• Tartalom

2016. évi CLXXI. törvény

2016. évi CLXXI. törvény

a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról1

2017.01.18.

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1–3. §2

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

4. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„11. ellenőrzött külföldi társaság:
a) a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, amely tekintetében az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen)
aa) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy
ab) a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy
ac) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,
abban az üzleti évében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a székhelye szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által megfizetett társasági adónak megfelelő adót,
valamint
b) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adót,
azzal, hogy
c) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely, ha egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiséggel rendelkezik, amelynek révén érdemi gazdasági tevékenységet folytat,
d) a c) alpont alkalmazásakor – figyelemmel az e)–f) alpontban foglaltakra is – minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi telephely érdemi gazdasági tevékenységet folytat, ha az általa saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevétele eléri összes bevétele legalább 50 százalékát,
e) a d) alpont szerinti arány megállapításakor a külföldi személy, illetve a külföldi telephely bevételei mellett számításba kell venni a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely fekvése szerinti államban székhellyel rendelkező valamennyi kapcsolt vállalkozása összes bevételét, valamint a saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal folytatott termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevételét is,
f) a d)–e) alpont alkalmazásakor befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely fekvése szerinti államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az említett állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége,
g) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy abban az üzleti évében, amelynek minden napján van egy benne legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező olyan tagja, részvényese, amely, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása az üzleti év első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett,
h) az e rendelkezésben foglaltakat az adózó köteles bizonyítani;”

5. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

f) az adózó azon adóévében, amelyben az ellenőrzött külföldi társaság üzleti évének utolsó napja van, az ellenőrzött külföldi társaság e törvény szerinti szabályok szerint (az ellenőrzött külföldi társaságot belföldi illetőségű adózónak tekintve) kiszámított üzleti évi jövedelméből (adóalapjából) az a rész, amely az ellenőrzött külföldi társaság következő jövedelmeiből ered
fa) kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem,
fb) szellemi alkotások jogából származó jövedelem,
fc) részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,
fd) pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,
fe) biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,
ff) olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik, amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket,
feltéve, hogy e rész pozitív (nyereség), továbbá meghaladja az ellenőrzött külföldi társaság teljes jövedelmének egyharmadát, vagy – ha az ellenőrzött külföldi társaság az fd)–fe) alpont szerinti tevékenységet folytat – teljes jövedelmének több, mint egyharmada származik az adózóval vagy az adózó kapcsolt vállalkozásaival folytatott ügyletből,”

(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

m) az adózónál
ma) az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztésből, árfolyamveszteségből, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteségből, árfolyamveszteségből az a rész, amely meghaladja az f) pont alapján az ellenőrzött külföldi társaságra tekintettel az adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeget,
mb) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség (figyelembe véve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is),”

6. § A Tao. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót, ideértve az ellenőrzött külföldi társaság által külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adóból azt a részt is, amely arra a jövedelmére jut, amelyet az adózó a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként számolt el.”

7. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (53) bekezdéssel egészül ki:

„(53) Az adózó a 2016-ban kezdődő adóévére választhatja, hogy adókötelezettségeit a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 4. § 11. pontja, 8. § (1) bekezdés f) és m) pontja és 28. § (3) bekezdése szerint teljesíti.

3. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

8–10. §3

11. § Hatályát veszti a Gst. 8/C. alcíme és 45. § (3) bekezdése.

4. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

12. §4

5. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–3. § és a 8–10. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 4–7. § és a 11. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2016. december 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2016. december 19. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. január 19. napjával.

2

Az 1–3. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 8–10. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére