PÜ BH 2016/12
PÜ BH 2016/12
2016.01.01.
I. A gyermek és szülei kártérítést igényelhetnek a gyermek szülés után megállapított és bakteriális fertőzésen alapuló agyi károsodása miatt, ha az orvos terápiás hibát vétett és elmulasztott olyan vizsgálatokat, amelyekkel a fertőzés felismerésére és kezelésére nagyobb esély lehetett volna.
II. Közeli hozzátartozók nem vagyoni kártérítési igénye nem alapos, ha a károkozás után születtek, esetükben ugyanis nincs olyan hátrányos változás, amelyet kártérítéssel orvosolni lehet [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 339. § (1) bek., 355. § (4) bek.].
[1] Az I-II. r. felperesek gyermeke, a IV-V. r. felperesek testvére: a III. r. felperes 2004. január 14-én született az alperes kórházban az I. r. felperes terhességének 38. hetében, 9/10 Apgar értékkel. Eseménytelen gyermekágyi szak után az I. r. felperes és gyermeke három nap elteltével hagyta el a kórházat. 2004. január 31-én a III. r. felperest étvágytalanság és magas láz miatt szállították az alperes kórházba, majd késői streptococcus bakteriális fertőzés miatt az egyik gyermekklinikára. Ettől kezdve a gyermek a látási és hallási figyelmében észlelt elváltozások miatt több kezelésben, illetőleg neuroterápiában részesült. A III. r. felperes kisfejűségben szenved, vak, szomatomentálisan súlyosan retardált, epilepsziás rohamai is vannak, állapotában nem várható javulás, további romlás is kialakulhat.
[2] Keresetükben az I-V. r. felperesek a nem vagyoni, továbbá az I-II. r. felperesek a vagyoni káraik megtérítésére kérték az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy az alperes nem az elvárható gondossággal járt el, a terhesgondozás során nem végezte el a trimeszterenként szükséges mikroszkopikus hüvelyváladék-vizsgálatot, így nem volt esély arra, hogy az újszülött a szülés alatti antibiotikus kezeléssel a fertőzést elkerülje. Nem adott tájékoztatást az alperes a streptococcus B szűrés elvégzésének lehetőségéről és nem járt el az idő előtti burokrepedés miatt indokolt eljárásnak megfelelően.
[3] Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérték, annak jogalapját és összegszerűségét is vitatták.
[4] Az elsőfokú bíróság a nem vagyoni kártérítés iránti keresetről részítélettel döntött, azt túlnyomórészt megalapozottnak tartotta. Az alperest – többek között – arra kötelezte, hogy a 2005. január 20-tól járó késedelmi kamatokkal fizessen meg a IV. r. felperesnek 2 000 000 forintot és az V. r. felperesnek 1 000 000 forintot.
[5] A részítélet indokolása szerint a betegtájékoztatásnak a streptococcus B szűrés elvégzésére nem kellett kiterjednie, a vizeletüledék és a hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálatára azonban igen. Terápiás mulasztásnak minősül, hogy az idő előtti burokrepedést követően az I. r. felperes nem részesült antibiotikumos kezelésben. Az orvos szakértői vélemény alapján megállapítható, hogy megfelelő tájékoztatás és a szülés kapcsán alkalmazott antibiotikumos kezelés a betegség kialakulásának esélyét feltétlenül csökkentette volna. Az alperes jogellenes magatartása ezért megállapítható volt, felróhatóságának hiányát pedig bizonyítani nem tudta. Az elsőfokú bíróság szerint a IV-V. r. felpereseknek sérült az egészséges családhoz fűződő alapvető alkotmányos joga, ezért az értékelt nem vagyoni hátrányokra tekintettel a részítéletben meghatározott mértékű nem vagyoni kártérítésre tarthattak igényt.
[6] Az elsőfokú bíróság a vagyoni kártérítés iránti keresetet elbíráló, kiegészített ítéletében az I-II. r. felperesek keresetének részben helyt adott.
[7] A másodfokú bíróság a részítélet elleni alperesi fellebbezést és az ítélet ellen az I. r. felperes, valamint az alperes által benyújtott fellebbezést elbíráló ítéletében a részítéletet részben megváltoztatta, a IV-V. r. felperesek keresetét elutasította; az elsőfokú ítéletet a jövedelemveszteség és a perköltségviselés tekintetében megváltoztatta, ezt meghaladóan pedig az elsőfokú bíróság részítéletét és az ítéletét helybenhagyta.
[8] A másodfokú ítélet indokolása szerint a bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy a III. r. felperes károsodásának kialakulásában lehetséges ok a streptococcus-fertőzés. A hüvelyváladék-vizsgálat hiánya és a terápiás mulasztás miatt nem zárható ki, hogy a III. r. felperes az orvosi tevékenységgel összefüggésben károsodott. Az alperesnek a lehetséges okok tekintetében kellett magát kimentenie, ez azonban eredménytelen volt. Az alperes a szakvéleményt ellentmondásosnak tartotta, azonban a szakértő meghallgatását nem kérte. Az alperes a fellebbezési eljárásban infektológiai szakértői véleményt csatolt annak bizonyítására, hogy nem volt szükség antibiotikumos kezelésre, illetőleg a késői fertőzésre nem lett volna hatással a szülés közben alkalmazott antibiotikum, ez a vélemény azonban részben a titoktartás alóli felmentés hiánya, részben pedig eljárásjogi tilalom folytán nem volt figyelembe vehető. A másodfokú bíróság súlytalannak tartotta az alperesnek Ludwig Endre: Antibiotikum terápia című könyvéből idézetteket is, figyelemmel arra, hogy az I. r. felperesnél az anyai hőmenetet és pulzust a szükséges gyakorisággal nem ellenőrizték.
[9] A másodfokú bíróság a IV-V. r. felperes tekintetében a keresetet azért utasította el, mert a káresemény bekövetkezése után születtek, esetükben nincs olyan hátrányos változás, amelyet kártérítéssel orvosolni lehet.
[10] A jogerős ítélet ellen a IV-V. r. felperesek, és az alperes éltek felülvizsgálati kérelemmel.
[11] A IV-V. r. felperesek felülvizsgálati kérelme a keresetük tekintetében az elsőfokú részítélettel egyező döntés meghozatalára irányult. Jogi álláspontjuk szerint a másodfokú eljárás sértette a Pp. 206. §-ának (1) és (3) bekezdését, 221. §-ának (1) bekezdését, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 355. §-ának (4) bekezdését. Utaltak a 34/1992. (VI. 1.) AB határozat indokolására, az egészséges családban éléshez fűződő személyiségi joguk sérelmére, amely azáltal következett be, hogy beleszülettek egy sajátos körülményekkel rendelkező családba. Káruk a károkozáshoz képest később, megszületésük időpontjában következett be és folyamatos jogsérelem áll fenn. A felülvizsgálati kérelem szerint nem feltétlenül szükséges egy olyan korábbi állapot bizonyítása, amely hátrányosan változott, figyelembe kell venni az elmaradt jövőbeni előnyt is. A másodfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, mert nem fejtette ki, hogy miért utasította el a IV-V. r. felperesek keresetét, illetőleg, hogy miért nem lehetnek nem vagyoni kártérítés alapjai a hivatkozott hátrányok.
[12] Az alperes a módosított felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasító döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott arra, hogy a 2010. november 23-i indítványban szülész-nőgyógyász, neonatológus és mikrobiológus szakközreműködő bevonását kérte. A kirendelt szakértő maga is utalt arra, hogy egyes kérdések megválaszolása infektológus és neonatológus szakértő feladata, ilyen szakértő bevonására azonban nem került sor. Az alperes szerint a tényállás nem tisztázott, szükséges és kompetens szakértő vagy szakkonzulens bevonása elmaradt az elsőfokú eljárásban.
[13] Az alperes szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 3. §-ának (3) és (5) bekezdését, 177. §-ának (1) bekezdését, 206. §-ának (1) és (3) bekezdését, 221. §-ának (1) bekezdését és 252. §-ának (2) bekezdését.
[14] A másodfokú bíróság nem vette figyelembe az elsőfokú ítélettel szemben hivatkozott, az eljárás lényeges szabályainak a megsértését, amelyek miatt az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kellett volna helyezni. A másodfokú bíróság kritika nélkül elfogadta az elsőfokú bíróság által az orvosi szakkérdésekben megállapított téves és megalapozatlan tényállást, ugyanakkor nem értékelte dr. P. M. infektológus, neonatológus írásos véleményét és ezt nem is indokolta. Az alperes a kirendelt szakértő meghallgatására azért nem tett indítványt, mert saját állítása szerint sem rendelkezett bizonyos kérdésekben kompetenciával. A hivatkozott szakirodalom nem súlytalan és a kórház törvényes képviselőjének véleményét is értékelni kellett volna. A másodfokú bíróság az arra kompetenciával nem rendelkező szakértő véleményére alapozta az alperesi nyilatkozat elutasítását. Az okozati összefüggés bizonyítása mindezek folytán nem történt meg. A szakértő szakvéleménye szerint a meningitisz oka nem feltétlenül perinatális eredetű, az antibiotikum adása pedig akkor javasolt, ha az idő előtti burokrepedés a 18 órát meghaladta. A betegség bármikor kialakulhat annak ellenére, hogy az anya kapott-e a szülés közben antibiotikumot. A 100%-ban negatív lelet sem zárja ki a baktériumhordozást, ezért a betegség nem előzhető meg.
[15] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben az I-III. r. felperesek tekintetében a jogerős ítélet hatályban tartását kérték. Az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt eljárási szabályok megsértését vitatták. Kiemelték, hogy a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható olyan szabálysértés, amelyre az alperes sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárásban nem hivatkozott. Utaltak arra, hogy miközben az alperes a szakértői kompetencia hiányát kifogásolta, egyes kérdések tekintetében éppen a kirendelt szakértő szakvéleményére hivatkozott.
[16] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, amennyiben felülvizsgálati kérelmének a Kúria nem ad helyt. A IV-V. r. felperesek keresetének elutasítását alaposnak tartotta. Kiemelte, hogy a IV-V. r. felpereseket ért károkozás tekintetében – beleértve az elmaradt jövőbeni előnyt is – bizonyítás nem volt.
[17] A Kúria a IV-V. r. felperesek, valamint az alperes felülvizsgálati kérelmét nem találta alaposnak .
[18] A nem vagyoni kártérítési igényt elbíráló részítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította az alperes kártérítési felelősségét és lényegében a kárfelelősség feltételeinek fennállása tekintetében a vagyoni kárigényről döntő ítélet is ezen alapult. Az alperes felülvizsgálati kérelmének megváltoztatott tartalma alapján ugyan a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte, de kérelmében mindvégig a kárfelelősségének megállapítását és ebből következően az elsőfokú részítéletet és az ítéletet vitatta, az e körben kifejtett álláspontja azonban téves, a Kúria egyetért az alperes kárfelelősségének megállapításával. Helytálló az igazságügyi orvos szakértői vélemény alapján az az okfejtés, hogy speciális streptococcus-szűrés elvégzése a szülés előtt nem indokolt, ilyen vizsgálatot nem is végeztek, de ez nem hiba. Amennyiben a szülés előtti vizsgálattal kimutatják a streptococcus B jelenlétét, az antibiotikus kezelés sem jár eredménnyel, tehát mindezek elmaradása nem róható az alperes terhére, miként az ezzel kapcsolatos tájékoztatás hiánya sem.
[19] Ugyanakkor a vizeletüledék és hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata szükséges lett volna, az erre vonatkozó tájékoztatás mellett, ugyanis ez lehetőséget teremthetett volna pozitivitás esetén egyéb mikrobiológiai vizsgálatok elvégzésére, amelyekkel így több infektológiai adat válik megismerhetővé. Ez nem a korábban említett célzott vizsgálat, azonban a korábbi és a hatékony beavatkozást lehetővé tehette volna. Az határozott szakmai álláspont, hogy az idő előtti burokrepedéssel induló szülésnél mindig gondolni kell felszálló méhűri fertőzés miatti burokgyulladásra és az ezzel együtt járó méhen belüli magzati fertőzésre. Éppen ezért terápiás mulasztásnak tekinthető, hogy az idő előtti burokrepedés után az anya nem kapott a szakma szabályai szerinti megelőző antibiotikus kezelést.
[20] Amíg az elsőfokú ítélet két alapon, részben a tájékoztatás hiánya, részben pedig a terápiás hiba miatt állapította meg a felelősséget, a másodfokú ítélet indokolása szerint a felelősség az utóbb említett jogellenes mulasztáson alapul, amely alól az alperes kimenteni magát nem tudta.
[21] Az alperesnek a kimentése érdekében azt kell bizonyítania, hogy gondosan járt el, illetőleg, hogy gondos eljárás tanúsítása mellett is bekövetkezett volna a károsodás.
[22] Az alperes az igazságügyi orvos szakértői véleményben foglaltaktól eltérő szakmai álláspontja miatt nem kért és nem is ajánlott bizonyítást a kimentésre, de a perben az ellenbizonyításra sem. A bizonyítási kötelezettsége, a perbeli bizonyítás változásaihoz képest is ismert volt, mégsem volt az alperesnek bizonyítási indítványa. A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata kifejezetten azt tartalmazta, hogy bizonyítási indítványa nincs. Az infektológus, illetőleg neonatológus szakértő bevonásának elmulasztásával kapcsolatos kifogás tekintetében megállapítható, hogy e szakértők bevonását kezdetben a felperesek kérték, de a szakvélemény előterjesztése után e kérelmüket már nem tartották fenn, mert a szakvélemény alapján, a konzulens szülész-nőgyógyász kompetenciájába tartozó kérdés megválaszolása alapján a kárfelelősséget a felperesek megállapíthatónak tartották, tekintettel arra is, hogy a hiba a szülésnél következett be.
[23] Az első- és a másodfokú bíróság is jól állapította meg, hogy a következmények lehetséges oka tekintetében is kell a kimentés, ha a pontos ok nem is állapítható meg. Abból, hogy a meningitisz oka nem feltétlenül perinatális eredetű, nem következik a „lehetséges ok” elvetése. Dr. P. M. írásbeli szakvéleményének értékelése körében a másodfokú bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő megállapításokat tett. Mindezekre tekintettel az alperes kárfelelősségének megállapítása körében a jogerős ítélet az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt okokból nem jogszabálysértő.
[24] A IV-V. r. felperesek tévesen vitatják a nem vagyoni kárigényük elutasítását. Közeli hozzátartozók esetében a nem vagyoni kártérítés annak alapján állhat fenn, hogy a károkozáskor már élnek a közeli hozzátartozók, akiknek van többféle védett személyhez fűződő joguk, amely a károkozással sérült. Ha a kár okozásakor még nem létező hozzátartozói kapcsolatokról van szó, azok később keletkeznek, így esetükben a kár okozása fogalmilag kizárt. Ennek alapján a nem vagyoni kárigényt elutasító jogerős ítélet nem jogszabálysértő, e tekintetben a másodfokú bíróság indokolása helytálló.
[25] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelmekkel támadott rendelkezéseit a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. III. 20.258/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás