117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet
117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról1
2016.06.09.
A Kormány
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)–c) és g)–i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
1. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmr.) a következő 4. §-sal egészül ki:
„4. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
a) 66. §-a alapján hozott visszafizetésre kötelező, és az Ebtv. 68. § alapján hozott megtérítésre kötelező határozat esetén rehabilitációs hatóságként első fokon a megváltozott munkaképességű személyek ellátásban részesülő személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el,
b) 66. §-a és 67. §-a alapján hozott megtérítésre kötelező határozat esetén rehabilitációs hatóságként első fokon a foglalkoztató vagy egyéb szerv székhelye (telephelye) szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el,
c) 72. §-a szerinti méltányossági jogkörben hozott döntés esetén rehabilitációs hatóságként az a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el, amely a visszafizetésre vagy megtérítésre kötelező határozatot hozta.”
2. § Az Mmr. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása – az Mmtv. 19. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – kérelemre történik.
(2) A Hivatal által rendszeresített, a kérelem benyújtására szolgáló adatlapot és elektronikus űrlapot a Hivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.
(3) Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza a kérelmező
a) természetes személyazonosító adatait,
b) lakóhelyét, tartózkodási helyét és elérhetőségét,
c) társadalombiztosítási azonosító jelét,
d) adóazonosító jelét, amennyiben a kérelmező Rehabilitációs kártyát igényel,
e) nyilatkozatait, amelyek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához szükségesek,
f) erre vonatkozó igénye esetén a közlekedőképességének vizsgálatára vonatkozó kérelmét.
(4) A (3) bekezdés e) pontjában foglaltak keretében a kérelmező nyilatkozik arról, hogy
a) a kérelem benyújtásának időpontjában keresőtevékenységet vagy iskolai tanulmányokat folytat-e, illetve a keresőtevékenység és az iskolai tanulmányok megszűnésének időpontjáról,
b) egészségkárosodása üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye-e,
c) 2011. december 31-én az Mmtv. 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ellátásban részesült-e, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt,
d) rendszeres pénzellátásban részesül-e, ha igen, mely ellátásban,
e) a jogosultsági feltételek fennállása esetén a Rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e.
(5) Az adatlaphoz csatolni kell
a) a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
b) az Mmtv. 2. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak fennállása esetén az iskolai tanulmányok folytatását vagy megszűnésének időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
c) a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot,
d) a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló kormányrendelet szerinti dokumentumokat, és
e) a közlekedőképesség vizsgálatára vonatkozó kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.”
3. § Az Mmr. a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § A rehabilitációs hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása abban az esetben is köti, ha a bíróság a kereset elutasításáról döntött.”
4. § Az Mmr. 6. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítása és a folyósítás felfüggesztése”
5. § Az Mmr. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának Mmtv. 7. § (4) bekezdése szerinti felfüggesztéséről az első fokon eljáró rehabilitációs hatóság dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a rehabilitációs hatóság haladéktalanul közli a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal.
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a döntésben meghatározott időtartamra felfüggeszti.
(3) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának felfüggesztését követően az ellátást az időközi emelésekkel növelt összegben kell ismételten folyósítani.”
6. § Az Mmr. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy az Mmtv. 17. § (3) bekezdése szerinti értesítési kötelezettségét az első fokon eljáró rehabilitációs hatóság felé teljesíti. A keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a munkaszerződés bemutatásával igazolja a munkaadó, foglalkoztató megnevezését, székhelyét és telephelyét.
(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 10 napon belül értesíti az első fokon eljáró rehabilitációs hatóságot a 60 napi egybefüggő keresőképtelenségéről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül.”
7. § Az Mmr. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a rehabilitációs ellátásban részesülő személy akkreditált munkáltatónál folytat keresőtevékenységet, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.”
8. § Az Mmr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A rehabilitációs szolgáltatások a megváltozott munkaképességű személyeknek nyújtott rehabilitációs célú orvosi és szociális szolgáltatások, valamint a megváltozott munkaképességű személyeknek nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások.
(2) Az orvosi rehabilitációs szolgáltatások az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 100. § (4) és (5) bekezdésében foglalt szolgáltatások, figyelembe véve az Ebtv. által előírt, az orvosi rehabilitáció keretében nyújtható szolgáltatásokat.
(3) A szociális rehabilitációs szükségleteket és a hozzájuk kapcsolódó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti szociális szolgáltatásokat az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosítják a megváltozott munkaképességű személy egészségi állapotának, képességeinek és készségeinek, szükségleteinek megfelelő munkahelyen történő tartós munkavégzésre való felkészítését, a rehabilitációs célú munkaközvetítést, és segítik a megfelelő munkahely megtartását.
(5) A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások formáit a 2. melléklet tartalmazza.”
9. § Az Mmr. a következő 20–21/A. §-okkal egészül ki:
„20. § (1) Az első fokon eljáró rehabilitációs hatóság a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a továbbiakban: mentor) jelölhet ki, amennyiben a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során az ügyfél azt kéri, és annak szükségessége megállapításra került.
(2) A mentori szolgáltatás keretében biztosítani kell
a) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele során történő információnyújtást, az önálló munkába álláshoz szükséges személyes tanácsadást, a beilleszkedéshez történő segítségnyújtást, személyes közreműködést és szükség esetén együttműködést a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, szervezetekkel és személyekkel,
b) a rehabilitációs tervben foglaltak szerinti rendszeres kapcsolattartást a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel, amelynek során figyelemmel kell kísérni a mentális, fizikai és egészségi állapotát, a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását, és közre kell működni az akadályok elhárításában,
c) tájékoztatási kötelezettség teljesítését az első fokon eljáró rehabilitációs hatóság felé, ha a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását ellehetetlenítő körülmény merült fel, vagy a rehabilitációs terv módosítása vált szükségessé,
d) közreműködést a rehabilitációs terv módosításában.
(3) A mentori szolgáltatást nyújtó a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról és a (2) bekezdésben foglalt intézkedésekről rehabilitációs naplót vezet, és tevékenységéről minden hónap 15. napjáig beszámol az első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnak.
21. § (1) Az Mmtv. alapján a rehabilitációs szolgáltatást önként kérő megváltozott munkaképességű személy (a továbbiakban: a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy) a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál kérheti az Mmtv. szerinti nyilvántartásba vételét.
(2) Az első fokon eljáró rehabilitációs hatóság a rehabilitációs szolgáltatást kérő személyt nyilvántartásba veszi, és részére foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást biztosít, ha vállalja a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás igénybevétele során a rehabilitációs hatósággal történő együttműködést.
(3) Az első fokon eljáró rehabilitációs hatóság a 2. melléklet szerinti rehabilitációs szolgáltatások közül a kizárólag foglalkozási rehabilitációs célú munkaközvetítést kérő személyt (a továbbiakban: rehabilitációs közvetítést kérő személy) közvetítést kérőként veszi nyilvántartásba.
(4) A rehabilitációs szolgáltatást kérő személy az első fokon eljáró rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében
a) igénybe veszi a rehabilitációját segítő, felajánlott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat és képzési lehetőséget – a rehabilitációs közvetítést kérő személy esetén a foglalkozási rehabilitációs célú munkaközvetítést –, tájékoztatást ad annak megvalósulásáról, illetve meghiúsulásának okairól,
b) teljesíti az (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét, valamint
c) kapcsolatot tart az első fokon eljáró rehabilitációs hatósággal.
(5) A rehabilitációs szolgáltatást kérő személy az első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnak 10 napon belül bejelenti, ha
a) a természetes személyazonosító adatai megváltoztak,
b) keresőtevékenységet folytat,
c) keresőtevékenysége megszűnt, vagy
d) rajta kívülálló körülmények miatt az együttműködési kötelezettségének nem tud eleget tenni.
(6) A rehabilitációs szolgáltatást kérő személy az együttműködési kötelezettségét az adatainak a nyilvántartásból való törléséig teljesíti.
21/A. § (1) A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez a rehabilitációs ellátásban részesülő személy és a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy (a továbbiakban együtt: rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy) számára támogatás nyújtható.
(2) A Hivatal a rendelkezésre álló források és a támogatásra jogosultak foglalkozási rehabilitációs igényei – így különösen a tartós munkaerő-piaci visszailleszkedéshez szükséges foglalkozási rehabilitációs fejlesztések, támogatások és az egyéni foglalkozási rehabilitációs tervekben meghatározott rehabilitációs szolgáltatások – alapján minden év január 15-éig az általa üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi a tárgyévben támogatható foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások (a továbbiakban: támogatható szolgáltatás) és a támogatható szolgáltatás igénybevételének különböző feltételeit.
(3) A rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy – a támogatási programtól függően – a Hivatallal, vagy az első fokon eljáró rehabilitációs hatósággal együtt választja ki a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy foglalkozási rehabilitációs szükségleteinek megfelelő, támogatható szolgáltatást. A Hivatal, illetve az első fokon eljáró rehabilitációs hatóság tájékoztatja a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személyt azokról az akkreditált, foglalkozási rehabilitációs szolgáltatókról (a továbbiakban: akkreditált szolgáltató), amelyek a kiválasztott támogatható szolgáltatást biztosítják. Ha a kiválasztott támogatható szolgáltatást több akkreditált szolgáltató is nyújtja, ezek közül a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy választja ki a számára megfelelő akkreditált szolgáltatót.
(4) Ha a Hivatal a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy által választott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás után – a rendelkezésre álló források, az igények területi eloszlása és a rehabilitációs szolgáltatás szükségessége alapján – támogatást állapít meg, arról a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személlyel támogatási szerződést köt. A támogatási szerződés mellékletét képezi a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy által aláírt engedményezési nyilatkozat, amelyben a részére megállapított támogatásra vonatkozó követelését engedményezi az általa kiválasztott akkreditált szolgáltatóra.
(5) Ha legalább egy rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy az akkreditált szolgáltatótól támogatható szolgáltatást kíván igénybe venni, és ahhoz a Hivatal támogatást állapított meg, a Hivatal az akkreditált szolgáltatóval együttműködési megállapodást köt. Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen
a) a támogatott szolgáltatásokat, azok időtartamát és feltételeit,
b) a támogatás folyósításának feltételeit és ütemezését,
c) az akkreditált szolgáltató és a Hivatal egyéb kötelezettségvállalásait, és
d) a megállapodás megszegésének következményeit.
(6) A Hivatal a támogatást a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy nevére kiállított számla alapján az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint az akkreditált szolgáltatónak folyósítja.”
10. § Az Mmr. a következő 10. alcímmel egészül ki:
„10. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjának szabályai
21/B. § (1) Az egyéni vállalkozó, a gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesület és az alapítvány kérheti a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatóként történő akkreditációját.
(2) Az akkreditáció feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az akkreditáció iránti kérelmet a Hivatal által rendszeresített és a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen közzétett adatlapon és elektronikus űrlapon kell benyújtani.
(4) Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza
a) a kérelmező nevét, székhelyét, telephelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, pénzforgalmi jelzőszámát, egyéni vállalkozó esetén a nyilvántartási számát vagy a vállalkozói igazolvány számát, a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén a bírósági nyilvántartásba vételi számát,
b) a kérelmező képviselőjének nevét, beosztását és elérhetőségét,
c) a kérelmező által nyújtandó foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások adatait,
d) az akkreditációhoz szükséges feltételekről szóló nyilatkozatokat.
(5) A kérelemhez csatolni kell
a) valamennyi kérelmező esetén
aa) a kiégés elleni programot, és
ab) a 3. melléklet szerinti rehabilitációs szolgáltatási tervet, továbbá
b) egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó közjegyző által hitelesített aláírásmintáját, valamint
ba) a vállalkozói igazolvány másolatát,
bb) az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésről, illetve a változásbejelentésről kiadott, a kérelmező hatályos adatait tartalmazó igazolások másolatát, vagy
bc) a kérelmezőnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, 3 hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt,
c) gazdasági társaság és szövetkezet esetén
ca) az egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okirat másolatát, és
cb) a képviselő közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát, a (7) bekezdésben foglaltak kivételével,
d) egyesület és alapítvány esetén
da) az egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okirat másolatát, és
db) a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, 3 hónapnál nem régebbi kivonatot, és
dc) az egyesület és az alapítvány írásbeli képviseletére jogosult személy közjegyző által hitelesített aláírásmintáját.
(6) Ha a kérelmező nem csatolja
a) az (5) bekezdés b) pontja szerinti iratokat, a Hivatal az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában feltüntetett adatait az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,
b) az egyesület és az alapítvány hatályos adatairól kiadott, 3 hónapnál nem régebbi kivonatot, a Hivatal a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatokat a bíróság nyilvántartásából
szerzi be, illetve ellenőrzi.
(7) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a Hivatal a cégkivonatot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját a cégbírósághoz benyújtotta, továbbá ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(8) A Hivatal valamennyi kérelmező esetében közvetlenül a köztartozásmentes adózói adatbázisból ellenőrzi, hogy a kérelmező köztartozásmentes adózónak minősül-e.
21/C. § (1) Az akkreditáció iránti kérelemről a Hivatal dönt.
(2) A Hivatal a kérelemnek helyt ad, ha
a) a kérelmező, valamint az általa benyújtott kérelem és mellékletei megfelelnek az e kormányrendeletben foglalt feltételeknek,
b) a kérelmező köztartozásmentes adózónak minősül,
c) nem áll fenn olyan körülmény, amely az akkreditáció visszavonását tenné szükségessé,
d) a kérelmező legalább három megyében elhelyezkedő szolgáltatási helyen – melyből legalább egy szolgáltatási hely megyeszékhelyen helyezkedik el –, vagy a fővárosban és két megyében biztosítja a 2. melléklet szerinti valamennyi foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást,
e) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően legalább 1 éve nyújt munkaerőpiaci-szolgáltatást, és az általa nyújtott szolgáltatások igénybevevőinek éves elhelyezkedési mutatója (munkát vállaló megváltozott munkaképességű ügyfél és az összes megváltozott munkaképességű ügyfél aránya) az akkreditációt megelőző évben igazolható módon meghaladja a 30%-ot,
f) a kérelmező tárgyévi rehabilitációs szolgáltatási tervét a 4. mellékletben meghatározott értékelési szempontok alapján megfelelőnek minősíti.
(3) A kérelemnek helyt adó döntés esetén a Hivatal az akkreditált szolgáltató számára akkreditációs tanúsítványt állít ki, amely visszavonásig érvényes. A szolgáltatói akkreditációs tanúsítvány tartalmazza az akkreditált szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét és nyilvántartási számát.
21/D. § (1) Az akkreditált szolgáltató köteles 10 napon belül bejelenteni a Hivatalnak, ha
a) a nyilvántartásban szereplő adatai megváltoznak,
b) olyan körülmény következett be, amely az akkreditációt kizárja, az akkreditáció visszavonását teszi szükségessé, vagy az akkreditáció alapjául szolgáló feltételek egyébként lényegesen megváltoznak, vagy
c) a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatással felhagy.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés alapján a nyilvántartás adatait módosítja, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. A Hivatal új akkreditációs tanúsítványt állít ki, ha az akkreditációs tanúsítványban megjelölt adatok megváltoznak, és a Hivatal az akkreditációt nem vonja vissza.
(3) Az akkreditált szolgáltató a tárgyévet követő év január 15-éig megküldi a Hivatalnak
a) az akkreditáció követelményeinek teljesítéséről, a támogatás felhasználásáról és a nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról a Hivatal által meghatározott és az általa üzemeltetett elektronikus felületen közzétett szempontok alapján elkészített beszámolóját, és
b) tárgyévi rehabilitációs szolgáltatási tervét.
(4) A Hivatal egy évközi beszámoló készítését is előírhatja.
(5) A tárgyévi rehabilitációs szolgáltatási terv megfelelőségét a Hivatal tárgyév február 15-éig a 4. mellékletben foglaltak szerint ellenőrzi. Ha a Hivatal a tárgyévi rehabilitációs szolgáltatási tervet nem megfelelőnek minősíti, a felhívás kézhezvételétől számított 10 napos határidő kitűzésével felhívja az akkreditált szolgáltatót a tárgyévi rehabilitációs szolgáltatási terv módosítására.
(6) A Hivatal az akkreditáció alapjául szolgáló feltételek, valamint a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételek fennállását, továbbá a szolgáltatás tartalmi elemeit az (5) bekezdésben foglaltakon túl is ellenőrizheti. Az ellenőrzés során az akkreditált szolgáltató köteles átadni, illetve megküldeni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és iratokat a Hivatalnak. Ha a Hivatal jogszabálysértést vagy a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nem megfelelő minőségét állapítja meg, megfelelő határidő kitűzésével felhívja az akkreditált szolgáltatót a jogszabálysértés megszüntetésére, illetve a megfelelő minőségű foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtására.
21/E. § (1) A Hivatal visszavonja az akkreditációt, ha az akkreditált szolgáltató
a) kérelmezi,
b) foglalkozási rehabilitációs szolgáltatással felhagy,
c) felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte,
d) végelszámolás, kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll,
e) az akkreditációra irányuló eljárás, illetve az ellenőrzés során olyan lényeges tényt, vagy körülményt hallgatott el, vagy olyan tényről nyilatkozott valótlan tartalommal, amely az akkreditációt kizárja, vagy visszavonását megalapozza,
f) jogutód nélkül megszűnt,
g) egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, vagy szünetel,
h) körülményeiben a nyilvántartásba vételt követően olyan változás következett be, amely miatt nem felel meg az akkreditáció feltételeinek,
i) ellenőrzése során feltárt hiányosságok következtében a Hivatal az akkreditáció visszavonására okot adó körülményt állapít meg,
j) a 21/D. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének második alkalommal neki felróható okból nem, vagy késedelmesen tesz eleget,
k) a 21/D. § (5) és (6) bekezdésében foglalt felszólításnak határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget,
l) nem köti meg az együttműködési megállapodást a Hivatallal a 21/A. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint.
(2) A Hivatal az akkreditációt
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás abbahagyását követő nappal,
c) az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a bírósági döntés jogerőre emelkedésének napjával,
d) az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben az egyéni vállalkozók nyilvántartásából való törlést követő nappal,
e) az a)–d) pontban nem említett esetben az akkreditáció visszavonásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napjával
vonja vissza.
(3) Ha az akkreditáció visszavonására az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt okból kerül sor, az érintett foglalkozási rehabilitációs szolgáltató és jogutódja az akkreditáció iránt új kérelmet legkorábban az akkreditáció visszavonásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év elteltével nyújthatja be. Az ezt megelőzően benyújtott szolgáltatói akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.”
11. § Az Mmr. a következő 10/A. alcímmel egészül ki:
„10/A. A foglalkozási rehabilitációt elősegítő, képzési célú támogatások szabályai
21/F. § (1) A Hivatal támogatást nyújthat a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy foglalkozási rehabilitációt elősegítő képzéséhez (a továbbiakban: képzési célú támogatás).
(2) Képzési célú támogatás a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személynek az elméleti és gyakorlati képzésére adható. A képzési célú támogatás a képzés megkezdéséhez szükséges felkészüléstől a képzés befejezését követő első záróvizsgára történő felkészülés időtartamáig, de legfeljebb a képzés befejezését követő 14 napig, valamint az első záróvizsga napjára adható. Javító-, utó- vagy pótvizsgához képzési célú támogatás nem adható.
(3) A képzési támogatás
a) a 21/G–21/I. §-ban foglaltak szerint a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személynek, és
b) a 21/J. és 21/K. §-ban foglaltak szerint a munkaadónak
nyújtható.
21/G. § (1) A Hivatal a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személynek képzési célú támogatást nyújthat
a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdésében, 3. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, valamint 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szakképzéshez,
b) államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzéshez,
c) a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatáshoz,
d) kompetenciafejlesztő vagy munkaerő-piaci és álláskeresési ismeretek oktatásához,
e) a C, D vagy E járműkategóriába vagy ezek alkategóriáiba, kombinált kategóriáiba tartozó közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély, mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány, továbbá II. kategóriára és trolibuszra érvényesített járművezetői engedély megszerzéséhez, tehergépkocsi és autóbuszvezetői alap- és továbbképzési képesítéshez, a veszélyes áruk szállításához szükséges engedély (ADR) kiadásához, továbbá az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállításhoz, és az építőgép-kezelő engedély kiadásához szükséges képzéshez,
f) vállalkozás indításához és működtetéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére indított oktatáshoz, valamint vállalkozói kompetenciákat fejlesztő képzéshez.
(2) Képzési célú támogatás a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személynek nem nyújtható
a) az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítő képzéshez, valamint
b) az olyan iskolarendszerű képzéshez, amelyhez a központi költségvetési törvény normatív állami hozzájárulást állapít meg.
21/H. § (1) A Hivatal a 21/G. § szerinti képzésben részt vevő, rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személynek a következő képzési célú támogatásokat nyújthatja:
a) a képző intézmény által megállapított képzési költséghez nyújtott támogatás,
b) költségtérítés a képzés megkezdéséhez szükséges szakmai alkalmassági vizsgálathoz,
c) megélhetést biztosító támogatás,
d) a képzéshez kapcsolódó helyi és a helyközi utazás költségének vagy a saját gépjárművel történő utazás költségének a megtérítése.
(2) A Hivatal a képző intézmény által megállapított képzési költség egészéhez vagy annak egy részéhez képzési célú támogatást nyújthat
a) az oktatók részére fizetett ellenértékre és annak járulékaira,
b) az elméleti és gyakorlati képzés során felhasznált anyagok és energia költségeire,
c) az amortizáció használattal arányosan elszámolható költségeire,
d) a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy számára biztosított munkaruha, védőfelszerelés költségeire,
e) a tananyagfejlesztés arányos költségeire,
f) a (3) bekezdésben nem említett alkalmassági vizsgálat költségeire,
g) a gyakorlati képzést bonyolító munkaadónak a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy megváltozott munkaképességéből adódó többletköltségeire,
h) legfeljebb a teljes támogatott képzési költség 20 százalékáig egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos költségekre, így különösen bérleti díjra, adminisztrációs költségekre, és
i) a jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díjhoz, kivéve a pótvizsga díja.
(3) A Hivatal képzési célú támogatást nyújthat az általa kiállított beutalóban szereplő, a képzés megkezdéséhez szükséges – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott – képzést megelőző szakmai alkalmassági vizsgálat költségeinek egészéhez vagy annak egy részéhez.
(4) A Hivatal megélhetést biztosító támogatást nyújthat, ha a megváltozott munkaképességű személy
a) nem áll munkaviszonyban vagy más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban,
b) a képzés időtartama az elméleti és gyakorlati oktatás időszakában hetente átlagosan legalább a húsz órát eléri, és
c) a képzésen igazolt módon részt vesz.
(5) A megélhetést biztosító támogatás összege
a) a 21/G. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzés időtartamára a megélhetési támogatás megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér összegének legfeljebb 75%-a,
b) a 21/G. § (1) bekezdés c)–f) pontja szerinti képzés időtartamára a megélhetési támogatás megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér összegének legfeljebb 50%-a,
azzal, hogy a megélhetést biztosító támogatás és a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy rehabilitációs ellátásának vagy rokkantsági ellátásának együttes összege nem haladhatja meg a megélhetési támogatás megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér összegét.
(6) A megélhetést biztosító támogatás több részletben kerül folyósításra az alábbiak szerint:
a) a képzés időtartamára járó teljes támogatás 60%-a havi egyenlő részletekben, továbbá
b) a képzés sikeres elvégzését, lezárását követően a megállapított teljes támogatás 40%-a egy összegben.
(7) A Hivatal képzési célú támogatást nyújthat a ténylegesen felmerülő és a képzéshez kapcsolódó helyi és a helyközi utazás költségének egészéhez vagy annak egy részéhez. A Hivatal az utazási időt és a várható költségeket figyelembe véve dönt az utazási költségek támogatásának a mértékéről.
(8) Mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával rendelkező, rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy esetén a Hivatal a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy vagy házastársának, élettársának tulajdonában lévő gépjármű használatára is nyújthat képzési célú támogatást. A képzési célú támogatás a lakóhely, tartózkodási hely és a képzés helye közötti legrövidebb útvonal szerinti futásteljesítményre, a személyi jövedelemadóról szóló szabályok alkalmazásával meghatározott amortizációs normaköltség és üzemanyagköltség egészéhez vagy annak egy részéhez nyújtható.
21/I. § (1) A Hivatal – a rendelkezésre álló források, a bejelentett munkaerőigények, a munkaerő-piaci előrejelzések, valamint a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személyek képességei, foglalkoztatási helyzete és várható elhelyezkedési lehetőségei alapján – minden év január 15-éig a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi a tárgyévben támogatható – 21/G. és 21/H. § szerinti – képzések (a továbbiakban: támogatható képzések) adatait és a képzési célú támogatás igénybevételének feltételeit.
(2) A képző intézmények a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen folyamatosan jelenthetik be, ha támogatható képzést nyújtanak. A Hivatal a bejelentkező, támogatható képzést nyújtó képző intézmények és az általuk nyújtott támogatható képzések adatait a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi.
(3) A rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy és a Hivatal együtt választja ki a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy foglalkozási rehabilitációs szükségleteinek megfelelő képzési irányt. Ezt követően a Hivatal tájékoztatja a megváltozott munkaképességű személyt azokról a képző intézményekről, amelyek a kiválasztott képzési iránynak megfelelő képzést folytatnak. Ha több a Hivatalhoz bejelentkezett képző intézmény is nyújt a kiválasztott képzési iránynak megfelelő képzést, a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy választja ki közülük a számára megfelelő képző intézményt.
(4) A Hivatal a támogatható képzési irányoktól eltérő képzésben történő részvételt is támogathat, ha az a munkaadói igényekhez igazodik, és az ügyfél munkaerő-piaci helyzetének javításához a megszerzendő képesítés vagy új ismeret érdemben hozzájárulhat.
(5) Ha a Hivatal a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy által választott képzés után – a rendelkezésre álló források, az igények területi eloszlása és a képzés szükségessége alapján, a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – támogatást állapít meg, arról a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személlyel támogatási szerződést köt. A képző intézmény által megállapított képzési költséghez nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződés mellékletét képezi a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy által aláírt engedményezési nyilatkozat, amelyben a részére megállapított támogatásra vonatkozó követelését engedményezi az általa kiválasztott képző intézményre.
(6) Ha legalább egy rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy a képző intézményben képzésben kíván részt venni, és ahhoz a Hivatal támogatást állapított meg, a Hivatal a képző intézménnyel együttműködési megállapodást köt. Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen
a) a támogatott képzést, annak időtartamát és feltételeit,
b) a támogatás folyósításának feltételeit és ütemezését,
c) a képző intézmény és a Hivatal egyéb kötelezettségvállalásait, és
d) a megállapodás megszegésének következményeit.
(7) A Hivatal a támogatást
a) képző intézmény által megállapított képzési költséghez nyújtott támogatás esetén a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy nevére kiállított számla alapján, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a képző intézménynek,
b) az a) pontban nem említett esetben a támogatási szerződésben foglaltak szerint a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személynek
folyósítja.
21/J. § (1) A Hivatal a munkaadónak képzési célú támogatást nyújthat a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy képzéséhez, ha
a) a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy annak eredményeként alkalmassá válhat a munkaadó munkaerőigényében megjelölt munkakör betöltésére, és a munkakör foglalkozási rehabilitációs célú munkaerő-közvetítéssel nem tölthető be, vagy
b) a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személy munkaviszonyban áll, de további foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható, és
c) a munkaadó vállalja a 21/K. § (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését.
(2) Munkaadónak képzési célú támogatás
a) a munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésre,
b) a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzéshez (betanító képzés), és
c) a C, D vagy E járműkategóriába vagy ezek alkategóriáiba, kombinált kategóriáiba tartozó közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély, mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány, továbbá II. kategóriára és trolibuszra érvényesített járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges képzéshez
nyújtható.
(3) Nem nyújtható támogatás olyan képzéshez, amelyről a munkaadónak jogszabály alapján kell gondoskodnia.
(4) Munkaadónak csoportos képzésre is nyújtható támogatás.
(5) Képzési célú támogatás a meghatározott költségekre, a képzés teljes elszámolható költségének 60 százalékáig, kis- és közepes vállalkozások esetén 70 százalékáig nyújtható. A képzési célú támogatás felsőkorlátjának kiszámítása során az európai uniós és a központi költségvetésből származó valamennyi támogatást figyelembe kell venni. A képzés fennmaradó költségei a munkaadót terhelik.
(6) A képzésen részt vevőket a munkaadó választja ki a támogatásba bevonható, rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személyek közül.
21/K. § (1) A Hivatal – a rendelkezésre álló források, a bejelentett munkaerőigények, a munkaerő-piaci előrejelzések, valamint a rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személyek képességei, foglalkoztatási helyzete és várható elhelyezkedési lehetőségei alapján – minden év január 15-éig a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi a tárgyévben támogatható – 21/I. § szerinti – képzések adatait.
(2) A támogatási igényt a munkaadók folyamatosan nyújthatják be. A benyújtott igényeket a Hivatal a benyújtástól számított 21 napon belül bírálja el.
(3) Ha a Hivatal a támogatási igényt elfogadja, a munkaadóval támogatási szerződést köt. A támogatási szerződésben a munkáltató vállalja, hogy
a) a 21/J. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képzésben részt vevő, rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személlyel munkaviszonyt létesít, és a munkaviszonyt a képzés befejezését követően legalább a képzés időtartamának megfelelő időre fenntartja,
b) a 21/J. § (1) bekezdés b) pontja szerinti képzésben részt vevő, rehabilitációs szolgáltatásban részesülő személlyel a munkaviszonyt a képzés befejezését követően legalább a képzés időtartamának megfelelő időre fenntartja.
(4) A Hivatal a képzési célú támogatást a támogatási szerződésben foglaltak szerint folyósítja a munkaadónak.”
12. § Az Mmr. 11. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos felelősségi szabályok”
13. § Az Mmr. 11. alcíme a következő 22/A–22/G. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) Az Ebtv. 66. § (1) bekezdésének alkalmazása során a visszafizetési kötelezettséget az erről szóló első fokú határozat keltétől visszamenőleg számított 90 napon belül jogalap nélkül felvett ellátásra kell elrendelni.
(2) A visszafizetésre kötelezés iránti eljárást hivatalból meg kell szüntetni, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő meghalt, és az örökös a Magyar Állam.
22/B. § Az Ebtv. 66. § (2) bekezdése szerinti felróhatóságot a rehabilitációs hatóságnak kell bizonyítania.
22/C. § (1) A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól a teljesítés napjáig kell felszámítani. Nem kell késedelmi pótlékot felszámítani, ha annak összege az 1000 forintot nem éri el.
(2) Az Ebtv. 68/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott kamatot az ellátás kifizetésének időpontjától kell felszámítani a határozathozatal időpontjában irányadó mértékben. Nem kell a kamatot felszámítani, ha annak összege az 1000 forintot nem éri el.
22/D. § (1) Az Mmtv. 20/B. § (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában a megtérítendő összeget a felszámolást, végelszámolást elrendelő végzés közzététele hónapjában az ellátottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár és a betöltött életkor figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A rehabilitációs hatóság az ellátás jogerős határozattal elrendelt egyösszegű megtérítését a felszámolási, kényszertörlési vagy végelszámolási eljárásban hitelezői igényként érvényesíti.
22/E. § (1) Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó megtérítésre kötelezett helyett a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján a biztosító áll helyt azzal, hogy e kötelezettségének átalányösszegben is eleget tehet. Az évenkénti átalányösszeg mértékét, az elszámolás ügyviteli rendjét a Hivatal a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével az adott év vonatkozásában megállapodásban rendezi.
(2) Ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, az Ebtv. 67. § (1) bekezdése és 68. § (1) bekezdése alapján fennálló követelést a rehabilitációs hatóság – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott Nemzeti Iroda közreműködésével – a kötelezett biztosítójával szemben érvényesíti. Ha a kötelezett biztosítója a fizetési kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 90 napon belül nem tesz eleget, a rehabilitációs hatóság a követelését a Nemzeti Irodával szemben megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti.
22/F. § Az Ebtv. 72. §-a alapján előterjesztett kérelmet a Hivatal által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A rehabilitációs hatóság a kérelem elbírálásánál megvizsgálja a magánszemély jövedelmi helyzetét és életkörülményeit, egyéb kötelezettnél annak pénzügyi helyzetét.
22/G. § Az Mmtv. 20/D. § b) pontja szerinti megtérítésre kötelező határozatot a rehabilitációs hatóság a jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.”
14. § Az Mmr. a következő 27. §-sal egészül ki:
„27. § 2016. évben a Hivatal a támogatható szolgáltatások és képzések adatait – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelettel megállapított 21/A. § (2) bekezdésében, 21/I. § (1) bekezdésében és 21/K. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2016. július 15-éig teszi közzé a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen.”
15. § (1) Az Mmr. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az Mmr. a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
(3) Az Mmr. a 3. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
(4) Az Mmr. a 4. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
16. § Az Mmr.
a) 5. § (2) bekezdésében az „ONYF, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „ONYF és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal”,
b) 16. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „10 napon”,
c) 17. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „közlésétől”
szöveg lép.
17. § Hatályát veszti az Mmr.
a) 10. § (3) bekezdésében a „ , valamint a rehabilitációs pénzbeli ellátás szüneteltetése és újbóli folyósítása” szövegrész,
b) 19/A. §-a,
c) 22. §-ában a „ , és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet” szövegrész.
2. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosítása
18. § A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal rehabilitációs és orvosszakértői feladatkörében)
„c) ellátja a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók, valamint a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjával, az akkreditált munkáltatók és az akkreditált szolgáltatók nyilvántartásával, valamint az akkreditált munkáltatók és az akkreditált szolgáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági feladatokat,”
3. Záró rendelkezések
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
1. melléklet a 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelethez
A komplex rehabilitációval összefüggésben felmerülő szociális rehabilitációs szükségletek és a hozzájuk kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
|
Szociális rehabilitációs szükségletek |
A szükséglet kielégítését segítő szociális szolgáltatás típusa1 |
|||||||
1. |
Házi segítségnyújtás |
Családsegítés |
Támogató szolgáltatás |
Közösségi ellátások |
Nappali ellátás |
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények |
Rehabilitációs intézmények |
Támogatott lakhatás |
|
2. |
Fizikai biztonság (étel, ruházat, átmeneti szállás esetén ezen felül hajlék, egészség) biztosítása |
+ |
|
+ |
|
|
+ |
|
+ |
3. |
Önellátási képesség (önálló életvitel és életvezetés) javítása |
|
+ |
+ |
+ |
+ |
|
+ |
+ |
4. |
Érzelmi kapcsolatok erősítése, konfliktusok kezelése |
|
+ |
+ |
+ |
|
|
+ |
+ |
5. |
Közlekedési nehézségek megoldása |
|
|
+ |
|
|
|
|
+ |
6. |
Közösségi kapcsolatok kialakítása, erősítése |
|
+ |
+ |
+ |
+ |
|
+ |
+ |
1 A + jel azt mutatja, hogy az adott sorban írt szükséglet kielégítéséhez az adott oszlopban írt szolgáltatás általában szükséges. Az egyéni élethelyzetek mérlegelése alapján a bejelölt szolgáltatások bővíthetőek vagy szűkíthetőek.
2. melléklet a 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelethez
A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások formái
1. Az egyéni tanácsadás, amelynek típusai1.
1.1. a foglalkozási rehabilitációs információ nyújtása, amelynek keretében a tanácsadó széleskörű tájékoztatást nyújt a munkaerő-piaci intézményrendszerről és szereplőkről, a jogszabályi környezetről, a munkát keresőknek nyújtható támogatások, képzések és szolgáltatások lehetőségeiről és az igénybevétel feltételeiről annak érdekében, hogy az ügyfél információellátottságának növelése mellett hatékonyabbá váljon a munkaerő-piaci integráció folyamata;
1.2. a foglalkozási rehabilitációs tanácsadás, amely során a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő komplex rehabilitáció, munkaerő-piaci integráció és munkába állás elősegítése, a foglalkoztathatóság fejlesztése valósul meg. Ennek keretében a tanácsadó a
1.2.1. foglalkozási rehabilitációs munkatanácsadás során felméri a munkaerő-piaci adottságokat, készségeket és képességeket, segíti az elhelyezkedést akadályozó körülmények feltárását és megszüntetését, valamint a megváltozott munkaképességű személlyel közösen meghatározza a foglalkozási rehabilitációs folyamat lépéseit és célját egy egyéni fejlesztési terv elkészítése során,
1.2.2. foglalkozási rehabilitációs álláskeresési tanácsadás során hozzásegíti a megváltozott munkaképességű állást kereső személyt a megmaradt képességekkel, a korábbi munkaerő-piaci előzményekkel összeegyeztethető reális célállás megtalálásához, megosztja vele az álláskereséshez szükséges megfelelő ismereteket, valamint felkészíti az eredményes álláskeresésre, az egyénre szabott állásfeltárás során a célállásnak megfelelő munkaadókat keres fel;
1.3. a foglalkozási rehabilitációs célú pályatanácsadás, amely során a tanácsadó elősegíti a pályaválasztás, a pályamódosítás megvalósítását, a megfelelő pályaterv és képzési cél meghatározását. Segítséget nyújt a pályamódosítást, vagy pályaválasztást célzó továbbtanulási lehetőségek kiválasztásában az egyéni igények, szükségletek, életcélok, munkavállalói készségek, képességek felmérése, továbbá a képzésre történő felkészítés, tanulási képességek és készségek vizsgálata módszerek alkalmazásával;
1.4. a foglalkozási rehabilitációt elősegítő pszichológiai tanácsadás, amelynek keretében a megváltozott munkaképességű személy életvezetéséből, egészségi állapotából vagy a személyiségproblémákból eredő, az elhelyezkedést akadályozó körülmények feltárásra kerülnek, valamint a tanácsadó segíti a munkába állást akadályozó érzelmi nehézségek kezelését és a személyes problémák megértését, feldolgozását és megoldását;
1.5. a foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás, amely során megvalósul a képzésben részesülők benntartásának segítése, a lemorzsolódás elkerülése, a munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés elősegítése, a betanítás, a munkahelymegtartás segítése, az utókövetés, valamint az egyéni rehabilitációt támogató, segítő szolgáltatások szervezése, az életvitelt, munkavállalást segítő eszközök hozzáférésének szervezése a mentor által. Továbbá egyéb tanácsadási módszerek és eszközök felhasználásával segíti a mentor a munkaerő-piaci integrációt és a munkaadók befogadóvá válását a megváltozott munkaképességű személyek iránt.
2. A csoportos tanácsadás, amelynek típusai
2.1. a foglalkozási rehabilitációt elősegítő álláskeresési technikák tréning, amelynek keretében az álláskeresési ismeretek elsajátításával a munkát kereső megváltozott munkaképességű személy felkészül az önálló álláskeresésre, az elhelyezkedéshez és a tartós munkavállaláshoz szükséges álláskeresési technikák elméletének és gyakorlatának megismerése és a munkavállalói kulcsképességeket és kulcskompetenciákat fejlesztése révén;
2.2. a képzésre történő fejlesztő felkészítés, amelynek keretében a képzésbe kerülést nehezítő tényezők feltárásra és kezelésre kerülnek, fejlesztve a sikeres tanulást megalapozó kompetenciákat, a munkavállalói kulcsképességeket és kulcskompetenciákat annak érdekében, hogy az ügyfél nagyobb eséllyel kapcsolódhasson be képzési programba és eredményesebben sajátítsa el a képzés tananyagát;
2.3. a foglalkozási rehabilitációt elősegítő újraorientáló foglalkozás, amelynek keretében a korábban megszerzett ismeretek, tudás és tapasztalatok feltárásával a tanácsadó segíti a munkanélküliség okozta negatív hatások feloldását, a résztvevők áttekintik a munkaerő- és a képzési piac elérhető lehetőségeit, összevetik azokat saját felkészültségükkel, képességeikkel és igényeikkel, gyakorolják az álláskereséshez és a munkahely megtartásához szükséges technikákat, készségeket. Az újraorientáló foglalkozás keretében motivációt erősítő csoportos foglalkozás, munkavállalói kulcsképességeket és kulcskompetenciákat fejlesztő csoportos foglalkozás, munkavállalásra felkészítő és munkavégzést támogató önsegítő csoportok létrehozása és működtetése, személyiségfejlesztést, beilleszkedést és önálló életvitelt segítő tréning, egyéni rehabilitációs támogató, segítő szolgáltatások szervezése valósítható meg.
3. A munkaadók részére nyújtható szolgáltatás, ezen belül
3.1. a rehabilitációs foglalkoztatási tanácsadás, amelynek keretében információnyújtással, információközvetítéssel és kapcsolatépítéssel, valamint együttműködést elősegítő tevékenységekkel a tanácsadó hozzájárul az adott térségben, településen a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzetének javításához, a gazdasági élet résztvevői közötti együttműködés kialakulásához. A szolgáltatás keretében a foglalkoztatást ösztönző munkaadói kapcsolattartás során rehabilitációs állásfeltárás valósul meg a munkaerő-piaci kereslet élénkítése érdekében az alábbi tanácsadások által: munkaerő-piaci információ nyújtása munkaadóknak, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott foglalkoztatási tanácsadás, atipikus foglalkoztatási tanácsadás, álláshelyek feltárása, munkaadói kapcsolatok erősítése;
3.2. a foglalkozási rehabilitációs célú érzékenyítés, amelynek keretében a tanácsadó felkészíti a munkaadót a megváltozott munkaképességű munkavállalók fogadására, beillesztésére, sikeres foglalkoztatásuk elősegítésére az alábbi módszerek alkalmazásával: szervezet felmérése, érzékenyítő tréning, munkakörelemzés, információnyújtás, egyenlő esélyű hozzáférést biztosító munkahelyi környezet kialakítását támogató műszaki, technikai tanácsadás;
3.3. a foglalkozási rehabilitációs állásbörze, amelynek keretében a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolásának elősegítése valósul meg, az állásbörzén részt vevő munkaadók és a megváltozott munkaképességű munkát kereső személyek közötti közvetlen kapcsolatfelvétel révén, ami nagymértékben növelheti az elhelyezkedés, illetve a munkahelyi megfelelés esélyét.
4. A foglalkozási rehabilitációs célú munkaközvetítés2, amely a munkát kereső megváltozott munkaképességű személyek és a számukra állást kínáló munkaadók találkozását segíti elő annak érdekében, hogy közöttük foglalkoztatásra irányuló jogviszony jöjjön létre. A munkaközvetítés egyéni és csoportos közvetítés formájában valósulhat meg.
”
3. melléklet a 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelethez
Az akkreditációhoz szükséges működtetési feltételek
I. Az akkreditált szolgáltatónál foglalkoztatott rehabilitációs tanácsadó és a rehabilitációs mentor képesítési előírásai (személyi feltételek)
1. Az egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel, államilag elismert felsőfokú végzettséggel, illetve a többciklusú képzési rendszernek megfelelően alapfokozattal vagy mesterfokozattal rendelkező személy akkor foglalkoztatható rehabilitációs tanácsadóként és rehabilitációs mentorként, ha a következőkben meghatározott, valamint ezekkel egyenértékű képesítési előírásoknak megfelel:
|
A |
B |
1. |
Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás megnevezése |
Felsőfokú képesítés |
2. |
Foglalkozási rehabilitációs információk nyújtása |
bármely felsőfokú végzettség |
3. |
Foglalkozási rehabilitációs tanácsadás, foglalkozási rehabilitációs célú pályatanácsadás, és e rendelet szerint csoportos és munkaadóknak nyújtandó tanácsadás |
okleveles szociális munkás, szociális munkás, szociálpolitikus, szociálpedagógus, okleveles egészségügyi szociális munkás, szociológus, jogász, konduktor, andragógus, gyógypedagógus, okleveles tanító, pedagógus, tanulási és pályatanácsadás-tanár, igazgatásszervező, pszichológus, viselkedéselemző, okleveles emberi erőforrás tanácsadó, okleveles rehabilitációs szakember, okleveles munkavállalási tanácsadó, mentálhigiénés szakember, szociális menedzser, személyügyi szervező, humánerőforrás szervező/szakember, rehabilitációs gazdasági menedzser, diáktanácsadó, munkaügyi kapcsolatok szaktanácsadó felnőttképzési és felnőttoktatási szervező, szakvizsgázott pedagógus (pályaorientáció szakterületen) |
4. |
Pszichológiai tanácsadás |
okleveles pszichológus |
5. |
Foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás |
bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdaságtudományi, orvostudományi, egészségtudományi, állam- és jogtudományi, közigazgatás-tudományi karon szerzett végzettség vagy |
2. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás nyújtásában legalább 3 éves gyakorlattal rendelkező szervezet esetében a táblázat 3. és 4. sorában foglalt szolgáltatások kivételével a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szakember a végzettséget előíró feltételek alól mentesül, amennyiben legalább középfokú végzettséggel és 3 éves igazolt munkaerőpiaci-szolgáltatás nyújtási tapasztalattal rendelkezik.
3. A mentori tevékenységet folytató új belépőknek, valamint a szervezetbe új belépő tanácsadást nyújtó szakembereknek, kötelező részt venniük a Hivatal által meghatározott felkészítő képzésen.
4. A tanácsadást nyújtó szakembereknek és a mentori tevékenységet folytató szakembereknek évente legalább egy alkalommal a Hivatal által szervezett szakmai képzésen való részvétele kötelező.
II. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás nyújtásának tárgyi feltételei
1. A szolgáltatás nyújtásának feltétele az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító fizikai környezet biztosítása. A szolgáltatónak az ügyfélszámnak és a munkatársi létszámnak megfelelő szociális helyiséggel kell rendelkeznie (mosdó).
2. Az ügyfelekkel, az ügyfelek családtagjaival, szakemberekkel, munkaadókkal történő személyes beszélgetésekre, a tanácsadói tevékenység céljára olyan módon különálló helyiség biztosítása szükséges, hogy a tanácsadó és az ügyfél közötti, bizalmas adatokat is érintő kommunikáció valósulhasson meg.
3. A csoportos foglalkozások esetén a csoportlétszámnak megfelelő, bútorozott csoportszoba biztosítása szükséges.
4. A napi munkavégzéshez fénymásoló, a napi adminisztráció elvégzéséhez elégséges számú számítógép operációs rendszerrel és jogtiszta szoftverekkel, telefon, internet, nyomtató, szkenner és zárható szekrény szükséges az iratok, dokumentációk tárolására, továbbá honlap működtetése szükséges, ahol információt kaphatnak a megváltozott munkaképességű emberek az egyes szolgáltatásokról, a szolgáltatások igénybevételének módjáról.
III. A rehabilitációs szolgáltatási terv
1. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezet a szolgáltatás nyújtási tapasztalatait, eredményeit, valamint tervét a rehabilitációs szolgáltatási tervben rögzíti.
2. A rehabilitációs szolgáltatási terv tartalmazza:
2.1. a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezet céljait,
2.2. a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezet ügyfélkörének összetételét, bemutatását és jellemzőit,
2.3. a szervezet által alkalmazott módszertani megközelítés rövid bemutatását,
2.4. a szervezet szolgáltatási tevékenységét 3 naptári évre visszamenőleg (bevontak száma, szolgáltatási esetszámok, szolgáltatási alkalmak száma, szolgáltatások típus szerinti megoszlása, eredményességi mutatók, szolgáltatási típusok szerinti eredményesség), a tevékenységre vonatkozó adatokat a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületről letölthető mintatáblázat alapján szükséges benyújtani a szolgáltatási terv mellékleteként,
2.5. a szolgáltatás nyújtáshoz rendelkezésre álló személyi, tárgyi és egyéb feltételek rövid bemutatását,
2.6. a szolgáltatás nyújtással lefedett földrajzi területet,
2.7. a szervezet tárgyévi munka- és ellenőrzési tervét,
2.8. a szervezet által biztosított foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások rövid leíró bemutatását,
2.9. a szervezet által biztosított foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés módját és rendjét (ügyfélfogadási rend, kapcsolattartás módja),
2.10. a szervezet rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési céljait
2.10.1. területi lefedettség bővítése,
2.10.2. új szolgáltatás típusok bevezetése,
2.10.3. célcsoport bővítése,
2.10.4. új módszertanok bevezetése, vagy tevékenységi körében történő változások (különösen akkreditált rehabilitációs foglalkoztatás),
2.10.5. egyéb.
”
4. melléklet a 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelethez
A rehabilitációs szolgáltatási terv értékelésének szempontjai a szolgáltatási akkreditációs eljárásban
1. A rehabilitációs szolgáltatási terv valamennyi, a 3. melléklet III. 2.1–2.10. szerinti szempontját külön kell értékelni és minősíteni.
2. Az értékelés során minden, a 3. melléklet III. 2.1–2.10. szerinti szempontra legfeljebb öt pont adható a következők szerint:
2.1. egy pont adható, ha a foglalkozási rehabilitációs szolgáltató a szempontra nem adott választ, vagy válasza nem releváns, vagy a szakma szabályainak nem megfelelő, eredményei a működés ideje alatt nem mérhetők, tervei nem megalapozottak, nélkülözik a realitást,
2.2. kettő pont adható, ha a foglalkozási rehabilitációs szolgáltató válasza nem tér ki megfelelően a feltett kérdésre, válaszai nem koherensek egymással, eredményei jelentősen elmaradnak az elvárt szinttől, tervei kevésbé megalapozottak,
2.3. három pont adható, ha a foglalkozási rehabilitációs szolgáltató válasza elfogadható szakmai színvonalat mutat, a kérdésre adott válasza releváns, de nem minden esetben valósul meg a válaszok közötti koherencia, a tervei megalapozottsága nem igazolható teljes körűen,
2.4. négy pont adható, ha a foglalkozási rehabilitációs szolgáltató válasza megfelelő szakmai színvonalat mutat, a többi válasszal a koherencia megvalósul, az eredményei meghaladják az elvárt szintet, tervei realitást tükröznek,
2.5. öt pont adható, ha a foglalkozási rehabilitációs szolgáltató válasza kiemelkedő szakmai színvonalat mutat, a többi válasszal a koherencia megvalósul, az eredményei az elvárthoz képest kimagaslóak, a tervei reálisak, előremutatók, és elősegítik a foglalkozási rehabilitációs cél megvalósulását,
2.6. amennyiben a rehabilitációs szolgáltatási terv szempontjainak értékelése során a Hivatal az akkreditáció feltételeinek előírásaiba ütköző, vagy az akkreditációs kérelem elutasításával járó, vagy a tanúsítvány visszavonását eredményező szempontot talál, az adott szempontra X minősítést ad.
3. A Hivatal a rehabilitációs szolgáltatási tervet megfelelőnek minősíti, ha az elérhető ötven pontból legalább harmincöt pontra értékelte.
4. Amennyiben a rehabilitációs szolgáltatási terv értékelése során a Hivatal legalább egy X minősítést adott, abban az esetben a többi pont értéktől függetlenül a tervet nem megfelelőnek minősíti.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. június 10. napjával.
1.
Az 1–3. pontokban szereplő szolgáltatások az Mmtv. 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a megváltozott munkaképességű személy megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéshez szükséges szolgáltatások.
2,
A 4. pont szerinti szolgáltatás az Mmtv. 8. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a megváltozott munkaképességű személy megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést célozza.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás