalmazni a korábban igénybe vett támogatásokra vagy sem.

(4) A Ket. 88/A. § (1) bekezdése alapján hatósági ellenőrzés az ügyfél kérelmére is indulhat. Az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezheti.

2. § Az ellenőrzés alapvető tartalma a következőkben – nem teljes körűen – felsorolt, jogszabály által előírt feltételeknek a támogatott általi teljesítésének vizsgálata:

a) a támogatást a jogszabályban meghatározott célra vette-e igénybe a támogatott,

b) a méltányolható lakásigény keretein belül vették-e igénybe a támogatást,

c) fennálltak-e a személyi feltételek a támogatás igénybevétele során,

d) a fennálló lakásviszonyai jogosították-e a támogatott személyt a támogatás igénybevételére,

e) a lakásépítési kedvezményt ugyanazon gyermek vagy más eltartott családtag után, illetve az akadálymentesítési támogatást a mozgáskorlátozottra tekintettel csak egy alkalommal vette-e igénybe a támogatott személy,

f) az építtetővel, vásárlóval közös háztartásban élők jövedelmi viszonyai jogosítják-e az érintetteket a kedvezmény igénybevételére,

g) teljesülnek-e a támogatott ingatlan tekintetében az előírt tulajdonszerzési, tulajdonlási viszonyok,

h) az építési költség, illetve a vételár a jogszabály által meghatározott mértéken belüli-e,

i) a támogatott és családja életvitelszerűen lakik-e a támogatással épített/vásárolt lakásban, illetve építés esetén a használatbavételi engedélyt határidőben megkérte-e,

j) eleget tett-e a támogatott személy a támogatott ingatlan meghatározott időn belüli lebontása, elidegenítése esetére előírt bejelentési, illetve visszafizetési kötelezettségének,

k) igazolta-e a nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási joga fennállását,

l) a támogatás folyósítása után egy évvel a hitelintézetnek bemutatta-e a lakcímkártyát és az illetékelőleg kiszabásáról szóló határozatot a támogatott, illetve ha nem, akkor bejelentette-e a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti lakóhelyéül a támogatás igénybevételével szerzett lakást,

m) a támogatási szerződésben vállaltaknak megfelelően eleget tett-e a kötelezettség címzettje az épület feltüntetési kötelezettségének, továbbá ráépítés esetén kezdeményezte-e a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetését,

n) fennállnak-e további, jogszabályban meghatározott feltételek.

3. § Az eljárás során a Ket. VI. fejezetének szabályait kell alkalmazni. A hatósági ellenőrzés célja a támogatás igénybevételére és felhasználására vonatkozó jogszabályi rendelkezések támogatottak által követett gyakorlatának feltárása, a jogellenes gyakorlat megszüntetése. Indításának oka megkeresés, bejelentés vagy kapcsolódó ügyben észlelt információ, illetve rendszerszintű téma- vagy célvizsgálat folytatása a miniszter által megadott szakmai irányelvek alapján.

4. § (1) Az R. hatálybalépését megelőzően a támogatás esetleges visszafizetésével kapcsolatos állami igényt a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet) 3/A. §-ában foglalt rendelkezések állapítják meg. Az R. 45. § (2) bekezdéséből következően a 2001. február 1-jénél korábban benyújtott kérelmekre a benyújtáskor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A korábban kötött szerződések tekintetében továbbra is a szerződéskötés időpontjában hatályos jogszabályok az irányadók. Az MT rendelet hatálya alatt folyósított támogatás igénybevételének, felhasználásának jogszerűségét az akkor hatályos normák szerint kell megítélni, a közigazgatási hatósági döntést az MT rendeletre és végrehajtási normáira, a hatáskör tekintetében az Art. 72. § (6) bekezdésére kell alapítani.

2. A hatósági ellenőrzési eljárási cselekmények

5. § (1) A hatósági ellenőrzés keretében az eljárási cselekmények elvégezhetők közvetlenül, vagy – a Ket. 26. §-a szerinti feltételek fennállása esetén – belföldi jogsegély iránti megkeresés útján (1. függelék 101. számú iratmintája). Az ellenőrzés alapvetően az ügyben keletkezett iratok értékelésére terjed ki. A helyszíni ellenőrzés igényének felmerülése esetén alapvetően a helyi viszonyokat ismerő jegyzőt célszerű megkeresni és tőle belföldi jogsegély keretében kérni az eljárási cselekmény elvégzését, valamint az arról felvett jegyzőkönyv megküldését. A kormányhivatal azonban dönthet úgy is, hogy a helyszíni szemlét alapesetben is maga folytatja le. A Ket. 157/A. § (2) bekezdése szerint a megkereső hatóság megtéríti a belföldi jogsegély keretében megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült egyéb eljárási költséget. A költség kifizetésének menete megegyezik a végrehajtói költségtérítés, illetve a letét kifizetés menetével. Alapdokumentuma a megkeresett szerv vagy személy által kiállított és cégszerűen aláírt költségjegyzék.

(2) Ha a kormányhivatal végzi a helyszíni szemlét, a helyszíni ellenőrzésről az ellenőrzött ügyfelet értesíteni kell (1. függelék 102. számú iratmintája). A helyszíni ellenőrzést végző munkatárs részére megbízó levelet (1. függelék 103. számú iratmintája) is lehet adni, amellyel az ellenőrzöttnek igazolja magát. A helyszíni ellenőrzésről a jegyzőkönyv egy példányát a Ket. 57. § (3) bekezdése szerint a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi. A jegyzőkönyvet minden esetben meg kell küldeni a támogatottnak; akkor is, ha a hatóság az előzetes értesítést mellőzte. Ha a helyszíni szemlén jogsértés nem tapasztalható, akkor jegyzőkönyv helyett a Ket. 39. § (7) bekezdése értelmében elég egyszerűsített jegyzőkönyvet (1. függelék 104. számú iratmintája) készíteni, amit az ügyfél kérelmére a helyszínen át kell adni az ügyfélnek, vagy a részére az ellenőrzés befejezésétől számított 10 napon belül meg kell küldeni.

(3) A megkeresés a helyszíni szemle lefolytatásán túl más eljárási cselekmény elvégzése iránti kérelmet is tartalmazhat, pl. a jegyző által a támogatás visszafizetésének felfüggesztése tárgyában hozott határozatnak a kormányhivatal számára való megküldését, továbbá a támogatott személy, illetve együttköltöző családtag jegyzőkönyvbe foglalt meghallgatását lehet kérni. Figyelemmel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdésének l) pontjába foglalt rendelkezésre, a hitelintézet a hozzá intézett írásbeli megkeresés esetén az adatszolgáltatást banktitokra hivatkozással nem tagadhatja meg a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző kormányhivatallal szemben. A hitelintézetek – az általuk aláírt megállapodás, az R. 24. § (15) bekezdése, az R2. 10. § (9) bekezdése, a Létr. 17. § (4) bekezdése, valamint az Okr. 15. § (2) bekezdése szerinti szerződés VII. fejezetének 3. pontja szerint – a kormányhivatal által indított hatósági eljárás keretében hozzá intézett megkereséseknek eleget tesznek, az állami támogatás igénybevételére való jogosultságnak, illetve az eljárási szabályok betartásának a megállapítását elősegítik.

(4) Az ellenőrzés során – a bizonyítás, a tényállás megállapítása szempontjából – ügydöntő jelentősége lehet az erről készült feljegyzésnek, illetve jegyzőkönyvnek. A Ket. 93. §-a szerinti rendelkezésekből következően a hatósági ellenőrzés során jegyzőkönyvet kell felvenni. Egyszerűsített jegyzőkönyv csak a Ket. 39. § (7) bekezdése, illetve a Ket. 93. § (3) bekezdése szerinti körülmények, feltételek esetén és tartalommal készíthető.

3. A hatósági ellenőrzés lezárása

6. § (1) Ha a kormányhivatal az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél az MT rendeletben, az R.-ben, az R2.-ben, a Létr.-ben, az Okr.-ben, illetve a Kdtr.-ben foglalt rendelkezéseket megsértette, és az a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható

a) felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, 30 napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben felszólítja annak megszüntetésére, vagy

b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, akkor hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó, támogatás visszafizetése iránti eljárást, vagy

c) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

(2) A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pont szerint elsősorban az ügyfél együttműködési kötelezettségének körébe tartozó, alapvetően adminisztratív típusú mulasztások esetében indokolt eljárni. Az (1) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni, ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a támogatott az állami támogatást jogosulatlanul vette igénybe, vagy a támogatással szerzett lakást másnak átengedte, vagy más jogsértést követett el. Ebben az esetben a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet a támogatás visszafizetése iránti hatósági eljárás megindításáról szóló végzés mellékleteként kell a támogatottnak megküldeni. Az (1) bekezdés c) pontja alapján történő megkeresés alapvetően a saját intézkedési eszközök elégtelensége esetén indokolt.

(3) Ha a hitelintézet az R. 19. § (4) bekezdése, az R2. 7. § (3) bekezdése, a Létr. 3. § (1) bekezdés j) pontja vagy az Okr. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okból azért keresi meg a kormányhivatalt, mert a támogatott személy az ott meghatározott iratok bemutatása iránti kötelezettségét elmulasztotta, az első fokú lakástámogatási hatóság a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően jár el, s a támogatás visszafizetése iránti hatósági eljárást a jogszerű állapot (bejelentkezési kötelezettség teljesítése és az azt igazoló lakcímkártyák, továbbá az illetékelőleg kiszabásáról rendelkező határozatnak a hatóság számára való bemutatása) helyreállítása iránti felhívása eredménytelensége esetén indít. Ha a felhívás eredménnyel jár, a hatóság az ellenőrzést egyszerűsített jegyzőkönyvvel lezárja, az őt megkereső hitelintézetet a lakcímkártyák és illetékhivatali határozat egyszerű másolatának megküldésével tájékoztatja. A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásának feltétele, hogy a támogatás igénybevétele más vonatkozásaiban rendeltetésszerű, a támogatással megszerzett lakás a támogatott(ak) és együttköltöző családtagjaiknak az életvitelszerű lakhatását szolgálja.

II. Fejezet

Első fokú közigazgatási hatósági eljárás lakástámogatási ügyben

4. Az alkalmazott jogszabályok, hatáskör és illetékesség

7. § (1) A kormányhivatalnak az Art. 72. § (6) bekezdése, az R. 44. § (2) bekezdése, a Létr. 19. § (2) bekezdése, valamint az Okr. 17. § (2) bekezdése szerint, az R. 1. § (6) bekezdése, 18. § (13) és (15) bekezdése, 21. § (1), (11) és (12) bekezdése, az R2. 8. § (9) és (11) bekezdése, a Létr. 10. § (6) és (8) bekezdése, 15. § (1) bekezdése, 16. § (4) bekezdése, az Okr. 13. § (2) és (5) bekezdése, 15/A. §-a, valamint a Kdtr. 11. § (2) bekezdése, 12. § (4) bekezdése, 13. § (3) bekezdése, 13. § (6) bekezdése alapján folytatott hatósági eljárásában ellenőrzésnek akkor kell a lakástámogatási hatóság eljárását szükségszerűen megelőznie, ha a rendelkezésére álló iratokból az eljárás megindításáról kétséget kizáróan dönteni nem lehet.

(2) Ha a kormányhivatalnak nincs hatásköre az adott ügyben, a Ket. 22. § (2) bekezdés értelmében haladéktalanul, de legfeljebb a beadvány érkezésétől számított 8 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervhez kell az 1. függelék 201. számú iratmintája szerinti végzéssel az ügyet áttenni. Ebben az esetben az áttételt elrendelő végzést az iratokkal együtt tértivevényes postai küldeményként kell feladni. Az áttételről a beadvány feladója az áttételt elrendelő (1. függelék 201. és 202. számú iratmintája) végzés megküldésével, valamint az 1. függelék 203. számú iratmintája szerinti irat értelemszerű alkalmazásával értesül. A tértivevényen az „irat fajtája” pontnál fel kell tüntetni, hogy „áttétel”.

(3) A kormányhivatal büntetőügyben sértettként a követelését polgári jogi igényként bejelenti. Ha a bíróság az igényt más törvényes útra tereli, a lakástámogatási hatóság a támogatás visszakövetelésére a terhelttel szemben az Art. 72. § (6) bekezdésére alapított közigazgatási hatósági határozatot hoz.

5. Az ügyfél

8. § (1) Ügyfélnek minősül az is, akinek a terhére a lakástámogatási hatóság visszafizetési kötelezettséget állapít meg. A hitelintézet az állammal szerződő partner, nem minősül ügyfélnek, ezáltal az ügyfél jogai nem illetik meg.

(2) Ha a képviseletre való jogosultságot a hatóság vizsgálja, és hiánypótlás szükséges, arra az 1. függelék 204. számú iratmintája szerinti végzéssel kell az ügyfelet felhívni. Az 1. függelék 205. számú iratmintája szerinti végzéssel kell a feltételeket nem teljesítő személy meghatalmazottként való eljárását visszautasítani. A felhívás személyes eljárásra vagy új képviseletről való gondoskodásra az 1. függelék 206. számú iratmintája szerinti végzéssel bocsátható ki. A döntések címzettje akkor is az ügyfél, ha képviselő útján jár el.

(3) Ügygondnok kirendelése iránt az 1. függelék 207. számú iratmintája szerinti végzéssel kell intézkedni.

(4) A Ket. 40/B. §-a rendezi a Polgári Törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény (a továbbiakban: újPtk.) 2:38. §-a alapján a gyámhatóság által kirendelhető támogatónak a jogállását a közigazgatási hatósági eljárásban. A támogató kirendelése a nagykorú támogatott személy cselekvőképességét nem érinti.

6. Az eljárás megindítása, az ügyintézési határidő

9. § (1) Kérelemre indul a támogatásra és kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti eljárás az R. 18. § (13) bekezdése, az R2. 8. § (9) bekezdése, a Létr. 10. § (6) bekezdése, az Okr. 13. § (2) bekezdése, a Kdtr. 11. § (2) bekezdése alapján. Kérelemre indul továbbá az R. vagy a Létr. alapján folyósított támogatásból folyó visszafizetési kötelezettség felfüggesztése, az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzése iránti eljárás, valamint az elidegenítés következtében jelentkező visszafizetési kötelezettség alól mentesítő eljárás. Kérelmet (pl. költségmentesség vagy fizetési kedvezmény irántit) a hivatalból indult eljárásban is benyújthat az ügyfél, de e körülmény a hivatalból indított eljárást nem minősíti kérelemre indult eljárássá.

(2) Hivatalból indul:

a) a támogatás igénybevételének jogszerűségét vizsgáló eljárás [R. 1. § (6) bekezdése, 18. § (15) bekezdése, R2. 8. § (11) bekezdése, Létr. 10. § (8) bekezdése, Okr. 13. § (5) bekezdése, Kdtr. 13. § (2) bekezdése],

b) a támogatás visszafizetésének érvényesítése iránti eljárás [R. 20. § (8) bekezdése, 21. § (1) és (11) bekezdése, Létr. 4. § (5) bekezdése, 7. § (7) bekezdése, 13. § (5) bekezdése, 14. § (2) bekezdése és 16. § (4) bekezdése, Okr. 15/A. §-a, Kdtr. 12. § (3) bekezdése] és

c) a lakáscélú állami támogatással összefüggő állami követelés megfizetésére kötelező eljárás [Art. 72. § (6) bekezdése].

(3) Az eljárás indítását indokoló körülmény lehet: más hatóság (jegyző, nyomozati szervek) megkeresése, hitelintézet vagy magánszemély a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény alapján tett közérdekű bejelentése, saját ellenőrzés javaslata, hivatalos tudomásra jutás, a felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése (közigazgatási döntés felülvizsgálata vagy hatásköri vita során).

(4) A Ket. 29. § (3) és (8) bekezdései szerint az eljárás megindításáról az ügyfelet értesíteni kell az 1. függelék 208. számú iratmintája felhasználásával az első eljárási cselekmény elvégzésétől számított 8 napon belül

a) a támogatásra, kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti, kérelmére indult eljárásban a kérelmezőt csak akkor, ha kifejezetten kéri,

b) a hivatalból indult eljárásban főszabályként a támogatottat, továbbá

c) a hivatalbeli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet, ha kéri.

(5) A hatóság a hivatalból való eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére az eljárás megindításán túl a foganatosított hatósági intézkedésről tájékoztatja. Ez azonban nem az érdemi döntés megküldését, hanem szűkebb tartalmú tájékoztatást jelent, figyelemmel az adatvédelmi szabályokra is. A pénzügyi intézménynek az érdemi döntést abban az esetben kell megküldeni, ha az abban foglaltak végrehajtására jogszabály és/vagy szerződés kötelezi. A bejelentő személyt (szervet) az ügyféli jogosultságok nem illetik meg.

(6) Az ügyintézési határidő saját hibából való túllépése miatt az eljárási illetéket vagy meghatározott esetben a kétszeresét az ügyfélnek vissza, vagy a központi költségvetésnek meg kell téríteni. Az illeték visszafizetéséről külön végzéssel (1. függelék 209. számú iratmintája) kell rendelkezni, elszámolni pedig a saját bevétel terhére kell. Az ügyintézési határidő – a vezető intézkedésével – egy ízben, az első 21 nap letelte előtt további 21 nappal, kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetén 15 nappal meghosszabbítható (első fokon az 1. függelék 210. számú iratmintája, másodfokon az 1. függelék 211. számú iratmintája).

7. A kérelem és annak vizsgálata

10. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 31. § (2) és (5) bekezdéseit, továbbá a Ket. 159. § (6) bekezdését kell alkalmazni a jogerős büntető ítéleteket követően, ha több kötelezett ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek megindítását kérő (fellebbező) ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Az illetéket a követelt összeg alapulvételével, egyszer kell megfizetni. Az illeték bármelyik fellebbezőtől követelhető. Célszerű a beérkezett fellebbezések sorrendjében az illeték megfizetése iránti felhívást kibocsátani. A következő felhívás kibocsátásának nem előfeltétele az első felhívás eredménytelensége. Ha az összeg többszörösen érkezik be, akkor a visszatérítésről az Itv. 80. § (1) bekezdés g) pontján alapuló végzéssel kell dönteni. Ebben az esetkörben az illeték tekintetében költségmentesség nem engedélyezhető.

(2) Az R. 18. § (13) bekezdése, – az R. 20. § (4) bekezdéséből következően – az R. 20. § (1) bekezdése, az R2. 8. § (9) bekezdése, – az R2. 6. § (4) bekezdéséből következően – az R2. 6. § (3) bekezdése, a Létr. 9. § (2) bekezdése és 10. § (6) bekezdése, az Okr. 12. § (3) bekezdése és 13. § (2) bekezdése, valamint a Kdtr. 9. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerinti határidő jogvesztő. Érdemi vizsgálat nélküli elutasítással jár az is, ha a támogatás iránti kérelmet az állammal a tárgyban nem szerződött hitelintézethez nyújtják be [Okr. 12. § (1) bekezdése].

(3) Az utóbb született gyermekre tekintettel benyújtott támogatási (jóváírási) kérelem az igénylők részéről mindaddig benyújtható, amíg a – a támogatással csökkenthető – kölcsöntartozásuk fennáll. A támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem idő előtti, ha az igénylést a hitelintézet nem bírálta, nem utasította el. Hatósági ügynek nem minősül, támogatási feltételeknek való megfelelés iránti kérelemként nem kezelendő az a beadvány, amelyet a támogatott személy a támogatási szerződés megkötését követően nyújt be a lakástámogatási hatósághoz arra való tekintettel, hogy a hitelintézet vele szemben a szerződésben vállalt kötelezettség vagy feltétel elmulasztása, illetve nem teljesítése következtében szerződést bont vagy nem folyósít. Érdemi vizsgálat nélkül a kérelmet az egyik alapesetre kidolgozott, az 1. függelék 212. számú iratmintája szerinti végzés megfelelő alkalmazásával kell elutasítani.

(4) Ha érdemi vizsgálat nélküli elutasításra és áttételre nem került sor, és a kérelmező az eljárási illetéket nem rótta le, hiánypótlásra felhívó végzésben (1. függelék 213. és 214. számú iratmintája) kell felszólítani a kérelmezőt a jogszabályban meghatározott eljárási illeték megfizetésére. Ha a hatóság az eljárást valamely okból nem szüntette meg, és így illetékhiány merült fel, a leletet az 1. függelék 215. számú iratmintája szerint kell felvenni.

(5) A hiánypótlás iránti felhívás költségmentesség ügyében az 1. függelék 214. számú iratmintája szerinti végzéssel és az ahhoz csatolva az 1. függelék 216. számú iratmintája szerinti adatlappal történik. Az adatlapon a végzés számát hivatkozási számként fel kell tüntetni. Személyes költségmentesség az 1. függelék 217. számú iratmintája szerinti végzéssel engedélyezhető, a kérelem elutasításáról az 1. függelék 218. számú iratmintája szerinti végzés megfelelő alkalmazásával kell rendelkezni. A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendeletben nem érintett kérdésekben a jelen eljárásrendben a részletfizetésre megállapított szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az Itv. 33. § (2) bekezdés 22. pontja szerint tárgyánál fogva illetékmentes a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat.

8. Az eljárás megszüntetése és felfüggesztése

11. § (1) Az eljárás folytatására okot adó körülmény a továbbiakban már nem áll fenn pl. akkor, ha kiderül, hogy az eljárás alá vont tulajdonos mégis a lakásban lakik (korábban is életvitelszerűen ott lakott), nem idegenítette el a lakást, vagy az elidegenítés tekintetében visszaállította az eredeti állapotot, a tulajdonos személye nem változott. Megszüntetni az eljárást az 1. függelék 219. számú iratmintája szerinti végzés értelemszerű alkalmazásával kell.

(2) Hivatalból indult eljárásban nem lehet megszüntetni az eljárást arra hivatkozva, hogy a támogatott nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, mert ebben az esetben érdemben kell dönteni, illetve kizárólag csak más megszüntetési ok fennállása miatt kerülhet sor az eljárás megszüntetésére. Megszüntetni az eljárást az 1. függelék 220. számú iratmintája szerinti végzés értelemszerű alkalmazásával kell.

(3) A Ket. 32. § (1)–(2) bekezdései szerinti esetekben kötelező a lakástámogatási hatóság előtt folyó eljárás felfüggesztése (1. függelék 221. számú iratmintája), míg a Ket. 32. § (3) és (5)–(6) bekezdései szerinti esetekben a hatóság mérlegelheti a felfüggesztést. Az eljárás folytatásáról az 1. függelék 222. számú iratmintája szerinti végzéssel kell dönteni.

9. A támogatási ügy érdemi vizsgálata, a bizonyítási eljárás

12. § (1) A támogatási ügyre alkalmazandó hatályos jog és az állami igény fennállása megállapításához nélkülözhetetlen okiratokat minden esetben be kell szerezni.

(2) Hiánypótlásra (1. függelék 223. számú iratmintája) vagy nyilatkozattételre (1. függelék 224. számú iratmintája) a kérelemre indult eljárásban lehet végzéssel felszólítani a kérelmezőt. Ha a hivatalból indult eljárásban arra felhívott a rendelkezésére álló idő alatt a nyilatkozattételi jogával nem él, úgy a hatóság a rendelkezésére álló iratok alapján dönt.

(3) Azt a személyt, akinek a személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, idézni az 1. függelék 225. számú iratmintája szerinti végzéssel, a Ket. 46–48. §-aiba foglalt rendelkezések betartásával kell. Ha a döntéshez nincs elegendő információ, akkor intézkedni kell azok beszerzése iránt. Ha szükséges a támogatott személyt az 1. függelék 225. számú iratmintát használva meghallgatásra (tárgyalásra) idézni kell, és személyesen kell nyilatkoztatni az üggyel kapcsolatos tényekről, illetőleg, ha az eljárás megindítása után az ügyfél önként nyilatkozatot kíván tenni, akkor meg kell hallgatni, és erről az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell felvenni az 1. függelék 226. számú iratmintának megfelelően.

(4) A Ket. 26. §-a alapján, ha indokolt, belföldi jogsegélyt kérve, az 1. függelék 227. számú iratmintája szerinti átirattal meg kell keresni az ingatlan fekvése szerinti jegyzőt helyszíni szemle tartása végett, illetve az építésügyi hatóságot a nyilvántartásába tartozó adatok közlése iránt, vagy adatokat és iratmásolatokat lehet bekérni (1. függelék 228. számú iratmintája) az ingatlanügyi hatóságtól. Előbbieken túl a hiányzó iratok bekérhetőek a hitelintézettől.

10. A döntés és annak közlése

13. § (1) A támogatott ingatlan elidegenítése esetén a visszafizetés felfüggesztése iránti kérelmet végzéssel kell elbírálni. Az egységes eljárásban érdeminek az állam jelzálogjogának, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomnak az újabb ingatlanra való átjegyzése (illetve visszafizetendő költségvetési támogatás megállapítása) iránti döntés minősül, ezért határozatot kell hozni. Határozattal, érdemében kell rendelkezni a közvetlen átjegyzésről is.

(2) Az első fokú határozat:

a) megállapítja a jogosulatlan (jogszerűtlen) igénybevételt;

b) visszafizetésre kötelez;

c) a lakáscélú állami támogatással összefüggő állami követelést érvényesíti;

d) támogatásra, kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelemnek helyt ad;

e) elutasítja a támogatásra, kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelmet.

Az első fokú döntés a kérelem tárgyában vagy a hivatalból vizsgált lakástámogatási ügy érdemében határoz, és ezzel az első fokú eljárás befejeződik.

(3) Az eljárást befejező döntés közlése után a jogerő beálltát az 1. függelék 229. számú iratmintája alkalmazásával kell megállapítani. A jogerőről az 1. függelék 230. számú iratmintája szerinti értesítést kell küldeni az igénylő, illetve a támogatott részére.

(4) A kézbesítési vélelem beálltát az 1. függelék 231. számú iratmintája szerinti végzéssel kell megállapítani. A hirdetményi kézbesítésre az 1. függelék 232. számú iratmintája alkalmazandó.

(5) Hivatalból indult eljárásban hozott érdemi határozatot jogerő után a hitelintézetnek csak akkor kell megküldeni, ha jogszerűtlen/jogosulatlan igénybevétel megállapítása vagy a visszafizetést elrendelő határozattal záródó eljárás a hitelintézet bejelentése nyomán indult. A jegyzőnek mint kezdeményező hatóságnak az eljárást lezáró határozatot vagy végzést annak jogerőre emelkedése után tájékoztatásul kell megküldeni.

(6) Ha az eljáró hatóság a támogatási ügyet lezáró döntésében nem rendelkezett az eljárási illeték visszatérítéséről, akkor arra az 1. függelék 209. számú iratmintája szerinti végzéssel kell intézkedni.

11. Intézkedés az adók módjára való behajtásra

14. § Ha a támogatás visszafizetését elrendelő, jogerős határozatban közölt határidőre teljesítés nem történik, adók módjára történő behajtást kell kezdeményezni az 1. függelék 233. számú iratmintája szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően az állami adóhatóságnak a kötelezett lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye) szerint illetékes igazgatóságánál. Ha az előbbiek alapján az eljárásra illetékes adóztatási szerv nem állapítható meg, az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság az illetékes.

12. Eljárás jogorvoslatra

15. § (1) A fellebbezést a kormányhivatal megvizsgálja, és saját hatáskörben a következő döntéseket hozza meg:

a) érdemi vizsgálat nélkül elutasítja végzéssel, mert határidőn túl érkezett;

b) érdemi vizsgálat nélkül elutasítja végzéssel, mert nem a jogosulttól származik;

c) érdemi vizsgálat nélkül elutasítja végzéssel, mert önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányul;

d) elbírálja végzéssel a költségmentesség iránti kérelmet, ha azt a fellebbezéssel együtt, illetve legkésőbb a fellebbezési illeték megfizetésére általa tűzött határidőben nyújtották be;

e) érdemi vizsgálat nélkül elutasítja végzéssel, mert az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illetékfizetési kötelezettségének felhívás ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tett eleget, és költségmentességben sem részesült [Ket. 102. § (3b) bekezdése];

f) a fellebbezésnek megfelelően végzéssel kijavítja a határozatot és a végzést is, határozattal a határozatot, végzéssel a végzést módosítja vagy visszavonja (1. függelék 234. és 235. számú iratmintája);

g) elbírálja a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet végzéssel.

(2) A fellebbezést – ha a saját hatáskörben való döntés feltételei nem állnak fenn – a kormányhivatal az 1. függelék 236. számú iratmintája szerinti irattal terjeszti fel a másodfokú lakástámogatási hatósághoz.

(3) Ha az ügyfél a fellebbezést közvetlenül a másodfokú lakástámogatási hatóságként eljáró Magyar Államkincstár Központnak (a továbbiakban: Kincstár) küldi meg, akkor a Kincstár az első fokú eljárás iratainak a felterjesztése iránt a kormányhivatalt az 1. függelék 237. számú iratmintája szerinti felhívással keresi meg. A fellebbezést az összes irat beérkezése után bírálja el, majd az alábbi intézkedések valamelyikét teszi meg:

a) az első fokú döntést helybenhagyja (1. függelék 238. és 239. számú iratmintája),

b) az első fokú döntést megváltoztatja (1. függelék 240. és 241. számú iratmintája),

c) az első fokú döntést megsemmisíti (1. függelék 242. számú iratmintája),

d) az első fokú döntést megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az első fokon eljárt kormányhivatalt, végzéssel (1. függelék 243., 244. és 245. számú iratmintája),

e) az eljárást megszünteti (1. függelék 246. számú iratmintája).

(4) A másodfokú eljárás lefolytatása után az iratokat visszaküldi (1. függelék 247. számú iratmintája), és a másodfokú határozatot vagy végzést a kormányhivatal kézbesíti az érintetteknek (1. függelék 248. számú iratmintája).

(5) A keresetről, illetve végzés megtámadása esetén a kérelemről tájékoztatni kell a hitelintézetet, ha a jogerős döntést részére már megküldték. Ha a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését is kérik, a kormányhivatal a végrehajtási eljárást az erről való döntésig mellőzni köteles. Ha a kormányhivatal a jogerős közigazgatási döntést már átadta végrehajtásra az állami adóhatóságnak, akkor a keresetlevélről, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről az állami adóhatóságot is tájékoztatni kell.

(6) A bíróság döntését a kormányhivatal a szakmai irányító miniszternek tájékoztatásul megküldi.

III. Fejezet

A támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárás

13. Általános szabályok

16. § (1) A támogatási feltételeknek való megfelelés hatósági megállapítására benyújtott kérelemre indított eljárásban a hatóság által folytatott bizonyítás nem korlátozódhat a hitelintézeti elutasítás indokolásában megjelölt, az igénylő részéről a hitelintézet állítása szerint nem teljesített feltételre/feltételekre. Vizsgálni szükséges a jogszabály által meghatározott valamennyi lényeges feltételnek az igénylő általi teljesítését, és az érdemi döntés indokolásában azokra – egyenként – ki is kell térni.

(2) Ha a kérelem elkésett érdemi vizsgálat nélkül, az 1. függelék 212. számú iratmintája szerinti végzéssel el kell utasítani. Ha a hitelintézeti elutasítás átvételének napja kérdéses, arra vonatkozóan bizonyítást kell lefolytatni. Ha az átvétel pontos napja nem, csak valószínűsíthető időtartam alatti átvétel állapítható meg, a határidőt az időtartam utolsó napjától kell számítani.

(3) A támogatásra, illetve a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti, kérelemre indult eljárásban az igénylést elutasító hitelintézetet – hivatkozva a hatósági eljárás megindítására és az R. 18. § (13) bekezdésére, az R2. 8. § (9) bekezdésére, a Létr. 10. § (6) bekezdésére, az Okr. 13. § (3) bekezdésére vagy a Kdtr. 11. § (3) bekezdésére – kell az ügyben rendelkezésre álló iratok megküldése iránt megkeresni. Ezen kívül szükséges a hitelintézet adatok közlésére végzéssel való felhívása hatósági ellenőrzés [R. 1. § (6) bekezdése] vagy visszafizetés iránti hatósági eljárás [R. 18. § (15) bekezdése, R2. 8. § (11) bekezdése, Létr. 10. § (8) bekezdése, Okr. 13. § (3) bekezdése, Kdtr. 13. § (1) bekezdése] során is, mivel a megalapozott határozat meghozatalához általában szükség van olyan adatra (pl. támogatás folyósításának időpontja), amellyel a hitelintézet rendelkezik.

(4) A hitelintézet a kérelem kivizsgálásához az elutasítását megalapozó iratokat – a kormányhivatal megkeresésére (1. függelék 301. számú iratmintája) – 8 napon belül köteles megküldeni. Ha a többszöri megkeresés ellenére az ügyintézési határidő lejárta előtt a hitelintézet nem teljesíti a megkeresését, továbbá a Ket. 50/A. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállnak, az iratok lefoglalását végzéssel (1. függelék 302. számú iratmintája) el lehet rendelni. Ha szükséges, kivételes és indokolt esetben, hiánypótlásra az 1. függelék 223. számú iratmintában foglaltak szerint kell felhívni a kérelmezőt. Ha a kérelmező nem teljesíti a hiánypótlást, akkor az eljárás megszüntetéséről (1. függelék 220. számú iratmintája) vagy folytatásáról a Ket. 31. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell dönteni. A lefoglalás megszüntetéséről az 1. függelék 303. számú iratmintája szerinti végzéssel kell dönteni.

(5) A tényállás tisztázása után vagy helyt kell adni a kérelemnek az 1. függelék 304. számú iratmintája szerint vagy az 1. függelék 305. számú iratmintája szerint a kérelmet el kell utasítani. A határozatot először csak az ügyfélnek, a jogerőre emelkedés után a hitelintézetnek is meg kell küldeni tértivevénnyel.

14. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti támogatások

17. § (1) Az R. 18. § (13) bekezdése alapján a lakásépítési/-vásárlási kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződést kötött ügyfél a lakástámogatási hatósághoz fordulhat, ha a hitelintézet elutasítja a gyermekvállalás nem teljesítésének az R. 5/A. § (11) bekezdése vagy az R. 24. § (5) bekezdése szerinti igazolását. Az első fokú lakástámogatási hatóság az R. 5/A. § (11) bekezdése szerinti igazolást az 1. függelék 306. számú iratmintája szerinti határozattal elfogadja, a feltételek hiányában az elfogadás iránti kérelmet az 1. függelék 307. számú iratmintája szerinti határozattal elutasítja. Az R. 24. § (5) bekezdése esetén az elfogadó határozatot az 1. függelék 308. számú iratmintája, a kérelem elutasítását az 1. függelék 309. számú iratmintája szerint kell meghozni.

(2) Az R. 5/A. § (2)–(2d) bekezdéseiből következően abban az esetben, ha az igénylő házaspár a hitelintézet felszólítását követően sem tesz eleget a megelőlegező kölcsönszerződést kedvezménnyé alakító szerződéskötési kötelezettségének, a szerződés mégis – ráutaló magatartással – létrejön. Azokat a megelőlegező kölcsönszerződéseket kell határozattal átalakítani, amelyek 2008. június 30-át követően köttettek, mivel az R. csak ezen időponttól követeli meg a megelőlegező kölcsönszerződések lakásépítési kedvezményre vonatkozó szerződéssé átalakítását.

(3) A kormányhivatal:

a) a hitelintézeti értesítés kézhezvételét követően jelzi a Kincstár számára a gyermek adóazonosító jelének a határozatba foglalása iránti igényét,

b) az 1. függelék 310. számú iratmintája szerinti határozattal megállapítja a szerződés létrejöttét, majd

c) a határozat jogerőre emelkedését követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint illetékes járási földhivatalt a támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történő bejegyeztetése iránt, továbbá

d) az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről a kedvezménnyé alakító szerződés létrejöttét megállapító jogerős határozat megküldésével egyidejűleg értesíti a hitelintézetet.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell a gyermek és az édesanya természetes azonosítóit (név, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve). Ha a kormányhivatal megkeresése nyomán a miniszter azt állapítja meg, hogy a gyermek adószáma más hatósági nyilvántartásokban sem fellelhető, akkor a kormányhivatalnak a határozatot az adószám mellőzésével kell meghozni.

(5) Ha a pénzügyi intézmény, az ügyfelek által szabályszerűen aláírt támogatási szerződést tévesen további intézkedésre a kormányhivatalnak küldi meg, akkor a szerződés visszaküldésével egyidejűleg fel kell hívni a figyelmét az R. 24. § (6) bekezdésére, amely szerint csak az R. 5/A. § (2a) bekezdése szerinti a kivétel, minden más esetben a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi az állam javára a jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetését.

18. § (1) Az R. 5. § (7) bekezdése alapján az utólagos támogatásra való jogosultságot nem zárja ki, ha az utólag megszületett gyermek(ek) egyik szülője nem volt támogatott a korábbi támogatási szerződésben.

(2) Az utóbb született gyermekre tekintettel igényelhető támogatások folyósításának feltétele a gyermek élve születését bizonyító születési anyakönyvi kivonat hitelintézetnek való bemutatása. A támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítására indított közigazgatási hatósági eljárásban az élve születés megítélése tekintetében elsődlegesen

a) az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényre,

b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezéseire, valamint

c) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendeletre

kell figyelemmel lenni.

(3) Az R. 5. § (6) bekezdéséből következően önmagában a kölcsönszerződésből fennálló tartozás az utólagos fiatalok otthonteremtési támogatása (a továbbiakban: FOT) igénybevételére nem jogosít, szükséges hozzá a korábbi gyermekre már igénybe vett FOT is. Az utólagos FOT-ra való jogosultságot nem zárja ki, ha az utólag megszületett gyermek(ek) egyik szülője nem volt támogatott a korábbi támogatási szerződésben.

19. § (1) Az akadálymentesítési támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti hatósági eljárásban – figyelemmel az R. 10. § (2) bekezdésére – figyelembe kell venni a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját, az azonban a lakástámogatási hatóságot nem köti. Ha a hitelintézet a jogszabályi rendelkezés ellenére a MEOSZ álláspontját nem szerezte be, a lakástámogatási hatóságnak – a tényállás tisztázása érdekében is – azt meg kell tennie. Az akadálymentesítési támogatás az R. 2. § (1) bekezdésében foglaltakból következően közvetlen támogatásnak minősül, ezért az igény elbírálásakor az R. 9. §-ába foglalt sajátos feltételek mellett megfelelően alkalmazni kell az R. 2–4. §-ai szerinti közös feltételeket is.

(2) Az akadálymentesítési támogatás nyújtása iránti eljárásban mozgáskorlátozottnak az R. 1. § (4) bekezdés 14. pontja szerinti személy minősül, akadálymentesítés alatt az R. 1. § (4) bekezdés 15. pontjában megjelölt rendeltetésű munkákat kell érteni. Az R. 1. § (4) bekezdés 14. pontjában hivatkozott 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pontja jelöli ki a súlyos mozgáskorlátozott személyek körét. Az R. 9. § (8) bekezdése határozza meg a mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottság igazolásául elfogadható iratokat. A bekezdésben hivatkozott 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pontja vagylagos feltételeket sorol, tehát a joghatás kiváltásához legalább egynek kell teljesülnie. A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjai szerint a kérelemhez mellékelni kell a súlyos mozgáskorlátozottság, illetve egyéb fogyatékosság tényét igazoló,

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolatát,

b) az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 3. számú mellékletében meghatározott, hatályos igazolás másolatát vagy

c) a szakértői szerv által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos szakvélemény másolatát.

(3) A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pont ab) alpontja által felhívott Mr. 1. § (2) bekezdés rendelkezése szerint a betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó szakorvosa adja ki.

15. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet szerinti támogatások

20. § Abban az R2. 5. § (4) bekezdésében foglalt esetben, ha a kölcsön törlesztése során

a) a többgyermekes támogatott személy háztartásában élő eltartott gyermekek száma születés, örökbefogadás, hatósági vagy bírósági határozat alapján növekszik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése előtt vagy

b) a fiatal támogatott személy többgyerekessé válik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése előtt,

a kamattámogatást a folyósító hitelintézet értesítésétől számított második naptári hónaptól kezdődően a kölcsön futamidejéből hátralévő időszakra a magasabb gyermekszám alapján kell számítani. A gyermekszám növekedéséről a folyósító hitelintézetet az adós kérelmére a Kincstár – hasonlóan a gyermekvállalás teljesítésének bejelentéséhez kapcsolódó eljárásához – a családtámogatási adatbázisban szereplő adatok alapján elektronikusan vagy az adós a személyazonosító igazolvány (vagy a születési anyakönyvi kivonat), illetve az örökbefogadást, illetve a bírósági elhelyezést bizonyító okiratok bemutatásával, írásban értesíti.

16. A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet szerinti támogatások

21. § (1) A folyósított támogatás igénybe vett támogatásnak minősül, valamint a gyermek, akire tekintettel a támogatást folyósították, támogatással érintettnek minősül akkor is, ha a lakáscél megvalósítását követően a támogatott személyek a támogatás összegét önként visszafizették. A hitelintézet által folyósított támogatás csak akkor nem minősül az állam által nyújtott támogatásnak, ha azt a lakáscél megvalósítását megelőzően fizetik vissza.

(2) A Létr. szerinti támogatás igénybevételét nem zárja ki, ha az adott gyermekre tekintettel az igénylők korábban az R2. szerinti kamattámogatást igénybe vették.

(3) A kormányhivatal az 1. függelék 311. számú iratmintája szerinti határozatban intézkedik a tervezett energetikai minősítési osztálynak megfelelő támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése, továbbá az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra a törölt jelzálogjog ranghelyén történő bejegyeztetése iránt.

(4) Ha a fiatal házaspár megelőlegezett lakásépítési támogatást igényel, akkor – a hitelintézet felé bemutatás céljából – a kérelmükre a kormányhivatal igazolást (1. függelék 312. számú iratmintája) ad ki arról, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján az igénylő lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik [Létr. 9. § (4) bekezdése]. Az igazolás az aláírás napjától számított 60 napig használható fel. Ha a kérelmező kölcsönszerződéssel rendelkezik, az igazolás kibocsátását a kormányhivatal az 1. függelék 313. számú iratmintája szerinti levéllel megtagadja.

(5) A kormányhivatal az igazolást a LAKTAM online lekérdező alrendszere (LINA) alkalmazásával adja ki, amelyhez az igénylők adószámát is be kell kérni. Az igazolás kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmezőnek fizetnie nem kell. A szolgáltatott adatot az ellenkező bizonyításáig hitelesnek kell tekinteni.

17. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti támogatások

22. § Az otthonteremtési kamattámogatás a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe. E korlátozás nem zárja ki, hogy az a személy is igényeljen az Okr. alapján kamattámogatással nyújtható kölcsönt, aki az R. vagy az R2. szerint már igénybe vett támogatott kölcsönt.

IV. Fejezet

A lakáscélú támogatással összefüggő állami követelés megfizetésére kötelező közigazgatási hatósági eljárás

18. Általános szabályok

23. § (1) Az eljárás hivatalból indul. A hatáskör és illetékesség megállapítása után az eljárás megindításáról szóló végzéssel az ügyfél az 1. függelék 208. számú iratmintája szerinti értesítésével elindul az érdemi eljárás, amelynek során tisztázni kell a tényállást.

(2) A tényállás tisztázása után érdemben a következők szerint kell dönteni:

a) határozattal meg kell állapítani a kötelezettséget (az 1. függelék 401., 402. és 403. számú iratminták szerinti határozattípusok alapján) vagy

b) végzéssel (1. függelék 404. számú iratmintája) az eljárást meg kell szüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszűnt [Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja].

(3) Több támogatott esetén, ha a támogatottak egyike időközben elhunyt, akkor az eljárást a Ket. 31. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással csak az elhunyt támogatott személy vonatkozásában kell megszüntetni. A többi támogatottal szemben a támogatás reá jutó hányada tekintetében kell folytatni az eljárást.

(4) Az igénybevétel jogszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának vizsgálatára indított hatósági eljárásban – figyelemmel arra, hogy a támogatás nyújtása szerződés alapján történt – a jogkövetkezmény, a visszafizetésre kötelezés alkalmazásának feltétele a lakástámogatási hatóság részéről annak megállapítása, hogy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ebből kifolyólag az érdekkörében felmerült ok miatt szabálytalan az igénybevétel. Előbbiekből következően nem megalapozottan történik a támogatás visszafizetésének elrendelése, ha a közigazgatási eljárásban nem vizsgálja a hatóság, hogy a támogatott a tőle elvárható gondossággal járt-e el, a támogatás igénybevétele az érdekkörében felmerült ok miatt jogszerűtlen-e, a fennálló helyzet a támogatott személy szerződésszegő magatartására vezethető-e vissza. A tényállás feltárásához minden esetben tisztázni kell a támogatás folyósításának körülményeit (az alkalmazandó hatályos jog megállapításához a kérelem benyújtásának napját, a szerződéskötés időpontját, a folyósító hitelintézetet, a folyósított támogatás összegét, a támogatott ingatlan helyrajzi számát és természetbeni címét, az állami igény tartamát meghatározó adatokat, az építkezés befejezésének szerződésben vállalt határidejét stb.) a támogatott személy által szerződésben, illetve a támogatás igénylésének hitelintézeti iratanyagához tartozó nyilatkozatokban vállalt kötelezettségeket, feltételeket.

(5) Ha a támogatást építkezéshez nyújtották és a támogatott személy a használatbavételi engedélyt nem szerezte be, valamint a hitelintézet nem mondta fel a szerződést, az állami igényt a bejegyzett jelzálogjogra alapítottan kell érvényesíteni. Ha az építmény használatbavételéhez az újabb szabályozás szerint engedély nem szükséges, akkor az építtetőnek azt kell bizonyítania, hogy eleget tett az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 54. §-ában foglaltaknak, kezdeményezte a tudomásulvételi eljárást.

(6) A határozatot jogerő (Ket. 73/A. §-a) után tájékoztatásul meg kell küldeni az érintett hitelintézetnek (1. függelék 405. számú iratmintája), ha a jogosulatlan igénybevétel megállapítása az ő közreműködésével történt. A Ket. 29. § (8) bekezdése szerint a hivatal indítandó eljárást kezdeményező személyt vagy szervet (pl. jegyző, nyomozóhatóság) kérelmére az eljárás megindításáról, valamint a foganatosított hatósági intézkedésről kell tájékoztatni (1. függelék 406. számú iratmintája). Ha a határozat jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik, akkor az iratot el kell látni a jogerőre emelkedést megállapító záradékkal. A határozat közlése után célszerű az ügyiratot 30 napos határidőbe helyezni, amelynek lejárta után – ha fellebbezés korábban nem érkezik – megállapítható, hogy milyen további intézkedésre van szükség.

(7) Ha a határozat jogerős, és a támogatás visszafizetésére kötelez, akkor – az informatikai támogatásra támaszkodva – meg kell győződni róla, hogy határidőre történt-e teljesítés, és ha nem, akkor a kormányhivatal a követelés behajtását az állami adóhatóság lakcím szerint illetékes igazgatóságára átteszi az 1. függelék 233. számú iratmintája szerinti behajtási kérelem és a záradékkal ellátott jogerős határozat csatolásával.

19. Eljárás hitelintézeti bejelentés nyomán

24. § (1) A hitelintézet a közvetlen támogatások utolsó részfolyósítását követő egy éven belül ellenőrzi, hogy a támogatott a kötelezettségvállalását teljesítette-e, pl. bemutatta-e lakcímkártyát, a vagyonszerzési illetékelőleg kiszabásáról rendelkező határozatot, a használatbavételi engedélyt. Ha a kötelezettségvállalás nem teljesült, az iratok megküldésével a hitelintézet tájékoztatja a kormányhivatalt. Ebben az esetben a kormányhivatal 30 napos határidővel – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel, ami a támogatás igénybevétele jogszerűségének vizsgálata és/vagy a támogatás visszafizetése lehet – felszólítja a támogatottat a lakcímkártya, a vagyonszerzési illetékelőleg kiszabásáról szóló határozat, illetőleg más, jogszabály által előírt irat, tanúsítvány bemutatására. A Ket. 93. § (3) bekezdése alapján a kötelezettség teljesítése esetén az ügy a Ket. 39. § (7) bekezdése szerinti egyszerűsített jegyzőkönyvvel lezárható.

(2) Ha a támogatott az (1) bekezdés szerinti felhívást nem teljesíti, az R. 18. § (15) bekezdésében, az R2. 1. § (4) bekezdésében, a Létr. 10. § (8) bekezdésében, az Okr. 4. § (2) bekezdésében és a Kdtr. 13. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörével élve a kormányhivatalnak hatósági ellenőrzést kell végezni. Ennek során nem csak azt kell vizsgálni, hogy a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál-e a támogatással szerzett lakás, hanem azt is, hogy a támogatás igénybevétele jogszerű volt-e, illetve volt-e egyéb jogszabálysértés (pl. átadás harmadik személynek használatra), ami a visszafizetést megalapozza. Az ellenőrzés megállapításaihoz képest dönt a hatóság a támogatás visszafizetése iránti közigazgatási eljárás megindításáról [Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja]. Az ellenőrzés és visszafizetés iránti eljárás lefolytatására az általános – ideértve az ügyfél értesítésére, hiánypótlásra, jogsegélykérésre, bizonyításra vonatkozó – szabályokat kell alkalmazni. Ha megállapítható, hogy a támogatást jogosulatlanul vették igénybe akkor az 1. függelék 401. számú iratmintája szerinti határozatban az igénybe vett támogatás – az igénybevétel napjától számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdés [az Okr., a Létr., a Kdtr. alkalmazásakor a Ptk. 301. § (1) bekezdése, az újPtk. 6:48. §-a] szerint számított, késedelmi pótlékkal növelt – összegének visszatérítéséről kell intézkedni. Ha jogszerűtlen felhasználás történt, akkor az 1. függelék 402. és 403. számú iratmintáit felhasználva kell érdemben határozni.

(3) A hitelintézet más, szerződésszegésnek is minősülő esetekben [a korábban felvett támogatott hitelt nem fizette vissza 360 napon belül a támogatott vagy a hitelintézet visszavonta a támogatást az R. 19. § (2) bekezdése, 20. § (8) bekezdése, az R2. 2. § (11) bekezdése, a Létr. 3. § (1) bekezdése, 4. § (5) bekezdése, 7. § (7) bekezdése, 13. § (5) bekezdése, az Okr. 14. § (3) bekezdése és 15/A. §-a, a Kdtr. 12. § (3) bekezdése szerint, illetve a támogatott nem teljesített, vagy határidőn túl jelentette be a gyermek megszületését, a házasság felbontását, a gyermekvállalás nem teljesítésének az R. 24. § (5) bekezdése vagy a Létr. 7. § (4) bekezdése szerinti okát] is bejelentéssel élhet a kormányhivatalhoz, amelynek alapján a támogatás visszafizetése iránt hivatalból kell intézkedni. A hatósági hatáskör gyakorlását meg kell előzze, illetve meg kell alapozza a hitelintézetnek az állammal kötött megbízási szerződésből, továbbá a támogatási szerződésből folyó kötelezettségének teljesítése, a szerződésszegésre meghatározott polgári jogi jogkövetkezmények alkalmazása.

(4) Ha az igénylő házaspár a vállalt, de meg nem született gyermekkel összefüggésben 2013. január 1-jétől keletkezett fizetési kötelezettségének 90 napot meghaladóan nem tesz eleget, és az állami követelésből eredő hátralék összege meghaladja a havi törlesztőrészlet háromszorosát, a hitelintézet 30 napon belül az ügy iratainak megküldésével értesíti a kormányhivatalt, amely – az 1. függelék 407. számú iratmintája szerinti hatósági határozattal – intézkedik a követelés visszafizetése iránt [R. 5/A. § (8a) bekezdés]. A kormányhivatal előzetesen megvizsgálja, hogy a hitelintézet által átadott adatok alapján megvalósult-e az R. 5/A. § (8a) bekezdésében foglalt tényállás. Ha igen, akkor meg kell vizsgálnia a hitelintézettől érkezett dokumentumok adattartalmának részletezettségét, figyelemmel arra, hogy a megelőlegező kölcsön esetében a hitelintézet által az állami költségvetésből lehívott ellenszolgáltatások összege ügyleti kamatból, kezelési költségből és kiegészítő kamattámogatásból áll. Abban az esetben is, ha a hitelintézet mindhárom adatot vagy még egyéb folyósított költségeket is közöl, kizárólag az ügyleti kamat és a kezelési költség összegére vonatkozóan történik a késedelmi kamat számítása, a továbbiakban ez az összeg tekintendő tőkeösszegnek. Ha a hitelintézet a folyósítási adatokat (azaz az ügyleti kamat és kezelési költség költségvetésből való igénybevételét) nem megfelelő bontásban adta meg, (pl. nem az igénybevétel napjától), vagy az átadott iratok alapján az R. 5/A. § (8a) bekezdésében foglalt feltételek megléte nem ellenőrizhető, a kormányhivatal bekéri a hitelintézettől a megelőlegező kölcsönszerződés alapján az államtól lehívott, az R. 13. § (3) bekezdésében meghatározott kiegészítő kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatások összegét, továbbá minden olyan információt, amely a tényállás megállapításához szükséges. A határozatban fizetési kötelezettségként a fennálló tőketartozás összegét, a Ptk. vagy az újPtk. szerinti kamat összegét és a meg nem fizetett R. 13. §-a szerinti kamat összegét kell előírni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni az R. 5/A. § (13) bekezdése (IVF kezelésről kiállított igazolás késedelmes benyújtása) szerint keletkező állami követelés érvényesítése [R. 5/A. § (13a) bekezdése] érdekében is. Hatásköri rendelkezésként az Art. 72. § (6) bekezdésére is hivatkozni kell. A megalapozott döntéshez a hitelintézettől akár pótlólagos megkereséssel is be kell kérni minden olyan iratot, bizonylatot, amely alátámasztja, hogy részéről a követelés érvényesítéséhez szükséges lépéseket megtette, ideértve azt is, hogy a hitelintézet a szerződés felmondásával a követelést lejárttá tette.

(6) Az Okr. 15/A. § d) pontja szerint, ha a támogatott személy az új lakás vásárlási, építési, illetve korszerűsítési (bővítési) célú otthonteremtési kamattámogatás esetén a legalább 50%-os tulajdoni hányad megszerzése, a tényleges lakóhely létesítése és a használatbavételi engedély bemutatása iránti kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az otthonteremtési kamattámogatást a hitelintézet visszavonja, és a támogatott személy a már igénybe vett kamattámogatást az igénybevétel napjától esedékes kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Ha a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt, és az állami igény érvényesítéséhez szükséges további intézkedésre megküldi a támogatási ügy iratait. Ha a hitelintézet jelzése a bizonyítási eljárásban alátámasztást nyer, akkor az első fokú lakástámogatási hatóság az állami támogatást az 1. függelék 408. számú iratmintája szerinti határozattal visszaköveteli.

25. § Ha az állami igény érvényesítése azért hiúsul meg, mert a hitelintézet a kapcsolódó kötelezettségeinek nem tett eleget, a hitelintézetnek az R. 18. § (5) bekezdése, az R2. 8. § (2) bekezdése, a Létr. 10. § (2) bekezdése, az Okr. 12. § (5) bekezdése, illetve a Kdtr. 14. § (1) bekezdése szerinti felelőssége felvetése érdekében a kormányhivatal a támogatási ügy iratait a Kincstárnak megküldi, a tényállást, illetve a kapcsolódó álláspontját kifejti.

20. Eljárás hatósági megkeresésre a büntetőügy terheltjével szemben

26. § (1) A bűncselekmény folytán csalással felvett lakáscélú állami támogatás terheltjével szembeni visszakövetelésnek az Art. 4. § (2) bekezdésébe foglaltak alapján van helye, figyelemmel az Art. 72. § (5)–(6) bekezdéseire is. A nem támogatott terhelt felelőssége a támogatott személlyel egyes bírósági ítéletek szerint egyetemleges, mások szerint az Art. 35. § (2) bekezdés e) pontja szerinti mögöttes felelősség. Előbbiekből következően a lakástámogatási hatóság a nem támogatott terheltet egyetemlegesen kötelezi, mögöttes felelősséget megállapító bírósági döntés esetén azonban a terhelt visszafizetésre való kötelezése iránt csak abban az esetben intézkedhet, ha a támogatást jogosulatlanul felvevő személyt visszafizetésre kötelezte, majd az adók módjára történő behajtás eredménytelenül zárult.

(2) A kormányhivatal a támogatottat visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésével egy időben, vagy – ha a támogatottat kötelező közigazgatási döntés jogerőre emelkedése időpontjában a büntetőügyben jogerős ítélet még nem született – az ítélet kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül a büntetőügy terheltjét a mögöttes felelősségéről, annak mikéntjéről az 1. függelék 409. számú iratmintája szerinti tértivevényes levéllel tájékoztatja.

21. Eljárás a jegyző megkeresése nyomán

27. § (1) Az R. 2012. szeptember 18-ig hatályos 21. § (10) és (12) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseiből következik, hogy ha a meghatározott elidegenítési tilalmi idő lejárta előtt a támogatott az R. 21. § (1) bekezdésében felsoroltakról foglaltakról a jegyzőnek nem vagy késve tesz bejelentést, akkor az állam javára visszafizetési kötelezettsége keletkezik.

(2) A jegyző megkeresése alapján a kormányhivatal az 1. függelék 402. vagy 403. számú iratmintája szerinti határozatában kötelezi a támogatást igénybe vevőt a támogatás Ptk. 232. §-a szerinti kamattal növelt összegének visszafizetésére.

(3) Ha a támogatott lakás tulajdonosa az R. 21. § (10) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tesz, ugyanakkor a támogatás visszafizetésének felfüggesztését a jegyzőtől nem kéri, az első fokú hatóság az R. 21. § (11) bekezdésében foglaltak alapján határozattal kötelezi a számára ténylegesen folyósított támogatás visszafizetésére.

22. Eljárás a kormányhivatal előtti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén

28. § (1) Ha a meghatározott elidegenítési tilalmi idő lejárta előtt a támogatott a kormányhivatalnak nem vagy késve tesz bejelentést (1. függelék 410–414. számú iratminták), akkor a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének vagy a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számítva a Ptk. 301. § (1) bekezdése (az újPtk. 6:48. §-a) szerinti késedelmi kamattal növelten terheli. Ha a bontásnak, eltérő hasznosításnak, a támogatott ingatlan elhagyásának napja pontosan nem állapítható meg, akkor a kamatfizetés kezdőnapja az a nap, amelytől a jogkövetkezmény alkalmazását indokoló állapot bizonyíthatóan fennáll, illetve a magatartást tanúsítják. A kamatfizetés kezdőnapja a hatóság hivatalos tudomás szerzésének napja, ha a fentiek szerinti megállapítások megalapozottan nem tehetők.

(2) Ha a támogatott lakás tulajdonosa az R. 21. § (3) bekezdése, illetve a Létr. 16. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tesz, ugyanakkor az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzését nem kéri, a támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú hatóság az R. 21. § (5) bekezdése, illetve a Létr. 16. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, az 1. függelék 402. számú iratmintája szerinti határozat értelemszerű alkalmazásával kötelezi a számára ténylegesen folyósított támogatás összegének visszafizetésére. A bejelentési kötelezettség határidőben történő teljesítéséhez a jogalkotó kamatfizetési kötelezettséget nem rendelt. A kormányhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódó, a Létr. 16. § (1) bekezdése szerinti igazolást (1. függelék 415. számú iratmintája) abban az esetben állítja ki, ha a támogatott személy eladó a lakásépítési támogatás összegét visszafizette. Ha a ténylegesen folyósított támogatási összeg kérdéses, akkor annak tisztázására a kormányhivatal a folyósító hitelintézetet keresi meg.

(3) Ha a támogatott személy lakásának egy részét idegeníti el, a támogatás összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni [R. 21. § (8) bekezdése; Létr. 14. § (4) bekezdése]. Ez esetben a tényleges visszafizetést követően az első fokú lakástámogatási hatóság az 1. függelék 416. számú iratmintája szerinti határozatban intézkedik a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ranghely fenntartással való töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történő be(vissza)jegyeztetése iránt. A lakásban meglévő teljes tulajdon egy részének vagy a meglévő tulajdoni hányad egy részének elidegenítéséhez a visszafizetési kötelezettség felfüggesztésének lehetősége nem kapcsolódik.

(4) A válást és a házastársi vagyonközösség megosztását követően egyetemleges kötelezésnek nincs helye, kivéve ha mindkettőjük terhére a bíróság ítéletben vagy az ügyészség megrovás alkalmazása mellett határozatban a lakástámogatással kapcsolatos visszaélést, bűncselekmény elkövetését állapítja meg. A követelés egyetemlegességét azonban nem érinti, ha a támogatott házaspár a visszafizetésre/részletfizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedését követően, de a befizetési kötelezettségük teljesítését megelőzően vagy a követelés állami adóhatóságnak történő átadását követően válik el. Az előbbieket a volt élettársakra is megfelelően alkalmazni kell.

(5) A támogatott személy tartós, de nem végleges külföldi munkavállalásával – feltéve hogy a támogatott személynek és az együttköltöző családtagjainak változatlanul a támogatott (illetve egy esetleges korábbi átjegyzés során annak helyébe lépett) ingatlan a bejelentett lakóhelye – az R. 21. § (3) bekezdés c) pontja szerinti helyzet önmagában nem jön létre, tehát a támogatott személyt a bejelentési, továbbá a visszafizetési kötelezettség nem terheli. A külföldi munkavállalással nem érintett együttköltöző családtagoknak (ideértve a további támogatott személyt is) azonban az életvitelszerű ott lakását változatlanul a támogatással megszerzett ingatlannak kell biztosítania. A tartós, de nem végleges külföldi munkavállalás megállapításának feltétele, hogy a támogatott személy(ek) és a vele együttköltöző családtagok közül legalább egy személy életvitelszerűen a támogatott ingatlanban él.

23. A megelőző helyzet visszaállítása

29. § Ha a támogatott ingatlan eladására kötött szerződést a felek a felfüggesztés tartama alatt visszaható hatállyal felbontják, a megelőző helyzetet kell visszaállítani. A letét visszaszolgáltatásának azonban feltétele, hogy a támogatott ingatlanra az állam javára a jelzálogjogot, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat az első fokú lakástámogatási hatóság a felfüggesztést megszüntető határozatával az ingatlan-nyilvántartásba visszajegyeztesse. A megelőző helyzet visszaállításának feltétele, hogy változatlanul a támogatott ingatlan biztosítsa a támogatott személy(ek) és együttköltöző családtagjai(k) életvitelszerű lakhatását.

24. Részletfizetés engedélyezése

30. § (1) A részletfizetés iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről a kötelezettet a támogatás visszafizetéséről rendelkező határozatban tájékoztatni kell. Ha a házasfelek vagy élettársak a visszafizetésre kötelező határozat egyetemleges adósai, az egyikük által benyújtott részletfizetési kérelmet úgy kell tekinteni, mintha együttesen nyújtották volna be, kivéve ha – legkésőbb a fizetési kedvezmény iránti kérelmet elbíráló döntés jogerőre emelkedése napjáig – hitelt érdemlően igazolják, hogy időközben közöttük a házastársi [R. 21. § (7a) bekezdése; Létr. 14. § (3a) bekezdése] vagy élettársi közösség megszakadt.

(2) Részletekben való teljesítést abban az esetben lehet engedélyezni, ha a részletfizetési kérelmet benyújtó kötelezett és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók:

a) egy főre jutó, havi nettó átlagjövedelme nem éri el az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, és

b) más lakástulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkeznek.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel esetében figyelmen kívül kell hagyni az ötven százalékos tulajdoni hányadot el nem érő és a kétmillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést lakóingatlanban, legfeljebb egy lakóingatlan tekintetében. A (2) bekezdés b) pontja szerinti ingatlannal kapcsolatos feltételekre vonatkozóan – ha az nem ellentétes az eljáró hatóság által ismert, vagy a köztudomású tényekkel – az ügyfélnek a kérelmében tett nyilatkozata az irányadó. Kétség esetén az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kötelezett adó- és értékbizonyítvánnyal igazolja az ingatlan forgalmi értékét.

(4) Részletfizetést lehet engedélyezni – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – annak a kötelezettnek is, aki a kérelem benyújtásakor

a) aktív korúak ellátására jogosult, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, valamint aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevel, vagy saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

b) pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott, vagy

c) hajléktalan személy, vagy

d) menekült, menedékes, illetve a menekültként vagy oltalmazottként való elismerését kérő vagy menedékesként való elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.

(5) Kivételes esetben – a kötelezettnek a 32. § (4) bekezdése szerinti, alátámasztott nyilatkozata alapján – a teljesítésre részletfizetés engedélyezhető akkor is, ha a (2)–(4) bekezdésekbe foglalt feltételek nem, vagy csak részben állnak fenn, de az eljáró lakástámogatási hatóság az ügyfél egyéb, különös méltánylást érdemlő körülményeinek (katasztrófahelyzet, betegség, egyéb vis maior események) figyelembevételével megállapítja, hogy az ügyfél és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.

31. § (1) Érdemben el kell bírálni az állami adóhatósághoz a végrehajtási eljárás tartama alatt benyújtott, az állami adóhatóság által hatáskör hiányában [Art. 161. § (9) bekezdése] a kormányhivatalhoz áttett részletfizetési kérelmet is.

(2) Ha a kötelezett a kérelmét a végrehajtási eljárás tartama alatt nyújtja be, az eljáró hatóság értesíti az állami adóhatóságot az adók módjára való behajtás szüneteléséről, egyben megkeresi a már behajtott és a még fennálló tartozás közlése iránt (1. függelék 417. számú iratmintája). Ha az eljáró hatóság a részletfizetés iránti kérelemnek helyt ad, az állami adóhatóságot tértivevényes levéllel tájékoztatja a végrehajtási eljárás szüneteléséről (1. függelék 418. számú iratmintája). A részletfizetési kérelem jogerős elutasítása esetén az eljáró hatóság az állami adóhatóság illetékes szervénél kezdeményezi az adók módjára való behajtás folytatását (1. függelék 419. számú iratmintája).

(3) Ha a kötelezett a részletfizetés iránti kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül, az 1. függelék 420. számú iratmintája szerinti végzés alkalmazásával és az 1. függelék 421. számú iratmintája szerinti adatlappal – megfelelő határidő megjelölésével – hiánypótlásra hívja fel. Az adatlap 3.3. pontja szerinti jövedelmeket terhelő rendszeres kiadások alatt a kérelmező által számlával vagy egyéb irattal igazolt gyerektartásdíjat, lakástörlesztést, gépjárműhitel törlesztőrészletét, közüzemi díjakat, betegség miatti költségeket stb. kell érteni.

(4) Hiánypótlás elrendelése nem szükséges, ha a kötelezett a lakástámogatási ügyében folytatott közigazgatási hatósági eljárás során személyes költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be, és a kérelméhez csatolt nyilatkozatok és iratok alapján a részletfizetési kérelme érdemében eldönthető.

32. § (1) Ha a részletfizetésre való jogosultságot a jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatával kell megállapítani, a kötelezettnek a részletfizetés iránti kérelméhez csatolnia kell:

a) a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói lakcímkártyájának másolatát, a 30 napnál nem régebbi, utolsó 3 havi nettó jövedelemről szóló munkáltatói igazolását,

b) nyugdíjas esetén a nyugdíjas törzskártya (igazolvány) másolatát, továbbá a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy – a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén – az utolsó havi bankszámlakivonatot,

c) vállalkozók esetében az állami adóhatóság által kiállított előző évi nettó jövedelemről szóló igazolást.

(2) Ha a kötelezettnek, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjnak) nem minősülő jövedelme van (ideértve ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan bérbeadás, kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot a kérelméhez és/vagy a hiánypótlási eljárásban számára megküldött adatlaphoz csatolni.

(3) Ha a kötelezettnek, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozónak nincs munkáltatója, és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor a kötelezett a kérelmében vagy a hiánypótlási eljárásban számára megküldött adatlapon nyilatkozik e tényről.

(4) A kötelezett a kérelmében és/vagy a hiánypótlási eljárásban számára megküldött adatlapon a jövedelemigazoláson túl további olyan körülményeket tárhat fel, amelyek alapján az eljáró hatóság a 30. § (2)–(4) bekezdésében foglaltaktól függetlenül részletfizetést engedélyezhet részére. Az eljáró hatóság a kötelezettet az általa megjelölt körülményeket hitelesen alátámasztó iratok, igazolások becsatolására hívhatja fel, továbbá a megjelölt körülmény alátámasztására illetékes hatóságot, szervet, intézményt megkeresheti.

(5) A fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásának nem akadálya, ha a kérelmező nem jelöli meg a részletfizetés futamidejét, illetve a kért részletek összegét. Ilyen esetben – helyt adó döntésnél – az eljáró hatóság a rendelkezésére álló információk alapján határozza meg a törlesztőrészleteket és azok esedékességét.

33. § (1) A részletekben való teljesítést az eljáró hatóság a kötelezett adóazonosító jelét is tartalmazó, az 1. függelék 422. számú iratmintája szerinti végzéssel, jelen eljárásrendben foglaltak szerint engedélyezheti. Ha a kötelezettnek a végrehajtható határozattal elrendelt kamatfizetési kötelezettsége is fennáll, a részletfizetést engedélyező végzésben a visszafizetendő támogatási összeget és járulékait külön is fel kell tüntetni, a kötelezettnek azonban egy összegben kell az egyes részleteket teljesítenie. A feltételek hiányában a hatóság a kérelmet az 1. függelék 423. számú iratmintája szerinti végzéssel elutasítja.

(2) A részletfizetést engedélyező végzésben meg kell jelölni:

a) a teljesítésre rendelkezésre álló hónapok számát,

b) a teljesítendő részletek összegét 1000 forintra kerekítve azzal, hogy ha a visszafizetendő összeg nem osztható maradéktalanul a hónapok számával, a maradék összeg az utolsó részlet során esedékes,

c) az első törlesztőrészlet befizetésének esedékességét, amely a döntés kiadmányozását követő második hónap 15. napja legyen, míg a további részleteknél a teljesítésre rendelkezésre álló határnapként minden hónap 15. napját.

(3) Ha a támogatott személy a részletfizetés iránti kérelmét az őt visszafizetésre kötelező határozat meghozatalát megelőzően nyújtja be, az eljáró hatóság a kérelemről az eljárást lezáró határozatában dönt (1. függelék 424. számú iratmintája).

(4) A kötelezettnek a részleteket banki átutalással, a „10032000-01034080 Kincstár Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” javára kell teljesítenie. A kötelezettnek a közlemény rovatban a nevét és adóazonosító jelét, továbbá a tőke és a járulék összegét külön kell feltüntetnie.

(5) Ha a kormányhivatal ügyintézője azt állapítja meg, hogy a teljesítésre megjelölt határnapot követő 5. napon sem jelenik meg, vagy csak részben jelenik meg a követelt összeg a számlán, akkor az első fokú lakástámogatási hatóság az 1. függelék 425. számú iratmintája szerinti végzéssel figyelmezteti a kötelezettet a teljesítés elmaradására, és számára legfeljebb a következő részteljesítés esedékességéig terjedő póthatáridőt jelöl meg. Póthatáridő a részteljesítés futamideje alatt egy alkalommal engedélyezhető. Előbbiek irányadók arra az esetre is, ha részletfizetés engedélyezését követően az adós ismételten előterjeszt fizetési haladék iránti kérelmet, és még egy részletet sem teljesített.

(6) A póthatáridő eredménytelen eltelte esetén az első fokú hatóság a fizetési könnyítést megvonja, egyben a végrehajtást önálló fellebbezéssel támadható végzéssel (1. függelék 426. számú iratmintája) megindítja, majd – a végzés jogerőre emelkedését követően – megállapítja a fennmaradó követelés mértékét és a követelést adók módjára való behajtás iránti intézkedésre vagy szünetelés esetén az eljárás folytatására az állami adóhatóság illetékes szervéhez átteszi (1. függelék 233. vagy 419. számú iratmintája). Az állami adóhatóság számára az ügyfél visszafizetési kötelezettségét elrendelő határozatot és/vagy a részletfizetéssel kapcsolatos végzést csatolni kell. Az áttétellel egyidejűleg a hatóság a kötelezettet az intézkedéséről tértivevényes levél útján értesíti.

34. § (1) A részletfizetés – a maradék összeg kivételével – csak egyenlő részletekben, kamatmentesen, legfeljebb 60 részletben engedélyezhető. Egy részlet összege – a maradék összeg kivételével – nem lehet kevesebb 10 000 Ft-nál. A teljesítésről igazolást az első fokú hatóság csak a tárgyévet követően, illetve a teljes követelés kiegyenlítésekor bocsát ki, a havi részletfizetés teljesítéséről nem. Az állami igényt biztosító jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez a kormányhivatal csak valamennyi részlet teljesítését követően járul hozzá.

(2) Ha a kötelezett határidő-módosítást kért, a lehetetlenülés hitelt érdemlő alátámasztása esetén is csak az (1) bekezdésben meghatározott kereteken belül engedélyezhető a teljesítési határidő megváltoztatása (a részletfizetés futamidejének hosszabbítása).

(3) A fellebbezési jogról való tájékoztatás mellett a határozatban a kötelezett figyelmét arra is fel kell hívni, hogy a fellebbezés illetékköteles. A másodfokú lakástámogatási hatóság – ha a fellebbezésnek helyt ad – az 1. függelék 427. számú iratmintája szerinti végzéssel dönt.

(4) A teljesítést a fennmaradó teljes összeg vonatkozásában azonnal esedékessé teszi, ha az eljáró hatóság hivatalos tudomására jut, hogy az ügyfél a részletfizetés iránti kérelem benyújtásakor valótlan adatot szolgáltatott, vagy a hatóságot egyéb módon megtévesztette, és ez a hatóság döntését számára kedvező irányba befolyásolta. Azonnali teljesítést indokol az is, ha a részletfizetés engedélyezését követően a kötelezett anyagi helyzetében oly mértékű változás következik be, hogy a támogatás azonnali és egyösszegű visszafizetése számára aránytalanul súlyos terhelést már nem jelent. Az azonnali teljesítésre a hatóság a kötelezettet tértivevényes levéllel szólítja fel, megjelöli az azonnali esedékességet kiváltó körülményt, és figyelmezteti, hogy nem teljesítés esetén adók módjára történő behajtásnak van helye. Ha a teljesítés elmarad, a hatóság a köztartozásnak minősülő követelést az állami adóhatóság számára az Art. 72. § (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban átadja (1. függelék 233. vagy 419. számú iratmintája).

35. § Az engedélyezett részletfizetés teljes időtartama alatt az állami támogatás összegét nyilván kell tartani. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell az előírt követelés teljes összegét (tőke, kamat, járulék), valamint a 10032000-01034080 „Kincstár Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” számlavezető rendszer havi adatai szerinti havi részvisszafizetéseket. A visszafizetett részleteket a részletfizetési engedély/visszafizetési határozathoz kell párosítani. Az utolsó részlet teljesítése után a munkafolyamat a jelzálogjog törlésére vonatkozó általános eljárás szerint folytatódik.

V. Fejezet

Visszafizetési kötelezettség alóli mentesülés és hatósági mentesítés

25. Tulajdonosváltozás hatósági, bírósági döntéssel

36. § (1) A bírósági, hatósági döntésre történő tulajdonosváltozás lakástámogatási szempontból elidegenítésnek nem minősül.

(2) E mentességi körbe nem tartozik, vagyis a támogatott személy kifejezett akaratából következik be a tulajdonosváltozás, ha a feleknek a házastársi közös vagyon megszüntetése tárgyában született megegyezését a bíróság változtatás nélküli jóváhagyja.

26. A lakásigény újabb (másik) lakással való kielégítése

37. § (1) Az elidegenítésre tekintettel a lakástámogatási hatóság a támogatás visszafizetése iránti közigazgatási hatósági eljárást indít, és ezt az eljárást függeszti fel (ezzel egyúttal a támogatás visszafizetése iránti kötelezettséget is) hivatalból a támogatottnak azon, legfeljebb az elidegenítés bejelentésétől számított 60 napon belül tett szándéknyilatkozatára, hogy a lakásigényét újabb ingatlan építésével vagy vásárlásával kívánja kielégíteni.

(2) Mind a kapcsolódó eljárás – ezzel a visszafizetési kötelezettség – felfüggesztésének, mind az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzése előfeltétele a támogatott ingatlan elidegenítéséhez fűződő bejelentési kötelezettség határidőn belüli teljesítése.

(3) A támogatott személyt terheli mind az újabb ingatlan megszerzésének, mind az elidegenítésből származó bevétel beforgatásának bizonyítási kötelezettsége, ezért annak sikertelensége következményeit is ő viseli. Mind az elidegenítés bejelentésétől számított 60 napon belül, mind az elidegenítésre kötött szerződés napját legfeljebb egy évvel megelőzően megszerzett újabb ingatlan esetén a kérelmező támogatottnak kell azt hitelt érdemlően alátámasztania, hogy az eladásból származó bevételét a lakásigényét kielégítő újabb ingatlan vételárába, illetve építési költségébe forgatta.

(4) A kisebb vételárú másik ingatlan megszerzése abban az esetben is a támogatás arányos visszafizetésének kötelezettségével jár, ha a kérelmező az árkülönbözetet (annak egy részét) az újabb ingatlan felújítására fordította.

(5) Az újabb lakóingatlan az eredetileg támogatással megszerzett (vagy annak korábban már helyébe lépett) lakóingatlan helyébe lép.

38. § (1) Az állami igény biztosítékai csak a lakásigény kielégítésére, életvitelszerű ott lakásra alkalmas, fizikai valójában is azonosítható, önállóan forgalomképes lakóingatlanra jegyezhetők át. Az elidegenítés célzatának is a lakásigény újabb ingatlannal való kielégítésének kell lennie. A megszerzett ingatlannak a támogatott személy rendelkezési joga tekintetében is biztosítania kell az életvitelszerű ott lakást, más személy joga azt nem zárhatja ki. A jelzálogjognak az új ingatlanra történő átjegyzése során nem kell vizsgálni az R. 2–3. §-aiban és a Létr. 3. §-ában felsorolt támogatásra jogosító feltételeket.

(2) Közvetlen – a felfüggesztést mellőző – átjegyzés esetén átjegyzést elrendelő, az 1. függelék 501. számú iratmintája szerinti határozat csak a támogatott személy tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követően hozható, széljegyzetként való feltüntetése nem elegendő. Csere esetén az egyik viszonylatnak elsőbbséget kell biztosítani.

(3) A közvetlen átjegyzés feltétele, hogy az elidegenítést megelőzően vásárolt (épített) lakóingatlan vételára (építési költsége) – a bevételből jogszerűen levonható tételekre is figyelemmel – elérje vagy meghaladja az eladottét, vagy ha a támogatott személy a beforgatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor a támogatás arányos részét visszafizesse. Utóbbiakra tekintettel a jogerős határozat a visszafizetendő összeg kincstári bevételi számlára érkezéséig az illetékes földhivatalnak nem kézbesítendő.

(4) Az R. 21/A. § (9) bekezdéséből, illetve a Létr. 15. § (8) bekezdéséből következően a kérelmezőnek kétséget kizáróan bizonyítania kell, hogy az eladásból származó bevételét – a jogszerűen csökkenthető tételek kivételével – a másik lakóingatlan megszerzésére fordította. Bizonyíték lehet pl. építés esetén a számla, vállalkozási szerződés, vétel esetén az adásvételi szerződés. A korábban vett ingatlanra megállapítható a ráfordítási kötelezettség teljesítése, ha azt hitelből vásárolták, az eladott támogatott ingatlan vételárát pedig e hitel visszafizetésére fordították.

39. § (1) Az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyeztetése iránti, a támogatás-visszafizetési kötelezettség felfüggesztésével is járó eljárás a támogatással megszerzett ingatlanát elidegenítő támogatott személy kérelmére (1. függelék 502. számú iratmintája) indul. Feltétele az R. 21. § (3) bekezdése, illetve a Létr. 16. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése, az általános tételű eljárási illeték [Itv. 29. § (1) bekezdése szerint 2012. január 1-jétől 3000 Ft] illetékbélyeg formájában való megfizetése, valamint az is, hogy a támogatott személy az igénybe vett támogatás összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizesse. Előbbiek tekintetében hiánypótlásnak helye van.

(2) Az elidegenítésre kötött szerződéshez fűződő bejelentéskor – annak előrebocsátásával, hogy a nyilatkozatát a (határidőben tett) bejelentésétől számított 60 napon belül bármikor megteheti – kérni kell a támogatott személy írásbeli nyilatkozatát arról, hogy kérelmezi-e az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzését, illetve az átjegyzés iránti eljárás felfüggesztését, vagy sem, továbbá ha igen, akkor a szándéka építésre vagy vásárlásra irányul-e. A kérelmezőt az általa megjelölt szándék köti, teljesítésként azonban elfogadható, ha előzetesen építési szándékot jelzett, azonban a lakásigényét egy éven belül – igazoltan – vásárlással elégíti ki. Vásárlás helyett építés az R. 21/A. § (1) bekezdésére, illetve a Létr. 15. § (1) bekezdésére való hivatkozással akkor engedélyezhető, ha a kérelem a felfüggesztő végzésben meghatározott ingatlanvásárlás határidejének lejártát megelőzően, az építési engedélynek a beadványhoz történő egyidejű csatolásával érkezik. A megszerzési mód változtatásához a hatóság az eljárást felfüggesztő végzésnek az 1. függelék 503. számú iratmintája szerinti végzéssel való módosítása útján járulhat hozzá.

(3) Ha a támogatott személy az építkezésre felfüggesztett támogatást a vásárlásra nyitva álló határidő lejárta után, de az építkezésre engedélyezett határidő előtt ingatlan megvásárlásával igazolja, akkor az első fokú hatóság hiánypótlásban felszólítja a támogatottat, hogy az építkezésre hátralévő határidőben kíván-e még ingatlant építeni. Ha a támogatott nem kíván újabb – a támogatott ingatlan helyébe lépő – újabb ingatlant építeni, úgy a kérelem elutasításról határozni kell (1. függelék 504. számú iratmintája). Ha a hiánypótlásra a támogatott nem, vagy úgy nyilatkozik, hogy felfüggesztésre nyitva álló határidőben még szándékozik új ingatlant építeni, úgy az 1. függelék 505. számú iratmintája szerinti végzéssel a kérelmét elutasítja a hatóság azzal, hogy felhívja: az építésre nyitva álló határidőben még igazolhatja az új ingatlan megszerzését. Ha a megadott határidőben a támogatott nem igazolja az új ingatlan felépítését, úgy a lakástámogatási hatóság határozattal (1. függelék 504. számú iratmintája) a támogatások visszafizetési számlára történő átvezetéséről határoz.

(4) Ha a támogatás összegét letétbe helyezték, a kormányhivatal hozzájárul az ingatlan tehermentesítéséhez. Ha a rendelkezésére álló adatokból a támogatás jogosulatlan igénybevételének, vagy jogszerűtlen felhasználásának gyanúja merül fel, akkor a lakástámogatási hatóság a kérelemre indult – állami igény biztosítékainak átjegyzése iránti – eljárást végzéssel felfüggeszti, és hivatalból hatósági ellenőrzést indít.

40. § (1) Az állami igény biztosítékainak átjegyzése iránti közigazgatási hatósági eljárás (ezzel egyben a visszafizetési kötelezettség) felfüggesztéséről az 1. függelék 506. számú iratmintája, az eljárás felfüggesztése iránti kérelem elutasításáról az 1. függelék 507. számú iratmintája szerinti végzéssel kell a támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú lakástámogatási hatóságnak döntenie. A felfüggesztés időtartamát a lakásépítési támogatás összegének kincstári letéti számlára érkezésének napjától kell számítani, és a határidő lejártának napját konkrét naptári nappal megjelölni. Ha a letétet több részletben utalták, akkor a számlára érkezés napja az utolsó részösszeg számlára érkezésének napja. A felfüggesztés időtartama az ügyfélnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb egy évvel, az 1. függelék 508. számú iratmintája szerinti végzéssel meghosszabbítható. A kormányhivatal a felfüggesztési határidő lejártát követően benyújtott hosszabbítási kérelmet az 1. függelék 509. számú iratmintája szerinti végzéssel elutasítja. A kormányhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódó, a Létr. 16. § (1) bekezdése szerinti igazolási kérelmet a felfüggesztésről rendelkező, jogerőre emelkedett végzés megküldése útján teljesíti.

(2) Vásárlás esetén a széljegy elfogadása csak arra az esetre vonatkozik, ha az adásvételi szerződés szerinti utolsó vételárrész megfizetésére még nem került sor, és annak összege megegyezik a letéti számlára helyezett támogatás összegével. Ha a tulajdonjog bejegyzése elmarad, a kérelmezőnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik. Abban az esetben, ha a támogatott a felfüggesztés ideje alatt úgy vásárolja meg az újabb ingatlanát, hogy ehhez hitelintézeti kölcsönt igényel, és a hitelintézet mindaddig nem folyósítja a vásárláshoz biztosított kölcsönt, amíg az ügyfél nem igazolja az összes saját forrás – beleértve a letétbe helyezett forrást is – eladó részére történt megfizetését, a kormányhivatal a támogatottól bekéri a kölcsönt nyújtó hitelintézet visszavonhatatlan ígérvényét arra vonatkozóan, hogy a hitel összegét a letétbe helyezett forrás igazolt kifizetését követően – minden további kikötés, feltétel nélkül – átutalja az eladó számára. A visszavonhatatlan ígérvény beérkezését követően a kormányhivatal intézkedik a letétbe helyezett összegnek a támogatott által megjelölt számlára történő átutalásáról. A kormányhivatal visszautasítja azt a hitelintézeti ígérvényt, amelyben a kölcsön folyósítására vonatkozó egyéb kikötés szerepel.

(3) A ráfordítási kötelezettség teljesítését építés esetén számlával, adásvétel esetén szerződéssel és értékbecsléssel kell igazolni (1. függelék 510. számú iratmintája). A szerződés tanúsítja elsődlegesen a beforgatási kötelezettség teljesítését, míg az értékbecslés alapvető rendeltetése az ingatlan azonosítása, a szerződésben feltüntetett adatok alátámasztása. Az értékbecslés hat hónapnál régebbi nem lehet. Értékbecslés helyett az Itv. 101. §-a szerinti adó- és értékbizonyítvány, továbbá az állami adóhatóság jogerős illetéket kiszabó határozata és az ingatlan-árverési jegyzőkönyvben szereplő becsérték is elfogadható. Ha az adásvételi szerződésben (építés esetén a telekingatlanra kötött adásvételi szerződésben) megállapított vételár jelentősen (legalább 30%-kal) meghaladja az értékbecslés (adó- és értékbizonyítvány) szerinti összeget, a ráfordítási kötelezettség teljesítését az értékbecslés (adó- és értékbizonyítvány) szerinti összeg alapulvételével kell megítélni. A minimális beforgatási kötelezettség (az igénybe vett támogatás összegének kétszerese) teljesítéséhez szükséges forrás hitel is lehet.

(4) A beforgatási kötelezettség teljesítéséhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a lakástámogatási hatóság akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany-nyilvántartásban szerepel. A külföldön regisztrált kibocsátótól származó számla nem fogadható be. Ha a kormányhivatal szerint a támogatott által az R. 21/A. § (9) bekezdés b) pontja, illetve a Létr. 15. § (8) bekezdés b) pontja alapján benyújtott számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében, az 1. függelék 101. számú iratmintája megfelelő alkalmazásával megkeresi az állami adóhatóságot. A szabálytalan számlát a lakástámogatási hatóság visszautasítja, a beforgatási kötelezettséget az érintett összeg mértékéig nem teljesítettnek minősíti. A számlán csak az R. 25. § (6) bekezdése szerinti építési, illetve a Létr. 1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti bekerülési költségként elismert anyag, szolgáltatás szerepelhet. A kormányhivatal az eredeti számlát „Állami támogatás elszámolására felhasznált” feliratú bélyegzővel lebélyegezi, majd a támogatott személynek visszaadja, és általa hitelesített másolatban – a lakástámogatási ügy irataival együtt – irattárában megőrzi.

(5) Ha a felfüggesztés tartama alatt a házasfelek elválnak, akkor a beforgatási kötelezettség őket az R. 21. § (7) bekezdésében, illetve a Létr. 14. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, bírósági határozat vagy vagyonmegosztási szerződés hiányában az őket az eladásból megillető bevétel összegéig terheli.

41. § (1) A felfüggesztés megszüntetéséről és az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzéséről döntő határozatban (1. függelék 511. számú iratmintája) az első fokú lakástámogatási hatóság megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget, intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja (1. függelék 504. számú iratmintája), vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja (1. függelék 512. számú iratmintája), vagy a ráfordítási kötelezettsége teljesítését számlákkal csak részben támasztja alá, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetésére a kormányhivatal intézkedik. Részbeni visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történő bejegyeztetéséről kell a határozatban rendelkezni.

(2) A kormányhivatal felterjesztésére (1. függelék 513. számú iratmintája) a Kincstár a felfüggesztés megszüntetéséről, az állami igény biztosítékainak átjegyzéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatában megállapított összeget a jogosult kérelmének megfelelően a határozatban megjelölt bankszámlájára [R. 21. § (6) bekezdése; Létr. 15. § (6) bekezdése].

(3) A támogatott ingatlan elajándékozása a visszafizetés felfüggesztését nem alapozza meg, a támogatás visszafizetését vonja maga után. Ha a támogatott a felfüggesztés időtartama alatt, de az állami igény lejártát követően igazolja az újabb ingatlan megszerzését, a jelzálogjog újabb ingatlanra való átjegyzése iránt intézkedni nem kell. Utóbbi esetben a lakástámogatási hatóság az érdemi döntésében megszünteti az eljárás felfüggesztését, megállapítja a kötelezettség teljesítését, valamint rendelkezik a letét kiszolgáltatása iránt. A jelzálogjognak az új ingatlanra történő átjegyzése során nem kell vizsgálni az R. 2–3. §-aiban és a Létr. 3. §-ában felsorolt támogatásra jogosító feltételeket.

27. A támogatott lakás Nemzeti Eszközkezelőnek való felajánlása

42. § (1) Az ingatlanát elidegenítő támogatott személy bejelentési kötelezettségét kiváltja, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (a továbbiakban: NET Zrt.) – a támogatott ingatlan állam által történő megvásárlása érdekében – az állami követelés bejelentése tárgyában a kormányhivatalt megkeresi. A NET Zrt. megkeresésére a kormányhivatal abban az esetben is válaszol, ha követelést nem jelent be.

(2) Ha a támogatottal szemben jogerős visszafizetési kötelezettség áll fenn, úgy a NET Zrt. felé bejelentendő követelés összege megegyezik a jogerős határozatban előírt tőke- és kamatkövetelés összegével, csökkentve a kötelezett által megfizetett, illetve a NAV által behajtott, megtérült (rész)összeggel.

(3) Ha a támogatott személy az R. szerinti közvetlen támogatással megszerzett, a NET Zrt. részére elidegenített lakását visszavásárolja, a kormányhivatal az 1. függelék 514. számú iratmintája szerinti hatósági határozatával intézkedik a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az állami igény időtartamából még fennmaradó időszakra vonatkozóan a visszavásárolt lakásra történő bejegyeztetéséről.

28. A támogatott lakás árverésen kívüli értékesítése

43. § (1) A visszafizetési kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha

a) a hitelintézet a lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyel érintett lakás építéséhez vagy vásárlásához felvett kölcsönszerződést felmondta, és

b) a lakóingatlant – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szerint – árverésen kívül adták el, és

c) az állami igény időtartamából legalább 5 év eltelt.

(2) Az ingatlant elidegenítik, ezért a támogatott köteles azt az árverésen kívüli eladás napjától számított 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni és a mentesítés iránt az 1. függelék 515. számú iratmintája szerinti kérelmet benyújtani. A nyomtatvány használata az ügyfél számára nem kötelező. Az eljárás megindításának feltétele az illeték megfizetése.

(3) A visszafizetési kötelezettség alóli mentesülés feltétele, hogy a támogatott

a) a kölcsönszerződés felmondását a hitelintézet,

b) az árverésen kívüli eladást a bírósági végrehajtó

által kiállított igazolással, hitelt érdemlően bizonyítsa.

44. § (1) Ha a támogatott személy a visszafizetési kötelezettsége alóli mentesítéséhez szükséges feltételeket igazolta, a kormányhivatal a mentességét az 1. függelék 516. számú iratmintája szerinti közigazgatási határozattal megállapítja.

(2) Ha a lakástámogatási hatóság a feltételek hiányát állapítja meg, a mentesítés iránti kérelmet az 1. függelék 517. számú iratmintája szerinti hatósági határozattal elutasítja. A határozatot közlő 1. függelék 518. számú iratmintája szerinti levélben figyelmezteti a kérelmezőt, hogy a támogatással megszerzett ingatlan elidegenítése a támogatás visszafizetésének következményével jár, egyben tájékoztatja, hogy az eljárás felfüggesztését kérheti arra való tekintettel, hogy a lakásigényét újabb ingatlan megszerzésével elégíthesse ki, és a kézhezvételtől számított 60 napos határidővel, az 1. függelék 502., illetve 510. számú iratmintái szerinti nyilatkozattételre hívja fel.

(3) Az eljárás felfüggesztésének feltétele a támogatás összegének kincstári letétbe helyezése.

29. Az ingatlanban maradó volt házasfél tulajdonszerzéséhez kapcsolódó eljárás

45. § (1) Ha a volt házasfél a bejelentett szándékával szemben nem teljesíti a támogatás visszafizetése alóli mentesülése feltételeit, alkalmazni kell az R. 21. § (3) bekezdés b) pontjában, illetve a Létr. 14. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(2) A kormányhivatal a bejelentési kötelezettség határidőben való teljesítéseként fogadja el azt is, ha a volt házasfelek az elidegenítésről a bejelentést a hitelintézet számára az R. 21. § (4) bekezdés a) pontja, illetve a Létr. 16. § (3) bekezdés a) pontja szerinti határidőben teszik.

(3) Abban az esetben, ha a tulajdoni hányadát a házastársának elidegenítő volt házasfél a bejelentését a kormányhivatalhoz határidőben megteszi, és egyben jelzi, hogy a mentesülés lehetőségével élni kíván, a kormányhivatal a támogatás visszafizetése iránti közigazgatási hatósági eljárást megindítja, majd a Ket. 32. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hivatalból, a hitelintézeti iratok beérkezéséig az eljárást az 1. függelék 519. számú iratmintája szerinti végzéssel felfüggeszti, az ügyfelet a hitelintézet előtti eljárás megindítására felhívja.

(4) A kormányhivatal a hitelintézet értesítése kézhezvételét követően a közigazgatási hatósági eljárás felfüggesztését végzéssel megszünteti. Ha az értesítés a jogszabályi követelményeknek megfelelően alátámasztja a kérelmezőnek a támogatás visszafizetése alóli mentességre való jogosultságát, a kormányhivatal további bizonyítást nem folytat, a jogosult mentességét az 1. függelék 520. számú iratmintája szerinti határozattal megállapítja, majd hozzájárul a lakás elidegenítéséhez azzal, hogy az állam javára bejegyzett jelzálogjog, illetve azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a továbbiakban a szerző fél teljes tulajdoni hányadára terjedjen ki.

(5) Ha a lakástámogatási hatóság a feltételek hiányát állapítja meg, a mentesítés iránti kérelmet az 1. függelék 521. számú iratmintája szerinti hatósági határozattal elutasítja. A határozatot közlő az 1. függelék 518. számú iratmintája szerinti levélben figyelmezteti a kérelmezőt, hogy a támogatással megszerzett ingatlan elidegenítése a támogatás visszafizetésének következményével jár, egyben tájékoztatja, hogy az eljárás felfüggesztését kérheti arra való tekintettel, hogy a lakásigényét újabb ingatlan megszerzésével elégíthesse ki, és a kézhezvételtől számított 60 napos határidővel, az 1. függelék 502., illetve 510. számú iratmintái szerinti nyilatkozattételre hívja fel. Az eljárás felfüggesztésének feltétele a támogatás összegének kincstári letétbe helyezése.

VI. Fejezet

Az állam javára bejegyzett jelzálogjog törléséhez való hozzájárulás

30. A törléshez való hozzájárulás általános feltételei

46. § (1) Ha a döntés megalapozásához az nélkülözhetetlen, a kötelezően bekérendő iratokon túl a kormányhivatali ügyintéző – az 1. függelék 601. számú iratmintája alkalmazásával – további iratok csatolását kérheti az ügyféltől. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 66. § (1) bekezdése nyújtotta felhatalmazás alapján folytatott eljárások során sem számít a határidőbe a hiánypótlásra fordított idő.

(2) A képviseletre való jogosultságot a polgári eljárásban is vizsgálni kell. Hiánypótlásra az ügyfelet a kormányhivatal az 1. függelék 602. számú iratmintája szerinti levéllel hívja fel. Az ügyfelet a meghatalmazott útján való eljárás visszautasításáról értesíteni, továbbá felhívni személyes eljárásra vagy új képviseletről való gondoskodásra az 1. függelék 603. számú iratmintája szerinti levéllel kell. Az illetékes gyámhatóságot ügygondnok kijelölése iránt az 1. függelék 604. számú iratmintája szerinti levéllel kell megkeresni.

(3) Ha az állami igény érvényesítése iránti hatósági vagy bírósági eljárás indult, törlési engedélyt akkor sem adható ki, ha időközben a jelzálogjoggal biztosított támogatási időszak már eltelt, vagy a támogatás tőkeösszegét az eljárás megindítását követően önként visszafizették.

31. Törlés önkéntes visszafizetés nyomán

47. § (1) Ha a támogatást igénybe vevő tehermentesíteni kívánja az ingatlant, az állami támogatást a 10032000-01034080 „Lakástámogatások visszafizetése” bevételi számlára kell visszafizetnie. A jelzálogjog töröltetése érdekében a támogatást igénybe vevőnek kérelemmel kell fordulnia a kormányhivatalhoz, ahol az állami támogatás kincstári bevételi számlára történő visszafizetését, illetve kamattámogatás esetén a támogatott hitel megszűnésének banki igazolását a kormányhivatali ügyintéző köteles ellenőrizni. Ezt követően a kormányhivatal az illetékes ingatlanügyi hatósághoz címzett, szabályos ellenjegyzésekkel ellátott, az 1. függelék 605. számú iratmintája szerinti törlési engedély, valamint az „Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.” és „Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.” című nyomtatványok (1. függelék 606. számú iratmintája) ingatlanügyi hatósághoz való megküldésével intézkedik a jelzálogjog töröltetéséről. A kormányhivatal a döntéséről és az intézkedéséről – ha az a kérelemben foglaltaktól érdemében eltér – a kérelmező ügyfelet tértivevényes levéllel tájékoztatja.

(2) A kérelem kellékei: kérelem, igazolás a támogatás összegének befizetéséről (1. függelék 607. számú iratmintája), attól függően, hogy a kincstári bevételi számlára, hitelintézeti számlára történt a befizetés. A befizetés számlára érkezéséről való meggyőződést követően az engedély kiadható. Ha a törlés iránti kérelmet az ügyfél nem az illetékes kormányhivatalhoz nyújtotta be, azt illetékességből átadni az 1. függelék 608. számú iratmintája szerinti kísérőirattal kell. Az átadásról az ügyfelet a kormányhivatal az 1. függelék 203. számú iratmintája szerinti levéllel tájékoztatja. Hiánypótlásra az 1. függelék 601. számú iratmintája szerinti levéllel kell a kérelmezőt felszólítani. Az ügyintézési határidő 15 nap.

(3) A támogatásnak a kamatmentes visszafizetése akkor fogadható el önkéntes teljesítésként, ha a tőkeösszeget legkésőbb a hatósági ellenőrzés, illetve eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételét megelőző napon utalták. Az ezt követően befizetett összeg részteljesítésnek minősül, a kamatfizetési kötelezettség fennmarad. Az önkéntes visszafizetés teljesítésének napját követően lakástámogatási hatósági ellenőrzés, illetve eljárás indításának helye nincs.

(4) Lehetővé kell tenni az olyan önkéntes befizetést is, amelynek a büntetőeljárás terheltje kíván eleget tenni annak érdekében, hogy a bíróság az okozott kár részbeni vagy egészében történő megtérítését a büntetéskiszabás körében értékelni tudja.

48. § (1) A LakHat Pénzügyi alrendszer naponta frissül, így abban a bankszámláról történő ügyfél általi befizetés a kincstári bevételi számlán legkésőbb az átutalást követő második munkanapon ellenőrizhető. A befizetés tényéről a támogatott személy részére az 1. függelék 609. számú iratmintája szerinti igazolást kell kiadni.

(2) Az ügy csak akkor zárható le, ha a hozzá kapcsolódó összes pénzforgalmi tételt párosították. Egyezőség esetén jelzálogjog törlési engedély az 1. függelék 605. számú iratmintája szerint kiadható.

(3) Ha nem történt teljes összegű befizetés a kérelem általi jelzálogtörléshez, akkor a kormányhivatal ügyintézője hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet a fennmaradó összeg befizetésének 5 napon belüli teljesítésére. A határidő letelte után az ügyintéző ellenőrzi a pénzforgalmi teljesítést (befizetést) a LakHat-ban. Ha ez megtörtént, az ügyintéző az egyezőség/nem egyezőség szerint jár el.

(4) Téves számlára történt befizetésnél az ügyintéző az 1. függelék 610. számú iratmintája szerinti rendezést kezdeményezi a Kincstárnál, majd az eljárást az összeg egyezőségének megfelelően folytatja le.

32. Törlés újabb ingatlanra való átjegyzés nyomán

49. § (1) Ha a jegyző a közvetlen átjegyzésről hozott érdemi döntésében vagy a visszafizetési kötelezettség felfüggesztésének megszüntetése nyomán a támogatást részben vagy egészben visszafizetendő költségvetési támogatásnak minősíti, és a támogatás összegét előzetesen kincstári letéti számlán nem helyezték el, a kormányhivatal a kötelezettet tértivevényes levélben, a kézhezvételtől számított nyolcnapos határidő megjelölésével önkéntes teljesítésre hívja fel. A felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal az Art. 72. § (6) bekezdésében, továbbá az R. 21. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a visszafizetésre kötelezésről hatósági határozattal dönt. E visszafizetési kötelezettséghez az R. kamatkövetelést nem társít.

(2) A törlési engedély ingatlanügyi hatósághoz történő kibocsátásához az ügyfél részéről benyújtandó az 1. függelék 611. számú iratmintája szerinti kérelem, 2012. szeptember 18-ig az R. (esetleg MT rendelet) hatálya alatti támogatás esetén a felfüggesztést elrendelő jogerős jegyzői határozat, az igazolás a támogatás összegének letéti számlára történő befizetéséről (kincstári, hitelintézeti, korábbi ügyeknél ügyvédi). Az ügyintézési határidő a törlésre irányuló kérelem benyújtását követő 15 nap, ha a támogatás összegének letéti számlán történő jóváírása megtörtént. A Létr. szerinti támogatás, továbbá az R. hatálya alá tartozó támogatás vonatkozásában a 2012. szeptember 19-étől benyújtott átjegyzési kérelmek esetén a letét és a felfüggesztés tényéről a kormányhivatal hivatalból tesz megállapítást.

(3) Az állami igény biztosítékainak átjegyzése iránti közigazgatási hatósági eljárás felfüggesztésének időtartama alatt, ha a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a támogatott kérelmére a jelzálogjog töröltetéséről a kormányhivatal az illetékes ingatlanügyi hatósághoz címzett, szabályos ellenjegyzésekkel ellátott, az 1. függelék 605. számú iratmintája szerinti törlési engedély, valamint az „Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.” és „Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.” című nyomtatványok (1. függelék 606. számú iratmintája) ingatlanügyi hatósághoz való megküldésével intézkedik a jelzálogjog töröltetéséről, ha az állam által nyújtott támogatás összegét letétbe helyezték.

(4) Ügyvédi letét esetén a kormányhivatal a jegyző jogerős határozata alapján, valamint a tulajdoni lapon a tulajdonjog másik lakásra történő feljegyzését és az állam jelzálogjogának feljegyzését követően az 1. függelék 612. számú iratmintája szerinti levéllel felhívja a letétkezelő ügyvédet a letét összegének a visszafizetési számlára teljes egészében vagy részben való befizetésére, illetve a letevő számára való kiszolgáltatására.

50. § (1) A támogatás összegét a 10032000-01501315 „Kincstár Lakáscélú kedvezmények letéti számla” javára kell befizetni. A támogatás összegét vagy a hitelintézeti igazolással bizonyítható nagyságú igénybe vett támogatási összeget letétbe helyező személy részére a kormányhivatal ad igazolást (1. függelék 613. számú iratmintája) az 1. függelék 614. számú iratmintája szerinti tranzakciós bizonylat csatolásával. A megfelelő összeg letétbe helyezése után a kormányhivatal ügyintézője intézkedik a visszafizetési kötelezettség felfüggesztése ügyében.

(2) A Kincstár a kormányhivatal megbízása alapján öt napon belül intézkedik a letét ügyfélnek történő visszautalásáról, illetve a visszatérítendő állami támogatás központi költségvetés javára történő visszafizetéséről az 1. függelék 513. számú iratmintája szerint. Téves befizetés esetén a Kincstár visszautalja az összeget a befizetőnek a kormányhivatal az 1. függelék 610. számú iratmintája szerinti megkeresése alapján. A támogatást befizető személy részére a kormányhivatal ad igazolást a számlavezető rendszerből kinyomtatott, az 1. függelék 615. számú iratmintája szerinti tranzakciós bizonylat csatolásával. A számla forgalmáról a számlavezető rendszer automatikusan előállítja a számlavezető rendszerből átvett tranzakciókból a napi kartont. A Kincstár ügyintézője a lakáscélú letéti számla forgalmáról napi, tranzakciós részletezettségű analitikus nyilvántartást vezet.

(3) A támogatás összegét letétbe helyező személy részére a kormányhivatal a számlavezető rendszer adatai alapján az 1. függelék 614. számú iratmintája szerinti bizonylatot megküldi; egy másolati példányt az ügyirathoz csatol. A letétbe helyezett összegnek a pénzforgalmi tétellel történő párosítását az iktatott irathoz el kell végezni.

(4) A kincstári letéti számlára helyezett támogatási összeget mindaddig állami kötelezettségként kell nyilvántartani (analitikusan), ameddig jogerős határozatban nem rendelkeznek a letéti összegről. A felfüggesztés időtartama egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható az ügyfél kérelmére, ezért a letéti összegek pénzügyi párosításához a letéti ügyeket a kormányhivatali ügyintézőknek évente felül kell vizsgálnia.

51. § (1) A kincstári letéti számláról a letéti összeg felszabadítása a jogerős határozatban foglaltak alapján, a következők szerint történhet:

a) visszafizetés az ügyfélnek teljes összegben (másik ingatlanra jelzálogjog bejegyzéssel),

b) visszafizetés az ügyfélnek arányos összegben, és az arányos rész átvezetése a 10032000-01034080 „Kincstár Lakástámogatások visszafizetése bevételi számlára” (arányos jelzálogjog bejegyzéssel),

c) visszafizetés az ügyfélnek nem történik, teljes összegben a 10032000-01034080 „Kincstár Lakástámogatások visszafizetése bevételi számlára” kell átvezetni.

(2) A beérkező ügyirat a jogerős határozat (és jegyzői adatlap), amely a felfüggesztés megszüntetéséről rendelkezik. A kormányhivatali ügyintéző ellenőrzi, hogy a jelzálogjog, valamint a terhelési és elidegenítési tilalom bejegyzése szabályosan megtörtént-e, az legalább széljegyen szerepel-e az ingatlan-nyilvántartásban. Ha a határozatot a jegyző hozta, és a jelzálogjog, valamint a terhelési és elidegenítési tilalom bejegyzésére a határozat/adatlap kormányhivatalhoz érkezésétől számított 21 napon belül nem kerül sor, akkor a kormányhivatali ügyintéző ezt jelzi az illetékes jegyzőnek. Ha a bejegyzés megtörtént, akkor a kormányhivatali ügyintéző legkésőbb a jelzálogjog bejegyzésének észlelését követő 9. napon megküldi a Kincstárnak a letét ügyfélnek történő visszautalására vonatkozó megbízását. A Kincstárnak a kormányhivatal megbízása alapján legkésőbb a beérkezéstől számított öt napon belül intézkedik a letét ügyfélnek történő visszautalásáról, illetve a visszatérítendő állami támogatás központi költségvetés javára történő visszafizetéséről az 1. függelék 513. számú iratmintája szerint. A kormányhivatal ügyintézője az 1. függelék 513. számú iratmintája szerinti iratot a letétbe helyezést igazoló, 1. függelék 614. számú iratmintája szerinti irattal együtt megküldi a Kincstárnak.

(3) A Kincstár ellenőrzi a jogosult személy adatait, és a bankszámlára utalás feltételeinek megléte esetén intézkedik a letéti számlán lévő összeg ügyfélnek történő kiutalásáról és/vagy a lakástámogatások visszafizetése számlára történő átvezetéséről. A kormányhivatali ügyintézőnek a pénzügyi párosításnál minden esetben ellenőriznie kell, hogy a kincstári letétbe helyezett összeg és az állami jelzálogjog átjegyzéséről rendelkező határozatban lévő összeg azonos-e. A 10032000-01501315 „Kincstár Lakáscélú kedvezmények letéti számláról” történő kifizetés, átvezetés esetén összeg nem maradhat a letéti számlán.

(4) A 2008. január előtt – ügyvédnél vagy a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál (a továbbiakban: KVI) – letétbe helyezett összegek kifizetései esetén minden visszafizetési rendelkezésnél hitelt érdemlően bizonyítani kell a letétbehelyezést (KVI-s letéti számlára befizetés vagy önkormányzati igazolás), és az 1. függelék 513. számú irathoz annak másolatát mellékelni kell, ha kincstári letéti számláról történik az utalás. A KVI-s letét – amely kincstári számlán van – felszabadításáról a kormányhivatal az 513. számú iratmintája szerinti irattal (mellékletek kötelezőek) rendelkezik a Kincstár felé az összeg ügyfélnek történő kifizetéséről vagy költségvetési számlára átvezetéséről. A LakHat Ügyviteli moduljában (a továbbiakban: Ügyvitel) a pénzügyi párosítást a letét felszabadításakor kell végezni, az ügyvédi letét felszabadításáról a kormányhivatalnak kell intézkednie.

52. § Az állami kötelezettség nyilvántartásában minden év végén a letéti számlán fennmaradó ügyeket tételesen vizsgálni kell, mert a kincstári letétbe helyezett lakáscélú támogatások összegei vagy az ügyfeleket vagy a központi költségvetést illetik a letétbe helyezés feltételeinek megszűnését követően. Előbbiekről adatszolgáltatást a Kincstár felé teljesíteni nem kell.

33. Törlés megelőlegező kölcsön esetén, valamint ha a fedezeti és a cél ingatlan elkülönül

53. § (1) A megelőlegező kölcsönhöz kapcsolódó állami kamattámogatás bejegyzésének töröltetéséről a kormányhivatal a támogatott kérelmére (1. függelék 616. számú iratmintája), az illetékes ingatlanügyi hatósághoz címzett, az 1. függelék 605. számú iratmintája szerinti, szabályos ellenjegyzésekkel ellátott törlési engedély, valamint az „Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.” és „Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.” című nyomtatványok (1. függelék 606. számú iratmintája) ingatlanügyi hatósághoz való megküldésével, akkor intézkedik ha az ingatlan tulajdoni lapjára a lakásépítési kedvezményt az ingatlanügyi hatóság bejegyezte. Az ügyintézés határideje 15 nap.

(2) Ha az igénylő házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy köteles az állam javára a meg nem született gyermekre eső összeg után – a folyósító hitelintézet útján – részletekben megfizetni az állam által a megelőlegezés időtartama alatt hitelintézet számára kifizetett kamatösszeget. A kormányhivatal a támogatott ingatlanról mindaddig nem törölteti a jelzálogjogot, amíg a támogatottak igazoltan vissza nem fizetik a hitelintézet által megállapított összeget. Hiánypótlásra az 1. függelék 601. számú iratmintája szerinti levéllel kell a kérelmezőt felszólítani. A törlési engedélyt a hitelintézet igazolásának csatolása esetén ki kell adni.

(3) Ha a kormányhivatal – a hitelintézet engedélye nyomán – a megelőlegező kölcsön kamataival, költségeivel kapcsolatos állami igény felfüggesztéséről határoz, és az ügyfél az ingatlanát tehermentesíteni akarja, a törlési engedély kibocsátása előfeltételeként az állam által az ügyfél helyett addig ténylegesen megfizetett összeg helyeztethető kincstári letétbe. Az általa ténylegesen lehívott összeg közlése iránt a kormányhivatal a hitelintézetet megkeresi.

(4) A gyermekvállalás bejelentésével kapcsolatos eljárások a következők:

a) ha az ügyfelek arra hivatkoznak, hogy a banktól nem kapták meg a nyilatkozattételre felszólító levelet, vagy a bank a gyermek bejelentésénél nem megfelelően járt el, akkor a kormányhivatalnak hatósági eljárás keretében kell kivizsgálnia az ügyet, továbbá a döntést közlő kísérő levélben tájékoztatnia kell az ügyfeleket a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulás lehetőségéről, illetve informálnia kell őket, hogy peres úton is rendezhetik ügyüket; a lakástámogatási hatóságnak a támogatott személlyel szemben indított eljárása a PBT előtti, a hitelintézet és annak ügyfele közötti egyeztetéstől független;

b) ha a támogatottak arra hivatkoznak, hogy ők határidőben leadták a banknak a hozzájáruló nyilatkozatukat és a gyermekük 2008. július 1-jét követően született meg, a kormányhivatal az eljárás során egyeztessen a Kincstárral;

c) ha a gyermekvállalás teljesítésének határidőn túli bejelentéséből következő visszafizetés esetén a lakásépítési kedvezmény biztosítására a visszafizetett összeggel csökkentett összegű jelzálogjogot jegyeztetett be a hitelintézet az ingatlan-nyilvántartásba, akkor fel kell szólítani a hitelintézetet a támogatási szerződés módosítására és az annak megfelelő jelzálogjog bejegyeztetésére; a támogatási szerződést nem a költségvetéstől lehívott nettó összegre kell kötni, hanem a korábban folyósított megelőlegező kölcsön összegére, azaz a költségvetéstől igényelt bruttó összegre; a késedelem miatt felszámított fizetési kötelezettséget a banknak kell befizettetni az ügyfelekkel, mivel ő nettó módon számolt el a költségvetéssel;

d) ha a megelőlegező kölcsönszerződésben biztosított gyermekvállalási határidőn belül nem születik meg a gyermek, és ennek következtében a megelőlegező kölcsönt kiegészítő kamattámogatású kölcsönné alakítják, akkor e fennálló tartozás összege – figyelemmel arra, hogy megfelel az R. 24. § (2) bekezdése szerinti követelményeknek – csökkenthető az utólag született gyermekre tekintettel; az R. 5. § (7) bekezdése szerinti feltételeknek az igénylőnek ez esetben is meg kell felelnie.

54. § (1) Ha a hitelintézet által nyújtott állami kamattámogatású kölcsönökből épített, vásárolt, bővített, illetve korszerűsített ingatlan nem fedezete a kölcsönnek, úgy erre az ingatlanra – az ingatlan-nyilvántartásba az említett követelések megszűnéséig, illetőleg teljes visszafizetésükig – az állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ha a törléshez való hozzájárulás iránti kérelmet arra való tekintettel nyújtották be, hogy:

a) a hitel futamideje alatt annak céljául szolgáló ingatlan válik a hitel fedezetévé,

b) a hitelcél szerinti ingatlan részben vagy egészben értékesítésre kerül, vagy

c) az ingatlan lebontása természeti katasztrófa következtében vált szükségessé,

abban az esetben az 1. függelék 605. számú iratmintája szerinti törlési engedélyt a kormányhivatalnak ki kell adnia, és a törlés iránt intézkednie kell.

(2) A támogatott személynek a törlés iránti kérelmét a hitelcél, illetve hitelfedezet összevonása esetén a szerződésmódosítással, a hitelcél szerinti ingatlan értékesítésekor az értékesítésről szóló szerződéssel, továbbá a hitel visszafizetését igazoló hitelintézeti igazolással, bontás esetén a természeti katasztrófát megjelölő hatósági igazolással kell alátámasztania.

34. Törlés visszafizetésre kötelező hatósági határozat teljesítését követően

55. § (1) Az eljárás hivatalból folyik a hatósági eljárás lezárását követően. Ha a jogerős határozat alapján a kötelezett eleget tesz fizetési kötelezettségének, megszűnik az állam igénye az ingatlanra, a bejegyzett jelzálogjogot a biztosító ténnyel (az elidegenítési és terhelési tilalommal) együtt töröltetni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

(2) A befizetésről való meggyőződés (kincstári számla kezelője vagy kötelezett hitelintézeti átutalásról szóló igazolása) után a kormányhivatal a törlésről az illetékes ingatlanügyi hatósághoz címzett, az 1. függelék 605. számú iratmintája szerinti, szabályos ellenjegyzésekkel ellátott törlési engedély, valamint az „Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.” és „Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.” című nyomtatványok (1. függelék 606. számú iratmintája) ingatlanügyi hatósághoz való megküldésével intézkedik. Az ügyintézés határideje 15 nap.

56. § (1) Fel kell hívni a visszafizetésre kötelezett adós (ügyfél) figyelmét, hogy a banki átutalásnál a Közlemény rovatba az adós adóazonosító jelét kötelező adatként be kell írni.

(2) A kormányhivatal első fokú közigazgatási határozatát kimenő iratként az Ügyvitelben rögzíti a kormányhivatali ügyintéző. Az Ügyvitelben külön kell rögzíteni az állami támogatás összegét (tőke) forintban, és ha kamatfizetést is előír a határozat, a – Ptk. 232. §-a vagy az újPtk. 6:48. §-a szerinti – kamat összegét is forintban.

(3) A jogerős határozat alapján a támogatás-visszafizetés határidőben történő teljesítése esetén az 1. függelék 615. számú iratmintája kinyomtatásával a számlavezető rendszerben az ügyfél által befizetett összeget (tőke+kamat) azonosítani kell a határozatban előírt összegekkel. Az egyeztetés a kötelezett személy és az Ügyvitelben rögzített személy adataival, az adóazonosító jel alapján történik. A pénzügyi párosítást a kormányhivatali ügyintézőnek el kell végeznie az Ügyvitelben. Párosítás csak „Kincstár Lakástámogatások visszafizetése bevételi számlán” történhet.

(4) A kormányhivatali ügyintéző a visszafizetési határidő lejáratát ellenőrzi, és az Ügyvitelben megjelenő pénzforgalmi tételek között a „Kincstár lakástámogatások visszafizetése” számlán is ellenőrzést végez az összeg, az ügyfél és az iktatószám alapján (adóhatósági és letéti számlát is célszerű ellenőrizni, az esetleges téves számlahasználat miatt). Ha a kormányhivatali ügyintéző meggyőződött róla, hogy nem történt meg határidőn belül a befizetés és nincs fellebbezés, az ügyiratot előkészíti, és átadja az állami adóhatóságnak adók módjára történő behajtásra.

(5) A megkeresés adók módjára történő végrehajtási eljárás megindítása iránti iratminta valamennyi adatát rögzíteni kell az Ügyvitelben, különösen fontos a kötelezően kitöltendő mezők helyes rögzítése: adós neve, lakcíme, tartozás jogcíme, határozat száma, jogerőre emelkedés napja, tartozás összege, tartozás esedékessége. A végrehajtás iránti megkereséshez az előírt mellékleteket csatolni kell, és az Ügyvitelben rögzíteni kell az ügy átadását.

35. Törlés eredménytelen végrehajtás, elévülés, visszafizetési kötelezettség alóli mentesítés esetén

57. § (1) A más hitelező kezdeményezésére indult bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás eredménytelenségét vagy annak eredményességét, de az állami igény kielégítetlenségét megállapító bírósági végrehajtó által kiadott értesítés alapján, ha a jogszabályban előírt 5 vagy 10 év már letelt, és a végrehajtási ügyben az állam képviseletében eljárt szerv nem fizetett költségelőleget, hivatalból töröltetni kell a jelzálogjogot. Töröltetni kell a jelzálogjogot akkor is, ha a végrehajtási eljárás a második ingatlanárverés sikertelensége következtében szünetel [Vht. 159. § (1) bekezdése], és a szünetelés alatt az állami igény időtartama eltelt.

(2) Ha az állam képviseletében eljárt szerv költségelőleget fizetett, akkor a törlési engedély kiadása előtt az adóst fel kell szólítani, hogy a végrehajtási eljárásban a zálogjogosulti bekapcsolódás okán felmerült valamennyi költséget térítse meg, és törlési engedély csak a teljesítést követően adható ki. Töröltetni kell a jelzálogjogot akkor is, ha a szerződés, illetve a használatbavételi engedély tanúsága szerint megállapítható, hogy az állami igény érvényesítésére meghatározott időtartam eltelt.

(3) A töröltetés iránt a kormányhivatal az illetékes ingatlanügyi hatósághoz címzett, az 1. függelék 605. számú iratmintája szerinti, szabályos ellenjegyzésekkel ellátott törlési engedély, valamint az „Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.” és „Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.” című nyomtatványok (1. függelék 606. számú iratmintája) ingatlanügyi hatósághoz való megküldésével intézkedik. Az ügyintézés határideje a megkeresés, kérelem beérkezésének napját vagy a hivatalból való észlelés napját követő naptól számított 15 nap.

(4) Az állami igény érvényesítése iránt indult bírósági végrehajtási eljárás eredménytelensége nyomán a jelzálogjogot töröltetni akkor lehet, ha a végrehajtáshoz való jog is elévült.

(5) Visszafizetésre kötelező hatósági határozat alapján, adók módjára folyó behajtási eljárás eredménytelenségét és elévülését jelző adóhatósági értesítés nyomán, ha a jelzálogjoggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított állami igény már megszűnt, hivatalból kell intézkedni a jelzálogjog törléséről.

(6) Abban az esetben, ha az R. 21. § (3a)–(3b) bekezdései szerinti visszafizetési kötelezettség alóli mentesítésre való jogosultságot megállapítja, a kormányhivatal a kérelemnek helyt adva intézkedik az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt. A kormányhivatal a kérelmet elutasítja, ha a támogatott személy a visszafizetés alóli mentességét hitelt érdemlően nem támasztja alá.

36. Törlés az állami igény lejártával

58. § (1) Az eljárás az ügyfél kérelmére indul, az ügyintézési határidő 15 nap. A kérelem teljesítéséhez az ügyfél által benyújtandó az 1. függelék 617. számú iratmintája szerinti kérelem, szükség szerint meghatalmazás, adásvételi szerződés vagy jogerős használatbavételi (lakhatási, fennmaradási) engedély, támogatási szerződés, a 2011. december 14. napjától benyújtott R. 5. § (7) bekezdése szerinti utólagos kedvezmény iránti kérelem esetén az utólagos támogatás jóváírására (igénybevételére) kötött szerződés.

(2) Az ügyintézés során az elidegenítési tilalomra meghatározott jogszabályi határidő meglétét vagy lejártát kell megállapítani. Ennek megállapítása előtt tisztázni kell, hogy nincs-e a támogatás-visszafizetési kötelezettség felfüggesztéséről rendelkező jegyzői határozat, illetve az állami igény biztosítékai átjegyzésére indult eljárást felfüggesztő végzés érvényben. Ha az állami támogatás visszakövetelése iránti bírósági, illetve közigazgatási hatósági eljárás indult, a törlésnek a határozott idő elteltével sincs helye.

(3) Ha a támogatott személy a támogatási igényét 2000. február 1. napja előtt nyújtotta be a folyósító hitelintézethez, és erre vonatkozóan az ügyfél hitelintézeti igazolással rendelkezik, a jelzálogjog akkor is töröltethető az 5 éves lejárati időnek megfelelően az ingatlan-nyilvántartásból, ha a szerződés megkötésének pontos dátuma 2000. február 1. napja utáni időpont. Kétség esetén vélelmezni kell a határozott idő lejártát. A 2011. december 14-étől benyújtott utólagos támogatási kérelmek (beleértve az utólagos FOT-ot is) esetén az állam – jelzálogjoggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított – igényének kezdetét az utólagos támogatásra kötött szerződés megkötésének napjától kell számítani.

(4) Lakásépítési (beleértve a bővítést is) kedvezmény, továbbá lakásépítési támogatás [Létr. 2. § (1) bekezdés a) pontja] esetén a jogerős használatbavételi engedély kiadásának napjától kell számítani a határidőt és nem a jogerő keltétől. Ha a támogatást az R. 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján új lakás vásárlásához nyújtották, az állami igény kezdőnapját akkor is a szerződéskötés napjától kell számítani, ha a szerződéskötéskor a támogatott lakóingatlanra az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyt még nem adott. Abban az esetben is az eredeti adásvételi szerződés megkötésének napja a kezdőnap, ha e szerződést utóbb módosították. Abban az esetben, ha az iratok a megkeresett szerv, illetve a hiánypótlásra felhívott személy nyilatkozata szerint nem lelhetők fel, de az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a jelzálogjog bejegyzésétől – a támogatástól függően – az 5 vagy 10 év eltelt, vélelmezni kell a határidő lejártát.

59. § (1) A töröltetés iránt a kormányhivatal az ingatlanügyi hatósághoz címzett, az 1. függelék 605. számú iratmintája szerinti, szabályos ellenjegyzésekkel ellátott törlési engedély, valamint az „Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.” és „Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.” című nyomtatványok (1. függelék 606. számú iratmintája) ingatlanügyi hatósághoz való megküldésével intézkedik. Az ingatlanügyi hatóság törlésről rendelkező határozatát az ügyirathoz kell csatolni. Hiánypótlásra az 1. függelék 601. számú iratmintája szerinti levéllel kell a kérelmezőt felszólítani.

(2) Ha a törlési kérelem benyújtásakor a támogatási szerződésből, illetve jogszabályból folyó, alapvetően adminisztratív (bejelentés, bemutatás, bejegyzés), utóbb pótolható támogatotti kötelezettség mulasztása kerül felszínre, a kormányhivatal a támogatott személyt lakástámogatási hatóságként eljárva a kötelezettsége teljesítésére hívja fel [Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja]. A törlés iránti intézkedést a kötelezettség teljesítését követően kell megtenni. Ha a támogatott a felhívás ellenére a kötelezettségét nem teljesíti, vele szemben támogatás visszafizetése iránti eljárást kell indítani [Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja].

(3) Ha építkezéshez kapta a támogatást a kérelmező, de nincs használatbavételi engedélye, viszont a hitelintézet nem mondta fel a szerződést a szerződésszegéstől számított 5 éven belül, és nem indult peres, illetve közigazgatási hatósági eljárás, akkor a szerződésszegéshez, az ebből folyó jogszerűtlen igénybevételhez kapcsolódó támogatás visszakövetelése iránti igény érvényesítése érdekében ellenőrizni kell, hogy a támogatott ingatlan tulajdoni lapjára az állam javára a jelzálogjogot, illetve azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyezték-e.

(4) A támogatott személy halála esetén, ha azt az örökös kéri, a törlés iránti hozzájárulást akkor is ki kell adni, ha az állam javára bejegyzett jelzálogjogra, illetve azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomra meghatározott idő még nem telt el. Az öröklés igazolására az örököstől hagyatékátadó végzés bemutatását kell kérni. Ha az örökös a tulajdoni hányadát illetően tulajdonosváltozáshoz kéri a hozzájárulást, akkor a törlés iránt kell intézkedni. Változatlanul a támogatott lakásban lakó, túlélő támogatott esetén, az illetékes ingatlanügyi hatóságtól a bejegyzett összegnek ranghely fenntartással kapcsolatos törlését és a fenntartott ranghelyre az új – az öröklés alá eső tulajdoni hányaddal arányosan csökkentett – összeg bejegyeztetését kell kérni.

(5) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges feltételek hiányában a hozzájárulás iránti kérelmet a kormányhivatal az 1. függelék 618. számú iratmintája szerinti válaszlevéllel utasítja el.

37. Eljárás természeti és ipari katasztrófa következtében megsemmisült és kisajátított ingatlan esetén

60. § (1) A kormányhivatal a tűz, gázrobbanás, ipari katasztrófa, árvíz, földcsuszamlás, földrengés következtében megsemmisült lakóingatlanra tekintettel kifizetett biztosítási összegnek a zálogtárgy helyreállítására, vagyis a támogatott ingatlan felépítésére való fordítását követeli, kivéve a támogatott és együttköltöző családtagjaik szándékos károkozását vagy az általuk bűncselekménnyel okozott kárt, amely esetén a támogatási összeget vissza kell követelni és úgy rendelkezni, hogy az állami igényt fedező biztosítási összeget a biztosító az állam számára fizesse ki.

(2) A biztosítási összeg rendeltetésszerű felhasználását jelentheti az is, ha a károsult támogatott a lakásigényét újabb lakás vásárlásával elégíti ki, és a lakástámogatási hatóság átjegyzésről határoz. A kormányhivatalnak az ügyben az őt megkereső biztosítótársaság felé teendő nyilatkozatát megalapozó iratokat kell beszereznie, vagyis a tűz keletkezésének okát megállapító, a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerinti tűzvizsgálati jelentést és a tűzeseti hatósági bizonyítványt (kivéve, ha utóbbi kibocsátását a BM rendelet alapján megtagadták), illetve a katasztrófavédelmi szerveknek vagy jegyzőnek a történteket alátámasztó igazolását.

(3) A jelzálogjoggal biztosított támogatási összegnek az ügy kivizsgálásáig letéti számlán történő elhelyeztetése csak szándékos károkozás, illetve bűncselekmény alapos gyanúja esetén indokolt. Előbbi intézkedés szükségességének eldöntéséhez meg kell keresni az illetékes nyomozó hatóságot. A letéti számláról a letétbe helyeztetett összeget az ügyfél részére felszabadítani a letéti számlakezelő számára kiállított, felszabadítást kezdeményező feljegyzéssel, továbbá a feljegyzés mellékleteként azzal a biztosító számára kiállított nyilatkozat egy példányával lehet, amelyben a kormányhivatal jelzi, hogy a káreseménnyel kapcsolatban az állam vagyoni igényt nem érvényesít, illetve követeli, hogy a biztosítási összeget a támogatott károsult személy fordítsa a katasztrófa következtében részben vagy teljesen megsemmisült lakás felépítésére, helyreállítására. Előbbiek irányadók abban az esetben is, ha a támogatott ingatlant kisajátítják.

(4) Ha biztosítás, kártérítés, kártalanítás útján a keletkezett kár nem térül meg, akkor az ingatlanon lévő állami igény törléséhez a határozott idő lejártát – ha végrehajtás indult, akkor a végrehajtási jog elévülését – követően hozzá kell járulni. Ha a támogatott ingatlan pusztulását szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták, a támogatást akkor is vissza kell követelni, ha a zálogtárgy helyébe más biztosíték nem lép. Utóbbi esetben az állami igény biztosítékai újabb ingatlanra nem jegyezhetők át.

38. Jogsértéssel megfizettetett támogatás visszaszolgáltatása iránti eljárás

61. § (1) Bármely esetben, amikor a kormányhivatal vagy – az elévülési szabályokra tekintettel – a jogelődje megalapozatlanul rendelkezett a lakáscélú támogatás megfizettetése iránt és az állam visszafizetés iránti, jelzálogjoggal biztosított igényének tartama még nem telt el, az általuk befizetett, őket jogszerűen illető támogatási összeg visszafizetésének előfeltétele, hogy a támogatással megszerzett, illetve az újabb ingatlanra az állami igényt az ingatlanügyi hatóság ismételten bejegyezze.

(2) Az állami igény biztosítása érdekében a kormányhivatal a támogatott személlyel/személyekkel jelzálogszerződést köt az ingatlant terhelő jelzálogjog alapítására.

39. Eljárás megtérítési igény jogszerű érvényesítése esetén

62. § A 2015. január 1-jén vagy azt követően benyújtott lakáscélú állami megtérítési kötelezettség iránti kérelmek esetén a kormányhivatal az állami igény biztosítékait hatósági határozattal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti, ha a hitelintézet az R. 25. § (2a)–(2b) bekezdései alapján az állammal szembeni megtérítési igényt jogszerűen érvényesítette, és a támogatással érintett ingatlan az adós támogatott személy tulajdonában áll.

VII. Fejezet

Hozzájárulás jogok és tények támogatott ingatlanra való bejegyzéséhez

40. A hozzájárulás általános feltételei

63. § (1) Ha az ügyfél a kérelmét személyesen nyújtja be, az átvett iratokról kiállított átvételi elismervényre az ügy elintézéséhez szükséges, általa nem csatolt iratokat a kormányhivatali ügyintézőnek fel kell jegyezni, és fel kell szólítani a hiánypótlásra (1. függelék 701. számú iratmintája). A hiánypótlásra való egyidejű felszólítás tényét az ügyfél az aláírásával igazolja. Ha az előbbiek mellett is szükség van további hiánypótlásra, akkor az ügyfelet erre fel kell szólítani (1. függelék 601. számú iratmintája). Ha az ügyfél nem pótolja a hiányokat, akkor az 1. függelék 702. számú iratmintája szerinti kiadmánnyal kell az ügyet lezárni.

(2) A jogok és tények bejegyzése iránti kérelmek elbírálásához lehetőség szerint jogtanácsos, jogi előadó közreműködését kell biztosítani. A kérelemről szóló döntés kézbesítésével együtt az eredeti okiratokat az ügyfélnek vissza kell küldeni, miután az arról készült és a kormányhivatali ügyintéző által szignált másolat az irattári példányhoz csatolásra került.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás megtagadása esetén az ügyfeleket a bírósághoz fordulás lehetőségéről tájékoztatni kell.

41. Hozzájárulás az ingatlan tulajdoni viszonyaiban való változáshoz

64. § (1) A hozzájárulás iránti döntéshez az 1. függelék 703. számú iratmintája szerinti kérelem vagy azon szereplő adatok bekérése szükséges, a hivatalból rendelkezésre álló információkon kívül csatolandó a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges okirat. A hozzájáruló nyilatkozatot az 1. függelék 704. számú iratmintája, a megtagadót az 1. függelék 705. számú iratmintája szerint kell kiadni.

(2) A hozzájárulás kiadása előtt, előzetesen tájékoztatni kell a tulajdonosokat, hogy a lakás teljes vagy részbeni elidegenítése esetén

a) a támogatás összegét vissza kell fizetni, vagy

b) az elidegenítés szabályszerű bejelentésétől számított 60 napon belül

ba) közvetlen átjegyzést kérhetnek, amelyhez igazolniuk kell az elidegenítést követően az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, csereszerződés vagy használatbavételi engedély (használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány) bemutatásával, továbbá a tulajdonjoguknak is bejegyzettnek kell lennie [R. 21. § (11) bekezdése, Létr. 15. § (12) bekezdése], vagy

bb) közvetlen átjegyzést kérhetnek, amelyhez igazolniuk kell az ingatlanuk elidegenítését legfeljebb egy naptári évvel megelőzően az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés vagy használatbavételi engedély bemutatásával, továbbá a tulajdonjoguknak is bejegyzettnek kell lennie [R. 21. § (12) bekezdése, Létr. 15. § (13) bekezdése], vagy

bc) a támogatás visszafizetésének felfüggesztését kérhetik a kormányhivataltól, ha lakásigényüket másik lakás vásárlásával vagy építésével kívánják biztosítani, s erre a másik lakóingatlanra kérhetik a jelzálogjog átjegyzését [R. 21/A. § (1) bekezdése, Létr. 15. § (1) bekezdése].

(3) A tájékoztató levélben (küldhető e-mail útján, telefaxon, tértivevénnyel stb.) 8 napos határidő tűzésével fel kell hívni a kérelmezőt arra, hogy erősítse meg: kérelmét a tájékoztató tartalma megismerését követően is fenntartja vagy visszavonja. A tájékoztató levél mellőzhető, ha a tulajdonos a kérelmét személyesen nyújtja be, és a tájékoztatás tartalmának megismerése után a kérelmét nyomban megerősíti. Ha a címzett a tájékoztató levélre nem reagál, akkor az általa utoljára érvényesen tett rendelkezést kell alapul venni, tehát úgy kell tekinteni, hogy a tulajdonosváltozás iránti kérelmét fenntartja.

65. § (1) Az elidegenítésre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az eredeti tulajdonviszonyokat úgy kívánják a támogatottak megváltoztatni, hogy az egyik fél marad tulajdonos és a másik haszonélvező vagy a gyermekeik lesznek a tulajdonosok.

(2) Az elidegenítés jogkövetkezményeit kell alkalmazni akkor is, ha a tartási, illetve az életjáradéki jognak a támogatott személy javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése tulajdon átruházáshoz kapcsolódik. Ugyancsak az elidegenítés jogkövetkezményeit kell alkalmazni – hatósági határozattal – a tulajdonjog ellenszolgáltatás nélküli átruházásánál, az ajándékozásnál.

66. § (1) Ha a telek nem osztható meg és a támogatással épített ház (lakás) tulajdonosai csak a telekből kívánnak értékesíteni (eszmei tulajdoni hányad adásvétele), továbbá a felek megállapodnak a tulajdoni illetőségek kizárólagos használatában, vizsgálni kell, hogy a lakhatás továbbra is az eredeti lakásban, illetőleg családi házban valósul-e meg, valamint a megmaradt tulajdoni hányad az adó- és értékbizonyítvány vagy értékbecslés tanúsága szerint elegendő fedezetet nyújt-e a támogatás visszafizetésére. Ha fedezetet nyújt, a telekhányad értékesítése nem alapozza meg a támogatás visszafizetését. Ebben az esetben a jelzálogjogot, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat a megváltozott tulajdoni hányadra kell átjegyeztetni.

(2) Ha a telek megosztható, és a tulajdonosok csak a telekből kívánnak értékesíteni, amely területet a szomszédos helyrajzi számmal rendelkező területhez csatolnak, akkor elidegenítési szerződést, változási vázrajzot (amelyen látható, hogy a lakóingatlant nem érinti), a földhivatal engedélyező határozatát kell bekérni. Ha a benyújtott dokumentumok megfelelőek, az 1. függelék 706. számú iratmintája szerinti hozzájárulás kiadható.

(3) Ha az eredeti telekingatlan és a rajta levő felépítmény (lakóház) az ingatlan-nyilvántartásban külön válik, illetve a telek tulajdonosa és a lakóház tulajdonosának személye más lesz, szükséges vizsgálni a telektulajdon és az épület tulajdonjogát rendező szerződést, és a lakóházra kell a jelzálogjogot bejegyeztetni. Hiánypótlásra az 1. függelék 601. számú iratmintája szerinti levéllel kell a kérelmezőt felszólítani.

42. Hozzájárulás további jelzálogjog bejegyzéséhez, a ranghely megváltoztatásához

67. § (1) Az újabb jelzálogjog bejegyzéséhez való hozzájárulás iránti döntéshez az 1. függelék 707. számú iratmintája szerinti kérelem szükséges, részletezve a támogatott indokaival, továbbá állampolgárok közötti ügylet esetén a jelzálogjogot alapító szerződés és értékbecslés/adó- és értékbizonyítvány, a bankhitelhez kapcsolódó igény esetén a bank e-mail címe, postai címe, hitelintézeti nyilatkozat a lakáscélt kiváltó és az eredeti összeggel megegyező hitelről, illetve más hiteleknél hitelbiztosítéki értékigazolás, illetve egyéb dokumentumok a fedezetszámításról.

(2) A hozzájárulást automatikusan, vizsgálat nélkül meg kell adni:

a) az olyan lakáscélú hitelt kiváltó szabad felhasználású, illetve deviza hiteleknél, amelyek egyébként nem tekinthetők lakáscélú hitelnek, ha az eredeti hitel ténylegesen fennálló összegét alakítja át forint- vagy devizahitellé a hitelintézet,

b) a támogatottnak nyújtott bármilyen célú hitelnél, ha a – már fennálló és újonnan folyósított – hitelek tételesen levezetett fedezeti értékösszege (hitelek és állami lakáscélú támogatások bank által megállapított együttes fedezeti szükségletének összege) nem haladja meg a bank által alkalmazott/számított hitelbiztosítéki értéket (a továbbiakban: HBÉ), azaz a fedezetül felajánlott (közvetlen lakástámogatással érintett) ingatlan hitelintézet által elfogadott menekülési értékének 100%-át.

(3) A kérelmező figyelmét fel kell hívni arra, hogy hitelkiváltás esetén a (2) bekezdés a) pontja szerinti hitel összege – támogatandó gyermek utólagos megszületése esetén – nem csökkenthető a támogatás összegével, vagyis utólagos támogatásban nem részesíthető.

(4) Minden, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetben, amikor a hitel fedezeti értéke meghaladja a hitelbiztosítéki érték 100%-át, a hozzájárulás megadását mérlegelni kell. A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2009. évi XLVIII. törvényben (a továbbiakban: 2009. évi XLVIII. törvény) meghatározottak szerinti teljes fizetésképtelenséget megelőző áthidaló hitel bejegyzéséhez a kormányhivatal hozzájárul.

68. § (1) A 2009. évi XLVIII. törvény hatálya alá nem tartozó, a hitelintézetek által saját elhatározással kialakított, jelzálog alapú, adósságrendező áthidaló kölcsönöket biztosító újabb jelzálog bejegyzése iránt beérkezett kérelmek vonatkozásában, ha a kérelemből és a becsatolt iratokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy az újabb hitel az egyébként fizetésképtelenné váló támogatott személynek az elmaradt és a jövőben esedékessé váló fizetési kötelezettségét rendező, áthidaló hitel, a kormányhivatal a támogatott ingatlan hitelbiztosítéki értékének 100%-át meghaladó hitelintézeti hitel bejegyzéséhez is hozzájárulhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés mérlegelése során a hozzájárulás mellett szól, ha:

a) a közvetlen állami támogatás nyújtása óta eltelt hosszabb (a támogatási időszak felénél több) idő lehetővé teszi a hozzájárulás megadását;

b) megfelelő pótfedezetek bevonásával valószínűsíthető, hogy a támogatott pénzügyi megingása esetén, ebből a pótfedezetből kielégíthető a hitelezők igénye;

c) a hitelezett(ek) jövedelmi helyzete indokolja a HBÉ 100%-án felüli hitelezést;

d) az állami támogatásnak a HBÉ-hez viszonyított csekély összege (400 000–500 000 Ft), illetve mértéke (legfeljebb 20%);

e) a hitel célja a támogatott ingatlan állagának megóvása vagy korszerűsítése, illetve értékének növelése;

f) készfizető kezesség biztosítja a kölcsönt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti döntés mérlegeléséhez a megadott szempontokra tekintettel az alábbi információkat tartalmazó irat(ok) benyújtása szükséges:

a) esetleges pótfedezetek (pl. ingatlan, biztosítás) felsorolása, bemutatása;

b) banki nyilatkozat a hitelcélról, továbbá arról, hogy a hiteligénylő jövedelmi helyzete megfelelő fedezetet nyújt a hitel törlesztéséhez;

c) a hitelintézet tételes levezetése a támogatott ingatlan hitelbiztosítéki értéke és az ingatlanhoz kapcsolódó terhek fedezeti értékigényéről;

d) a hitel összege a hitel devizanemében és deviza alapú hitel esetén a hitelszerződésben szereplő HUF összeg feltüntetése;

e) kezességi szerződés (ha kötöttek).

(4) Ha a kérelemből és a becsatolt iratokból a hitel rendeltetése egyértelműen nem állapítható meg, a hitelintézetet előbbiek tisztázására hiánypótlás keretében kell megkeresni. A kormányhivatalhoz a gyorsabb ügyintézés érdekében a szükséges iratok már a banki hitelbírálat korábbi szakaszában (az értékbecslést, HBÉ megállapítást és a pozitív banki döntést követően) is benyújthatók a bank által; az érvényesen aláírt hitelszerződéstől ez esetben a kormányhivatal eltekinthet. A hozzájárulásában rögzíteni kell az elfogadott hitelösszeget. A hozzájáruló nyilatkozatot az 1. függelék 708. számú iratmintája, a megtagadót az 1. függelék 709. számú iratmintája szerinti formában kell kiadni. Hiánypótlásra az 1. függelék 601. számú iratmintája szerinti levéllel kell a kérelmezőt felszólítani.

69. § Ha a hitelfelvevő nem a támogatott személy, hozzájárulás az újabb jelzálog bejegyzéséhez csak kivételes esetben és közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs javára adható, és abban az esetben, ha a támogatott ingatlan teljes terhelése az újabb hitellel együttesen a HBÉ 70%-át nem haladja meg. Ha a hitelszerződésben adósként vagy adóstársként a támogatott is szerepel, akkor az nem harmadik személy által igénybe vett hitelnek minősül. A vállalkozói hitel biztosítékának bejegyzéséhez való hozzájárulás feltétele az is, hogy a támogatott személy tagja legyen a vállalkozásnak. A hozzájárulás melletti körülményként kell értékelni, ha az előbbi vállalkozás európai uniós vagy hazai gazdaságfejlesztési pályázattal összefüggésben igényli a hitelt.

70. § A lakástámogatáshoz kapcsolódó állami igény biztosítékának hátrányosabb helyzetét eredményező ranghelycseréhez a kormányhivatal nem járul hozzá. A döntést az 1. függelék 710. számú iratmintának megfelelő tartalommal kell meghozni.

71. § Ha társasházi közös képviselő kér hozzájárulást a társasházi közös költséggel adós tulajdonosoknak (egyben támogatott személyeknek) az állami jelzálogjoggal, illetve azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakására a hátralék erejéig történő jelzálogjog bejegyzéséhez, a kormányhivatal az 1. függelék 711. számú iratmintája szerinti levéllel válaszol.

43. Hozzájárulás további jogok, tények bejegyzéséhez

72. § (1) A hozzájárulás iránti döntéshez az 1. függelék 712. és 713. számú iratminták szerinti kérelem, valamint a jogot, illetve tényt alapító szerződés, továbbá – képviselő útján való eljárás esetén – meghatalmazás szükséges. Hiánypótlásra az 1. függelék 601. számú iratmintája szerinti levéllel kell a kérelmezőt felszólítani. A jogok, illetve tények bejegyzéséhez való hozzájárulás vagy annak megtagadása iránti döntést a kormányhivatal az 1. függelék 708., 709., 714. és 715. számú iratmintáknak megfelelő tartalommal hozza. Az ügyintézés határideje 15 nap.

(2) A kormányhivatal csak abban az esetben járul hozzá a haszonélvezeti jog bejegyzéséhez, ha az a támogatott személy javára történik. Ha a haszonélvezeti jog bejegyzése a támogatottak eredeti tulajdoni viszonyait is megváltoztatja, akkor tájékoztatni kell az ügyfelet, hogy az a támogatás visszafizetésével is járhat. Bejegyeztethető továbbá haszonélvezeti jog a támogatott egyeneságbeli rokona részére is abban az esetben, ha az ügyvéd által elkészített haszonélvezeti jogot alapító szerződésben a haszonélvező nyilatkozik, hogy egy esetleges végrehajtás során kiköltözik. Kívülálló, harmadik személy javára haszonélvezeti jog bejegyzéséhez nem ad a kormányhivatal hozzájárulást.

(3) Használat bejegyzéséhez a kormányhivatal nem járul hozzá.

(4) A telki szolgalmi joghoz való hozzájáruláshoz a bejegyzésének alapjául szolgáló szerződés, esetleg vázrajz szükséges. Ha lakáscélt és az állam jelzálogjogát érdemben nem érinti, e jog bejegyzéséhez hozzá lehet járulni.

(5) A vételi jog esetén vizsgálni kell az alapjául szolgáló szerződést, illetve a támogatott lakáscélra és az állam jelzálogjogára való hatását. Hozzájárulás csak akkor adható, ha az opció beváltásának időpontja az R. 21. § (1) bekezdése vagy a Létr. 14. § (1) bekezdése szerinti állami igény időtartamán túli időpont. A vételi joghoz az 1. függelék 714. számú iratmintája szerint kell hozzájárulni.

(6) Az elő- és visszavásárlási jog esetén vizsgálni kell az alapjául szolgáló szerződést, illetve a támogatott lakáscélra és az állam jelzálogjogára való hatását.

(7) A tartási jognak vagy életjáradéki jognak a támogatott ingatlanra a támogatott ingatlan tulajdonosának javára történő bejegyzéséhez az állami igény tartama alatt hozzájárulni csak az elidegenítés jogkövetkezményei alkalmazásával lehet.

44. Hozzájárulás társasház, lakásszövetkezet bejegyzéséhez

73. § (1) A hozzájárulás iránti döntéshez az 1. függelék 716. számú iratmintája szerinti kérelem, az alapító okirat vagy szövetkezeti alapszabály, továbbá – képviselő útján való eljárás esetén – meghatalmazás szükséges.

(2) A társasházi alapító okiratot és a lakásszövetkezeti alapszabályt csak abból a szempontból kell vizsgálni, hogy a támogatási szerződésben megjelölt lakáscél konkrét lakásra és személyre azonosítható-e. Az 1. függelék 715. számú iratmintának megfelelő hozzájárulásnak tartalmazni kell a jelzálogjog felosztásra és bejegyzésre vonatkozó nyilatkozatot. A hozzájárulás megtagadását a kormányhivatal az 1. függelék 705. számú iratmintát alapul véve, megfelelően módosított tartalommal bocsátja ki. Az ügyintézés határideje 15 nap.

VIII. Fejezet

Eljárás ügyfélként

45. Érdekérvényesítés ügyféli jogokkal

74. § (1) Az általa képviselt állami érdeket sértő közigazgatási döntések esetén a kormányhivatal az Ávt. 66. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében – a Ket. 15. § (1) bekezdése szerint – ügyféli jogokat gyakorolhat; míg lakástámogatási hatóságként ügyféli joggal léphet fel a Ket. 15. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel.

(2) Kijavítás, kicserélés iránti igény esetén a fellebbezésre nyitva álló idő alatt kell az 1. függelék 801. számú iratmintája szerint előterjeszteni a kérelmet, amelyben szerepelnie kell, hogy ha annak címzettje nem ért egyet a javaslattal, akkor tekintse fellebbezésnek.

(3) Fellebbezés a Ket. 99. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül, az 1. függelék 802. számú iratmintája szerinti fellebbezésminta alkalmazásával gyakorolható, a Ket. 107. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az illetékes szervhez címezve. A fellebbezés illetékmentes, mert a kormányhivatal által képviselt államot az Itv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján személyes illetékmentesség illeti. Ha az eljárás gyorsítása érdekében az ügyfelek igénylik, és a kormányhivatal által képviselt állami érdeket nem sérti vagy veszélyezteti, a kormányhivatal a fellebbezési jogáról lemondhat.

46. Az ingatlanügyi hatóság előtti eljárás

75. § (1) A kormányhivatal az állam képviseletében eljárva, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény szerint élhet a polgári jogviszonyokkal kapcsolatban biztosított ügyféli jogaival. Az eljárásba jogtanácsost be kell vonni.

(2) Kijavítás, kiegészítés kezdeményezhető az 1. függelék 803. számú iratmintája szerint az első fokon eljáró ingatlanügyi hatóságnál.

(3) A fellebbezés az ingatlanügyi hatóság döntésének kézhezvételétől számított 30 napon belül az 1. függelék 804. számú iratmintája szerint gyakorolható. A fellebbezésnek helye van, ha elutasítják a jelzálogjog bejegyzést, törlését, átjegyzését, vagy ha nem a megfelelő ranghelyen jegyzik be az állam jogát, illetőleg, ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom ellenére a lakástámogatási ügyben eljáró kormányhivatal hozzájárulása nélkül jegyeztek be jogot vagy jogilag jelentős tényt.

(4) Keresettel lehet olyan bejegyzett jog törlését, kiigazítását kérni, amely az államnak – a kormányhivatal által képviselt – bejegyzett jogát sérti, a jog elévült, megszűnt, illetve a téves bejegyzés miatt az állam sérelmet szenvedett.

47. Feljelentés büntetőügyben, hozzájárulás vádelhalasztáshoz

76. § (1) A kormányhivatal az állami lakástámogatással kapcsolatos feladatok végrehajtásakor a jogszabályban meghatározott hatósági hatásköre gyakorlása során tudomására jutott bűncselekmények, illetve bűncselekmények gyanúja alapján – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 171. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének megfelelően – a következő feltételek együttes megléte esetén tesz feljelentést:

a) az eljárás során szabályosan birtokába került bizonyítási eszköz (okirat, tanúvallomás, jegyzőkönyv stb.) a gyanút kellően alátámasztja,

b) a bűncselekmény történeti tényállása, a cselekmény megfogalmazható,

c) a gyanú meghatározott bűncselekmény (típus) elkövetésére irányul, továbbá a bűncselekmény,

d) sértettje az állam, elkövetője a támogatott, a folyósító bank, illetve annak alkalmazottja, megbízottja vagy ügynöke és

e) büntethetősége a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26. §-a szerint még nem évült el.

(2) A kormányhivatal az 1. függelék 805. számú iratmintája szerinti büntető feljelentést megküldi a területileg illetékes nyomozó hatóság számára. A büntetőeljárás bírói szakaszában a sértett képviseletét a kormányhivatal jogtanácsosa látja el.

77. § Ha az ügyész a Be. 225. § (5) bekezdésére tekintettel vádelhalasztáshoz kéri a kormányhivatal hozzájárulását, akkor tekintettel arra, hogy az ügyész által alkalmazni kívánt eszköz

a) nem sérti a kormányhivatal által képviselt állami érdeket,

b) nem korlátozza a lakástámogatási hatósági hatáskört,

c) az ügyész részéről a terhelteknek előírni tervezett magatartási szabály, a kár részbeni vagy egészben megtérítése pedig kifejezetten egy irányba mutat az Art. 72. § (6) bekezdése szerinti kormányhivatali feladattal, és

d) az állam kárának a büntetőeljárás keretében történő részbeni megtérítése nem jelenti azt, hogy a fennmaradó követelés tekintetében az igénye elenyészne,

sértetti képviselőként a kormányhivatal a fenti feltételek és körülményekről való megbizonyosodást követően a vádelhalasztáshoz hozzájárul.

IX. Fejezet

Végrehajtási eljárások

48. Adók módjára való behajtás

78. § (1) A támogatás visszafizetését elrendelő jogerős határozat végrehajtásáról kell intézkedni, ha a kötelezett önként nem teljesít. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti kis összegű követelést – az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül – behajtásra előírni nem kell. A jogerő beálltától kell számítani a határozatban megállapított fizetési (teljesítési) határidőt.

(2) A teljesítés elmaradása esetén az állami támogatás és járulékai adók módjára behajthatók. A jogerős határozatot (a jogerőről szóló végzéssel együtt) magánszemély esetén az 1. függelék 233. számú iratmintában, jogi személy esetén az 1. függelék 901. számú iratmintában szereplő adatlap kitöltésével, szünetelés utáni folytatás esetén az 1. függelék 419. számú iratmintája szerinti irattal továbbítani kell az állami adóhatóság területileg illetékes igazgatóságára. Ha a kötelezés egyetemleges, arra az adatlapon utalni kell.

(3) Az állam javára történő végrehajtási jog bejegyzését követően a kormányhivatalnak ellenőriznie kell, hogy a jogot valóban az állam, és nem a kormányhivatal javára jegyezték-e be, és indokolt esetben fel kell szólítania a bejegyzést kezdeményező szervet (állami adóhatóság, végrehajtó) a szükséges korrekcióra.

79. § Ha adók módjára való behajtásnak és egyidejűleg a más jelzálogjog jogosult által kezdeményezett végrehajtásba való bekapcsolódásnak is helye van, a kormányhivatal az adók módjára történő behajtást kezdeményezi, a bírósági végrehajtási eljárásba nem kapcsolódik be. Az adók módjára való behajtás kezdeményezésének nem akadálya, ha a kormányhivatal a végrehajtási eljárásba korábban már bekapcsolódott. Ha a kormányhivatal a végrehajtási eljárásba már bekapcsolódott, akkor az adók módjára való behajtás kezdeményezésekor a bekapcsolódást visszavonni nem kell. Tekintettel az Art. 72. § (6) bekezdésére, a Vht. 4/A. §-ában foglaltak a kormányhivatalnak az adók módjára való behajtás iránti intézkedési kötelezettségét nem érintik.

80. § (1) Az adók módjára történő behajtási eljárás befejezéséről az állami adóhatóság, az eredménytől függetlenül, értesítést küld a kormányhivatal számára. Ha az állami követelés befolyt, akkor ennek jelzése után hivatalból törölni kell a jelzálogjogot a támogatott ingatlanról, és az ingatlanügyi hatósági határozat alapján meg kell győződni ennek megtörténtéről. A sikeres végrehajtás esetén az állami adóhatóság a végrehajtott összeget a 10032000-01034114 „Kincstár adók módjára behajtott lakáscélú támogatás” számlára utalja, és ezzel egyidejűleg értesítést küld a végrehajtásról.

(2) Ha az állami adóhatóság eredménytelenségről küld értesítést, meg kell vizsgálni, hogy az elidegenítési tilalomra megállapított jogszabályi 10 vagy 5 éves határidő lejárt-e, továbbá vizsgálni kell azt is, hogy a végrehajtáshoz való jog az Art. 164. § (6)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezések szerint elévült-e. Ha a határidő eltelt és a végrehajtáshoz való jog is elévült, akkor hivatalból töröltetni kell a jelzálogjogot. Ha a határidő még nem járt le, az elévülés nem következett be, akkor annak lejártáig, illetve bekövetkezéséig későbbi intézkedésre határidős jelzéssel irattárba kell az ügyet helyezni annak érdekében, hogy a határidő lejártát megelőző harmadik hónapig az állami adóhatóságot végrehajtás lefolytatása iránti újabb kérelemmel keresse meg a kormányhivatal.

(3) Az állami adóhatóság azon értesítése, hogy az ingatlanra vezetett behajtás nem járt eredménnyel, egyben azt is jelenti, hogy a végrehajtási eljárás alá vont ingatlan változatlanul a kötelezett(ek) tulajdonában maradt, tehát a kormányhivatal valószínűsíteni tudja a kötelezett(ek)nek az értékesíthető vagyontárggyal való rendelkezését. Előbbiek – összhangban az Art. 162. § (2) bekezdésével – indokolják az állami adóhatóságnak a végrehajtás folytatása iránti megkeresését. Az állami adóhatóságot végrehajtás folytatása iránti kérelemmel kell megkeresni abban az esetben is, ha az állami igény és a végrehajtáshoz való jog elévülésének lejárta előtt a kormányhivatal tudomására jut, hogy a kötelezett rendelkezik jövedelemmel, értékesíthető vagyontárggyal. Az ismételt megkeresésről a kormányhivatal a költségeket és a megtérülés esélyét mérlegelve dönt.

(4) Ha az eredménytelen adók módjára történő behajtást követően az állami adóhatóság a kormányhivatalt mint behajtást kérő szervet költségátalány megfizetésére hívja fel, a teljesítés iránt intézkedni kell az 1. függelék 902. számú iratmintája alkalmazásával.

(5) Az eredménnyel nem járó végrehajtási eljárásokról az állami adóhatóság illetékes igazgatósága értesítést küld a kormányhivatalnak. A kormányhivatali ügyintézőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ingatlan elidegenítési tilalmának megállapított jogszabályi határideje lejárt-e vagy nem. A jogszabályi határidő leteltével, továbbá a végrehajtáshoz való jog elévülésével hivatalból törölni kell az állami jelzálogjogot. Ha a határidő nem járt le, akkor annak lejártáig későbbi intézkedésre „határidős” jelzéssel irattárba kell az ügyet helyezni és a hivatalos iratok alapján behajthatatlan követelésként kimutatni. A pénzügyi elévülés idejéig (az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére az Art. 164. §-ában foglaltakat kell alkalmazni) évente, illetve az elévülés előtt három hónappal felül kell vizsgálni az ügyet. Az adóhatóság a behajthatatlan tartozásról a behajtást kérőt tájékoztatja [Art. 161. § (5) bekezdése], a kormányhivatalnak ennek megfelelően kell az ügyiratot az Ügyvitelben kezelni.

81. § (1) Az állami adóhatóságnak átadott végrehajtási eljárásoknál a 10032000-01034114 „Kincstár Adók módjára behajtott lakáscélú támogatás” számlát kell megjelölni. A számla központi kezelésű, könyvelése a LakHat-ban kezelt többi lakáscélú számlákkal azonos módszerrel történik. Ezen bevételi számlára befizetett tételeket azonosítás után, de legkésőbb az adott hónap végéig ÁHT(T) és ERA azonosítóval rendezni kell. A bevételi számláról visszautalt tételek esetén az ÁHT(T) és ERA azonosítónak a megbízáson szerepelnie kell, kimenő tételt nem lehet azonosító nélkül utalni.

(2) Az állami adóhatóság eredményes eljárása esetén a végrehajtás szerint illetékes igazgatóság letéti számlájáról teljesítik a befizetéseket jogcímre rendezve, a közlemény rovatban a kormányhivatali iktatószám, adóazonosító jel feltüntetésével. A pénzforgalmi adatok a számlavezető rendszerből az Ügyvitelbe naponta átkerülnek, az iktatószám alapján az ügyintézőnek el kell végeznie az összegek párosítását, ellenőrizni a befizetést, a teljesítő személyt és azonosítani a jogcímet. Az adók módjára történő befizetés lehet egy összegben vagy részletekben az állami adóhatóság gyakorlatának megfelelően. Az ingatlanügyi hatóság értesítést küld a végrehajtási jog bejegyzéséről is.

(3) A beérkezett összeg egyezőségét (tőke, kamat, járulékok) a kormányhivatali ügyintéző vizsgálja. Nem egyezés esetén az állami adóhatóság visszaigazolásából/értesítéséből ellenőrizni kell a várható visszafizetési időtartamot, a behajthatóságot. A végrehajtott összeg határozatban előírt egyezősége esetén állami követelés az adóssal szemben a továbbiakban nem áll fenn. Az ingatlanon lévő állami jelzálogjogot – ha még nem történt meg – hivatalból törölni kell.

(4) A részletekben történő végrehajtási befizetéseket ügyiratonként figyelemmel kell kísérni. A hivatalból történő jelzálogjogtörlés csak az utolsó befizetést követően, a teljes összeg visszatérülésekor esedékes.

(5) A lakástámogatással kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatok vonatkozásában (pl. követelések, kötelezettségek nyilvántartása, elszámolása, értékelése stb.) a mindenkori jogszabályok és a mindenkori számviteli politikában meghatározott általános irányelvek betartása alapján az egyes analitikus helyek, kormányhivatalok az általuk nyilvántartott követelések speciális szakmai értékelési szempontjainak figyelembevételével alakítják ki a behajthatatlan és kis összegű követelések értékelésének szabályzatát, az ilyen esetekben (beleértve a követelésekről való esetleges lemondást is) követendő eljárási szabályokat.

49. Bírósági végrehajtás

82. § (1) Ha az állami igény fennállta megállapításához az szükséges, akkor a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódási felhívás érkezését követően haladéktalanul az ingatlanügyi hatóságot kell megkeresni a tulajdonos tulajdonjogának bejegyzése alapjául szolgáló szerződés vagy a használatbavételi engedély hiteles másolatának kikérésével. A végrehajtási eljárásba való bekapcsolódást nem alapozza meg, ha a támogatott ingatlan tulajdoni lapjára az állam javára csak elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be.

(2) A végrehajtási jog bejegyzéséről rendelkező ingatlanügyi hatósági határozat érkezését követően, ha az eljárási határidők azt lehetővé teszik, és a fennálló körülmények azt indokolják, a végrehajtási eljárásba az állami követeléssel való bekapcsolódás megelőzése érdekében a kormányhivatal az 1. függelék 903. számú iratmintája szerinti levéllel tájékoztatja a támogatott ingatlan tulajdonosát, és felszólítja az alaptartozása haladéktalan rendezésére. Ha előbbiek eredménnyel nem járnak vagy a tájékoztatást mellőzte, a kormányhivatal az önálló bírósági végrehajtó tárgybeli értesítése nyomán az illetékes bírósághoz az 1. függelék 904. számú iratmintája szerinti végrehajtási eljárásba való bekapcsolódási kérelmet nyújt be.

(3) Ha az adós vitatta az állami követelést, és erre tekintettel a kormányhivatal bekapcsolódás iránti kérelmét a bíróság a fellebbezés nyomán is elutasítja, valamint azt a végrehajtási ügy körülményei indokolttá teszik, a kormányhivatal a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 386. §-a alapján a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti pert indít. Fellebbezni akkor is kell, ha az elutasító végzés a kormányhivatal képviseleti jogát, illetve perképességét vitatja.

83. § (1) A kormányhivatal az alapügyben, valamint a zálogjogosulti bekapcsolódás okán kiterjesztett további végrehajtási ügyekben együttesen fennálló követelés és az állami követelés nagyságának az arányát mérlegelve dönt a bekapcsolódást követő előleg megfizetéséről. Abban az esetben, ha az alap, valamint a zálogjogosulti bekapcsolódás okán kiterjesztett további végrehajtási ügyekben a végrehajtást kérők követelése együttesen 400 000 Ft alatti összeg, a kormányhivatal a végrehajtási eljárásba bekapcsolódik, de egyidejűleg a végrehajtási költségelőleget nem fizeti meg. Az illetékes kormányhivatali ügyintéző a költségelőleg megfizetése iránti felhívás kézhezvételétől számított 6, illetve 11 hónap után meggyőződik az eljárás folyamatban létéről, és abban az esetben, ha az eljárás nem szűnt meg, legkésőbb az egyéves határidő letelte előtt intézkedik a végrehajtási költségelőleg átutalásáról.

(2) Ha az állami követelésen kívüli együttes követelés összege a 400 000 Ft-ot meghaladja, az átutalásról az általános rend szerint intézkedni kell. A követelés összegétől függetlenül nem kell végrehajtási költségelőleget fizetni, ha az összes körülményből (pl. a bejegyzett végrehajtási jogok együttes összege magasabb, mint a kikiáltási ár, és a kormányhivatal által érvényesített állami követelés ezek között hátrább sorolt) nyilvánvaló, hogy a követelés kielégítetlen marad. Meg kell fizetni az előleget akkor is, ha a követelés érvényesítése iránt a kormányhivatal indítja meg a végrehajtási eljárást.

(3) Tulajdonrészekre indult végrehajtások esetén a kormányhivatal – hacsak nem egyszerre érkezik a felhívás a teljes tulajdoni hányadra – a végrehajtási eljárásba a teljes jelzálogjog összegével kapcsolódik be. Ha a későbbiekben végrehajtási eljárás indul a másik (további) tulajdonrészre vonatkozóan is, akkor – feltéve, hogy a másik tulajdonrészre még nincs jogerős bekapcsolódást engedélyező bírósági végzés – ebbe a későbbi eljárásba csak az e tulajdonrésznek megfelelő összeggel kell csatlakozni és a korábbi, másik tulajdonrészre vonatkozó csatlakozás összegét ennek megfelelően módosíttatni.

(4) Ha a megelőlegező kölcsön tőkeösszege vonatkozásában a hitelintézet, vagy más követelés tekintetében az arra jogosult végrehajtási eljárást kezdeményez, a Vht. 114/A. §-ára tekintettel (a végrehajtási eljárásba a jelzálogjog jogosultja kapcsolódhat be) a kormányhivatal abban az esetben kapcsolódik be az eljárásba, ha a hitelintézet az államnak az általa ténylegesen megfizetett kamat, kamattámogatás, költség vonatkozásában fennálló igénye biztosítására a tulajdoni lapra jelzálogjogot jegyeztetett be. A bekapcsolódás összege a bejegyzett összeg lesz, a tényleges igény pedig azon összeg, amelyet a hitelintézet a szerződés felmondásáig a fenti jogcímeken lehívott a kincstári számláról.

84. § Ha árverésen értékesítették az ingatlant, akkor az árverési vevő az állami követeléstől mentesen szerzi meg az ingatlant, a kormányhivatalnak további intézkedési kötelezettsége nincs. Ha a bírósági végrehajtás eredménytelen volt, és az állam nem váltja magához az ingatlant, akkor a jelzálogjogot hivatalból törölni kell az 5 vagy 10 éves határidő lejártát követően.

85. § Ha bírósági végrehajtási eljárás van folyamatban, azonban ez idő alatt lejár az állami támogatáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás ideje, és az állami igény érvényesítése iránti egyéb bírósági, hatósági eljárás sem indult, akkor a támogatott kérése nélkül is intézkedni kell a terhek törlésére, ezzel megszűnik a végrehajtási eljárásban való részvétel alapjául szolgáló zálogjog, és a végrehajtási eljárásban való kormányhivatali részvételnek a továbbiakban nincs jogszabályi alapja. A végrehajtandó követelés megszűnését a kormányhivatal a végrehajtónak haladéktalanul bejelenti.

86. § Ha büntetőügyben a bíróság jogerős ítéletében megállapítja az államnak a polgári jogi igényét, és ennek a bűncselekmény terheltje (támogatotton kívüli személy) nem vagy csak részben tesz eleget, akkor a kormányhivatalnak bírósági végrehajtást kell kezdeményeznie. Ha a bíróság az ítéletében nem kötelezte a terheltet kártérítés megfizetésére, vagy a polgári jogi igényt elutasította, akkor vele szemben hatósági határozatban kell érvényesíteni a követelést az Art. 72. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel.

87. § (1) Ha a kormányhivatal az önálló bírósági végrehajtó költségelőleg megfizetése iránti felhívásának eleget tesz, az összeg befizetéséről a végrehajtót az 1. függelék 905. számú iratmintája szerinti levéllel tájékoztathatja. A bíróság vagy a végrehajtó hiánypótlás iránti felszólításának a kormányhivatal az 1. függelék 906. számú iratmintája alkalmazásával tesz eleget. A végrehajtási eljárásban az ingatlanügyi hatóságot a 1. függelék 907. számú iratmintája szerinti levéllel kell megkeresni. A végrehajtó által megküldött, az állami érdeket sértő felosztási terv ellen szükségessé váló végrehajtási kifogást a bíróságnak az 1. függelék 908. számú iratmintája szerinti tartalommal kell benyújtani. Az eljárásba jogtanácsost be kell vonni.

(2) Ha a végrehajtás befejeződik és a végrehajtó – az erre vonatkozó jogszabályi kötelezettsége ellenére – nem utalta vissza az államot képviselő szerv által lerótt költségelőleget, akkor a kormányhivatal a költségelőleg behajtása érdekében a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 33. § i) pontjára hivatkozva megkeresi a végrehajtót, és egyben a Vht. 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján a végrehajtás korlátozását kéri a költségelőleg összegére. Előbbiek eredménytelensége esetén a kormányhivatal tértivevényes levéllel (1. függelék 909. számú iratmintája) felhívja az ügyfelet, hogy fizesse meg a tartozását. Az előbbiek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a végrehajtásból a kormányhivatal valamely okból kilépett, és korábban a költségelőleget már megfizette.

(3) Az előlegezendő költségnek a korábban már megfizetett összegeket követően fennmaradt részét az előlegezésre köteles végrehajtást kérőnek az eljárás befejezésekor készített díjjegyzék alapján kell megfizetnie a végrehajtó részére, ha a végrehajtás érdemi befejezéséig vagy a meghatározott cselekmény foganatosítását követően a végrehajtót megillető díjak vagy lefoglalható vagyontárgy hiányában, illetve értékesítésének sikertelensége miatt szünetelő eljárás során a végrehajtást kérő által előlegezendő költségtérítés és munkadíj összege nem térült meg. Abban az esetben, ha a kormányhivatal a díjfelszámítás helyességét vitatja, az IM rendelet 21. § (2) bekezdése alapján végrehajtási kifogást terjeszt elő a végrehajtó székhelye szerint illetékes járásbírósághoz.

(4) Ha az alapvégrehajtás úgy fejeződik be, hogy a végrehajtó nem utalta vissza a költségelőleget, továbbá az ügyfél részéről a teljesítés a felhívás ellenére elmarad, akkor a jelzálogjog törlés iránti kérelem esetén tájékoztatni kell az ügyfelet, hogy a törlési engedély kibocsátására a tartozása megfizetését követően van lehetőség. Az előbbiek szerint kell eljárni az Áht. 97. § (3) bekezdése szerinti, behajtásra elő nem írt, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelés esetében is.

(5) A kormányhivatal a végrehajtónak haladéktalanul bejelenti (1. függelék 910. számú iratmintája) a végrehajtandó követelés megszűnését, illetve csökkenését, ha a bekapcsolódást követően az állami jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásból részben vagy egészben törölték.

88. § A kormányhivatal a támogatási ügy kapcsolódó körülményeit mérlegelve – különösen akkor, ha a végrehajtási eljárás mind a támogatott személy, mind az állam érdekei tekintetében súlyos hátránnyal fenyeget – hozzájárulhat, hogy az adós a támogatott ingatlant az árverés rendjén kívül értékesítse.

89. § (1) Bírósági végrehajtási szakaszban lévő ügyekből származó bevételek esetén az összeg befizetőjének azonosítása után a kapcsolódó pénzforgalmi adatot párosítani kell az Ügyvitelben lévő ügyirattal. Az összeget tartalmilag ellenőrizni kell, és annak megfelelően kell a további feladatokat végezni.

(2) A lakástámogatás visszafizetése számlán a bírósági végrehajtásból származó összegek ellenőrzése és ügyviteli kezelése attól függ, hogy 2008. január előtt indított ügyekről vagy 2008. január után már Ügyvitelben található ügyből származik a bevétel:

a) A 2008 előtt folyamatban lévő ügyeket (KVI) a BET (ügyvédi) táblában rögzíteni kellett. Az ügyiratokban előírt állami követelés (tőke, kamat, járulékai, végrehajtói költségelőleg) összegét kell csökkenteni a beérkezett befizetéssel (1. függelék 615. számú iratmintája). Az összeg tartalmánál vizsgálni kell a bírósági végrehajtási költségelőleg elszámolását, számszaki és tartalmi megfelelőségét.

b) A 2008. január után kezdeményezett bírósági végrehajtásba történő bekapcsolódásából származó befizetéseket az Ügyvitelben kell ellenőrizni és a megfelelő ügyhöz párosítani.

X. Fejezet

Ügyviteli és pénzügyi műveletek, számvitel

50. Ügyviteli információs rendszer

90. § (1) Az általános, kötelezően betartandó eljárások a LakHat rendszerben a pénzügyi műveletek során a következők:

a) Minden pénzügyi vonzattal bíró ügyben a számlavezető rendszerből átemelt pénzforgalmi tételt az Ügyvitelben kormányhivatal ügyintézőjének naponta ellenőriznie és párosítania kell, jelezve, hogy a be- és kifizetés valóban megtörtént. Ez a művelet biztosítja, hogy ugyanazt a be- és kifizetést ne lehessen többször elrendelni, végrehajtani. A bevételi tételeket csak befizetéshez, a kifizetési tételeket csak kifizetéshez lehet párosítani.

b) A kormányhivatal ügyintézőjének minden esetben ellenőriznie kell, hogy a párosítandó tétel egyértelműen hozzákapcsolható-e az állami támogatást igénybe vevő személyhez vagy az adott ügyhöz és hogy a párosítandó összeg egyezik-e a visszafizetendő vagy kifizetendő összeggel. A kormányhivatali ügyintéző alapos ellenőrzés után párosítja az összeget az adott ügyre vonatkozó pénzügyi előírással.

c) Egyszeri és több részletben történő be- és kifizetések is lehetségesek.

d) Csak az adott ügyhöz kapcsolódó összes pénzforgalmi tétel párosítását követően lehet az ügyet lezárni.

e) Minden, nemzetgazdasági számlát érintő pénzügyi teljesítés kezdeményezése kötelezően a megadott iratmintával előállított megfelelő irattal történhet, amelyet kötelező elektronikus formában rögzíteni (csatolni) az Ügyvitelben szereplő, a pénzügyi teljesítést elrendelő alszámon. Más, annak tartalmától és formájától eltérő dokumentumot nem fogad el a Kincstár, továbbá visszautasítja a nem két aláírással ellátott utalványok pénzügyi teljesítését is.

f) Minden, érdemi ügyintézést igénylő ügyben kötelező az adóazonosító jel használata az informatikai rendszer adatbázisában, jelen eljárásrend 1. függeléke szerinti és egyéb iratokban. Ha az adóazonosító jel nem áll rendelkezésre, az ügyfelet fel kell szólítani az adat pótlására. Ha a hiánypótlási felhívásra az ügyfél érdemben nem reagál, a kormányhivatal az adóazonosító jelet jogsegély keretében az állami adóhatóságtól kérheti meg.

(2) Jelen eljárásrend hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézők a LakHat-ot a „LakHat Ügyviteli Kézikönyv” előírásait és a LakHat-ban található, jelen eljárásrend 1. függelékének megfelelően kidolgozott iratmintákat alkalmazva kötelesek eljárni.

(3) A LakHat iratmintáinak naprakészen tartásáról a nemzetgazdasági miniszter gondoskodik.

(4) A „LakHat Ügyviteli Kézikönyv”-et a nemzetgazdasági miniszter a kormányhivatalok részére történő továbbítás céljából megküldi a miniszterelnökséget vezető miniszternek.

51. Pénzügyi műveletek

91. § (1) A lakástámogatások visszafizetése kincstári számlára érkező egyéb bevételek:

a) A KVI által indított, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) jogutódnál jelentkező lakáscélú visszafizetések esetén a Kincstár az MNV Zrt. tájékoztatása alapján feldolgozza a számlavezető rendszerből átemelt pénzforgalmi tételeket. A pénzforgalmi tétel rendezése a Kincstárban történhet az MNV Zrt. értesítése alapján. A befizetés elszámolása a megfelelő számláról átvezetéssel történik. A befizetett tételeket azonosítás után, de legkésőbb az adott hónap végéig ÁHT(T) és ERA azonosítóval rendezni kell.

b) Az egyéb téves, más számlára történt befizetés rendezését az 1. függelék 610. számú iratmintával a kormányhivatal kezdeményezi a Kincstárnál. A rendezéshez minden esetben csatolni kell a másik (tévesnek minősített) számlára történt befizetés igazolását.

(2) Téves befizetés esetén a Kincstár visszautalja az összeget a befizetőnek a kormányhivatal az 1. függelék 610. számú iratmintája szerinti megkeresése alapján. A befizetés tényéről a támogatást befizető személy részére a kormányhivatal adhat igazolást (1. függelék 609. számú iratmintája) a számlavezetőből kinyomtatott, az 1. függelék 615. számú iratmintája szerinti tranzakciós bizonylat csatolásával.

92. § A végrehajtási feladatokhoz kapcsolódóan a 2008. január előtti ügyekben (BET táblában) is ellenőrizni kell a végrehajtási költségmegelőlegezés, valamint a végrehajtási eljárásban szakértői és egyéb díjak, egyéb költségek összegét.

93. § (1) A bevételi számláról visszautalt, illetve kifizetett tételek esetén az ÁHT(T) és ERA azonosítónak a megbízáson szerepelnie kell, kimenő tételt nem lehet azonosító nélkül utalni. A végrehajtói utasítás (közlés, felhívás) tartalmazza a lakáscélú állami támogatás összegét, amelyre vagy a végrehajtás irányult, vagy amelyet a kormányhivatali bekapcsolódás során állami követelésként elő kell írni. A lakáscélú támogatás, illetve a megelőlegezett költség összegét minden esetben rögzíteni kell az Ügyvitelben.

(2) Ha az államilag támogatott ingatlan több tulajdonosa ellen indult a végrehajtás (kiskorú esetén a törvényes képviselő), az ügyeket össze kell fűzni, egyesíteni, az állami támogatás összegét egyszer kell rögzíteni (az ügy-egyesítési funkciót a LakHat Ügyviteli Kézikönyv részletezi). A bírósági végrehajtási eljárásban fizetendő végrehajtási költségelőleg, szakértői vagy egyéb díj kifizetését a kormányhivatal az 1. függelék 902., illetve 1001. számú iratmintája szerinti utalvánnyal kezdeményezi a Kincstár. Az utalványhoz mellékletként csatolni kell az illetékességi körébe tartozó jogtanácsosok által képviselt ügyek alapinformációit (költségelőleg teljesítésének számlaszáma, perszáma, adós neve, adóazonosító jele, címe, követelés összege, tőke és járulékai, végrehajtó neve, címe) tartalmazó bírósági végrehajtó által készített jegyzőkönyvet eredetiben.

(3) A Kincstár a kifizetett végrehajtási díjelőlegekről a rendszerben előálló analitikus nyilvántartást ellenőrzi. A végrehajtási költségek átutalásáról az utalványt az 1. függelék 207. számú iratmintája alkalmazásával a kormányhivatal megküldi a Kincstárnak, amelyet az Ügyvitelben egyesített (összefűzött) ügyként kezel.

(4) Az állami követeléseket a kifizetések jogcíme szerint (tőke, járulékai, végrehajtói költségek) az űrlapon ügyenként és összegenként külön-külön jelenítik meg. A végrehajtási eljárásokban megelőlegezett költségekről a végrehajtó köteles elszámolni a végrehajtás befejezése esetén. Ha ez nem történik meg, fel kell szólítani a végrehajtót az elszámolásra és a költségek különbözetének visszafizetésére. A végrehajtási költségek növelik a követelés összegét, így azok kimutatása és elszámolása érinti a számviteli adatszolgáltatást is. Ha a végrehajtó nem a teljes összeget téríti meg, akkor a fennmaradó összeget az általa megküldött hivatalos elszámolás alapján törölni kell a kimutatásból.

94. § A számlavezető rendszerből kinyerhető adatok alapján a LakHat rendszerben előáll a „Kincstár Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla”-hoz kapcsolódó napi tranzakciós részletezettségű karton.

52. Számviteli adatszolgáltatás

95. § (1) A jogerős határozatokban előírt követelések nyilvántartása tekintetében a kormányhivatal feladata a lakáscélú támogatások állami követeléseinek, valamint kötelezettséginek állományról és az ezzel összefüggésben lévő állományváltozás összetevőiről a hatályos jogszabályokban meghatározott részletezettséggel és időpontokban adatszolgáltatások teljesítése a Kincstár részére:

a) Az adatszolgáltatásban szereplő pénzforgalmi adatoknak egyezniük kell a Lakástámogatás bevételei számláinak (10032000-01034080, illetve 10032000-01034114) forgalmával, a két számlán befizetett és kiutalt valamennyi tételt azonosítani kell, és ki kell mutatni a számviteli jelentésben is (pl. ügyfél önkéntes befizetése, határozat alapján visszafizetett tételek, végrehajtási és egyéb költségek, túlfizetésből és téves befizetésekből adódó visszatérítések).

b) Részletfizetés esetén az állami követelésről a számviteli nyilvántartás összeállításához a részletfizetési modul analitikus nyilvántartást (adósonként tételesen) vezet.

c) A többi esetben az állami követelésről az informatikai rendszerben a megfelelő irattípus-kódok alkalmazásával kell a kormányhivatali ügyintézőnek az analitikus nyilvántartást biztosítani az előírt állami követelés összegét (tőke, kamat, járulékok) és a pénzforgalomban realizált befizetéseket (tőke, kamat, járulékok) vezetve.

d) Az iktatás és ügyvitelkezelés során kell biztosítani (adatfelvitel, párosítás révén), hogy a számviteli jelentéshez szükséges minden információ hitelt érdemlően a LakHat rendszerben rendelkezésre álljon.

e) A jelentés hiteles forrása az informatikai rendszer.

(2) A bevételi és kiadási előirányzatok alakulásával, a követelések és kötelezettségek összetevőinek változásával összefüggésben a kormányhivatalnak havonta kell adatot szolgáltatnia a Kincstárnak a havi könyvelésekhez, az időközi mérlegjelentések elkészítéséhez, illetve az éves beszámoló összeállításához. Az adatszolgáltatás a lakáscélú állami támogatások követeléseiről, kötelezettségeiről, illetve az ehhez kapcsolódó bevételi számlák forgalmáról az analitikus nyilvántartó hely adatai és a számlavezető rendszer megfelelő számláinak egyeztetésével történik.

(3) A számlákon történt forgalomnak (jóváírások és terhelések) egyeznie kell az adatszolgáltatásban szereplő pénzforgalmi adatokkal.

(4) Az adatszolgáltatáshoz szükséges táblázatokat és az aktuális adatszolgáltatási határidőket – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – a Kincstár küldi meg minden év elején a kormányhivataloknak.

(5) A számviteli adatszolgáltatásban szereplő adatok valódiságáért az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően az analitikus nyilvántartó, a kormányhivatal tartozik felelősséggel.

1. függelék a 9/2015. (III. 31.) NGM utasításhoz

Az iratminta száma	A LakHat iratminta címe, tárgya
101.	I. fokú végzés: megkeresés jogsegély iránt
102.	I. fokú végzés: értesítés helyszíni szemléről
103.	Megbízólevél helyszíni ellenőrzéshez
104.	Egyszerűsített jegyzőkönyv helyszíni ellenőrzésről
201.	I. fokú végzés: áttétel hatáskör hiányában
202.	I. fokú végzés: áttétel illetékesség hiánya miatt
203.	Értesítés átadásról
204.	I. fokú végzés: felhívás hiánypótlásra képviseleti vizsgálathoz
205.	I. fokú végzés: meghatalmazotti eljárás visszautasításáról
206.	I. fokú végzés: felhívás személyes eljárásra/új képviseletről való gondoskodásra
207.	I. fokú végzés: gyámhatóság megkeresése ügygondnok kijelölése iránt
208.	I. fokú végzés: értesítés hatósági eljárás/hatósági ellenőrzés indításáról
209.	I. fokú végzés: eljárási illeték visszatérítéséről
210.	I. fokú végzés: ügyintézési határidő meghosszabbítása
211.	II. fokú végzés: ügyintézési határidő meghosszabbításáról
212.	I. fokú végzés: kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (elkésettség okán)
213.	I. fokú végzés: felszólítás eljárási illeték lerovására
214.	I. fokú végzés: hiánypótlásra való felhívás személyes költségmentesség iránti kérelemhez/űrlap megküldése
215.	Lelet illetékhiányról
216.	Űrlap: személyes költségmentesség iránti kérelem
217.	Végzés: személyes költségmentesség engedélyezéséről
218.	I. fokú végzés: költségmentességi kérelem elutasításáról
219.	I. fokú végzés: eljárás megszüntetéséről illetékhiány miatt
220.	I. fokú végzés: eljárás megszüntetéséről hiánypótlás elmulasztása miatt
221.	I. fokú végzés: eljárás felfüggesztése
222.	I. fokú végzés: eljárás folytatása
223.	I. fokú végzés: felhívás hiánypótlásra
224.	I. fokú végzés: ügyfél felhívása nyilatkozattételre
225.	I. fokú végzés: idézés lakástámogatási ügyben való megjelenésre
226.	Jegyzőkönyv ügyfél/tanú meghallgatásáról
227.	I. fokú végzés: az építésügyi hatóság megkeresése jogsegély iránt
228.	I. fokú végzés: a járási hivatal földhivatala belföldi jogsegély iránti megkeresése
229.	Értesítés: döntés jogerőre emelkedéséről
230.	Jogerő beálltának megállapítása
231.	I. fokú végzés: kézbesítési vélelem beálltáról
232.	Hirdetmény
233.	Megkeresés adók módjára történő behajtás megindítása iránt (magánszemély)
234.	I. fokú határozat: határozat saját hatáskörben történő módosítása
235.	I. fokú határozat: határozat saját hatáskörben történő visszavonása
236.	Fellebbezés felterjesztése
237.	Felhívás első fokú iratok felterjesztésére
238.	II. fokú határozat: első fokú határozat helybenhagyása
239.	II. fokú határozat: visszafizetési kötelezettséget megállapító első fokú határozat helybenhagyásáról
240.	II. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelmet elutasító első fokú határozat megváltoztatása
241.	II. fokú határozat: visszafizetési kötelezettséget megállapító első fokú határozat megváltoztatásáról
242.	II. fokú határozat: első fokú határozat megsemmisítése (visszafizetés)
243.	II. fokú végzés: a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelmet elutasító első fokú határozat megsemmisítése, új eljárás lefolytatására való utasítás
244.	II. fokú végzés: visszafizetési kötelezettséget megállapító első fokú határozat megsemmisítéséről és az első fokú hatóság új eljárás lefolytatására való utasításáról
245.	II. fokú végzés: támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelmet elutasító határozat megsemmisítéséről és az első fokú hatóság új eljárásra kötelezéséről
246.	I. fokú végzés II. fokon: fellebbezési eljárás megszüntetéséről, illetékhiány miatt
247.	II. fokú hatóság kísérőlevele: másodfokú döntés közlése
248.	I. fokú hatóság kísérőlevele: másodfokú döntés közléséhez ügyfélnek
301.	A hitelintézet megkeresése a kérelem elutasítását megalapozó iratok megküldése iránt
302.	I. fokú végzés: lefoglalásról
303.	I. fokú végzés: lefoglalás megszüntetéséről
304.	I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapításáról
305.	I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem elutasításáról
306.	I. fokú határozat: a gyermekvállalás nem teljesítéséhez kapcsolódó igazolás hatósági elfogadásáról [R. 5/A. § (11) bekezdés]
307.	I. fokú határozat: a gyermekvállalás nem teljesítéséhez kapcsolódó igazolás hatósági elfogadása iránti kérelem elutasításáról [R. 5/A. § (11) bekezdés]
308.	I. fokú határozat: a gyermekvállalás nem teljesítéséhez kapcsolódó igazolás hatósági elfogadásáról [R. 24. § (5) bekezdés]
309.	I. fokú határozat: a gyermekvállalás nem teljesítéséhez kapcsolódó igazolás hatósági elfogadása iránti kérelem elutasításáról [R. 24. § (5) bekezdés]
310.	I. fokú határozat: támogatási szerződés létrejöttének hatósági megállapítása
311.	I. fokú határozat: intézkedés a vállaltnál kedvezőbb energetikai minősítési osztály meghatározta támogatási összeg ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetésére
312.	Nemleges igazolás lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződésről
313.	Nemleges igazolás megtagadása megelőlegező kölcsönszerződésről
401.	I. fokú határozat: jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése
402.	I. fokú határozat: támogatás visszafizetésének érvényesítése
403.	I. fokú határozat: támogatással összefüggő állami követelés érvényesítése
404.	I. fokú végzés: hivatalból hatósági eljárás megszüntetéséről (visszafizetés/támogatás igénybevétele jogszerűségi vizsgálata)
405.	I. fokú hatóság kísérőlevele: jogerős döntés megküldése hitelintézetnek
406.	Értesítés hatósági intézkedésről
407.	I. fokú határozat: az állam által a megelőlegezés időtartama alatt a hitelintézet részére megfizetett összeggel összefüggő állami követelés érvényesítése
408.	I. fokú határozat: otthonteremtési kamattámogatás visszakövetelése igénybevételi feltétel nem teljesítése következtében
409.	Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti állami igény
410.	Bejelentő lap a támogatott ingatlan lebontásáról
411.	Bejelentő lap a támogatott ingatlan elidegenítéséről
412.	Bejelentő lap a támogatott ingatlanban létesített lakóhely elhagyásáról
413.	Bejelentő lap a támogatott ingatlan használatának átengedéséről
414.	Bejelentő lap a támogatott ingatlan lakáscéltól eltérő használatáról
415.	Igazolás visszafizetési kötelezettség teljesítéséről
416.	I. fokú határozat: visszafizetés támogatott ingatlan részbeni értékesítése következtében
417.	Értesítés az adók módjára való behajtás szüneteléséről – a fizetéskönnyítés iránt benyújtott kérelemre tekintettel
418.	Adóhatóság értesítése végrehajtási eljárás szüneteléséről
419.	Megkeresés adók módjára történő behajtás folytatására
420.	I. fokú végzés: hiánypótlásra való felhívás részletfizetés iránti kérelemhez/űrlap megküldése
421.	Űrlap: részletfizetés iránti kérelemhez
422.	I. fokú végzés: részletfizetés engedélyezéséről
423.	I. fokú végzés: részletfizetési kérelem elutasításáról
424.	I. fokú határozat: visszafizetési kötelezettség megállapításáról részletfizetés engedélyezésével
425.	I. fokú végzés: elmaradt részlet megfizetésére történő felhívásról
426.	Végzés végrehajtás elrendeléséről
427.	II. fokú végzés: az első fokú részletfizetési kérelmet elutasító végzés megváltoztatása
501.	I. fokú határozat: az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való közvetlen átjegyzéséről
502.	Kérelem a jelzálogjog (elidegenítési és terhelési tilalom) átjegyzése iránti eljárás felfüggesztésére, a bejegyzett jelzálogjog törlésére
503.	I. fokú végzés: eljárást felfüggesztő végzés módosítása kérelemre
504.	I. fokú határozat: felfüggesztés megszüntetéséről, visszafizetendő támogatás átvezetéséről
505.	I. fokú végzés: az eljárás folytatása iránti kérelem elutasítása
506.	I. fokú végzés: az állami igény biztosítékainak másik ingatlanra való átjegyzése iránti eljárás felfüggesztéséről (Létr.)
507.	I. fokú végzés: átjegyzési eljárás felfüggesztés iránti kérelem elutasításáról (Létr.)
508.	I. fokú végzés: felfüggesztési határidő meghosszabbításáról (Létr.)
509.	I. fokú végzés: felfüggesztési határidő hosszabbítása iránti kérelem elutasításáról
510.	Kérelem állam javára bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom átjegyzésére/bejegyzésére
511.	I. fokú határozat: az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzéséről
512.	I. fokú határozat: az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való részbeni átjegyzéséről, visszafizetendő támogatás átvezetéséről
513.	Kifizetés/átvezetés letéti számláról
514.	I. fokú határozat az állami igény biztosítékainak a visszavásárolt támogatott ingatlanra való bejegyzéséről
515.	Bejelentés és támogatás visszafizetése alóli mentesítési kérelem a támogatott ingatlan Vht. szerinti árverésen kívüli eladására tekintettel
516.	I. fokú határozat: támogatás visszafizetésének kötelezettsége alóli mentesítési feltételek fennállásának megállapításáról végrehajtáson kívüli elidegenítésnél
517.	I. fokú határozat: végrehajtáson kívüli elidegenítésre tekintettel benyújtott támogatás visszafizetésének kötelezettsége alóli mentesítési kérelem elutasításáról
518.	Hatósági döntés közlése
519.	I. fokú végzés: eljárás felfüggesztése magához váltásnál
520.	I. fokú határozat: támogatás visszafizetésének kötelezettsége alóli mentesítési feltételek fennállásának megállapításáról volt házastárs magához váltásánál
521.	I. fokú határozat: volt házastárs magához váltására tekintettel benyújtott támogatás visszafizetésének kötelezettsége alóli mentesítési kérelem elutasításáról
601.	Hiánypótlásra felhívás nem hatósági ügyben
602.	Felhívás hiánypótlásra képviseleti vizsgálathoz hozzájárulási ügyben
603.	Értesítés képviselet visszautasításáról
604.	Gyámhatóság megkeresése ügygondnok kijelölése iránt
605.	Törlési engedély
606.	Ingatlan-nyilvántartási kérelem
607.	Kérelem jelzálogjog törléséhez, önkéntes visszafizetés esetében
608.	Átadás illetékesség hiánya miatt
609.	Kincstári igazolás bevételi számlára történő befizetésről
610.	Utalvány a lakáscélú téves befizetés rendezésére
611.	Kérelem jelzálogjog törléséhez, letétbe helyezés esetén
612.	Felhívás visszafizetési kötelezettség teljesítésére ügyvédi letét esetén
613.	Kincstári igazolás letéti számlára történő befizetésről
614.	Tranzakció nyomtatása – letéti számla – Jóváírás
615.	Tranzakció nyomtatása – bevételi számla – Jóváírás
616.	Kérelem jelzálogjog törléséhez megelőlegező kölcsön kamattámogatása esetén
617.	Kérelem jelzálogjog törléséhez, határozott idő lejárta után
618.	A jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból való törlésének megtagadása
701.	Hiánypótlási adatlap
702.	Eljárás lezárása
703.	Kérelem ingatlan tulajdoni viszonyainak változásához való hozzájáruláshoz
704.	Hozzájárulás tulajdonjog bejegyzéséhez
705.	Hozzájárulás megtagadása tulajdonjog bejegyzéséhez
706.	Hozzájárulás telekhatár-rendezéshez
707.	Kérelem további jelzálogjog, ranghely-csere bejegyzéséhez
708.	Hozzájárulás hitelintézet javára jelzálogjog, továbbá elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez
709.	Hozzájárulás megtagadása jelzálogjog bejegyzéséhez
710.	Hozzájárulás megtagadása jelzálogjog ranghelyének megváltozásához
711.	Válasz társasházi adós ingatlanára bejegyzési engedély iránti kérelemre
712.	Kérelem további jogok bejegyzéshez
713.	Kérelem további tények (telekalakítás, határrendezés) bejegyzéséhez
714.	Hozzájárulás vételi jog bejegyzéséhez
715.	Hozzájárulás társasház bejegyzéséhez
716.	Kérelem társasház vagy szövetkezet alapításához
801.	Kijavítás iránti kérelem jegyzőnek
802.	Fellebbezés: jegyző határozatával szemben
803.	Kijavítás iránti kérelem földhivatalnak
804.	Fellebbezés: földhivatali határozattal szemben
805.	Feljelentés
901.	Megkeresés adók módjára végrehajtási eljárás megindítása iránt (jogi személy)
902.	Kifizetés bevételi számláról
903.	Tájékoztatás végrehajtási ügyben
904.	Bekapcsolódási kérelem bírósági végrehajtási eljárásba
905.	Tájékoztatás végrehajtási költségelőleg átutalásáról
906.	Hiánypótlás teljesítése végrehajtási ügyben bíróságnak/végrehajtónak
907.	Földhivatal megkeresése végrehajtási ügyben
908.	Végrehajtási kifogás
909.	Felszólítás Kincstár által előlegezett végrehajtási költség megfizetésére
910.	Bekapcsolódási kérelem visszavonása
1001.	Utalvány perköltség megfizetésére

Az utasítást az 1/2017. (I. 5.) NGM utasítás 4. §-a hatályon kívül helyezte 2017. január 6. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek