1/2016. (XII. 30.) Miniszterelnökség KÁT utasítás
egyes közszolgálati tárgyú közigazgatási államtitkári utasítások módosításáról1
2016.12.31.
1. § (1) A Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatáról szóló 2/2015. (X. 15.) Miniszterelnökség KÁT utasítás (a továbbiakban: Szabályzat1.) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. § A Miniszterelnökség Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatáról szóló 4/2015. (X. 15.) Miniszterelnökség KÁT utasítás (a továbbiakban: Szabályzat2.) 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
3. § Hatályát veszti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget érintő egyes szabályokról szóló 3/2015. (X. 15.) Miniszterelnökség KÁT utasítás.
4. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
1. melléklet az 1/2016. (XII. 30.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz
„(4) Eltérő megállapodás hiányában az Mt. 53. §-a alapján a Miniszterelnökségnél – mint a munkaszerződéstől eltérő más munkáltatónál – foglalkoztatott munkavállalóra a Szabályzat 3–6., 8., 16., 18. alcímében és 70. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.” „(2a) Az értékelő vezető – az értékelői jogkör átruházása nélkül – a teljesítményértékelés során az érintett kormánytisztviselő szakmai munkájáról tájékoztatást kérhet az irányítása alá tartozó, nem önálló szervezeti egység vezetőjétől.”
„(8) A követelmények meghatározásáról és a teljesítményértékelésről (minősítésről) készült okiratok egy példányát – a kormánytisztviselővel való részletes ismertetés (értékelő megbeszélés) és aláírás után – át kell adni a kormánytisztviselő részére, másik példányát a Humánpolitikai Főosztálynak kell megküldeni a személyi anyagban való elhelyezésre. Ha a kormánytisztviselő az értékelő lap aláírását, átvételét megtagadja, ennek tényét rá kell vezetni az értékelő lapra, amelyet az értékelő vezető és az önálló szervezeti egység egy kormánytisztviselője aláírásával tanúsít.
(8a) Ha a kormánytisztviselő „átlag alatti” („D” teljesítményszintű) vagy „elfogadhatatlan” („E” teljesítményszintű) teljesítményfokozatot ér el, az értékelő vezető az értékelő lap megküldésével haladéktalanul tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztály vezetőjét.”
„(8) Önkéntes (munkahelyi vagy munkahelyen kívüli) véradásban részt vevő munkatárs – illetményének folyósítása mellett – a Kttv. 79. § d) pontja, illetve az Mt. 55. § (1) bekezdés d) pontja szerinti időtartamra (négy óra) mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkatársnak a munkavégzés alóli mentesség a véradást szervező által kiállított igazolás alapján jár. A véradásban részt vevő munkatársat a véradáshoz szükséges időre járó munkaidő-kedvezményen túl a bemutatott igazolás alapján véradásonként évente egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelyet kizárólag a tárgyévben vehet igénybe, amely időtartam alatt illetményre jogosult. (9) A megváltozott munkaképességű munkatársat – az erre rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelmére – havi négy munkaóra egészségmegőrzési és betegségmegelőzési célú munkaidő-kedvezmény illeti meg, amely időtartam alatt illetményre jogosult. A megváltozott munkaképesség tényét a Humánpolitikai Főosztály igazolja, ha a munkatárs szerepel a 6. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartásban. A megváltozott munkaképességűek kedvezménye az adott naptári évre szól, azt minden évben újra kell kérelmezni. A munkaidő-kedvezmény az adott hónapban vehető igénybe. (10) A fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a beteg gyermeket vagy beteg szülőt gondozó munkatársat – az erre rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelmére – havi négy munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg, amely időtartam alatt illetményre jogosult. A havi munkaidő-kedvezmény az adott hónapban vehető igénybe. A kedvezmény az adott naptári évre szól, azt minden évben újra kell kérelmezni. Ha a munkatársat e bekezdés szerint egyszerre több jogcím alapján is megilletné munkaidő-kedvezmény, akkor kizárólag az egyik – választása szerinti – jogcímen kérelmezheti a kedvezményt.
(11) A (9) és (10) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény a jogosultsági feltételek fennállta esetén együtt is kérelmezhető, azonban adott hónapon belül ugyanazon a munkanapon kizárólag az egyik kedvezményt lehet igénybe venni.” „40. § A Miniszterelnökségen munkaköri pótlék nem állapítható meg.” „(2) A kezdeményezést a Humánpolitikai Főosztályon keresztül kell a munkáltatói jogkör gyakorlójához benyújtani. A kezdeményezésnek – a kormánytisztviselő nevén kívül – tartalmaznia kell a következőket
a) a kormánytisztviselő az eredeti munkaköre helyett vagy mellett látná-e el a helyettesítést,
c) tartósan távollévő kormánytisztviselőt szükséges-e helyettesíteni (ebben az esetben fel kell tüntetni a távollévő kormánytisztviselő nevét), vagy betöltetlen munkakört kell-e ellátni,
d) milyen időtartamra javasolt az átirányítás, valamint
e) az adott munkakörre van-e már elrendelve átirányítás – ha igen, akkor a már helyettesítő kormánytisztviselő nevét és a részére megállapított helyettesítési díjat.
(3) Ha a helyettesítést eredeti munkaköre megtartása mellett egy vagy több kormánytisztviselő látja el, akkor
a) tartósan távollévő kormánytisztviselő helyettesítése esetén legfeljebb négy helyettesítő kormánytisztviselő – egyenként a Kttv. 52. § (3) bekezdése szerinti mértékben – összességében a helyettesített kormánytisztviselő illetménye legfeljebb 100%-ának megfelelő, b) betöltetlen munkakör ellátása esetén legfeljebb négy helyettesítő kormánytisztviselő a saját illetménye 25–50%-ának megfelelő, de összességében 100%-ot meg nem haladó
mértékű helyettesítési díj állapítható meg.
(4) Ha az átirányítással egyidejűleg – a Kttv. 52. § (2) bekezdése alapján – helyettesítési díj megállapítása is szükséges, a helyettesítési díj mértékének megállapításáról az (1) és (2) bekezdés szerinti kezdeményezéssel egyidejűleg a közigazgatási államtitkár előzetes, írásbeli döntését is kérni kell. A közigazgatási államtitkár által megállapított helyettesítési díjról az átirányítást elrendelő okiratban a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a kormánytisztviselőt. Az átirányítást elrendelő okiratot a Humánpolitikai Főosztály készíti elő, majd – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének pénzügyi ellenjegyzését követően – jóváhagyásra felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójához. (6) Az átirányítás elrendelése határozott időre vagy – ha annak időtartama nem állapítható meg előre – határozatlan időre, visszavonásig szólhat. Az átirányítás elrendelésének alapjául szolgáló ok megszűnésével egyidejűleg az önálló szervezeti egység vezetője haladéktalanul kezdeményezi az átirányítás és a helyettesítési díj visszavonását.”
„(2) A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának megtérítését az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon lehet igényelni. A kérelemhez csatolni kell a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (a továbbiakban: lakcímkártya) másolatát is. A munkatársnak a munkába járáshoz igénybe vett – hat hónapnál nem régebbi – eredeti bérletet vagy menetjegyet a felhasználást követően havonta le kell adnia a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon.”
„(2a) A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának megtérítése a tárgyhót követő hat hónapon túl nem igényelhető.”
(Nem jár bérlet azon munkatárs részére, aki)
„a) az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendelet szerint személyes gépkocsihasználatra
aa) jogosult, vagy
ab) engedéllyel jogosult, és számára ezt a juttatást engedélyezték
– a jogosultság időtartama alatt – kivéve, ha jogosultságáról lemondott, és a bérlet igénybevételéről nyilatkozott,
b) szülési szabadságon, illetve gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van – a szülési szabadság kezdetétől a tényleges munkába állásig,”
„(4) A (3) bekezdéstől eltérően az a munkatárs, akinek a munkavégzés helye Kecskeméten van, lakóhelye vagy tartózkodási helye az állandó munkavégzés helyétől eltér, és napi rendszerességgel igénybe veszi a Miniszterelnökség által biztosított Budapest–Kecskemét–Budapest viszonylaton közlekedő, a munkába járást elősegítő közlekedési eszközt, igényelheti a budapesti helyi utazásra szolgáló bérletet. a) a Miniszterelnökséggel újonnan foglalkoztatási jogviszonyt létesítő munkatárs a jogviszonyának létesítését követő hónap első napjától,
b) a jogviszony létesítését megelőzően legfeljebb két nappal más jellegű miniszterelnökségi foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel már bérlettel rendelkező munkatárs az új jogviszonya létesítésének első napjától,
c) a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti személyes gépkocsihasználatra jogosultságáról lemondó munkatárs a lemondó nyilatkozat leadásának napját követő hónap első napjától időarányosan jogosult bérletre.”
„(9) Ha a munkatárs a bérlettel kapcsolatban a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívásától számított harminc napon belül a számára megrendelt bérletet önhibájából nem veszi át, a bérlet visszaváltható vagy más munkatárs részére cserélhető.”
„(3) A kérelmező az illetményelőleget az erre rendszeresített formanyomtatványon igényelheti, amelyet a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtania. A Humánpolitikai Főosztály vezetője a jogszabályban és a Szabályzatban foglalt feltételek teljesülése esetén a kérelmet a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak továbbítja.
(4) Az adható illetményelőleg felső határa a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse, de legfeljebb a kérelmező egyhavi bruttó illetménye.
(5) Illetményelőleg a kérelmező részére naptári évente két alkalommal adható. Az illetményelőleg visszafizetése előtt újabb illetményelőleg nem fizethető.”
(Nem igényelhető költségtérítés)
„a) a harminc napot meghaladó – ideértve a betegség miatti, a beteg gyermek ápolása céljából táppénzes állományba helyezésből adódó – keresőképtelenség, valamint a szülési szabadság,”
(időtartama alatt.)
„(5) A (4) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a Miniszterelnökség nevére és címére a tárgyévben kiállított, hat hónapnál nem régebbi részletes számlát, amelyen szerepelnie kell a munkatárs nevének és annak, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveghez került kiállításra. A tárgyévet megelőző évben kiállított – hat hónapnál nem régebbi – számla legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig nyújtható be.” „(9) A (8) bekezdés szerinti időtartamot a költségtérítési igény benyújtásának napjától kell számítani. Ha az igényelt költségtérítés összege nem éri el a (8) bekezdésben foglalt térítési összeghatárt, akkor a munkatárs az ott meghatározott időtartamon belül jogosult a különbözet erejéig újabb költségtérítési igényt benyújtani.” „48. § A Miniszterelnökség munkatársa számára – ha illetményének kifizetése átutalással történik az általa megjelölt fizetési számlára – a Miniszterelnökség mindenkori költségvetési helyzetének függvényében adható bankszámla-hozzájárulás a Kttv. 143. § (2) bekezdése alapján.” „50. § (1) A miniszter vagy a közigazgatási államtitkár egyedi döntésével a munkatárs részére Széchenyi Pihenő Kártyára utalható juttatás formájában – az Szja. tv. 70. § (4b) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszeg figyelembevételével – rekreációs juttatást állapíthat meg. (2) Széchenyi Pihenő Kártyára utalható juttatás esetén a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Széchenyi Pihenő Kártyával nem rendelkező munkatársat tájékoztatja a kártya igénylésének módjáról és a kiállításához szükséges nyilatkozatokról. Ha a kártyával nem rendelkező munkatárs a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívásától számított harminc napon belül, önhibájából nem teszi meg a kiállításhoz szükséges nyilatkozatot, – a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár eltérő rendelkezése hiányában – nem jogosult az adott évben rekreációs juttatásra.”
(A szociális segélyek elbírálásánál a hasonló szociális helyzetben lévők esetén előnyben kell részesíteni)
„b) azt a munkatársat, aki – vagy akinek a vele közös háztartásban élő hozzátartozója – tartósan beteg, rendszeres gyógyszeres kezelésre, ápolásra vagy kórházi ellátásra szorul.”
„(5) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon a Bizottsághoz kell benyújtani a Humánpolitikai Főosztályon keresztül. A kérelemhez csatolni kell
a) az érvényes – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – lakásbérleti vagy albérleti szerződés másolatát,
b) a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (régi típusú személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát,
c) a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylat (csekk feladóvevény, átvételi elismervény, átutalási megbízás) másolatát és
d) a kérelmező önálló szervezeti egysége vezetőjének támogató nyilatkozatát.”
„(5) A kormányzati ügykezelő tevékenységét a Kttv. 211. §-ában meghatározottak szerint – a jogviszony létesítését követő minden ötödik évben – kell értékelni. A Humánpolitikai Főosztály a munkáltatói jogkör gyakorlója részére erre a célra értékelő lapot rendszeresít, amely tartalmazza a munkáltatói jogkör gyakorlója részére javasolt értékelési szempontokat. Az érintett kormányzati ügykezelő tevékenységének soron következő értékelését – a Humánpolitikai Főosztály erre vonatkozó felhívását követően – a 27. § (1) vagy (7) bekezdése szerinti személy végzi.” 3. 6. § (6) bekezdésében a „kell bemutatnia.” szövegrész helyébe a „kell bemutatnia. A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél a besoroláshoz akkor vehető figyelembe, ha azt a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján elismerték, illetve honosították.”, 4. 11. § (1) bekezdésében a „valamint tűz- és munkavédelmi, illetve esélyegyenlőségi oktatásban részesíti, melynek” szövegrész helyébe a „továbbá tűz- és munkavédelmi, esélyegyenlőségi oktatásban részesíti, valamint ismerteti vele az integritás és korrupciós kockázatokról és bejelentésükről szóló szabályzatot, amelynek”, 7. 14. § (1) bekezdés d) pontjában az „ellátó munkatársak” szövegrész helyébe az „ellátó – I. vagy II. besorolási osztályba sorolt kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló – munkatársak”, 8. 17. § (3) bekezdésében az „A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban” szövegrész helyébe az „A Humánpolitikai Főosztály vezetője – állami vezető esetén a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár – írásban,”, 9. 22. § (1) bekezdésében az „online továbbképzési rendszerébe” szövegrész helyébe a „központi oktatás-informatikai felületén”, 12. 30. § (2) bekezdésében a „tárgynapon veheti” szövegrész helyébe a „tárgynapon – a munkaidő kezdetén, illetve végén – veheti”, 14. 37. § (3) bekezdésében a „munkáltatói jogkör gyakorlója” szövegrészek helyébe a „közigazgatási államtitkár”, 19. 43. § (2) bekezdés g) pontjában a „Képviseleten külszolgálatot teljesítő munkatárs” szövegrész helyébe a „Képviseleten külszolgálatot teljesít, ideértve a külügyi-diplomáciai és európai uniós felkészítés idejére a Miniszterelnökség állományába áthelyezett munkatársat is”, 20. 45. § (1) bekezdésében a „jóváhagyásával, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének” szövegrész helyébe az „egyetértésével, valamint a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár”, 21. 49. §-ában az „ünnephez vagy ünnepélyes megemlékezéshez kapcsolódóan – a” szövegrész helyébe az „ünnephez, ünnepélyes megemlékezéshez kapcsolódóan vagy más alkalomból – a”, 22. 51. § (1) bekezdésében a „munkatárs közeli hozzátartozójának” szövegrész helyébe a „munkatárs hozzátartozójának”, szöveg lép.
a) 43. § (3) bekezdésében az „A munkatárs arra az időszakra jogosult bérletre, amely alatt aktív munkavégzési kötelezettsége fennáll (jogosultsági időszak).” szövegrész,
1. függelék az 1/2016. (XII. 30.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz
„3.4. A cafetéria-keretnek a tárgyévben igénybe nem vett összege a következő évre nem vihető át, és nincs lehetőség annak pénzbeli megváltására. A tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról a munkatárs köteles november 30. napjáig írásban nyilatkozni. A nyilatkozattétel önhibából történő elmulasztása esetén a munkatárs az 1.2. pont b) alpontja szerinti juttatásra jogosult. Az önhibán kívül november 30. napját követően tett nyilatkozat esetében a munkatárs nyilatkozata szerint az 1.2. pont b) alpontja vagy az 1.2. pont a) alpont aa)–ac) pontja szerinti juttatásra jogosult. E juttatások megállapítására kizárólag a 4.9. pont, valamint a 4.1. pont szerinti mértékben kerülhet sor.
3.5. Ha a munkatárs határidőben nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata hiányos, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, nyilatkozatát a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a munkatárs a nyilatkozattételt elmulasztotta volna. Ha a cafetéria-programban rögzített igény és a papír alapon megküldött igény egymástól eltér, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a papír alapon megküldött igénylést veszi figyelembe.
3.6. A cafetéria-keretből megmaradt, ezer forintot meg nem haladó összeget a munkatárs nem veheti igénybe.”
2. Hatályát veszti a Szabályzat1. 2. függelék 1.5. pont c) alpont cd) pontjában az „ , ide nem értve a jogviszony megszüntetése esetén a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem érintett időtartamát” szövegrész.
2. függelék az 1/2016. (XII. 30.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz
„1. A Miniszterelnökség a szakember-utánpótlás biztosítása, továbbá
b) felsőfokú végzettséggel már rendelkező személyek
[az a)–b) alpont szerinti személyek a továbbiakban együtt: gyakornok] szakmai tudásának hasznosítása érdekében szakmai gyakorlatot biztosít.”
„9. Az 1. pont a) alpontja szerinti szakmai gyakorlatot a közigazgatási államtitkár, az 1. pont b) alpontja szerinti gyakorlatot a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár engedélyezi.”
a) 4. pontjában a „hallgatót vagy már felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt fogad” szövegrész helyébe a „hallgatót [1. pont a) alpont] vagy már felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt [1. pont b) alpont] fogad”,
b) 8. pontjában a „ha a gyakornok” szövegrész helyébe a „ha az 1. pont b) alpont szerinti gyakornok”,
c) 10. pont b) alpontjában az „a közigazgatási” szövegrész helyébe az „a miniszter vagy a közigazgatási”,
d) 13. pontjában az „amennyiben szükséges” szövegrész helyébe a „ha az 1. pont a) alpont szerinti gyakorlathoz szükséges”,
e) 18. pontjában a „létesíthet megbízási vagy egyéb foglalkoztatási” szövegrész helyébe a „létesíthet foglalkoztatási”
szöveg lép.
3. függelék az 1/2016. (XII. 30.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz
1. A Szabályzat1. 4. függelék 6. pontjában a „tartósan 25 °C feletti hőmérséklet” szövegrész helyébe a „25 °C feletti napi középhőmérséklet” szöveg lép.
4. függelék az 1/2016. (XII. 30.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz
1. A Szabályzat1. 5. függelékében foglalt táblázat B:4. mezőjében a „nincs ilyen képzettség” szövegrész helyébe az „a kormánytisztviselő munkakörére előírt, a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti adott feladatkörnél felsorolt további képzettségek valamelyikének megfelelő tudományterületen szerzett tudományos fokozat” szöveg lép.
2. melléklet az 1/2016. (XII. 30.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz
(A Szabályzatban nem részletezett kérdésekben)
(rendelkezéseit kell alkalmazni.)