BÜ BH 2015/93
BÜ BH 2015/93
2015.04.01.
A próbára bocsátást alkalmazó határozat jogerőre emelkedésével az annak alapjául szolgáló cselekmény büntethetősége nem szűnik meg. A próbaidő leteltét követően újra induló elévülést pedig a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatti vádemelés, majd az ügyek egyesítését követő valamennyi eljárási cselekmény félbeszakítja [1978. évi IV. tv. 73. § (2)–(3) bek.].
[1] A városi bíróság a 2012. július 3-án kelt ítéletével hatályon kívül helyezte a városi bíróság ítéletének próbára bocsátó rendelkezését, és az abban kiszabott próbára bocsátást megszüntette. Egyúttal a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 271. § (1) bek. és (2) bek. a) pont], valamint zaklatás vétségében [korábbi Btk. 176/A. § (1) bek.], és ezért őt halmazati büntetésül 300 napi tétel, napi tételenként 150 forint, összesen 45 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetésének esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról is.
[2] Ügyészi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék a 2013. szeptember 24-én kihirdetett és ugyanaznap jogerőre emelkedett ítéletével a terhelttel szemben a garázdaság bűntettében történő ismételt bűnösséget megállapító rendelkezést mellőzte, egyebekben az elsőfokú határozatot a III. r. terhelt vonatkozásában helybenhagyta.
[3] A III. r. terheltet az alapügyben kiszabott halmazati büntetés alapjának részét képező garázdaság bűntette miatt a városi bíróság a 2007. november 9. napján kelt és aznap jogerős ítéletével 1 évi időtartamra próbára bocsátotta.
[4] Az alapügyben elbírált zaklatás vétségét a III. r. terhelt – a jogerős ítélet szerint – 2008. szeptember hónap eleje és 2009. április 22. napja között követte el.
[5] Ez utóbbi cselekmény miatt a városi ügyészség 2009. október 29. napján nyújtotta be a vádiratot az elsőfokú bírósághoz, az elsőfokú bíróság pedig 2012. július 3-án egyesítette a próbára bocsátás megszüntetése iránti eljárást az alapügyhöz.
[6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség a III. r. terhelt javára, a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapítva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
[7] Ennek indokai szerint törvényt sértettek az eljárt bíróságok, amikor a III. r. terhelttel szemben hozott korábbi ítélet próbára bocsátó rendelkezését hatályon kívül helyezték, a próbára bocsátást megszüntették és vele szemben – a garázdaság bűntette miatt is – halmazati büntetést szabtak ki.
[8] Az ügyészi álláspont szerint ugyanis a garázdaság bűntette kapcsán a terhelt büntethetősége 2011. november 8-án – elévülés folytán – megszűnt. Az elévülést nem szakította félbe az alapügyben a vádirat benyújtása, mert arra másik – a próbára bocsátással zárult ügytől eltérő – külön büntetőeljárásban került sor, ami semmiféle összefüggésben nem állt a hivatkozott korábbi eljárással.
[9] Hivatkozott az Alkotmánybíróság 23/D/2007. AB határozata indokolásának III/2.2. pontjára is, mely szerint az elkövető ellen más ténybeli alapú bűncselekmény miatt foganatosított eljárási cselekmény nem szakítja félbe az adott bűncselekmény büntethetőségének elévülését.
[10] Mindezekre figyelemmel indítványozta, miszerint a Kúria a támadott határozatot annyiban változtassa meg, hogy mellőzze a városi bíróság ítéletében megállapított próbára bocsátásról való rendelkezést és a halmazati büntetés kiszabására való utalást.
[11] A Legfőbb Ügyészség átiratában utalt arra, hogy a halmazati büntetés kiszabása jelen esetben annak mértékétől függetlenül törvénysértő. Ezért a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal tartotta fenn, és az abban foglaltakkal egyező indítványt terjesztett elő.
[12] A terhelt és védője a felülvizsgálati indítványra nem tett észrevételt.
[13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata értelmében tanácsülésen bírálta el.
[14] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[15] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.
[16] A büntetés (illetve az intézkedés) törvényessége esetében a felülvizsgálat oka a Btk. – adott büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) anyagi jogi alapjára, valamint a nemére, mértékére vonatkozó – mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megszegése.
[17] Konkrét ügyben a büntetés (intézkedés) anyagi jogi alapja – részint a helyes minősítést meghatározó,
[18] - részint az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), valamint nemére, mértékére vonatkozó
[19] anyagi jogi rendelkezés.
[20] A minősítés azonban nem önmagában oka a felülvizsgálatnak. Kizárólag minősítésre vonatkozó kifogás esetében felülvizsgálatnak nincs helye. Felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a minősítés mellett egyben a kiszabott büntetés is sérelmezett. Ha pedig törvénysértő a minősítés, akkor vizsgálandó, hogy helyes minősítés esetében mennyiben helytálló a kiszabott büntetés [Be. 416. § (1) bek. b) pont első ford.].
[21] Másrészt viszont felülvizsgálati ok – minősítéstől függetlenül – önmagában az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), nemére, mértékére vonatkozó és mérlegelést nem tűrő anyagi jogi rendelkezés megszegése [Be. 416. § (1) bek. b) pont második ford.].
[22] Végül szintén felülvizsgálati ok önmagában a szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggesztését kizáró anyagi jogi szabály ellenére a végrehajtás felfüggesztése [Be. 416. § (1) bek. b) pont harmadik ford.].
[23] Kétségtelen, hogy a büntethetőség elévülése a büntetőigény érvényesítését kizárja. Az elévülés a büntetőjogi felelősségre vonás akadálya, büntethetőséget megszüntető ok [1978. évi IV. tv. szerinti Btk. 32. § b) pont, 2012. évi C. tv. szerinti Btk. 25. § b) pont].
[24] Az 1978. évi IV. törvény szerinti Btk. 72. § (1) bekezdése alapján a bíróság a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja. Következésképpen próbára bocsátás esetében a büntetőigény érvényesítése
[25] - részben (a büntetőjogi felelősség megállapításával) megtörténik, viszont
[26] - részben (a büntetés kiszabása vonatkozásában) elhalasztódik.
[27] Ezzel összhangban rendelkezik
[28] - a Be. 330. § (2) bekezdés b) pontja akként, hogy a bíróság bűnösséget megállapító ítéletben bocsátja próbára a vádlottat, és
[29] - a Btk. 73. § (3) bekezdése akként, hogy az elkövető büntethetősége – a törvényi feltételek mellett – a próbaidő elteltével szűnik meg.
[30] Ehhez képest, amennyiben az a kifogás tárgya, hogy elévült a próbára bocsátással elhalasztott büntetéskiszabás iránti igény, akkor az a büntetés kiszabásának (intézkedés alkalmazásának) alapjára vonatkozó anyagi jogi szabály megsértésére vonatkozik, és ezért a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának második fordulata szerinti felülvizsgálati okot képez. Ez esetben a mérlegelést nem tűrő anyagi jogi rendelkezés a Btk. 73. § (2) bekezdés kezdő tétele, miszerint „a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni”.
[31] A próbára bocsátás alkalmazásának és a próbára bocsátás megszüntetésének egyaránt vannak mérlegelést nem tűrő törvényi feltételei, melyek megsértése a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati okot alapoz meg. Ugyanakkor míg a feltételek megléte mellett sincs a próbára bocsátás alkalmazásának törvényben kötelező esete, addig a megszüntetés törvény erejénél fogva kötelező.
[32] Ezáltal biztosított ugyanis anyagi jogilag a büntetőigény maradéktalan érvényesítése. A felülvizsgálati indítvány pedig az elévülés bekövetkeztére hivatkozással éppen a büntetőigény érvényesíthetőségét tette vitássá.
[33] A felülvizsgálati indítvány álláspontja azonban nem helytálló.
[34] A Btk. 73. § (2) bekezdés második fordulatának kötelező rendelkezése szerint a próbára bocsátást akkor kell megszüntetni és büntetést kiszabni, ha a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik. Ebben az esetben a Be. 330. § (4) bekezdése alapján a próbára bocsátó rendelkezést hatályon kívül kell helyezni, és halmazati büntetést kell kiszabni.
[35] A jelen ügyben a próbára bocsátás 1 éves próbaideje 2007. november 9-én vette kezdetét, és 2008. november 8. napján telt volna el; az újabb bűncselekmény – a zaklatás vétségének – elkövetési ideje pedig az irányadó tényállás szerint 2008. szeptember hónap elejétől 2009. április 22. napjáig tartott.
[36] Az a feltétel tehát teljesül, hogy az újabb bűncselekmény elkövetési ideje – részben – a próbaidő alatti.
[37] Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a próbára bocsátás megszüntetésére addig van lehetőség, ameddig annak a bűncselekménynek a büntethetősége, amely miatt a próbára bocsátást elrendelték, el nem évül [2/2013. (VII. 8.) BK véleménnyel fenntartott 54. BK vélemény II/1. pontja].
[38] A próbára bocsátást elrendelő bírósági határozat a bűncselekmény büntethetőségének elévülését félbeszakítja, a próbaidő tartama pedig a korábbi Btk. 35. § (4) bekezdése szerint az elévülés határidejébe nem számít be. Ezért az elévülési határidő a próbaidő elteltével kezdődik újra, amennyiben a Btk. 73. § (3) bekezdése alapján a büntethetőség nem szűnik meg. Jelen ügyben erről van szó. Ez az időpont a jelen esetben 2008. november 8. napja.
[39] A korábbi Btk. 33. § (1) bekezdés b) pont II. fordulata értelmében a zaklatás vétségének büntethetősége 3 év elteltével évült el, így ez a fentiekből következően – amennyiben elévülést félbeszakító eljárási cselekmény nem történt volna – 2011. november 7-én következett volna be.
[40] Kétségkívül az ügyek egyesítésével és a próbára bocsátással kapcsolatos rendelkezések nem jogerősek, jogerős meghozatalára már ezt követően került sor.
[41] Az ügyben azonban alapvető jelentősége van annak, hogy a terhelt ellen a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt az ügyész 2009. október 29-én – azaz a garázdaság bűntette miatti büntethetőség elévülését megelőzően – vádiratot nyújtott be, melyben egyébként a próbára bocsátás megszüntetését is indítványozta.
[42] A próbára bocsátás sajátos büntetőjogi szankció; a vádlott büntetőjogi felelőssége ilyen esetben megállapításra kerül, azonban a büntetés kiszabása elhalasztódik. Ezért bár az intézkedés kiszabására ügydöntő határozatban kerül sor, azonban annak jogerőre emelkedésével nem szűnik meg az állam büntetőjogi igénye; azt csak a korábbi Btk. 73. § (3) bekezdésében foglalt külön rendelkezés szünteti meg, a próbaidő letelte után, a próbaidő eredményes eltelte, azaz a hivatkozott törvényhely (2) bekezdésében felsorolt okok hiánya esetén.
[43] Ugyanakkor – büntetés kiszabásának hiányában – értelemszerűen nem kezdődik meg a szankció végrehajthatóságának elévülése sem.
[44] Az állam pedig a garázdaság bűntette miatt a próbára bocsátással fenntartott büntetőjogi igényét érvényesítette, amikor az ügyész a próbaidő alatt elkövetett zaklatás vétsége miatt vádat emelt a terhelttel szemben, és kifejezte büntetőjogi igényérvényesítésének szándékát a próbára bocsátással elbírált cselekmény miatt is.
[45] Megjegyzi a Kúria, hogy utóbbi hiányában, tehát önmagában a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatti vádemelés – a próbára bocsátással kapcsolatos indítvány hiányában is – elévülést félbeszakító hatással bírt volna. Az újabb bűncselekmény elkövetése, illetve a próbára bocsátás megszüntetése és annak további jogkövetkezményei között ugyanis a törvényen alapuló és törvény erejénél fogva érvényesülő, szoros ténybeli kapcsolódás van (mely például azt is eredményezi, hogy a próbaidő alatti elkövetést észlelni és jogkövetkezményeit alkalmazni a bíróság még ügyészi indítvány hiányában is köteles).
[46] Tehát a jelen ügyben a terhére rótt garázdaság bűntette miatt a III. r. terhelt büntethetőségének elévülése 2009. október 29-én is félbeszakadt, majd félbeszakította azt – ismét három éven belül – az ügyek egyesítése és a próbára bocsátás nem jogerős megszüntetése is, 2012. július 3-án. A garázdaság bűntette miatti büntetés jogerős kiszabására 2013. szeptember 24-én tehát törvényesen, elévülési időn belül került sor.
[47] Ebből következően a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a Btk. 73. § (2) bekezdése alapján törvényesen szabott ki a terhelttel szemben halmazati büntetést.
[48] Mindezekre figyelemmel – s miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból köteles – a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a III. r. terhelt vonatkozásában a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 1.057/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás