BÜ BH 2016/135
BÜ BH 2016/135
2016.06.01.
Haszonszerzési célzat hiányában csalás kísérlete nem valósul meg, ha a terhelt a személyi kölcsön igényléséhez mellékelt munkáltatói igazolásban a határozott időre szóló munkaszerződésre vonatkozó bejegyzést azért javítja határozatlan idejűre, hogy a kölcsönhöz hozzájusson. A meghamisított munkáltatói igazolás benyújtásával a hamis magánokirat felhasználásának vétségét követte el [Btk. 373. § (1) bek., (3) bek. a) pont, 345. §].
[1] A járásbíróság a 2015. január 6. napján – tárgyalás mellőzésével – meghozott, és jogorvoslat hiányában 2015. január 26. napján jogerős végzésével a terhelttel szemben, nagyobb kárt okozó csalás bűntettének kísérlete [Btk. 373. § (1) bek., (3) bek. a) pont] és hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt – halmazati büntetésül – 150 napi tétel, napi tételenként 1200 forint, összesen 180 000 forint pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést engedélyezett, és rendelkezett a bűnügyi költségről is.
[2] A bíróság által megállapított tényállás a következő:
[3] a terhelt 2014. február 18. napján a pénzintézethez intézett kérelmében 740 000 forint személyi kölcsönt igényelt. Kérelméhez csatolta a munkáltatója által 2014. szeptember 16. napján kiállított igazolást, amit meghamisított: a 2014. szeptember 30. napjáig, azaz határozott időre szóló munkaszerződésre vonatkozó bejegyzést átjavította határozatlan idejűre azért, hogy a kölcsönhöz jusson, annak feltételeit teljesíteni tudja. A kölcsön megszerzése érdekében megtévesztette a pénzintézet ügyintézőjét. A pénzintézet ügyintézője a hamisítást észlelte, a terhelt kölcsönigénylését elutasították.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapvégzés) ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a csalás bűntettének kísérletében törvénysértéssel került sor.
[5] A megyei főügyészség indítványának indokai szerint a bíróság jogerős határozatában megállapított, a felülvizsgálat során irányadó tényállás nem tartalmazza maradéktalanul a csalás törvényi tényállásának elemeit. Ezek közül egyedül a megtévesztést rögzítette, a jogtalan haszonszerzési célzatot és a – kísérlet folytán várható – károkozást már nem. Önmagában a kölcsönösszeg megtévesztéssel történő megszerzését tekintette csalásnak, illetőleg csalás kísérletének. Ez anyagi jogi szempontból téves, szemben áll a 3/2009. BJE számú határozat I. pontjában foglaltakkal.
[6] A megyei főügyészség ezért a jogerős végzés megváltoztatását, ennek keretében a csalás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól a terhelt felmentését és a fennmaradó bűncselekmény miatt a próbára bocsátását indítványozta.
[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában az indítványt egyezően fenntartotta.
[8] A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány alapos.
[9] Az ügyész a Be. 417. §-a (1) bekezdésének II. a) pontja alapján jogosult a terhelt javára felülvizsgálati indítvány benyújtására, amely nincs határidőhöz kötve [Be. 418. § (2) bek. 1. mondat].
[10] A Be. 416. § (1) bekezdése a) pontjának 3. fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
[11] A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. § (1) bek.]. A felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége ezért kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[12] A Btk. 373. §-ának (1) bekezdése szerint csalást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A csalás – miként valamennyi bűncselekmény – megállapításához a törvényi tényállás valamennyi elemének megvalósulása szükséges. A csalás elkövetési magatartása a jogtalan haszonszerzésre irányuló tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás, eredménye a kár bekövetkezése, az elkövetési magatartás és a károkozás között pedig okozati összefüggésnek kell fennállnia.
[13] Az irányadó tényállás kizárólag a tévedésbe ejtő, megtévesztő magatartást tartalmazza. Azt nem állapította meg, hogy a terheltet jogtalan haszonszerzési célzat vezette, és annak megállapítása is elmaradt, hogy szándéka kiterjedt volna és milyen mértékű károkozásra – függetlenül attól, hogy a kár mértéke következhetett volna az igényelt kölcsön összegéből.
[14] A Kúria is azt észlelte – egyetértve az ügyész indítványával –, hogy a bíróság (egyébként a váddal egyezően) önmagában a kölcsönösszeg megtévesztéssel történő megszerzését tekintette csalásnak, illetőleg a kölcsönigény elutasítása miatt csalás kísérletének.
[15] Az indítványozó által hivatkozott 3/2009. BJE határozat I. pontjának 1. alpontja szerint nem állapítható meg a csalás bűncselekményében a bűnössége annak a terheltnek, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a kölcsön visszafizetése, és ennek a reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti és a pénzügyi intézmény e megtévesztése folytán folyósítja részére az igényelt kölcsönt.
[16] A csalás lényege az, hogy a terhelt nem polgári jogi jogügyletet, nem szerződést kíván kötni. Már a kölcsönszerződés megkötésekor sincs visszafizetési szándéka, mert cselekménye eleve károkozásra irányul. Csalás kapcsán a teljesítőképesség és a teljesítési szándék nem feltétlenül esik egybe, s a bűnösség kérdését ez utóbbi – akarati tényező – dönti el (BH 2011.160.I.). Ezt azonban az irányadó tényállás nem tartalmazza. Annak megállapítása viszont, hogy a terhelt mindössze a kölcsönigénylés feltételeinek teljesítése érdekében tanúsít megtévesztő magatartást, elégtelen a csalás megállapíthatóságához. Törvényi tényállási elem hiányában pedig a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét a csalás bűntettének kísérletében.
[17] Mindezekre figyelemmel a Kúria – miután a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelt – a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be. 427. § (1) bekezdése a) pontjának 1. fordulata alapján megváltoztatta, és a terheltet – a Be. 331. §-ának (1) bekezdése, illetőleg a Be. 6. § (3) bekezdése a) pontjának 1. fordulata alapján – az ellene csalás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette.
[18] A felmentés folytán a büntetőjogi felelősség köre lényegesen szűkült. A terhelt terhén egyedül a megtévesztés eszközcselekményeként megállapított, s egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő hamis magánokirat felhasználásának vétsége maradt. E bűncselekmény miatt a Kúria nem látta szükségét a büntetés azonnali kiszabásának, ezért azt elhalasztva a terheltet – halmazati büntetésre utalást mellőzve és pénzbüntetés helyett – intézkedésként 1 (egy) évre próbára bocsátotta [Btk. 65. § (1) bek. 1. ford., (3) bek.], mert alaposan feltehető, hogy a büntetés Btk. 79. §-ában meghatározott célja ezáltal is elérhető.
[19] A Kúria – miután a pénzbüntetés kiszabását mellőzte – elrendelte a terhelt által pénzbüntetés címén esetlegesen megfizetett pénzösszegnek kamatokkal növelt összegű visszatérítését a terhelt részére [Be. 585. § (1) bek. 1. ford.].
[20] A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot – a Be. 426. §-a alapján – hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.220/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás