BÜ BH 2015/95
BÜ BH 2015/95
2015.04.01.
A biztosítási alkusz cég megbízottjaként eljáró biztosításközvetítést végző személy által megismert, a biztosítási szerződés elemeit képező személyes adatok biztosítási titoknak minősülnek. Azok – jogtalan előnyszerzés végett való vagy bárkinek vagyoni hátrányt okozó – felhasználása egy másik biztosításközvetítéssel foglalkozó cég közbejöttével történő biztosítási szerződéskötés érdekében megvalósítja a gazdasági titok megsértésének bűntettét akkor is, ha a felhasználás a biztosítási szerződés elkövető által kieszközölt felmondása után történik [1978. évi IV. tv. 300. § (1) bek.; 2003. évi LX. tv. 153. §, 155. § (1), (3) bek., 156. §, 157. § (1) bek.].
[1] A városi bíróság a 2011. november 22-én kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli gazdasági titok megsértése bűntettében [1978. évi IV. törvény 300. § (1) bek.], ezért őt háromszáz napi tétel, napi tételenként 500 forint pénzbüntetésre ítélte.
[2] Az elsőfokú ítéletet a törvényszék – a tényállás kisebb pontosítása mellett – a 2014. január 6. napján meghozott végzésével helybenhagyta.
[3] A jogerős határozatban megállapított és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó történeti tényállás lényege szerint a terhelt 2008 februárjáig a Cs. P. Biztosítási Alkusz Kft.-nél megbízási szerződés alapján biztosítási közvetítőként dolgozott. Az e kft.-nél a munkavégzésre irányuló jogviszonya keretében megismert biztosítási adatokat felhasználva két személy esetében a biztosítási szerződést felbontotta, illetve felmondatta, és e személyekkel 2008. július 1-jei dátummal egy másik biztosítási közvetítéssel foglalkozó cég, az M. Kft. nevében új biztosítási szerződést kötött.
[4] E tevékenységével a Cs. P. Kft.-nek 3081 forint vagyoni hátrányt okozott.
[5] A jogerős határozatok ellen a terhelt védője útján felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozással.
[6] Indokai szerint a terhére rótt cselekményekkel nem valósított meg bűncselekményt, mivel ő teljesítési segédként az általa szerzett ügyfelek adataival, elérhetőségeivel jogszerűen rendelkezhet.
[7] Magatartása jogszerűségének alátámasztására a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének 1/2006. (XII. 1.) számú ajánlására, valamint ugyanezen szervezetnek a nyomozó hatóság megkeresésére 2009. november 18-án kelt válaszára, további, a nyomozás során keletkezett iratokra hivatkozott. Emellett utalt a Gy.-i Ítélőtábla polgári perben hozott ítéletére is, amelyben a bíróság megállapította, hogy a biztosítottak adatait tartalmazó „állomány mindvégig a biztosító tulajdonát képezi, és ha a szerződés felmondás előtt került áttelepítésre egy másik társasághoz, az tisztességtelen magatartás, amely teljesen összhangban áll a fent hivatkozott rendelkezésekkel, mert ebből fakad, de ha a szerződés felmondását követően kerül áttelepítésre, az már nem jogsértő magatartás”.
[8] Álláspontja szerint a szerződések felmondását követően kötött új szerződések már nem tartoznak a jogosulatlanul megszerzett titkok körébe, a felmondással az alkusz joga megszűnik.
[9] Ezért véleménye szerint az eljárt bíróságok törvényt sértettek akkor, amikor a bűnösségét megállapították, és indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat változtassa meg, és őt az ellene emelt vád alól mentse fel.
[10] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályban tartását indítványozta.
[11] Álláspontja szerint a terhelt a Cs. P. Biztosítási Alkusz Kft.-nél jogszerűen tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő személyes és szerződési adatokat adott ki harmadik személynek, az ehhez szükséges törvényi kötelezettség, a titoktartási kötelezettséget feloldó jogosultság vagy írásbeli felmentés nélkül. Az pedig, hogy a biztosítási titok kiszolgáltatására a megbízási szerződés megszűnését követően került sor, nem biztosít büntetlenséget. Emellett megítélése szerint a felülvizsgálati indítványban hivatkozott szakmai állásfoglalás éppen a biztosítási titok megsértését támasztja alá.
[12] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen bírálta felül, a 423. § (4) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és az indítványban megjelölt ok alapján.
[13] Emellett a 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból vizsgálta a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt.
[14] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[15] A cselekmények elkövetésekor hatályban volt büntetőtörvény rendelkezései szerint az a biztosítási titok megtartására köteles személy, aki biztosítási titoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [1978. évi IV. tv. 300. § (1) bek.].
[16] A hivatkozott törvény ugyan nem szabályozta, de a jogrendszer egységességének elve alapján a bírói gyakorlat a jogszabály engedélyét vagy felhatalmazását büntethetőséget kizáró oknak tekintette, így tehát a 300. § (2) bekezdésében meghatározott büntethetőséget kizáró okokon kívül az sem valósította meg e bűncselekményt, aki a rá vonatkozó törvény rendelkezései alapján a biztosítási titkot hozzáférhetővé tette.
[17] A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 153. §-a szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
[18] A Bit. 155. § (1) bekezdése előírja, hogy a biztosításközvetítő az ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek; az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
[19] A Bit. 156. §-a szerint biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosításközvetítő és ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
[20] Azt pedig, hogy a titoktartási kötelezettség mikor nem áll fenn, a törvény 157. §-ának (1) bekezdése tételesen felsorolja.
[21] A Bit. 155. § (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a biztosítási titok tekintetében időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a független biztosításközvetítő tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
[22] E törvényi rendelkezések alapján a terhelt mint biztosításközvetítő 2008. július 1. napján biztosítási titok megtartására kötelezett személy volt, aki az ügyfeleinek a biztosítási titkát képező személyes adatait kizárólag a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához szükséges célból kezelhette volna. Nem volt jogosult ügyfeleinek személyes adatait egy másik biztosításközvetítéssel foglalkozó gazdasági társaságnak kiadni, illetve e másik társaság érdekkörében eljárva felhasználni.
[23] Az 1978. évi IV. törvény 300. § (1) bekezdése alkalmazása szempontjából a versenytárs biztosításközvetítő illetéktelen személy, és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás szerint a vagyoni hátrány a Cs. P. Kft.-nél bekövetkezett.
[24] Ekként a bűncselekmény törvényi tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak, büntethetőséget kizáró ok – ideértve a jogszabály engedélyét vagy felhatalmazását is – a jogerős határozatokban megállapított tényállás alapján nem merült fel, ezért a terhelt bűnösségének megállapítására törvényesen került sor.
[25] A felülvizsgálati indítványban hivatkozott, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének 1/2006. (XII. 1.) számú ajánlásának 2. pontja, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének a nyomozó hatóság megkeresésére 2009. november 18-án kelt válasza, a Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályának 2010. április 29-i, bizonyítási indítvány elutasításáról szóló határozatának megállapítása az eljárás során beszerzett okirati bizonyíték, illetve az eljárás során keletkezett irat, melyekre hivatkozás – a törvény ellenében – nem vezethet eredményre.
[26] Ugyanakkor megjegyzi a Kúria, hogy ezen okiratok tartalma egyáltalán nem mond ellent sem az eljárt bíróságok által megállapított tényállásnak, sem a bíróságok által elfoglalt jogi álláspontnak. Ugyanez állapítható meg a Gy.-i Ítélőtábla ítéletének jogi indokolásából is.
[27] Ekként a Kúria – a Be. 424. §-a (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva – a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályukban fenntartotta.
(Kúria Bfv. I. 513/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás