1/2016. (I. 5.) NGM rendelet

a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről

2019.11.04.

A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § g) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. §¹ A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendeletben meghatározott tárolótartályok és tároló-létesítmények műszaki biztonságára.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.²

2.³

3. Elhelyezési távolság: a tároló létesítmény berendezéseinek egymástól való távolsága.

4.⁴

5.⁵

6.⁶

7. Karbantartás: a tároló létesítmény berendezésein minden olyan javításnak nem minősülő beavatkozás, amely a tároló létesítmény eredeti állapotának és funkciójának fenntartását vagy helyreállítását eredményezi.

8. Kimérő berendezés: a veszélyes töltetnek a szállító tartályba, üzemanyag tartályba, szállító edénybe, stb. történő töltésére szolgáló, térfogat- vagy súlymérésen alapuló kézi-, mechanikus- vagy automatikus berendezés.

9. Közforgalmú üzemanyagtöltő állomás: üzemanyagellátás-szolgáltatási célból létesített, gépjárművek és munkagépek üzemanyag tartályaiba, illetve szállítóedényekbe történő üzemanyag töltésére, kenőanyag tárolására és kiszolgálására szolgáló létesítmény, amely magában foglalja az üzemanyag tárolására, töltésére szolgáló létesítményt, valamint az utak kivételével a kapcsolódó műtárgyakat is.

10. Lefejtő berendezés: a veszélyes töltetnek a szállítóeszközből vagy egy másik tartályból a tárolótartályba történő töltésére szolgáló kézi vagy automatikus berendezés; beleértve a szivattyút, a tárolótartály csatlakozó csonkjáig terjedő csővezetéket és ezek szerelvényeit, tartozékait is.

11. Lényeges megváltoztatás: az a tevékenység, melynek következtében a tárolótartály, illetve a tároló létesítmény eredeti funkciója, célfelhasználásra tervezett szerkezeti konstrukciója érdemben változik meg, vagy a tároló tartály, illetve a tároló létesítmény technológiai paramétereinek változtatása a műszaki biztonsági szint csökkenését eredményezi.

12.⁷

13.⁸

14.⁹

15.¹⁰

16.¹¹

17.¹²

18.¹³

19.¹⁴

20.¹⁵

21.¹⁶

22. Technológiai (célú) tartály: olyan a gyártási folyamathoz kapcsolódó – a technológiai rendszer szerves részét képező – veszélyes töltetű tartály, amelyben a töltet további feldolgozáson-, (szándékolt fizikai változáson vagy kémiai átalakuláson megy keresztül), vagy amelynek a töltete egy napon belül legalább egyszer leürül.

23. Töltő berendezés: a veszélyes töltetnek a tároló tartályból szállító tartályba, üzemanyag tartályba, szállító edénybe, stb. történő töltésére szolgáló, kézi-, mechanikus- vagy automatikus töltőeszközzel ellátott berendezés.

24.¹⁷

25.¹⁸

26.¹⁹

27.²⁰

28. Üzemi üzemanyagtöltő állomás: nem közforgalmú, az adott gazdálkodó szervezet által üzemeltetett, gépjárművek és munkagépek üzemanyag tartályaiba, illetve szállítóedényekbe történő üzemanyag töltésére, kenőanyag tárolására és kiszolgálására szolgáló létesítmény, tároló és töltésre szolgáló eszközökkel.

29.²¹

30. Veszélyes töltet: rendeltetésszerű használat során a tárolótartályban, tároló létesítményben lévő veszélyes folyadék vagy olvadék az együttesen kialakuló gáz és gőztérrel.

31. Védőtávolság: a veszélyforrás és a védendő létesítmény legközelebbi pontja közötti távolság.

3.²²

3. §

4.²³

4. §

5. §

6. §

5.²⁴

7. §

6.²⁵

8. §

7.²⁶

9. §

8.²⁷

10. §

9.²⁸

11. §

10.²⁹

12. §

11.³⁰

13. §

14. §

12.³¹

15. §

16. §

17. §

13.³²

18. §

14. Műszaki biztonsági követelmények

19. § (1) Tárolótartályt, tároló-létesítményt úgy kell megtervezni, létesíteni, telepíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni és rendszeresen karbantartani, hogy az megfeleljen műszaki biztonságra vonatkozó követelményeknek, valamint a jogszabályokban előírtaknak. A tervezésre, létesítésre, telepítésre, üzembe helyezésre és karbantartásra vonatkozó követelményeket a Műszaki Biztonsági Szabályzat tartalmazza.

(2) Az egyenértékű műszaki biztonsági megoldás esetében, a mértékadó műszaki biztonsági szint eléréséről, fenntartásáról, a tervezőnek, a kivitelezőnek, a tárolótartály üzemeltetőjének, tároló-létesítménnyel rendelkezni jogosultnak a hatósági eljárás során írásban nyilatkoznia kell.

20. § A 19. §-ban a forgalomba hozatal tekintetében meghatározott előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan tárolótartálynak, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

15. ³³ A szakági műszaki szakbizottság működése és feladatai

21. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó berendezések és létesítmények létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételével a műszaki biztonságot növelő alkalmazások széles körű elterjedésének elősegítése céljából az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) szakági műszaki szakbizottságot (a továbbiakban: Szakbizottság) hoz létre.

(2) A Szakbizottság az e rendelet hatálya alá tartozó berendezések és létesítmények tervezésével, létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban szakági műszaki előírások formájában a Műszaki Biztonsági Szabályzat követelményeit az egészségvédelem magas szintjét kielégítő, valamint a műszaki-tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló műszaki megoldásokat dolgoz ki.

(3) A Szakbizottságba tagot a következő szervezetek javasolhatnak:

a) a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala: 1 fő,

b) Magyar Ásványolaj Szövetség: 1 fő,

c) Magyar Ipari Gáz Szövetség: 1 fő,

d) Magyar Mérnöki Kamara: 1 fő,

e) Magyar Tartálytechnikai és Nyomástartó Berendezés Szövetség: 1 fő,

f) a szakterületen működő egyéb, a miniszter által felkért civil szervezetek: 1-1 fő.

(4) A Szakbizottság tagjait az iparügyekért felelős miniszter 5 év időtartamra bízza meg.

(5) A Szakbizottság megalkotja a működési szabályzatát, és tagjai közül 3 év időtartamra megválasztja a Szakbizottság elnökét.

(6) A Szakbizottság által elfogadott szakági műszaki előírásokat a kormányzati honlapon, valamint a termékinformációs pont honlapján közzé kell tenni. A szakági műszaki előírásokban foglalt műszaki megoldást úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának.

16. A műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzés

22. §³⁴ A műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltésére képesítő, valamint a kapcsolódó továbbképzések képzési programjára vonatkozó alapkövetelményeket a 2. melléklet tartalmazza.

17. Záró rendelkezések

23. § A Hatóság által e rendelet hatálybalépését megelőzően – az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet szerint – kiadott hatósági bizonyítványokkal, engedélyekkel megszerzett jogosultság az e rendelet szerinti nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatása nélkül gyakorolható.

24. § Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet által vezetett nyilvántartás adatait a Hatóság – az e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül – a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba átvezeti.

25. § E rendelet a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti bejelentése megtörtént.

26. § E rendeletnek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

27. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

28. §³⁵

29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

1. melléklet az 1/2016. (I. 5.) NGM rendelethez

Műszaki Biztonsági Szabályzat

1. Általános előírások

1.1. Fogalommeghatározások

1.1.1. Álló hengeres, kettős fenekű tartály: kettős fenekű az a tartályfenék, amelyet két egymás feletti acéllemezből, ellenőrzési lehetőséggel alakítanak ki. A kettős fenék tömörzárású teret képez.

1.1.2. Bélelt tartály: acélszerkezetű tartály belsejében kialakított műanyag vagy kompozit anyagú elválasztó réteggel ellátott tartály, amelyben az elválasztóréteg önmagában is tömörzárású teret képez.

1.1.3. Belső béléssel ellátott tartály: olyan szimpla falú tartály, amely legalább a megengedett töltési szint magasságáig belső béléssel van ellátva, és a tartály fala, valamint a bélés közötti tér ellenőrző térként használható.

1.1.4. Belső úszótetős tartály: a merev tetős tartály belsejébe helyezett könnyű szerkezetű, úszótetővel ellátott tartály.

1.1.5. Dupla falú tartály: olyan szimpla falú tartály, amely részben vagy egészen folyadéktömör külső acélköpennyel van körülvéve. A duplafalusítás elérhető oly módon is, hogy a szimplafalú tartály belsejébe vagy külsejére egy olyan fém vagy kompozit anyagú palást felületet helyezünk el, amelynél biztosított a két palást közötti tér tömörségének ellenőrizhetősége.

1.1.6. Ellenőrző tér: a dupla falú tartályok falai közötti tér, illetve szimpla falú, belső béléssel ellátott tartály esetén a tartályfal és a belső bélés közötti tér, amely az ellenőrzés céljából egy, vagy több ellenőrző csonkkal van ellátva.

1.1.7. Föld alatti tartály: olyan tartály, amelynek felső alkotója a talajszint alatt 0,3 m mélységben van.

1.1.8. Föld feletti tartály: olyan tartály, amelynek tartályteste teljes egészében a terepszint felett, szabadon helyezkedik el. Ezzel azonos elbírálás alá esik az a tartály, amely a terepszint alatt, de szabadon (pl. medencében) van elhelyezve.

1.1.9. Földtakarás alatti tartály: olyan, földfelszín alatti tartály, amelynek − a legalább 0,3 m-es − földtakarása csak a terepszintből kiemelkedően (földfeltöltéssel) alakítható ki.

1.1.10. Gázingaeljárás: az a folyamat, amikor a töltés, vagy a lefejtés során pl. a tárolótartály, járműves szállítótartály gáztereit csővezetékkel kötik össze, és így a töltött tartály légteréből a folyadék által kiszorított gőz-levegő elegy a lefejtett tartály légterébe áramlik át, kitöltve a lefejtett folyadék helyét.

1.1.11. Gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek: a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek olyan berendezések, amelyek a tartályokat vagy azok részeit lángok áthatolásával szemben védik.

1.1.12. Időszakos ellenőrző vizsgálat: a vonatkozó műszaki követelményben megállapított időközönként a tartály állapotának értékelésére végzett tevékenység.

1.1.13. Légzőszerelvények: a tartály ki- és belégzésére használatos eszközök összessége.

1.1.14. Merev tetős tartály: a tartályköpenyhez mereven hozzáerősített (hegesztett stb.) tetejű álló, hengeres tartály.

1.1.15. Soron kívüli ellenőrző vizsgálat: közérdekű bejelentés alapján, vagy egyéb indokolt esetben a Hatóság által elrendelt ellenőrző vizsgálat.

1.1.16. Szimpla falú tartály: egyrétegű, acéllemezből készült palástú és fenekű, megfelelő terhelési viszonyokra méretezett, „önhordó” szerkezetű tartály.

1.1.17. Szivárgásjelző (lyukadásjelző) berendezés: olyan berendezés, amely a tartály falának, vagy belső bélésének, vagy a kettős fenéklemez közötti tér tömörségét jelzi.

1.1.18. Tartályáthelyezés: egy tartály eredeti telepítési helyéről elmozdítva új telepítési helyen – akár egy létesítményen belül – történő felállítása.

1.1.19. Többkamrás tartály: olyan szimpla vagy dupla falú tartály, amelynek a tárolótere közbenső fenekekkel, egymástól folyadéktömören elválasztott rekeszekre van osztva.

1.1.20. Töltőfej: a tartály töltőcsövén vagy az ahhoz kapcsolódó csővezeték végén elhelyezett csőkapcsoló elem és kapcsolódó szerelvényei.

1.1.21. Úszótetős tartály: a tárolt veszélyes folyadékon úszó, annak felszínét lefedő tetejű, álló, hengeres tartály.

1.1.22. Védőgyűrűs tartály: acél vagy beton védőpalásttal körülvett álló, hengeres, merev-, úszó- vagy belső úszótetős tartály, melynél a tartálytest és a védőgyűrű közötti területre történő lejutás és esetleges mentés, munkavédelmi és biztonságtechnikai szempontból megfelelően kialakított lépcsővel biztosított.

1.1.23. Védősáv: a tartály és a hozzá tartozó üzem szomszédos építményei, berendezései közötti terület.

1.2. Tárolótartályok gyártása

1.2.1. A tárolótartály folyadékkal érintkező felületének szerkezeti anyagát úgy kell megválasztani, hogy a tárolni szándékozott anyag okozta károsodás a tartály tervezett élettartama alatt az élettartam számítása során figyelembe vett szintet ne haladja meg. Szakirodalmi adatok hiányában a kiválasztott anyagok megfelelőségét kísérleti úton kell igazolni.

1.2.2. A tárolótartályok gyártása során az 1. táblázat szerinti szabványok, szabványsorozatok egyikének alkalmazása ajánlott, a kiválasztott szabvány alapján a gyártó gyártói megfelelőségi nyilatkozattal igazolja a tartály megfelelőségét. Ha a tárolótartály tervezése és gyártása nem az 1. táblázat szerinti szabványok alapján történik, akkor a gyártó feladata a megfelelőség bizonyítása.

1. táblázat

Hivatkozási szám	Cím
MSZ 9910:1988	Föld feletti, álló, hengeres, merevtetős acéltartály éghető folyadékok és olvadékok tárolására
MSZ 9910-2:1993	Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Szerelvényezési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások
MSZ 9999:1988	Úszótetős acéltartály éghető folyadékok tárolására
MSZ EN 976-1:2000	Föld alatti, üvegszál erősítésű műanyag (GRP) tartályok. Fekvő, hengeres tartályok kőolajalapú folyékony üzemanyagok atmoszférikus tárolására. 1. rész: Szimpla falú tartályok követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 12285-1:2003	Műhelyben gyártott acéltartályok. 1. rész: Fekvő hengeres, szimpla és dupla falú tartályok, éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld alatti tárolására
MSZ EN 12285-2:2005	Műhelyben gyártott acéltartályok. 2. rész: Fekvő, hengeres, szimpla és dupla falú tartályok éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld feletti tárolására
MSZ EN 12573-1:2002	Helyhez kötött, nyomásmentes, hőre lágyuló, hegesztett, műanyag tartály. 1. rész: Általános elvek
MSZ EN 12573-2:2002	Helyhez kötött, nyomásmentes, hőre lágyuló, hegesztett, műanyag tartály. 2. rész: Az álló, hengeres tartályok méretezése
MSZ EN 12573-3:2002	Helyhez kötött, nyomásmentes, hőre lágyuló, hegesztett, műanyag tartály. 3. rész: A szögletes, szimpla falú tartályok konstrukciója és méretezése
MSZ EN 12573-4:2002	Helyhez kötött, nyomásmentes, hőre lágyuló, hegesztett, műanyag tartály. 4. rész: A karimás kötések konstrukciója és méretezése
MSZ EN 13121-1:2003	Föld feletti GRP-tartályok és -edények. 1. rész: Alapanyagok. Részletes előírások és átvételi feltételek
MSZ EN 13121-2:2004	Föld feletti GRP-tartályok és -edények. 2. rész: Műanyag kompozitok. Kémiai ellenálló képesség
MSZ EN 13121-3:2008 +A1:2010	Föld feletti GRP-tartályok és -edények. 3. rész: Tervezés és gyártás
MSZ EN 13121-4:2005	Föld feletti GRP-tartályok és -edények. 4. rész: Szállítás, telepítés és karbantartás
MSZ EN 13341:2005 +A1: 2011	Háztartási tüzelőolaj, kerozin és dízelgázolaj föld feletti, helyhez kötött, hőre lágyuló műanyag tárolótartályai. Polietilénből fúvással és rotációs öntéssel alakított tartályok és poliamid 6-ból anionos polimerizációval készített tartályok. Követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 13575:2012	Fúvott vagy rotációs eljárással polietilénből készített, hőre lágyuló tartályok. Vegyszerek föld feletti tárolótartályai. Követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 14015:2005	Folyadékot környezeti és magasabb hőmérsékleten tároló, a helyszínen telepíthető, föld feletti, álló, hengeres, lapos fenekű, hegesztett, acél tárolótartályok kialakítási és gyártási előírásai
MSZ-05-94.0024:1979	Földfeletti, álló, hengeres tartály tűzveszélyes folyadék tárolására. Fő méretek
MSZ-05-94.0093:1979	Fekvő, hengeres földalatti tartály tűzveszélyes folyadék tárolására. Fő méretek
MSZ-05-95.0450:1982	Tároló tartályok általános műszaki követelményei

1.3. Szerkezeti kialakítások

1.3.1. A tárolótartályokat lehetőség szerint forgástest alakú köpennyel kell tervezni, a fedél és fenék kialakítása félgömb, domború (sekély-, mélydomború, kosárgörbe, elliptikus) esetleg kúpos legyen. Sík fenék indokolt esetben szögletes, vagy megfelelő kialakítású és telepítésű állóhengeres tartályon lehet.

1.3.2. A tárolótartályok úszótetős, belső úszótetős, merevtetős állóhengeres, fekvőhengeres kialakítással készülhetnek.

1.3.3. A tartályok szerkezeti kialakítása, csatlakozási helyei illeszkedjenek a telepítési feltételeihez. Föld alá telepített tartályok csonkjait a tartály felső alkotója mentén, a dómaknában, a dómfedélen történő kivezetés és szerelés lehetőségével kell kialakítani.

1.3.4. Szükség szerint a tartályok szerkezeti kialakításával kell biztosítani a sztatikus feltöltődés elleni védelmet, korrózió elleni védelmet.

1.3.5. A tartályokon ki kell alakítani a megfelelő villám és érintésvédelem csatlakozási lehetőségeit.

1.3.6. Ha a tartály korrózió elleni védelmét bevonattal biztosítják, akkor a szerkezeti kialakítás illeszkedjen a bevonatrendszer technológiai követelményeihez.

1.3.7. Szabadba telepített tartályokat megfelelő védelemmel kell ellátni a környezeti hatások ellen.

1.3.8. A tartályok szerkezeti kialakítása – a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok tárolótartályainak kivételével – biztosítsa a teljes feltöltés és leürítés lehetőségét melyet a belső szerkezeti elemek (merevítés, csonkbenyúlás stb.) nem akadályozhatnak.

1.3.9. A csövek és csővezetékek lehetőség szerint önürülők legyenek.

1.3.10. A folyadékáram eróziós hatását megfelelő szerkezeti kialakítással (ütköző lemez, falvastagítás, irányvezetés) kell csökkenteni.

1.3.11. A tartályok szerkezeti kialakítása kövesse az előirányzott gyártási és helyszíni szerelési technológiai, valamint vizsgálati lehetőségeket. A helyszíni szerelésekre részletes technológiai előírás készüljön.

1.3.12. Egymástól eltérő szerkezeti anyagok (műanyag-acél, ötvözetlen-ötvözött acél) csatlakoztatása (kötése) megfelelően kialakított szerkezettel vagy módon történjen.

1.3.13. A nem a szabvány vagy azzal egyenértékű más megoldás szerinti geometriai kialakítású acéltartályok falvastagsága legalább 5 mm legyen.

1.3.14. A nem a telepítési helyen gyártott tartályok emeléséhez emelési füleket kell beépíteni, illetve jelölni szükséges az emelésre alkalmas helyeket.

1.4. Szerelvények, tartozékok

A tárolótartályok szerelvényei és tartozékai az MSZ 9910:1988 [Föld feletti, álló, hengeres, merevtetős acéltartály éghető folyadékok és olvadékok tárolására,] az MSZ 9910-2:1993 [Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Szerelvényezési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások], az MSZ 9999:1988 [Úszótetős acéltartály éghető folyadékok tárolására], az MSZ EN 976-1:2000 [Föld alatti, üvegszál erősítésű műanyag (GRP) tartályok. Fekvő, hengeres tartályok kőolajalapú folyékony üzemanyagok atmoszférikus tárolására. 1. rész: Szimpla falú tartályok követelményei és vizsgálati módszerei], az MSZ EN 976-2:2001 [Föld alatti, üvegszál erősítésű műanyag (GRP) tartályok. Fekvő, hengeres tartályok kőolajalapú folyékony üzemanyagok atmoszférikus tárolására. 2. rész: Szimpla falú tartályok szállítása, kezelése, tárolása és telepítése], az MSZ EN 12285-1:2003 [Műhelyben gyártott acéltartályok. 1. rész: Fekvő hengeres, szimpla és dupla falú tartályok, éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld alatti tárolására], az MSZ EN 12285-2:2005 [Műhelyben gyártott acéltartályok. 2. rész: Fekvő, hengeres, szimpla és dupla falú tartályok éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld feletti tárolására], az MSZ EN 13121-3:2008+A1:2010 [Föld feletti GRP-tartályok és -edények. 3. rész: Tervezés és gyártás] és az MSZ EN 14015:2005 [Folyadékot környezeti és magasabb hőmérsékleten tároló, a helyszínen telepíthető, föld feletti, álló, hengeres, lapos fenekű, hegesztett, acél tárolótartályok kialakítási és gyártási előírásai] szabványok szerinti, vagy azokkal egyenértékű műszaki biztonsági követelményeket teljesíteni képes, továbbá ezen Szabályzat előírásai szerinti szerelvények és tartozékok legyenek.

1.5. A Szabályzattól eltérő műszaki megoldások követelményei

1.5.1. Az e Szabályzatban szereplő műszaki megoldásoktól az e rendeletben foglaltak szerint el lehet térni, ha a Szabályzat alapvető műszaki biztonsági követelményei igazoltan teljesülnek.

1.5.2. Az e Szabályzat alapvető műszaki biztonsági követelményeinek teljesülését az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerint jogosult tervező vagy szakértő igazolhatja.

E Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában az alábbi tervezői kategóriába tartozó tervezők tervei fogadhatók el a felsorolt veszélyes folyadékok és olvadékok tároló-létesítményeinek tervezésénél:

a) tartószerkezeti tervezési szakterület (vezető tervezők) [T],

b) bányászati építmények tervezési szakterület (vezető tervezők) [B],

c) építmények gépészeti tervezési szakterület (vezető tervezők) [G],

d) gáz- és olajipari építmények tervezési szakterület (vezető tervezők) [GO].

1.5.3. Az igazolás tartalmazza:

a) az eltérő műszaki megoldás dokumentációját,

b) a műszaki megoldás alkalmazásával kapcsolatos számításokat, kísérleti eredményeket,

c) a Szabályzat vonatkozó előírására való hivatkozást,

d) az alapvető műszaki biztonsági követelmény teljesülésére tett intézkedéseket,

e) a tervező vagy szakértő jogosultságának igazolását.

1.5.4. Az alapvető műszaki biztonsági követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a tervezett műszaki megoldásra nemzeti szabvány vonatkozik és az teljesül.

2. Üzemeltetés

2.1. Általános előírások

2.1.1. A tárolótartályt üzemeltetni csak e rendelet szerinti engedélyek birtokában lehet.

2.1.2. A tárolótartályhoz kapcsolódó csővezetékeken és szerelvényeken szilárdsági és tömörségi nyomáspróbát kell végezni az MSZ 15633-4:1992 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Kiegészítő berendezések] szabványban foglaltak figyelembevételével, egyedileg kidolgozott technológiai utasítás alapján az üzembe helyezés (használatbavétel) előtt, valamint a javítás utáni üzembevétel megkezdése előtt. Kivétel: javítás után a mélyhűtött cseppfolyósított gázok tárolóinak csővezetékeit, ahol a vizsgáló közeg nem lehet víz.

2.1.3. A tárolótartályoknál e rendelet 13. §-a és 14. §-a szerint időszakos ellenőrző vizsgálatot kell tartani.

2.1.4. A tartály szerelvényei, műszerei, kiszolgáló és védelmi berendezései legyenek működőképes, kifogástalan állapotban.

2.1.5. A tartály tisztítása, illetve megszüntetése során keletkező szennyezett anyagmaradványokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet szerint kell kezelni.

2.1.6. Szivárgásjelzés (lyukadásjelzés)

2.1.6.1. A tárolótartályok szivárgása (lyukadása) az üzemeltetés során észlelhető legyen.

2.1.6.2. Olyan szivárgásjelző (lyukadásjelző) rendszer építhető, amelyre a Hatóság a létesítési engedélyt kiadta, vagy amellyel kapcsolatban a Hatóság az átalakítás során nem emelt kifogást, és működőképességét ellenőrizték az időszakos vizsgálatok során.

2.1.6.3. A tartály szivárgásjelző (lyukadásjelző) rendszerének követelményei és műszaki megoldásának módjai az MSZ EN 13160-1:2003 [Szivárgásjelző rendszerek. 1. rész: Általános elvek], az MSZ EN 13160-2:2003 [Szivárgásjelző rendszerek. 2. rész: Túlnyomás- és vákuumrendszerek], az MSZ EN 13160-3:2004 [Szivárgásjelző rendszerek. 3. rész: A tartályok folyadékrendszerei], MSZ EN 13160-4:2003 [Szivárgásjelző rendszerek. 4. rész: Folyadék- és/vagy páraérzékelő rendszerek a szivárgás helyén vagy az ellenőrző helyeken], az MSZ EN 13160-5:2005 [Szivárgásjelző rendszerek. 5. rész: A tartálytöltet szivárgását jelző rendszerek], az MSZ EN 13160-6:2003 [Szivárgásjelző rendszerek. 6. rész: Érzékelők a megfigyelőfuratban] és az MSZ EN 13160-7:2003 [Szivárgásjelző rendszerek. 7. rész: Az ellenőrző helyek, a szivárgás elleni védőbélés és védőburkolat általános követelményei és vizsgálati módszerei] szabványok szerinti, vagy azokkal egyenértékű műszaki biztonsági színvonalat biztosító követelményeknek tegyenek eleget.

2.1.6.4. A dupla falú tartályok ellenőrző terét – folyadékos szivárgásjelző (lyukadásjelző) rendszer esetén – a gyártóműben fel kell tölteni kontrollfolyadékkal. Egyéb esetekben a dupla falú tartályok ellenőrző terét a nyomáspróba után le kell zárni. A kontrollfolyadék olyan legyen, amely fagyálló, nem okoz korróziót a tárolótartály szerkezeti anyagával érintkezve és nem káros a felszín alatti vizekre. A folyadék tulajdonságait és megnevezését a tartály bizonylatában dokumentálni kell.

2.1.6.5. A szivárgásjelző rendszereket a gyártó vagy tervező előírásai szerint kell karbantartani. A szivárgásjelző rendszer működőképességének ellenőrzését gyártói előírás szerint, illetve annak hiányában legalább évente egyszer el kell végeznie az üzemeltetőnek.

2.2. Tárolótartály, tároló-létesítmény kezelése

2.2.1. Tárolótartályt, tároló-létesítményt a kezelő személyzet részére folyamatosan rendelkezésre álló kezelési utasítás szerint szabad üzemeltetni. A kezelési utasítás tartalmazza a hibaelhárításra vonatkozó alapvető ismereteket és a teendőket is.

2.2.2. Tárolótartály, tároló-létesítmény kezelését csak olyan személy végezheti, akit előzőleg a biztonságos üzemeltetéssel és a hibaelhárítással kapcsolatos oktatásban részesítettek. Az oktatás megtörténtének tényét az üzemeltető jegyzőkönyvvel igazolja. Az oktatást a technológiai rendszer átalakításától vagy az üzemeltetés egyéb műszaki biztonsági feltételeinek lényeges megváltozásától függően, de legalább kétévente ismételni szükséges.

2.2.3. Tárolótartály, tároló-létesítmény biztonsági jelző, üzemviteli és védelmi rendszereit működőképes állapotban kell tartani. Meghibásodott túltöltés védelem esetén a tartályt üzemeltetni tilos. A gázinga benzingőzök szivárgásával járó meghibásodása esetén a tartályt üzemeltetni tilos. Egyéb, a biztonságos üzemeltetést befolyásoló berendezés 30 napon túli meghibásodása esetén a tartály használatát meg kell szüntetni, a tartályt le kell üríteni és ki kell tisztítani.

2.2.4. A tárolótartály, tároló-létesítmény üzemeltetőjének hagyományos vagy elektronikus formátumú üzemeltetési naplót kell vezetnie, amelyben minden rendellenességet feljegyeznek dátummal és a bejegyző aláírásával, azonosíthatóságával. A napló számozott oldalakkal készüljön.

2.3. Tárolótartály, tároló-létesítmény karbantartása

2.3.1. A tárolótartályban, tároló-létesítményben végzett munkák során a munka- és környezet-biztonságtechnikai követelményeknek megfelelően szabad munkát végezni.

2.3.2. A karbantartási munkák során minden veszélyes anyag elfolyást meg kell előzni, akadályozni. Az esetlegesen tömörtelenség folytán szabadra kerülő veszélyes anyag haladéktalan felfogásáról, feltakarításáról, közömbösítéséről és környezetszennyezést kizáró elhatárolásáról, elszállításáról a lehető legrövidebb időn belül intézkedni kell. A rendszer megbontásával járó karbantartási munkát csak kettős elzárás és vakkarima vagy tárcsás záróelem alkalmazása mellett, vagy teljes rendszerürítés mellett szabad folytatni.

2.3.3. Karbantartási munkák során a veszélyes anyaggal korábban szennyezett felületeket alkalmas módszerrel meg kell tisztítani.

2.3.4. Beszállni és a tárolótartályban munkát végezni csak a tárolt veszélyes anyag munka-biztonságtechnikai követelményeit figyelembe vevő szabályok betartásával szabad.

2.4. Tárolótartály, tároló-létesítmény vizsgálata

A tároló tartályokon a következő vizsgálatokat kell végezni:

a) üzembe helyezés (használatba vétel) előtti vizsgálatok,

b) időszakos ellenőrző vizsgálatok,

c) ismételt üzembe vétel előtti vizsgálatok,

d) soron kívüli ellenőrző vizsgálatok.

3. Kivitelezés

3.1. Eltérés a létesítési tervtől

3.1.1. Az engedélyezési záradékkal ellátott általános elrendezési tervtől (helyszínrajztól) és műszaki tervektől olyan indokolt esetben lehet eltérni, amely nem érinti lényegesen a létesítmény alaprajzát, elrendezését, rendeltetését, szerkezeti megoldását, nem csökkenti az élet-, vagyon- és környezetbiztonságot, továbbá más jogszabályt nem sért. Az eltérést a megvalósulási dokumentációban (D tervben) rögzíteni kell

3.1.2. Az építtető a Hatóság döntése alapján új létesítési terveket köteles készíteni, ha a módosítás miatt a korábban engedélyezett létesítési tervek áttekinthetősége nem biztosított.

3.2. A létesítmény kivitelezési követelményei

3.2.1. Acél tárolótartály hegesztését villamos ívhegesztéssel kell végezni.

3.2.2. Ha a tárolótartály, tároló-létesítmény felületének védelmét a töltet károsító hatásától belső bevonattal vagy béleléssel védik, a bevonat, bélés felvitele előtt a szükséges felület előkészítést az alkalmazott bevonatrendszer kialakítására vonatkozó technológiai leírásnak megfelelően el kell végezni.

3.3. Azonosítás, megjelölés

A tárolótartályok megjelölését az MSZ EN 976-1:2000 [Föld alatti, üvegszál erősítésű műanyag (GRP) tartályok. Fekvő, hengeres tartályok kőolajalapú folyékony üzemanyagok atmoszférikus tárolására. 1. rész: Szimpla falú tartályok követelményei és vizsgálati módszerei], az MSZ EN 12285-1:2003 [Műhelyben gyártott acéltartályok. 1. rész: Fekvő hengeres, szimpla és dupla falú tartályok, éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld alatti tárolására], az MSZ EN 12285-2:2005 [Műhelyben gyártott acéltartályok. 2. rész: Fekvő, hengeres, szimpla és dupla falú tartályok éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld feletti tárolására], az MSZ EN 13121-3:2008+A1:2010 [Föld feletti GRP-tartályok és -edények. 3. rész: Tervezés és gyártás], és az MSZ EN 14015:2005 [Folyadékot környezeti és magasabb hőmérsékleten tároló, a helyszínen telepíthető, föld feletti, álló, hengeres, lapos fenekű, hegesztett, acél tárolótartályok kialakítási és gyártási előírásai] szabványok előírásai szerint kell elvégezni.

4. Tűzveszélyes (éghető) folyadékok és olvadékok tároló létesítményeinek külön előírásai

4.1. Töltet

4.1.1. Az éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi csoportosítását az MSZ 9790:1985 [Éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi csoportosítása] szabvány alapján kell végezni.

4.1.2. A tűzveszélyességi fokozatba sorolásnál figyelembe kell venni a vonatkozó az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait.

4.2. Szerkezeti előírások

4.2.1. A tárolótartály szerkezeti anyaga, ha az éghető töltet maró vagy mérgező is, legyen összeférhető a tárolt anyaggal.

4.2.2. A tartály, a csővezetékek, szerelvények, karimás csatlakozásaihoz és szerkezeti kialakításaihoz a tárolt töltetnek ellenálló és legalább C tűzvédelmi osztályba tartozó anyagú tömítést szabad használni.

4.2.3. A tárolótartály kialakítása, méretei, méretezése, gyártása, vizsgálata, szerelvényezése, telepítése az MSZ 9910:1988 [Föld feletti, álló, hengeres, merevtetős acéltartály éghető folyadékok és olvadékok tárolására], az MSZ 9910-2:1993 [Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Szerelvényezési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások], az MSZ 9999:1988 [Úszótetős acéltartály éghető folyadékok tárolására], az MSZ EN 976-1:2000 [Föld alatti, üvegszál erősítésű műanyag (GRP) tartályok. Fekvő, hengeres tartályok kőolajalapú folyékony üzemanyagok atmoszférikus tárolására. 1. rész: Szimpla falú tartályok követelményei és vizsgálati módszerei], az MSZ EN 976-2:2001 [Föld alatti, üvegszál erősítésű műanyag (GRP) tartályok. Fekvő, hengeres tartályok kőolajalapú folyékony üzemanyagok atmoszférikus tárolására. 2. rész: Szimpla falú tartályok szállítása, kezelése, tárolása és telepítése], az MSZ EN 12285-1:2003 [Műhelyben gyártott acéltartályok. 1. rész: Fekvő hengeres, szimpla és dupla falú tartályok, éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld alatti tárolására], az MSZ EN 12285-2:2005 [Műhelyben gyártott acéltartályok. 2. rész: Fekvő, hengeres, szimpla és dupla falú tartályok éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld feletti tárolására], az MSZ EN 13121-3:2008+A1:2010 [Föld feletti GRP-tartályok és – edények. 3. rész: Tervezés és gyártás], és az MSZ EN 14015:2005 [Folyadékot környezeti és magasabb hőmérsékleten tároló, a helyszínen telepíthető, föld feletti, álló, hengeres, lapos fenekű, hegesztett, acél tárolótartályok kialakítási és gyártási előírásai] szabványok és ezen Szabályzat előírásai szerinti legyen. Szabványos tárolótartályok és alkatrészek esetén, ahol a teherhordó elemek méretei is részletesen, megadásra kerültek, a tárolótartályt és alkatrészeit nem kell méretezni.

4.2.4. Tárolótartály nem szabvány alapján történő tervezése, gyártása esetén a tárolótartály teherhordó elemeit szilárdságilag méretezni kell és a szilárdsági számítást a műszaki dokumentációhoz mellékelni kell. Nem szabványos tárolótartályok további részletes követelményeit a szabványos tárolótartályokra vonatkozó előírások szempontjainak megfelelő részletességgel kell előírni.

4.2.5. A tárolótartály szerkezeti kialakítása tegye lehetővé a megengedhető szintig való biztonságos és folyamatos feltöltést, valamint a lehető legteljesebb leürítést.

4.2.6. Biztosítani kell a tárolótartályból való mintavétel, szükség szerint rétegminta vétel lehetőségét.

4.2.7. A tárolótartály kialakításánál biztosítani kell a megfelelő villamos biztonsági követelmények teljesülését (földelés, villámvédelem, sztatikus töltés elleni védelem, korrózió elleni aktív védelem) megfelelő csatlakozások kialakításával.

4.2.8. A tárolótartály túltöltés elleni védelme olyan legyen, hogy kellő időben a tartály megengedett töltési szintjének elérésekor megszakítja a töltési folyamatot, és/vagy hang- és fényjelzést vált ki. Ha a túltöltés elleni védelmet szolgáló berendezés jelzést ad, akkor külön előjelzés is szükséges. Az előjelző helyzetét úgy kell meghatározni, hogy a tartály megengedett töltési szintjének eléréséig elegendő idő álljon rendelkezésre a kézi beavatkozásra. A túltöltés elleni védelmet szolgáló berendezést úgy kell kialakítani, hogy a berendezés meghibásodásakor a töltés folyamatát megszakítsa, és hangjelzést váltson ki.

4.3. Szerelvényezés

4.3.1. A fekvő hengeres, föld alatti, föld feletti, szimpla vagy dupla falú acél tárolótartályok szerelvényei és tartozékai

A következő előírások az MSZ EN 976-1:2000 [Föld alatti, üvegszál erősítésű műanyag (GRP) tartályok. Fekvő, hengeres tartályok kőolajalapú folyékony üzemanyagok atmoszférikus tárolására. 1. rész: Szimpla falú tartályok követelményei és vizsgálati módszerei], az MSZ EN 976-2:2001 [Föld alatti, üvegszál erősítésű műanyag (GRP) tartályok. Fekvő, hengeres tartályok kőolajalapú folyékony üzemanyagok atmoszférikus tárolására. 2. rész: Szimpla falú tartályok szállítása, kezelése, tárolása és telepítése], és az MSZ EN 13121-3:2008+A1:2010 [Föld feletti GRP-tartályok és -edények. 3. rész: Tervezés és gyártás] szabványok szerinti fekvő hengeres, üvegszál erősítésű műanyag (GRP) tartályokra is vonatkoznak.

4.3.1.1. A tárolótartály kötelező szerelvényei és tartozékai:

a) dóm (búvónyílás),

b) töltőcső,

c) szívócső,

d) földeléscsatlakozás és villámvédelem,

e) emelőfül (emelőfülek),

f) légzőcső és légzőszerelvények,

g) túltöltést jelző vagy gátló szerkezet,

h) mérőcső, szintmérő, hőfokmérő.

4.3.1.2. A tartály kialakításától, használati módjától és beépítettségétől függő egyéb szerelvények és tartozékok:

a) fenékürítő cső vagy csonk,

b) mintavevő cső vagy csonk,

c) műszerek, villamos berendezések,

d) fűtőberendezés,

e) lépcső, létra és kezelőjárda,

f) gázvisszavezető cső (gázinga-csatlakozás),

g) szivárgásjelzés,

h) hőszigetelés,

i) gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet,

j) különleges technológiai szerkezetek, szerelvények,

k) tisztító nyílás.

4.3.1.3. A tartályhoz a csővezetéket csak oldható kötéssel szabad csatlakoztatni. A tartályon elhelyezett csonkok kinyúlása legfeljebb 250 mm lehet.

4.3.1.4. A szerelvényeket vagy csatlakozócsonkjait lehetőleg a dómfedélen, vagy az e célra kialakított csőcsonkfedélen kell elhelyezni.

4.3.1.5. A dómfedélen elhelyezett szerelvényeket és a tartályba nyúló csővezetékeket a fedélhez vagy az azon kialakított csonkhoz oldható kötéssel kell csatlakoztatni. A csővezetékek dómfedél feletti szakaszába az oldható kötést úgy kell elhelyezni, hogy a dómfedél azok megbontásával a tartályról leemelhető legyen.

4.3.1.6. Dupla falú föld alatti tartályok esetén a külső köpeny folytonosságát megszakító csonkot, vagy szerelvényt a legnagyobb töltési szint alatti részen nem szabad elhelyezni.

4.3.1.7. Kötelező szerelvények

4.3.1.7.1. Dóm (búvónyílás)

Kialakításuk és elhelyezésük az MSZ EN 12285-1:2003 [Műhelyben gyártott acéltartályok. 1. rész: Fekvő hengeres, szimpla és dupla falú tartályok, éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld alatti tárolására], és az MSZ EN 12285-2:2005 [Műhelyben gyártott acéltartályok. 2. rész: Fekvő, hengeres, szimpla és dupla falú tartályok éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld feletti tárolására] szabványok szerint legyen.

4.3.1.7.2. Töltőcső

4.3.1.7.2.1. A töltőcső elhelyezése

a) föld feletti tartályelhelyezés esetén a csőcsonkfedélen, a dómfedélen, vagy a tartálytesten,

b) föld alatti elhelyezés esetén csak a dómfedélen keresztül csatlakoztatható a tartályhoz,

c) a tartály alsó alkotója közelében végződjön, legalább 0,04 m és legfeljebb 0,08 m magasságban.

4.3.1.7.2.2. A töltőcső átmérőjét a töltési sebesség figyelembevételével kell meghatározni. A szükséges csőátmérő a v · d ≤ 0,5 m²/s összefüggéssel határozható meg úgy, hogy az áramlási sebesség ne haladja meg a 7 m/s-ot, ahol v az áramlási sebesség m/s-ban, d a cső belső átmérője m-ben.

4.3.1.7.2.3. A tartályba nyúló vége úgy legyen kialakítva, hogy az elektrosztatikus feltöltődés elkerülhető legyen.

4.3.1.7.2.4. Ha a töltőcsőből a folyadék leürülhet, akkor az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok esetén a kilépés előtti szakaszba gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet kell elhelyezni az MSZ 15633-1:1992 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Általános követelmények] szabvány előírásainak a figyelembevételével.

4.3.1.7.2.5. Mozgatható töltő csatlakozású töltőrendszer használatakor, az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok esetén, ha a csatlakozási lehetőség:

a) a tartály dómaknájában van kialakítva, akkor a töltőcső tartályon kívüli vége üzemen kívül tömören záró, csepegésmentes csatlakozású töltőcsatlakozóban végződjön (töltőfej);

b) a tartály aknáján kívül csővezetéki kapcsolaton keresztül van kialakítva, akkor a rendszer gyújtóhatás-átterjedést gátló szerelvényezését az MSZ 15633-1:1992 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Általános követelmények] szabvány alapján kell kiépíteni.

4.3.1.7.2.6. A töltőcsatlakozó gyújtószikrát nem okozó anyagból készüljön. A csatlakozás csöpögésmentes legyen.

4.3.1.7.2.7. Kizárólag III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok esetén a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek beépítése nem szükséges.

4.3.1.7.3. Szívócső

4.3.1.7.3.1. Ha a szívócső az üzemeltetés során az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok esetén leürülhet, akkor a tartályhoz való csatlakozás előtt gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet kell beépíteni az MSZ 15633-1:1992 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Általános követelmények] szabvány előírásai szerint. A gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet a szívócső végpontja előtt beépített folyadékzár is lehet. Ebben az esetben a folyadékzárnak az üzemelés során történő leürülését meg kell akadályozni.

4.3.1.7.3.2. A III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok esetén gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet beépítése nem szükséges, ha a tartályban időlegesen sem történik I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolása, és az együtt tárolás következtében nem kerülhet robbanásveszélyes gőzkeverék a csővezetékbe, vagy ha a folyadék nem melegedhet a lobbanáspontja fölé.

4.3.1.7.3.3. Ha a tartály nem kiépített szívóvezetékrendszerrel üzemel, akkor a szívócső tömören záró sapkával ellátott, csepegésmentes csatlakozású töltőcsatlakozóban végződjön. Ebben az esetben a csatlakozó töltő és a csővezeték a csatlakozás megbontása előtt leüríthető legyen.

4.3.1.7.3.4. Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolásakor, ha a töltőcsatlakozás a dómaknában, vagy annak közelében történik, akkor a szívócsőbe 1 db gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet kell beépíteni. Ha a szívócső és a tömlőcsatlakozás helye között hosszabb csővezeték van, akkor a rendszer gyújtóhatás-átterjedést gátló szerelvényezése az MSZ 15633-1:1992 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Általános követelmények] szabvány előírásai szerinti legyen.

4.3.1.7.3.5. Ha a tartály ürítése a tartályban elhelyezett szivattyúval is történhet, akkor a szívócső elhagyható.

4.3.1.7.4. Földeléscsatlakozás és villámvédelem

4.3.1.7.4.1. A tartályon a földeléscsatlakozást könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

4.3.1.7.4.2. Villámvédelem az MSZ EN 50164-1:2009 [Villámvédelem. 1. rész: Általános alapelvek (IEC 62305-1:2010, módosítva)], az MSZ EN 50164-2:2009 [Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 2. rész: A vezetők és a földelők követelményei], az MSZ EN 50164-3:2009 [Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 3. rész: Az összecsatoló szikraközök követelményei], az MSZ EN 50164-4:2009 [Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 4. rész: Vezetőtartók követelményei], az MSZ EN 62305-1:2006 [Villámvédelem. 1. rész: Általános alapelvek (IEC 62305-1:2006)], az MSZ EN 62305-1:2011 [Villámvédelem. 3. rész: Általános alapelvek (IEC 62305-1:2010, módosítva)], az MSZ EN 62305-3:2011 [Villámvédelem. 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély (IEC 62305-3:2006, módosítva)], és az MSZ EN 62561-4:2011 [Villámvédelmi rendszer elemei (LPSC). 4. rész: Vezetőtartók követelményei (IEC 62561-4:2010, módosítva)] szabványok előírásai szerinti legyen.

4.3.1.7.5. Emelőfül (emelőfülek)

Az emelőfüle(ke)t az MSZ EN 12285-1:2003 [Műhelyben gyártott acéltartályok. 1. rész: Fekvő hengeres, szimpla és dupla falú tartályok, éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld alatti tárolására], és az MSZ EN 12285-2:2005 [Műhelyben gyártott acéltartályok. 2. rész: Fekvő, hengeres, szimpla és dupla falú tartályok éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld feletti tárolására] szabvány előírásai szerint kell elhelyezni és kialakítani.

4.3.1.7.6. Légzőcső és légzőszerelvények

4.3.1.7.6.1. A tartály légző-szerelvényeinek kialakítása és méretezése az MSZ 9910-2:1993 [Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Szerelvényezési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások] szabvány előírásai szerinti legyen.

4.3.1.7.6.2. Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolótartályai esetén, vagy a III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékoknál, ha azok előteres föld alatti vagy földtakarás alatti, illetve föld feletti tartályban vannak tárolva, a légzőrendszert gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel kell felszerelni az MSZ 15633-1:1992 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Általános követelmények] szabvány előírásai szerint.

4.3.1.7.7. Túltöltést jelző vagy gátló szerkezet

4.3.1.7.7.1. A tartályokat, túltöltést jelző, vagy gátló szerkezettel kell ellátni.

4.3.1.7.7.2. A túltöltést jelző vagy gátló szerkezetet úgy kell elhelyezni, hogy a tartályban a folyadékszint a legnagyobb töltési szintet ne haladja meg. A legnagyobb töltési fok, ha erre vonatkozóan a tárolási körülmények vagy a technológia más értéket nem indokol, a tartály ténylegesen tölthető térfogatának 97%-a. A túltöltést jelző vagy gátló szerkezet beállítási értéke ennél 2%-kal kisebb legyen. Ha tároláskor a tárolt anyag térfogata növekedhet, akkor a töltési fokot úgy kell csökkenteni, hogy a legnagyobb anyagtérfogat ne haladja meg a 97%-os töltési fokot.

4.3.1.7.7.3. Amennyiben a túltöltés veszélyre hang- és fényjelzés hívja fel a figyelmet, a legnagyobb folyadékszintet úgy kell meghatározni, hogy a beavatkozásra elegendő idő (legalább 10 perc) álljon rendelkezésre.

4.3.1.7.7.4. Villamos működtetésű túltöltést jelző (határértékjelző) szerkezetek a beépítési körülményeknek megfelelő robbanásbiztos és villamos védettségek legyenek, amelyek rendelkezzenek arra kijelölt vizsgáló intézmény által kiállított tanúsítvánnyal. A szintmérő és a határszintkapcsoló (jeladó) működése egymástól függetlenül működő legyen.

4.3.1.7.8. Mérőcső, szintmérő

4.3.1.7.8.1. A tartályt el kell látni szintmérő szerkezettel.

4.3.1.7.8.2. A mérőcső, vagy a szintmérő vége a tartály mindenkori üzemi alsó folyadékszint alá érjen le. (A szívócső végénél legalább 0,05 m-rel lejjebb végződjön.)

4.3.1.7.8.3. A mérőcső, vagy a szintmérő szerelvényezését úgy kell kialakítani, hogy a használat közben gyújtószikrát ne okozzon.

4.3.1.7.8.4. Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tartályai esetén a mérőcsövet úgy kell kialakítani, hogy azon keresztül a tartályba égés, robbanás ne terjedjen át (gyújtóhatás-átterjedést gátló kivitel).

4.3.1.7.8.5. A mérőcsövet úgy kell kialakítani, hogy a mérőléc vagy a mérőszalag a tartály palástjával ne érintkezhessen.

4.3.1.7.8.6. A villamos üzemű szintmérő berendezések a beépítési körülményeknek megfelelő robbanásbiztos védettségűek legyenek és rendelkezzenek az arra kijelölt vizsgáló intézmény által kiállított tanúsítvánnyal.

4.3.1.8. Feltételesen kötelező vagy nem kötelező szerelvények

4.3.1.8.1. Fenékürítő cső

4.3.1.8.1.1. A fenékürítő csövet úgy kell beépíteni, hogy lehetőleg a tartály ezen keresztül teljesen leüríthető legyen.

4.3.1.8.1.2. Ha a fenékürítés üzemszerűen is szükséges, akkor a fenékürítő cső kialakítása és biztonsági szerelvényezése a szívócsőével egyezzen meg. Amennyiben a fenékürítés alkalomszerű, akkor a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet elhagyható. Hasonlóan elhagyható akkor is, ha a fenékkészlet-elvétel a tárolt folyadék alól történik.

4.3.1.8.1.3. A fenékürítő cső egy elzárószerelvény közbeiktatásával összeköthető a szívócsővel.

4.3.1.8.1.4. Ha a fenékürítő cső vagy csonk nem kiépített vezetékrendszeren keresztül üzemel, akkor a cső vége tömören záró sapkával lezárható legyen.

4.3.1.8.2. Mintavevő cső vagy csonk

4.3.1.8.2.1. A mintavevő csövet vagy csonkot a tartály akadály nélkül hozzáférhető részén – lehetőleg a dómfedélen – kell elhelyezni.

4.3.1.8.2.2. Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolásakor a mintavevő csonk jól zárható, képzett személyzet által kezelhető legyen. A zárófedél gyújtószikrát nem okozó anyagból készüljön.

4.3.1.8.2.3. Mintavételre a mérőcső is felhasználható

4.3.1.8.3. Műszerek, villamos berendezések

4.3.1.8.3.1. A tárolt folyadék jellemzőinek mérésére csak olyan műszerek használhatók, amelyek a tárolt folyadéknak, és az üzemeltetés körülményeinek megfelelnek és ezt a gyártó minőségi tanúsítvánnyal igazolja.

4.3.1.8.3.2. Villamos műszerek és berendezések beépítését a folyadék tűzveszélyességi fokozatának megfelelően, és az MSZ 15633-1:1992 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Általános követelmények] szabvány alapján figyelembe vett robbanásveszélyes térbesorolás figyelembevételével kell elvégezni.

4.3.1.8.4. Fűtőberendezés

4.3.1.8.4.1. A tárolt folyadékot csak közvetett módon szabad melegíteni. Villamos fűtés csak a tárolt folyadék terétől elzárt csőhüvelyes rendszerrel engedhető meg. A felmelegítés a tárolt anyaggal is történhet.

4.3.1.8.4.2. Ha a melegített anyag hőmérséklete a lobbanáspontját megközelítheti, akkor a lobbanáspont elérését a beépített magas hőfok reteszkörnek meg kell akadályoznia.

4.3.1.8.4.3. A fűtőberendezés kialakításának szempontjai:

a) A fűtőtest csöveit úgy kell kiépíteni, hogy a rendszer a tartályon kívüli szakaszán legyen üríthető.

b) A tárolt folyadék üzemszerű állapotban mindenkor fedje a fűtőberendezést. A fedés mértéke legalább 0,1 m legyen.

c) A fűtött tartályon hőmérő-csatlakozó hely legyen kialakítva. A tárolt közeg hőmérséklete bármely üzemi szint esetén mérhető legyen.

d) A fűtőközeg a fűtőberendezés sérülésekor a tárolt anyaggal ne lépjen veszélyes reakcióba, ne okozza annak felhabzását.

4.3.1.8.4.4. A fűtőközeg hőmérsékletét úgy kell megválasztani, hogy a fűtőtest felületén a tárolt anyag átalakulása ne következhessen be, ne oxidálódjék, ne induljon meg bomlás, és a folyadék hőmérséklete a megengedett legnagyobb hőmérsékletet ne haladja meg.

4.3.1.8.4.5. Önműködő hőmérséklet-szabályozó berendezést kell használni, ha

a) a tárolt folyadékot a megengedett legnagyobb hőmérséklet közeli értékre kell melegíteni, vagy

b) állandó felügyelet nélküli berendezés esetén, ha a folyadék hőmérséklete a megengedett legnagyobb hőmérsékletet elérheti vagy

c) a fűtőközeg a legnagyobb hőmérsékletén a tartály belső bélelése vagy kialakított kettős falú ellenőrző tere fizikai alakváltozáson mehet keresztül, folytonossága sérülhet.

4.3.1.8.4.6. Az önműködő hőmérséklet-szabályozó berendezések követelményei az MSZ 9910-2:1993 [Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Szerelvényezési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások] szabvány alapján.

4.3.1.8.5. Lépcső, létra és kezelőjárda

4.3.1.8.5.1. A tartályokon levő szerelvények megközelítésére föld feletti tartályok esetén lépcsőt vagy létrát és hozzá csatlakozó kezelőpódiumot vagy járdát kell készíteni.

4.3.1.8.5.2. Ezeket a szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a tartálytestre meg nem engedhető terhelés ne adódjon át. A tartályhoz csatlakozó szerkezeti elemeit célszerű a tartályhoz rögzítetten a gyártóműben a gyártás során elhelyezni. A tartályt a várható terhelésre ellenőrizni kell. Ehhez a gyártó rendelkezésére kell bocsátani a várható terhelés jellegét és nagyságát.

4.3.1.8.5.3. A lépcsők, létrák és kezelőjárdák járófelülete csúszásmentes legyen. A lépcsőket, kezelőjárdákat legalább 1 m magas, háromsoros korláttal kell ellátni.

4.3.1.8.5.4. Létra vagy hágcsó csak időszakos használat esetén alkalmazható. 3 m-nél nagyobb áthidalandó magasságkülönbség esetén csak rögzített létra vagy hágcsó használható. 4 m-nél nagyobb szintkülönbség esetén a létrát vagy hágcsót hátvédő kosárral kell ellátni, amely 2 m magasságban kezdődjön.

4.3.1.8.5.5. A lépcső és kezelőjárda kialakításakor a mindenkor érvényes jogszabályban meghatározott szempontok az irányadók. A kezelőjárdák és -pódiumok legkisebb szélessége 0,8 m legyen.

4.3.1.8.6. Gázvisszavezető cső (gázingacsatlakozás)

4.3.1.8.6.1. A gázingaeljárással történő tartálytöltési folyamat leírása és a létesítésre vonatkozó előírások az MSZ 15633-1:1992 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Általános követelmények] szabvány alapján, a következő kiegészítésekkel alkalmazandók:

a) a gázinga-csővezeték és a légzőcső csatlakozhat közös csonkon keresztül a tartály légteréhez, ha a csatlakozócsonk keresztmetszete a nagyobbik csővezeték keresztmetszetével megegyezik;

b) a tartály védelmére használatos gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet (szükségessége a 4.3.1.2. pont szerint) a közös csőszakaszba helyezhető el. Ha ez nem lehetséges, akkor mindkét csővezetékben el kell helyezni egyet-egyet, közvetlenül a csatlakozási pont előtt.

4.3.1.8.6.2. A gázingarendszer csővezetékeit úgy kell kiépíteni, hogy föld alatti tartály esetén a tartály felé lejtsenek. Ha ez nem lehetséges, vagy föld feletti tartályok esetén leürítési helyeket kell kialakítani. Ezeket az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok esetén belobbanás ellen védeni kell.

4.3.1.8.6.3. A gázingavezetékek összeköthetők, ha

a) a folyadékok gőzei egymással veszélyes reakcióba nem lépnek, azonos tűzveszélyességi fokozatúak és a közös vezetékszakasz keresztmetszete a legnagyobb egyidejű gőz-levegő áramra van méretezve, és

b) a vezeték úgy van kialakítva, hogy azon keresztül folyadék az egyik tartályból a másikba nem juthat.

4.3.1.8.7. Ha a tárolótartályt hőszigetelni kell, akkor a hőszigetelés anyaga az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti tűzvédelmi osztályú legyen. Ha a hőszigetelés számára tartószerkezetet kell a tartályon elhelyezni, akkor azok a tartály megkívánt szilárdságát és korrózióállóságát ne gyengítsék.

4.3.1.8.8. A gyújtóhatás-átterjedés gátló szerkezetekre az MSZ 15633-1:1992 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Általános követelmények] szabvány alapján figyelembe vett követelmények érvényesítendők.

4.3.1.8.9. A különleges technológiai szerkezetek, szerelvényekre az MSZ 9910-2:1993 [Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Szerelvényezési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások] szabvány alapján figyelembe vett követelmények érvényesítendők.

4.3.2. Az álló hengeres, föld felett, merevtető vagy úszótetős tartályok szerelvényeire és tartozékaira az MSZ 9910:1988 [Föld feletti, álló, hengeres, merevtetős acéltartály éghető folyadékok és olvadékok tárolására], az MSZ 9910-2:1993 [Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Szerelvényezési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások], az MSZ 9999:1988 [Úszótetős acéltartály éghető folyadékok tárolására] és az MSZ EN 14015:2005 [Folyadékot környezeti és magasabb hőmérsékleten tároló, a helyszínen telepíthető, föld feletti, álló, hengeres, lapos fenekű, hegesztett, acél tárolótartályok kialakítási és gyártási előírásai] szabványok szerinti követelmények érvényesítendők.

4.4. Telepítés

4.4.1. A tárolótartályok telepítése

4.4.1.1. A föld feletti, álló hengeres tartályok telepítését az MSZ 9910:1988 [Föld feletti, álló, hengeres, merevtetős acéltartály éghető folyadékok és olvadékok tárolására,] az MSZ 9910-2:1993 [Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Szerelvényezési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások], az MSZ 9999:1988 [Úszótetős acéltartály éghető folyadékok tárolására], az MSZ EN 14015:2005 [Folyadékot környezeti és magasabb hőmérsékleten tároló, a helyszínen telepíthető, föld feletti, álló, hengeres, lapos fenekű, hegesztett, acél tárolótartályok kialakítási és gyártási előírásai], és az MSZ 15633-5:1999 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Telepítés] szabványok előírásai szerint kell elvégezni. Új tartály létesítése esetén védőgyűrűs kialakítást kell alkalmazni, amennyiben annak helyi elhelyezési lehetősége biztosított. Tárolótartály felfogó terében a tartály körül legalább 1 m széles betonjárdát kell kialakítani mellette körfolyókával a tartályról lefolyó csapadékvíz elvezetése céljából. A körfolyókát a tartályudvar víztelenítő rendszerébe be kell kötni.

4.4.1.2. A fekvő hengeres tartályok telepítését a következők szerint kell elvégezni:

4.4.1.2.1. Az elhelyezési távolságokat a tartály vízszintes vetületétől kell mérni. Ha két szomszédos tartály különböző átmérőjű, akkor a távolság szempontjából a nagyobbik a mértékadó.

4.4.1.2.2. Fekvő, hengeres tartályok közötti elhelyezési távolság

a) föld alatti tartályok esetén legalább 0,5 m,

b) föld feletti tartályok esetén legalább 1,0 m,

c) álló és fekvő, hengeres tartályok egy csoportban történő elhelyezése esetén pedig az álló, hengeres tartályokra előírt távolságokat is figyelembe kell venni, és ha két szomszédos tartály különböző átmérőjű, akkor a távolság szempontjából a nagyobbik a mértékadó.

4.4.1.2.3. A 4.4.1.2.2. pont szerint elhelyezett, legfeljebb 1000 m³ összűrtartalmú tartályok egy tartálycsoportot alkotnak. A tartálycsoportok közötti elhelyezési távolság: föld alatti tartályok esetén legalább 3 m, a felfogótérben elhelyezett tartályok esetén a védőfal vagy védősánc felső, külső élei között mért legalább 5 m.

4.4.1.2.4. A 30 m³-nél nagyobb űrtartalmú föld feletti fekvő hengeres tartályok körül védősávot kell kialakítani. A védősávot az MSZ 9910-2:1993 [Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Szerelvényezési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások] szabvány alapján kell kialakítani, a következő kiegészítésekkel:

a) A 30 m³ alatti űrtartalmú tartályok esetén a védősáv I–II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén legalább 5 m.

b) A föld alatti fekvő, hengeres tartályok védősávja a föld feletti tartályokra megadott értéknek legalább 50%-a legyen.

4.4.1.2.5. A tartályok és a környező építmények, létesítmények közötti védő- és elhelyezési távolságokat az MSZ 15633-5:1999 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Telepítés] szerint kell meghatározni.

4.4.1.2.6. A légzők kilépőnyílásait úgy kell elhelyezni, hogy azok kéményektől, esővíz-elvezetőktől, épületek nyílászáróitól vízszintes vetületükön legalább „R” távolságra legyenek. A távolság azonban ne legyen kisebb, mint 3 m.

4.4.2. Az álló hengeres tárolótartály és kapcsolódó létesítményei köré a védősávok, elhelyezési- és védőtávolságok kijelölését az MSZ 9910-2:1993 [Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Szerelvényezési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások] és az MSZ 15633-5:1999 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Telepítés] szabvány alapján kell elvégezni. A védősávot a tárolótartály telephelyének tulajdonosa a saját területén (telkén) alakítja ki és tartja fenn. A védősáv kiterjedését, tagozódását úgy kell meghatározni, hogy a védősáv határán a káros hatások a megengedett terhelési határértékeket ne haladják meg.

4.4.3. A tárolótartályok csoportos telepítése esetén a tárolási mennyiségeket és az elhelyezési távolságokat az MSZ 9910-2:1993 [Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Szerelvényezési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások] és az MSZ 15633-5:1999 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Telepítés] szabvány alapján kell megválasztani.

4.4.4. A tárolótartályok robbanásveszélyes tereinek meghatározása a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM–ESZCSM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően történik.

4.4.5. Föld alatti tartály valamennyi búvó nyílása fölé a tartálypalásthoz folyamatosan hegesztett vagy tömören és szilárdan csatlakozó, teljes magasságában folyadékzáró aknát kell készíteni. Az akna belső mérete legalább 1 m x 1 m négyzetes, vagy 1 m átmérőjű körszelvényű legyen.

4.5. Szerelés és vizsgálat

4.5.1. A tartály gyártását, helyszíni technológiai szerelését, javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgás vizsgálatát, időszakos ellenőrző vizsgálatát csak e rendelet 15. § (1) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet végezheti.

4.5.2. Az acél tárolótartály hegesztését az MSZ 9910:1988 [Föld feletti, álló, hengeres, merevtetős acéltartály éghető folyadékok és olvadékok tárolására], az MSZ 9999:1988 [Úszótetős acéltartály éghető folyadékok tárolására], az MSZ EN 12285-1:2003 [Műhelyben gyártott acéltartályok. 1. rész: Fekvő hengeres, szimpla és dupla falú tartályok, éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld alatti tárolására], az MSZ EN 12285-2:2005 [Műhelyben gyártott acéltartályok. 2. rész: Fekvő, hengeres, szimpla és dupla falú tartályok éghető és nem éghető, vizet szennyező folyadékok föld feletti tárolására] és az MSZ EN 14015:2005 [Folyadékot környezeti és magasabb hőmérsékleten tároló, a helyszínen telepíthető, föld feletti, álló, hengeres, lapos fenekű, hegesztett, acél tárolótartályok kialakítási és gyártási előírásai] szabványok szerint kell elvégezni.

4.5.3. A tárolótartály szerelése során alkalmazott technológia biztosítsa a műszaki dokumentálásban megadott méreteket, varratelrendezést és a lehető legkisebb feszültségek, valamint alaki eltérések keletkezzenek. A tárolótartály szerelése során annak termikus egyengetése nem engedhető meg.

4.6. Csővezetékek és szerelvények

4.6.1. A csővezetékhez felhasznált anyagminőség a töltet kémiai tulajdonságainak ellenálló, kellően szilárd és az alkalmazott gyártási, szerelési technológiának megfelelő legyen.

4.6.2. Ötvözetlen acélból készült cső anyaga nyugtatott, a hegesztésre kerülő korrózióálló cső anyaga stabilizált, a kristályközi korróziónak készre szerelt állapotában ellenálló legyen. Műanyag cső föld alatti fektetésre használható, ha a töltetnek ellenálló, antisztatizált, és megfelelőségét arra kijelölt vizsgáló intézmény tanúsítja.

4.6.3. A csővezetékek, a karimák és szerelvények nyomásfokozatát a szállított töltetnek az üzemi és környezeti viszonyai (üzemi nyomás, próbanyomás, nyomáshullám, hőmérséklet, járulékos terhelések) figyelembevételével kell megválasztani, de legalább PN 10 nyomásfokozatú legyen. A karimás kötések csavarjai a függőleges síkba ne essenek és ahhoz szimmetrikusan helyezkedjenek el.

4.6.4. A csővezetékek tehermentesítését megfelelő eszközökkel biztosítani kell, oly módon, hogy a tartályra jutó ilyen irányú terhelés a tartályt se károsítsa.

4.6.5. A csővezetéket úgy kell vezetni, hogy önürítésűek, vagy leürítő pontokon kialakított leürítő szerelvénnyel üríthetők legyenek.

4.6.6. A veszélyes sztatikus feltöltődés elkerülésére a csővezeték méreteit, (átmérő, hossz) a relaxációs csőszakaszokra az MSZ 9910:1988 [Föld feletti, álló, hengeres, merevtetős acéltartály éghető folyadékok és olvadékok tárolására] szabványban meghatározott elvek alapján kell megválasztani.

4.6.7. Föld alatti csővezeték szakaszokon csak nem oldható kötést szabad használni. Oldható kötéseket és szerelvényeket föld alatti csővezetékeknél aknába szerelés és ellenőrzés céljából hozzáférhető módon kell telepíteni. Az ilyen szerelvények nyitott, vagy zárt állása rátekintéssel ellenőrizhető legyen.

4.6.8. Jármű közlekedésre alkalmas területen a csővezetéket sérüléstől védeni kell.

4.6.9. Csővezetékek járható technológiai alagútban történő elhelyezését az MSZ 15633-4:1992 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Kiegészítő berendezések] szabvány alapján kell megvalósítani.

4.6.10. Az elzáró szerelvények acélházas, karimás vagy karima közé szerelhető kivitelűek legyenek. A szívóvezeték láb és sarokszelepei bronzból is készülhetnek.

4.6.11. A csővezetékhez felhasznált anyagok, féltermékek, hegesztő anyagok gyártója vagy első forgalomba hozója által a vásárlónak átadott, az MSZ EN 10204:2005 [Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai] szabvány szerinti 3.1 típusú, vagy azzal egyenértékű követelményeket kielégítő szakértői bizonyítványok rendelkezésre álljanak.

4.6.12. A csővezetékeket megfelelő korrózió elleni védelemmel kell ellátni.

4.6.13. Szükség szerint a csővezetéket megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni. A hőszigetelés anyaga az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti tűzvédelmi osztályú legyen.

4.7. Üzemeltetés

Az időszakos ellenőrző vizsgálatokat csak e rendelet 15. § (1) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet végezheti. Valamennyi tartályvizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a vizsgálat körülményeit és eredményeit. A Hatóság számára az üzemeltető lehetővé teszi a betekintést a vizsgálat során készült teljes dokumentációba.

4.7.1. Fekvő hengeres acéltartályok vizsgálata

4.7.1.1. Üzembe helyezés (használatba vétel) előtti vizsgálatok

4.7.1.1.1. A helyszíni szivárgásvizsgálatot (tömörségi próbát) a 4.7.1.2.1. pontban ismertetettek szerint kell elvégezni.

4.7.1.1.2. Dupla falú vagy belső béléssel ellátott szimpla falú tartályok szivárgásjelző (lyukadásjelző) berendezéseit üzembe helyezés előtt kell ellenőrizni.

4.7.1.2. Időszakos ellenőrző vizsgálatok

4.7.1.2.1. Szivárgásvizsgálat (tömörségi próba)

4.7.1.2.1.1. Szimpla falú tartály időszakos szivárgásvizsgálata

4.7.1.2.1.1.1. A szimpla falú tartály és csatlakozásainak, szerelvényeinek tömörségét meg kell vizsgálni.

4.7.1.2.1.1.2. A szivárgásvizsgálat elvégezhető

a) folyadék- és gáznyomással a tárolt folyadékkal részben töltött tartály esetén,

b) víz- és gáznyomással,

c) gáznyomással.

4.7.1.2.1.1.3. Többkamrás tartályok esetén minden egyes kamrát külön-külön kell vizsgálni. A szomszédos kamrák vizsgálat közben üresek legyenek, vagy a vizsgálat ideje alatt a be és kitárolást szüneteltetni kell.

4.7.1.2.1.1.4. Szivárgásvizsgálat után a tartályt csak akkor szabad kinyitni, ha a lefúvató berendezéssel teljesen nyomásmentesítették.

4.7.1.2.1.1.5. Szivárgásvizsgálat folyadék- és gáznyomással a tárolt folyadékkal részben töltött tartály esetén

4.7.1.2.1.1.5.1. Nyomóközegként olyan inertgázt kell használni, amely a tárolt folyadékkal nem lép reakcióba és abban észrevehetően nem oldódik.

4.7.1.2.1.1.5.2. A túlnyomás legalább 0,3 bar és legfeljebb 0,5 bar lehet.

4.7.1.2.1.1.5.3. Olyan mérőkészüléket kell használni, amellyel a 0,1%-os nyomásváltozás is kimutatható.

4.7.1.2.1.1.5.4. A szivárgásvizsgálat időtartama legalább 15 perc legyen a folyadék és a gáz hőmérsékletének kiegyenlítődésétől számítva.

4.7.1.2.1.1.6. Ha szimpla falú tartály esetén a szivárgásvizsgálat a tárolt folyadékkal és gáznyomással nem lehetséges, akkor vízzel és gáznyomással (részben vízzel töltött tartállyal) vagy kizárólag gázzal végzett próba tartható a következők szerint.

4.7.1.2.1.1.6.1. Nyomóközegként olyan gázt kell használni, amely a víz- és gáztömörség próba esetén a vízben észrevehetően nem oldódik.

4.7.1.2.1.1.6.2. A túlnyomás legalább 0,3 bar és legfeljebb 0,5 bar legyen.

4.7.1.2.1.1.6.3. A vizsgálat időtartama a tartály feltöltése és a hőmérséklet kiegyenlítődés után legalább 15 perc legyen.

4.7.1.2.1.1.6.4. A vízzel és gázzal, vagy kizárólag gázzal végzett szivárgásvizsgálatot csak a tartály leürítése és tisztítása után szabad végezni.

4.7.1.2.1.1.6.5. A szivárgásvizsgálat során felhasznált víz a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően vezethető el.

4.7.1.2.1.1.7. A szivárgásvizsgálat akkor sikeres, ha a vizsgálati idő alatt kimutatható nyomásesés nincs.

4.7.1.2.1.2. Dupla falú vagy belső béléssel ellátott szimpla falú tartály időszakos szivárgásvizsgálata.

4.7.1.2.1.2.1. A dupla falú vagy belső béléssel ellátott szimpla falú tartály szivárgásvizsgálata a szivárgásjelző berendezés tömörségének és működőképességének ellenőrzésére szorítkozik.

4.7.1.2.1.2.2. A vizsgálatot a következők szerint kell végezni:

4.7.1.2.1.2.2.1. A szivárgásjelző berendezés vezetékei szerelése és csatlakoztatása ellenőrizendő a gyártói előírásokkal történő összevetéssel.

4.7.1.2.1.2.2.2. A folyadékkal vagy túlnyomással működtetett szivárgásjelzőt és csővezetéki kapcsolatait az ellenőrző térrel a megengedett üzemi nyomás 1,1-szeresével, de legalább 0,5 bar túlnyomással szivárgásvizsgálatnak kell alávetni.

4.7.1.2.1.2.2.3. A vákuummal működtetett szivárgásjelzőt és csővezetéki kapcsolatait az ellenőrző térrel a tervezett vákuum 1,1-szeresével kell szivárgásra megvizsgálni.

4.7.1.2.1.2.3. A szivárgásvizsgálatok során maradó alakváltozás és tömítetlenség nem engedhető meg.

4.7.1.2.1.2.4. Ezen túlmenően ellenőrizni kell a szivárgásjelző berendezés felerősítéseinek szilárdságát, valamint az egyéb kiegészítő berendezések működőképességét, tisztaságát.

4.7.1.2.1.2.5. A dupla falú tartály esetén az ellenőrző teret a belső vizsgálat során szivárgásra ellenőrizni kell a következők szerint:

4.7.1.2.1.2.5.1. A szivárgásvizsgálathoz kizárólag olyan mérőkészüléket lehet használni, amellyel a 0,1%-os nyomásváltozás is kimutatható.

4.7.1.2.1.2.5.2. A vizsgálatot az ellenőrző folyadékkal vagy vízzel kell végezni.

4.7.1.2.1.2.5.3. A nyomáspróba időtartama 0,5 óra.

4.7.1.2.1.2.5.4. Az ellenőrző tér nyomáspróbája előtt és után a tartály folyadékszintmérőjét ellenőrizni kell a tartályköpeny esetleges deformációja miatt.

4.7.1.2.1.3. Ha a szivárgásvizsgálat nem ad kielégítő eredményt, és az eredménytelen vizsgálatot okozó hiba a tartálytest tárolt anyaggal érintkező szerkezeti elemeit érintő, hegesztés nélküli technológiai szerelési művelettel nem hárítható el, akkor a belső tisztítás utáni szerkezeti vizsgálatot is el kell végezni a ciklusidőtől függetlenül.

4.7.1.2.2. Belső tisztítás

4.7.1.2.2.1. A tartály tisztítása során keletkező szennyezett anyagmaradványokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet szerint kell kezelni.

4.7.1.2.2.2. A tartálytisztításkor használt eszközök – beleértve a ventilátorokat is – villamos berendezéseinek védettsége feleljen meg a tartály robbanásveszélyességi besorolásának.

4.7.1.2.2.3. A tisztítással kapcsolatos műveletek végzése során be kell tartani a beszállással járó tevékenység végzésének munkavédelmi követelményeit az MSZ-09-57.0033:1990 [Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei] szabvány alapján.

4.7.1.2.2.4. A tartály tisztításakor keletkező anyagokat a környezetre veszélyes hulladékként kell kezelni.

4.7.1.2.3. Szerkezeti (külső, belső) vizsgálat

4.7.1.2.3.1. A tartály belsejét a szivárgásvizsgálat előtt kell ellenőrizni (belső vizsgálat).

4.7.1.2.3.1.1. A dupla falú tartályok vizsgálata elsődlegesen szivárgás ellenőrzéssel történik. A tartályok föld feletti, kívülről hozzáférhető szerkezeti részeit külső vizsgálatokkal kell ellenőrizni. Fokozott korrózió veszélye miatt részleges vagy teljes belső felületvédelemmel ellátott tartály korrózió ellen védő felületének ellenőrzését szükség esetén belső ellenőrzéssel el kell végezni. Nem megfelelő eredmény esetén további belső szerkezeti vizsgálatokat kell végezni.

4.7.1.2.3.1.2. A belső szerkezeti vizsgálat csak akkor végezhető, ha a munkavégzés biztonságtechnikai követelményei (beszállási engedély stb.) az MSZ-09-57.0033:1990 [Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei] szabvány alapján rendelkezésre állnak.

4.7.1.2.3.1.3. A belső ellenőrzést szemrevételezéssel kell kezdeni a korróziós hibák felderítésére. E szempontból különösen a tárolt folyadék feletti gőztérben lévő tartályrészeket, a tartály palástjának alsó kiülepedett vízzel érintkező részét, a merevítőgyűrűk és a kamrák elválasztó falának környezetét kell alaposan megvizsgálni. Szükség esetén az erősen korrodált részek további tisztítását kell elrendelni, különösen lyukkorrózió észlelésekor.

4.7.1.2.3.1.4. A tartály falának vastagságát roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerrel ellenőrizni kell. A mérések száma függ a tartály méretétől, a talált korrózió mértékétől és számától. A kritikusnak ítélt helyeken megfelelő roncsolásmentes anyagvizsgálati módszereket kell alkalmazni a hiba jellegének, kiterjedésének, mélységének meghatározására.

4.7.1.2.3.1.5. A falvastagság méréssel kapott adatokat össze kell hasonlítani a tartálytervben vagy a tartály rendelkezésre álló korábbi műszaki dokumentációiban szereplő értékekkel a korrózióból adódó méretcsökkenés megállapítására.

4.7.1.2.3.1.6. Amennyiben a falvastagság a gyártáskori értékhez képest 40%-kal vagy azt meghaladó mértékben csökkent, úgy további számítás (szilárdsági, korróziós trend stb.) alapján kell dönteni a tartály javításáról

4.7.1.2.3.1.7. A szemrevételezéskor hibásnak, kritikusnak talált hegesztési varratokat, valamint a hegesztési varratok csomópontjainak környékét megfelelő roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerrel kell vizsgálni.

4.7.1.2.3.1.8. Megfelelő roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerrel kell ellenőrizni a búvónyílások és egyéb csőcsatlakozások hegesztési varratainak repedésmentességét.

4.7.1.2.3.1.9. A hegesztett kötések felületi és alakhibáinak megengedett mértéke a vonatkozó terv szerint.

4.7.1.2.3.1.10. A vizsgálat során hibásnak bizonyult hegesztési varratokat, amennyiben a javítás hegesztéssel történik, a hiba helye előtt és után legalább 0,05 m hosszúságig el kell távolítani és újrahegeszteni. Az újrahegesztett varratot ismételten ellenőrizni kell.

4.7.1.2.3.2. Külső vizsgálat

4.7.1.2.3.2.1. A tartály föld feletti csővezetékeit szemrevételezéssel kell ellenőrizni.

4.7.1.2.3.2.2. A föld alatti vezetékeket, ha azok védőcsőbe vannak fektetve, a védőcső végeinél szemrevételezéssel kell ellenőrizni.

4.7.1.2.3.2.3. A nyomott vezetékek a vizsgálat során legalább az üzemi nyomáson legyenek.

4.7.1.2.3.2.4. A szimpla falú, föld alatti vezetékeket, amelyek a vizsgálat során nincsenek a tartály terével összekapcsolva, az MSZ 15633-4:1992 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Kiegészítő berendezések] szabvány alapján kell tömörség szempontjából megvizsgálni.

4.7.1.2.3.2.5. A föld feletti tartályt külső szemrevételezéssel tömörségre ellenőrizni kell. A vizsgálat során a tartály lehetőség szerint a megengedett felső szintig legyen feltöltve. Különösen a cső- és szerelvénycsatlakozások tömörségét kell vizsgálni az MSZ 15633-4:1992 [Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. Kiegészítő berendezések] szabvány alapján, valamint a búvónyílások, csőcsonkok, fedelek és peremek épségét kell megvizsgálni.

4.7.1.2.3.2.6. Ellenőrizni kell továbbá

a) a záró-szerelvények tömörségét és kifogástalan működését, a tartály légző szerelvényeinek tisztaságát, épségét, a gyújtóhatás-átterjedést gátló hatásosságát;

b) a túltöltést jelző és gátló szerkezetnek a 4.3.1.7.7. pont előírásainak megfelelő beállítását és működőképességét (reteszelés, hang- és fényjelzés stb.);

c) a szintmérők működését;

d) a hőszigetelés állapotát, a hőszigetelő anyagok szennyezettségét és elöregedettségét, a burkolólemezek folyamatosságát;

e) a tartály külső korrózió elleni védelmét;

f) a lépcsők, létrák, pódiumok állapotát, a járórácsok, lépcsőfokok épségét és hegesztését a tartókhoz;

g) a tartály mintavevőinek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát;

h) a dómaknák állapotát, folyadékzáróságát;

i) a tartályban lévő folyadék megegyezőségét az engedélyezett folyadékkal;

j) veszély esetén a tartályt töltő- vagy ürítő berendezések leállíthatóságát.

4.7.1.3. Ismételt üzembe vétel előtti vizsgálat

4.7.1.3.1. Ismételt üzembe vétel előtti vizsgálatot kell végezni

a) a tartálytesten végzett javítás után,

b) 12 hónapnál hosszabb ideig nem üzemeltetett tartály ismételt üzembe vétele előtt.

4.7.1.3.2. Az ismételt üzembe vétel előtti vizsgálat során el kell végezni a tartály és tartozékai külső ellenőrzését a 4.7.1.2.3.2. pont szerint, valamint a tartály szivárgásvizsgálatát a 4.7.1.2.1.1. vagy a 4.7.1.2.1.2. pont szerint.

4.7.1.4. Soron kívüli ellenőrző vizsgálatot a Hatóság rendel el indokolt esetben (rendkívüli eseménnyel összefüggésben). Lebonyolítására az e rendelet 13. § (6) bekezdésében foglaltak irányadók.

4.7.2. Álló hengeres acéltartályok vizsgálata

4.7.2.1. Új gyártású tartályok esetében az üzembe helyezés előtti vizsgálatot az MSZ EN 14015:2005 (Folyadékot környezeti és magasabb hőmérsékleten tároló, a helyszínen telepíthető, föld feletti, álló, hengeres, lapos fenekű, hegesztett, acél tárolótartályok kialakítási és gyártási előírásai) szabvány alapján kell elvégezni.

4.7.2.2. A soron kívüli ellenőrző vizsgálatot az MSZ 9910-3:1998 [Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Időszakos ellenőrző vizsgálat] szabvány előírásai szerint kell végezni. A kettős fenekű állóhengeres tartályok időszakos ellenőrző vizsgálata elsődlegesen szivárgás ellenőrzéssel történik. E tartályok föld feletti, kívülről hozzáférhető szerkezeti részeit külső vizsgálatokkal kell ellenőrizni.Minimálisan elvégzendő vizsgálatok az MSZ 9910-3:1998 szerinti roncsolásmentes falvastagságmérő diagnosztikai vizsgálatok. Fokozott korrózió veszélye miatt részleges vagy teljes belső felületvédelemmel ellátott tartály korrózióvédő felületének ellenőrzését szükség esetén belső ellenőrzéssel el kell végezni. Nem megfelelő eredmény esetén további belső szerkezeti vizsgálatokat kell végezni az MSZ 9910-3:1998 [Föld feletti, álló, hengeres acéltartályok éghető folyadékok és olvadékok tárolására. Időszakos ellenőrző vizsgálat] szabvány előírásai szerint.

4.8. Konténerkutak különleges előírásai

4.8.1. A konténerkút fogalom meghatározására és műszaki követelményeire az MSZ 9943:2009 [Üzemanyagtöltő állomás előírásai] szabványban foglaltak, valamint a következők irányadók:

4.8.1.1. A kiszolgálási oldalról a felhasználó csak a kútoszlophoz férhet hozzá.

4.8.1.2. A szintjelző rendszer elektronikus működésű lehet, és feleljen meg a zónabesorolásnak. A Magyar Honvédség használatában lévő konténerkutak esetében a tartályszint manuális méréssel, a tartályok hitelesítése alapján kiállított Kalibrációs táblázatok alkalmazásával is megállapítható.

4.8.1.3. A közforgalmú és üzemi töltőállomáson – a Magyar Honvédség használatában lévő konténerkutak kivételével – I–II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék föld feletti konténerkútban, legfeljebb 10 000 liter mennyiségben tárolható.

4.8.1.4. A közforgalmú és üzemi töltőállomáson legfeljebb III. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék föld feletti konténerkútban legfeljebb 30 000 liter mennyiségben tárolható.

4.8.1.5. Töltőállomás bővítése, átépítése, javítása, szabványosítása idején – legfeljebb 6 hónapig – a Hatóság engedélye alapján konténerkútban I–II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadékból legfeljebb 10 000 liter, legfeljebb III. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadékból legfeljebb 2×30 000 liter tárolható.

4.8.1.6. A töltés folyamán esetlegesen kijutó folyadék összegyűjtése érdekében a kijutás helye alatt felfogó edényt (tálcát) kell elhelyezni, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással biztosítandó a lecsepegés elleni védelem.

5. Egyéb veszélyes folyadékok és olvadékok tároló létesítményeinek külön előírásai

5.1. Töltet

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 3. § szerint osztályozott azon veszélyes folyadékok vagy olvadékok tartoznak ide, melyek üzemi hőmérsékleten cseppfolyós halmazállapotúak. A 4. fejezet előírásai vonatkoznak azokra a folyadékokra, olvadékokra, amelyek egyúttal éghetők (tűz- és robbanásveszélyesek) is.

5.2. Szerkezeti előírások

5.2.1. A veszélyes töltetű anyagok tárolótartályához, szerelvényeihez, tömítéseihez, korrózió elleni védelméhez és a töltettel érintkező felületekhez figyelembe vett szerkezeti anyagok tervezhető, vagy számítható módon és igazoltan álljanak ellen a töltet kémiai hatásainak. A töltet korróziós hatását a tárolótartály teljes élettartamára számításba kell venni kellő biztonsági tartalékkal.

5.2.2. A tárolótartály alátámasztásához és alapozásához felhasznált anyag, valamint az alapozás álljon ellen a töltet hatásának, szerkezeti kialakítása a szükséges ideig akadályozza meg a töltet elfolyását. Ez utóbbi követelmény kielégíthető a tartály biztonságos szerkezeti kialakításával (dupla fal szivárgásjelzéssel, vagy más egyenértékű megoldással).

5.2.3. A tárolótartály kialakítása olyan zárt rendszert képezzen, mely megakadályozza a veszélyes töltet szabadba jutását a megengedhető egészségügyi koncentrációt meghaladó mértékben és módon. Ha a tartály légtelenítő, ürítő és egyéb elvezető szerelvényein kiáramló töltet a környezetét, vagy a tartály biztonságát csökkentheti, annak biztonságos elvezetéséről, szükség szerinti hígításáról, semlegesítéséről, szellőző kéményhez, vagy más biztonságos befogadó rendszerhez továbbításáról gondoskodni kell.

5.2.4. Minden csatlakozó csőcsonk a szükséges és még elégséges legkisebb mérettel rendelkezzen. Búvó, kézi, tisztító, kémlelő nyílást a töltet üzemi szintje alá csak indokolt esetben szabad tenni.

5.2.5. Meg kell akadályozni, hogy a tartályba a hozzákapcsolt zárt rendszerből vagy külső forrásból olyan szennyező anyagok kerüljenek, amelyek a biztonságot csökkenthetik.

5.2.6. A tartályhoz a töltettel közvetlenül érintkező üvegcsöves szintjelző nem alkalmazható.

5.2.7. Közvetlenül életveszélyt okozó töltetű tárolótartály biztonságos leürítését – szükség szerint – távműködtetéssel kell biztosítani.

5.2.8. A veszélyes anyag tárolótartályának szerkezeti kialakításakor átlapolásos lemezcsatlakozás nem alkalmazható, kivéve a kettős fenéklemezzel és szivárgásfigyelő rendszerrel ellátott állóhengeres tartályok fenéklemezeinél.

5.2.9. Nagyon mérgező és mérgező töltet tartályaihoz, dupla falú, síkfenekű állóhengeres szerkezet esetén kettős fenekű és külső védőgyűrűs megoldást kell alkalmazni és a tartályt el kell látni szivárgásjelzővel.

5.2.10. A tárolótartály szerkezeti kialakításakor egymáshoz illeszkedő alkatrészeket (párnalemez, merevítő gyűrű) körben le kell hegeszteni.

5.2.11. A tárolótartály felületének védelmét a töltet károsító hatásától szükség szerint belső borítással, vagy béleléssel kell biztosítani. Ez esetekben a bélelés kivitelezése előtt felület kialakítását a béleléshez igazodóan kell kialakítani és a megfelelő felület előkészítést el kell végezni. A bélésnek teljes felületen tapadnia és védenie kell a tartályt.

5.2.12. A bélelt tartályhoz felhasznált bélés anyaga az MSZ EN ISO/IEC 17050-1:2010 szabvány, vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági szintet biztosító követelmények szerint igazoltan álljon ellen a töltet káros hatásának az üzemi körülmények között.

5.3. Szerelvényezés

5.3.1. A veszélyes töltetű tartály minden olyan csonkjára, amely a környező légtérrel összeköttetésbe kerül legalább két elzáró szerelvényt kell felszerelni. Az elzáró szerelvények nyitott vagy zárt állása rátekintéssel látható legyen.

5.3.2. Minden közvetlenül a szabadba vezető nyíláson levő szelepnek a feladat elvégzésére alkalmas legkisebb mérettel kell rendelkeznie.

5.3.3. Veszélyes töltet elvezetésére olyan zárt biztonsági szerelvényeket kell alkalmazni, amely a légtérben veszélyes mértékű szennyeződést nem okozhat.

5.3.4. Forró vagy korrodáló töltet esetén a mérőműszer és a töltet közé folyadékzárat, vagy más a töltetnek ellenálló leválasztó elemet kell beépíteni.

5.3.5. A mérőműszerek a töltettől külön elzáró szerelvénnyel is leszakaszolhatók legyenek.

5.3.6. A tárolótartályt fel kell szerelni olyan biztonsági szerelvényekkel vagy rendszerekkel, melyek megakadályozzák a megengedettet meghaladó terheléseket.

5.4. Telepítés

5.4.1. A tárolótartályt vagy egy technológiai folyamathoz tartozó tartálycsoportot, vagy azonos vegyi vagy fizikai jellemzőjű töltetek tárolására szolgáló tartályokat más jellegű berendezésektől vagy létesítményektől, olyan elhatárolással kell telepíteni, hogy a tartály és más berendezések üzemeltetését egyaránt lehetővé tegye, a berendezések kezelő, kiszolgáló személyzetének egészségét, testi épségét rendeltetésszerű üzemeltetés esetén ne veszélyeztesse.

5.4.2. Veszélyes töltetű tartály elhelyezésére szolgáló helyiségnek két szemben álló oldalán legalább egy-egy közvetlenül a szabadba, vagy elfalazott lépcsőházba, illetőleg vészlejárathoz nyíló kijáratot kell kifelé nyíló ajtóval ellátva létesíteni. A kijáratoknak a helyiség minden részéből akadály nélkül könnyen elérhetőnek kell lenniük.

5.4.3. Talaj szintjénél mélyebben fekvő helyiségben nem helyezhető el olyan veszélyes töltetű tároló tartály, amely töltete gőzének a levegőhöz viszonyított sűrűsége 0,8-nál nagyobb.

5.4.4. Egymással hevesen reagáló töltetű, vagy reakciótermékként veszélyes anyagot képző töltetű tárolótartályok nem telepíthetők olyan közös helyiségbe vagy körülmények közé, ahol a töltetek nem irányított reakciója bekövetkezhet.

5.4.5. Belégzéssel közvetlen életveszélyt okozó, mérgező töltettel üzemelő tartályt úgy kell elhelyezni és olyan védelmi berendezéssel kell ellátni, hogy esetleges tömörtelenség esetén se jöjjön létre a dolgozók egészségére káros mérgezés lehetősége.

5.4.6. Ha a tartály töltetéből az egészségre ártalmas gőzök, gázok fejlődhetnek, mindazokon a helyeken, ahol a töltés, ürítés vagy a tartály kezelése közben az ártalmas anyag kiáramolhat, elszívó fejet és mesterséges elszívást kell alkalmazni. Az elszívó berendezést úgy kell kiképezni, hogy az elszívott anyag az emberi egészségre és a környezetre ártalmat ne okozzon.

5.4.7. Veszélyes töltettel üzemelő tárolótartályt föld alá telepíteni csak felfogó medencében, vagy medence nélkül dupla falú kivitelben szabad. Föld alá telepített veszélyes anyag tárolókat el kell látni szivárgásjelzővel.

5.4.8. A tárolótartály közelében készenlétben kell tartani a baleset elhárítás vagy mentés során szükségessé váló védőeszközöket, felszereléseket.

5.4.9. A tartály legalább két irányból legyen megközelíthető járművel is.

5.5. Szerelés és vizsgálat

A műszaki követelményekre a 4.5. szakasz vonatkozó előírásai irányadók.

5.6. Csővezetékek és szerelvények

A műszaki követelményekre a 4.6. szakasz vonatkozó előírásai irányadók.

5.7. Üzemeltetés

5.7.1. A veszélyes töltet tároló tartályának üzemeltetését hibátlan berendezéssel és szerelvényezéssel szabad folytatni.

5.7.2. A tartályt kezelő személyzet részére legyen közelben, hozzáférhető helyen

a) a tárolt töltet biztonsági adatlapja,

b) szabályzat a veszélyes anyag kezelésére, tárolására, a tartály üzemeltetésére, a baleset elhárítási intézkedésre, a hulladék ártalmatlanítására,

c) a baleset elhárításhoz szükséges eszköz, védőfelszerelés, egyéni védő felszerelés.

5.7.3. A tartály szerelvényei, műszerei, kiszolgáló, védelmi, jelző berendezései legyenek működőképes és kifogástalan állapotban.

5.7.4. A kezelő személyzet legyen kiképezve a veszélyes anyag kezelési veszélyeire, a megteendő óvintézkedésekre és a szükséges balesetelhárítási intézkedésekre. Ismerje a vonatkozó szabályzatokat. Mentést legalább két személy együtt végezhet.

6. Mélyhűtött cseppfolyósított gázok tárolótartályainak külön előírásai

6.1. Tárolótartály leírása

A lapos fenekű tartály egy sima falú, folyadékot tartalmazó tartályból és egy külső köpenyből áll. A két tartály közötti teret megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni, melyet száraz, inert gázzal folyamatosa öblíteni szükséges.

A cseppfolyósított gázok tárolótartályainak belső túlnyomása kisebb, mint 0,5 barg.

Telepítési követelmények:

a) a tárolótartály kialakítása feleljen meg az EIGA IGC Doc 127/04/E előírásának és a nemzeti és helyi szabályoknak,

b) a tárolótartályt egy megfelelően megtervezett és jóváhagyott teherbíró alapra kell helyezni, kiemelve a földből, hogy megelőzzük az alacsony hőmérséklet miatti károsodásokat,

c) a tartálykocsiba történő lefejtés érdekében a tárolótartályt olyan magasra kell telepíteni a földtől, hogy elérhető legyen az 1000 kg/perc (1 tonna/perc) töltési sebesség.

6.2. Műszaki követelmények

6.2.1. A belső tartállyal kapcsolatos követelmények

A belső tartályokat hegesztett kivitelben, az üzemi hőmérsékleten megfelelő, szavatolt ütőmunkával rendelkező ötvözött acélokból kell készíteni. (A belső tartályok tervezési nyomása kisebb, mint 500 mbar[g], hozzáadva a folyadékoszlop súlyát.)

6.2.2. A külső tartállyal kapcsolatos követelmények

A külső tartályok mértezésénél a 6,25 mbar(g)

maximum pozitív öblítő nyomást kell figyelembe venni.

Biztosítani kell az öblítő gáz több ponton történő betáplálását, hogy az öblítés a külső tartály teljes terjedelmében egyenletesen megvalósuljon.

6.2.3. Az alapozással kapcsolatos követelmények

A belső tartályt megfelelő szilárdságú hőszigetelő alapra kell helyezni. Az alapozás tervezésénél ügyelni kell arra, hogy maximálisan tárolt termék esetén is kielégítse a tervezési előírásokat. Az alapozás tervezésénél a külső tartály terhelését is figyelembe kell venni.

6.2.4. Csatlakozások, kötések

Az összes csatlakozást − ami a közbenső térben van és kapcsolódik a belső tartályhoz − hegesztett kivitelben kell elkészíteni.

A belső tartályhoz történő csatlakozások kialakításánál nem javasolt:

a) alumínium ötvözet és rozsdamentes acél közötti átmeneti csatlakozó,

b) karimás vagy menetes csatlakozás,

c) harmonikaszerű vagy flexibilis fém tömlő csatlakozás.

6.2.5. Szerelvényekkel kapcsolatos követelmények

A tartály szerelvényeit úgy kell elhelyezni illetve kialakítani, (biztonsági szelep, szabályzó szelep és folyadék túlfolyó nyílások) hogy kialakításuk biztosítsa a termék biztonságos helyre történő leeresztését.

6.2.6. Külső tartály tető

A külső tartály teteje lehet gömbölyű vagy kúpos kialakítású. A külső tartály tetejéhez biztosítani kell a hozzáférhetőséget (külső spirális lépcső, korláttal).

6.2.7. Belsőtartály vizsgálónyílás

A belső tartályt el kell látni vizsgálónyílással a beüzemelés előtti belső tisztításhoz és szárításhoz, illetve a belső vészleállító szelepek karbantartásához.

6.2.8. Tartálycsövezés

A csővezetékeket a belső térből a szabadba a közbenső téren keresztül kell kivezetni, a belső tartályból alulról történő csőkivezetés nem megengedett.

6.2.9. Túltöltés elleni védelem

A mélyhűtött cseppfolyós gázt tároló tartályokat csak az adott anyagra meghatározott szintig szabad megtölteni. A túltöltés elleni védelemmel szembeni minimális követelmények:

a) a tárolónak két, független szintmérővel kell rendelkeznie,

b) magas szint észlelése esetén:

ba) a belépő szelepet automatikusan zárni kell,

bb) és/vagy automatikusan le kell állítania az összes szivattyút, ami folyadékot szállít a tartályhoz,

bc) a túltöltött folyadékot automatikusan ki kell engedni egy biztonságos területre.

A tartály szintmérőinek a következő funkciókkal kell rendelkeznie:

a) riasztás magas folyadék szint esetén,

b) jelzés küldés a biztonsági irányítási rendszernek a túltöltés megakadályozása érdekében.

6.2.10. Közbenső tér védelme, öblítése

6.2.10.1. Közbenső tér nyomásvédelme:

A külső köpenyt a közbenső tér túlnyomása ellen nyomáshatároló eszközzel kell védeni. A külső köpeny vákuum elleni védelmét vákuumtörő berendezéssel kell biztosítani.

6.2.10.2. Közbenső tér öblítése:

A közbenső teret folyamatosan öblíteni kell megfelelő nyomású és mennyiségű száraz nitrogén gázzal.

Biztosítani kell az öblítő gáz több ponton történő betáplálását, hogy az öblítés a külső tartály teljes terjedelmében egyenletesen megvalósuljon. Az öblítő vezetéknek áramlásmérő eszközzel kell rendelkeznie. A közbenső térben alul és felül nyomásmérő eszközt kell elhelyezni, hogy ellenőrizni lehessen az öblítő gáz nyomását az egész közbenső térben.

6.2.10.3. Öblítő gáz:

Megfelelő minőségű és mennyiségű öblítőgázt kell biztosítani a közbenső tér folyamatos öblítésére.

6.2.10.4. Az öblítő/nyomásfokozó gáz elosztása:

Az öblítő/nyomásfokozó gáz elosztó rendszernek körbe kell vennie a tartály alapjának egész kerületét a közbenső térben. Működés közben biztosítani kell az öblítő gáz nyomásásnak és mennyiségének ellenőrizhetőségét.

6.2.11. Szintmérés

Folyadékszint mérő berendezések:

Folyadékszint mérést két önálló szenzorral kell biztosítani (szint kijelző-kapcsoló és szint távadó, vagy két szint távadó). A szintmérő berendezésnek magas szint esetén és alacsony szint esetén egyaránt jelzést kell biztosítania.

Folyadékszint mérés történhet:

a) differenciálnyomás kijelzéssel,

b) folyadékúszós berendezésekkel,

c) ultrahangos berendezésekkel.

6.3. Üzemeltetés

6.3.1. Üzembe helyezés (használatba vétel) előtti vizsgálat

6.3.1.1. A helyszíni szivárgásvizsgálatot a 6.3.2.1. pontban ismertetettek szerint kell elvégezni.

6.3.2. Időszakos ellenőrző vizsgálatok

6.3.2.1. Szivárgásvizsgálat

6.3.2.1.1. A mélyhűtött cseppfolyósított gáztároló tartály és oldható csatlakozásainak, szerelvényeinek tömörségét szivárgásvizsgálattal kell ellenőrizni.

6.3.2.1.2. A szivárgásvizsgálat a tárolt gázzal végezhető el.

6.3.2.1.3. A túlnyomás legalább a gáztároló tartály nyomáshatároló szelep beállítási nyomásának 90%-a legyen.

6.3.2.1.4. A szivárgást a köztes térben, illetve az oldható kötések környezetében a tárolt gáz koncentrációjának megjelenéséből, vagy növekedéséből kell meghatározni.

6.3.2.1.5. A szivárgásvizsgálatot mindig ki kell egészíteni egy szemrevételezési vizsgálattal (fagyások feltárása).

6.3.2.2. Belső tisztítás

6.3.2.2.1. A mélyhűtött cseppfolyósított gáztároló tartály belső tisztítása csak akkor szükséges, ha a tárolt anyagban szennyeződések tapasztalhatók, illetve ha a tartály 6 hónapnál hosszabb ideig üzemen kívül volt.

6.3.2.2.2. A tartálytisztításkor használt eszközök – beleértve a ventilátorokat is – villamos berendezéseinek védettsége, érintésvédelme feleljen meg a tisztított tartály robbanás veszélyességi besorolásának.

6.3.2.2.3. A tartálytisztítás megkezdése előtt gázkoncentráció méréssel kell ellenőrizni a beszállási feltételek teljesülését, valamint a munkavédelmi követelmények MSZ-09-57.0033:1990 [Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei] szabvány alapján figyelembe vett teljesülését.

6.3.2.2.4. A tartály tisztításakor keletkező anyagokat a környezetre veszélyes hulladékként kell kezelni.

6.3.2.3. Szerkezeti (külső, belső) vizsgálat

6.3.2.3.1. Belső vizsgálat

6.3.2.3.1.1. A mélyhűtött cseppfolyósított gáztároló tartály belső vizsgálata csak akkor szükséges, ha az 6 hónapnál hosszabb ideig üzemen kívül volt.

6.3.2.3.1.2. A vizsgálat csak akkor végezhető, ha a munkavégzés biztonságtechnikai követelményei rendelkezésre állnak.

6.3.2.3.1.3. A belső ellenőrzést szemrevételezéssel kell kezdeni a hibák felderítésére.

6.3.2.3.1.4. A tartály repedéseinek feltárására a hegesztési varratok környezetét folyadékbehatolásos repedésvizsgálatnak kell alávetni.

6.3.2.3.1.5. A szemrevételezéskor hibásnak, kritikusnak talált hegesztési varratokat, valamint a hegesztési varratok csomópontjainak környékét megfelelő roncsolásmentes vizsgálati módszerrel kell vizsgálni.

6.3.2.3.1.6. Megfelelő roncsolásmentes módszerrel kell ellenőrizni a búvónyílások és egyéb csőcsatlakozások hegesztési varratainak repedésmentességét.

6.3.2.3.1.7. A vizsgálat során hibásnak bizonyult hegesztési varratokat a hiba helye előtt és után legalább 0,05 m hosszúságig el kell távolítani és újrahegeszteni. Az újrahegesztett varratot ismételten ellenőrizni kell.

6.3.2.3.2. Külső vizsgálat

6.3.2.3.2.1. A tartály föld feletti csővezetékeit szemrevételezéssel kell ellenőrizni.

6.3.2.3.2.3. A nyomás alatti vezetékeken a külső vizsgálatot üzemi nyomáson kell elvégezni.

6.3.2.3.2.4. Ellenőrizni kell továbbá

a) a záró-szerelvények tömörségét és kifogástalan működését,

b) a biztonsági szelepek működését,

c) a biztonsági nyomáshatároló szerelvények működését,

d) a szintjelzők, és szintkapcsolók működését,

e) a tartály külső korrózió elleni védelmét,

f) a lépcsők, létrák, pódiumok állapotát, a járórácsok, lépcsőfokok épségét és hegesztését a tartókhoz,

g) veszély esetén a tartályt töltő- vagy ürítő berendezések leállíthatóságát,

h) a villámvédelmi levezetők állapotát,

i) a tartály alapozását.

2. melléklet az 1/2016. (I. 5.) NGM rendelethez³⁶

A képzési programmal szemben támasztott alapkövetelmények

1. A képzési programnak a képzési, továbbképzési szakterületnek megfelelően tartalmaznia kell

1.1. a képzés megnevezését és célját,

1.2. a szakképesítés munkaterületét és a képzés során megszerezhető kompetenciát,

1.3. a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,

1.4. a tervezett képzési időt,

1.5. a képzés formájának meghatározását (csoportos jelenléti képzés, egyéni felkészüléssel),

1.6. a képzési témaköröket, a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot,

1.7. a maximális csoportlétszámot,

1.8. a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek a leírását,

1.9. a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, valamint

1.10. a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

2. A tartálytisztító képzési szakterület esetében a teljes képzési idő legalább 48 óra, melynek részeként a gyakorlati képzése legalább 1×8 óra.

3. A tartályvizsgáló képzési szakterület esetében a teljes képzési idő legalább 64 óra, melynek részeként a gyakorlati képzése legalább 2×8 óra.

4. A tartálytisztító továbbképzési szakterület esetében a teljes képzési idő legalább 1×8 óra.

5. A tartályvizsgáló továbbképzési szakterület esetében a teljes képzési idő legalább 3×8 óra.

3. melléklet az 1/2016. (I. 5.) NGM rendelethez³⁷

4. melléklet az 1/2016. (I. 5.) NGM rendelethez³⁸

5. melléklet az 1/2016. (I. 5.) NGM rendelethez³⁹

6. melléklet az 1/2016. (I. 5.) NGM rendelethez⁴⁰

7. melléklet az 1/2016. (I. 5.) NGM rendelethez⁴¹

Az 1. § a 31/2019. (IX. 5.) ITM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

A 2. § 1. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

A 2. § 2. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴

A 2. § 4. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵

A 2. § 5. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶

A 2. § 6. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷

A 2. § 12. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸

A 2. § 13. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹

A 2. § 14. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰

A 2. § 15. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹

A 2. § 16. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²

A 2. § 17. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³

A 2. § 18. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴

A 2. § 19. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵

A 2. § 20. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁶

A 2. § 21. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷

A 2. § 24. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸

A 2. § 25. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁹

A 2. § 26. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰

A 2. § 27. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

²¹

A 2. § 29. pontját a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

²²

A 3. alcímet (3. §) a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

²³

A 4. alcímet (4–6. §) a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁴

Az 5. alcímet (7. §) a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁵

A 6. alcímet (8. §) a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁶

A 7. alcímet (9. §) a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁷

A 8. alcímet (10. §) a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸

A 9. alcímet (11. §) a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹

A 10. alcímet (12. §) a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁰

A 11. alcímet (13–14. §) a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹

A 12. alcímet (15–17. §) a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

³²

A 13. alcímet (18. §) a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

³³

A 15. alcím (21. §) a 31/2019. (IX. 5.) ITM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

³⁴

A 22. § a 31/2019. (IX. 5.) ITM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

³⁵

A 28. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³⁶

A 2. melléklet a 31/2019. (IX. 5.) ITM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

³⁷

A 3. mellékletet a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁸

A 4. mellékletet a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁹

Az 5. mellékletet a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁰

A 6. mellékletet a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴¹

A 7. mellékletet a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 31. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek