GÜ BH 2016/151
GÜ BH 2016/151
2016.06.01.
A felszámolási eljárásban csak a bíróság által tartott egyezségi tárgyaláson köthető egyezség. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha az egyezségkötésre jogosultak egy részét a bíróság nem idézi meg szabályszerűen az egyezségi tárgyalásra [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 41. § (2)–(5) bek., 43. § (1) bek., 44. § (1c) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 96. § (1), (3) bek.].
[1] Az adós által kezdeményezett csődeljárásban az adós által előterjesztett fizetőképességet helyreállító program szerint, az adós közbeszerzési eljárás nyerteseként, az S. Egyetemmel 20 évre kötött bérleti és szolgáltatási szerződést egy 900 férőhelyes kollégiumi épületekből álló infrastruktúra biztosítására, PPP konstrukcióban. Az építkezés során a további finanszírozás ellehetetlenült, az egyetem az építkezéshez nem biztosított saját forrást, így az adós polgári pert kezdeményezett az egyetemmel szemben. A peres eljárások nem vezettek eredményre. Mivel az igényérvényesítés lehetőségét az adós Magyarországon kimerítette, ezért úgy ítélte meg, nem maradt más lehetősége, mint a saját és üzleti partnerei veszteségeit is nemzetközi fórumok elé vinni és eljárást kezdeményezni a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a magyar állammal szemben.
[2] Az egyezségi javaslatban a magyar állammal szembeni követelése hitelezők közötti szétosztását ajánlotta fel.
[3] Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[4] Az adós felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria végzésében a jogerős végzést hatályában fenntartotta, mert az eljárás adataiból úgy ítélte meg, hogy az adós a tevékenységét nem kívánja folytatni, és ebben az esetben nincs lehetőség a csődegyezség jóváhagyására.
[5] A sikertelen csődeljárást követően az adós felszámolását az elsőfokú bíróság 2014. március 4-én megindította, a kirendelt felszámoló a korábbi vagyonfelügyelő volt.
[6] A Kormány a 93/2014. (III. 20.) Korm. rendeletben az adóst stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette, eljárására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 65-67. §-át kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság 2014. március 27-től új felszámolóként a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelölte ki. Az adós a felszámolási eljárásban az egyezségkötésre meghatalmazott képviselőjén keresztül egyezségi tárgyalás tartását kérte. A fizetőképességet helyreállító program szerint a már a csődeljárásban is felajánlott követelést kívánta a hitelezők részére átadni, továbbá vállalta, hogy a felszámolási egyezség jóváhagyását követően a társaságot tovább működteti és érdemi gazdasági tevékenységet folytat.
[7] Az elsőfokú bíróság több egyezségi tárgyalást tartott: 2014. december 10-én érdemi tárgyalásra került sor, a jegyzőkönyvet a jelen levő képviselők részére elektronikus úton is megküldte, s ennek igazolásai a 30. sorszámú jegyzőkönyv mellékleteit képezik.
[8] 2015. február 25-én egy hitelező távolléte miatt a bíróság tájékoztatta a megjelenteket, hogy e hitelező távolmaradása az érdemi tárgyalás és érdemi határozat meghozatalának akadálya, e képviselőnek a tárgyaláson, az adós egyezségi javaslatára tett nyilatkozata hiányára tekintettel a tárgyalás elhalasztása szükséges. A jegyzőkönyvbe foglalt végzés szerint a bíróság kitűzte az új tárgyalás határnapját és úgy rendelkezett, hogy a jelenlevők részére a jegyzőkönyvet elektronikus úton megküldi. Jóllehet az irodai utasítás tartalmazza ezt a rendelkezést, azonban a jegyzőkönyvnek nem képezi mellékletét a jegyzőkönyv felek részére történt elektronikus úton való megküldéséről szóló igazolás.
[9] A 2015. március 9-én tartott tárgyaláson kizárólag a felszámoló képviselője és az a hitelező vett részt, aki az előző tárgyalásról távol maradt (részére postai úton került megküldésre a jegyzőkönyv), sem az adós, sem pedig a többi hitelező nem jelent meg. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy idézésük szabályszerű volt, s bár nem jelentek meg, a korábbi tárgyalásokon tett érdemi nyilatkozatukra tekintettel távolmaradásuk nem akadálya az érdemi tárgyalás megtartásának. E tárgyaláson meghozta és kihirdette a külön íven szövegezett, egyezség jóváhagyását megtagadó végzését.
[10] A végzés indokolása szerint a bíróságnak vizsgálnia kell a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 148. § (4) bekezdésére figyelemmel, hogy a jóváhagyott egyezség szolgálhat-e bírósági végrehajtás vagy felszámolási eljárás alapjául. A bíróság álláspontja szerint az egyezségi javaslat ennek a feltételnek nem felel meg, az egyezség nem alkalmas arra, hogy az adós fizetésképtelenségét megszüntesse.
[11] Az adós és egy hitelező által benyújtott fellebbezés alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[12] A végzés indokolása szerint a másodfokú bíróság – a 2014. február 25-én tartott tárgyaláson készült jegyzőkönyv tartalmából kiindulva – arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elsőfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést, mert a jelen levő felek részére a jegyzőkönyv elektronikus úton megküldésre került, és ez a jegyzőkönyv már tartalmazta a következő tárgyalás időpontját.
[13] Az állított anyagi jogi jogszabálysértés tekintetében hivatkozott a Kúria által az adós csődeljárásában kifejtett álláspontra azzal, hogy ha az egyezség egyéb okból végrehajthatatlan, akkor az nem hagyható jóvá.
[14] Az adós nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős végzés ellen, kérve annak hatályon kívül helyezését és – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával az egyezség jóváhagyását, valamint a felszámolási eljárás befejezetté nyilvánítását. Másodlagosan kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését – az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően – és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását.
[15] Állította, hogy a jogerős végzés sérti Cstv. 45. § (1) bekezdését, 44. § (1b) bekezdését, a Pp. 96. § (1) és (3) bekezdését.
[16] Eljárási szabálysértésként jelölte meg, hogy a 2015. február 25-én tartott tárgyalásról nem kapta meg a jegyzőkönyvet elektronikus formában, abból sem az adós, sem jogi képviselője nem kapott példányt, és feltételezhető, hogy a többi résztvevő sem kapta meg azt. A tárgyaláson az eljáró bíró nem tudott új időpontot mondani, mivel ahhoz egyeztetnie kellett a tárgyalótermek szabad kapacitásáról. Ezért azzal zárta a tárgyalást, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt végzésből tudják meg a felek a tárgyalás új időpontját. Miután nem kapott elektronikus úton jegyzőkönyvet, ezért az adós a következő tárgyaláson nem tudott megjelenni. Az elsőfokú bíróság ezzel súlyosan korlátozta az eljárásbeli jogait, mert nem tudott érdemi nyilatkozatot, észrevételt tenni a megtartott érdemi tárgyaláson.
[17] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.
[18] A Kúria elsődlegesen az adós által állított eljárási szabálysértés megvalósulását vizsgálta és megállapította, tévedett a másodfokú bíróság akkor, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2014. február 25-én tartott tárgyalási jegyzőkönyv a felek részére kézbesítésre került elektronikus úton, mert ezt a jegyzőkönyvbe foglalt végzés tartalmazza. Az eljárás irataiból megállapíthatóan – jóllehet valóban tartalmazza a végzés ezt a rendelkezést, és a bíró irodai utasítást is adott ennek teljesítésére – az iratok között semmilyen igazolás nem található arra vonatkozóan, hogy az utasításnak eleget tettek volna.
[19] Az első tárgyalást követően a 30. sorszámú jegyzőkönyv elektronikus úton történt megküldését tanúsító igazolások a jegyzőkönyv mellékletét képezik. Ilyen igazolások azonban a 2014. február 25-i jegyzőkönyv mellékleteiként nem találhatók. Az adós fellebbezésében és felülvizsgálati kérelmében foglalt állítását alátámasztja az is, hogy a következő, utolsó tárgyaláson senki nem jelent meg az adós, illetve az őt támogató – vagy az egyezséget ellenző – hitelezők közül, kizárólag az, akinek a részére postai úton került kézbesítésre a jegyzőkönyv (e hitelező részére küldött küldemény tértivevénye az iratok között meg is található).
[20] Mindebből a Kúria azt a következtetést vonta le, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 96. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat, emiatt az adós és a hitelezők nem voltak abban a helyzetben, hogy a tárgyaláson egyezséget köthessenek. Függetlenül tehát attól, hogy milyen tartalmú határozattal zárta le az elsőfokú bíróság az adós által kezdeményezett egyezségi folyamatot, az egyezségi tárgyalás megtartásának szabálytalansága miatt az eljárás megismétlésének van helye.
[21] A Kúria rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az egyezség jóváhagyását megtagadta, holott a felek között az egyezségi tárgyalásokon nem született egyezség. A felszámolási kényszeregyezség – hasonlóan a polgári peres eljárásokban kötött, a Pp. 148. §-ában meghatározott egyezséghez – a bíróság előtt, tárgyaláson köthető [Cstv. 41. § (2) bekezdés, 43. § (1) bekezdés, 44. § (1c) bekezdés]. A Cstv. szabályai nem teszik lehetővé, hogy a felek egyenként, különböző tárgyalásokon tegyenek hozzájáruló vagy a hozzájárulást elutasító nyilatkozatot.
[22] Mindebből következően az elsőfokú bíróság nem hozhatott volna egyezség jóváhagyását megtagadó határozatot, mivel a felek tárgyaláson nem kötöttek egyezséget, amelynek a jóváhagyását megtagadhatta volna.
[23] A fent kifejtett indokokra tekintettel a jogerős végzés jogszabálysértő, ezért azt a Kúria az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezte a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
[24] Az egyezségi tárgyalás tartására irányuló kérelem tekintetében az elsőfokú bíróságnak meg kell nyilatkoztatnia az adóst, hogy változatlan tartalommal fenntartja-e az egyezségi javaslatát. Amennyiben az adós továbbra is egyezséget kíván kötni, úgy az elsőfokú bíróságnak újabb egyezségi tárgyalást kell kitűznie, és a tárgyaláson – ha az adós és a hitelezői között egyezség jön létre – hozhatja meg döntését annak jóváhagyásáról vagy az egyezség jóváhagyásának megtagadásáról.
(Kúria Gfv. VII. 30.339/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás