PK ÍH 2016/106.
PK ÍH 2016/106.
2016.09.01.
A DH2. törvény hatálya alá tartozó perekben nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, ha a felperes összegszerű, határozott kereseti kérelmet előterjesztve a szerződés érvénytelenségének megállapítását az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítására kiterjedően kéri.
Annak vizsgálata, hogy a kereset ténybeli alapjául szolgáló elszámolás tartalmában a jogszabályi rendelkezéseknek, valamint az érvénytelen szerződés érvényessé, illetve hatályossá nyilvánítása körében alkalmazandó, e jogintézmények lényegéből fakadó elszámolási elveknek megfelel-e, a kereset érdemi elbírálásának körébe tartozik. Az elszámolásra irányuló jogszabályok, elszámolási elvek esetleges sérelme a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására nem szolgálhat alapul [2014. évi XL. törvény, 37. § (1) bekezdés; Pp. 121. § (1) bekezdés c) pont, Pp. 124. § (2) bekezdés a) pont].
A jogi képviselővel eljáró felperes 2015. június 11-én előterjesztett keresetében a 2/2014 PJE határozatra, az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. § (6) és (7) bekezdésére, 5. § (2) bekezdés d) pontjára, 213. § (1) bekezdés a), b), c), e) és f) pontjaira, az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. § (3) bekezdésére, 200. § (2) bekezdésére, 237. § (2) bekezdésére és 277. § (4) bekezdésére, valamint a 2014. évi XL. törvény (DH2. tv.) 37. § (1) bekezdésére alapítva azt kérte, a bíróság állapítsa meg a közte mint adós és az alperes mint hitelező között 2008. május 13-án 2 670 000 forint kölcsön folyósítása tárgyában létrejött deviza (CHF) alapú kölcsönszerződés semmisségét. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá, és az erre figyelemmel történő elszámolás eredményeképpen a felperes javára megállapítható túlfizetésre tekintettel kötelezze alperest 436 051 forint és a Ptk. 301. § (3) bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére.
A kereseti előadás szerint a perbeli deviza alapú kölcsönszerződés semmissége következtében a feleknek az alperes által a felperes részére ténylegesen folyósított 2 670 000 forinttal kell elszámolniuk, mégpedig a csatolt táblázatban részletezett számítási mód alkalmazásával akként, hogy a felperes által 2008. június 11. napjától 2015. május 12. napjáig az alperesnek havonta, forintban megfizetett törlesztőrészletek összegéből az aktuális jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamattal számolt összeg az esedékes kamattartozást, míg az ezt meghaladó összeg az esedékes tőketartozást csökkentette. E számítási mód alkalmazásával a felperes javára 436 051 forint túlfizetés mutatkozik, amelyet az alperes az érvénytelen szerződés hatályossá nyilvánítása keretében történő elszámolás során a törvényes mértékű késedelmi kamattal köteles a felperesnek megfizetni. A felperes egyebek mellett csatolta az elszámolás során figyelembe vett törlesztő részletek alperesnek történt befizetését igazoló bizonylatokat. Úgy nyilatkozott továbbá, hogy a 2015. április 24-én kelt, a keresetlevélhez ugyancsak mellékelt levelében az alperes a DH2. törvényben előírt elszámolási kötelezettségének eleget tett, az alperesi elszámolást nem tette vitássá. Hangsúlyozta azt is, hogy a csatolt elszámolást azért a befizetéseit igazoló bizonylatok alapján tudta előterjeszteni, mert az alperes a forintban történt befizetéseit igazoló kimutatást kérése ellenére nem küldte meg részére, csak CHF alapú kimutatást bocsátott rendelkezésére.
Az elsőfokú bíróság jogorvoslattal támadott végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, egyúttal a felperes teljes személyes költségmentesség, illetve illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét is elutasította. Megállapította, hogy a felperes külön felhívásra 16 020 forint mérsékelt illetéket tartozik megfizetni az államnak.
Határozata indokolásában rögzítette, hogy a perbeli kölcsönszerződés a 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1. tv.) 1. § (1) és (2) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozik, így arra a DH2. tv. 1. §-a alapján a DH2. tv. hatálya is kiterjed. A továbbiakban kifejtette, az érvénytelenség jogkövetkezményének számszaki levezetése körében a keresetlevél nem felel meg a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelményének, mert nem tartalmazza az érvényesített jog alapjául szolgáló tények részletes és pontos megjelölését. Tartalma szerint ugyanis a kereseti kérelem az eredeti állapot helyreállítását célzó elszámolásra irányul, az érvénytelenségnek ez a jogkövetkezménye azonban a DH2. tv. 37. § (1) bekezdése szerint a jelen perben nem alkalmazható. A keresetlevél ugyanakkor nem tartalmazza a szerződés határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítása körében az elszámolás alapjául szolgáló tényeket. Abból nem tűnik ki, hogy a szerződés alapján a határozathozatalig terjedő időszakban melyik fél mekkora összegű szolgáltatást és ellenszolgáltatást teljesített, mekkora az ellenszolgáltatás nélküli azon szolgáltatás összege, amivel a felek a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kötelesek elszámolni. A keresetlevél nem tartalmaz előadást arra nézve sem, hogy az elszámolás során a felperes miért kizárólag a kapott „tőketartozást”, illetve – a szerződés szerinti ügyleti kamatot figyelmen kívül hagyva – annak a jegybanki alapkamattal növelt összegét „helyezte szembe” az általa már megfizetett törlesztő részletek összegével, a törlesztő részleteket miért kizárólag a tőketartozásba számította be teljesítésként, továbbá, hogy a szerződés szerinti teljesítéseket figyelembe véve a kirovó pénznemben mekkora a fennmaradó tőketartozás összege. Mindezekre tekintettel a Pp. 124. § (2) bekezdés a) pontja alapján a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának volt helye. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására figyelemmel a Pp. 85. § (2) bekezdés a) pontja alapján a felperes részére költségmentesség a mérsékelt illetékre nem volt engedélyezhető. A kereseti illeték 10%-ra mérséklésére az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 85. § (1) bekezdése alapján került sor.
A végzéssel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést – annak tartalma szerint – a határozat megváltoztatását és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására utasítását kérve. Előadta, a perbeli kölcsönszerződés érvénytelensége jogkövetkezményeként a szerződés határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítását kérte. Az ebben a körben történő elszámolásra vonatkozóan csatolta azt a részletes számítást, amelynek adatai alapján megállapítható, hogy mikor, milyen összegű törlesztőrészleteket teljesített, és azok figyelembevételével miért mutatható ki 436 051 forint felperesi túlfizetés. Ily módon a keresetlevél az elszámolás körében is maradéktalanul megfelel a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelményeknek. Az a körülmény, hogy az elszámolás módjában nincs kialakult bírói gyakorlat, a felperes terhére nem értékelhető, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására nem szolgálhat alapul különös tekintettel arra, hogy azonos tárgyú más perekben a Fővárosi Törvényszék részéről azonos tartalommal benyújtott elszámolás már elfogadásra került.
A fellebbezésre tett észrevételében az alperes jogutódaként az UCLI Zrt. a végzés helybenhagyását kérte, lényegében helyes indokaira tekintettel.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Pp. 124. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a bíróság a keresetlevelet – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – idézés kibocsátása nélkül elutasítja akkor is, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat. A Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontja szerint az érvényesíteni kívánt jog, az annak alapjául szolgáló tények és azok bizonyítékai előadásával történő megjelölése a keresetlevél kötelező tartalmi eleme.
Azokban a perekben, amelyek tárgyát a DH2. törvény hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségéből vagy részleges érvénytelenségéből eredő igény képezi, a DH2. tv. 37. § (1) bekezdése további sajátos követelményeket állapít meg a keresettel, illetve az azt tartalmazó keresetlevéllel szemben. Kimondja, hogy a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítását – az érvénytelenség okától függetlenül – a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának – alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el. Ha a fél az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kéri, úgy azt is meg kell jelölnie, hogy a bíróság milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.
A DH2. törvény 37. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó perekben tehát a határozott kereseti kérelemnek az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazására – a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítására – is ki kell terjednie azt az összeget megjelölve, amelyre nézve a feleket a szerződés érvényessé, illetve hatályossá nyilvánítására tekintettel elszámolási kötelezettség terheli. A kereseti kérelem alapjául szolgáló tények körében pedig a keresetlevélnek azt a részletes, számszakilag ellenőrizhető számítást, számítási metódust kell tartalmaznia, amelynek alkalmazásával a kereseti kérelem szerinti összeg meghatározásra került. Ebből következően amennyiben a keresetlevél e követelményeknek megfelel, a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tartalmi elemek hiányára hivatkozással idézés kibocsátása nélküli elutasításának nincs helye. Annak vizsgálata, hogy a kereset alapjául szolgáló elszámolás tartalmában a jogszabályi rendelkezéseknek, valamint az érvénytelen szerződés érvényessé, illetve hatályossá nyilvánítása körében alkalmazandó, e jogintézmények lényegéből fakadó elszámolási elveknek megfelel-e, a kereset érdemi elbírálásának körébe tartozik. Az elszámolásra irányuló jogszabályok, elszámolási elvek esetleges sérelme a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására nem szolgálhat alapul.
A perbeli esetben egyértelműen megállapítható, hogy a felperes keresetében a szerződés érvénytelenségének megállapítását az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítására kiterjedően kérte. Összegszerűen is előterjesztette határozott kereseti kérelmét, továbbá az alapul szolgáló tények körében a kereset összegszerűségét alátámasztó számítási metódust olyan részletességgel ismertette, hogy az számszakilag ellenőrizhető. A Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjában írt követelményeknek ily módon a keresetlevél megfelelt, téves ezért az elsőfokú bíróság keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító határozata.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására kötelezte.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Gpkf.45.113/2015/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás