1/2016. (VI. 24.) ÁSZ utasítás
1/2016. (VI. 24.) ÁSZ utasítás
az Állami Számvevőszék Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2014. (VI. 6.) ÁSZ utasítás módosításáról1
2016.06.25.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés h) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben foglaltakra figyelemmel – a Magyar Nemzeti Levéltár egyetértésével, valamint elköteleződve a számvevőszéki munka minőségének elsődlegessége mellett, az ISSAI 40-ben foglalt alapelveket, továbbá a minőségirányított működés számvevőszéki elveit irányadónak tekintve – az Állami Számvevőszék Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2014. (VI. 6.) ÁSZ utasítást az alábbiak szerint módosítom:
1. § Az Állami Számvevőszék Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2014. (VI. 6.) ÁSZ utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Iratkezelési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. mellékletében jelölt szervezeti felépítés szerinti, alá- és fölé rendeltségben működő szervezeteinél (a továbbiakban: egység) keletkező, oda érkező, illetve onnan kimenő valamennyi nyílt iratra, valamint az ÁSZ-szal közszolgálati jogviszonyban álló számvevőkre, köztisztviselőkre, ügykezelőkre és munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban: alkalmazott), továbbá a megbízási vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatottakra. A Szabályzat rendelkezései nem terjednek ki a minősített adat védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó minősített iratokra, annak szabályait a minősített adat kezelésével, védelmével kapcsolatos szabályzat tartalmazza.”
2. § Az Utasítás 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ÁSZ hivatali egységei az iratkezelést vegyes iratkezelési szervezettel látják el, egységesen használt elektronikus iktatórendszer támogatásával. Az egységek az iratkezelés egyes fázisait önállóan végzik, a nem selejtezhető, maradandó értékű iratok őrzése és levéltárba adása, továbbá a megszűnt egységek rendezett iratanyagának elhelyezése központilag, egységesen a Központi irattárban történik.”
3. § Az Utasítás 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁSZ iratkezelésének szakmai irányítását és felügyeletét az Elnök által az iratkezelési tevékenység irányítására kijelölt egység vezetője látja el, aki e feladatkörében gondoskodik:)
„c) szükség esetén a Szabályzat módosításának kezdeményezéséről, a feladatoknak megfelelő szakszerűségéről,”
4. § Az Utasítás 4. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁSZ iratkezelésének szakmai irányítását és felügyeletét az Elnök által az iratkezelési tevékenység irányítására kijelölt egység vezetője látja el, aki e feladatkörében gondoskodik:)
„b) a Szabályzatból adódó, itt nem szabályozott feladatokat munkaköri leírásban meghatározni az arra jogosultnak.”
5. § Az Utasítás 7. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (4) bekezdésben és a 30. §-ban foglaltakat a feladatkör-átadáskor is alkalmazni kell.”
6. § Az Utasítás 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az iratokba való betekintést és a másolatkészítést – a vonatkozó jogszabály és belső szabályzat figyelembevételével – úgy kell biztosítani, hogy azzal mások személyiségi jogai ne sérüljenek.”
7. § Az Utasítás 11. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Elektronikus iratot elektronikus adathordozón átvenni vagy elküldeni csak papír alapú kísérőlappal lehet (4. számú iratminta). Az adathordozót mint iratot, a kísérőlapot mint mellékelt iratot kell kezelni. A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni az elektronikus adathordozón lévő irat tárgyát, fájlnevét, fájltípusát és az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát.”
8. § Az Utasítás 12. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külső szervtől érkezett küldeményeket az Expediáló munkatársa bontja fel, az alábbi esetek kivételével:)
„b) Az ÁSZ Elnökének nevére címzett küldeményeket az Expediáló munkatársa nem bontja fel, azt az Ügykövetési rendszerben történő érkeztetés után továbbítja a titkársági feladatok ellátására kijelölt egységen keresztül az Elnöknek. A megjelölés nélküli küldeményt az egység felbontja, a borítékon szereplő érkeztetési számot rávezeti az iratra és továbbítja az Elnöknek. Az Elnök az általa meghatározott egységek vezetőinek előszignálási jogot adhat.”
9. § Az Utasítás 12. § (1) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
„d) A külső megjelenésük alapján az iratkezelés tekintetében nem egyértelmű, kétséges küldeményeket, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatalaitól és szakszolgálataitól megkülönböztetett kezelést igénylő jelzés nélkül érkező küldeményeket minden esetben a c) pontban foglaltak szerint kell kezelni.”
10. § Az Utasítás 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Ez alól kivételt képeznek a (2) bekezdésben felsorolt típusú dokumentumok. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, elsőbbségi küldeményeket, a „sürgős” vagy „azonnal” jelzésű iratokat.”
11. § Az Utasítás 17. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Az iktatás során minimálisan az alábbi adatokat kötelező kitölteni, amennyiben azok rendelkezésre állnak:)
„p) irattárba helyezés”
12. § Az Utasítás 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁSZ-hoz érkező, illetve az ÁSZ-nál mint iratképző szervnél keletkező iratokat – a 16. § (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – egyedi azonosító számmal (iktatószámmal) kell nyilvántartani.”
13. § Az Utasítás 17. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az ügyek (iktatási főszámok) létrehozását az egység vezetője végzi. Az irattári tételszámot az ügy tárgya szerint kell meghatározni. Egy ügyszám alá csak azonos irattári tételszámú ügyiratdarabok tartozhatnak. Amennyiben egy új ügyiratdarab tételszáma vagy tárgya megváltozik az előzményhez képest, új főszámra (ügyszám) kell iktatni.”
14. § Az Utasítás 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a vonatkozó belső szabályozásban meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A papír alapú és elektronikus kiadmányozásra ugyanazon jogosultságok és kötelezettségek vonatkoznak. Jogi sorsuk ugyanaz.”
15. § Az Utasítás 19. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az irat akkor hiteles kiadmány, ha)
„b) a kiadmányozási joggal rendelkező neve mellett az „s. k.” jelzés szerepel, a hitelesítésre a belső szabályozásban felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos körbélyegzőjének lenyomata szerepel,
c) a kiadmányozó akadályoztatása esetén az általa dokumentáltan vagy a belső szabályozásban szereplően ideiglenesen kiadmányozásra kijelölt helyettese kiadmányozza az iratot, oly módon, hogy az eredeti kiadmányozó neve mellé „h” betűjelzést tesz, majd a kiadmányozó nyomtatott neve felett saját nevét aláírja, és az aláírása mellett a szerv hivatalos körbélyegzőjének lenyomata szerepel,”
16. § Az Utasítás 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A címzett egységhez beérkezett iratot minden esetben kapcsolni kell valamely ügyhöz, és iktatószámmal kell ellátni. A belső munkaközi kapcsolat részét képező, iktatószámmal már ellátott iratot minden esetben kapcsolni kell valamely ügyhöz, de iktatószámmal nem kell ismételten ellátni.”
17. § Az Utasítás 25. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az ellenőrzési ügyek lezárását követően az ellenőrzéssel kapcsolatos iratokat az ÁSZ központi telephelyén a felügyeleti vezetők részére kialakított átmeneti irattárban kell tárolni a lezárást követő egy évig, majd a Központi irattár részére kell átadni.”
18. § Az Utasítás 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A selejtezésről a kijelölt selejtezési bizottság tagjai által aláírt selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni (5. számú iratminta) 3 példányban, amelynek 2 példányát iktatás után az MNL-hez kell továbbítani a selejtezés engedélyeztetése érdekében.”
19. § Az Utasítás 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkakör átadása keretében az iratok átadása-átvételéről a közszolgálati jogviszony és munkaviszony létesítésének, módosításának, valamint megszüntetésének folyamatáról szóló elnöki intézkedés mellékletét képező, átadás-átvételi jegyzőkönyv mintája szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynél jelen van az egység vezetője, a távozó munkatárs, valamint az egység vezetője által kijelölt munkatárs mint jegyzőkönyvvezető. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a hivatali egység megnevezését, tételesen fel kell sorolni az ügyirat darabszámot, iktatószámot. Az előadói ívekben elhelyezett iratjegyzék alapján esetlegesen hiányzó ügyiratról külön kell a jegyzőkönyvben megjegyzést tenni, és rendelkezni kell a hiányzó ügyirat fellelhetősége érdekében tett intézkedésekről.”
20. § Az Utasítás 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ÁSZ-on belül a HK használatára feljogosított személyeket (a továbbiakban: HK kezelők) az iratkezelésért felelős egység vezetője írásban jelöli ki (3. számú iratminta). HK felhasználó csak az ÁSZ-szal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló számvevő, köztisztviselő, ügykezelő lehet.”
21. § Az Utasítás 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A HK kapcsolattartó személy nyilvántartást vezet a HK kezelő személyekről. Ennek érdekében a munkaügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője a HK kezelő munkatársakat érintő változásokról írásbeli tájékoztatást ad a HK kapcsolattartó személynek. A nyilvántartás alapján tanúsítható, hogy egy adott személy egy adott időszakban jogosult volt-e eljárni az ÁSZ nevében. A nyilvántartás nem selejtezhető.”
22. § Az Utasítás 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiküldés előtt az ügyiratot az ügyirat elkészítésével megbízott ügyintéző iktatja. Az iktatott ügyiratot az ÁSZ Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a belső szabályozás alapján a kiadmányozásra jogosult egység vezető kiadmányozza a rendszerben a „Küldés” gomb megnyomásával.”
23. § Az Utasítás 5. melléklet táblázatában a Különös Irattári tételek főcím, ÁSZ tervek, beszámolók címében az „Az ÁSZ éves ellenőrzési terve” ügycsoport megnevezés helyébe az „Az ÁSZ féléves/éves ellenőrzési terve” ügycsoport megnevezés lép.
24. § Az Utasítás
a) 1. melléklete helyébe az 1. melléklet,
b) Függeléke helyébe a Függelék
lép.
25. § Hatályát veszti az Utasítás
26. § Hatályát veszti az Utasítás 2. melléklet felvezető szövegének az iratmintatár irattípusait tartalmazó felsorolásában a „7. átadás-átvételi jegyzőkönyv (munkakör átadás),” szövegrész, valamint a 7. számú iratminta.
27. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
1. melléklet az 1/2016. (VI. 24.) ÁSZ utasításhoz
Értelmező rendelkezések
1. A Szabályzat alkalmazása során:
– adatgazda: annak az egységnek vezetője, aki saját egységének hatáskörében hoz létre bármilyen formában – iratot elektronikusan vagy papír alapon – adatot;
– aláíró: az a természetes személy, aki a saját vagy más személy nevében aláírásra jogosult;
– alszámos iktatás: az ügyirathoz tartozó iratoknak a főszám alatt kiadott alszámokon, folyamatos, zárt, emelkedő sorszámos rendszerben történő kiadása és nyilvántartása;
– átadás-átvételi jegyzőkönyv: az iratok átadás-átvételének rögzítésére szolgáló dokumentum;
– átadás-átvételi jegyzék: az irat átadás-átvétel tételes rögzítésére szolgáló dokumentum;
– decentralizált iratkezelés: az iratok iktatása az egységeknél történik;
– elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes, ideértve az elektronikus küldeményt és az elektronikus levelet is;
– elektronikus iktatás: az irat iktatószámmal történő nyilvántartásba vétele az érkeztetést vagy a keletkezést követően az elektronikus iktatókönyvben;
– elektronikus kézbesítőkönyv: az Ügykövetési rendszerben található kézbesítőkönyv, amely az iktatószámmal ellátott papírformájú iratok, iratmellékletek fizikai nyomon követését biztosítja, továbbá amelyből az iratok fizikai átvételét igazoló kézbesítőjegyzéket elő lehet állítani;
– elektronikus levél: a számítógépes hálózaton keresztül, egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adategyüttes;
– elektronikus másolat: valamely papír alapú dokumentumról képileg vagy tartalmilag egyező és külön jogszabályban meghatározott joghatás kiváltására alkalmas elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes, kivéve a papír alapú dokumentumba foglalt adategyüttest;
– elektronikus tértivevény: az az elektronikus közokirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hivatalos szerv hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette (időpont, érkeztetési szám stb.);
– előirat: az érkezett küldeménynek korábban már regisztrált előzménye;
– előzményezés: az a művelet, amely során megállapításra kerül, hogy az új iratot egy már meglévő ügyirathoz kell-e rendelni, vagy új ügyiratként kell kezelni;
– érkeztetés: a beérkezett küldemény érkeztetési azonosítóval, valamint beérkezési dátummal történő ellátása és nyilvántartásba vétele;
– feladatkör: azoknak a feladatoknak az összessége, amelyeket az egység vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során;
– felelős: az a személy, akinek (vagy nevében az erre felhatalmazottnak) joga és egyben feladata az ügyirat, irat vagy küldemény kezelésének következő fázisát végrehajtani;
– funkcionális postafiók: a kijelölt egységek számára biztosított elektronikus tárhely;
– gyűjtő: az Ügykövetési rendszerben egy ügyön belül az iratok rendezése/egyben tartása érdekében létrehozott „logikai mappa”;
– hivatali kapu: a központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül az ÁSZ hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz;
– hivatali kapu használatára feljogosított munkatárs: az ÁSZ egységének kijelölt dolgozója, aki az ÁSZ hivatali kapujához hozzáférési jogosultsággal rendelkezik;
– hivatkozási szám: a beérkezett iratnak az eredeti száma, amelyen a küldő a küldeményt nyilvántartja (idegen szám);
– hozzáférési jogosultság: meghatározza, hogy egy felhasználó a hierarchiában elfoglalt helye szerint hol élhet a részére megadott funkciókkal, szerepkörökkel;
– időbélyegző: az elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett;
– iktatás: az irat iktatószámmal történő nyilvántartásba vétele az érkeztetést vagy a keletkezést követően az elektronikus iktatókönyvben (Ügykövetési rendszerben), az iraton és az előadói íven;
– irat: az ÁSZ működése, tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron vagy elektronikus adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja;
– iratkezelés: az irat nyilvántartását, rendszerezését, készítését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység;
– iratkezelési szabályzat: az ÁSZ ügyiratkezelésére vonatkozó szabályok összessége, amely az ÁSZ Szervezeti és Működési Szabályzata figyelembevételével készül, s amelynek mellékletét képezi az Irattári terv, valamint az ÁSZ iratmintáinak mindenki számára kötelezendően alkalmazandó gyűjteménye;
– iratkölcsönzés: az irat visszahozatali kötelezettség melletti kiadása az irattárból;
– irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely;
– irattári anyag: rendeltetésszerűen az ÁSZ-nál maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége;
– irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az ÁSZ feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésében sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét;
– irattárazás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során az ÁSZ a működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi;
– kézbesítés: a küldeménynek kézbesítő személy, adatátviteli eszköz útján történő eljuttatása a címzetthez;
– kezelési feljegyzések: az ügyirat vagy az egyes irat kezelésével kapcsolatos vezetői vagy ügyintézői utasítások;
– kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással, körpecséttel ellátott irat;
– kiadmányozás: a már felülvizsgált végleges kiadmánytervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről;
– kiadmányozó: a Szervezeti és Működési Szabályzatban kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása;
– közlevéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény, az ÁSZ esetében az MNL;
– központi elektronikus szolgáltató rendszer (KR): az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese;
– Központi irattár: az ÁSZ mint közfeladatot ellátó szerv irattári anyagának selejtezés vagy levéltárba adás előtti, valamint a maradandó értékű nem selejtezhető és levéltárba nem adott iratok, továbbá a nem selejtezhető és levéltárba átadásra nem kerülő iratok őrzésére szolgáló irattár, ideértve az erre vonatkozó elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás útján történő biztosítást is;
– küldemény bontása: az érkezett küldemény biztonsági ellenőrzése, felnyitása, olvashatóvá tétele;
– levéltárba adás: a lejárt irattári őrzési idejű, maradandó értékű iratok teljes és lezárt évfolyamainak átadása az MNL-nek;
– megőrzési határidő: az Irattári tervben meghatározott őrzési idő;
– melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól;
– naplózás: az iratkezelési rendszerben és az általa kezelt adatállományokban bekövetkezett események meghatározott körének regisztrálása;
– papír alapú dokumentum: a papíron rögzített minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz, vázlat, kép vagy más adat, amely bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett;
– raktári egység: az irattári anyagnak az átmeneti és Központi irattári rendezése, rendszerezése, tagolása során kialakított legkisebb fizikai egysége (doboz, kötet);
– személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetve egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;
– Szervezeti és Működési Szabályzat: az ÁSZ tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti az ÁSZ, azon belül az egyes egység feladatait és a feladatokhoz rendelt hatásköröket;
– ügy: adott tárgy/téma, amellyel kapcsolatban irat/iratok keletkeznek;
– ügycsoport: a szerv vagy személy feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportja;
– ügyintézés: valamely egység működésével, illetve tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki) kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége;
– ügyiratdarab: olyan ügyiraton belüli egység, amelyhez az ügyintézés egy elkülönült fázisához tartozó iratok kerülnek;
– ügyszám: iktatási főszám;
– ügyvitel: a szerv folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magába;
– ügyviteli munkatárs: az ügyviteli ponton dolgozó alkalmazott;
– ügyviteli pont: az ÁSZ egyes telephelyein kijelölt helyiség;
– vegyes ügyirat: papír alapú és elektronikus iratokat egyaránt tartalmazó ügyirat.
2. Az 1. pontban nem szereplő fogalmak értelmezése során
a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény, valamint
b) a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet
rendelkezései az irányadóak.”
Függelék az 1/2016. (VI. 24.) ÁSZ utasításhoz
„Függelék az 1/2014. (VI. 6.) ÁSZ utasításhoz
Az ÁSZ-nál használt azonosítók (iktatókönyvek) jegyzéke
E – Elnök iktatókönyve
ALE – Alelnök iktatókönyve
FT – Főtitkár iktatókönyve
SZV– Szervezési vezető iktatókönyve
TV – Tervezési vezető iktatókönyve
EGV – Erőforrás-gazdálkodási vezető iktatókönyve
ETIO – Titkársági és szervezeti szintű igazgatási feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
MIMO – Minőségirányítási és monitoring feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
STO – Stratégia tervezési feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
EMONKO – Elvi módszertani, nemzetközi feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
KKO – Kommunikációs és kapcsolattartási feladatok ellátásáért felelős egység osztály iktatókönyve
ETAMO – Ellenőrzés tervezési és alkalmazott módszertani feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
KEO – Kockázatelemző feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
JTO – Jogi támogató feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
ELO – Elemző feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
GI – Gazdasági igazgató iktatókönyve
PSZSZO – Pénzügyi, számviteli és számfejtési feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
VÜO – Vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
ILO – Informatikai üzemeltetési és logisztikai feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
METO – Munkaügyi és erőforrás-tervezési feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
EEO – Ellenőrzés előkészítési és adatbekérési feladatok ellátásáért felelős egység iktatókönyve
EÜ – Egyedi ügyek gazdái iktatókönyve
PSZI – Projekt számvevő iroda iktatókönyve
BE – Belső ellenőrzés iktatókönyve
V – Ellenőrzési ügyek iktatókönyve
F – Ellenőrzésvezetők részére belső ügyekhez iktatókönyv
FV – Felügyeleti vezetők iktatókönyve”
1
Az utasítás a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. június 26. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás