16/2016. (V. 27.) NGM rendelet
16/2016. (V. 27.) NGM rendelet
a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből nyújtható egyes szakképzési és felnőttképzési célú támogatások részletes szabályairól1
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1., 2. és 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből (a továbbiakban: NFA képzési alaprész) – a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 12. § d), h) és i) pontjában nevesített keretösszeg terhére – nyújtható szakképzési és felnőttképzési célú támogatások feltételeire, elszámolására, ellenőrzésére, a felnőttképzési célú támogatások mértékére, valamint az Szht. 19/A. § (3) bekezdése alapján nyújtott díjazás mértékére, feltételeire terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás;
2. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom;
3. belső képzés: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 2. pontja szerinti képzés;
4. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás;
5. felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység: olyan tevékenység vagy program, amely
a) az élethosszig tartó tanulás elősegítéséhez kapcsolódóan ismeretterjesztésre, tájékoztatásra,
b) a felnőttképzés, a felnőttképzési szolgáltatás, valamint a felnőttképzés rendszerének korszerűsítésére, minőségi színvonalának emelésére, ennek elősegítése érdekében felnőttképzési hálózatok kiépítésére,
c) a felnőttképzés minőségbiztosítási rendszerének korszerűsítésére,
d) a foglalkoztathatóság elősegítésére, az e-tanulás és az atipikus foglalkoztatási formák bővítésére,
e) a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek munkaerőpiaci helyzetének javítására,
f) felnőttképzési program, tananyag, képzési modul, valamint adatbázis korszerűsítésére és kidolgozására,
g) a felnőttképzésbe való bekapcsolódás elősegítésére irányuló kommunikációs programok megvalósítására,
h) felnőttképzési fejlesztési programok megvalósítása érdekében végzett szervezési feladatok ellátására,
i) a munkaerőpiaci képzési szükségletek feltárására, elemzésére, vagy
j) a mesterképzés, és mester továbbképzés és vizsgáztatás rendszerének korszerűsítésére
irányul;
6. felnőttképzést folytató intézmény: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 10. pontjában meghatározott jogalany;
7. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló;
8. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás;
9. külső képzés: az a képzés, amelyet a munkáltató a saját munkavállalói részére teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, felnőttképzést folytató intézmény közreműködésével – szolgáltatási szerződés alapján – valósít meg;
10. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló;
11. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott vállalkozás;
12. támogatási intenzitás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 15. pontja szerinti mérték.
2. Felnőttképzési célú támogatások
3. § Pályázati eljárás alapján a felnőttképzésben részt vevő felnőtt részére támogatás nyújtható:
a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 13. §-a szerinti felnőttképzési szerződés alapján fizetett képzési díj részben vagy egészben történő megtérítéséhez, és
b) a képzéséhez szükséges taneszközök, informatikai eszközök beszerzéséhez és felnőttképzést kiegészítő tevékenység igénybevételéhez.
4. § Egyedi döntési eljárás alapján támogatás nyújtható a Kormány vagy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által indított, egyes munkavállalói rétegek munkaerőpiaci helyzetének javítását szolgáló programhoz, az abban részt vevő felnőtt foglalkoztatásának elősegítéséhez szükséges képzés díjának részben vagy egészben történő megtérítéséhez.
5. § (1) Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható a felnőttképzést folytató intézménynek
a) az általa megvalósított képzéssel összefüggő költségeihez,
b) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély megszerzéséhez és technikai feltételei fejlesztéséhez,
c) a felnőttképzés érdekében végzett, a 2. § 5. pont a)–g) alpontjában meghatározott olyan fejlesztő tevékenységhez, amelynek eredménye mindenki számára hozzáférhető, vagy
d) az Európai Unió felnőttképzési programjaiban történő részvételhez.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatás egyedi döntési eljárás alapján is nyújtható abban az esetben, ha a támogatást nyújtó által meghatározott fejlesztő tevékenységet egyedi jellegéből adódóan egy felnőttképzési intézmény valósíthatja meg.
6. § (1) Egyedi döntési eljárás alapján támogatás nyújtható a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: NSZFH) részére a felnőttképzés érdekében végzett, a 2. § 5. pontjában meghatározott fejlesztő tevékenységhez.
(2) Egyedi döntési eljárás alapján támogatás nyújtható a szakképesítésért felelős miniszter által a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 73. § (4) bekezdése alapján működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató tevékenységet folytató költségvetési szerv részére a felnőttképzés érdekében végzett, a 2. § 5. pont e)–f) és i) alpontjában meghatározott fejlesztő tevékenységhez.
7. § (1) Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható képzési, képzésfejlesztési célú közalapítvány részére (a továbbiakban: közalapítvány) az általa megvalósított vagy szervezett képzéssel összefüggő költségeihez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás egyedi döntési eljárás alapján is nyújtható abban az esetben, ha a képzési programot egyedi jellegéből adódóan egy közalapítvány valósíthatja meg.
8. § Egyedi döntési eljárás alapján támogatás nyújtható közalapítvány részére a felnőttképzés érdekében végzett, a 2. § 5. pont a)–i) alpontjában meghatározott olyan fejlesztő tevékenység ellátásához, amelynek eredménye mindenki számára hozzáférhető.
9. § (1) Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott civil szervezet – ide nem értve a civil társaságot – és közhasznú jogállással rendelkező egyéb szervezet részére
a) az általa megvalósított vagy szervezett képzéssel összefüggő költségeihez, vagy
b) a felnőttképzés érdekében végzett, a 2. § 5. pont a)–i) alpontjában meghatározott olyan fejlesztő tevékenység ellátásához, amelynek eredménye mindenki számára hozzáférhető.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott támogatás egyedi döntési eljárás alapján is nyújtható abban az esetben, ha a támogatást nyújtó által meghatározott képzési vagy fejlesztési programot egyedi jellegéből adódóan egy civil vagy közhasznú jogállással rendelkező szervezet valósíthatja meg.
10. § Egyedi döntési eljárás alapján támogatás nyújtható a gazdasági kamarákról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági kamarák részére a felnőttképzés érdekében végzett, a 2. § 5. pont b)–d) és h)–j) alpontjában meghatározott fejlesztő tevékenység ellátásához, valamint az Fktv.-ben rögzített feladatai ellátásához.
11. § Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható az Szht. 2. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szakképzési hozzájárulásra kötelezett (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulásra kötelezett) részére, az általa foglalkoztatott munkavállaló külső vagy belső képzés formájában szervezett olyan képzéséhez, amely nem tartozik külön jogszabályban meghatározott munkakör betöltésének feltételeként előírt képzések közé, és amelynél a képzési program nem tartozik azon képzések körébe, melyekről a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek külön jogszabály alapján gondoskodnia kell.
12. § Egyedi döntési eljárás alapján támogatás nyújtható a szakképzési hozzájárulásra kötelezett részére, az általa végrehajtandó, 500 főt meghaladó létszámleépítés esetén a létszámleépítésben nem érintett munkavállaló munkahelyének megtartásához szükséges, a 11. § szerinti képzéséhez, ha a munkavállalót a képzés befejezését követően legalább egy évig foglalkoztatja.
13. § (1) A 3. § a) pontjában, a 4. §-ban, a 7. §-ban és a 9. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott képzés összköltségének összegét.
(2) A 3. § b) pontjában meghatározott támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott eszköz vagy szolgáltatás beszerzési értékének 50 százalékát.
(3) Az 5. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében, a 6. §-ban, a 8. §-ban, a 9. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 10. §-ban meghatározott támogatás mértéke nem haladhatja meg a fejlesztéssel összefüggő összköltség összegét.
(4) Az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja, a 7. §, és a 9. § (1) bekezdés a) pontja alapján nyújtott támogatás – az adott támogatási program tartalmára való tekintettel – vállalkozások részére nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülhet, és ebben az esetben kizárólag az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.
14. § (1) A 11. §, valamint a 12. § alapján nyújtott támogatás kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a belső képzés költsége képzésenként elkülönítetten nyilvántartott és kizárólag az elszámolható költségeket tartalmazó számviteli bizonylatok, a külső képzés költsége pedig a képzésenként kiállított számla és az ahhoz csatolt, csak az elszámolható költségeket tartalmazó, a felnőttképzést folytató intézmény által cégszerűen aláírt analitikus költségkimutatás alapján számolható el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás esetében a támogatáshalmozás jogszerűsége megállapíthatóságának érdekében a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a támogatást kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy részesül-e olyan, a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, vagy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásban, amelynek a képzési támogatással azonos vagy részben azonos elszámolható költségei vannak.
15. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.
(2) Nem ítélhető meg támogatás
a) azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget, és
b) az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja, 7. §-a, és a 9. § (1) bekezdés a) pontja alapján csekély összegű támogatásként nyújtott támogatás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére.
(3) Nem ítélhető meg támogatás
a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke, és
b) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikke
szerinti tevékenységhez.
(4) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a támogatást kérelmező a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket is tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.
16. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
(4) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.
(5) Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
17. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó képzési támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal,
c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal
növelhető.
(3) A (2) bekezdés alapján a támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.
(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás keretében kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikkében meghatározott költségek számolhatóak el.
(5) Nem nyújtható támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.
18. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére nyújtott, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) Az (1) bekezdés figyelembevételével nyújtott támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés szerint nyújtott támogatás csekély összegű közszolgáltatási támogatással az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig, más csekély összegű támogatásról szóló rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
(4) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(5) Az (1) bekezdés figyelembevételével nyújtható támogatás esetében a támogatást kérelmezőnek – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
3. A pályázati eljárás, valamint az egyedi döntési eljárás alapján nyújtható szakképzési és felnőttképzési támogatások közös szabályai
19. § Az NFA képzési alaprészéből nyújtott támogatások odaítélésére, a támogatási szerződés megkötésére, a támogatás folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére az Szht., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben foglalt rendelkezések figyelembevételével.
20. § (1) Az NFA képzési alaprészéből – a 33. §-ban meghatározott díjazás kivételével – pályázati eljárás vagy egyedi döntési eljárás alapján, visszafizetési kötelezettséggel vagy visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtható támogatás.
(2) Az NFA képzési alaprészéből nem nyújtható támogatás annak,
a) aki a pályázat vagy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két éven belül az NFA képzési alaprészéből támogatásban részesült és a pályázatban, vagy a támogatási kérelemben valótlan vagy megtévesztő adatokat szolgáltatott, vagy a támogatási szerződést önhibájából maradéktalanul nem teljesítette,
b) akinek az NFA képzési alaprésze tekintetében lejárt kötelezettsége áll fenn, vagy
c) akinek esedékessé vált és még meg nem fizetett, az Áht.-ban meghatározott köztartozása van.
21. § (1) Az NFA képzési alaprészéből nyújtott támogatások esetében a miniszter dönt a támogatás – az Áht. 51. § (1) bekezdése alapján történő – rendelkezésre bocsátásának módjáról és a támogatási előleg mértékéről is.
(2) Az NFA képzési alaprészéből nyújtott támogatásról szóló szerződésnek a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenységhez nyújtott támogatás esetén a fejlesztés eredményéhez való hozzáférés biztosításának módját is tartalmaznia kell.
22. § (1) Az NSZFH az e rendelet alapján általa nyújtott támogatásokkal összefüggő szakmai és pénzügyi feladatokat az NFA területi egységeként látja el.
(2) Az NSZFH a támogatások nyújtásával kapcsolatos pénzügyi feladatait az erre a célra a Magyar Államkincstárnál vezetett NFA területi előirányzat felhasználási keretszámlán (a továbbiakban: EFK számla) végzi.
(3) Az NSZFH az NFA képzési alaprészéből nyújtott támogatások tekintetében elkülönített főkönyvi és analitikus nyilvántartást vezet.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően a támogatásokkal kapcsolatos feladatokat a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el, amennyiben az Szht. 20. § (2) bekezdése alapján a költségvetési szervnek nyújtott támogatásra vonatkozó szerződést a minisztérium köti meg.
4. A pályázati eljárás különös szabályai
23. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a támogatás elnyerése esetén megkötésre kerülő támogatási szerződés mintapéldányát.
24. § (1) A pályázat értékelését az e célra létrehozott bíráló bizottság (a továbbiakban: bizottság) végzi.
(2) A bizottság a feladatai ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. A bíráló bizottság tevékenységét segítő, az NSZFH által felkért szakértő az lehet, aki a pályázati kiírás tárgyának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) A bizottság létszámát, összetételét és a szakértőkre vonatkozó esetleges további feltételeket a támogatási program szakmai és pénzügyi tartalmát bemutató, az NSZFH által elkészített előterjesztés (a továbbiakban: előterjesztés) határozza meg.
(4) A bizottság tagjait és elnökét az NSZFH kéri fel. A bizottság működésének feltételeiről az NSZFH gondoskodik.
25. § (1) A bizottság, amennyiben a pályázatot szakértők is értékelték, a szakértő értékelésétől eltérhet, ha megállapítható, hogy
a) a szöveges értékelés elemei, az összefoglaló javaslat és az adott pontszámok nincsenek egymással összhangban, vagy
b) az egyes szakértők által adott pontszámok között a maximálisan adható pontszám 25%-ánál nagyobb mértékű eltérés tapasztalható.
(2) A bizottságnak a pályázattal kapcsolatos – részletes indoklással alátámasztott – döntési javaslata az alábbi lehet:
a) a pályázat támogatása a pályázatban megfogalmazottakhoz képest változatlan tartalommal és feltételekkel,
b) a pályázat támogatása csökkentett összköltséggel,
c) a pályázat támogatása csökkentett tartalommal és csökkentett összköltséggel,
d) a pályázat támogatása a pályázó által teljesítendő további feltételek mellett, vagy
e) a pályázat elutasítása.
26. § (1) A szakértők és a bizottság tagjai kötelesek összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni az általuk értékelt minden egyes pályázat vonatkozásában.
(2) Nem vehet részt a pályázat értékelésében, aki
a) a pályázóval vagy annak tulajdonosával munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) a pályázóval közös szakmai programban dolgozik,
c) a benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett,
d) a tervezett projekt végrehajtásában résztvevő, vagy az a)–c) pontban megjelölt személynek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa,
e) a pályázó szervezetben tulajdoni részesedéssel – kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő tulajdoni részesedést – rendelkezik, vagy annak vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója vagy felügyelő bizottsági tagja, valamint
f) más okból a pályázat tárgyilagos értékelésére nem alkalmas.
(3) A szakértő és a bizottság tagja köteles haladéktalanul bejelenteni az NSZFH-nak, ha vele szemben a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn. A bizottság tagja a bejelentéstől kezdve nem vehet részt az érintett pályázati döntés előkészítésében.
(4) A pályázó, a szakértő és a bizottság tagjának – a pályázat elbírálásához, a szakértői, vagy a bizottsági tevékenység ellátásához feltétlenül szükséges – személyes adatát az NSZFH kezeli az érintetteknek az adatkezeléshez történő előzetes, írásbeli hozzájárulását követően.
27. § (1) Amennyiben a kedvezményezett az Szht. 20/A. §-ában előírt időtartam előtt a támogatással érintett gyakorlati képzést kettő, egymást követő tanítási éven túl szünetelteti, vagy megszünteti, továbbá ha a kedvezményezett megszűnik, a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső támogatási összegnek azt a hányadát kell az EFK számlára visszafizetni, amilyen arányban a tárgyi eszköz beszerzése a támogatás terhére elszámolásra került.
(2) A szakképzési célú beruházási támogatás hasznosulásának vizsgálatához a kedvezményezett köteles a támogatás évétől számított 5 éven – ingatlan esetében 10 éven – keresztül minden év október 15. napjáig jelentést küldeni az NSZFH részére a támogatással érintett gyakorlati képzésekben résztvevők létszámáról és a tárgyi eszközök használatának időtartamáról. Amennyiben a kedvezményezettnél a gyakorlati képzésben résztvevők létszáma nullára csökken, az (1) bekezdés szerint kell eljárni.
(3) A (2) bekezdés alapján a kedvezményezettek által az adott tárgyévre benyújtott jelentések alapján az NSZFH évente összegző monitoring jelentést készít és azt, valamint az ez alapján tett észrevételeit, a támogatási és monitoring rendszerre vonatkozó esetleges javaslatait a tárgyévet követő év január 15-éig megküldi a miniszter részére.
28. § (1) Amennyiben a szakképzési célú beruházási támogatásból beszerzett tárgyi eszköznek, szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftverterméknek, vagy ingatlannak a költségvetési támogatásban részesített szakképző iskolában vagy felsőoktatási intézményben folyó, államilag támogatott gyakorlati képzési célú használata nem lehetséges, a kedvezményezettnek a támogatást – a (3) bekezdés kivételével – vissza kell fizetnie az EFK számlára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetés mértéke azonos a tárgyi eszköznek, szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftverterméknek, vagy ingatlannak a még hátralévő szakképzési célú használati kötelezettsége idejével arányos, az eszközre, ingatlanra fordított támogatás mértékével.
(3) A kedvezményezett mentesül az (1) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettség alól, ha a támogatással érintett tárgyi eszközt, szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftverterméket, vagy ingatlant térítésmentesen átadja olyan állami fenntartású szakképző iskolának, amelyben az eszköz használata szakképesítés megszerzése érdekében folytatott gyakorlati képzési célt szolgál.
(4) A kedvezményezett az (1) és (3) bekezdésben bekövetkezett feltételtől számított 15 napon belül – a támogatási szerződésben rögzített formában – elszámolást köteles benyújtani az NSZFH felé.
(5) Az NSZFH az elszámolást 30 napon belül ellenőrzi. A kedvezményezett az elszámolásban szereplő, vagy az NSZFH által megállapított visszafizetendő összeget az elszámolással egyidejűleg, illetve az NSZFH visszafizetési megállapítása esetén az NSZFH erről szóló írásos felhívásának a kézhezvételét követő 15 napon belül köteles befizetni az EFK számlára.
(6) Amennyiben a kedvezményezett nem, vagy csak részben tesz eleget a (4) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettségének, úgy őt az elszámolással érintett tárgyi eszközre, szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermékre, ingatlanra fordított támogatás mértékével megegyező mértékű visszafizetési kötelezettség terheli.
29. § Az NSZFH köteles az adott támogatási program – az Ávr. 102/B. § (2) bekezdése szerinti – lezárását követő 30 napon belül az NFA képzési alaprész kezelésére vonatkozó eljárásrend szerint összefoglaló beszámolót benyújtani a miniszter felé. A beszámoló az adott támogatási keretösszeg felhasználásának pénzügyi és szakmai szempontú bemutatására egyaránt kiterjed.
5. Egyedi döntési eljárás alapján nyújtott támogatások különös szabályai
30. § (1) Az egyedi döntési eljárás alapján nyújtható támogatás iránti kérelem formai és tartalmi előírásait az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Amennyiben a miniszter döntése alapján a kedvezményezett a támogatás terhére harmadik fél részére pályázatot ír ki, a pályázat értékelésére és a miniszteri döntésre a 23–29. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
31. § Az NSZFH a kedvezményezett által a támogatás felhasználásáról a támogatási szerződésben rögzített módon benyújtott beszámoló alapján köteles az adott program – az Ávr. 102/B. § (2) bekezdése szerinti – lezárását követő 30 napon belül összefoglaló jelentést készíteni, és azt a beszámolóval és a teljesítésigazolással együtt benyújtani a miniszter felé.
32. § (1) A támogatás kedvezményezettje az Szht. 21. § (1) bekezdésében meghatározott működtetési költséget – a 17. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az alábbi kiadások finanszírozására használhatja fel:
a) a támogatási program működtetésében közreműködő személyek személyi juttatásai és az azokat terhelő járulékok,
b) szakértői díjak,
c) a bizottság díjazása,
d) hirdetési és postaköltség,
e) bizottsági ülésekkel kapcsolatos járulékos költségek,
f) elszámolások előkészítésével, vizsgálatával, ellenőrzésével, a támogatás visszakövetelésével kapcsolatos szakértői díjak, költségek,
g) a program működtetésével kapcsolatos feladatellátással összefüggésben a kedvezményezett felhalmozási kiadásai,
h) a program végrehajtásában közreműködő személyek számával arányos, az a)–g) pontokba nem tartozó működtetési költség.
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kiadásokra a működtetési költség legfeljebb 15%-a használható fel.
(3) A miniszter engedélyezheti
a) a program végrehajtására vonatkozóan jóváhagyott határidőnek 6 hónapot meghaladó meghosszabbítását, beszámolási és elszámolási határideje módosítását,
b) az adott támogatási programon belül az egyes programelemek közötti, a teljes támogatási összeg 15%-át meghaladó mértékű forrásátcsoportosítást,
c) a kedvezményezettek számára biztosított működési célú támogatás kiemelt előirányzatok közötti, a teljes működési célú összeg 30%-át meghaladó mértékű forrásátcsoportosítását, és
d) az előterjesztésben nem szereplő feladat, részfeladat megvalósítását.
(4) Az NSZFH által megkötött támogatási szerződések esetén a programot érintő minden egyéb, a (3) bekezdésben nem szabályozott szerződésmódosítás tekintetében az NSZFH dönt.
6. WorldSkills és EuroSkills versenyeken érmet szerzők díjazása
33. § (1) Az Szht. 19/A. § (3) bekezdésében meghatározott díjazás a WorldSkills és EuroSkills versenyeken egyénileg vagy csapatversenyen érmet szerzett versenyzőt illeti meg.
(2) A díjazásra jogosultak köréről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a versenyeredmények kihirdetését követő 10 napon belül – a díjazások kifizetéséhez szükséges valamennyi adatot tartalmazó jelentésben – tájékoztatja a minisztert.
(3) A díjazás mértéke az egyénileg vagy csapatversenyen elért
a) aranyérem esetén a verseny időpontjában érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) 13-szorosa,
b) ezüstérem esetén a minimálbér 11-szerese,
c) bronzérem esetén a minimálbér 9-szerese.
(4) Amennyiben egy versenyző több érmet is szerez, a díjazás mértéke az egyes érmek után járó – (3) bekezdésben meghatározott – díjazások összege.
(5) A versenyzőt megillető díjazás kifizetése iránt a minisztérium a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatástól számított 60 napon belül intézkedik.
7. A támogatások ellenőrzése
34. § Az NFA képzési alaprészéből nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzését az NSZFH által kötött támogatási szerződések esetében az NSZFH, a minisztérium által kötött támogatási szerződések esetén a minisztérium közvetlenül, vagy más személy vagy szervezet bevonásával végzi.
35. § (1) Az NSZFH köteles a tárgyévben tervezett ellenőrzésekről ellenőrzési tervet készíteni, és azt a tárgyév február 28. napjáig a miniszter számára jóváhagyás céljából megküldeni.
(2) A tárgyévi ellenőrzésekről, a foganatosított intézkedésekről és azok eredményéről az NSZFH köteles a minisztert legkésőbb a tárgyévet követő év február 15. napjáig összefoglaló jelentésben tájékoztatni.
36. § A kedvezményezettet jogszabálysértés, továbbá a támogatási szerződés által előírt kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése, a támogatás jogszerűtlen felhasználása esetén, valamint a támogatási szerződéstől való elállása vagy a támogatási szerződés felmondása esetén az Áht.-ben és az Ávr.-ben előírt visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség terheli.
8. Záró rendelkezések
37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
38. § A tanulószerződés kötésére jogosult, gyakorlati képzést végző egyéb szerv, szervezet által a 2015/2016. tanév első félévére igényelt támogatásra a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól szóló 24/2012. (VIII. 15.) NGM rendeletet [a továbbiakban: 24/2012. (VIII. 15.) NGM rendelet] azzal kell alkalmazni, hogy az elszámolást legkésőbb 2016. június 15. napjáig kell benyújtani az NSZFH részére. Az NSZFH az elszámolás elfogadását követő 5 napon belül folyósítja az elszámolás alapján kifizetendő támogatási összeget, vagy intézkedik a fel nem használt támogatás visszafizetése érdekében.
39. § (1) E rendelet
a) 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.),
b) 11. §-a és 12. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) I–II. fejezetének, és III. fejezet 31. cikkének
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások odaítéléséről 2021. június 30-ig hozható döntés.
40. §2
1. melléklet a 16/2016. (V. 27.) NGM rendelethez
A rendeletet a 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 176. §-a hatályon kívül helyezte 2020. február 15. napjával.
A 40. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás