BK ÍH 2016/127.
BK ÍH 2016/127.
2016.12.01.
Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság a polgári jogi igény jogerős megítéléséről rendelkezik, az ennek biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat kielégítési végrehajtássá fordul át, ezért nincs helye zár alá vétel végrehajtási eljárás érdekében történő feloldására [Be. 159. §, 160. §; 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 136. és 138. §, 202-204. §, 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 17. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. (Inytv. vhr.) 31. §].
A Törvényszék a 2016. év július hó 07. napján kelt végzésével a zár alá vételt a Kft. sértett által kezdeményezett végrehajtási eljárás érdekében feloldotta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a magánfél a törvényes határidőben igazolta, hogy végrehajtási eljárást kért, az időközben becsatolt, illetve beszerzett iratok szerint a végrehajtás megkezdődött, annak sikerességét a zár alá vétel akadályozza. Tekintettel arra, hogy a magánfél által a kártérítési összeg érdekében kezdeményezett végrehajtási eljárás során a zár alá vett vagyontárgyak, ingatlan és bankszámlák szolgálhatnak a kielégítés alapjául, a bíróság a végrehajtási eljárás biztosítása érdekében döntött a zár alá vétel feloldásáról a Be. 159. § (6) bekezdés a) pont alapján.
A döntés alapjául szolgáló iratokból megállapítható, hogy a Törvényszék ítéletével - mely az Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítéletével emelkedett jogerőre - P. I. I. és P. I. L.-né II. r. vádlottakat társtettesként folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette [Btk. 372. § (1) bekezdés I. fordulat, (2) bekezdés ba), bc) pont, (6) bekezdés b) pont] miatt 2 év 8 hónap szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 200 000 forint pénzbüntetésre, B. J. III. r. vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette [Btk. 372. § (1) bekezdés I. fordulat, (2) bekezdés ba), bc) pont, (6) bekezdés b) pont] miatt 2 év 8 hónap szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte.
Kötelezte a vádlottakat, hogy kártérítés jogcímén egyetemlegesen fizessenek meg az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül 92 860 000 forintot és annak 2005. november 25. napjától számított mindenkori éves törvényes kamatát a Kft. sértett részére, továbbá 900 000 forint le nem rótt eljárási illetéket az állam javára.
A nyomozás során a Bíróság végzésével elrendelt
- P. I. I. r. vádlott 7/4 rész tulajdonában lévő ingatlan,
- P. I. L.-né II. r. vádlott 2/4 rész tulajdonában lévő ingatlan,
- P. I. I. r. vádlott tulajdonában lévő személygépkocsi,
- P. I. L.-né II. r. vádlott tulajdonában lévő személygépkocsi és utánfutó
zár alá vételéről akként rendelkezett, hogy azt a bíróság akkor oldja fel, ha a polgári jogi igény kifizetésére meghatározott teljesítési határidő lejártától számított 30 napon belül a magánfél nem kér végrehajtást.
Az iratok alapján rögzíthető, hogy a Kft. sértett 2015. december 07. napján végrehajtási eljárást indított a Törvényszék Végrehajtási Csoportja előtt, ezért a sértetti képviselő a 2015. december 28. napján kelt beadványában a zár alá vétel további fenntartását indítványozta. A bíróság külön átiratban tájékoztatta is a magánfelet, hogy a zár alá vétel feloldásáról nem rendelkezett.
A Törvényszék P. I. I. r. vádlott ellen 2016. február 07. napján, illetve P. I. L.-né II. r. vádlott ellen 2016. május 23. napján kiállított végrehajtási lapot megküldte tájékoztatás céljából az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnak.
A Törvényszék a fentebb hivatkozott indokolással ellátott végzésével a zár alá vételt a Kft. sértett által kezdeményezett végrehajtási eljárás érdekében feloldotta.
A végzés ellen P. I. L.-né II. r. vádlott jelentett be fellebbezést, melyben a zár alá vétel további fenntartását indítványozta arra hivatkozással, hogy jelenleg a kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés büntetését tölti és fogvatartásának ideje alatt semmilyen végrehajtáshoz nem járul hozzá.
A Fellebbviteli Főügyészség átiratában a végzés helybenhagyására tett indítványt. Mivel a magánfél törvényes határidőben igazolta, hogy a végrehajtás megkezdődött, helyesen járt el a törvényszék, amikor a zár alá vételt a Be. 160. § (1) bekezdés a) pont alapján feloldotta.
A fellebbezés - ugyan más okból és indokok alapján, de - alapos.
A Be. 160. § (1) bekezdés taxatív felsorolást ad a zár alá vétel megszüntetésének eseteiről. Ennek értelmében a zár alá vételt fel kell oldani, ha
a) az elrendelésének oka megszűnt, ha a nyomozást megszüntették, illetve annak határideje lejárt, kivéve, ha a zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz feletti rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében hatvan napon belül polgári eljárást indított,
b) a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget bírói letétbe helyezték,
c) az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi igényt elutasították,
d) a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított harminc napon belül nem kért végrehajtást,
e) a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása esetén az ügyész, illetve a magánfél hatvan napon belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesítette.
Jelen ügyben a Be. 160. § (1) bekezdés d) pont alkalmazására sor kerülhetne, azonban a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél bizonyos intézkedések megtétele esetén - nevezetesen ha meghatározott határidőn belül végrehajtást kér - a zár alá vétel feloldását meg tudja akadályozni (lásd BH 1989.9.350 és BH 2003.9.353 számú eseti döntések). Az iratok alapján megállapítható, hogy a sértett a teljesítési határidő lejártától számított 30 napon belül végrehajtást kért és kifejezett indítványt tett, hogy a bíróság erre figyelemmel a zár alá vétel feloldásáról ne rendelkezzen. A törvényszék nem is e határidő elmulasztása miatt hozta meg a zár alá vételt feloldó határozatát.
Az ítélőtábla nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a végrehajtás sikerességét a zár alá vétel akadályozza, ezért a végrehajtási eljárás biztosítása érdekében a követelés kielégítésének alapjául szolgáló ingatlanokra és gépkocsikra elrendelt zár alá vételt indokolt feloldani.
A büntető eljárási törvény és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 202-204. § a feloldás ilyen esetét nem tartalmazza, melynek indoka az, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság a polgári jogi igény jogerős megítéléséről rendelkezik, az ennek biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat kielégítési végrehajtássá fordul át.
Hasonló jogi álláspontot fogalmazott meg a Pécsi Ítélőtábla a Bkf.II.192/2008. számú, a BH 2009.7.202 számon közzétett határozatában, amelyben kimondta, hogy teljesítés hiányában mindaddig, míg a zár alá vétellel biztosítani kívánt vagyonjogi igény kikényszeríthető, nincs törvényes lehetőség a zár alá vétel feloldására. A Vht. 57. § (1) bekezdése alapján a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. Ez tehát az a végső időpont, ameddig a zár alá vétel fenntartása indokolt lehet, a vagyoni jogok feletti rendelkezési jogosultság - az egyéb feltételek fennállása esetén - törvényesen a szóban forgó elévülés bekövetkezéséig függeszthető fel. Ezután már szóba jöhet annak megállapítása, hogy a zár alá vétel elrendelésének az oka, a vagyonjogi igény kikényszeríthetőségének a hiányában megszűnt [Be. 160. § (1) bekezdés a) pont].
Ingatlan esetében a Legfelsőbb Bíróság (jelenleg Kúria) Pfv.I.21.041/2008. és Kfv.III.37.564/2010. számú ügyekben hozott határozataiban (megjelenés: EBH 2008. 1879. és LB-H-KJ-2011-139.) is akként foglalt állást, hogy az ingatlan a bűnügyi zárlat ingatlan-nyilvántartási feljegyzéstől függetlenül végrehajtás alá vonható. A Vht. 136. és 138. § és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 17. §, az annak végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) 31. § alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bűnügyi zárlat nem képezi akadályát a lefoglalt ingatlanra végrehajtási jog bejegyzésének, nem zárja ki az árverés megtartását és az ingatlan értékesítését sem. A Pfv.I.21.041/2008. számú határozatból kiemelendő, hogy abban a bíróság akként foglalt állást, hogy amennyiben a bűnügyi zárlat jogosultja javára megnyílik a kielégítési végrehajtás joga, ezzel beáll a Vht. 165. § szerinti kielégítési sorrendbe, amely alkalmazandó az értékesítés kapcsán befolyt összegre vonatkozó felosztási rendre, a bűnügyi zárlat jogosultját tehát az árverés folytán befolyt vételárra vonatkozó felosztási tervnél kell figyelembe venni.
Fentiekre tekintettel a zár alá vétel feloldása nem indokolt, ezért az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését - a Be. 347. § (1) bekezdés második fordulata alapján alkalmazott - a Be. 375. § (1) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte.
(Fővárosi Ítélőtábla 3.Beüf.10871/2016/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás