100/2016. (V. 13.) Korm. rendelet
az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2016.06.15.
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az 1. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában,
a 2. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 28. pontjában,
a 4. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 29. pontjában,
az 5. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában,
a 6. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés w) pontjában,
a 7. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés l) pontjában,
a 8. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés g) és j) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
„(3b) Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdésében foglaltak végrehajtását szolgáló, a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti környezeti kármentesítési célú vízilétesítmény vízjogi engedélyezési eljárása során. Ebben az esetben a vízjogi létesítési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönti el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.”
„4/A. § (1) A vízilétesítmény megszüntetéséhez szükséges vízjogi megszüntetési engedélyt a tulajdonos, a vagyonkezelő vagy a vízilétesítmény üzemeltetésével eddig járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorló köteles megszerezni. A kérelemhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mellékletet kell csatolni. (2) Ha a megszüntetésre kerülő vízilétesítménnyel érintett ingatlan nem áll az (1) bekezdés szerinti kérelmező tulajdonában vagy vagyonkezelésében – ugyanakkor a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak –, az engedély csak az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének írásbeli hozzájárulásával adható ki. (3) Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása, ha a közcélú vízilétesítmény létesítésének, üzemeltetésének engedélyezése, vagy az engedély módosítása során a vízügyi hatóság a 6. § (1) bekezdése szerinti vízvezetési szolgalmat alapított. (4) A megszüntetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen, hogy
a) a megszüntetés megfelel-e a vonatkozó műszaki és biztonsági, vízgazdálkodási és vízvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek,
b) a vízilétesítmény elbontását, leszerelését, eltávolítását, eltömedékelését jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási feljegyzés nem tiltja-e,
c) a tervezett megszüntetési tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó vízilétesítmény vagy más építmény állapotát.
(5) A megszüntetési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízilétesítmény teljes vagy részleges elbontására, leszerelésére, eltávolítására vagy eltömedékelésére.
(6) A vízilétesítmény megszüntetése esetén a megszüntetéssel érintett területet rendezni kell. Amennyiben jogszabály rekultivációsterv-készítési kötelezettséget ír elő, a vízilétesítmény megszüntetését, valamint a terület rendezését a rekultivációs tervben foglaltakkal összhangban kell megvalósítani.
(7) A megszüntetési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két évig hatályos. A megszüntetési engedély hatálya egy évvel meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt
a) a hatályát a vízügyi hatóság egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbította, vagy
b) a vízilétesítmény megszüntetését műszakilag megkezdték és azt folyamatosan végzik.
(8) A vízilétesítmény megszüntetését a munkálatok befejezését követően a vízügyi hatóság felé be kell jelenteni. A vízügyi hatóság megvizsgálja, hogy a megszüntetés az erre vonatkozó engedélyben foglaltaknak megfelelően került-e végrehajtásra és a vizsgálat eredményétől függően intézkedik a vízilétesítmény és a kapcsolódó vízhasználat vízikönyvi nyilvántartásból való törléséről.
(9) Ha a vízilétesítmény és a kapcsolódó vízhasználat megszüntetése az ingatlan-nyilvántartás módosításának szükségességét vonja maga után, a vízügyi hatóság hivatalból megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.”
(Az eljárás tárgyától és a létesítmény jellegétől függően a vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell, különösen:)
„e) a vízhasználat gyakorlása vonatkozásában a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség fennállására, a fizetési mentességre vagy a részleges mentesség feltételeire vonatkozó jogszabályi követelményekről.”
„(1) A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;
c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.”
a) a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
b) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése, valamint
c) a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén – az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként történő bevonásával – annak megállapítása, hogy a kút az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.”
„(9) A Kormány az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt házi ivóvízigény kielégítésére irányuló vízilétesítmény- és vízhasználat-engedélyezés esetén azon szakkérdés elbírálására, hogy az ivóvízkivétel és a vízellátás során az ivóvíz minőségi követelményei teljesülnek-e és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatósága biztosított-e, az első fokú eljárásban a népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, a másodfokú eljárásban a népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki. (10) E § alkalmazásában házi ivóvízigény: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.”
a) 3. § (12) bekezdésében a „CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével” szövegrész helyébe a „CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések, valamint a 24. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével”,
„(2a) Ha e rendelet vagy a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet másként nem rendelkezik, e rendeletet nem kell alkalmazni”
„28. magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenység: a tevékenység akkor, ha
a) a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerint a települési önkormányzat jegyzőjének vízgazdálkodási hatáskörébe tartozik, vagy
b) a vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan mértéket egyidejűleg nem haladja meg;”
„(6) Azon szolgáltató esetében, aki a 2003. évi uniós csatlakozási szerződés X. melléklet 8. Környezetvédelem fejezet B. Vízminőség alcím 1. pontjában foglalt derogációval összefüggő kötelezettsége teljesítésének végrehajtását az Európai Unió társfinanszírozásával valósítja meg, 2018. december 31-ig a fizetendő vízszennyezési bírság összege – a szennyező anyag kibocsátási határérték feletti kibocsátása után – a számított teljes bírság 3%-a.”
12. § Az R2. 33. § (1) bekezdésében „a tárgyévet követő év június 30-áig” szövegrész helyébe a „tárgyévet követő év december 31-ig” szöveg lép.
5. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása
„9. egyedi zárt szennyvíztároló: olyan egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított tartályból, illetve medencéből álló közműpótló műtárgy, amely a szennyvizek időszakos ártalommentes gyűjtésére és tárolására szolgál,”
(2) Az R3. 2. §-a a következő 28a. ponttal egészül ki:
„28a. saját célú ivóvízmű: a házi ivóvízigényt szolgáló víztermelő létesítmény, a hozzá tartozó csatlakozó és házi ivóvízhálózat, illetve a víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény, amely a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerint nem minősül víziközműnek, és amely kevesebb, mint 50 személy ivóvízellátását biztosítja,”
(3) Az R3. 2. §-a a következő 30a. ponttal egészül ki:
„30a. szennyvíziszap-kezelés: fizikai, biológiai, kémiai, hőkezeléses vagy egyéb olyan megfelelő eljárás – beleértve a biogáz-előállítást, komposztálást is – vagy eljárások sora, melynek célja a szennyvíziszap hasznosíthatóságának, ártalmatlanításának a biztosítása, valamint fertőzőképességének a megszüntetése, hogy minősége a hatósági előírásoknak megfeleljen.”
14. § Az R3. a 16. §-t követően a következő 6a. alcímmel egészül ki:
„6a. Saját célú ivóvízellátás
16/A. § (1) A saját célú ivóvízmű mint vízilétesítmény engedélyezésére – a csatlakozó- és házi ivóvízhálózatok kivételével – a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti hatósági engedély szükséges. Az engedély iránti kérelemhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendelet szerinti mellékletet kell csatolni. (2) Ivóvízkezelésre kizárólag az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben erre a célra engedélyezett technológia, anyag és eszköz alkalmazható.
(3) A saját célú ivóvízmű üzemeltetése
a) a saját célú ivóvízmű fenntartását,
b) a saját célú ivóvízmű védelmét és
c) az ivóvízminőség vizsgálatát
foglalja magában.
(4) A saját célú ivóvízmű (3) bekezdés b) pontja szerinti védelmét úgy kell megvalósítani, hogy a vízkivétel körül 10 méteres körzet a saját ingatlanon belül legyen. Az ingatlan tulajdonosának vagy az üzemeltetőnek ezen a területen belül meg kell akadályozni a szennyezőanyagok saját célú ivóvízműbe és a környező földtani közegbe történő bocsátását. a) az engedélyező hatóság a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala szakértőként történő bevonásával háromévente ellenőrzi,
b) saját célú ivóvízmű tulajdonosa írásbeli szerződésben átengedheti, amennyiben az üzemeltető részéről a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.
(2) A saját célú ivóvízmű üzemeltetője köteles a kitermelt ivóvíz minőségét az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet A) rész 4. pontjában felsorolt paraméterek tekintetében az üzemeltetési engedélyezés alkalmával, illetve ezt követően háromévente ellenőrizni vagy ellenőriztetni. Az illetékes népegészségügyi szerv a helyben fennálló kockázatok figyelembevételével további vizsgálatokat írhat elő. A vizsgálatot a 16/A. § (5) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés után 12 hónapon belül kell elvégezni. A saját célú ivóvízmű üzemeltetője köteles a vizsgálati eredményeket a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal mint szakértő részére a kézhezvételtől számított 15 napon belül megküldeni. A vizsgálati eredmények alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal 15 napon belül kiértékeli és dönt a további szükséges intézkedések megtételéről. (3) Ha a hatóság vagy az üzemeltető által végzett vizsgálati eredmények alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az ivóvíz minőségi követelményeinek való megfelelést nem tudja megállapítani, eljárást kezdeményez az engedélyező hatóságnál. Az eljárás kezdeményezésével egy időben csatolja a szakmai javaslatát indokolással ellátva, a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében.
(4) Ha az ivóvíz minőségi követelmények a (3) bekezdés szerint nem teljesülnek, az engedélyező hatóság mérlegeli az emberi egészség védelme érdekében szükséges intézkedéseket és a kiszabásra kerülő vízgazdálkodási bírság mértékét; egyidejűleg legfeljebb 180 nap teljesítési határidővel kötelezi a sajátcélú ivóvízmű üzemeltetőjét a biztonságos ivóvízellátáshoz szükséges intézkedések megtételére. (5) A saját célú ivóvízmű üzemeltetője részére az illetékes vízügyi hatóság, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság a szakmai tanácsadás lehetőségét biztosítja.
16/C. (1) Ha az ingatlant határoló közterületen az ivóvíz-törzshálózat műszakilag elérhető és rendelkezésre áll a szükséges ivóvízmennyiség, akkor
a) jelen rendelkezés hatálybalépésétől számítva új saját célú ivóvízmű nem telepíthető;
b) a jelen rendelkezés hatálybalépését megelőzően telepített, hatósági engedéllyel rendelkező saját célú ivóvízmű engedélye érvényességi idejének lejártát követően a vízhasználó köteles a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében, ha az ivóvízmű más célra nem kerül továbbhasznosításra, az engedély érvényességi idejének lejártától számított 2 éven belül gondoskodni kell – ide nem értve a csatlakozó házi- és ivóvízhálózat – szakszerű eltömedékeléséről, bontásáról.”
„(5) Az egyedi zárt szennyvíztároló üzemeltetése során gondoskodni kell a szennyvíz ártalmatlanításáról.”
„(3) Ha az ingatlant határoló közterületen a szennyvízelvezető mű műszakilag elérhető és rendelkezésre áll a megfelelő szennyvíztisztító-telepi kapacitás, akkor
a) jelen rendelkezés hatálybalépésétől számítva új szennyvízkezelő berendezés nem telepíthető;
b) a jelen rendelkezés hatálybalépését megelőzően telepített hatósági engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés engedélye érvényességi idejének lejártát követően a mű üzemeltetője köteles a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni.”
6. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet módosítása
20. § (1) A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. § 9. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„9. nagyvízi mederkezelési terv: az 1. melléklet szerinti tervdokumentáció alapján készülő miniszteri rendelet, amely tartalmazza a nagyvízi meder kezelésének módját és feltételeit rögzítő, a folyó teljes hosszára vonatkozó célállapot elérése, illetve fenntartása érdekében szükséges előírásokat és intézkedéseket, helyszínrajzokat és térképi mellékleteket, továbbá meghatározza a levezető sávokat és az ingatlanok egyes sávok által való tényleges érintettségét;”
(2) Az R4. 1. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:
„9a. nagyvízi mederkezelési tervdokumentáció: a nagyvízi mederkezelési terv alapjául szolgáló, az 1. melléklet szerint elkészítendő dokumentáció;”
„(1) Azokon a vízfolyásszakaszokon, amelyekre a nagyvízi mederkezelési terv hatálya kiterjed, a parti sávba tartozó területek használatát és az építmények elhelyezését a nagyvízi mederkezelési terv adott mederszakaszra vonatkozó rendelkezései határozzák meg.”
[Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően az építmény nagyvízi mederben történő elhelyezéséhez a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá, ha]
„a) a nagyvízi mederkezelési terv hatálya az igénybe vett területre kiterjed, és annak figyelembevételével az építmény megvalósítható, és”
„(4) Amennyiben az adott folyószakaszra nem terjed ki a nagyvízi mederkezelési terv hatálya, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá az építmény elhelyezéshez, ha a kérelem”
„(2) A nagyvízi mederkezelési tervet megalapozó tervdokumentációt (a továbbiakban: tervdokumentáció) a szabályozni kívánt vízfolyás kezelését végző vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: készítő) készíti vagy készítteti el. A több vízügyi igazgatóság működési területét érintő vízfolyás vagy állóvíz esetén a tervdokumentáció elkészítését az OVF koordinálja.”
24. § Az R4. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A tervdokumentációban foglaltakhoz kapcsolódó tevékenységek: a) a tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges térinformatikai adatállomány beszerzése,
b) a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének vízügyi hatóság általi megállapítása fellebbezésre tekintet nélkül, valamint
c) a nagyvízi mederben található ingatlanok tekintetében a vízügyi hatóság részéről a nagyvízi meder jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási feljegyzésének a közléstől számított 30 napon belüli kezdeményezése.
(2) A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének megállapítása során a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb által kijelölt területből figyelmen kívül hagyható:
a) az önállóan védekező települések árvíz-védekezési tervében szereplő ideiglenes védmű által védett terület, feltéve, hogy a védmű létesítéséhez a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv szakmai állásfoglalásban kifejezetten hozzájárult, valamint
b) a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv árvízvédelmi tervében szereplő, ideiglenes védmű által mentesített terület.”
a) 5. § (5) bekezdésében a „fennmaradási engedélyezési” szövegrész helyébe a „fennmaradási engedélyezési, valamint a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása iránti”,
b) 13. § (3) bekezdésében a „nagyvízi mederkezelési terv tervezetére” szövegrész helyébe a „tervdokumentációra”,
c) 13. § (4) bekezdésében a „nagyvízi mederkezelési terv tervezetével” szövegrész helyébe a „tervdokumentációval”,
e) 13. § (5) bekezdésében a „nagyvízi mederkezelési tervek tervezetét” szövegrész helyébe a „tervdokumentációt”,
g) 13. § (6) bekezdésében a „hirdetőtábláján hirdetményt tesz közzé arról, hogy a nagyvízi mederkezelési tervek megtekinthetők” szövegrész helyébe a „hirdetőtábláján a készítő általi megkereséstől számított 5 napon belül hirdetményt tesz közzé arról, hogy a tervdokumentációk megtekinthetők”,
i) 13. § (8) bekezdésében a „nagyvízi mederkezelési terv tervezetének” szövegrész helyébe a „tervdokumentáció”,
27. § Hatályát veszti az R4.
b) 3. mellékletében foglalt táblázat C:4 és E:4 mezőjében az „A 2. és 3. pont szerint, továbbá:” szövegrész,
c) 3. mellékletében foglalt táblázat D:4 mezőjében a „2. és 3. pont szerint, de a” szövegrész,
d) 3. mellékletében foglalt táblázat C:5 és D:5 mezőjében az „A 2–4. pont szerint, továbbá” szövegrész.
„4a. A vízügyi őrszemélyzet feladatai
7/A. § (1) A területi vízügyi igazgatóság a működési területén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati végrehajtásáról szóló miniszteri rendelete szerinti őri munkakörbe beosztottak (a továbbiakban: vízügyi őr) útján gondoskodik a vagyonkezelésében lévő árvízvédelmi, belvízvédelmi és vízkormányzó létesítmények, folyók, vízfolyások, csatornák, tavak, tározók és az ezekhez kapcsolódó műtárgyak, létesítmények és azok tartozékai, valamint az erdők felügyeletéről, fenntartásáról, üzemeltetéséről, karbantartásáról és állagvédelméről, az egyéb vízgazdálkodási létesítmények felügyeletéről, vagyonvédelméről, továbbá az egyes vízrajzi elemek észleléséről. (2) A vízügyi őrnek szolgálati feladata az (1) bekezdésben foglaltakon túl továbbá, hogy a) ellenőrizi a szabályozási, a geodéziai, valamint a birtokhatárjeleket és létesítményeket,
b) ellenőrizi a vízilétesítmények, azok tartozékai és a parti sáv használatát,
c) figyelemmel kíséri a területi vízügyi igazgatóság vagyonkezelésébe tartozó vízilétesítmények és vizek mennyiségi és minőségi állapotváltozásait,
d) figyelemmel kíséri a nagyvízi meder állapotát – különös tekintettel a nagyvízi mederkezelési tervben elfogadott korlátozások betartására –, valamint a kisvízi meder állapotát, és az árvízlevonulásra hatással bíró mederváltozásokat,
e) felderíti a nagyvízi mederben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően megvalósított építményeket, és
f) ellátja a közfoglalkoztatottak feletti munkavezetői faladatokat.
(3) A vízügyi őr vízkárelhárítással összefüggő feladata keretében ellátja – a védekezési készültség ideje alatt – a fokozatnak megfelelő őrszolgálatot, ezen belül különösen
a) biztosítja a védművek fokozott ellenőrzését, valamint a kirendelt különleges felszereltségű osztagok és a védvonal őrzésére vezényelt járőrszolgálat szabad mozgását,
b) részt vesz a megrongálódott védművek állapotfelmérésében és helyreállításában, és
c) közreműködik a belvizek elvezetésében, a vízvisszatartásban és a szükséges vízkormányzásban.
(4) A területi vízügyi igazgatóság vízügyi őrszemélyzetének tagjai más őrjárásba, valamint más területi vízügyi igazgatóság működési területére is átirányíthatók vízkár-elhárítási, valamint egyéb szolgálati feladatok elvégzése céljából.”
a) 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vízjogi létesítési engedélyezési” szövegrész helyébe a „vízjogi létesítési engedélyezési, vízjogi megszüntetési engedélyezési”,
c) 12. § (6) bekezdésben a „vízjogi létesítési” szövegrész helyébe a „vízjogi létesítési, vízjogi megszüntetési”
8. Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet módosítása
„(3) A működési területével érintett vízügyi igazgatóság a szennyvíz-elvezetési agglomeráció lehatárolásának felülvizsgálatára vonatkozó szakmai véleményét az illetékes Területi Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: TVT) illetékes szakmai bizottságának állásfoglalására figyelemmel alakítja ki.”
33. § Ez a rendelet 2016. június 15-én lép hatályba.
1. melléklet a 100/2016. (V. 13.) Korm. rendelethez
„4. A saját célú ivóvízművek esetén vizsgálandó vízminőségi paraméterek:
4.1. Organoleptikus paraméterek: szín, szag, íz, zavarosság
4.2. Hőmérséklet
4.3. Escherichia coli
4.4. Coliform baktériumok
4.5. Telepszám 22 °C
4.6. Fekális Enterococcus
4.7. pH
4.8. Vezetőképesség
4.9. Ammónium
4.10. Nitrit
4.11. Nitrát
4.12. Keménység
4.13. Klorid
4.14. Kémiai oxigénigény (KOIps)
4.15. Vas
4.16. Mangán
4.17. Lúgosság
4.18. Fertőtlenítéssel összefüggő paraméterek”
