KÜ BH 2016/188
KÜ BH 2016/188
2016.07.01.
A jogszabályban meghatározott feltételeknek meg nem felelő dohánybolt működési engedélyének visszavonása jogszerű [2012. évi CXXXIV. tv. (Fdv.tv.) 23. § (1) bek.; 181/2012. (VI. 7.) Korm. r. 1. mell.].
[1] Az alperes 2014. június 11-én jövedék ellenőrzést tartott a felperes által üzemeltetett, DKE1010000316 számú dohánytermék-kiskereskedelmi engedéllyel rendelkező dohányboltban. Az ellenőrzéskor felvett jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a dohánybolt a K. Terminál bevásárlóközpont része, külön bejáratú egységként az utcáról közvetlenül megközelíthető. A bevásárlóközpont az ingatlan-nyilvántartásban három különböző helyrajzi számon került bejegyzésre, a két hrsz.-on jegyzett ingatlanokban egy-egy 2500 m2-nél nagyobb alapterületű üzlet üzemel. A dohánybolt a hrsz.-on található.
[2] A felperes a dohányboltra vonatkozóan szüneteltetés iránti kérelmet terjesztett elő, a hatóság e kérelemnek helyt adott és a 2014. július 3-án kelt 2317041846 számú határozatával a szüneteltetést engedélyezte.
[3] Az alperes 2014. július 11-én ismételt ellenőrzést tartott a dohányboltban, és azt állapította meg, hogy felperes a tevékenységét nem szünetelteti, továbbra is üzemel. Ezt követően az alperes a 2014. július 29. napján kelt 2317082878 számú határozatával a felperes dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyét a telephelyre visszavonta.
[4] Döntését a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 1. számú mellékletének 2.5. a) pontja, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdv.tv.) 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozta meg. Indokolása szerint felperes telephelyén – figyelemmel arra, hogy a dohánybolt egy 2500 m2 alapterületet meghaladó eladótérrel rendelkező építményben található – a dohánykereskedelmi tevékenységet csak 2014. május 30-ig lehetett folytatni. A gazdálkodó azonban a szüneteltetési határozat ellenére is értékesítést folytatott.
[5] A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a határozat nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2. § (3) bekezdése, 3. § (2) bekezdése, 50. §-a, 72. § (1) bekezdés a) pontja előírásainak.
[6] Hivatkozott arra, hogy a K. Terminál 3 különböző helyrajzi számon, három különböző épületből áll, így esetében a Korm. r. 1. számú melléklet 2.5-2.7. pontjaiban foglaltak nem teljesülnek.
[7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
[8] Indokolásában elsődlegesen rögzítette, hogy az adóhatóság eljárási jogszabálysértés nélkül hozta meg határozatát.
[9] Idézte továbbá a Korm. r. 2.5-2.7. pontjaiban foglaltakat, amelyek értelmében dohánybolt nem létesíthető olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet (kereskedelmi egység) működik. Dohánybolt nem létesíthető továbbá a 2.5. pontban meghatározott építményhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron sem, ha az egyébként a 2.5. pontban meghatározott építménytől fizikailag elkülönül. Amennyiben a dohánybolt (elkülönített hely) vámhatósági engedély megszerzésekor hatályos jogszabályoknak megfelelő módon és helyen került kialakításra, de egyébként nem felel meg a 2.5., illetve a 2.6. pontban foglaltaknak, úgy e helyen dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet legfeljebb 2014. május 30-ig lehet folytatni.
[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte.
[11] A felülvizsgálati kérelem 1. pontjában ismertette az előzményeket, a 2. pontban jogorvoslati kérelmét megindokolta. Sérelmezte, hogy az ítélet tévesen tartalmazza a székhelyét, a rendelkező részben foglaltakkal ellentétes az indokolási rész azon megállapítása, hogy a keresete alapos. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221. §-át, mert a bizonyítási eljárás során beszerzett bizonyítékokkal ellentétes tényállást állapított meg. Az egész eljárás alatt vitatta, hogy dohányboltja a K. Terminál bevásárlóközpontban lenne, vagy ahhoz kapcsolódna. A Korm. r. 1. számú mellékletének 2.6. a) pontja alkalmazása során azt is vizsgálni kellett volna, milyen kapcsolat áll fenn a bevásárlóközpont és a dohányboltja között. Nemcsak külön hrsz.-on helyezkedik el a két egység, de külön épületben is van, ezért üzlete nem jogszabálysértő módon működött. Az elsőfokú bíróság nem jelölte meg, hogy a szakértői véleményt milyen bizonyítékként értékelte, annak tartalmát elfogadta-e, illetve amennyiben nem, annak mi volt az oka, nem adta indokát annak sem, hogy a szakértőt tanúként a tárgyaláson miért nem hallgatta meg. A Pp. 3. § (6) bekezdését megsértve nem gondoskodott arról, hogy az alperes által becsatolt fényképfelvételeket megismerhesse. Észlelnie kellett volna a hatóság által elkövetett, a Ket. 2. § (3) bekezdését, 3. § (2) bekezdését, 50. § (1) bekezdését sértő eljárását, hogy nem rendelt el helyszíni szemlét, az általa benyújtott szakértői véleményt nem fogadta el, így tisztázatlan tényállás alapján hozta meg jogsértő döntését.
[12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[13] A perbelivel tény- és jogazonos ügyben a Kúria már döntött a Kfv. III. 35.031/2015/5. számú ítéletében (a továbbiakban: megelőző kúriai döntés), elbírálva az azonos tény- és jogkérdéseket. A Kúria Kfv. III. 35.031/2015. számú ügyének közigazgatási eljárásában egy másik jogi személy dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyét vonta vissza a hatóság, a dohánybolt címe a felperesével azonos volt, és szintén a K. Terminál bevásárlóközpontban működött, ugyancsak a hrsz. alatt. A megelőző kúriai döntés a perbeli ítéletben foglaltakkal (és a közigazgatási iratokban lévő tulajdoni lap adataival) azonosan tartalmazza azt a felperes által meg nem cáfolt tényt, hogy a K. Terminál bevásárlóközpont három hrsz.-on jegyzett területen található, továbbá, hogy a három közül az egyik a hrsz., amelyen a megelőző kúriai ítélettel érintett dohánybolt, illetve a felperes üzlete is működött.
[14] A megelőző kúriai döntésben a Kúria kifejtette, hogy elsődlegesen a Korm. r. 1. számú mellékletének 2.5. pontjában szereplő építmény fogalmát kellett meghatározni, mivel azt kifejezetten sem az Fdv.tv., sem a Korm. r. nem tartalmazza. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 8. pontja szerint építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). A Kúria megállapította, hogy a Korm.r.-ben az építmény fogalma az Étv. 2. § 8. pontja alkalmazásával értelmezhető, és figyelemmel a K. Terminálról készített helyszíni képfelvételekre is, a dohánybolt (amely azonos címen és hrsz.-on található a jelen perbelivel) „a két 2500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzletet is magában foglaló, rendeltetését tekintve egyetlen építményben – bevásárlóközpontban – található. [...] Az, hogy a bevásárlóközpont funkcionálisan egy építmény, ítéleti bizonyossággal megállapítható tény”.
[15] A Kúria teljeskörűen egyetért az alaki [Pp. 227. § (1) bekezdés] és anyagi [Pp. 229. § (1) bekezdés] jogerős Kfv. III. 35.031/2015/5. számú ítéletben foglaltakkal. Abból következően pedig, hogy a K. Terminál bevásárlóközpont építményben működött a felperesi dohánybolt és két 2500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet – figyelemmel arra, hogy a Korm. r. 1. számú mellékletének 2.5. a) pontja szerint dohánybolt nem létesíthető olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet működik, és a 2.6. a) pontja értelmében dohánybolt nem létesíthető 2500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlethez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron akkor sem, ha az egyébként az építménytől fizikailag elkülönül –, továbbá a Korm.r.-ben meghatározott, a 2.5. és 2.6. pontokban foglaltaknak meg nem felelő dohányboltok működésének végső határideje: 2014. május 30-a elmúlt, sem az alperesnek, sem az elsőfokú bíróságnak további bizonyítási eljárást nem kellett lefolytatnia, így a hatóság a Ket.-nek, az elsőfokú bíróság a Pp.-nek a bizonyításra vonatkozó jogszabályhelyeit nem sértette meg, és jogszerűen rendelkezett határozatában az alperes, amely döntést az elsőfokú bíróság megfelelően ítélte meg.
[16] Az elsőfokú bíróság a Pp. 221. § (1) bekezdése szerint ítéletében nem iratellenes, precíz tényállást rögzített, az irányadó jogszabályokat helyesen értelmezte, vizsgálta a rendelkezésére álló bizonyítékokat, a bizonyított tényállásra helyesen alkalmazta a jogszabályokat, jogszerű döntésének jogi indokolása részletes, közérthető. A Korm. r. 1. számú mellékletének 2.6. a) pontjában foglaltak miatt nem alapos az üzlete megközelíthetőségére vonatkozó felperesi hivatkozás. Az ítélet (4. oldal) tartalmazza a felperes által benyújtott szakértői vélemény értékelését is, az ezt hiányoló felperesi előadás téves.
[17] Az elsőfokú bíróság a bizonyítási teherre vonatkozó, a Pp. 3. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a per első tárgyalásáról készített jegyzőkönyvet megküldte a felperesnek, az iratismertetés [Pp. 138. § (1) bekezdés] a jegyzőkönyv szerint teljes körű volt, és nincsen peradat arra vonatkozóan, hogy felperes vagy jogi képviselője a per iratainak megtekintésében akadályozva lettek volna. Az ítéletben felperes rögzített székhelye és a kereset minősítése nyilvánvaló elírás.
[18] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.657/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás