12/2016. (XI. 10.) LÜ utasítás
az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról1
2017.01.01.
„13/A. § (1) A következő soros minősítés megalapozásaként az esedékességét megelőző 12. és 8. hónap közötti időszakban iratvizsgálatot kell végezni a Legfőbb Ügyészség alá rendelt ügyészségre kinevezett ügyész esetében a magasabb vezető állású ügyész kivételével. (3) A fellebbviteli főügyészség és a főügyészség minden naptári félév végéig listát készít azokról az iratvizsgálatokról, amelyeknek a legkorábbi kezdete (a minősítés esedékességét megelőző 12. hónap) az elkövetkezendő második naptári félévben esedékes. A fellebbviteli főügyészség a listát, a főügyészség a listának a főügyészségi ügyészekre vonatkozó részét – a Legfőbb Ügyészség illetékes szervezeti egységének megjelölésével, elektronikus dokumentumban – három napon belül felterjeszti a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra, valamint a Legfőbb Ügyészség illetékes szervezeti egységéhez.
13/B. § (1) Az iratvizsgálatnak fel kell tárni a vizsgált ügyész működésének az iratvizsgálatot közvetlenül megelőző legalább egyévi, de legfeljebb a legutóbbi minősítése, illetve minősítés hiányában ügyészi kinevezése óta folytatott anyagi és eljárásjogi jogszabály-alkalmazási gyakorlatát. (2) Az iratvizsgálatot és annak értékelését a közvetlenül felettes ügyészségen a vizsgált ügyésszel azonos szakágban vagy szakterületen szolgálatot teljesítő ügyész végzi (a továbbiakban: vizsgáló). A vizsgálót a közvetlenül felettes ügyészség, illetve a Legfőbb Ügyészségen a vizsgált ügyész munkaköre szerint illetékes szervezeti egység vezetője jelöli ki. A Legfőbb Ügyészségen illetékes szervezeti egységet a számítógépes személyi nyilvántartásban a vizsgált ügyész elsőként megjelölt szakága, illetve szakterülete alapján kell meghatározni.
(3) Vegyes szakági, illetve szakterületi feladatok esetén az iratvizsgálatban másik legfőbb ügyészségi, illetve főügyészségi szervezeti egység is közreműködhet. Az iratvizsgálatba vegyes feladatkör nélkül is bevonható a vizsgálóval azonos szervezeti egységben szolgálatot teljesítő ügyész.
(4) Az iratvizsgálat lefolytatását a közvetlenül felettes ügyészség, illetve a Legfőbb Ügyészség illetékes szervezeti egységének vezetője rendeli el, és a vizsgálóval való egyeztetés után meghatározza a vizsgálat kezdő időpontját is. A felettes ügyészség, illetve a Legfőbb Ügyészség illetékes szervezeti egységének vezetője a vizsgálat elrendelését és megkezdésének időpontját, valamint a vizsgáló személyét a vizsgált ügyésszel és a vizsgált ügyész szolgálati helye szerinti szervezeti egység vezetőjével a vizsgálat megkezdése előtt legalább tizenöt nappal írásban közli.
(5) A vizsgáló az iratvizsgálatot a kijelölt kezdő időponttól számított hatvan napon belül befejezi, és e határidőn belül az iratvizsgálat értékelését is elvégzi.
a) kiválaszt ügyintézési típusonként, illetve ügycsoportonként legalább öt, összesen harminc, a vizsgált ügyészre szignált, az iratvizsgálat elrendelését megelőzően befejezett ügyet, és beszerzi a kiválasztott ügyek iratait (házi iratokat, szükség szerint nyomozati iratokat); és
b) beszerzi a vizsgált ügyész
ba) munkáját nevesítetten értékelő ellenőrzések megállapításait, kimutatásait,
bb) ügyérkezéseire, befejezéseire vonatkozó tevékenységi kimutatást és
bc) határidő fegyelmére vonatkozó, a vizsgált ügyész szervezeti egységénél rendelkezésre álló kimutatásokat.
(2) Vegyes szakági, illetve szakterületi feladatok esetén az ügyek arányosan képezik az iratvizsgálat tárgyát. Amennyiben a vizsgált ügyész vezető beosztású, az előadóként ellátott ügyek és a revideált ügyek ugyancsak arányosan képezik az iratvizsgálat tárgyát.
(3) A vizsgált ügyész az általa kiválasztott további, legfeljebb 5 ügyének iratvizsgálatát kérheti.
(4) A vizsgált ügyek száma csökkenthető, ha a vizsgált ügyész ügyészként előzőleg alkalmasnál magasabb szintű minősítést kapott, és az iratvizsgálat alapjául szolgáló iratokból más nem következik. A vizsgált ügyek száma ebben az esetben sem lehet kevesebb tizenötnél.
(5) Amennyiben az (1)–(4) bekezdés alapján kiválasztott ügyek nem alkalmasak a vizsgált ügyész jogszabály-alkalmazási gyakorlatának, illetve vezető esetében a revíziós tevékenység megítélésére, a vizsgáló további ügyeket választ, tükrözve az ellátott munkakör összetettségét. (6) Az iratvizsgálatnak ki kell terjednie azokra az ügyekre is, amelyekben a vizsgált időszak alatt a vizsgált ügyész téves szakmai álláspontjára vagy mulasztására visszavezethető panasszal, kifogással éltek, ha annak helyt adtak.
(7) Az (1)–(6) bekezdésben meghatározott iratokat a vizsgált ügyész szolgálati helye szerinti szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt – lehetőleg vezető beosztású – ügyész bocsátja az erre vonatkozó megkeresés megérkezésétől számított tizenöt napon belül a vizsgáló rendelkezésére, megjelölve azt is, hogy – azokban az ügyekben, amelyeknek nem a vizsgált ügyész az előadója – konkrétan mely megállapítások érintik a vizsgált ügyész munkáját. 13/D. § (1) A vizsgáló – ha az iratvizsgálat értékeléséhez szükségesnek tartja – a vizsgált ügyészt és a vizsgált ügyész szolgálati helyén szolgálatot teljesítő felettesét, vezető ügyész esetében a szakág szerinti főügyészhelyettest meghallgathatja, illetve a vizsgált ügyészt – a vizsgálat megkezdése után nyolc napon belül előterjesztett kérésére – meghallgatja. A vizsgáló a meghallgatásról rövid feljegyzést készít, és az iratvizsgálat házi irataiban elhelyezi. (2) A vizsgáló a vizsgálati anyag alapján a Mellékletben foglaltak szerint értékeli az ügyész munkáját, és megállapítja az 1–5. pontra adott értékelés számtani átlaga alapján az összesített értékelést. A vizsgáló szöveges értékelést is ad, melyben a megállapításai alapját képező ügyeket, illetve a kifogásolt intézkedéseket is megjelöli. A vizsgáló indokainak megjelölésével a számtani összesített értékeléstől legfeljebb húsz százalékkal eltérhet.
(3) A vezető beosztású ügyész értékelése a (2) bekezdésben írtaktól eltérően kizárólag szövegesen történik. Ilyen esetben sem mellőzhető az összesítő értékelés. (4) Az értékelésre a vizsgált ügyész az értékeléskor vagy az értékelő lap átvételétől számított tizenöt napon belül az összegző értékelő lapon, illetve az ahhoz csatolt pótlapon észrevételt tehet. A pótlapot az értékelő lappal együtt kell kezelni.
(5) Az észrevételt a vizsgáló az észrevétel megtételétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja, és e határidőn belül korábbi megállapításait, illetve értékelését módosíthatja.
(6) A vizsgáló az értékelő lap egy példányát a vizsgált ügyész, két (észrevétel esetén, azzal kiegészített) példányát a vizsgált ügyész tekintetében munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető számára átadja. A munkáltatói jogkör gyakorlója az értékelő lapokat a munkaügyi iratgyűjtőkben helyezteti el.
(7) A vizsgáló az észrevételre nyitva álló határidő lejártával, illetve az észrevétel megvizsgálását követően haladéktalanul gondoskodik az iratvizsgálathoz átvett iratok visszajuttatásáról.
13/E. § Az iratvizsgálat a 13/A. § (1) bekezdésben írtaktól eltérően soron kívüli minősítés esetén is végezhető. Ebben az esetben a vizsgálat elrendelését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezheti. A soron kívüli minősítést megalapozó iratvizsgálatra a 13/B–13/D. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. 13/F. § Az iratvizsgálat eredményét a minősítő más, a minősítésnél figyelembe veendő tényekkel és körülményekkel együttesen értékeli.”
„(3) A fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKRI igazgatója a bejelentő lapját a legfőbb ügyész titkárságára küldi meg olyan időpontban, hogy az legkésőbb a szabadság megkezdését megelőző ötödik munkanapon megérkezzék. Előre nem ismert, rendkívüli esemény esetén a szabadság kiadása a legfőbb ügyésztől legkésőbb a megkezdésének napján is igényelhető. Ebben az esetben a bejelentőlapot kizárólag elektronikusan, legkésőbb a távollét első napján kell megküldeni.”
„39. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról szóló 12/2016. (XI. 10.) LÜ utasítással megállapított 13/A–13/D. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azoknak az ügyészeknek kell elvégezni az iratvizsgálatát, akiknek a soros minősítése 2017. december 31. után esedékes. (2) Az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról szóló 12/2016. (XI. 10.) LÜ utasítással megállapított 13/A. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy 2017. január 15-ig kell listában rögzíteni a 2018. január 1. és 2018. december 31. között esedékes soros minősítések iratvizsgálatát.”
4. § A Jut. a Melléklet szerinti Melléklettel egészül ki.
5. § A Jut. 23. §-ában a „Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetőjének.” szövegrész helyébe a „legfőbb ügyész titkárságának.” szöveg lép.
6. § Ez az utasítás 2017. január 1-jén lép hatályba.
Melléklet a 12/2016. (XI. 10.) LÜ utasításhoz
A vizsgált ügyész neve, beosztása:
szolgálati helye:
A vizsgáló neve, beosztása:
Vizsgált időszak:
Értékelő lap az iratvizsgálathoz
1. |
Határidők betartása (annak jellemzése, hogy a vizsgált ügyész mennyire tartja be az egyes feladatokhoz rendelt határidőket) |
mindig vagy szinte mindig tartja a feladat végrehajtására megadott határidőket |
általában tartja a feladat
végrehajtására megadott határidőket |
többször előfordul, hogy nem tartja a feladat
végrehajtására megadott határidőket |
általában nem tartja a feladat végrehajtására megadott határidőket |
soha vagy szinte soha nem tartja a feladat végrehajtására megadott határidőket |
a vizsgáló értékelése |
100% ← 0% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. |
Az ügyek megítélése szempontjából lényeges jogi problémák felismerése és a szükséges intézkedések megtétele (annak jellemzése, hogy a vizsgált ügyész munkája során mennyire képes felismerni a jogalkalmazási problémákat, és mennyire teszi meg az emiatt szükséges intézkedéseket) |
munkavégzése során az ügyek jogi problémáit szinte mindig vagy szinte mindig jól ismeri fel, és ekként teszi meg a szükséges intézkedéseket |
munkavégzése során az ügyek jogi problémáit általában jól ismeri fel,
és ekként teszi meg a szükséges intézkedéseket |
többször előfordul, hogy munkavégzése során az ügyek jogi problémáit rosszul ismeri fel, és ekként teszi meg a szükséges intézkedéseket |
munkavégzése során az ügyek jogi problémáit általában rosszul ismeri fel, és ekként teszi meg a szükséges intézkedéseket |
munkavégzése során az ügyek jogi problémáit soha vagy szinte soha
nem ismeri fel |
a vizsgáló értékelése |
100% ← 0% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. |
A tényállás megállapításának teljessége (annak jellemzése, hogy a vizsgált ügyész mennyire figyel oda a tényállásban rögzítendő releváns tényekre) |
a tényállást mindig vagy szinte mindig teljeskörűen állapítja meg |
a tényállást általában teljeskörűen állapítja meg |
többször előfordul, hogy a tényállást nem teljeskörűen állapítja meg |
a tényállást általában nem állapítja meg teljeskörűen |
a tényállást soha vagy szinte soha nem állapítja meg teljeskörűen |
a vizsgáló értékelése |
100% ← 0% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. |
A jogi minősítések pontossága
(annak jellemzése, hogy a vizsgált ügyész mennyire figyel oda a jogi minősítések pontosságára) |
a jogi minősítéseket mindig vagy szinte mindig pontosan állapítja meg |
a jogi minősítéseket általában pontosan állapítja meg |
többször előfordul, hogy a jogi minősítéseket pontatlanul állapítja meg |
a jogi minősítéseket általában pontatlanul állapítja meg |
a jogi minősítéseket mindig vagy szinte mindig pontatlanul állapítja meg |
a vizsgáló értékelése |
100% ← 0% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. |
Az intézkedések indokolásának szakszerűsége (annak jellemzése, hogy a vizsgált ügyész mennyire figyel az általa készített intézkedések, az indokolásbeli tényállás megalapozottságára,
a jogi érvelés meggyőző erejére) |
mindig vagy szinte mindig szakszerűen indokolja az intézkedéseket |
általában szakszerűen indokolja az intézkedéseket |
többször előfordul, hogy
szakszerűtlenül indokolja az intézkedéseket |
általában szakszerűtlenül indokolja az intézkedéseket |
mindig vagy szinte mindig szakszerűtlenül indokolja az intézkedéseket |
a vizsgáló értékelése |
100% ← 0% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A vizsgált tevékenységnek az 1–5. pont számtani átlaga alapján számított összesített értékelése |
kivételes teljesítmény
100–91% |
jó teljesítmény
90–71% |
megfelelő teljesítmény
70–51% |
átlag alatti teljesítmény
50–41% |
elfogadhatatlan
teljesítmény
40–0% |
100% ← 0% |
|
99–100 |
97–98 |
95–96 |
93–94 |
91–92 |
87–90 |
83–86 |
79–82 |
75–78 |
71–74 |
67–70 |
63–66 |
59–62 |
55–58 |
51–54 |
49–50 |
47–48 |
45–46 |
43–44 |
41–42 |
33–40 |
25–32 |
17–24 |
9–16 |
0–8 |
Szöveges értékelés, a számtani összesített értékeléstől eltérésre alapot adó körülmények, az eltérített összesített értékelés:
Kelt: ……………………………, ………… év …………………… hó …… nap
………………………………………
vizsgáló
A vizsgált ügyész észrevétele:
Kelt: ……………………………, ………… év …………………… hó …… nap
………………………………………
vizsgált ügyész
”
