1498/2016. (IX. 15.) Korm. határozat
1498/2016. (IX. 15.) Korm. határozat
az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszakán való magyar részvételről
A Kormány
1. jóváhagyja – a melléklet szerint – az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit;
2. felhatalmazza a külgazdasági és külügyminisztert, hogy az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetőjének és tagjainak megbízásáról előterjesztést tegyen Magyarország köztársasági elnökének.
Melléklet az 1498/2016. (IX. 15.) Korm. határozathoz
Az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség feladata, hogy a Kormány céljaival, valamint az Európai Uniónak az ENSZ-közgyűlés 71. ülésszakára szóló prioritásaival összhangban, a magyar nemzeti érdekeket érvényesítve tevékenykedjen. Az Európai Unió tagállamai – a korábbi évekhez hasonlóan – tanácsi következtetéseket fogadtak el az unió számára legfontosabb kérdésekről Az EU prioritásai az Egyesült Nemzetek és az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének hetvenegyedik ülésszakán (2016. szeptember – 2017. szeptember) címmel.
1. A küldöttség az ENSZ szerepével kapcsolatban
hangsúlyozza, hogy az ENSZ a nemzetközi együttműködés meghatározó, globális kerete, amely napjainkban minden korábbinál nagyobb jelentőséggel bír az új biztonságpolitikai, gazdasági, humanitárius, emberi jogi és környezetvédelmi kihívások kezelésében. A világnak egy erős és hatékony ENSZ-re van szüksége.
2. A küldöttség a béke és biztonság területén
a) támogassa az ENSZ képességeinek megerősítését a nemzetközi válságok megelőzését szolgáló preventív diplomácia és a mediáció területén, valamint a viták békés rendezésére irányuló törekvéseket;
b) támogassa a 2005. évi csúcstalálkozó záródokumentumában létrehozott védelmi felelősség elvének továbbfejlesztését és gyakorlati megvalósítását, különös figyelmet fordítva a korai előrejelzésre és a megelőzésre, az ENSZ-főtitkár „Human Rights up Front” kezdeményezésével összhangban;
c) támogassa az ENSZ békefenntartási tevékenységének felülvizsgálatát, a tagállami hozzájárulások optimális felhasználását, a békefenntartó missziók hatékony működését; növelje a különleges politikai missziók hatékony erőforrás-elosztását, működésük átláthatóságát és a tagállami ellenőrzés lehetőségét;
d) támogassa az ENSZ békeépítési tevékenységének hatékonyabbá tételét a békeépítési intézményrendszer felülvizsgálata eredményeinek megfelelően, különös tekintettel a konfliktusok megelőzésére, az ENSZ-rendszeren belüli koordináció javítására, az ENSZ és egyéb szereplők, valamint ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Békeépítési Bizottság közötti együttműködés megerősítésére;
e) támogassa az ENSZ Biztonsági Tanács által a nők, béke és biztonság témakörében elfogadott határozatok hatékony végrehajtását, különös tekintettel a nők békefolyamatokban való fokozott/aktív részvételére és konfliktushelyzetben való védelmére, ez utóbbi vonatkozásában a nők és lánygyermekek ellen elkövetett erőszakkal szembeni határozott fellépés érdekében;
f) támogassa a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek hatékony védelmére irányuló intézkedéseket és a „Gyermekek, nem katonák” elnevezésű kampányt;
g) támogassa a jogállamiság – mint a nemzetközi béke és biztonság fenntartása kulcselemének – erősítését annak minden dimenziójában, különös tekintettel a független igazságszolgáltatásra, valamint az ENSZ-közgyűlés 67. ülésszakán a jogállamisággal kapcsolatos magas szintű fórum által elfogadott nyilatkozatban foglaltak végrehajtását;
h) támogassa a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését és joghatósága gyakorlását a nemzeti hatóságok súlyos bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos eljárásának hiányában; a Biztonsági Tanács és az ICC együttműködésének erősítését és kiszélesítését, valamint a Biztonsági Tanácsnak a nemzetközi büntető-igazságszolgáltatás előmozdításában játszott szerepét;
i) folytassa aktív szerepvállalását a globális kihívások – nemzetközi terrorizmus, határokon átnyúló szervezett bűnözés, korrupció, pénzmosás, emberkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás – elleni küzdelem területén a jogállamiság, az igazságszolgáltatáshoz való jog, az elszámoltatható és átlátható intézmények, az inkluzív és részvételen alapuló döntéshozatal és a nemzetközi együttműködés támogatása által;
j) kövesse figyelemmel a menekültek és migránsok nagyszámú vándorlására adott globális válaszok kialakítására irányuló nemzetközi folyamatokat és törekedjen a magyar álláspont azokba való megfelelő becsatornázására;
k) támogassa az ENSZ leszerelési mechanizmusának megfelelő működését célzó törekvéseket, ezen belül az ENSZ BT 1540 (2004). sz. határozatának végrehajtását és átfogó felülvizsgálatát, a genfi Leszerelési Értekezlet érdemi munkájának újraindítását, az Atomsorompó Szerződés (NPT) végrehajtásának erősítését, az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) mielőbbi hatálybalépését, a fegyvercélú nukleáris hasadóanyagok termelésének tilalmáról szóló nemzetközi szerződés (FMCT) létrehozatalára irányuló tárgyalások mielőbbi megkezdését, a Biológiai és Toxinfegyver Tilalmi Egyezmény (BTWC) egyetemessé tétele érdekében végzett erőfeszítéseket és alkalmazásának megerősítését, különös tekintettel annak közelgő, Magyarország elnöklésével megvalósuló 2016. évi felülvizsgálati konferenciájára, a Fegyverkereskedelmi Szerződés (ATT) egyetemessé tételét, teljeskörű végrehajtását és részes államainak konferenciáin elért eredmények továbbfejlesztését, illetve a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelmet;
l) kísérje figyelemmel és támogassa a kiberbiztonság erősítése érdekében tett konszenzusépítési erőfeszítéseket; a fenntartható fejlődési célok (SDGs) digitális vetületének és a WSIS+10 (az Információs Társadalom Csúcstalálkozó) folyamatnak az utókövetését; a 2016–2017-es évre újonnan felállított Kormányzati Szakértők Csoportjának (UN GGE) munkáját; valamint a szabad, nyitott és biztonságos internetet, az emberi jogok online környezetben való előmozdítását és védelmét, beleértve a magánélet tiszteletben tartásához és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot is;
m) támogassa az ENSZ keretein belül zajló, az űrkutatással és az űr békés felhasználásával kapcsolatos munka folytatását és hatékonyabbá tételét;
n) álljon ki amellett, hogy a hatályos nemzetközi jogot a kibertér vonatkozásában is alkalmazni kell, továbbá amellett, hogy szükségtelen egy új kormányközi szervezet létrehozása vagy a kormányok szerepének megerősítése az internetkormányzás tekintetében, valamint támogassa a Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezménynek (Budapesti Konvenció) a végrehajtását.
3. A küldöttség a fenntartható fejlődési keretrendszerrel (Agenda 2030) kapcsolatban:
a) aktívan járuljon hozzá az új globális keretrendszer megvalósításához, mely összekapcsolja a szegénység felszámolását a fenntartható fejlődési pálya kialakításával, az emberi jogok, a jogállamiság, a nemek közti egyenlőség és a környezeti fenntarthatóság érvényesülése mellett;
b) az Agenda 2030 végrehajtásával kapcsolatosan, annak integráns természetét szem előtt tartva hangsúlyozza, hogy az addisz-abebai fejlesztésfinanszírozási konferencia, a New York-i Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozó és a párizsi klímakonferencia eredményei iránymutatásként szolgálnak a szegénység felszámolását és a fenntartható fejlődés megvalósítását célzó együttes erőfeszítésekhez;
c) támogassa az egységes, átfogó keretrendszer megvalósítására irányuló folyamatokat, segítse elő a fenntartható fejlődési célok végrehajtását, elismerve a Magas Szintű Politikai Fórum (HLPF) meghatározó szerepét a keretrendszer, valamint a keretrendszer gerincét képező célok végrehajtásának nyomon követésében és felülvizsgálatában;
d) mozdítsa elő a keretrendszer megvalósítása során a „senkit nem hagyunk hátra” elv érvényre juttatását;
e) támogassa a fenntartható fejlődési vízcél végrehajtására irányuló kezdeményezéseket, különös tekintettel a globális vízügyi intézményi architektúra reformjára, továbbá járuljon hozzá a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 előkészítéséhez és utókövetéséhez, támogassa a párizsi klíma-megállapodás vízügyi vonatkozásai végrehajtására irányuló kezdeményezéseket, valamint a Víz és Egészség Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtását;
f) segítse elő egy egységes, hatékony és inkluzív nyomonkövetési és felülvizsgálati keret kialakítását, továbbá fordítson kiemelt figyelmet a fenntartható fejlődési célokhoz és alcélokhoz rendelt globális indikátorrendszer felülvizsgálatával, valamint a hiányzó módszertanok kidolgozásával kapcsolatos tevékenységekre, illetve támogassa az ENSZ Statisztikai Bizottsága által kidolgozott munkaprogramot;
g) támogassa azokat az Agenda 2030 teljesítésének előmozdítását szolgáló ENSZ-en belüli reformlépéseket, melyek az ENSZ-intézményeket alkalmassá teszik a keretrendszer végrehajtására, valamint az ENSZ-en kívüli szereplőkkel való együttműködés erősítésére, illetve kiszélesítésére irányulnak;
h) támogassa valamennyi érdekelt fél bevonását az Agenda 2030 végrehajtásába, mozdítsa elő a nemzeti kormányok, nemzetközi és regionális szervezetek mellett a nem kormányzati szervezetek, a tudományos élet és a privát szektor bekapcsolódását a folyamatba;
i) kísérje figyelemmel és támogassa a WSIS+10 folyamat során meghozandó azon erőfeszítéseket és akciókat, amelyek révén az információs és kommunikációs technológiák, mint a gazdasági és társadalmi fejlődés motorjai, jelentősen hozzájárulnak a fenntartható fejlődési célok (SDGs) megvalósításához, az elmaradott térségek felzárkózásának a felgyorsításához.
4. A küldöttség az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság területén
a) támogassa az egyetemes értékeket jelentő emberi jogok és alapvető szabadságjogok – ideértve a nemzeti kisebbségek jogait – nemzetközi védelmének előmozdítását, ennek keretében támogassa az ENSZ emberi jogi mechanizmusai és testületei függetlenségének megerősítését, különös tekintettel az Emberi Jogi Tanácsra és az általa alkalmazott különleges mechanizmusokra;
b) lépjen fel Magyarország nemzetközi emberi jogi szerződéses kötelezettségeivel összhangban, elősegítve az Európai Unió emberi jogi célkitűzéseinek a végrehajtását, különösen a Magyarország számára kiemelten fontos területeken, úgymint az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a kisebbségek és őshonos népek, a nők és gyermekek, illetve a fogyatékossággal élők jogainak védelme és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, továbbá hangsúlyozza, hogy a családot, mint a társadalom természetes és alapvető egységét a társadalomnak és az államnak védelemben kell részesítenie és meg kell erősítenie;
c) kezelje kiemelt prioritásként az EU és hasonlóan gondolkodó partnerei kezdeményezéseiben való részvételt és azok támogatását, különös tekintettel az egyes országok emberi jogi helyzetével és tematikus kérdésekkel foglalkozó határozatokra;
d) támogassa, hogy az EU-prioritásokkal összhangban a 71. ülésszak során elfogadandó Nemzetközi Büntetőbírósággal foglalkozó határozat az előző években elfogadott határozatokhoz képest ambiciózusabb tartalommal bírjon;
e) kezdeményezze a nemzetközi közösség hatékony és időben történő fellépését az emberi jogok megsértőivel szemben, támogassa az emberi jogok védelmezőit, az ENSZ mechanizmusaival együttműködő személyek és szervezetek megfélemlítésekkel és megtorlásokkal szembeni védelmét;
f) támogassa kiemelten a fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódó emberi jogokat, különösképpen a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának elősegítését szolgáló erőfeszítéseket;
g) járuljon hozzá a modernkori rabszolgaság, kényszermunka és emberkereskedelem elleni globális fellépés előmozdításához;
h) hangsúlyozza a humanitárius jog tiszteletben tartását, beleértve a segítségnyújtást végző nemzetközi és nem kormányzati szervezetek és munkatársak helyszínre jutását, tevékenységük zavartalan biztosítását, támogassa a nemzetközi humanitárius rendszer megerősítésére, a humanitárius alapelvek és a vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás előmozdítására irányuló törekvéseket;
i) járuljon hozzá a Humanitárius Világcsúcs eredményeinek megvalósításához;
j) törekedjen együttműködésre a hazai és nemzetközi civil szervezetek képviselőivel a magyarországi emberi jogi helyzetet és érdekeket érintő kérdésekben;
k) kísérje figyelemmel a Demokráciák Közösségével kapcsolatos kérdéseket.
5. A küldöttség az ENSZ reformjával és működésével kapcsolatban
a) kísérje figyelemmel az ENSZ Biztonsági Tanácsának kibővítésére és munkamódszereinek átalakítására vonatkozó javaslatok alakulását, a kormányközi tárgyalások folyamatát és eredményeit, folytassa a BT munkamódszereinek javítására és működésének átláthatóbbá tételére irányuló együttműködésben való aktív részvételt;
b) képviselje, hogy a megújuló Biztonsági Tanácsnak meg kell felelnie a XXI. század új geopolitikai és gazdasági realitásainak, így taglétszámának és összetételének tükröznie kell a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, egyszersmind tekintettel kell lennie a hatékonyság követelményére is;
c) erősítse meg, hogy a világszervezet irányításának reformja, a Közgyűlés revitalizációja, és az ENSZ fenntartható fejlődési és környezetvédelmi rendszerének reformja tekintetében Magyarország továbbra is hozzá kíván járulni a folyamat előmozdításához;
d) jelezze, hogy az elmúlt időszakban kibontakozó és fokozódó kihívások kezelése hatékonyabb és eredményesebb fellépésre képes, céljai megvalósítására alkalmasabb ENSZ kialakítását teszik szükségessé, valamint támogassa a szervek és intézmények között lévő koordináció és koherencia szorosabbá tétele útján a rendszer átláthatóságának, kapacitásának és reprezentativitásának fokozására irányuló törekvéseket;
e) kísérje megkülönböztetett figyelemmel a főtitkárválasztás folyamatát, valamint továbbra is vegyen részt aktívan a főtitkárválasztás átláthatóságát elősegítő kezdeményezésekben.
6. A küldöttség Magyarország jelöléseivel kapcsolatban
a) használja fel az ENSZ-közgyűlés fórumait, valamint a Közgyűlés margóján létrejövő két- és többoldalú magas szintű találkozókat Magyarország ENSZ-szervekbe benyújtott pályázatai támogatottságának felmérésére és növelésére, továbbá az egyes ENSZ-szervezetek, intézmények tagságára, illetve vezetői posztjaira benyújtott magyar jelölések sikerének előmozdítására;
b) fordítson megkülönböztetett figyelmet hazánk kiemelt jelölésére: Magyarország pályázatára az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába a 2017–2019-es időszakra. A kétoldalú megbeszélések során a partnerrel való kapcsolataink függvényében a delegáció kérje a fenti pályázat támogatását, illetve a már megkötött támogatási megállapodások megerősítését. Tegye meg a szükséges lépeseket a pályázathoz kapcsolódó, a testületi választást megelőző közgyűlési kampány sikeres lefolytatása érdekében.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás