• Tartalom
Oldalmenü

139/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet

a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes kormányrendeletek módosításáról1

2016.07.01.

A Kormány

az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1)–(4) bekezdésében,

a 3. alcím tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (1) bekezdés a) pontjában, és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § a) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § A rendelet hatálya az Öpt. 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak közül az Öpt. 10. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott egészségpénztárakra, önsegélyező pénztárakra, valamint egészség- és önsegélyező pénztárakra (a továbbiakban: pénztár), valamint az Öpt. 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervekre és szervezetekre terjed ki.”

2. § Az Ebr. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénztár a letétkezelési feladatok ellátásával a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerinti letétkezelés szolgáltatás nyújtására feljogosított hitelintézetet köteles megbízni. Nem köteles letétkezelőt megbízni az a pénztár, amelynek tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya nem haladja meg a 100 millió forintot, és amely a vagyonát kizárólag az 1. számú melléklet 1. pont a)–c) alpontja szerinti eszközökben tartja.”

3. § Az Ebr. 14. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya meghaladja a 100 millió forintot, úgy a pénztár a vagyonkezelést abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha)

c) a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan értékpapír-forgalmazásra jogosító szakmai vizsgával rendelkező – egymilliárd forintnál nagyobb saját kezelésű befektetett eszközök esetében vele munkaviszonyban álló – személyt alkalmaz, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetve könyvvizsgálói végzettség) és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.”

4. § Az Ebr. 21/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően – a végelszámolás alatt álló pénztárak esetében – a tagsági jogviszonyt átlépéssel, kilépéssel megszüntető tagokra az Öpt.-ben meghatározott kifizetési, átutalási határidők az irányadóak.”

5. § Az Ebr. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

25. § Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya nem haladja meg a 100 millió forintot (a továbbiakban: szabályozási szint), a pénztár befektetéseire a 2. számú mellékletben foglaltak nem vonatkoznak, ugyanakkor a pénztár a pénztári alapok befektetett eszközeit csak az 1. számú melléklet 1. pont a)–c) alpontja szerinti eszközökben és az 1. számú melléklet 1. pont d1)–d4) alpontjában meghatározott befektetési formákba fektetheti.”

6. § Az Ebr. 22. § (3) bekezdésében az „az éves és hosszú távú pénzügyi terv” szövegrész helyébe az „a pénzügyi terv” szöveg lép.

7. § Hatályát veszti az Ebr. 20. § (2) bekezdésében az „éves” szövegrész.

2. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló
281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

8. § Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) 25. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles nyilvánosságra hozni:)

d) a pénztár fedezeti tartalékának tárgyévi nyitó és záró értékét,
e) a pénztár fedezeti tartalékának tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlását az év elején és végén,”

9. § (1) Az Öbr. 29/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően – a végelszámolás alatt álló pénztárak esetében – az átlépéssel, egyösszegű felvétellel kapcsolatosan az Öpt.-ben meghatározott kifizetési, átutalási határidők az irányadóak.”

(2) Az Öbr. 29/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdéstől eltérően – a végelszámolás alatt álló pénztárak esetében – az átlépéssel, egyösszegű felvétellel kapcsolatosan az Öpt.-ben meghatározott kifizetési, átutalási határidők az irányadóak.”

10. § Az Öbr.

a) 9. § (2) bekezdésében az „– az állampapírok és a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek, valamint a jelzáloglevelek kivételével –” szövegrész helyébe az „– az állampapírok, a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyei, a jelzáloglevelek, valamint pénztárak egyesülése esetén az 1. számú melléklet 1. pont e5) alpontjában meghatározott részvények kivételével –” szöveg,

b) 31. § (2) bekezdésében az „az éves és hosszú távú pénzügyi terv” szövegrész helyébe az „a pénzügyi terv” szöveg,

c) 1. számú melléklet 8. pontjában az „A pénztár értékelését végző könyvvizsgálója” szövegrész helyébe az „Az eszköz értékelését végző könyvvizsgáló” szöveg,

d) 3. számú melléklet II. Értékelési szabályok rész 5. pont e) alpontjában az „azt követően az értékelő könyvvizsgáló által” szövegrész helyébe az „azt követően az 1. számú melléklet 8. pontnak megfelelő értékelő könyvvizsgáló által” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti az Öbr.

a) 26. § (2) bekezdésében az „éves” szövegrész,

3. A befektetési és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekről szóló 283/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

12. § A befektetési és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekről szóló 283/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az épületen belüli őrzés-védelmet a következők szerint kell megoldani:)

a) üzemi idő alatt őrszolgálatról kell gondoskodni ott, ahol a készpénz vagy a nyomdai úton előállított értékpapírok negyedév átlagában számított napi átlagos forgalma a százmillió forintot meghaladja;”

4. A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló
361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

13. § A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) 1. § (3) bekezdés a) pontjának nyitó szövegrészében a „meglévő hitelei módosítására,” szövegrész helyébe a „meglévő hitelei a hitelező által felszámított díjtól mentes módosítására,” szöveg,

b) 1. § (3) bekezdés b) pontjában az „új hitel nyújtására,” szövegrész helyébe az „új hitel a hitelező által felszámított díjtól mentes nyújtására,” szöveg

lép.

5. A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló
83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet módosítása

14. § A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Thmr.) 3. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A THM számításánál nem vehető figyelembe:)

b) a késedelmi kamat, ide nem értve a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel esetében a hitelszerződés megkötését követő 30 napon belül fizetendő késedelmi kamatot,
c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, ide nem értve a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel esetében a hitelszerződés megkötését követő 30 napon belül teljesítendő fizetési kötelezettséget,”

15. § (1) A Thmr. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A THM számításánál – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a hitelszerződés szerinti futamidő alatt a hitelszerződés szerint kerül teljesítésre. Szükség esetén, ha a THM meghatározásához szükséges feltételek a hitelszerződés érvényességi ideje alatt változhatnak vagy egyes elemei nem számszerűsíthetőek, a THM-et a (2) bekezdésben meghatározott feltételek figyelembevételével kell kiszámítani.”

(2) A Thmr. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Kézizálog fedezete mellett nyújtott, 30 napnál rövidebb futamidejű hitel esetében a THM-et akként kell kiszámítani, hogy a teljes tartozás visszafizetésére a 30. napon kerül sor.”

(3) A Thmr. 4. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A THM kiszámításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni:

c) olyan határozatlan idejű hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek és nem áthidaló hitel,]

cb) – ha a fogyasztó az első lehívás után egy hónappal kezdi el törleszteni a tőkét egyenlő havi részletekben, beleértve azon esetet is, amikor a tőketartozást minden egyes fizetési időszakban egyetlen részletben teljes összegben vissza kell fizetni – a teljes tőkeösszeg egymást követő lehívásait és visszafizetéseit a hitelnek a ca) alpontban meghatározott futamidejére vonatkozóan kell figyelembe venni, és”

(4) A Thmr. 4. § (2) bekezdés f) pont fa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A THM kiszámításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni:

f) olyan hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek, áthidaló hitelnek, ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitelnek és nem tartozik a c) pont hatálya alá,]

fa) – ha a tőketörlesztés időpontja vagy összege nem állapítható meg – a törlesztést a hitelszerződésben meghatározott legkorábbi időpontban és a hitelszerződésben meghatározott legalacsonyabb összegben történő megvalósulással kell figyelembe venni, illetve”

(5) A Thmr. 4. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A THM kiszámításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni:)

g) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén, ha a hitel időtartama nem ismert, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy a teljes hitelösszeg a hitelszerződés teljes időtartamára lehívásra kerül azzal, hogy ha a hitel futamideje nem ismert, a THM számításakor a hitel futamidejét három hónapnak kell tekinteni;”

(6) A Thmr. 4. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A THM kiszámításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni:)

j) ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, és ezt követően új hitelkamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz a rögzített kamatozású időszakot követően, a megállapodás szerinti mutató tekintetében a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni;”

(7) A Thmr. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a határozatlan idejű hitelszerződés konkrét futamidő nélküli hitel, ideértve azokat a hiteleket, amelyek esetében a kölcsönt egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes összegben vissza kell fizetni, de a visszafizetést követően a kölcsön újra lehívható.”

6. A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet módosítása

16. § A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kölcsön, továbbá minden egyéb, az alap befektetési politikájának megfelelő ügylet fedezeteként, vagy az alap befektetési politikájának megfelelő ügylet megvalósítása céljából az ingatlanalap a tulajdonában lévő ingatlant megterhelheti, arra és ingatlantársaságbeli részesedésére jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat, illetve az ingatlantársaságbeli részesedését megtestesítő értékpapírra óvadékot alapíthat, vételi jogot engedhet. Az (1) bekezdésben meghatározott kölcsön, továbbá minden egyéb, az alap befektetési politikájának megfelelő ügylet fedezeteként, vagy az alap befektetési politikájának megfelelő ügylet megvalósítása céljából az ingatlanalap a tulajdonában lévő ingatlan elidegenítéséből, hasznosításából, vagyonbiztosításából származó követelésére zálogjogot, fizetésiszámla-követelésén óvadéki jogot alapíthat.”

7. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.

18. § Az 5. alcím a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében található, a teljeshiteldíj-mutató kiszámításához alkalmazandó további felvetésekről szóló II. rész módosításáról szóló, 2011. november 14-i 2011/90/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. július 2. napjával.