2016. évi XIII. törvény

1. § (1) Az uniós vámjogot – annak elsőbbsége mellett – az e törvényben foglaltak figyelembevételével kell végrehajtani.

(2) E törvényt, valamint a Magyarországon alkalmazásra kerülő – behozatali vagy kiviteli eljárásra vonatkozó – nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni az európai uniós jog által nem szabályozott kérdésekben az e törvény hatálya alá tartozó területen folytatott nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos ügyekben, ha az a vámhatóság hatáskörébe tartozik.

(3) E törvény területi hatálya – a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – Magyarország területére terjed ki.

(4) E törvény területi hatálya szempontjából nemzetközi szerződés alapján

(5) E törvény személyi hatálya – a III. Fejezetben meghatározott kivétellel – a vámhatóságra és az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) hatálya alá tartozó személyre terjed ki – ha rájuk a magyar jog irányadó –, ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott valamennyi szervezeti formát is.

2. § (1) Ha a Vámkódex 5. cikk 2. pontja szerinti vámjogszabályok (a továbbiakban: vámjogszabályok) valamely eljárási kérdésben nem rendelkeznek, vámigazgatási eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Ket. végrehajtásról szóló rendelkezései, továbbá az eljárás megindítására, az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem alkalmazhatók.

(3) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az ügyben eljáró adó- és vámhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a vámhatóság az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt a vámhatóság megfelelő határidő kitűzése mellett felhívja. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a vámhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljáró vámhatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – legfeljebb 30 nap. A határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait meg kell jelölni.

(5) Ha a vámhatóság a vámigazgatási eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.

(6) Az egyéb terhekre a vámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azok kiszabását, illetve beszedését jogszabály a vámhatóság hatáskörébe utalja.

(7) Ha vámjogszabály az áru tulajdonosáéhoz hasonló rendelkezési jogot említ, a rendelkezési jog tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)²

3. § E törvény alkalmazásában

4. § (1) A Vámkódex 5. cikk 1. pontja szerinti vámhatóság alatt Magyarország tekintetében a NAV-ot és jogszabályban a vámjogszabályok alkalmazására hatáskörrel rendelkező más hatóságot kell érteni.

(2) A Vámkódex 5. cikk 4. pontjában szereplő, nemzeti jog által elismert ügyleti képességgel rendelkező nem jogi személy személyegyesülés az egyéni cég, a szakcsoport, a polgári jogi társaság, a társasház, a társasüdülő, a társasgarázs, az építőközösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés.

(3)⁷ A Vámkódex 5. cikk 31. pont a) alpontja alkalmazásában a természetes személynek akkor van Magyarország területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot életvitelszerűen belföldön tartózkodott.

(4) E törvény, illetve a Vámkódex 39. cikk a) pontja alkalmazásában a kérelmező gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény alatt a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 216/B. § (2) bekezdésében, 218. § (1)–(3) bekezdésében, 224/A. §-ában, 253. § (1)–(3) bekezdésében, 254. §-ában, 256/A. § (1) bekezdésében, 258/B. § (1)–(3) bekezdésében, 258/C. § (2)–(4) bekezdésében, 258/E. § (2) bekezdésében, 261/A. § (1)–(3) bekezdésében, 263. § (2) és (3) bekezdésében, 263/A. § (1)–(3) bekezdésében, 263/B. § (1) és (3) bekezdésében, 263/C. § (1) bekezdésében, 264. § (1)–(3) bekezdésében, 264/C. § (1)–(3) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében, 277/A. §-ában, 280. § (1)–(3) bekezdésében, 281. § (1) bekezdésében és a (3) bekezdés a) pontjában, 281/A. § (1) és (2) bekezdésében, 282. § (1) és (2) bekezdésében, (3) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében, 282/A. § (1)–(3) bekezdésében, 283/A. § (1) bekezdésében, 283/B. §-ában, 303. § (1)–(4) bekezdésében, 317. § (1) és (4)–(7) bekezdésében, 318. § (1) és (4)–(7) bekezdésében, 326. § (1) és (3)–(6) bekezdésében, valamint a XVII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 176. § (1)–(3) bekezdésében, 178. § (1)–(3) bekezdésében, 182. § (1)–(3) bekezdésében, 183. § (1) bekezdésében, 184/B. § (1)–(3) bekezdésében, 184/C. § (1)–(3) bekezdésében, 186. § (1)–(3) bekezdésében, 241. § (1) bekezdésében, 242. § (1) és (2) bekezdésében, 248. § (1) és (2) bekezdésében, 249. § (1) bekezdésében, 250. § (1) és (2) bekezdésében, 290. § (1)–(4) bekezdésében, 293. § (1)–(4) bekezdésében, 295. § (1) és (2) bekezdésében, 298. § (1), (1a) és (3) bekezdésében, 321. § (1) bekezdésében, 324. § (1) és (2) bekezdésében, 325. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 326. § (1)–(5) bekezdésében, 327. § (1)–(3) bekezdésében, 329. § (1)–(3) bekezdésében, 330. § (1) és (2) bekezdésében, 342. § (1) bekezdésében, 347. § (1) és (2) bekezdésében, 353. § (1)–(5) bekezdésében, 358. § (2) bekezdésében, 372. § (1) és (3)–(6) bekezdésében, 373. § (1) és (3)–(6) bekezdésében, 374. § (1) és (3)–(6) bekezdésében, 375. § (1)–(5) bekezdésében, 379. § (1) és (3)–(6) bekezdésében, valamint a XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket kell érteni. Jogi személy gazdálkodó esetén további feltétel, hogy a fenti bűncselekmények elkövetése az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő javára a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott előny szerzését célozta vagy eredményezte és a bűncselekményt az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő

5. § A gazdálkodó a számítógépesített rendszerének működési zavarát köteles a vámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

6. § (1) A vámjogszabályok és az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben – ha e törvény másként nem rendelkezik – a NAV jár el. Az adószabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a vámazonosító számra (a továbbiakban: VPID szám) történő hivatkozást a vámjogszabályok szerinti uniós vámazonosító számra (a továbbiakban: EORI szám) történő hivatkozásként kell értelmezni.

(2)⁸ A Vámkódex 5. cikk 5. pontja szerinti gazdálkodónak (a továbbiakban: gazdálkodó) nem minősülő, a Vámkódex 5. cikk 4. pontja szerinti személy a NAV felé az adószabályban meghatározott adatokon felül

(3)⁹ A gazdálkodó a NAV felé az adószabályban meghatározott adatokon felül

(4)¹⁰ A NAV kérheti a bejelentendő adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatását.

(5)¹¹ A NAV vámazonosító szám igénylése esetén a bejelentés alapján EORI számot állapít meg a Vámkódex 9. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben.

(6)¹² A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i 2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) 6. cikk (2) bekezdésének kivételével – a (9) bekezdésre figyelemmel – valamennyi, gazdálkodónak nem minősülő személynek nyilvántartásba kell vetetnie magát azon esetekben, amikor a vámhatóságok előtt elektronikus úton vagy papíralapon vám-árunyilatkozatot, vagy a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelmet nyújt be.

(7)¹³ A vámhatóság az FJA 4. cikke alapján az EORI nyilvántartásba vételhez szükséges adatok benyújtását elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő módon a természetes személyeknek, illetve azon gazdálkodóknak engedélyezi, akik a vámhatóság vonatkozó számítógépes rendszeréhez való közvetlen hozzáféréssel nem rendelkeznek.

(8)¹⁴ Az elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő adatközlés a NAV honlapján közzétett formanyomtatvány felhasználásával történik. A vámhatóság kérheti a bejelentett adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatását.

(9)¹⁵ A vámhatóság az FJA 6. cikk (2) bekezdése alapján a nyilvántartásba vétel mellőzésének indokoltságát az ügy körülményeire tekintettel alkalmanként állapítja meg.

7. § (1) A vámhatóság az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján érvényteleníti az EORI számot, ha

(2) A vámhatóság az EORI szám érvénytelenítéséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a határozatot hozó vámhatósághoz. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a vámhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről az iratok hozzá történő megérkezését követő 15 napon belül dönt.

(3) Ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett ügyfél esetében az érvénytelenítés elrendelésére az (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján került sor, a vámhatóság a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az EORI szám érvénytelenítésével érintett ügyfélnyilvántartásból való törlését. Az EORI szám (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti érvénytelenítése esetén, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő ügyfelek esetében a vámhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet az érvénytelenítés tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, más, cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett ügyfél esetében az érvénytelenítésről értesíti az ügyfél nyilvántartását vezető egyéb szervet.

(4) A vámhatóság az (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott esetekben az EORI szám érvénytelenítését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az ügyféllel. A hirdetményt 15 napra a vámhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a határozatot hozó vámhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az ügyfél elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy a vámhatóság az EORI szám törléséről határozatot hozott, amelyet az ügyfél vagy képviselője a határozatot hozó vámhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

(5) A vámhatóság az EORI szám érvénytelenítését elrendelő határozatot megsemmisítő határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az ügyfél nyilvántartását vezető egyéb szervet.

8. § (1) Az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pont szerinti tudomásra jutástól az EORI szám várható érvénytelenítésével érintett ügyfél EORI számát tartalmazó árunyilatkozat, értesítés, kérelem feldolgozását fel kell függeszteni a 7. § (2) bekezdése szerinti, az érvénytelenítési eljárás során hozott határozat jogerőre emelkedéséig. A vámhatóság a másodfokú döntés jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon intézkedik

(2) Az EORI szám érvénytelenítésére irányuló kérelemre vagy hivatalból induló eljárás során az EORI szám érvénytelenítésére vonatkozó határozat akkor hozható meg, ha az adott EORI számon nyilvántartott ügyfél vonatkozásában az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti tudomásra jutás vagy az érvénytelenítésre irányuló kérelem befogadása előtt indult vámigazgatási eljárások lezárulnak, a vámhatóság az esedékes vám és egyéb terhek megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket előírja a folyószámlán, és a lejárt tartozások beszedése iránti intézkedéseket végrehajtja.

(3) Az EORI szám érvénytelenítése az adószabályok szerinti VPID számként való alkalmazást közvetlenül nem szünteti meg. A VPID számként való alkalmazás megszüntetését a NAV az adóigazgatási eljárások lezárását és az adótartozás beszedését követően végezheti el.

9. § (1) Vámtitok a vámjogszabályok alkalmazásával összefüggő feladatai elvégzése során a vámhatóság tudomására jutott minden információ, függetlenül annak megjelenési formájától.

(2) A vámhatóság, valamint alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont minden más személy a feladatai ellátása során tudomására jutott minden, jogszabály által védett titkot köteles megőrizni.

10. § (1) A vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a tudomására jutott információk ellenőrzéséhez, a személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból igényelhet adatot:

(2) A vámhatóság megkeresésére a hitelintézet a vámérték valódiságának, a vámtartozás, valamint az egyéb terhek befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat térítésmentesen szolgáltat.

(3) A vámhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat.

(4) A vámtitkot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és – ha a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik – azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.

11. § (1) A vámhatóság megkeresésre vagy hivatalból tájékoztatja a vámtitokról

(2) A vámtitokról való tájékoztatás azon adatokra terjedhet ki, amelyek kezelésére az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak.

(3) A vámtitok körébe tartozó adatok az Európai Unió és tagállamainak szervei részére a vámjogszabályok, valamint az e törvényben foglaltak alapján adhatók át.

(4) A vámtitok körébe tartozó adatok harmadik ország hatósága részére a vonatkozó, közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtás tekintetében irányadó nemzetközi szerződésekben, valamint az e törvényben foglaltak alapján adhatók át.

(5) A vámhatóságok együttműködésére vonatkozó nemzetközi szerződések alapján harmadik országba továbbított, természetes személlyel kapcsolatba hozható egyedi adatok kizárólag az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak betartásával továbbíthatók.

(6) Az adatok átadásáról az érintettet kérelmére az adatvédelemre vonatkozó törvény szabályai szerint tájékoztatni kell.

(7) A vámtitkot képező, személyes adatnak nem minősülő egyedi adatok adatfeldolgozási technikával kezelhetők és továbbíthatók, ha az adatbiztonság feltételeinek a fogadó állam eleget tesz.

12. § (1) A vámhatóság és

(2) A 11. § (1) bekezdés r) pontja szerinti adatigénylés teljesítését az érintett a vámhatósághoz intézett, írásban vagy elektronikus úton tett nyilatkozatban megtilthatja.

(3) Az adatigénylés teljesítésének a (2) bekezdés szerinti megtiltása esetén a vámhatóság a 11. § (1) bekezdés r) pontja szerinti adatigénylés teljesítését megtagadja.

(4) Ha az érintett a 11. § (1) bekezdés r) pontja szerinti adatigénylés teljesítését követően tiltja meg az adatainak továbbítását, a vámhatóság a nyilatkozat megtételét követő, további adatigénylés teljesítését megtagadja és értesíti a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az adattovábbítás megtiltásáról.

13. § (1)¹⁸ Az ügyfél díjfizetés ellenében jogosult a NAV váminformatikai rendszerében levő, saját vámtevékenységéhez kapcsolódó forgalmi adatok lekérésére. A fizetendő díj mértékének meghatározó szempontjait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Piackutatásra vagy egyéb célra díjfizetés ellenében adható át olyan forgalmi adat, amely személlyel nem azonosítható, azonban nem adható át adat stratégiai termékekről, így különösen az állami tartalék célú áruforgalomról, a nemzetbiztonsági és honvédelmi célú áruforgalomról, továbbá ha a forgalmazásban az exportőr, importőr vagy gyártó száma háromnál kevesebb. A fizetendő díj mértékének meghatározó szempontjait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A vámtitok megőrzésének kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából közvetlen hozzáféréssel lekérdez vagy írásbeli megkeresés útján kér vámtitoknak minősülő adatot a vámhatóságtól.

14. § (1) A vámhatóság kérésének módja lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a vámhatóság informatikai rendszere által küldött elektronikus üzenet.

(2) A rendelkezésre bocsátott eredeti okmányokról bevonásuk előtt a vámalakiságok elvégzésében vagy a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy saját költségére másolatot készíthet.

(3) Ha a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett e személy által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot veszi át, ha azt a vámhatóság a tényállás tisztázásához elégségesnek ítéli.

15. § (1) Ha a vámhatóság kérését elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás részére, a megkeresés, illetve annak teljesítése tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy a vámhatóság részére a vámalakiságok vagy vámellenőrzések végrehajtásához szükséges segítséget nem adja meg, vagy a vámhatóság kérésére az okmányokat vagy információkat nem, vagy nem az előírt határidőn belül, vagy nem megfelelő formában bocsátja rendelkezésre, a vámhatóság a szükséges segítséget, okmányokat, információt – e személy költségére – szakértővel elkészíttetheti.

16. § (1) A vámhatóság a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: vámmentességi rendelet) 107. cikke alapján történő vámmentes üzemanyag-behozatal esetén a vámmentességi rendelet 110. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettség ellenőrzése, valamint a vámmentességi rendelet 110. cikk (2) bekezdése szerinti vámfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alanyát kötelezheti a természetes személyazonosító adatai, továbbá a gépjármű belépésének és – ha történt ilyen – a kilépésének időpontjára, rendszámára, üzemmódjára vonatkozó adatok szolgáltatására.

(2) A vámhatóság a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom ellenőrzése során, érkező légi járat esetén az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától, induló légi járatok esetén a járatra történő utasfelvétel megkezdése előtt egy órával a légiközlekedésről szóló törvény alapján jogosult a személyszállítást végző légi fuvarozótól, a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott utas-nyilvántartási adatokat kérni.

(3) A vámhatóságnak a (2) bekezdés szerint kapott adatokat az átvételüktől számított 24 óra elteltével törölnie kell, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy azokra a vámhatóságnak a bűnüldözési feladatai végrehajtásához szüksége van.

17. § A vámhatóság és a gazdálkodók elektronikus rendszerében tárolt adatokat, illetve azok bármilyen módosítását az adatok keletkezésének, illetve módosításának évétől számított tíz évig kell megőrizni.

18. § (1) Más tagállamban letelepedett és a Vámkódex 39. cikk a)–d) pontjában megállapított feltételeknek megfelelő személy vámjogi képviselőként való, a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése szerinti eljárásához

(2) Magyarországon letelepedett és a Vámkódex 39. cikk a)–d) pontjában megállapított feltételeknek megfelelő személy más tagállamban vámjogi képviselőként való, a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése szerinti eljárásához igazolásként az érvényes engedélyezett gazdálkodói engedély vagy a Vámkódex 39. cikk a)–d) pontjában megállapított feltételeknek való megfelelésről a vámhatóság által kiadott igazolás szolgál.

19. §¹⁹

20. § (1)²⁰ A vámjogi képviseletre vonatkozóan állandó meghatalmazás vagy megbízás is adható. A gazdálkodó által adott állandó meghatalmazás vagy megbízás a vámhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha a képviselet tényét az ügyfél vagy a képviselője a vámhatóság által rendszeresített – a NAV honlapján közzétett – formanyomtatvány alkalmazásával papíralapon vagy elektronikusan jelenti be.

(1a)²¹ Ha a vámjogi képviselet a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelem benyújtására vonatkozik, akkor a képviseletet elektronikusan kell bejelenteni.

(2) Ha az állandó meghatalmazást vagy megbízást, illetve annak megszűnését a képviselő jelenti be, a vámhatóság a bejelentésről a meghatalmazót vagy megbízót írásban értesíti. A megbízó az állandó meghatalmazás vagy megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni a vámhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a képviselő is bejelentheti a vámhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a vámhatósággal szemben a vámhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a képviselőt még a vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.

21. § (1) Ha a Vámkódex 22. cikke szerint a vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó, a határozat iránti kérelmet azért nem lehet befogadni, mert nem az illetékes vámhivatalhoz nyújtották be, a szóban forgó kérelmet az ügyfél egyidejű értesítése mellett, haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől számított 8 napon belül az illetékes vámhivatalhoz át kell tenni. Ha az illetékes vámhivatal más tagállamban található, a kérelmet el kell utasítani és tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy melyik tagállam vámhatósága illetékes.

(2)²² A vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában a papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemre, valamint a vám-árunyilatkozat, átmeneti megőrzési árunyilatkozat, belépési gyűjtő árunyilatkozat, kilépési gyűjtő árunyilatkozat, újrakiviteli árunyilatkozat vagy újrakiviteli értesítés benyújtásával kezdeményezett eljárásban a vámhatóság jóváhagyó döntését vagy áruátengedésre vonatkozó döntését a papíralapú kérelmen záradék formájában is feltüntetheti vagy elektronikus üzenet formájában is közölheti.

(3)²³

(4) Az iratok kézbesítése, a kézbesítési vélelem megdöntése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. § (1) A vámhatóság a meghallgatáshoz való jog gyakorolása során az ügyben érintett személyről, az általa tett nyilatkozatról és a nyilatkozattétel során az ügyfél által felhozott bizonyítási eszközökről kép- és hangfelvételt készíthet. A vámhatóság által készített kép- és hangfelvétel, továbbá az abban szereplő személyes adat

(2) A meghallgatáshoz való jog gyakorlásának megkezdésekor az ügyfelet tájékoztatni kell a kép- és hangfelvétel készítéséről és annak törvényi feltételeiről, a felvétellel kapcsolatos megtekintési lehetőségről.

(3) A vámhatóság a kép- és hangfelvételt elektronikus adattárolási rendszerében tárolja, és a 17. § szerinti megőrzési idő elteltével törli.

22/A. § E törvény vagy az uniós vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában a vámhatóság által a Vámkódex 29. cikke szerinti eljárásokban a kérelemre indult eljárásokra meghatározott ügyintézési határidőket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a határidő az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.

23. § (1)²⁵ A vámjogszabályok és adószabályok ismételt megsértésének minősül többek között az az eset, ha a kérelmezővel szemben a VA 24. cikk (1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül a vámjogszabályokban és az adószabályban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért együttesen tíznél több alkalommal adóbírságot, mulasztási bírságot vagy vámigazgatási bírságot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: bírság) jogerősen szabtak ki, és az így kivetett bírságok együttes összege meghaladja a kérelmező tekintetében szintén az ezen időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettség 20%-át.

(2)²⁶ A vámjogszabályok és adószabályok súlyos megsértésének minősül többek között az az eset, ha a kérelmezővel szemben a VA 24. cikk (1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül

(3) A Vámkódex 39. cikk d) pontja és a VA 27. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlati jellegű szakértelem teljesülését a kérelem benyújtását megelőző legalább 3 éves időintervallumra, de legfeljebb 2004. május 1-ig visszamenőleg kell vizsgálni.

(4) A Vámkódex 39. cikk d) pontja és a VA 27. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlati jellegű szakértelem igazolásául a kérelmező, valamint a kérelmező alkalmazásában álló vagy a megbízásából tevékenykedő személy vonatkozásában elfogadható szempontokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(5) A Vámkódex 39. cikk d) pontja és a VA 27. cikke (1) bekezdés b) pontja szerinti képzés alatt a vámjogi szakértői hatósági képzést és hatósági vizsgát kell érteni. A hatósági vizsga sikeres teljesítését tanúsítvány igazolja.

(6) A vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, valamint a hatósági vizsga lebonyolítására megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartását nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti.

(7) A vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek nyilvántartása tartalmazza a képző szerv

(8) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a képző szervek nyilvántartásában szereplő adatokat a hatósági képzés és a hatósági vizsga ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából a képző szerv nyilvántartásból való törlését követően öt évig megőrzi.

(9) A vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

(10) A (9) bekezdés szerinti nyilvántartásba vett vizsgabiztos neve, levelezési címe, nyilvántartási száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásba vett adata nyilvános. A tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvános adatait, illetve a nyilvántartásba vett nyilvános adatokban bekövetkezett változásokat a miniszter által vezetett minisztérium honlapján a nyilvántartást végző szervezet évente – a tárgyévet követő év március 31-ig – közzéteszi, továbbá a nyilvántartásba vételt végző szervezet honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait nyilvánosságra hozza.

(11) A vizsgabiztosok nyilvántartásából törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 5 évig őrzi meg.

24. §²⁷ A VA 24. cikk (2) bekezdése szerinti csekély jelentőségű jogsértés vámhatósági megállapítására – a kérelmező jóhiszeműsége mellett – többek között akkor kerül sor, ha a Vámkódex 39. cikk a) pontja szerinti feltétel vizsgálatakor figyelembe vett, a gazdálkodó vámjogszabályokban és adószabályokban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért kivetett bírságok együttes összege a VA 24. cikk (1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettségének 20%-át nem haladja meg.

25. § (1)²⁸ Az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki az alábbi tárgykörökbe tartozó, a vámjogszabályokban meghatározott

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti jogsértések vagy ezekkel összefüggő mulasztás eredményeként vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként – a (6) és (7) bekezdésben, a 26. § (1), (3) és (4) bekezdésében és a 27. §-ban meghatározott kivétellel – a vámhiány összegének 50%-át kell megállapítani.

(3) Ha a gazdálkodó az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott, termék importjához kapcsolódó járulékos költséget azért nem vette figyelembe a termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó alapjának megállapításkor, mert az egyúttal a részére nyújtott szolgáltatás adóalapjául is szolgált, és ez után a szolgáltatást nyújtó által rá áthárított adót megfizette vagy fizetendő adóként megállapította és bevallotta, a jogszerűen kiszabható és a tévesen közölt, termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó ezen okból fennálló különbözete nem minősül vámhiánynak.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti jogsértések vagy ezekkel összefüggő mulasztás eredményeként nem keletkezik vámhiány, vámigazgatási bírságként – a (6) és (7) bekezdésben, a 26. § (1), (3) és (4) bekezdésében és a 27. §-ban meghatározott kivétellel –

(5) A (4) bekezdés szerinti bírság kiszabásakor a vámhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja magatartásának súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(6) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést oly módon követik el, hogy az Európai Unió vámterületére jövedéki terméket szállítanak be és a belépést követően azt nem állítják vám elé, a vámigazgatási bírság mértéke az árut terhelő vám és egyéb terhek összegének 200%-ával megegyező összeg, de legalább 40 ezer forint.

(7) Ha az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt vagy származási nyilatkozatot tartalmazó számlát a külföldi vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül a magyar vámhatóság az előzőekben nevesített okmányokat, valamint a „Beszállítói Nyilatkozat”-okat vizsgálat tárgyává teszi és az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, az exportőr vagy a beszállító az eladási ár, annak hiányában az áru vámhatóság által megállapított értékének egy százalékát, de legalább 50 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot köteles fizetni. A vámigazgatási bírságot származást igazoló okmányonként kell kiszabni. Hosszú távú beszállítói nyilatkozat esetén beszállítói nyilatkozatonként legalább 500 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot kell megállapítani.

26. § (1) Ha a vámhatóság megállapítja, hogy

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a 25. § (6) bekezdése szerinti jogsértés esetén.

(3) Nem lehet vámigazgatási bírságot megállapítani, ha a nyilatkozattevő a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdése szerint a közölt vámokat és egyéb terheket is érintő információ alapján még a vámhatóság áruátengedést követő ellenőrzésének megkezdése előtt kérelmezi a vám-árunyilatkozat módosítását.

(4)²⁹ Ha a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértések megtörténtéről az érintett személy – a vámhatóság erre irányuló áruátengedést követő ellenőrzésének megkezdését követően, de még az áruátengedést követő ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv közlése előtt – maga értesíti az ellenőrzést végző vámszervet, és kéri a jogsértéssel érintett vám-árunyilatkozat módosítását az ellenőrzés tárgykörét érintően, vámigazgatási bírságként – az (1) bekezdésben és a 27. §-ban meghatározott kivétellel – a 25. § (2), (4), (6) és (7) bekezdése szerint megállapítható bírságösszeg 50%-át kell kiszabni.

(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy ha vám vagy egyéb teher fizetési kötelezettség keletkezik, azt az adós megfizeti, vagy arra a vámhatóság jogerősen fizetési könnyítést engedélyez.

(6) A (3) és (4) bekezdést nem lehet alkalmazni, ha az utólagos könyvelésbe vétel, valamint az egyéb terhek utólagos kiszabása a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

27. § Ha a jogsértést vagy mulasztást a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével követik el, és annak eredményeként vám- és egyéb teherfizetési kötelezettség keletkezik, a vámigazgatási bírság összege a kötelezettségszegés vagy mulasztás eredményeként keletkezett vám és egyéb teherfizetési kötelezettség 200%-a. Ha a rosszhiszeműen elkövetett kötelezettségszegéssel vagy mulasztással nem keletkezik vám és egyéb teherfizetési kötelezettség, a vámigazgatási bírság összege természetes személy esetében minimum 15 ezer forint, maximum 300 ezer forint, minden más személy esetében minimum 50 ezer forint, maximum 3 millió forint.

28. § (1) A vámigazgatási bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) A vámigazgatási bírság egy eljárásban többször, a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetén jogsértésenként külön-külön is kiszabható. Az egy vám-árunyilatkozaton belüli ismétlődő hiba egy esetnek minősül.

(3) A 30. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel, a közölt vámigazgatási bírságot a döntés jogerőre emelkedésének napjától számított tizenöt napon belül kell megfizetni.

(4)³⁰ A vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése esetén a Vámkódex 114. cikke szerinti késedelmi kamatot csak akkor kell felszámítani, ha annak számított értéke meghaladja a 2000 forintot. A Vámkódex 114. cikke alkalmazása során a nemzeti központi bank kamatlábaként a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.

(5) A vámigazgatási bírság mérséklésére, elengedésére az Art. adómérséklésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

29. § (1)³¹ Nem lehet vámigazgatási bírságot kiszabni vámhiányt okozó jogsértés esetén, ha a szankcionálandó jogsértés tekintetében a vámok és egyéb terhek a közlésre nyitva álló határidő eltelt. Nem lehet vámigazgatási bírságot kiszabni vámhiányt nem okozó jogsértés esetén, ha a szankcionálandó jogsértés elkövetésének napjától számított három év eltelt.

(2) A vámigazgatási bírság végrehajthatósága az arról szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított három év elteltével évül el.

(3) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, a bírság megfizetésére kötelezett vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.

30. § (1) Ha a vámjogszabályoknak a 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértését oly módon követik el, hogy az Európai Unió vámterületére nem uniós árut juttatnak be és a keletkezett vámhiány az 50 ezer forintot nem haladja meg, az eljáró vámhivatal gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, ha a nem uniós áru birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi, és jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot a helyszínen megfizetik. Ebben az esetben a 25. § (2) vagy (6) bekezdése szerint megállapítható vámigazgatási bírság 50%-át kell kiszabni, de legalább 4 ezer forintot, jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább 25 ezer forintot.

(2) A gyorsított eljárás során a magyar nyelvet nem beszélő külföldi állampolgár esetében a tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett a NAV vezetője által tájékoztatásban kiadott, a gyorsított eljárás folyamatáról szóló idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.

31. § (1) A 25. § (6) bekezdése szerinti jogsértés esetén a vámhatóság az érintett jövedéki termékeket és az azok felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt lefoglalja.

(2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha a jövedéki termék mennyisége nem haladja meg a Jöt.-ben meghatározott kereskedelmi mennyiséget, és az eszközön a vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást nem végeztek, továbbá a jogsértő személy első ízben követte el a jogsértést.

(3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mellőzi, ha a vámigazgatási bírság kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor.

(4) Ha a 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértését oly módon követik el, hogy az Európai Unió vámterületére jövedéki terméknek nem minősülő nem uniós árut juttatnak be, a vámhatóság a közölt vámok és egyéb terhek, valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként – a nélkülözhetetlen dolgok, a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor, ha

(5) A vámhatóság a lefoglalásról jegyzőkönyvet készít. A lefoglalással szemben jogorvoslattal a lefoglalást követő vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni. A lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a döntés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhivatalnál, amely azt köteles a másodfokú eljárást lefolytató szervhez a beérkezéstől számított három napon belül megküldeni. A lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú eljárást lefolytató szerv a megküldéstől számított tizenöt napon belül bírálja el. A lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezésnek a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(6) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha

(7) A lefoglalt áru és eszköz – a (6) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – annak adható vissza, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akitől azt a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A visszaadás feltétele az, hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik. A (6) bekezdés c) pont szerinti esetben a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni a lefoglalás megszüntetésével egyidejűleg.

(8) A (7) bekezdés szerinti személyek részére visszaadni rendelt nem uniós árut és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező döntés közlését követő 30 napon belül vámeljárás alá kell vonni, vagy ki kell szállítani az Európai Unió vámterületéről.

(9) Ha

(10) A lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha őt jogerősen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(11) Ha az ügyfél a közölt vámokat és az egyéb terheket vagy a vámigazgatási bírságot nem fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem uniós árut, valamint annak felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt el kell kobozni, és – az FJA 243. cikkében meghatározott kivétellel – értékesíteni kell.

(12) Az (1) bekezdés szerint lefoglalt jövedéki terméket a lefoglalással egyidejűleg el kell kobozni, majd ezt követően meg kell semmisíteni, ha jogerősen vámigazgatási bírság kerül megállapításra. A lefoglalásról és azzal egyidejű elkobzásról a vámhatóság egyidejűleg rendelkezik. A lefoglalást és elkobzást elrendelő döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek a döntés végrehajtása tekintetében nincs halasztó hatálya.

(13) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az (1) bekezdés szerint lefoglalt, felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a lefoglalással egyidejűleg el kell kobozni, ha azon a 25. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségszegés elkövetését lehetővé tevő átalakítást végeztek. Az ilyen eszközt értékesíteni kell, feltéve, hogy a vevő az értékesítéskor kötelezettséget vállal arra, hogy a jogsértést lehetővé tevő átalakítást három hónapon belül megszünteti és az eszközt a vámhatóságnál bemutatja. A lefoglalás és az azzal egyidejű elkobzás során a (12) bekezdést alkalmazni kell.

(14) Az elkobzott közúti, vízi és légi járművek értékesítés helyett a NAV szervei részére, feladatuk ellátásához történő használatra – a NAV vezetőjének jóváhagyásával – átadhatók.

(15) A lefoglalt és azzal egyidejűleg vagy azt követően elkobzott árukat terhelő vám és egyéb teher fizetési kötelezettséget vámhiányként a vámigazgatási bírság megállapítása szempontjából figyelembe kell venni.

32. § (1) Ha a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértést a vámhatóság által kiadott engedély alkalmazásával összefüggésben követik el, a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg a vámhatóság megvizsgálja a szóban forgó engedély visszavonásának, felfüggesztésének vagy módosításának szükségességét.

(2) A vámhatóság visszavonja az adott ügyben érintett személy részére kiadott azon engedélyét, amellyel kapcsolatban a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértést elkövették, ha a feltárt jogsértéssel összefüggésben az engedélyes vagy alkalmazottja ellen indított büntetőeljárás a bíróság büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletével zárult.

(3) Az engedély visszavonható minden egyéb olyan esetben is, amikor a vámhatóság a kötelezettségszegés vagy mulasztás feltárását követően megállapítja, hogy az engedély érvényben tartása a vámfelügyelet gyakorlását vagy az engedélyhez kapcsolódó vámellenőrzés lefolytatását súlyosan veszélyeztetné.

(4) A vámhatóság – az FJA 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivétellel, az ott meghatározott időszakra – felfüggeszti az adott ügyben érintett személy részére kiadott azon engedélyét, amellyel kapcsolatban a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértést elkövették, ha megállapítja, hogy az engedély alkalmazásával összefüggő mulasztásnak eredménye a jogsértés, de a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn. A vámhatósági engedély felfüggesztését mindaddig nem lehet megszüntetni, amíg az engedély birtokosa a jogsértésre okot adó körülményt el nem hárítja.

(5) Ha a 26. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a vámhatóság határidő tűzésével felszólítja az engedély birtokosát a jogsértésre okot adó körülmény elhárítására. Ha a megadott határidőn belül a körülményt megfelelően elhárítják, és erről a vámhatóság meggyőződik, eltekint az engedély felfüggesztésétől. Ha a határidő leteltével a jogsértésre okot adó körülmény továbbra is fennáll, a vámhatóság a (4) bekezdés szerint intézkedik az engedély felfüggesztéséről vagy a (6) bekezdés szerint az engedély módosításáról.

(6) A 24. § szerinti csekély jelentőségű jogsértés megállapítása esetén a vámhatóság az engedély (4) bekezdés szerinti felfüggesztése helyett dönthet úgy is, hogy az engedélyt a következők szerint módosítja:

(7) Az engedély (6) bekezdés szerinti módosítása esetén a visszavont könnyítésekre okot adó körülmények újbóli teljesítésének feltételeit a módosítás hatálybalépésétől kell vizsgálni.

33. § (1) A vámigazgatási eljárásban eljáró felettes szerv felügyeleti intézkedésére az Art. felügyeleti intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)³²

(3) A vámhatóság a jogszabálysértő határozatát – ha azt a felettes szerv vagy bíróság nem bírálta el – a vámjogszabályokban meghatározott elévülési időn belül módosíthatja vagy visszavonhatja.

(4) Ha a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő, a felettes szerv – ha az ügy körülményei ezt lehetővé teszik – csak a jogszabálysértő megállapítások tekintetében semmisíti meg a határozatot, egyebekben azt helybenhagyja vagy megváltoztatja.

(5) Ha a személyi, tárgyi vagy a tényállásbeli elemek bármelyike megváltozik az alapeljáráshoz képest, a vámhatóság által hozott határozat nem módosításnak, hanem új határozatnak minősül.

(6)³³

34. § (1) A vámellenőrzésre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell, ha jogszabály a vámhatóság vámigazgatási hatáskörébe utal árura vonatkozóan ellenőrzési feladatot.

(2) A vámhatóság a vámhatósági intézkedés során az érintett személyről, a környezetről, illetve a vámhatósági intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A vámhatóság által készített kép- és hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás, illetve a vámhatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás során vagy az érintett jogainak gyakorlása céljából használható fel.

(3) Ha a kép- vagy hangfelvételen rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás nem indul, és a vámhatóság vámellenőrzés céljából indított eljárás során vagy az érintett jogainak gyakorlása céljából nem kívánja felhasználni, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a rögzített cselekmény időpontjától számított 30 nap elteltével törölni kell.

35. § (1) A vámhatóság a vámellenőrzési tevékenységét a vámjogszabályok szerinti szempontok alapján a NAV vezetője által évenként február 20-ig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. A vámellenőrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az ügyfeleket az önkéntes jogkövetésre ösztönözze.

(2) A NAV vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása az aktuális gazdasági folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a vám- és adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetve a feltárt kockázatokra figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását.

(3) Az ellenőrzési tájékoztatás tartalmazza különösen az adott év kiemelt vizsgálati céljait, a vámellenőrzések tervezett arányszámait.

36. § A vámellenőrzés megindításának módja lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a vámhatóság informatikai rendszere által küldött elektronikus üzenet. Az eljárás írásbeli közlés esetén annak postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával kezdődik. Szóbeli közlés esetén az eljárás a vámellenőrzésre irányuló eljárásról szóló közléssel indul. Elektronikus üzenet formájában történő közlés esetén az eljárás az elektronikus üzenet küldésével kezdődik.

37. § (1) A vámhatóság a vámellenőrzést annak megindítását követően késedelem nélkül és 90 napon belül lefolytatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási határidőt indokolt esetben az eljárást lefolytató vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított eljárási határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az eljárást folytató vámhivatal kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az így meghosszabbított határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az eljárást folytató vámhivatal felettes szerve által jóváhagyott kérelmére a NAV vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Ha a NAV vezetője felettes szervként határidőt hosszabbított, további határidő hosszabbításnak nincs helye.

(3) A vámellenőrzés során a Ket.-nek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(4) Ha a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy a vámellenőrzést bármely módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

38. § A vámellenőrzés során feltárt adatokat a vámhatóság jogosult az ellenőrzött személlyel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más személy vámellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.

39. § (1) Ha az eljáró vámszerv illetékességi területén kívül válik szükségessé eljárási cselekmény elvégzése, azt az eljárást lefolytató vámszerv folytatja le, vagy indokolt esetben az eljárás lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vámszervet.

(2) A megkeresésről és a válasz megérkezéséről az ellenőrzött személyt az eljárást lefolytató vámszerv 5 napon belül értesíti.

40. § (1)³⁴ Ha a vámhatóság jogsértést állapít meg a vámellenőrzés során, e törvény eltérő rendelkezése hiányában a megállapításokat jegyzőkönyvbe foglalja. Ha a vámellenőrzést lefolytató vámszerv nem azonos a további intézkedés megtételére jogosult vámszervvel, a vámellenőrzést lefolytató vámszerv a megállapításait szintén jegyzőkönyvbe foglalja.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

(3) Az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött személlyel közölni kell.

(4) Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött személy észrevételt tehet, amelyet az ellenőrzést lefolytató vámszervnél a közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be.

(5) Az észrevételi jogot nem kell biztosítani azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámtartozás vagy egyéb terhek beszedését veszélyezteti.

(6) Az ellenőrzött személy az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az ellenőrzési jegyzőkönyvre fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

(7) A jegyzőkönyv postára adásától, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásától az észrevétel benyújtásáig vagy az észrevételi jogról történő lemondásig, vagy az észrevételezésre nyitva álló határidő leteltéig eltelt időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

(8) Ha az ellenőrzött személy által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása vagy a tényállás tisztázása érdekében szükséges, az ellenőrzést lefolytató vámszerv folytatja az ellenőrzést, amelyről kiegészítő jegyzőkönyvet készít.

(9) A kiegészítő jegyzőkönyvre az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött személy észrevételt a kiegészítő jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet.

41. §³⁵ A vámellenőrzés befejezésének formája lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a vámhatóság informatikai rendszere által küldött elektronikus üzenet. Az eljárás írásbeli közlés esetén annak postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával fejeződik be. Szóbeli közlés esetén az eljárás a vámellenőrzésre irányuló eljárásról szóló közléssel fejeződik be. Elektronikus üzenet formájában történő közlés esetén az eljárás az elektronikus üzenet küldésével fejeződik be.

42. § Ha a vámellenőrzést lefolytató vámszerv nem azonos a további intézkedés megtételére jogosult vámszervvel, a vámellenőrzést lefolytató vámszerv a jegyzőkönyvet és a kiegészítő jegyzőkönyvet, valamint a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokat a helyzet rendezése érdekében haladéktalanul megküldi az intézkedés megtételére jogosult vámszerv részére.

43. § (1) Ha az ellenőrzési cselekményeket a vámhatóság az áru birtokosa vagy annak képviselője, az áruval kapcsolatos műveletekben üzleti minőségben közvetlenül vagy közvetve érintett valamilyen más személy, vagy az árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó dokumentumokat és adatokat üzleti célból birtokában tartó valamilyen más személy helyiségében vagy területén helyszíni ellenőrzés keretében végzi el,

(2) Ha az ellenőrzött személy a gazdasági tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését.

44. § (1) Az ellenőrzött személy jogosult

(2) Nem tekinthet be az ellenőrzött személy

(3) Az ellenőrzött személy, ha megítélése szerint az eljárás határidejének túllépése az eljárást lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat e vámszerv felettes szervéhez. A felettes szerv az ellenőrzött személy észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy utasítást ad az eljárás lezárására.

45. § (1) A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a postai szolgáltató köteles a telephelyén, az állomásán, kikötőjében vagy repülőterén létesített vámhivatal részére – térítés nélkül – megfelelő iroda- és – szükség esetén – raktárhelyiséget biztosítani, azok fenntartásáról és karbantartásáról gondoskodni, a kommunális szolgáltatásokat pedig térítés ellenében biztosítani.

(2) A fuvarozó, szállítmányozó köteles a nemzetközi forgalomban közlekedő járművek vámhatáron való tartózkodási idejének menetrendjét a vámellenőrzéshez szükséges idő figyelembevételével megállapítani.

(3) A vasúton közlekedő utasok menet közben történő vámellenőrzése esetén a vállalkozó vasúti társaság köteles a vizsgálatot végzők részére szolgálati fülkét, továbbá díjtalan utazást biztosítani.

(4) A nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemben tartója a vámellenőrzés ellátásának biztosítása érdekében a repülőtéren működő vámhatóság elhelyezését, továbbá az elhelyezésére szolgáló épületek fenntartását és karbantartását térítésmentesen, a kommunális szolgáltatásokat térítés ellenében biztosítja.

46. § (1)³⁶ Az áruátengedést követő ellenőrzésre a vámellenőrzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy – a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdése szerinti, a vám-árunyilatkozat módosítására irányuló kérelemmel összefüggésben lefolytatott áruátengedést követő ellenőrzés esetét kivéve – írásbeli értesítéssel indul és kerül befejezésre, valamint annak megállapításait – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a vámhatóság minden esetben jegyzőkönyvbe foglalja.

(2) Az áru átengedését követően végzett áruvizsgálat és mintavétel tekintetében a Vámkódex 189. és 190. cikkét kell alkalmazni.

(3)³⁷ Ha az áruátengedést követő ellenőrzéssel érintett személyt, az ellenőrzés tárgyát képező vámeljárások során közvetett képviselő képviselte a vámhatóság előtt, úgy az áruátengedést követő ellenőrzés során a közvetett képviselőt ugyanazon jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint az ellenőrzött személyt.

(4)³⁸ Ha a közvetett vámjogi képviselet az áruátengedést követő ellenőrzésre is kiterjed, akkor a (3) bekezdésben leírtak abban az esetben is alkalmazandóak.

(5)³⁹ A (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az (1) bekezdés szerinti értesítést valamennyi ügyfélnek egyidejűleg meg kell küldeni.

(6)⁴⁰ Ha az áruátengedést követő ellenőrzés során az ügyfelek nyilatkozata egymásnak ellent mond, úgy a vámhatóság a nyilatkozatok, valamint a rendelkezésére álló egyéb bizonyítási eszközök segítségével tisztázza a tényállást.

46/A. §⁴¹ (1) A vámhatóság az áruátengedést követően végzett ellenőrzés szakszerűségének és törvényességének vizsgálata céljából felülellenőrzést folytathat le, amely különösen az Unió és tagállamai pénzügyi érdekeit veszélyeztető cselekmények feltárására irányul és nem terjed ki azokra az új személyi, tárgyi vagy tényállásbeli elemekre, amelyek az alapeljáráshoz képest megváltoztak és az alapügyben eljáró szerv még nem bírálta el.

(2) A felülellenőrzés tárgyköre az alapellenőrzés tárgyköréhez igazodik és kiterjedhet az ellenőrzött ügyfélnél egy adott időszakban lefolytatott valamennyi áru átengedését követően végzett ellenőrzésre is.

(3) A felülellenőrzésre a vámellenőrzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(4) A felülellenőrzésről szóló jegyzőkönyvnek a 40. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazni kell az alapellenőrzés megállapításaihoz képest feltárt eltéréseket.

(5) A felülellenőrzés az ellenőrzés befejezését követően határozatot hoz. Ha a felülellenőrzés alkalmával a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez, képest eltérést állapít meg, és ez a vámtartozás és egyéb terhek fizetési kötelezettségét érinti, a felülellenőrzés a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot módosítja, határozat hiányában elsőfokú határozatot hoz.

(6) A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozattal szemben a NAV-ot irányító miniszterhez benyújtott fellebbezésnek van helye. A NAV-ot irányító miniszter másodfokú határozata törvénysértésre hivatkozással a bíróság előtt keresettel támadható meg.

47. § (1) A vámhatóság a tranzitterület létesítését vámellenőrzési szempontból engedélyezi, ha megállapítja, hogy az áru- és személyforgalom vámellenőrzéséhez szükséges feltételeket az üzemeltető maradéktalanul biztosítja.

(2) A tranzitterület üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket az engedélyező vámhivatal az engedélyben határozza meg.

48. § (1) A Vámkódex 51. cikkében foglaltak az egyéb jogszabályokból – így különösen az Art., valamint a számvitelről szóló törvény rendelkezéseiből – eredő megőrzési kötelezettségekre nem terjednek ki.

(2) Az okmányok és információk megőrzése azok eredeti megjelenési formájában történhet olyan módon, hogy a vámellenőrzéshez kapcsolódó adatok kinyerhetőek legyenek.

49. § (1) A Vámkódex 52. cikke szerinti díjat és költséget – ha vámjogszabályok ettől eltérően nem rendelkeznek – a vámhatóság külön eljárásban határozattal közli és szedi be.

(2)⁴² Kérelemre indult eljárásban a felmerülő díjat – ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképp nem rendelkezik – a kérelmezőnek kell megfizetnie. Hivatalból indult eljárások esetén felszámítható díjak megfizetésére az adott ügyben érintett személy köteles. Ha több személy érintett az adott eljárásban vagy az eljárást több személy kérelmezi, úgy a felmerülő díjakat érintett személyenként vagy kérelmezőnként külön-külön kell felszámítani.

(3) A díjat vagy költséget a határozat közlésétől számított 10 napon belül kell megfizetni, amelynek tényét a díjat vagy költséget megállapító vámhivatalnál igazolni kell a fizetési határidő lejártát követő munkanapig.

(4) A vámhivatal engedélyezheti, hogy a díjat vagy költséget hónaponként összesítve fizesse meg az a személy, aki számára rendszeres házi szemlét engedélyezett. Ebben az esetben a vámhivatal a tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő díjról vagy költségről szóló határozatát a tárgyhónapot követő öt napon belül közli a fizetésre kötelezettel.

(5)⁴³ A díjak és költségek késedelmes megfizetése esetén a Vámkódex 114. cikke szerinti késedelmi kamatot csak akkor kell fizetni, ha annak számított értéke meghaladja a 2000 forintot. A Vámkódex 114. cikke alkalmazása során a nemzeti központi bank kamatlábaként a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.

(6) A díjak meg nem fizetése esetén a vámhatóság a 73. § alapján jár el.

50. § (1) A vámhatóság által vámraktárban raktározott áruk esetében – jogszabályban meghatározott esetek kivételével – raktárdíjat kell fizetni.

(2) A Vámkódex 52. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben szemledíjat kell fizetni.

(3) A szemledíj felszámítása tekintetében vámhivatali helyiségnek vagy területnek minősül

(4) A szemledíj felszámítása tekintetében nem minősül vámhivatali helyiségnek vagy területnek

51. § (1)⁴⁴ A Vámkódex 53. cikk (1) bekezdése alapján alkalmazandó árfolyam alatt a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza-középárfolyamot kell érteni.

(2)⁴⁵ A Vámkódex 53. cikk (2) bekezdése alapján meghatározott átváltási árfolyam tekintetében, ha az éves kiigazítás időpontjában a szóban forgó összegnek az átváltása a forintban kifejezett értéknek kevesebb, mint 5%-os változását eredményezi, az euróban meghatározott összeg forintban kifejezett értéke változatlan marad.

(3) A Vámkódex 53. cikk (2) bekezdése szerint rögzített értéket évente egyszer, a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé.

52. § Az Európai Bizottság által nemzeti hatáskörbe utalt feladatok – a kedvezményre vonatkozó kérelmek összegyűjtése, ellenőrzése és továbbítása az Európai Bizottsághoz – végrehajtásáról a Vámtarifa Bizottság gondoskodik. A Vámtarifa Bizottság összetételét és ügyrendjét e törvény végrehajtásáról szóló rendelet határozza meg.

53. § A nyilatkozattevő az 54. § szerinti jóváhagyás birtokában igazolhatja, hogy a bevallott ügyleti érték a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatnak a kihirdetéséről szóló 1998. évi XV. törvénynek megfelelően a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás szerinti szokásos piaci árképzésen alapul, feltéve, hogy az egyszerűsítésre vonatkozó 54. § szerinti kérelemmel egyidejűleg bemutatja, hogy az ár milyen módon tesz eleget a Vámkódex 70. cikk (2) bekezdésben megadott feltételeknek vagy másképp bizonyítja, hogy az értékelendő áru árát nem befolyásolta a kapcsolat.

54. § (1) A vámhatóság jóváhagyhatja, hogy az ügyleti érték elemei és a vámértékbe nem beszámítandó elemek – ha ezek a vám-árunyilatkozat elfogadásakor nem számszerűsíthetők – a gazdálkodó kérelmében meghatározott számítás szerint kerüljenek megállapításra.

(2) A gazdálkodónak nyilatkoznia kell a számítási módszerről. A számítási módszernek a kérelmező könyvelési adataival alátámasztottnak kell lennie, amelynek igazolására vonatkozó dokumentációt a kérelemmel egyidejűleg a vámhatóság részére be kell nyújtani. A számítási módszer mellett átlagérték vagy százalékos érték is meghatározható.

55. § (1) Ha egyetemlegesség keretében több adós felel egyetlen vámtartozás megfizetéséért, akkor a (3) bekezdés kivételével a vámhatóság a teljesítést valamennyi érintett adóstól kéri oly módon, hogy a vám- és egyéb teher fizetési kötelezettségről szóló határozatot valamennyi érintett adós részére külön-külön, ugyanazon a napon, postai úton vagy adott esetben elektronikusan kell megküldeni.

(2) Ha a fizetésre kötelezett adósok közül az egyik teljesíti a közölt határozatban megállapított fizetési kötelezettséget, úgy a vámhatóság a teljesítésről és ez alapján a további fizetési kötelezettség megszűnéséről a többi adóst tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az FJA 6. cikk (2) bekezdésében szabályozott esetekben nem kell alkalmazni.

56. § (1) A nem tarifális behozatali és kiviteli vámmentességeket a vámjogszabályok és a Magyarországon alkalmazandó nemzetközi szerződések határozzák meg.

(2) Ha az árukat az FJA 141. cikke szerinti cselekménnyel jelentik be, az egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Ha a vámhatóság a bejelentést elfogadja, azt a vám-árunyilatkozat elfogadásával egyenértékűnek kell tekinteni.

(3) Ha a vámjogszabályok a nem tarifális vámmentességek alkalmazása vonatkozásában különleges felhatalmazást vagy engedélyt írnak elő, az engedélyt vagy a felhatalmazást a meghatározott feltételeket teljesítő személy részére lehet megadni.

(4) A (2) és a (3) bekezdést alkalmazni kell a kiviteli vámköteles áruk exportjára. Ezekben az esetekben elegendő a szóbeli bejelentés.

56/A. § (1) A vámmentességi rendelet 41. cikke alkalmazásában a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről szóló, 2007. december 20-i 2007/74/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban kiadott nemzeti jogszabály alatt az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényt kell érteni.

(2) A vámmentességi rendelet 107. cikke alapján a magán- és kereskedelmi gépjárművek és motorkerékpárok szabványos tartályaiban az Európai Unió vámterületére vámmentesen behozott üzemanyag Magyarország területén a vám és egyéb terhek megfizetése nélkül nem idegeníthető el.

57. § (1) A vámhatóság kérelemre engedélyezi az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentességet a vámigazgatási eljárásban annak a saját nevében eljáró adóalanynak,

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül tartozásnak

(3)⁴⁸ A vámhatóság kérelemre engedélyezi, hogy az általános forgalmi adó összegének 50%-át kell biztosítania a vámigazgatási eljárásban annak a saját nevében eljáró adóalanynak, akire folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre teljesül az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feltétel.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a (2) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálandó időszak a tárgyévet megelőző naptári év.

(5) Mentes továbbá az általános forgalmi adó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó.

(6) Az (1) és (3) bekezdés szerinti engedély alapján az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentesség vagy kedvezmény nem engedélyezhető, ha a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett áruk vonatkozásában a vámeljárás során a vámhatóság a megállapított általános forgalmi adó megfizetésének felfüggesztéséről rendelkezik.

(7)⁴⁹ Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén a vámhatóság által kiadott engedély a hatályba lépést követő egyéves időtartamra érvényes.

(8) Az (1)–(3) és (5) bekezdés szerinti mentesség, illetve kedvezmény vonatkozik az energiaadó biztosítására is.

57/A. §⁵⁰ (1) Ha a Vámkódex 89. cikk (2) bekezdés 2. albekezdése alapján a biztosítékot kizárólag Magyarország területére kiterjedően nyújtják, úgy – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a biztosítéknak a behozatali vagy kiviteli vám mellett az egyéb terheket is fedeznie kell.

(2) Ha a biztosítékot nyújtó személy rendelkezik az e törvény szerinti általános forgalmi adó biztosítása alóli részleges vagy teljes mentességre jogosító engedéllyel, úgy ezen engedély fennállásáig az (1) bekezdés szerinti esetben az általános forgalmi adóra és az energiaadóra a mentesített összeg tekintetében nem kell biztosítékot nyújtania.

58. § (1) A Vámkódex 89. cikk (7) bekezdése alkalmazásában nem lehet biztosítékot megkövetelni az állam, hatóság vagy Magyarország Alaptörvénye által, valamint az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenységgel kapcsolatban.

(2) Közhatalmi tevékenységnek minősül e § alkalmazásában különösen a jogszabály-alkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység.

59. § A Vámkódex 90. cikk (1) bekezdés második albekezdése alkalmazásában a vámhatóság a nyújtandó biztosíték összegét – a biztosítéknyújtási kötelezettség felmerülésekor – a kérelmező forgalmi adatait és üzleti tervét figyelembe véve állapítja meg.

60. § A Vámkódex 92. cikk (1) bekezdése alapján a biztosítékot nyújtó személy

60/A. §⁵² (1) A vámhatóság a 60. § a) pontja szerinti biztosítékként olyan eredeti fedezetigazolást fogadhat el, amely szerint

(2) A vámhatóság biztosítékként azt a készpénz letétbe helyezést fogadja el, amely a vámhatóság kezelésében lévő vámletét számlán a vámhatóság által meghatározott egyedi azonosítással a vámhatóság rendelkezése alá került. Az elfogadásról a vámhatóság az ügyfelet haladéktalanul értesíti. A készpénz formájában nyújtott biztosítékot kizárólag forintban lehet teljesíteni.

(3) Ha a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodás szerint a hitelintézet az ügyfél által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről elektronikus úton értesíti a vámhatóságot, a közölt vámot és egyéb terheket biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható.

60/B. §⁵³ (1) A 60. § b) pontja szerinti garanciavállaló nyilatkozatra és a készfizető kezesi szerződésre vonatkozóan a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az uniós vámjogszabályok másként nem rendelkeznek.

(2) A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a készfizető kezesi szerződés a jogosult aláírása nélkül, kizárólag a kötelezettségvállaló által aláírva is érvényes. A készfizető kezesi szerződés a vámhatóság jóváhagyásával válik hatályossá.

(3) Biztosítékként azt az eredeti garanciavállaló nyilatkozatot kell elfogadni, amely az uniós vámjogszabályok vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza

(4) Biztosítékként azt az eredeti készfizető kezesi szerződést kell elfogadni, amely a (3) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza még

(5) A kedvezményezett vámhatóság a garanciavállaló nyilatkozat vagy készfizető kezesi szerződés jóváhagyásáról haladéktalanul tájékoztatja a kötelezettségvállalót.

(6)⁵⁴ A VA 151. cikk (3) bekezdés esetén a kötelezettségvállaló tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a (5) bekezdés szerinti kedvezményezett vámhatóságot.

(7) A kötelezettségvállaló helytállási kötelezettséghez kapcsolódó, a kedvezményezett vámhatóság általi igénybejelentés esetén az az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalást kérő azonosító adatait – név, cím, adószám vagy adóazonosító jel, EORI szám, a jogutódlással kapcsolatos adatok –, a tartozás összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, a fizetési kötelezettséggel érintett határozat számát és a vámügyi művelet típusát.

(8) A külföldi hitelintézet, pénzintézet vagy biztosítótársaság által kiállított kötelezettségvállalás esetén a (3) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

61. § (1) Ha a Vámkódex 94. cikk (1) bekezdés szerinti vámhatósági jóváhagyás szükséges, akkor a vám és egyéb terhekre vonatkozó, egyetlen műveletre kiterjedő biztosítéknyújtásra a jóváhagyást engedély formájában (kötelezettségvállalási engedély) a vámhatóság annak a kérelmezőnek adja ki, aki

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyben meg kell határozni – a nyújtott biztosítékkal összhangban – a kötelezettségvállalással összességében vállalható legmagasabb összeghatárt, valamint szükség esetén engedély érvényességi idejét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély esetén a Vámkódex 22–28. cikkének, az FJA 11–18. cikkének és a VA 10–15. cikkének kérelem alapján hozott határozatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)⁵⁶ A garanciajegyek formájában nyújtott egyedi kötelezettségvállalás jóváhagyása esetén e szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az engedély jogosultja az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl írásban kötelezettséget vállal a vámeljárás jogosultja tekintetében felmerült tartozások megfizetésére.

61/A. § Az FJA 84. cikk (3) bekezdés k) és l) pontokban meghatározott feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha kérelmező a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény szerinti állami fenntartású muzeális intézmény és a kérelem kizárólag árutovábbítási eljárásra vonatkozik.

62. § A Vámkódex 101. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdése alkalmazásában a fizetendő behozatali vagy kiviteli vám összegét 100 forintra kerekítve kell megállapítani.

63. § (1) A Vámkódex 102. cikk (1) bekezdése alkalmazásában a vám-árunyilatkozat benyújtásával kezdeményezett eljárások esetén – a Vámjegy alkalmazásának esetét kivéve – a vám és egyéb terhek összegét a vámhatóság határozattal közli. E határozat nem minősül a Vámkódex 22–29. cikke szerinti kérelemre hozott határozatnak.

(2) A könyv szerinti nyilvántartásba vett vámösszegről és egyéb terhekről szóló, a kérelemnek helyt adó döntés egyszerűsített határozatba foglalható.

(3) Az adatfeldolgozási technika alkalmazásával benyújtott árunyilatkozatok esetében, ha a technikai feltételek adottak, a vámhatóság a vám és egyéb terhek összegét közlő határozatát elektronikus dokumentum formájában hozhatja meg. Az e bekezdésben meghatározott döntések kiadmányozása személy által felügyelt automatizált aláírással, elektronikus formában történik.

(4)⁵⁸ A vámhatóság az FJA 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben eltekint a vámtartozás közlésétől. Ebben az esetben a 3. § 7. ponttól eltérően nem keletkezik vámhiány.

64. § (1) A Vámkódex 103. cikk (2) bekezdése alkalmazásakor a vámtartozás a cselekmény elkövetésétől számított 10 évig közölhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 3 éven túl megállapított vámtartozás könyvelésbe vételére, beszedésére és megszűnésére a vámjogszabályok erre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni az egyéb terhek, a hitelkamat, továbbá a késedelmi kamat esetében is.

65. § Az egyéb terhek és a hitelkamat, továbbá a késedelmi kamat végrehajtásához, a túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és egyéb terhek, valamint a hitelkamat, továbbá a késedelmi kamat visszaigényléséhez való jog elévülésére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

66. § (1) A Vámkódex 104. cikk (3) bekezdése végrehajtásakor az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (a továbbiakban: Euratom rendelet) előírásait kell alkalmazni.

(2) Jogorvoslati kérelem elbírálása tárgyában a felettes szerv által hozott döntés alapján az Euratom rendelet 6. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott elkülönített számlákról (a továbbiakban: elkülönített számlák) – a Vámkódex 119. cikkében meghatározott kivételekkel – kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha

(3) Felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyában bíróság által hozott döntés alapján az elkülönített számlákról – a Vámkódex 119. cikkében meghatározott kivételekkel – kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha

(4) Ha a vámszerv döntését a felettes szerv vagy bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg, de az új eljárás az eredetinél alacsonyabb vámösszeg könyvelésbe vételét eredményezi, a különbözetként jelentkező vámösszeg az elkülönített számlákról kizárólag az új eljárás keretében meghozott döntéssel egyidejűleg törölhető.

67. § A közölt vámösszeg és egyéb terhek megfizetésének időpontja az a nap, amikor a teljes összeg az előírásnak megfelelően a vámhatóság által kezelt államháztartási számlán jóváírásra került. A hitelintézet és a vámhatóság megállapodást köthet a készpénzben megfizetett vámbiztosíték, a vám és az egyéb terhek kincstáron át történő összevont átutalásának teljesítéséről.

68. § (1) A vámot az adós a letétbe helyezett vámbiztosíték elszámolásával, átutalással, illetve ahol a technikai feltételek adottak, POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel, továbbá – 2 millió forint összeg erejéig – készpénzben fizetheti meg.

(2) Megfizetésnek minősül – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – az adós állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott adó- vagy vámfizetéssel kapcsolatosan fennálló követelésének az adós vámfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeibe történő átkönyvelése vagy beszámítása. Ebben az esetben a vámtartozás megfizetésének napja az adós kérelme elfogadásának napja, hivatalból végzett átkönyvelés vagy átvezetés esetén az átkönyvelés vagy átvezetés napja.

(3) A vámhatóság hatáskörébe tartozó közvetlen uniós bevételi számlát érintő nyilvántartás vezetése során az (1) bekezdés szerinti átutalással történő teljesítésnek kell tekinteni a vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő elektronikus fizetést is, valamint bankkártya felhasználásával történő teljesítésnek kell tekinteni a jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetést.

(4) Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, vámhatósági jogkörben előírt kötelezettségre, de téves bevételi számlára, illetve nem azonosítható módon teljesített befizetést – ideértve a túlfizetést is – addig meg nem fizetettnek kell tekinteni, ameddig az adós a tartozást előíró vámhatóságtól a befizetés számlák közötti átvezetését, beazonosítását nem kéri, illetve a tétel hivatalból való beazonosítása meg nem történt, függetlenül attól, hogy a fizetés egyébként határidőben történt. Ez esetben a vámhatóság az adós rendelkezése alapján a számlák közötti átvezetésről, beazonosításról kamatmentesen intézkedik.

(5) A vámhatóság által kiszabott, illetve visszautalandó, jogcímenként kis összegű, tíz eurónál vagy az 51. § (1) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintösszegnél kevesebb egyéb terhek összegét – kivéve a jövedéki termék után kiszabott egyéb terheket – nem kell megfizetni, illetve visszafizetni. Az így meg nem fizetett összeget a vámigazgatási eljárás lezárásával egyidejűleg törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig bevételként köteles elszámolni a vámhatóság. Nem kell megfizetni, illetve visszafizetni azt a tíz euró alatti, egyéb teher különbözetet, valamint visszafizetni azt a tíz euró alatti vámtúlfizetést, amely az egy határozatban egy vagy több jogcímen kiszabott és megfizetett összeg különbségéből keletkezett. Az így keletkezett tartozást a vámhatóság utólag törli, a túlfizetést pedig köteles bevételként adónemenként belső bizonylattal előírni és elszámolni.

(6) A túlfizetésként vagy tartozatlan befizetésként nyilvántartott pénzösszeg visszafizetését az állami adó- és vámhatóság a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül kamatmentesen teljesítheti.

(7)⁵⁹ A vámhatóság megkövetelheti, hogy a vám és egyéb terhek, a Vámkódex 112. cikk (2) bekezdése szerinti hitelkamat, 114. cikke szerinti késedelmi kamat, továbbá a vámigazgatási bírság megfizetését az adós – a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával – igazolja.

(8)⁶⁰ A vám és egyéb terhek, a Vámkódex 112. cikk (2) bekezdése szerinti hitelkamat, 114. cikke szerinti késedelmi kamat, továbbá a vámigazgatási bírság megfizetésére szolgáló és azt igazoló okmányoknak a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendeletben meghatározott adatokon túl tartalmazniuk kell

(9)⁶¹ A vám és egyéb terhek megfizetését igazoló befizetési bizonylatnak nem kell tartalmaznia a (8) bekezdés h) pontjában meghatározott adatot, ha a halasztott vámfizetésről szóló engedély – az ügyfél kérelmére – az összevont fizetés lehetőségét tartalmazza.

69. § A Vámkódex 110. cikke szerinti halasztott fizetés szabályait kell alkalmazni a vámmal együtt fizetendő egyéb terhekre is.

70. § A vámhatóság kérelem alapján engedélyezheti, hogy az adós a közölt vámtartozást a Vámkódex 111. cikk (6) bekezdése szerint, ha

71. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adós kérelmére a vámhatóságnál nyilvántartott vámokra és egyéb terhekre engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(3) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámok és egyéb terhek azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

(4) Ha a fizetési könnyítés megadásának feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését az ügyfél nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

72. § (1) A Vámkódex 112. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdése alkalmazásában a hitelkamatláb megállapítása során a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.

(2) A Vámkódex 112. cikk (3) bekezdésével összhangban a vámhatóság akkor tekinthet el az engedélyezett fizetési könnyítéssel összefüggésben vámbiztosíték megkövetelésétől vagy hitelkamat felszámításától, ha annak megfizetése a kérelmezőnek súlyos gazdasági vagy szociális nehézséget okozna.

(3) A kérelmező a (2) bekezdés szerinti súlyos gazdasági nehézségének vizsgálatához köteles benyújtani

(4) A természetes személy szociális nehézségének vizsgálatához a vámhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólítja fel a kérelmezőt, és a szociális körülmények feltárása érdekében megkeresheti a helyi önkormányzatot.

(5) Az engedélyezett fizetési könnyítéshez kapcsolódóan a vámhatóság különösen indokolt esetben dönthet úgy is, hogy a kérelmezőt a vámbiztosíték megkövetelése alól és a hitelkamat felszámításától egyaránt mentesíti.

73. § (1) Ha az esedékes vám és egyéb terhek összegét, a hitelkamatot, a késedelmi kamatot, illetve a megállapított vámigazgatási bírságot az előírt időtartamon belül nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a következők szerint:

(2) A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adó- és vámhatóság jogosult. A végrehajtási eljárásra az Art.-nak az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ide nem értve az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket.

(3) A vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot és egyéb terheket az adós NAV által nyilvántartott tartozásának összegéig visszatarthatja.

(4) Az egy határozattal megállapított vámtartozás és az egyéb terhek, a hitelkamat, késedelmi kamat, továbbá a vámigazgatási bírság tartozás részbeni teljesülése esetén a befizetett összeget először a vámtartozásra kell elszámolni. Az így végzett elszámoláson felül fennmaradó összegnek legalább olyan arányú részét kell az egyéb terhek, hitelkamat, késedelmi kamat, továbbá a vámigazgatási bírság tartozásra elszámolni, amilyen a megállapított egyéb terhek, a hitelkamat, késedelmi kamat, illetve vámigazgatási bírság tartozás aránya az előírt fizetendő összegen belül. Az elszámolásról az adóst értesíteni kell.

74. § (1) A Vámkódex 114. cikk (1) bekezdése alkalmazása során a nemzeti központi bank kamatlábaként a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.

(2) A Vámkódex 114. cikk (3) bekezdése alkalmazásában a súlyos gazdasági vagy szociális nehézség vizsgálatához a 72. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

75. § (1) Ha a vámot és egyéb terheket, hitelkamatot, késedelmi kamatot, vámigazgatási bírságot megállapító határozat kijavításáról rendelkező döntés, illetve bírósági ítélet alapján a megállapított fizetési kötelezettség (vagy a fizetési kötelezettség összegének egy része) követelésének jogcíme megszűnik, a kijavításról rendelkező döntésben, illetve a bírósági ítélet végrehajtása érdekében hozott döntésben az eljáró vámhivatal rendelkezik az összegnek a vámhatóság általi visszafizetéséről vagy elengedéséről. Ez a visszafizetési vagy elengedési kötelezettségről való rendelkezés a Vámkódex 116. cikk (4) bekezdése szerinti saját kezdeményezésnek minősül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a vámhatóság a visszafizetésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles a visszafizetendő összeget visszautalni.

76. § (1) A kiadni rendelt, ezt megelőzően lefoglalt vagy lefoglalt és előzetesen értékesített vagy elkobzott nem uniós áru vámjogi státusának rendezésére – beleértve a vámtartozás keletkezését, valamint az adós személyének megállapítását – a vámjogszabályok előírásait kell alkalmazni, a vonatkozó büntetőeljárási és adószabályok figyelembevételével.

(2) A nem uniós áru értékesítéséből befolyt összeg és az elkobzott nem uniós áru értékesítése esetén, valamint, ha a lefoglalás hatálya alatt előzetesen értékesített nem uniós áru helyébe lépő ellenérték elkobzásra kerül, az értékesítésből befolyt összeg elszámolására az uniós saját forrás elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket követően az Art.-nak a végrehajtott összeg elszámolására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A vámhatóság által vámigazgatási eljárásban kiszabott egyéb terhek végrehajtásához való jog elévülésére a vám elévülésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és egyéb terhek visszaigényléséhez való jog elévülésére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

77. § A vámhatóság értesítését az Európai Unió vámterületére belépő légi jármű érkezéséről a Vámkódex 133. cikk (2) bekezdése alapján, a repülőtéri rendszerek adatainak felhasználásával a repülőtér üzemben tartója a vámhatósággal kötött együttműködési megállapodásban vállalhatja.

78. § A vámfelügyelet biztosítása érdekében a vámhatóság a beszállított árut átmeneti jelleggel hatósági rendelkezés alá vonhatja, a vámeljárás végrehajtásához szükséges feltételek, információk és más hatósági engedélyek érintett személy általi rendelkezésre bocsátása vagy más, vámellenőrzéshez kapcsolódó vizsgálat végrehajtásának idejéig. A vámhatóság a rendelkezése alá vont árut vámraktárban vagy a vámhivatal által kijelölt helyen tárolja. A vámhivatal megfelelő biztosíték nyújtása esetén rendelkezhet az árunak az érintett személy őrizetében hagyásáról. A vámhatósági rendelkezés alá vonás során felmerülő költségeket az érintett személy a Vámkódex 52. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint e törvény alapján köteles megtéríteni.

79. § (1) A nemzetközi közforgalmú repülőtéren üzemeltetett tranzitterületen az üzemidő alatt biztosítani kell a személy- és áruforgalom vámellenőrzését.

(2) Aki a tranzitterületen kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari tevékenységet folytat, köteles azt a vámhatóságnak bejelenteni. Az értékesítést végző személy kötelezettséget vállal arra, hogy az általa végzett kiskereskedelmi értékesítés során az érkező tranzitutas, a közvetlenül harmadik országba, illetve más uniós tagállamba induló tranzitutas, és az egyéb, a tranzitterületre belépésre jogosult részére történő értékesítést elkülöníti.

80. § Ha a vámhatóságnak az Európai Unió vámterületére beérkező légi jármű tekintetében szándékában áll a légi járművet, annak utasait vagy az azon szállított árukat megvizsgálni, közvetlenül vagy a repülőtér üzemben tartóján keresztül jelzi azt a légi jármű parancsnokának, akinek gondoskodnia kell arról, hogy a vámhatóság engedélye nélkül a légi járműből ne rakjanak ki árut, és az utasok ne távozzanak el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. A légi jármű csak a vámellenőrzés megtörténte után folytathatja útját.

81. § (1) Az átmeneti megőrzési létesítmény üzemeltetőjének a vámfelügyelet biztosítása érdekében havi rendszerességgel tételes garanciajelentést kell küldenie az átmeneti megőrzési létesítmény felett felügyeletet ellátó vámhivatal részére.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő garanciajelentésben tájékoztatni kell továbbá az átmeneti megőrzési létesítmény felett felügyeletet ellátó vámhivatalt a 60 napot meghaladóan átmeneti megőrzés alatt álló árukról is.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jelentésben megadandó adatokat az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

82. § Ha valamely szóban bejelentett árura vámtartozás vagy egyéb teherfizetési kötelezettség keletkezik, azok megfizetéséről a vámhatóság az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott mintájú elismervényt – Vámjegyet – ad ki.

83. § A Magyarország területén lévő vámhivatalok székhelyét és illetékességét a Kormány rendeletben határozza meg.

84. § A Vámkódex 173. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárást a vámellenőrzésre és az áruátengedést követő ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás a kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vámhivatalhoz történő beérkezésével indul, és annak megindításáról a nyilatkozattevőt külön értesíteni nem kell. Ha a kérelem alapján a tényállás tisztázott, a megállapításokról jegyzőkönyv nem készül.

85. § (1) A Vámkódex 179. cikke szerinti, Magyarországot érintő központi vámkezelés, továbbá az FJA 251. cikke szerint érvényes egyszerűsített eljárásra vonatkozó egységes engedélyek keretében végzett szabad forgalomba bocsátásra, meghatározott célra történő felhasználásra, az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséggel járó ideiglenes behozatalra vonatkozó engedély, illetve azok kiadásához beleegyezés csak magyar adószámmal rendelkező gazdálkodónak adható. Nincs szükség a beleegyezéshez adószámra, ha a gazdálkodó kizárólag adómentes termékimporthoz kapcsolódó szabad forgalomba bocsátást kezdeményez.

(2) A központi vámkezelésre vonatkozó engedély kiadásakor vagy Magyarországra történő kiterjesztésekor vizsgálni kell a (3) bekezdés szerinti kizáró körülmény fennálltát.

(3) A vámhatóság az engedély kibocsátására vonatkozó kérelmet elutasítja, ha az engedély iránti kérelemben a gazdálkodó által leírt tevékenységből kitűnik, hogy a tevékenységhez kapcsolódva az egyéb terhek felmerülésének helye Magyarország, és a gazdálkodó által nyújtott biztosíték a vámhatóság számára nem nyújt közvetlen igénybejelentési jogosultságot a felmerülő tartozások megfizetésének érvényesítése során. Ezt a feltételt nem kell vizsgálni, ha a gazdálkodó e törvény alapján általánosforgalmiadó-biztosítási kötelezettség alól mentes.

(4) Szabad forgalomba bocsátásra, meghatározott célra történő felhasználásra, az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséggel járó ideiglenes behozatalra vonatkozó engedélyhez beleegyezés, illetve ilyen, több tagállamra szóló engedély abban az esetben adható, ha az engedélyező vámhatóság szerinti tagállam és Magyarország között hatályos megállapodás van a visszatartott nemzeti beszedési költségek megosztásáról.

(5) Az engedélyes – abban az esetben, ha a központi vámkezelésre irányuló engedély nem Magyarországon került kiadásra – minden naptári hónapot követő 10. napig köteles a szabad forgalomba bocsátás, meghatározott célra történő felhasználás, az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséggel járó ideiglenes behozatal során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges adónyilatkozatot az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál benyújtani. Nem kell benyújtani az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az általános forgalmi adó önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik.

(6) A vámhatóság az egyéb terheket az adónyilatkozat alapján állapítja meg.

(7) Ha az adónyilatkozat alapján számított egyéb teher és a vám-árunyilatkozat vagy az áruátengedést követő ellenőrzés alapján számított egyéb teher összegének különbözete alapján további fizetési kötelezettség keletkezik, azt a vámhatóság az engedélyes terhére utólag meghatározza és közli vele. Ha az engedélyes a fizetési kötelezettséget határidőben nem teljesíti, a vámhatóság a követelését mindenekelőtt a – közvetlen igénybejelentést lehetővé tevő – adóbiztosíték terhére érvényesíti. Ha a kiegészítő árunyilatkozat vagy az áruátengedést követő ellenőrzés alapján megállapítást nyer, hogy az egyéb terhek túlzott mértékben kerültek felszámításra, a vámhatóság a túlzott mértékben felszámított összeget visszafizeti.

(8) Az adós adó- és díjkötelezettségének teljesítéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselőt vehet igénybe. Vámjogi képviselő az adó- és díjkötelezettségek teljesítésével kapcsolatban képviselőként kizárólag akkor járhat el, ha az engedélyező vámhatóság által lefolytatott vámeljárásban is vámjogi képviselőként jár el.

(9) A központi vámkezelés végrehajtásában közreműködő tagállamok vámhatóságai közötti vámbevétel-megosztásra a központi vámkezeléssel kapcsolatban a hagyományos saját forrásoknak az uniós költségvetés számára történő rendelkezésre bocsátásakor visszatartott nemzeti beszedési költségek megosztásáról szóló Egyezmény kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló 2009. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

86. § Azon önértékelési engedéllyel rendelkező gazdasági szereplő, akinek a vámhatóság megengedi a VA 225. cikke szerint, hogy a kiegészítő árunyilatkozatai közvetlen elektronikus hozzáféréssel legyenek elérhetők rendszerében, minden naptári hónapot követő 10. napig köteles a tevékenysége során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges, a 85. § (5) bekezdésében hivatkozott adónyilatkozatot benyújtani az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál, amelyre vonatkozóan a 85. § (7) bekezdését is alkalmazni kell. Nem kell benyújtania az áfafizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az áfa önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik.

87. §

88. § (1) Az áru értékesítését a vámhatóság kereskedő közreműködésével, árverés útján vagy elektronikus árverés útján végezheti. Az elektronikus árverés útján történő értékesítést a vámhatóság az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával végzi.

(2) Abban az esetben, ha az áru értékesítése nem lehetséges, de az forgalomképes, megsemmisítés helyett – a jövedéki termék kivételével – karitatív célra felhasználható.

89. § A VA 249. cikk (2) bekezdése alkalmazásában, a nyilvános felkérést a vámhatóság a NAV internetes honlapján megjelenő hirdetmény közzétételével valósítja meg. Ha a közzétételt követően az áru tulajdonosa nem jelentkezik, a vámhatóság a 91. napon dönt az állam javára felajánlás tárgyában.

90. § A tértiárura vonatkozó behozatalivám-mentesség alátámasztására szolgáló VA 253. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti okmány papír alapon is benyújtható, valamint kiadható.

91. § Azon áru helyzetének rendezésére, amelynek tekintetében a vámjogszabályokban előírt feltételek alapján az eljárás nem zárult le, a vámhatóság a Vámkódex 198. cikke, valamint a 88. § szerint jár el.

92. § Az aktív feldolgozás engedélyese minden naptári hónapot követő 10. napig köteles a VA 324. cikk (1) bekezdése alkalmazása során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges, a 85. § (5) bekezdése szerinti adónyilatkozatot benyújtani az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál. Nem kell benyújtania az áfafizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az áfa önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik.

93. § (1) Magyarország területének egyes részei tekintetében a vámszabad területté történő kijelöléséről a miniszter vámigazgatási eljárásban eljárva határozattal dönt, ha

(2)⁶³ Az (1) bekezdés szerinti döntés érdekében a kérelmet a vámszabad terület üzemeltetését végző személy a vámhatósághoz elektronikus úton vagy papír alapon nyújtja be.

(3)⁶⁴

94. § (1) A vámhatóság a kérelmet előzetesen értékeli, amelynek során megvizsgálja a kérelemben megadott adatokat, felméri és értékeli a vámfelügyelet ellátásához szükséges feltételek teljesítését, a kérelemben szereplő épületek terveit és a tervezett tevékenységhez való biztonsági, illetve vámellenőrzési szempontból való megfelelésüket, a vámszabad terület üzemeltetéséhez nyújtott, a vám- és egyéb jogszabályoknak megfelelő biztosítékok megfelelőségét. A feltételek ellenőrzésére vonatkozó helyszíni vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A vámhatóság az előzetes értékelése megállapításait a kérelemnek a miniszterhez történő felterjesztésekor a kérelemre az előzetes értékelés lezárásakor rávezetett záradék formájában közli, a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát mellékeli.

(3) A vámhatóság a kérelem előzetes értékelését és a helyszíni ellenőrzést a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül elvégzi, ez a határidő szükség esetén a vámhatóság vezetője által további 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet a vámhatóság a (4) bekezdés szerint legkésőbb az előzetes értékelés lezárását követő 3 napon belül felterjeszti.

(4)⁶⁵ A miniszter megvizsgálja a felterjesztett kérelmet, a vámhatóság általi előzetes értékelés megállapításait tartalmazó záradékot és a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét, valamint az eljárási illeték megfizetését leellenőrzi. A vámszabad terület kijelölése iránti kérelem elbírálása esetén az ügyintézési határidő a kérelem felterjesztését követő 30 nap, kivéve, ha a miniszter a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

(5) A miniszter a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha

(6) A vámszabad terület kijelölés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a miniszter az ügyfelet határozat meghozatala nélkül értesíti a kérelem felterjesztését követő 8 napon belül.

(7) A miniszter érdemi határozata első fokon jogerőre emelkedik, az ellen kizárólag bírósági jogorvoslatnak van helye.

(8) A vámszabad terület kijelölésére vonatkozó jogerős határozat alapján a miniszter teljesíti a Vámkódex 243. cikk (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget az Európai Bizottság felé.

95. § (1) A kijelölt vámszabad területen a benyújtott kérelemtől eltérő vagy további épület építéséhez, a belépési és kilépési pontok megváltoztatásához, vagy további tevékenység megkezdéséhez a NAV vezetőjének engedélye szükséges.

(2) A vámszabad terület kijelölésére vonatkozó miniszteri döntést nem érintő változások engedélyezéséről a vámhatóság vezetője az Európai Bizottság tájékoztatása érdekében tájékoztatja a minisztert.

96. § Ha a vámhatóságnak az Európai Unió vámterületét elhagyó légi jármű tekintetében szándékában áll a légi járművet, annak utasait vagy az azon szállított árukat megvizsgálni, közvetlenül vagy a repülőtér üzemben tartóján keresztül jelzi a légi jármű parancsnokának. A légi jármű parancsnoka gondoskodik arról, hogy a vámhatóság engedélye nélkül a légi járműből ne rakjanak ki árut, és az utasok ne távozzanak el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. A légi jármű csak a vámellenőrzés megtörténte után kezdheti meg útját.

97. § Az Európai Unió vámterületéről kiszállított árukra vonatkozó kiviteli vám-árunyilatkozat utólag elektronikustól eltérő formában is benyújtható.

98. § Az újrakiviteli árunyilatkozatra a 82–87. §-t alkalmazni kell.

99. §⁶⁷ A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 2011. évi XXXVII. törvény szerinti papíralapú SZMGSZ fuvarlevél a Magyarország területén vasúti forgalomban megvalósuló árutovábbítási vámeljárásban kizárólag a harmadik országból érkező szállítmányok érkeztetésekor fogadható el vám-árunyilatkozatként.

100. § (1) A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet) V. cím III. fejezetét e Fejezetet is figyelembe véve kell végrehajtani.

(2) E Fejezet alkalmazásában

101. § E Fejezet személyi hatálya a hatóságra és az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyekre terjed ki, ideértve a Ptk.-ban meghatározott valamennyi szervezeti formát is.

102. § (1) A hatóság az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet V. cím III. fejezete szerint ellenőrzi az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: EMGA) finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetve kötelezettjeit vagy képviselőiket (a továbbiakban: EMGA utólagos ellenőrzés). Az EMGA utólagos ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e.

(2) Az EMGA utólagos ellenőrzések végrehajtása tekintetében a Ket. előírásait az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Kötelező az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél

(4) Az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv a gazdálkodónál az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdése előtt helyszíni szemlét tarthat, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik, meghamisítják.

(5) Az EMGA utólagos ellenőrzésen részt vehet az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió valamely tagállamának illetékes képviselője is, akit a megbízólevélen szakértőként feltüntetnek. A szakértőt a helyiségbe való bejutás és az iratokhoz való hozzáférés tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyek az ellenőrt.

(6) Az EMGA utólagos ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfelek adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben más hatóságokkal együttesen, egyidejűleg is folytathat ellenőrzést.

103. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik.

(2) Ha az ügyfél vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az EMGA utólagos ellenőrzés hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.

(3) Az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatására a hatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: ellenőr) jogosult.

(4) A helyszíni ellenőrzést az ellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az ügyfél vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.

(5) A megbízólevélnek tartalmaznia kell

104. § (1) Az ügyfél EMGA utólagos ellenőrzés alá vont tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat legfeljebb az EMGA utólagos ellenőrzés lezárásáig átvételi elismervény ellenében a hatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell.

(2) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az ügyfél kéri, a hatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be.

(3) Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az EMGA utólagos ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, amelyek használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.

(4) Ha az ellenőrzött ügyfél a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a hatóság helyszíni ellenőrzését.

(5) Az EMGA utólagos ellenőrzést helyszíni ellenőrzés keretében és a hatóság hivatali helyiségében is le lehet folytatni. A helyszíni ellenőrzés része az ügyfél székhelyén, telephelyén, fióktelepén, lakóhelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is. A Ket.-ben, valamint e bekezdésben szereplő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés elrendelése.

(6) A helyszínen tartott EMGA utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni, kivéve, ha az utólagos ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé.

(7) A hatóság hivatali helyiségében az EMGA utólagos ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani.

(8) Ha az ellenőrzött ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így a tényállás tisztázására alkalmatlanok, a hatóság megfelelő határidő kitűzésével kötelezi az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait megfelelően rendezze, pótolja, illetve javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az EMGA utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A hatóság ezen időtartam alatt az EMGA utólagos ellenőrzést folytathatja.

105. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül, a jegyzőkönyv elkészítése során az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv vezetője zárótárgyalás megtartását rendelheti el.

(2) Ha a zárótárgyalást elrendelő irat közlése eredménytelen, vagy az ellenőrzött ügyfél a távolmaradását nem menti ki, a hatóság a jegyzőkönyvet véglegezi. Ha a zárótárgyalás során olyan ügyféli bizonyítási indítvány kerül benyújtásra, amely az EMGA utólagos ellenőrzés során feltárt megállapításokat érdemben érinti, a hatóság az EMGA utólagos ellenőrzést tovább folytatja.

(3) A hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésére vagy megsértésére vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell

(4) Az EMGA utólagos ellenőrzés megállapításai alapján részjegyzőkönyv készülhet, ha az ügyfél EMGA utólagos ellenőrzéssel érintett tevékenysége egy részével kapcsolatban a tényállás tisztázásra került. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyv szabályait kell alkalmazni.

(5) Az EMGA utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyféllel közölni kell. Az EMGA utólagos ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik. Ha a jegyzőkönyv közlése kézbesítéssel történik, az EMGA utólagos ellenőrzés a postára adás napjával zárul.

(6) Az EMGA utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött ügyfél észrevételt tehet, amelyet az EMGA utólagos ellenőrzést végző szervnél a közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be.

(7) Az ellenőrzött ügyfél az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az EMGA utólagos ellenőrzési jegyzőkönyvre fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

106. § (1) Az ügyféli észrevétel elbírálására az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv jogosult.

(2) Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását.

(3) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet az ellenőrzést végző szerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az EMGA utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni.

(4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. A megtett észrevételt az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv vizsgálja meg és értékeli.

(5)⁶⁸ A hatóság az EMGA utólagos ellenőrzésről készült, illetve a kiegészítő ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére megküldi.

107. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatását követően a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve EMGA felülellenőrzést folytathat le, ha

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján indított EMGA felülellenőrzés keretében a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét ellenőrzi.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott EMGA felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.

108. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a hatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az EMGA utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat szükséges (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat). A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más ügyfélnél folyamatban lévő ellenőrzés eredményének vagy a beszerzett bizonyítékoknak az ismerete szükséges.

(2) A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az EMGA utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet a hatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat befejezéséig eltelt idő az EMGA utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A hatóság ezen időtartam alatt az EMGA utólagos ellenőrzést folytathatja.

(3) A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a hatóság az EMGA utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet értesíti.

(4) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az EMGA utólagos ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható.

(5) A kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatokról, bizonyítékokról szóló jegyzőkönyvnek, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak ügyfelet érintő részét az EMGA utólagos ellenőrzéssel érintett ügyféllel részletesen ismertetni kell.

(6) A kapcsolódó vizsgálat határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap.

(7) Egyéb tekintetben a kapcsolódó vizsgálatra az EMGA utólagos ellenőrzés szabályai alkalmazandók.

(8) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az EMGA utólagos ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, e § alkalmazása szempontjából a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni.

109. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 90 nap.

(2) Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv vezetője egyszer, legfeljebb 60 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 60 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

(3) A hatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az EMGA utólagos ellenőrzést az e törvényben előírt módon és határidőben le kell zárni.

(4) Ha az ügyfél az EMGA utólagos ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az EMGA utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A hatóság az akadály fennállásának időtartama alatt az EMGA utólagos ellenőrzést folytathatja. A hatóság az akadály észlelését követően haladéktalanul kötelezi az ügyfelet az akadály megszüntetésére.

(5) Az EMGA utólagos ellenőrzés során a Ket.-nek az ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

110. § (1) Az ellenőr az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és ellenőrzési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni.

(2) Az ellenőr az EMGA utólagos ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

(3) Az ellenőr az EMGA utólagos ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az ügyfelet, képviselőjét, meghatalmazottját az EMGA utólagos ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Ha az ellenőr az ügyfél által felajánlott bizonyítékot visszautasítja, köteles azt előzetesen szóban, majd az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.

(4) Az EMGA utólagos ellenőrzés során feltárt adatokat a hatóság jogosult az ellenőrzött ügyféllel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más ügyfél EMGA utólagos ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.

(5) Az ellenőr az ellenőrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeibe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munka-, gyártási folyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt, mintavételezést végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytathat le.

111. § (1) Az ellenőrzött ügyfél köteles a hatósággal az EMGA utólagos ellenőrzés során együttműködni, az utólagos ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(2) Az EMGA utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles különösen a bizonyítékokat – a hatóság felhívására azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is – a hatóság által meghatározott időpontra az ellenőr rendelkezésére bocsátani, illetve az EMGA utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a hatóság végzéssel, határidő megjelölésével kötelezheti az EMGA utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei teljesítésére. Ha az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző szerv intézkedik bírság kiszabása iránt, illetve a bírság kiszabásával egyidejűleg az EMGA utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és – az ellenőrzött ügyfél költségére – a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti.

(4) Az ellenőrzött ügyfél jogosult

(5) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az EMGA utólagos ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(6) Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél

(7) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni.

(8) Az EMGA utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a hatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.

112. § (1) Ha a hatóság a tényállás tisztázása érdekében külföldi hatóságot keres meg, az ügyfél megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a külföldi hatóság válaszának az ellenőrzést folytató szervhez való megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot – de legfeljebb 12 hónapot – az EMGA utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ha a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adása napjától számított 1 év.

(2) A hatóság a külföldi hatóság megkeresésének időtartama alatt az EMGA utólagos ellenőrzést folytathatja és az EMGA utólagos ellenőrzés befejezhető a megkereséssel nem érintett tárgykörben, ha a tényállás e tekintetben tisztázott. A megkereséssel érintett tárgykörben a hatóság az ügyfelet a külföldi hatóság megkereséséről és a külföldi hatóság válaszának az EMGA utólagos ellenőrzést végző szervhez történő megérkezéséről 5 napon belül értesíti.

(3) Ha a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az EMGA utólagos ellenőrzést a szünetelés befejeződésétől számított nyitva álló határidőn belül le kell zárni a megkereséssel érintett tárgykörben is, és a megkereséssel érintett tárgykörben a külföldi hatóságnak az EMGA utólagos ellenőrzés befejezését követően megérkező válasza esetén, szükség szerint ismételt ellenőrzés végezhető.

113. § (1) Az e Fejezetben meghatározott, így különösen

(2) A bírság összege a jogsértés jellegétől, illetve az ellenőrzés alá vont ügyletek számától, valamint az igénybe vett támogatás összegétől függetlenül, természetes személy esetében minimálisan 50 ezer forint, más személy esetében legalább 100 ezer forint.

(3) A kiszabható bírság felső határa természetes személy esetében 1 millió forintig, más személy esetében 5 millió forintig terjedhet. Ez esetben a bírság kiszabásánál a hatóság a fokozatosság elvét szem előtt tartva mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(4) Bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

(5) A bírság késedelmes megfizetése esetén a késedelem minden naptári napja után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részének megfelelő mértékű késedelmi pótlékot kell felszámítani.

(6) Az e Fejezetben meghatározott bírságot a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adó- és vámhatóság jogosult. A végrehajtási eljárásra az Art.-nak az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

114. § (1) Aki vámtanácsadói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a vámtanácsadók nyilvántartásba vételét végző szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(2) Bejelentés alapján a vámtanácsadók nyilvántartásában szereplő büntetlen előéletű természetes személy lehet, aki

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesülése esetén a nyilvántartásba vétel teljesíthető, ha a kérelmező 10 év vámszakmai gyakorlati jellegű szakismerettel rendelkezik. A gyakorlati szakismeret igazolására a 23. § (4) bekezdését alkalmazni kell.

(4) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vámtanácsadói tevékenységet – az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően – akkor folytathat, ha

(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató Magyarország területén vámtanácsadói vagy vámügynöki szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel – az e szolgáltatók nyilvántartásba vételét végző szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a vámtanácsadói vagy vámügynöki szolgáltatás végzésére határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében jogosult bejelentést tevőt közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi, amely során

(6) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó szervezet határon átnyúló vámtanácsadói vagy vámügynöki szolgáltatási tevékenysége keretében vámtanácsadói vagy vámügynöki szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.

(7) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartásba vételt végző szervezet esetenként állapítja meg.

115. § (1) A vámtanácsadók nyilvántartásába való felvételre irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindításához szükséges kérelmet a vámhatóság területi szervei közül a megyei adó- és vámigazgatóságoknál lehet előterjeszteni. A vámhatóság a 114. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesítését megvizsgálja, és a kérelmet, a csatolt mellékleteket, valamint a megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül felterjeszti a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére.

(2) A nyilvántartásba vételi eljárás határidejére vonatkozóan az Art. 175/D. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az ügyintézési határidő az (5) bekezdés szerinti dokumentum beérkezésétől kezdődik. A nyilvántartásba vételi kérelemmel kapcsolatos hiánypótlásra az Art. 175/D. § (3) bekezdését, a vámtanácsadói nyilvántartás adattartalmára vonatkozóan az Art. 175/E. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A vámtanácsadói nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. A nyilvántartásba vétel feltételeiben való változást a vámtanácsadó köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a vámhatóságnak.

(4) A vámtanácsadói nyilvántartásba vett természetes személy szakmai továbbképzésen köteles részt venni, az ennek teljesítéséről szóló nyilatkozatot a továbbképzési időszak végét követő 30 napon belül be kell nyújtani a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél.

(5) A kérelmezőnek az Art. 175/E. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változást az adatváltozást követő 30 napon belül köteles bejelenteni a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek, mellékelve az adatváltozást igazoló dokumentumot, továbbá ha az adatváltozás érinti az igazolványon feltüntetett adatokat, magát az igazolványt is. A beküldött igazolványt a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás átvezetését követően haladéktalanul megsemmisíti. Ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás-bejelentés 30 napon túli elmulasztásának tényéről tudomást szerez, a nyilvántartásba vett személyt felszólítja az adatváltozás bejelentésének pótlására, amelyre a nyilvántartásba vett személynek a felszólítás kézhezvételétől számított 8 nap áll rendelkezésére.

(6) Ha az igazolvány elveszett, megsemmisült, a nyilvántartásba vett személy birtokából bűncselekmény vagy szabálysértés során kikerült, a nyilvántartásba vett személy köteles ennek tényét 8 napon belül bejelenteni. Ebben az esetben a korábban kibocsátott igazolvány a bejelentéssel érvénytelenné válik, és a nyilvántartásba vételt végző szervezet ennek tényét a minisztérium honlapján közzéteszi.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti bejelentő személy a bejelentéssel egyidejűleg benyújthatja az igazolvány pótlása iránti kérelmét.

116. § (1) A vámtanácsadói nyilvántartásból törlésre kerül az a természetes személy,

(2) A nyilvántartásból való törlés esetén a nyilvántartásba vett személy vagy a képviseletében eljárni jogosult személy, illetve az örökös a 115. § (3) bekezdése szerint kiadott vámtanácsadói igazolványt a visszavonási kérelem benyújtásakor, illetve a 115. § (5) és (6) bekezdése szerinti bejelentéskor, továbbá az (1) bekezdés g)–i) pontja szerinti törlésre okot adó körülmény felmerülésének bejelentésekor köteles a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek megküldeni.

(3) A nyilvántartásból való törlés esetén a vámtanácsadó vámjogi képviseletre vonatkozó új megbízást nem fogadhat el, a folyamatban levő vámkezeléseit és ezekkel összefüggő ügyeit pedig a szükséges időn, de legfeljebb 30 napon belül köteles véglegesen rendezni.

(4) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig őrzi meg.

(5)⁶⁹ Az a természetes személy, akit a nyilvántartásból töröltek, ha a törlésre az

(6)⁷⁰ A nyilvántartásba vétellel és az onnan való törléssel, az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásba vett adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért, valamint a továbbképzéshez kapcsolódó kreditpont minősítési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

117. § (1) Aki vámügynöki tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a vámügynökök nyilvántartásba vételét végző szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(2) A vámügynökök nyilvántartásába az a büntetlen előéletű természetes személy vehető fel, aki

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti vámszakmai feltételnek gyakorlati jellegű szakértelem által való teljesülését a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását megelőző legalább 3 éves intervallumra, de legfeljebb 2004. május 1-ig visszamenőleg kell vizsgálni és a gyakorlati szakismeret igazolására a 23. § (4) bekezdését alkalmazni kell. A (2) bekezdés b) pontja szerinti vámszakmai feltétel teljesítésének a 23. § (5) bekezdése szerinti vámjogi szakértő hatósági képzéssel és hatósági vizsgával való igazolására a hatósági vizsga tanúsítványa szolgál.

(4) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vámügynöki tevékenységet akkor végezhet, ha legalább egy tagja, alkalmazottja vagy állandó képviselője a vámügynökök nyilvántartásában szerepel, továbbá ha a határátkelőhelyen végzett vámügynöki tevékenységével a határforgalom lebonyolítását nem zavarja.

(5) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki.

(6) A vámügynök nyilvántartásba vételére, továbbképzési és bejelentési kötelezettségére, a vámügynöki nyilvántartás tartalmára és a vámügynöki nyilvántartásból való törlésre a 114. § (5)–(7) bekezdését, a 115. §-t és 116. §-t alkalmazni kell.

118. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

119. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

(2)¹⁰⁷

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben

(4) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével a Vámtarifa Bizottság összetételét és ügyrendjét rendeletben állapítsa meg.

120. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–18. §, a 20–32. §, a 33. § (1) és (3)–(6) bekezdése, a 34–92. §, a 93. § (1) és (2) bekezdése, a 94–117. §, a 121. §, a 122. § (1) bekezdése, a 123–133. §, a 134. § (1) bekezdése, a 135–138. §, valamint az 1. melléklet 2016. május 1-jén lép hatályba.

(3) A 19. §, a 33. § (2) bekezdése és a 93. § (3) bekezdése 2019. május 1-jén lép hatályba.

121. § (1) E törvény rendelkezéseit a 2016. május 1-jét követően indult eljárások során kell alkalmazni.

(2) A 2016. május 1-jét megelőzően indult eljárásokat az eljárás megindításakor hatályos jogszabályok alapján kell lefolytatni.

(3)¹¹⁰ Azon vámeljárás, amely esetében a 2016. május 1-je előtt a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 7/C. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt vámeljárást vagy ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztetett, 2016. május 1-jét követően indult, áruátengedést követő ellenőrzés, illetve felülellenőrzés alá vonható.

(4) Azon, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 7/C. § (1) bekezdése szerinti utólagos ellenőrzéseknél, amelyek 2016. május 1-je előtt indultak, az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellenőrzés megindításakor hatályos jogszabályok rendelkezései alapján kell lefolytatni, ideértve a vámigazgatási bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is.

(5) Az engedélyezett gazdálkodói engedélyre vonatkozó rendelkezéseket – az engedélyezési feltételeket kivéve – az e törvény hatálybalépésekor érvényben lévő AEO tanúsítványokra is alkalmazni kell.

(6) 2016. május 1-től a Vámkódex 39. cikk d) pontja szerint előírt és a VA 27. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti képzési feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a 23. § (5) bekezdése szerinti vámjogi szakértői hatósági képzésben részt vesz. Ha az engedély kiadására irányuló kérelem elbírálásakor vagy az engedély újraértékelésekor az első vámjogi hatósági szakértői képzés időpontja még nincs a minisztérium honlapján közzétéve, a vámjogi szakértői hatósági képzésen való részvétel igazolásának kötelezettsége az első képzés időpontjának közzétételét követő 5. napon válik esedékessé. A szakmai képesítés megszerzését az engedélyes a vámjogi szakértői hatósági vizsgáról szóló tanúsítvány benyújtásával haladéktalanul igazolja a vámhatóság felé. A szakmai képzettség megszerzésének elmaradása esetén az engedély az engedélyezésre visszamenő hatállyal szűnik meg.

(7) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott vámügynöki engedélyek az újraértékelésükig hatályban maradnak, de a 117. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételre csak az újraértékelést követően kerülhet sor.

(8) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény alapján lefolytatott EMGA utólagos ellenőrzések tekintetében elrendelt ismételt ellenőrzéseket és felülellenőrzéseket az alap ellenőrzés által érintett időszakra irányadó jogszabályok rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(9)¹¹¹ Ha az ÁFJA annak vizsgálatát írja elő, hogy megsértették-e súlyosan vagy ismételten a vámjogszabályokat vagy adószabályokat, a 23. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.

(10) A vámhatóság az általa elfogadott vámbiztosítékoknak a vámjogszabályokban meghatározott célok biztosítása érdekében a VA 147. cikke szerinti Uniós Vámkódex – Biztosítékkezelés (GUM) rendszer telepítési időpontjáig köteles olyan ellenőrzési rendszert működtetni, amely a biztosítéknyújtás és felszabadítás folyamatát kezeli.

(11)¹¹² Ha az FJA 251. cikke alapján érvényességüket megtartó engedélyek tekintetében a 2016. május 1. és 2019. április 30. között tartó átmeneti időszakban kiegészítést vagy módosítást kérelmeznek és a vámhatóság a kiegészítés vagy módosítás tartalmának vizsgálatát követően azt állapítja meg, hogy a kérelemben foglaltak teljesítése jelentős módosításnak minősül az engedély által lefedett tevékenység egészére nézve, úgy a határozatlan érvényességi idejű engedélyeket – a VA 345. cikkre figyelemmel – újraértékeli, míg a határozott érvényességi idejű engedélyek esetében a kérelmet elutasítja.

(12)¹¹³ A (11) bekezdés szerinti jelentős módosításnak minősül, ha:

(13)¹¹⁴ Ha a (11) bekezdés szerinti átmeneti időszakban a határozott érvényességi idejű engedélyek érvényességi idejének meghosszabbításra vonatkozóan kérelmet terjesztenek elő, úgy azt az FJA. 251. cikk (1) bekezdés a) pontjára tekintettel elutasítja.

(14)¹¹⁵ A 26. és 26/A. alcím hatályba lépése előtt kiadott bankgaranciák és biztosítói kötelezvények a lejáratukig vagy visszavonásukig, de legkésőbb 2019. április 30-ig érvényesek. Amennyiben e biztosítékok alapján az adott áruk 2019. április 30-át követően átmeneti megőrzésben vannak vagy vámeljárás alatt állnak, úgy a biztosíték nyújtására kötelezett köteles az e törvényben foglaltaknak megfelelően új biztosítékot nyújtani.

122. § (1) E törvény

(2) A 134. § (2) bekezdése a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 19. § és a Harmadik Rész a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

123–133. §¹¹⁶

134. § (1)¹¹⁷

(2)¹¹⁸

135. §¹¹⁹

136–138. §¹²⁰