GÜ BH 2016/16
GÜ BH 2016/16
2016.01.01.
Ha a felszámoló megsérti az értékesítési eljárás szabályait, az érvénytelenségi ok nem küszöbölhető ki, a szerződést érvénytelennek kell nyilvánítani [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49. § (5) bek., 65-67. §-ok, 67. § (9c) bek., 70. § (2) bek., Pp. 3. § (2) bek., 224. §].
[1] A perbeli ingatlanon a B. Vállalat 1976-ban adta át a p-i „Magasházat”. A 25 emeletes épület 1989-re életveszélyessé vált, lakóit kiköltöztették. Az ingatlan tulajdonosa 1992-től a II. r. alperes volt, aki 2008-ban értékesítette azt az I. r. alperes részére.
[2] A felperes és az I. r. alperes között 2008-ban létrejött zálogszerződéssel a felek az ingatlanra a felperes javára 2 260 500 000 Ft összeg erejéig önálló jelzálogjogot alapítottak.
[3] Az I. r. alperessel szemben 2013. október 16-án felszámolás indult, a felperes hitelezői igényét a kirendelt felszámoló 2 260 500 000 Ft tőkekövetelés erejéig a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/D. §-a szerint sorolta be, a 200 000 Ft nyilvántartásba vételi díjat a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában vette nyilvántartásba.
[4] A B-i Kormányhivatal 2013. október 22-én elrendelte az épület lebontását, a munkálatok elvégzésére féléves határidőt biztosítva.
[5] Az I. r. alperest a Kormány a 117/2014. (IV. 3.) Korm. rendeletével stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté minősítette azzal, hogy felszámolási eljárása során a Cstv. 65-67. §-ait kell alkalmazni.
[6] A felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzésében közzétette, hogy az I. r. alperes új felszámolója a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft., és az adós felszámolása során a Cstv. 68-70. §-ait is alkalmazni kell.
[7] Az állami felszámoló 2014. június 5-én zártkörű pályázatot hirdetett meg az ingatlan értékesítésére, melyre csak a II. r. alperest hívta meg. Az értékesítésre kerülő vagyon minimumárát a Cstv. 70. § (3) bekezdésére figyelemmel 20 000 000 Ft-ban határozta meg. A pályázat bontásáról készült jegyzőkönyv tanúsága szerint a II. r. alperes határidőben nyújtotta be a pályázatot, a felszámoló azt érvényesnek fogadta el, s az alperesek 2014. július 23-án megkötötték az ingatlanra az adásvételi szerződést.
[8] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy a szerződés a Cstv. 49. § (5) bekezdése és 70. § (2) bekezdése megsértése miatt semmis. A szerződés érvénytelenségére tekintettel kérte az eredeti állapot helyreállítása körében a földhivatal megkeresését, hogy a II. r. alperes tulajdonjogát a tulajdoni lapról törölje, míg az I. r. alperes tulajdonjogát, valamint az értékesítést megelőző terheket jegyezze vissza.
[9] Az I. r. alperes kérte a kereset elutasítását. Hivatkozott arra, hogy a Cstv. 68-70. §-ait a felszámolási eljárást lefolytató bíróság határozata alapján kell alkalmazni az I. r. alperes felszámolására, ezért a felszámoló jogszerűen döntött a nem nyilvános értékesítésről. Álláspontja szerint a Cstv. 67. § (9d) bekezdése, és a 70. § (5) bekezdése nem teszi lehetővé a zárt értékesítés miatt a Cstv. 49. § (5) bekezdése szerinti keresetindítást.
[10] A II. r. alperes is kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint az I. r. alperes az ingatlan tulajdonosaként környezetet veszélyeztető tevékenységet folytatott a tulajdonjoga gyakorlásával. Az építésügyi hatóságok határozataiból megállapítható, hogy az ingatlan karbantartása halaszthatatlan intézkedést igényelt volna a környezet veszélyeztetésének megszüntetése érdekében.
[11] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az adásvételi szerződés érvénytelen, megkereste a földhivatalt a II. r. alperes tulajdonjogának törlése, és az I. r. alperes tulajdonjogának visszajegyzése érdekében az eredeti állapot helyreállítása jogcímén. Megkereste továbbá a földhivatalt a korábban az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzett terhek ugyanilyen jogcímen történő helyreállítására.
[12] Az alperesek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[13] Az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a kereset elutasítását.
[14] Állította az Alaptörvény 28. cikkének, a Ptk. 6:108. § (3) bekezdésének, az 1995. évi LIII. törvénynek, a Cstv. 67. §-ának, a Pp. 3. § (2) bekezdésének a megsértését.
[15] Súlyos eljárásjogi szabálysértésként jelölte meg, hogy az alperesek bizonyítási joguktól megfosztásra kerültek, mert a szakértő kirendelésére tett indítványukat a bíróság figyelmen kívül hagyta.
[16] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján, és megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.
[17] A Kúria nem ért egyet a felülvizsgálati kérelemben kifejtett azzal az érveléssel, hogy a felszámolónak csupán a bíróság határozatát kell figyelembe vennie tevékenysége folytatásakor. Nem vitásan a felszámolási eljárást lefolytató bíróság tévesen – a kormányrendeletben foglaltaktól eltérően – jelölte meg, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek melyik csoportjába tartozik az I. r. alperes, azonban az állami felszámolótól – különleges szakértelmére tekintettel – fokozottan elvárható, hogy a jogszabályokat, így a kormányrendeletet, ismerje. A Kúria álláspontja szerint semmi nem zárja ki, hogy ha a fél – és így a felszámoló – elírást észlel a bírósági határozatban, azt a bíróságnak jelezze, és kérje a kijavítását (Pp. 224. §).
[18] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben a bizonyítási eljárás lefolytatásával kapcsolatban állított súlyos eljárásjogi jogszabálysértést megvizsgálta és megállapította, hogy az I. r. alperes hivatkozása megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor a kereset lényegét értékelve – felesleges költségek okozása helyett – a felmerült jogkérdést eldöntve hozta meg határozatát. Az elsőfokú bíróság álláspontja ugyanis az volt – mellyel a másodfokú bíróság is egyetértett –, hogy az értékesítés a Cstv. értékesítési szabályainak a megsértésével történt, amely jogkérdés, s e tárgyban nincs szükség szakértői bizonyításra.
[19] Nem terjeszkedett túl a jogerős ítélet a kereseti kérelmen, mert abban a felperes a Cstv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak alapján állította a szerződés semmisségét. A jogerős ítélet – miután a Cstv. 70. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében egyértelművé vált, hogy az I. r. alperes felszámolója jogszabálysértően járt el – az alperesek által kötött szerződés megkötésére vezető eljárást vizsgálta, azt, hogy a Cstv. 67. § (9c) bekezdése szerint megállapítható-e az értékesítési eljárás szabályszerűsége.
[20] Az ügy érdemével kapcsolatban az I. r. alperes egyrészt állította, hogy az érvénytelenségi okot ki kellett volna küszöbölni az eredeti állapot helyreállítása helyett, másrészt pedig arra hivatkozott, hogy nem volt jogszabálysértő az értékesítés, mert az megfelelt a Cstv. 67. § (9c) bekezdésében foglaltaknak.
[21] A Kúria elsőként rámutat arra, hogy az értékesítési eljárás szabályainak megsértésével történt értékesítés esetén nincs lehetőség a szerződés érvényessé nyilvánítására, mert az érvénytelenségi okot nem lehet kiküszöbölni, figyelemmel arra, hogy az az eljárási folyamatra vonatkozó kötelező szabályok be nem tartásából ered.
[22] A Cstv. 67. § (9c) bekezdésének értelmezése kapcsán a Kúria teljes mértékben egyetért a másodfokú bírósággal abban, hogy a (9b)–(9c) bekezdéseket a (9d), sőt a (9e) bekezdéssel együttesen kell értelmezni. Még ha az I. r. alperes által hivatkozott környezetvédelmi hatóság nyilatkozatát úgy is kellene értelmezni, hogy az megfelelt a (9c) bekezdésben támasztott feltételnek, a (9d) bekezdésben írt zártkörű pályázathoz a (9e) bekezdésben írt feltételeket teljesíteni kellett volna. Miután erre nem került sor, helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperesek által kötött szerződés sérti a Cstv. rendelkezéseit, ezért érvénytelen, és helyesen rendelkezett ennek alapján az eredeti állapot helyreállításáról is.
[23] A fenti indokokra tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII.30.182/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás