BÜ BH 2016/131
BÜ BH 2016/131
2016.06.01.
A járművezetéstől eltiltás alkalmazása körében, amennyiben tettese vagy részese a bűncselekmény elkövetésének, a gépjármű használójának kell tekinteni annak üzemben tartóját, vezetőjét, illetve rajta kívül azt is, aki a járművet bűncselekmények céljára – akár utasként – igénybe veszi [Btk. 55. § (1) bek. b) pont].
[1] A járásbíróság a 2014. július 2. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével két terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett II. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. ba) bb) és bc) alpontja, (4) bek. b) pont] és 5 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. ba), bb) és bc) alpontjai, valamint (3) bek. ba) pontja], amiért őt halmazati büntetésül 3 év 8 hónapi börtönbüntetésre, 4 évi közügyektől eltiltásra és 2 évi közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.
[2] A II. r. terhelt tekintetében bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró törvényszék a 2014. november 11. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott végzésével a járásbíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Indítványát a Btk. 416. § (1) bek. b) pontjára alapította és arra hivatkozott, hogy a közúti járművezetéstől eltiltása a büntető anyagi jog szabályait sérti, mivel ő a neki felrótt bűncselekmények elkövetése során a gépjárművet sohasem vezette, abban mindvégig csak utasként tartózkodott. Érvelése szerint az utas eltiltására törvényes lehetőség nincs.
[4] A Legfőbb Ügyészség átiratában a terhelt indítványát nem tartotta alaposnak. A terhelt általi gépkocsihasználatra tekintettel eltiltása törvényes, abszolút eljárási szabálysértés nem állapítható meg, ekként a Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt.
[5] A II. r. terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében álláspontját fenntartva továbbra is kérte járművezetéstől eltiltása mellőzését.
[6] A Kúria a terhelt által megjelölt felülvizsgálati okot – a Legfőbb Ügyészség álláspontjával egyezően – nem tartotta alaposnak.
[7] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.
[8] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős határozat felülvizsgálati eljárásban is irányadó és a terhelt által sem vitatott tényállásának a felülvizsgálati ok szerinti lényege az, hogy az ügy két terheltje az I. r. terhelt által üzemben tartott személygépkocsival az I. r. terhelt járművezetése mellett több alkalommal S.-be utaztak és ott lakásbetöréseket követtek el.
[9] A terhelt által megjelölt felülvizsgálati ok annak vizsgálatát tette szükségessé, hogy a büntető anyagi jog szabályai a járművezetéstől eltiltás büntetés alkalmazását a bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó járműhasználatra figyelemmel kizárólag a gépjármű vezetőjével teszik lehetővé, vagy az a gépjármű utasával szemben is megengedett.
[10] A járművezetéstől eltiltás alkalmazását az adott esetben a Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontja teszi lehetővé, mely szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki a bűncselekmény elkövetéséhez járművet használ [e megfogalmazás a 2013. szeptember 1. napjától hatályos új Btk. – a 2012. évi C. törvény – szerinti, de rá kell mutatni arra, hogy a korábban hatályos Btk. – az 1978. évi IV. tv. – a kérdést az 58. § (1) bekezdésében teljes mértékben azonosan szabályozta].
[11] Az ekként huzamos ideje azonosan szabályozott alkalmazási előfeltétel értelmezése a bírói gyakorlatban kiforrott, az az ügyben másodfokon eljárt törvényszék által kifejtettekkel és az általa felhívott BH 2007.364. számon közzétett eseti döntésben foglaltakkal egyező. A korábban hatályos szabályozás idején a Legfelsőbb Bíróság BK 107. számú állásfoglalása, majd az újonnan hatályos szabályozás idején a Kúria BKv. 38. számú véleménye egyaránt és teljesen azonosan rögzítette, hogy „használó"-nak kell tekinteni – amennyiben tettese vagy részese a bűncselekmény elkövetésének – a gépjármű üzemben tartóját, annak vezetőjét, illetve rajtuk kívül azokat is, akik a járművet ismételten bűncselekmény céljára – akár utasként is – igénybe veszik. Az ismertetettekből következően megállapítható, hogy a terhelt álláspontja téves, járművezetéstől eltiltása annak ellenére megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, hogy a gépjárműben nem annak vezetőjeként, hanem utasaként közlekedett.
[12] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel a II. r. terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt és a támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 885/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás