13/2016. (VII. 22.) HM rendelet
13/2016. (VII. 22.) HM rendelet
a szolgálati fegyver Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál történő rendszeresítésének, viselésének rendjéről és használatának részletes szabályairól
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya
a) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra (a továbbiakban: KNBSZ) és
b) a KNBSZ hivatásos állományú tagjára (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja)
terjed ki.
2. § Ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 36. § (1) bekezdése szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a hivatásos állomány tagja bármely dolgot fegyverként használhat. A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell.
3. § (1) A Magyar Honvédségnél (a továbbiakban: MH) szolgálati használatra már rendszeresített lőfegyver, valamint a hozzájuk tartozó lőszer (a továbbiakban együtt: lőfegyver) a KNBSZ rendszerébe külön eljárás nélkül felvételre kerül.
(2) Alkalmazásbavételi határozattal kerül a KNBSZ rendszerébe
a) az MH-nál már rendszeresített, harcászati-technikai paramétereket érintően alapvetően módosított lőfegyver,
b) a rendvédelmi szervek által már rendszeresített lőfegyver,
c) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagállamának vagy az Európai Unió tagállamának fegyveres szerveinél rendszeresített lőfegyver.
(3) Az alkalmazásbavételi határozatot a KNBSZ főigazgatójának javaslatára a honvédelemért felelős miniszter adja ki.
4. § (1) A szolgálati lőfegyver
a) hivatásos állomány tagja részére történő kiadását a szervezeti egységének vezetője,
b) főigazgató-helyettesek, továbbá szervezeti egységek vezetői részére történő kiadását a főigazgató
engedélyezi.
(2) Az engedély nem adható ki, illetve a kiadott engedélyt az engedélyező haladéktalanul visszavonja, ha
a) az érintettel szemben büntetőeljárás indult,
b) az érintett illetmény nélküli szabadságon van,
c) az érintett lőfegyverrel, illetve lőszerrel bármely módon visszaélt,
d) erre indokolt javaslatot tesz a KNBSZ belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője,
e) az 5. §-ban meghatározott tárolási feltételek nem biztosítottak, illetve megváltoztak, vagy
f) az érintettet szolgálati viszonyából felfüggesztették vagy szolgálati viszonya bármilyen okból szünetel.
5. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati helyén szolgálati lőfegyverét a kizárólagos használatában lévő lemezszekrényében, ürített állapotban tárolja.
(2) A hivatásos állomány tagja félautomata szolgálati lőfegyvere lakásban történő tárolásának engedélyezésére a 4. §-t kell alkalmazni.
(3) A hivatásos állomány tagja a (2) bekezdés szerinti engedély alapján lemezszekrényben vagy rögzített lemezkazettában, ürített állapotban tárolhatja szolgálati lőfegyverét, ha biztosított, hogy ahhoz a hivatásos állomány tagján kívül más személy nem fér hozzá.
6. § A hivatásos állomány tagja a szolgálati lőfegyvert betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, rejtve, magánál vagy magán hordhatja.
7. § (1) A figyelmeztető lövés leadásának irányát úgy kell megválasztani, hogy a lövedék életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.
(2) Ha a támadás közvetett, az eszköze tárgy vagy állat, akkor a tárgyra vagy állatra kell elsődlegesen a lövést leadni.
(3) A tárgyra, állatra irányuló lövés leadásakor kerülni kell az élet, testi épség veszélyeztetését.
8. § (1) A lőfegyverhasználat során megsérült személy orvosi ellátásáról gondoskodni kell. Az orvos vagy a mentőszolgálat értesítése az erre utasítást adó, ennek hiányában a lőfegyvert használó kötelessége.
(2) A hivatásos állomány tagja a lőfegyverhasználat helyszínét csak abban az esetben hagyhatja el, ha távozását nemzetbiztonsági érdek vagy testi épségének megóvása indokolja.
(3) A helyszíni szemle lefolytatására az elöljáró intézkedik, függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés, vagy keletkezett-e kár.
(4) Az elöljáró a helyszíni szemle megállapításaira is figyelemmel, a szolgálati út betartásával jelentést tesz a lőfegyverhasználatról.
9. § (1) A lőfegyverhasználatról jelentést készít
a) a lőfegyvert használó,
b) a lőfegyver használatára utasítást adó, és
c) a KNBSZ személyi állományának azon tagja, akinek hitelt érdemlő tudomása van az esemény körülményeiről.
(2) A lőfegyverhasználatról szóló jelentésben rögzíteni kell
a) a lőfegyverhasználat körülményeit, különösen annak helyét, idejét, a lőfegyvert használó személyét, a lőfegyverhasználatra utasítást adó személyét, szolgálati feladat végrehajtása esetén annak megnevezését,
b) a lőfegyverhasználat okát,
c) a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedéseket, vagy azok elmaradása esetén annak okát,
d) az alkalmazott lőfegyver típusát, gyári számát, a leadott lövések számát és becsapódásuk helyét,
e) az okozott, illetve keletkezett sérüléseket, az elsősegélynyújtás, orvosi ellátás tényét,
f) az okozott, illetve keletkezett károkat, a károsult személyét, a lőfegyvert használó, illetve a károsult által a kár enyhítésére tett intézkedéseket, és
g) a helyszínre, a tanúkra, a bűnjelekre és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat.
10. § A lőfegyverhasználatról a KNBSZ központi ügyeleti szolgálata az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központját haladéktalanul tájékoztatja.
11. § (1) A főigazgató haladéktalanul megkezdi a lőfegyverhasználat jogszerűségének kivizsgálását (a továbbiakban: vizsgálat). A vizsgálatot, ha az arra jogosult az Nbtv. 37. § (1) bekezdése szerinti panasszal nem élt, harminc napon belül, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet 134. §-a szerinti előzetes vizsgálat szabályai alapján kell lefolytatni.
(2) A vizsgálatban nem vehet részt a lőfegyvert használó személy közeli hozzátartozója, illetve az a személy, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható, továbbá az a személy, akinek jelentéstételi kötelezettsége van.
(3) Ha a főigazgatóval szemben jelentéstételi kötelezettség, vagy egyéb kizáró ok áll fenn, a vizsgálatot a honvédelemért felelős miniszter az általa vezetett minisztériumban kijelölt szervezeti egység útján folytatja le.
(4) A vizsgálat során a helyszíni szemle és a jelentések adatait is figyelembe véve meg kell hallgatni azon személyeket, akiknek tudomása van az esemény körülményeiről. Minden esetben meg kell hallgatni a lőfegyvert használó személyt, az erre utasítást adót, az intézkedés alá vontat, a sérültet és azt, akinek a lőfegyverhasználat kárt okozott.
(5) Ha a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés sérülést vagy kárt okozott, a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezések szerint kell a vizsgálatot lefolytatni.
12. § (1) A vizsgálat befejezéséről szóló döntés tartalmazza a lőfegyverhasználat jogszerűségének minősítését, jogellenesség esetén a felelősségre vonási eljárás megindítására vonatkozó döntést, valamint a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást. Az indokolás a döntést megalapozó tények rögzítésén túl tartalmazza a sérülést, az okozott kárt, annak nagyságát, mértékét és az érintettek személyes adatait is.
(2) A döntésről írásban tájékoztatni kell a lőfegyvert használó és az erre utasítást adó személyt.
13. § Az Nbtv. 37. § (1) bekezdése szerinti panasz benyújtása esetén a lőfegyverhasználat jogszerűségének a vizsgálatát az Nbtv. 37. §-a szerinti panaszeljárás keretei között a 11. § megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni.
14. § A szolgálati lőfegyver elvesztését, eltulajdonítását a hivatásos állomány érintett tagjának a tudomására jutáskor haladéktalanul jelentenie kell szolgálati elöljárójának és a KNBSZ belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatokat ellátó szervezeti egységének.
15. § A 4. § és az 5. § (2) bekezdése szerinti engedély visszavonásakor a hivatásos állomány tagja haladéktalanul átadja szolgálati lőfegyverét a szolgálati elöljárójának.
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás