135/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet
egyes repülőtéri zajvédelemmel összefüggő rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról1
2016.06.13.
1. A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása
„(5a) A légiközlekedési hatóság a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölési eljárása során, továbbá a repülőtér üzemben tartója által a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló kormányrendelet szerinti stratégiai zajtérképek készítése és intézkedési tervben foglaltak végrehajtása során a (4) bekezdés, valamint az 598/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdése és I. melléklete alapján rendszeresen értékeli a repülőtér zajhelyzetét.”
(A repülőtér körül kijelölt zajgátló védőövezet megszűnik, ha)
„a) a kijelölésre vonatkozó határozat időbeli hatálya megszűnik;”
„(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kijelölésre vonatkozó határozat időbeli hatályának megszűnését követően az új zajgátló védőövezet kijelöléséig a korábbi kijelölő határozatban foglalt előírásokat kell alkalmazni.”
„29. § (1) A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (a továbbiakban: BLFNR) a zajgátló védőövezetben lévő ingatlanok és épületek használatára, hasznosítására e rendelet előírásait kell alkalmazni. A már megkezdett zajvédelmi munkákat a korábbi előírások, illetve szerződéses megállapodások figyelembevételével kell befejezni. Új zajvédelmi intézkedések iránti igényeket csak a 17. § (2) és (6) bekezdésében említett esetben lehet bejelenteni. (2) A 25. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eset kivételével, ha a BLFNR nem rendelkezik e rendelet szerinti jogerős és végrehajtható zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozattal, a BLFNR üzemeltetése során legalább az 1. melléklet szerinti átmeneti zajvédelmi előírásokat kell alkalmazni.”
7. § Az R1. 29. §-át megelőző alcím címében a „Vegyes és záró rendelkezések” szövegrész helyébe a „Záró rendelkezések” szöveg lép.
(A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők:)
(Ez a rendelet a következő közösségi és uniós rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
10. § Ez a rendelet 2016. június 13-án lép hatályba.
11. § Ez a rendelet az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében, valamint a 2002/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 598/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.
1. melléklet a 135/2016. (VI. 10.) Korm. rendelethez
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren zajgátló védőövezet hiányában betartandó előírások
1. A lakosság és a környezet védelme érdekében a légi járművek földön és levegőben végrehajtott manővereire vonatkozó, 3. és 4. pont szerinti zajcsökkentő repüléstechnikai eljárásokat – a repülésbiztonsági követelmények megtartása mellett – be kell tartani.
2. A 3. és 4. pontban meghatározott, a zajgátló övezetekre vonatkozó egyenértékű hangnyomásszint értékek megtartása érdekében szükséges zajcsökkentő repüléstechnikai eljárások és zajcsökkentő berendezések alkalmazását a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A rendelkezések megszegése esetén a légiforgalmi irányítót, illetve a légi jármű üzemben tartóját figyelmeztetik. A légiközlekedési hatóság a zajvédelmi előírásokat ismételten megsértőt a repülőtér használatában, illetve tevékenységében korlátozhatja, valamint attól meghatározott időre eltilthatja.
3. A zajcsökkentés érdekében meghatározott repülési eljárások
3.1. Az 1. ábra szerinti ARR31L, ARR13L és DEP13R le- és felszállási irányokat csak korlátozott mértékben lehet igénybe venni. A repülőtéren egy negyedévben végrehajtott összes le- és felszállási művelet tekintetében az egyes irányokra a megengedett forgalomnagyság megoszlása a következő: ARR31L=10%; ARR13L=5%; DEP13R=5%. A légiforgalmi irányításnak biztosítania kell, hogy a korlátozott irányok használata során az irányokra számított százalékos értékek megengedett mértékének túllépése az ARR31L és DEP13R irányokban legfeljebb +5% legyen.
3.2. Az ARR13L leszállási irányra engedélyezett forgalomnagyság nem léphető túl. Az ARR13L irányt csak a legalább a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, 1944. december 7. napján aláírt Egyezmény (Chicagói Egyezmény) 16. függeléke I. kötetének 3. fejezete szerinti zaj követelményeket kielégítő repülőgépek vehetik igénybe munkanapokon a nappali időszakban (6 és 22 óra között). 3.3. Ha a 3. pont 3.1. és 3.2. alpontjában foglalt rendelkezések betartását rendkívüli időjárási körülmények vagy más elháríthatatlan akadály nem teszi lehetővé, a légiközlekedési hatóság meghatározott időre felmentést adhat a légiforgalmi irányítást végző szervezet, vagy – a repülőtér működésével összefüggő, a futópályák valamelyikének használatát korlátozó előre látható ok esetén – a repülőtér üzemben tartójának kérelmére. A felmentés tényét, időtartamát és indokolását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és annak 1-1 példányát a felmentés kezdetétől számított 2 héten belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak, valamint a repülőtér zajvédelmi bizottságának.
3.4. Az AIP-ben közzétett Szabvány Műszeres Indulási (SID) eljárás követése – a könnyű turbulencia kategóriájú légcsavaros légijárművek vagy a 9500 láb AMSL alatti utazómagasságot kérő légijárművek kivételével – az IFR repüléseket végző légijárműveknek kötelező az AIP-ben előírt magasságig.
3.5. Műszeres leszállító rendszer (ILS) szerinti vagy látással történő végső megközelítés 3°-os siklópálya alatti végrehajtása nem megengedett. Látással történő végső megközelítés esetén a 3°-os siklópályára vonatkozó kötelezettség betartásához a PAPI-t kell igénybe venni. 22.00 és 6.00 óra között a megközelítés során a légijárműveknek törekedni kell a folyamatos süllyedéssel történő megközelítés (CDA eljárás) végrehajtására.
3.6. Indulások során a légijármű-vezetők – amikor az a repülésbiztonság szempontjából lehetséges – a felszállást folyamatos gurulásból hajtsák végre.
3.7. A repülőtérrel szomszédos terület alacsony magasságon történő átrepülésének elkerülése érdekében az emelkedés kezdeti szakaszában a felszállási műveletet végrehajtó légijárműveknek – a repülésbiztonság figyelembevételével – a legnagyobb emelkedési mértéket kell tartaniuk. Ha a légijárművek a műszaki jellemzőik miatt nem képesek tartani az 5,5%-os minimális emelkedési mértéket, akkor azt előre jelenteniük kell a légiforgalmi irányítást végző szervezetnek.
4. Korlátozások
4.1. Gyakorló és kalibráló repüléseket 22 és 6 óra között tilos végrehajtani.
4.2. A hajtóművek teljes teljesítménypróbája zajárnyékoló fallal ellátott hajtóműpróbázó hely és zajcsökkentő berendezések (zajtompítók) alkalmazásának hiányában 8 és 18 óra között engedélyezhető.
4.3. Ha 31-es irányból mindkét futópályavég azonos feltételekkel áll rendelkezésre a leszálláshoz, akkor 22.00 és 06.00 óra között nem hajtható végre ARR31L irányú leszállás a 31L futópályára, kivéve a mélyalvási időszakon (00.00 és 05.00 óra között) kívül könnyű turbulencia kategóriás légijárművek esetében.
4.4. Mindkét futópálya és azok navigációs berendezéseinek korlátozás nélküli rendelkezésre állása esetén a mélyalvási időszakban (00.00 és 05.00 óra között), 5 csomónál kisebb hátszélkomponens mellett csak a 13L futópályavég használható indulásra a DEP13L felszállási irányon haladva, illetve a 31R futópályavég használható érkezésre az ARR31R leszállási irányon.
5. A 3. és 4. pontban előírtaktól csak kivételes esetben, a légiközlekedési hatóság előzetes engedélye alapján lehet eltérni. Amennyiben az eltérést repülésbiztonsági követelmények elkerülhetetlenné teszik, azt utólag az ok megjelölésével be kell jelenteni a légiközlekedési hatóságnak.
6. A repülőtér üzemben tartója negyedévenként köteles tájékoztatni a légiközlekedési hatóságot a forgalommegoszlás alakulásáról.
”