BÜ BH 2016/136
BÜ BH 2016/136
2016.06.01.
Ha a terhelteknek a nyomozás során fennállott érdekellentéte a tárgyalási szakban – a cselekményre vonatkozó előadásaik lényegi azonossága folytán – már megszűnt, ettől kezdve nincs akadálya annak, hogy védelmüket ugyanaz a védő lássa el. Nem valósult meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés azzal, ha az addig csak az egyik terhelt védelmét ellátó védő az érdekellentét megszűntét követően helyettes védőként egy tárgyalási napon a terhelttárs védőjeként is eljárt [Be. 45. § (1) bek. c) pont, 373. § (1) bek. II. d) pont].
[1] A járásbíróság a 2014. május 30-án meghozott ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [1978. évi IV. tv. 282/A. § (1) bek.] és kábítószerrel visszaélés vétségében [1978. évi IV. tv. 282. § (1) bek., (5) bek. a) pont], ezért halmazati büntetésül négy év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte.
[2] Az elsőfokú bíróság ítéletét a törvényszék 2015. január 14-én kelt ítéletével a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] A jogerős ügydöntő határozatok ellen a II. r. terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be.
[4] Ebben kifejtette, hogy a terhelt az elkövetéskor tévedésben volt, mind a tények, mind a társadalomra veszélyesség foka, mind a jogi szabályozás tekintetében, mivel szándéka kizárólag kábítószernek nem minősülő pszichoaktív anyag beszerzésére és forgalomba hozatalára irányult.
[5] Arra hivatkozott, hogy a terhelt vallomása, továbbá a rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy a terhelt által beszerzett anyag morfológiai megjelenésére, hatásmechanizmusára, forgalmi értékére, árára, megnevezésére tekintettel kizárólag új pszichoaktív anyagra lehetett következtetni, és ezt támasztják alá az igazságügyi vegyész és orvos szakértői vélemények is; ezért védence terhére legfeljebb a gondatlanság lenne felróható, ám a gondatlan elkövetői alakzatot a törvény nem bünteti.
[6] Álláspontja szerint erre figyelemmel a terhelt cselekménye helyesen az 1978. évi IV. törvény 283/B. §-ába ütköző, új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének minősül, amit a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel rendelt büntetni; így – a cselekmény téves minősítése miatt – a terhelttel szemben törvénysértő büntetést szabtak ki, miután a tévedés megállapítása esetén a kiszabott büntetés megközelíti a halmazati büntetési tételének felső határát.
[7] Utalt a védő arra, hogy a 2014. április 4. napján megtartott tárgyaláson a II. r. terhelt védője helyettesként járt el az I. r. és a III. r. terheltek védelmében, annak ellenére, hogy a terheltek között érdekellentét állt fenn. A II. r. terhelt ugyanis önmagára és vádlott-társaira is terhelő vallomást tett, társai pedig a nyomozás során és a tárgyaláson is tagadták a bűncselekmény elkövetését. Az érdekellentétük pedig azáltal nem szűnt meg, hogy a 2014. január 13-án megtartott tárgyaláson a III. r. terhelt a törvényes figyelmeztetéseket megelőzően akként nyilatkozott, hogy a II. r. terhelt és közte valóban volt pszichoaktív anyagokkal kereskedés. A még aznap történt kihallgatásakor ugyanis az ennek ellentmondó nyomozati vallomását tartotta fenn. Ezért álláspontja szerint a járásbíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követett el, mivel a II. r. terhelt védője helyettes védőként nem járhatott volna el az I. r. és III. r. terheltek védelmében, így nevezetteknek – a kötelező védelem ellenére – a 2014. április 4. napján megtartott tárgyaláson lényegében nem volt védője, azaz olyan személy jelenléte nélkül került sor a tárgyalás megtartására, akinek jelenléte kötelező lett volna.
[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.
[9] Álláspontja szerint – miután az irányadó tényállás tévedésre utaló tényt nem tartalmaz – az indítvány erre vonatkozó részében a védő valójában a tényállástól eltérő körülményre hivatkozott, azaz az irányadó tényállást támadta.
[10] Utalt arra, hogy a támadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terheltre vonatkozó részében lehet felülvizsgálni, és miután az indítványban hivatkozott eljárási szabálysértés megítélése szerint nem érintette a II. r. terheltet, annak még megvalósulása esetén sem lehet jelentőséget tulajdonítani.
[11] A II. r. terhelt védője a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételeiben arra hivatkozott, hogy a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontjában írtakat nem lehet megszorítóan értelmezni, az érdekellentét miatt nem járhatott volna el ugyanazon védő. A korábban kifejtetteken túl emellett sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú ítélet indoklása szerint a tévedést az zárja ki, hogy a terhelt a törvényileg általánosan tiltott forgalmazású anyagot nem ellenőrzött kiskereskedelmi forgalomban szerezte be.
[12] A Kúria a felülvizsgálati indítványt – a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva – bírálta el, és a megtámadott határozatokat a Be. 423. § (4) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében és az abban meghatározott ok alapján vizsgálta felül.
[13] Felülvizsgálati és egyben feltétlen hatályon kívül helyezési ok a Be. 373. § II. d) pontjára tekintettel az, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele azon kötelező.
[14] A következetes bírói gyakorlat szerint ilyen eljárási szabálysértés valósul meg, ha kötelező védelem esetén a védelmet olyan védő látja el, akit az eljárásból ki kell zárni. A Be. 45. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem lehet védő, akinek az érdeke a terheltével ellentétes; így nem járhat el ugyanaz a védő több terhelt védelmében, ha azok érdekei ellentétesek.
[15] Az iratokból megállapíthatóan az ügyben – annak nyomozati szakaszától – az I. r. és a III. r. terheltek védelmét meghatalmazottként dr. N. H. ügyvéd, míg a II. r. terhelt védelmét dr. J. L. ügyvéd – a felülvizsgálati indítvány előterjesztője – látta el.
[16] A védők ismerték a terheltek védekezését, a közöttük esetlegesen fennállt érdekellentétet, tisztában voltak a védekezési taktikájukkal. Mindennek tudatában dr. N. H. ügyvéd 2014. március 31-én helyettesítésre adott meghatalmazást dr. J. L. ügyvédnek, aki ennek alapján a 2014. április 3-án tartott tárgyaláson mindhárom terhelt védelmét ellátta. Ezt sem az elsőfokú eljárás során a továbbiakban, sem az elsőfokú bíróság határozata elleni fellebbezésében nem kifogásolta, ám a másodfokú bíróság nyilvános ülésén már éppen erre hivatkozva mindkét védő az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozta.
[17] Ahogy azonban azt a másodfokon eljárt törvényszék helytállóan kifejtette, a terheltek közötti érdekellentét az első bírósági tárgyalásig, 2014. január 13. napjáig tartott, ekkor ugyanis az I. r. és a III. r. terheltek akként nyilatkoztak, hogy a pszichoaktív anyagokkal történt kereskedést elismerik. Ez összhangban volt a II. r. terhelt védekezésével is. Kétségtelen, III. r. terhelt erről egyébként a 2014. január 13-án tartott tárgyaláson a törvényes figyelmeztetéseket megelőzően nyilatkozott.
[18] A bíróság azonban a Be. 288. § (3) bekezdésében írtak szerint eljárva adott lehetőséget a terhelteknek a váddal kapcsolatos nyilatkozataik megtételére, s a II. r. terhelt ekkor tette meg az említett nyilatkozatát. Ebből a másodfokú bíróság helyesen vont le következtetést arra, hogy az érintett terheltek közötti érdekellentét megszűnt. Ezen nem változtat az sem, hogy a III. r. terhelt a későbbiekben a tárgyaláson nem élt vallomástételi jogával.
[19] Emellett – ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is helytállóan utalt – a felülvizsgálati eljárásban – annak okhoz és célhoz kötöttségére tekintettel – csak azok az eljárási szabálysértések vizsgálhatók, amelyek a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terhelttel kapcsolatban valósultak meg.
[20] A védő által állított eljárási szabálysértés pedig nem a II. r. terhelt védelmével függött össze; nem az ő védője volt távol a tárgyalásról, és nem őt helyettesítette a terhelttársak védelmét ellátó ügyvéd. Így még akkor sem foghatna helyt az indítvány szerinti kifogás, ha az megfelelne a valóságnak (BH 2000.533., 2006.42.).
[21] Mindez – az indítvány előterjesztőjének álláspontjával szemben – nem a törvény megszorító, hanem a helyes értelmezését jelenti.
[22] Következésképpen a felülvizsgálati indítványnak az eljárási szabálysértésre hivatkozó része a II. r. terheltet illetően alaptalan, az I. r. és a III. r. terhelteket illetően a törvényben kizárt.
[23] A Be. 416. § (1) bekezdés – indítványozó által ugyancsak felhívott – b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.
[24] Az indítvány erre a pontra alapított része sem megalapozott.
[25] A Be. 423. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. Ezért a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható; nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységén keresztül a bűnösség kérdésének a vitatására.
[26] Ahogy azt a Legfőbb Ügyészség is helytállóan kifejtette: a felülvizsgálat keretében a tévedésre – mint büntethetőséget kizáró okra – vont következtetés helyessége kizárólag az irányadó tények alapulvételével vizsgálható.
[27] Az irányadó tényállás viszont olyan tényt, amely a terhelt tévedésére utalna, nem tartalmaz.
[28] Az indítványozó a törvényi tilalom ellenére ténylegesen a bíróság által meg nem állapított tényekre hivatkozva, a bíróság bizonyítási eljárását, bizonyítékértékelő tevékenységét vitatva az irányadó tényállást támadta, emiatt pedig a felülvizsgálat kizárt.
[29] Ugyanakkor a védő ezekre az általa állított, a tényállásban nem szereplő tényekre utalva – az irányadó tényállást figyelmen kívül hagyva – vitatta a bűncselekmények jogi minősítését és sérelmezte a kiszabott büntetést.
[30] Az irányadó tényállásra figyelemmel azonban a II. r. terhelt terhére megállapított bűncselekmények minősítése törvényes, ahogy a kiszabott büntetés is.
[31] Ezért a Kúria a Be. 426. § alapján a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta.
(Kúria Bfv. I. 1.303/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás