GÜ BH 2016/17
GÜ BH 2016/17
2016.01.01.
Amennyiben a felszámolási eljárásban bejelentett követelés olyan közigazgatási határozaton alapul, amely ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti per van folyamatban és a támadott közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztésre került, a felszámoló helyesen jár el, ha a követelést vitatott igényként veszi nyilvántartásba anélkül, hogy elbírálás végett a felszámolást elrendelő bíróság elé terjesztené [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 38. § (2) bek., 46. § (6) bek.].
[1] A hitelező jogelődje határozatában az adóst az A. Gyártelepen található, vörösiszap elhelyezésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése során bekövetkezett környezetkárosodás és a hulladékgazdálkodási kötelezettségeinek megsértése miatt 135 140 781 600 Ft hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte. A másodfokú hatóság a 2012. március 2. napján meghozott határozatával a hitelező elsőfokú határozatát – a bírság összegét nem érintő változtatással – helybenhagyta.
[2] A hitelező 210 000 000 Ft természetvédelmi bírság megfizetésére is kötelezte az adóst a gyártelepen található, vörösiszap elhelyezésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése során bekövetkezett, védett természeti területeket érintő természetkárosítás miatt. E határozatot a másodfokú hatóság a 2012. március 2. napján meghozott határozatával helybenhagyta.
[3] Az adóssal szemben a hitelező határozatában a T.-patak káros szennyezése miatt 2 332 842 400 Ft rendkívüli vízszennyezési bírságot szabott ki. A másodfokú hatóság a 2012. március 5-én kelt határozatával ezen elsőfokú határozatot is helybenhagyta. Így valamennyi fentebb felsorolt, a hitelező által meghozott elsőfokú határozat jogerőre emelkedett.
[4] Az adós a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt 2012. április 19. napján kereseteket nyújtott be, amelyek alapján az eljárás – az ügyek egyesítését követően – folyamatban van.
[5] A bíróság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésével az adós által támadott közigazgatási határozatok végrehajtását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
[6] A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősített adós 2013. február 27-i kezdő időponttal felszámolás alá került.
[7] A hitelező a fentebb jelzett jogerős határozataival kiszabott bírságokat hitelezői igényként bejelentette az adós elleni felszámolási eljárásban.
[8] A felszámoló közölte a hitelezővel, hogy az igénybejelentéséből összesen 153 975 508 001 Ft nem nyert besorolást, hanem határidőn belül bejelentett, vitatott igényként került nyilvántartásba vételre. Felhívta a hitelező figyelmét arra, hogy a besorolással kapcsolatos egyet nem értése esetén 8 napon belül kérelemmel élhet, amellyel kapcsolatos egyeztetésre a felszámoló előre megbeszélt időpontban készséggel rendelkezésre áll. A felszámoló a 2013. április 29-én kelt levelében arról tájékoztatta a hitelezőt, hogy a hulladékgazdálkodási bírság, a rendkívüli vízszennyezési bírság és a természetvédelmi bírság követelését vitatottként tartja nyilván mindaddig, amíg azok ügyében jogerős bírósági döntés nem születik.
[9] A felszámoló a 2014. június 30-án kelt, a hitelezőnél 2014. július 2-án érkeztetett levelében tájékoztatta a hitelezőt arról, hogy a vitatottként nyilvántartásba vett hitelezői igényekkel kapcsolatosan az adós cég közigazgatási határozat elleni felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a bíróságon. Miután a vonatkozó hatósági végzések végrehajtását a bíróság felfüggesztette, így ezen vitatott igényt a felszámoló nem terjesztette fel elbírálás végett a felszámolást elrendelő bíróságra.
[10] A hitelező az adós felszámolását folytató elsőfokú bírósághoz 2014. július 10-i postára adással kifogást nyújtott be a felszámoló mulasztására hivatkozással. A kifogásban sérelmezte, a felszámoló azzal, hogy a felszámolást elrendelő bírósághoz a hitelező vitatott igényét elbírálás végett nem terjesztette fel, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 46. § (6) bekezdésében, illetőleg 67. § (3) bekezdésében írott kötelezettségét elmulasztotta.
[11] Az elsőfokú bíróság a hitelező kifogását elutasította.
[12] A hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy az elsőfokú végzés fejrészében írtaktól eltérően az eljárás hitelezői kifogás tárgyában indult.
[13] A végzés indokolásában kifejtette, helytállónak találta az elsőfokú bíróság megállapítását, mely szerint a Cstv. 46. § (6) bekezdésének alkalmazása során nem lehet eltekinteni a Cstv. 38. § (2) bekezdésében írtaktól. A BDT 2011.2605 számú eseti döntésre, valamint a Kúria Gfv. VII. 30.340/2012/5. számú határozatára való utalás mellett úgy foglalt állást, hogy az adóssal szemben perben érvényesített hitelezői igényen túlmenően, a hitelezői igényt vitatottá teszi az is, ha a hitelező a követelését olyan jogerős közigazgatási határozatra alapítja, amelynek végrehajtása a közigazgatási perben felfüggesztésre került. A jelen eljárásban továbbá nem vizsgálható az, hogy a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perben mennyire volt helytálló a bíróságnak a jogerős határozatok végrehajtását felfüggesztő döntése.
[14] Kifejtette, hogy a Cstv. 46. § (6) bekezdésének második mondata szerint a felszámoló valóban nem minősítheti vitathatónak azt a hitelezői igényt, amely az adós közokiratba foglalt tartozásán alapul, kivéve, ha a tartozás megfizetése részben vagy egészben már megtörtént. A közokiratba foglalt követelés kikényszeríthetősége, behajthatósága szempontjából azonban lényeges körülmény és a kikényszeríthetőség akadályát képezi, ha a közokiratba foglalt követelés végrehajtása felfüggesztésre kerül.
[15] Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra is, a folyamatban lévő perre tekintettel a Cstv. 38. § (2) bekezdéséből következően – figyelemmel a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §-ában, valamint az 1952. évi III. törvény (Pp.) 22. § (2) bekezdésében írtakra – a felszámolási ügyben eljáró bíróságnak nincs hatásköre azt vizsgálni, hogy a támadott közigazgatási határozatok mennyiben jogszerűek, azok végrehajtásának felfüggesztése indokolt-e.
[16] A hitelező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzésnek az elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta, azt állítva, hogy a jogerős végzés a Cstv. 35. § (1) bekezdését, a Cstv. 38. § (1) bekezdését, a Cstv. 46. § (6) bekezdését, valamint a Cstv. 67. § (3) bekezdését sérti.
[17] A felszámoló a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
[18] A Kúria a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős másodfokú végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő.
[19] A Kúriának elsőként azt kellett megvizsgálnia, hogy a hitelező közigazgatási határozatainak felülvizsgálata iránt – a felülvizsgálati kérelemben a hitelező által is elismerten – folyamatban lévő peres eljárás, amelyben a közigazgatási határozatok az eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztésre kerültek, milyen jelentőséggel bír a Cstv. 46. § (6) bekezdésének alkalmazása szempontjából.
[20] A Kúria egyetért a jogerős végzésben kifejtett állásponttal, mely szerint a Cstv. 46. § (6) bekezdésének alkalmazása során nem lehet eltekinteni a Cstv. 38. § (2) bekezdésében írtaktól sem, amelynek második fordulata szerint a felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljárt bíróság előtt folytatódnak.
[21] A Cstv. 38. § (2) bekezdése a Cstv. 46. § (6) bekezdéséhez képest speciális esetet szabályoz. A Cstv. 46. § (6) bekezdése az adóssal szemben a felszámolás kezdő időpontja előtt nem peresített vagy nem peres eljárás keretében még nem érvényesített olyan követelésekre tartalmaz rendelkezéseket, amelyeket a felszámolási eljárásban történő hitelezői igénybejelentés alapján a felszámoló vitathatónak minősít. A Cstv. 38. § (2) bekezdése azonban megelőzi a Cstv. 46. § (6) bekezdésének alkalmazását, és összhangban áll a Pp. 130. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakkal, amely tartalmában kizárja, hogy ugyanazon felek között, ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt – akár ugyanazon, akár más bíróság előtt – eljárás legyen folyamatban. Mindebből következően nem helytálló a hitelező azon érvelése sem, hogy a felszámoló megsértette a közokiratba foglalt tartozás vitatásának tilalmát, mivel a vitatott követelésként történő nyilvántartásba vétel nem a felszámolónak a Cstv. 46. § (6) bekezdése szerinti saját minősítésén, hanem a Cstv. 38. § (2) bekezdésében foglalt különös rendelkezés alkalmazásán alapult.
[22] A Kúria osztja az első és másodfokon eljárt bíróságok véleményét abban is, hogy a Ket. 109. §-a, valamint a Pp. 22. § (2) bekezdése szerint a felszámolási eljárásban eljáró bíróságnak nincs hatásköre közigazgatási határozatok felülvizsgálatára.
[23] A Kúria az előzőekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a jogerős végzés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sérti, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII.30.205/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás