KÜ BH 2016/185
KÜ BH 2016/185
2016.07.01.
Közbeszerzési eljárásban sérül az egyenlő bánásmód alapelve, ha az ajánlatok csekély eltérése ellenére az esélytelen egyik ajánlat helyett a másik ajánlattevő ajánlatát érdemben nem vizsgálják [2011. évi CVIII. tv. (Kbt.) 2. §].
[1] A perben nem álló ajánlatkérő a „Foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás és azon belül helyszíni szemészeti szolgáltatás ellátása, továbbá egészségügyi szűrővizsgálatok, valamint biológiai monitoring vizsgálatok elvégzése a F. Cs. M. Zrt. munkavállalói részére” tárgyban 2013. október 18-án hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. A szerződés időtartama 2014. január 1-jétől 2016. december 31-ig terjedt volna.
[2] A benyújtott 5 ajánlat bontásakor az ajánlatkérő az eljárás értékét egy évre vonatkoztatva 18 066 666 forintot becsülte. Ehhez képest az ajánlatkérő ennél 2 891 279 forinttal, mintegy 15%-kal magasabb ajánlatot nyilvánított nyertesnek. A többi ajánlatnál a különbség ennél nagyobb volt.
[3] Előzetes vitarendezés után hiánypótlás elmaradása miatt végül az ajánlatkérő a nyertes ajánlatot érvénytelennek, ugyanakkor az anyagi fedezet kisebb mértékére tekintettel az eljárást eredménytelenné nyilvánította. Az ajánlatkérő ekkor annak ellenére nem hirdette ki nyertesnek a felperest, hogy ajánlata csak 203 630 forinttal, mintegy 1%-kal haladta meg az érvénytelen ajánlatot.
[4] A döntéssel szemben a felperes élt jogorvoslattal, előadva, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának alapelveit sértette azzal, hogy a korábban megemelt fedezetet a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítása után csökkentette és emiatt az eljárást érvénytelenné nyilvánította. Álláspontja szerint ha az ajánlatkérő az általa megjelölt összegben meghatározott fedezetet korábban 15%-kal megemelhette, amikor egy utóbb érvénytelennek nyilvánított ajánlatot nyertesnek nyilvánított, akkor az összeg további 1%-kal való megemelésével a közbeszerzési eljárás eredményes lett volna.
[5] Az alperes D241/7/2015. szám alatt 2015. május 28-án hozott határozatában a jogorvoslati kérelmet elutasította. Határozatának indokai között rámutatott arra, hogy az eredménytelenség fedezet hiánya miatt megállapítható volt, az ügyben nem sérültek az alapelvek, mert az ajánlatkérő volt jogosult a fedezet meghatározására.
[6] A jogerős határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését, a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését.
[7] Előadta, hogy az ajánlatkérőnek rendelkezésére állt a fedezet saját nyilatkozata szerint is a közbeszerzésre, emiatt a közbeszerzési eljárás érvénytelenségét a Kbt. megsértésével állapította meg. Sérültek emiatt a Kbt. 2. §-ában foglalt alapelvek.
[8] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította.
[9] Indokolása szerint a fedezet meghatározása az ajánlatkérő autonóm döntésén múlik. Az ajánlatkérő nem kötelezhető fedezetemelésre, ezért az alperes határozatával jogszerűen utasította el a felperes jogorvoslati kérelmét.
[10] Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet és a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésével a jogszabálysértés megállapítását és az ajánlatkérő közbeszerzést lezáró döntésének megsemmisítését.
[11] Előadta, hogy fedezethiányra keretösszegben meghatározható közbeszerzésben nem lehetett volna hivatkozni. A fedezethiány az ajánlati összegek csekély különbsége miatt alaptalan indok volt a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének megállapítására. Az alapelvek sérültek, és az alapelvi sérelmek fennálltának hiányát az alperes határozatában megfelelően nem indokolta.
[12] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt alapos.
[13] A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy fedezethiány miatt eredménytelenné nyilvánítható-e egy olyan közbeszerzési eljárás, melyben az utóbb érvénytelenné nyilvánított ajánlatot előterjesztő ajánlattevő ajánlatát, mely csekély mértékben tért el más ajánlattól, az ajánlatkérő nyertesnek nyilvánított. Sérült-e emiatt az egyenlő bánásmód alapelve.
[14] Tévedett a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amikor az alperes határozatát a jogszabályoknak megfelelőnek minősítette.
[15] Az ajánlatkérő a saját maga által meghatározott keretösszegtől eltért, úgy döntve, hogy a nyilatkozata szerint rendelkezésére álló anyagi fedezetet mintegy 15%-kal megemelte. Ehhez képest a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapításával egy időben döntött úgy, hogy az ennél csak 1%-kal magasabb ajánlat már meghaladja azt az anyagi fedezetet, amely a rendelkezésére áll.
[16] Közbeszerzési eljárásban nyilvánvaló, hogy az ajánlatok tökéletesen nem egyezhetnek egymással. A felperesi és az érvénytelenné nyilvánított nyertes ajánlat sem volt azonos jelen ügyben, különbözőségük az ajánlati árban is jelentkezett. Ez az ajánlati ár 1%-kal tért csak el egymástól a felperesre terhesebben.
[17] A Kbt. 2. §-a alapelvi szinten mondja ki azt, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. Az egyenlő bánásmód biztosításának kötelezettségét közbeszerzési ügyben az ajánlatkérő nyilvánvalóan nem teljesítette akkor, amikor az általa korábban nyertessé nyilvánított ajánlat esetében a rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékét 15%-kal megemelte, ugyanakkor ennek az ajánlatnak az érvénytelenségét követően, és az ezt meghaladóan jelentkező 1%-nyi különbségre tekintettel eredménytelenné nyilvánította a közbeszerzési eljárást.
[18] Minthogy azonos ajánlatok, mint a Kúria már fent kifejtette, közbeszerzési eljárásban nem képzelhetők el, és jelen ügyben az ajánlatok eltérése egymástól elhanyagolhatóan csekély mértékű, megállapítható, hogy sérült az ügyben az egyenlő bánásmód alapelve. Tévedett a közigazgatási és munkaügyi bíróság és az alperes is, amikor az ajánlatkérő jogsértése miatt szükséges jogkövetkezményeket nem alkalmazta, azokat nem állapította meg.
[19] A megismételt eljárás során az alperesek a jogsértés mértékének megfelelő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
[20] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozva hatályon kívül helyezte az alperes határozatát is.
(Kúria Kfv. III. 38.069/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás