KÜ BH 2016/186
KÜ BH 2016/186
2016.07.01.
Kiegészítő történelmi bázisjogosultság alapján termeléstől elválasztott támogatásra az a termelő jogosult, aki egységes területalapú támogatásra jogosultságot szerzett és a TIR rendszerben állattartóként nyilvántartják [25/2011. (IV. 7.) VM rendelet 9. § (2) bek., 8. § (1) bek.].
[1] A felperes hízottbika-tenyészete 1997. február 17-től 751180 tenyészeti kóddal szerepelt a Tenyészeti Információs Rendszerben (TIR). A hatóság 2007-ben e jogcímen 240 000 forint támogatást állapított meg a felperes részére a 41/2003. (IX. 9.) Kormányrendelet alapján. 2007 őszén a bikákat levágták, a felperest mint regisztrált állattartót a TIR-ből az állatorvos intézkedésére törölték. Ettől függetlenül a hatóság a felperes részére 12,3 db bika után még 2008 évre is történelmi bázisjogosultság megállapítása mellett 559 509 forint támogatási összeg juttatásáról rendelkezett.
[2] A felperes 2010. évet érintő kérelmét azonban az elsőfokú hatóság 2011. március 7-én kelt 62/1501/386/1/2011. számú határozatával elutasította, megállapítva, hogy a felperes 2010. évre már nem jogosult hízottbika-tartás nemzeti kiegészítő történelmi bázisalapú támogatására, mert a TIR-ben állattartóként nincs nyilvántartva.
[3] A fellebbezés nyomán eljárt másodfokú hatóság 2011. július 8-án 62/1501/386/5/2011. számon az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Utalt az ügyben tartott hatósági ellenőrzésre, mely szerint a felperes a TIR-ben már nem szerepel, szarvasmarha-tartói jogviszonya 2007. március 1. napján véget ért, és az ezt követő naptól, március 2-től a szóban forgó tenyészet a B. Kft. nevén szerepel a nyilvántartásban.
[4] A másodfokú hatóság e döntését a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyes intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott egyes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet 9. § (2) bekezdésére alapította.
[5] A 2010. évi támogatás tárgyában hozott határozat felülvizsgálata iránt a felperes keresettel élt, melynek a Ny.-i Törvényszék ítéletével helyt adott, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
[6] Az ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melynek nyomán a Kúria ítéletével a Ny.-i Törvényszék elsőfokú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
[7] A felperes 2011. év vonatkozásában is benyújtotta a hízott bika történelmi bázisalapú támogatására irányuló kérelmét, melyet az elsőfokú hatóság 2012. február 17. napján meghozott határozatával jogosultság hiányában elutasított.
[8] A felperesnek – a még a 2010. évre vonatkozó jogszabályi hivatkozást tartalmazó – fellebbezése alapján eljáró alperes 2013. szeptember 13. napján hozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[9] A döntését az Eljárási tv. 26. § (1), (3) bekezdésére, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatások 2011. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 25/2011. (IV. 7.) VM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) 9. § (2) bekezdésének rendelkezéseire alapozta. Megállapította, hogy egyébiránt érdemben a Jogcímrendelet e szabályai nem térnek el a 2010-es támogatási évre vonatkozó 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet rendelkezéseitől, a 9. § (2) bekezdése ugyanis úgy szól, hogy a 8. § (1) bekezdés a) b), d) és f) pontjai, valamint a cb) alpontja szerinti támogatási jogcím esetén történelmi bázisjogosultság, és a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatási jogcím esetén kiegészítő történelmi bázisjogosultság alapján a termeléstől elválasztott támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki egységes területalapú támogatásra jogosultságot szerzett és a TIR-ben állattartóként van nyilvántartva. Mivel tény, hogy a felperes a TIR-ben állattartókén nincs nyilvántartva, ez kizárja a kiegészítő támogatásra való jogosultságát. E körben utalt a hatóság a Kúria fent hivatkozott ítéletére is.
[10] A felperes ezen határozatot is keresettel támadta, kérte mindkét fokú határozat hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését, továbbra is a 2010. évi kormányrendeletre hivatkozással.
[11] Az Ny.-i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
[12] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
[13] Kérte megállapítani, hogy a bíróság tévesen értelmezte a 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet 9. § (2) bekezdés második fordulatára tekintettel a 8. § (1) bekezdés a) pontja és a 11. § (1) bekezdése rendelkezéseit. Mindenekelőtt azonban kérte a Pp. 155/A. § (1) bekezdése alapján az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését és ezzel egyidejűleg a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését.
[14] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
[15] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból nem jogszabálysértő.
[16] A Kúria mindenekelőtt a felperes előzetes döntéshozatali kérelem előterjesztésére vonatkozó indítványát vizsgálta, és megállapította, hogy a kérelem nem megalapozott. A közösségi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása, továbbá az értelmezési szabályok közötti különbség elkerülése érdekében a tagállami bíróságok jogosultak, illetve bizonyos esetekben kötelesek az Európai Unió Bíróságához (a továbbiakban: Bíróság) fordulni, hogy értelmezése által a közösségi jog egy adott része pontosan meghatározásra kerüljön annak érdekében, hogy pl. ellenőrizhessék, hogy ezen jog és a nemzeti szabályozásuk mennyiben van összhangban (EUMSz. 267. cikk).
[17] A Kúria jogi álláspontja szerint e perben a felek közötti jogvita eldöntéséhez nincs szükség a közösségi jog értelmezésére. A Bíróság az előzetes döntéshozatali eljárásban nem dönthet a nemzeti jog rendelkezéseinek vagy a nemzeti gyakorlatnak az uniós jogi rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről. Többször is kimondta, hogy arra rendelkezik hatáskörrel, hogy tájékoztassa a kérdést előterjesztő bíróságot minden olyan, az uniós jog releváns értelmezésére vonatkozó szempontról, amely lehetővé teszi e bíróság számára ezen összeegyeztethetőség értékelését az előtte folyó ügy eldöntése érdekében (lásd a C-118/08. számú Transportes Urbanos y Servicios Generales ügyben 2010. január 26-án hozott ítélet 23. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
[18] Jelen konkrét ügyben a Kúria osztotta az alperesi felülvizsgálati ellenkérelemben foglaltakat, mely szerint a felperes nem jelölte meg pontosan az értelmezendő uniós jogot, a feltenni kívánt kérdést nem fogalmazta meg. Arra hivatkozott, hogy a közösségi jogban érvényesülő jogbiztonság és jogos elvárás védelmének elve szorul értelmezésre, figyelemmel az általa hivatkozott eseti döntésekre is.
[19] A Kúria megállapította, hogy jelen felülvizsgálati kérelemmel érintett ügyben az uniós jog értelmezésre nem szorul, a hatályos magyar jog alapján a jogvita eldönthető. Egyébiránt a felperes által hivatkozott jogesetek tényállása eltér jelen ügyétől, többek között azért is, mert jelen perrel érintett határozatban nem kifizetett támogatás visszafizettetése történt, hanem ellenőrzés nyomán feltárt tényállás alapján állapította meg a hatóság, hogy a felperes a továbbiakban nem jogosult az adott jogcímen támogatásra.
[20] Ezen indokokra tekintettel a Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti felperesi kérelmet a Pp. 155/A. §-a alapján elutasította.
[21] A Kúria tehát az elsőfokú jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között érdemben vizsgálta felül. E körben azt állapította meg, hogy a hatóság az ellenőrzési tevékenysége során olyan tényt tárt fel, aminek következtében a felperes a hivatkozott jogszabályok szerint nem volt jogosult a támogatásra, annak együttes törvényi feltételei nem álltak fenn. A felperes nem rendelkezett a TIR-ben a nevén nyilvántartott állattartó teleppel, a telep ugyanis a TIR-ben egy kft. nevén szerepel. Nem az történt tehát, hogy a felperesnek csak az adott évben nem volt állatállománya, ami a termeléstől elválasztott támogatást önmagában nem zárta volna ki, hanem a felperes nevén 2007 óta nem volt tenyészet, azt ugyanis átvette egy kft. Egyébiránt a TIR-ből az állatorvos által történt törlés okát, annak indokoltságát a jelen felülvizsgálati kérelemben már nem lehet vitatni.
[22] Végezetül utal a Kúria arra, hogy már a 2010. évre vonatkozóan azonos tényállás mellett a Kúria másik tanácsa a jogerős ítéletével a kérelem alaptalanságát állapította meg, melyben foglalt jogi indokokkal jelen tanács is egyetért, attól eltérni nem kívánt.
[23] Ennélfogva a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján az érdemben helyes elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. IV. 35.325/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás