19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról¹

2017.01.02.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a szakképzést érintő vizsgatárgyak tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1–3. §²

4. § (1)³

(2) Az R. Melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

5. §⁴

6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 4. § (2) bekezdése és a 2. melléklet 2017. január 2-án lép hatályba.

1. melléklet a 19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelethez⁵

2. melléklet a 19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelethez

1. Az R. Melléklet ÉNEK-ZENE fejezet I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK cím, 1. Reprodukálás pontjában foglalt táblázat 1.1.3. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(TÉMAKÖR	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint)

„

1.1.3. Zeneelmélet		Hangsorok (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák) éneklése szolmizálva és hangnévvel (4#–4b-ig). Egészhangú skálák éneklése hangnévvel. Hangközök éneklése (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#–4b-ig). Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#–4b-ig).
		Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással szolmizálva és hangnévvel (4#–4b-ig).

”

2. Az R. Melléklet ÉNEK-ZENE fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői pontja, A tétel jellemzői alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A tétel jellemzői

Az „A” altétel öt feladatot tartalmaz:

1. feladat:

Egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből, a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör, valamint dialektus szerinti besorolás.

A vizsgázó magával hozza az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, amelyen a gyűjtésre vonatozó legfontosabb adatok szerepelnek.

2. feladat:

Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel, zongorakísérettel vagy társaséneklés, melyben a vizsgázó saját szólamát emlékezetből énekli. A dal elemzése kotta alapján: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) vázlatos kifejtése.

3. feladat:

Műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva.

4. feladat:

Hangsorok éneklése szolmizálva és hangnévvel (4#–4b-ig) (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák), egészhangú skála éneklése hangnévvel.

5. feladat:

– Hangközéneklés (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#–4b-ig).

– Alaphelyzetű hármashangzat éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#–4b-ig).

– Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással, szolmizálva és hangnévvel (4#–4b-ig).

A „B” altétel egy feladatot tartalmaz:

6. feladat:

Egy műzenei részlet lapról éneklése a követelményrendszerben meghatározottak szerint. (Középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy 20. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel 4#–4b-ig).”

3. Az R. Melléklet ÉNEK-ZENE fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli vizsgarész értékelése pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető a következő megosztásban.

„A” altétel:

1. feladat: Népdal 12 (6+6) pont

Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, két versszakkal.

Az énekelt népdal elemzése emlékezetből.

2. feladat: Műdal 12 (6+6) pont

Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel (szóló ének, illetve kamaraének).

Az énekelt műdal elemzése kottából.

3. feladat: Műzenei szemelvény 4 pont

Egy műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva.

4. feladat: Hangsorok 6 (2+2+2) pont

Három hangsor éneklése szolmizálva, egészhangú skála esetében hangnévvel felfelé és lefelé.

5. feladat: Hangköz és hangzatok 6 (2+2+2) pont

Hangköz éneklése szolmizálva és hangnévvel.

Hármashangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel.

Domináns szeptimakkord éneklése oldással, szolmizálva és hangnévvel.

„B” altétel:

6. feladat: Lapról olvasás 10 pont.”

4. Az R. Melléklet FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői pont, 1. feladat – Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza alpontjában foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

„

Témakör	Feladatok száma 20 tétel esetén
Térképi ismeretek	1
Kozmikus környezetünk	1
A geoszférák földrajza	9
– A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai	(4)
– A vízburok földrajza	(2)
– A légkör földrajza	(3)
Földrajzi övezetesség	3
A kontinensek természetföldrajza	2
Magyarország és tájainak természetföldrajza	4

”

5. Az R. Melléklet FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői pont 1. feladat – Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza alpontjában foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

„

Témakör	Feladatok száma 20 tétel esetén
Térképi ismeretek	1
Kozmikus környezetünk	1
A geoszférák földrajza	8
– A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai	(4)
– A vízburok földrajza	(2)
– A légkör földrajza	(2)
Földrajzi övezetesség	4
A kontinensek természetföldrajza	2
Magyarország és tájainak természetföldrajza	4

”

6. Az R. Melléklet MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint		Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
240 perc	15 perc	240 perc	20 perc
100 pont	50 pont	100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Középszint		Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	NINCS	NINCS	NINCS	NINCS
A vizsga- bizottságot működtető intézmény biztosítja	helyesírási szótár (tantermenként négy példány)	irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album)	helyesírási szótár (tantermenként négy példány)	irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődés-történeti térkép, képzőművészeti album)

Nyilvánosságra hozandó tudnivalók

	Középszint		Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	témakör- és tételcímek	NINCS	témakör- és tételcímek
Időpont	NINCS	jogszabály szerint	NINCS	jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

6K13207_7

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
240 perc		15 perc
90 perc	150 perc
Feladatsor		Tételkifejtés
I. feladatlap: Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás	II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás	Egy magyar nyelvi tétel kifejtése	Egy irodalmi tétel kifejtése
50 pont	40 pont	10 pont	25 pont
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont		A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre, ennek leteltével a felügyelő tanár összegyűjti a dolgozatokat.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor helyesírási szótár használható, ebből vizsgatermenként négy példány szükséges. A szótárakról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

Az írásbeli vizsga első része egy szöveg értését és egy adott műfajú, a mindennapi élethez köthető szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

Szövegértési feladatsor

A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700–1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.

A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:

– azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;

– összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;

– a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;

– a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;

– a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).

Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat

A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül. A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120–200 szó.

A feladat a következő lehet:

A) Érvelés: 3–5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.

B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.

Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.

II. Műértelmező szövegalkotás

A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400–800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:

A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.

B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.

Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplők viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).

Az írásbeli feladatlap értékelése

A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

A szövegértési feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése

A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:

Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás	Szövegértési feladat	40 pont
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás	Szövegalkotási feladat	10 pont

II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.

Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javítási-értékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése:

Tartalom – a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.

Szövegszerkezet – a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

Műértelmező szövegalkotási feladat	Tartalmi minőség		25 pont
	Nyelvi minőség	Szövegszerkezet	5 pont
		Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)	10 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Helyesírás – a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.

Íráskép – a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás	Szövegértés	40 pont
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás	Szövegalkotás	10 pont
Műértelmező szövegalkotás	Tartalmi minőség	25 pont
Műértelmező szövegalkotás	Nyelvi minőség	15 pont
Helyesírás		8 pont
Íráskép		2 pont

Szóbeli vizsga

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még belefér a felelési időbe.)

A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.

A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A magyar nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A magyar nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és magyar nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Magyar nyelvi tételsor és feladatok

A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján kell összeállítani. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről a tételkészítő dönt, de egy témakörben legfeljebb 4 tétel adható.

Témakörök	Tételek száma (minimum-maximum)
1. Kommunikáció	2–4
2. A magyar nyelv története	2–4
3. Ember és nyelvhasználat	2–4
4. A nyelvi szintek	2–4
5. A szöveg	2–4
6. A retorika alapjai	2–4
7. Stílus és jelentés	2–4

Magyar nyelvi feladat

A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat egy szövegből, szövegrészletből és az ahhoz kapcsolódó utasításból áll.

A szöveg, szövegrészlet lehet megállapítás, idézet, nyomtatott vagy elektronikus dokumentum (pl. űrlap, használati utasítás, újságoldal, kép, ábra, térkép, internetes oldal, egynyelvű szótár vagy annak részlete). A feladat a szövegben megjelenő nyelvi, kommunikációs jelenségre kérdez rá: a jelenség felismerésére, adott szempontú értésére, a feladat megoldására a kapcsolódó nyelvi probléma, jelenség, összefüggés, szabály vonatkozásában.

Irodalom tételsor és feladatok

A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak alapján kell összeállítani. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez a megadott számú tétel tartozzék.

Témakörök	Tételek száma
1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők	6
2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők	6
3. Művek magyar irodalomból III. Kortárs szerzők	1
4. Művek a világirodalomból	3
5. Színház és dráma	2
6. Az irodalom határterületei	1
7. Regionális kultúra és a határon túli irodalom	1

Irodalom feladat

A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat közli a kifejtendő vizsgafeladatot, annak kiemelt szempontját. Megjelöli a vizsgakérdésnek, illetve a kitűzött szempontnak megfelelő konkrét szerzőt, művet, műrészletet (vagy szerzőket, műveket és részleteket). A kiemelt szempont lehet műfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai, világértelmezési kérdés. A kiemelt szempontok lehetőséget adnak arra, hogy a tételek között szerepeljenek olyanok, amelyek különböző korok és szerzők műveit kapcsolják össze tematikus, motivikus, műfaji, archetipikus, stiláris, poétikai jegyek alapján (az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjai szerint). Ugyanaz a mű egyazon tételsor két különböző tételében nem szerepelhet. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.

A feladat tartalmazhat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet). Ebben az esetben a feladatnak kapcsolódnia kell a dokumentum szövegéhez vagy részletéhez. Mindkét tételsor témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok nem hozhatók nyilvánosságra, csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség – irodalomból összesen 25 pont, magyar nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:

– Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság

– Tárgyi tudás

– Szövegismeret, szövegértés

– Feladatmegoldó képesség

– Gondolatgazdagság

– Önálló vélemény

– A feladat kifejtettsége

Nyelvi minőség – a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:

– Rendszerezés, lényegkiemelés

– Logikus gondolatmenet

– Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés

– Megfelelő szókincs, szóhasználat

– Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség – irodalom	25 pont
Tartalmi minőség – magyar nyelv	10 pont
A kifejtés nyelvi minősége	15 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
240 perc		20 perc
Feladatsor		Tételkifejtés
Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor	Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg	Egy magyar nyelvi tétel kifejtése	Egy irodalmi tétel kifejtése
40 pont	50 pont	10 pont	25 pont
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont		A kifejtés nyelvi minősége 15 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor helyesírási szótár használható, amelyből vizsgatermenként legalább négy példány szükséges. A szótárakról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik).

A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

Szövegalkotási feladatok

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.

A szövegalkotási feladatok a következők:

– Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).

– Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).

A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).

A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400–800 szó.

A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150–450 szó.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.

Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

40 pont

A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási és értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tartalom – a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.

Szövegszerkezet – a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) – a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tárgyi tudás, általános tájékozottság

Problémaérzékenység, gondolatgazdagság

Gondolatmenet, szövegfelépítés

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)

A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:

Műértelmező szöveg	Tartalom	15 pont
30 pont	Szövegszerkezet	5 pont
	Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)	10 pont
Reflektáló szöveg	Tartalom	5 pont
20 pont	Problémaérzékenység	5 pont
	Gondolatmenet	5 pont
	Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)	5 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Íráskép – a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor	40 pont
Műértelmező szövegalkotási feladat	30 pont
Reflektáló szöveg	20 pont
Helyesírás	8 pont
Íráskép	2 pont

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.

A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A magyar nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A magyar nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és magyar nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Magyar nyelvi tételsor és feladatok

A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a tételkészítő. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről a tételkészítő dönt, de egy témakörben legföljebb 4 tétel adható.

Minden tételhez egy feladat tartozik, amelyek vizsganaponként különbözhetnek egymástól.

Témakörök	Tételek száma (minimum-maximum)
1. Kommunikáció	2–4
2. A magyar nyelv története	2–4
3. Ember és nyelvhasználat	2–4
4. A nyelvi szintek	2–4
5. A szöveg	2–4
6. A retorika alapjai	2–4
7. Stílus és jelentés	2–4

Magyar nyelvi feladat

A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat egy szövegből és az ahhoz kapcsolódó utasításból áll.

A szöveg lehet megállapítás, idézet, nyomtatott vagy elektronikus dokumentum (pl. űrlap, használati utasítás, újságoldal, kép, ábra, térkép, internetes oldal, egynyelvű szótár részlete). A feladat az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése, értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi, kommunikációs probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, nyelvészeti problémák magyarázata, indoklása.

Irodalom tételsor és feladatok

A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a tételkészítő. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez a megadott számú tétel tartozzék. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak.

Témakörök	Tételek száma
1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők	6
2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők	6
3. Művek magyar irodalomból III. Kortárs szerzők	1
4. Művek a világirodalomból	3
5. Színház és dráma	2
6. Az irodalom határterületei	1
7. Interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom	1

Irodalom feladat

A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat közli a kifejtendő vizsgafeladatot, annak kiemelt szempontját. Megjelöli a vizsgakérdésnek, illetve a kitűzött szempontnak megfelelő konkrét szerzőt, művet, műrészletet (vagy szerzőket, műveket és részleteket). A kiemelt szempont lehet bármely poétikai, irodalomtörténeti, stíluskorszakbeli, esztétikai, etikai kérdés, valamely életprobléma, motívum, a műre, a szerzői életpályára jellemző sajátosság. A kiemelt szempontok lehetőséget adnak arra, hogy a tételek között szerepeljenek olyanok, amelyek különböző korok és szerzők műveit kapcsolják össze tematikus, motivikus, műfaji, archetipikus, stiláris, poétikai jegyek alapján (az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjai szerint). Ugyanaz a mű egyazon tételsor két különböző tételében nem szerepelhet.

Ha a feladat megjelölt szempontja lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.

Bizonyos tételek a szerzők és az elemzendő művek körét a vizsgázó személyes választására bízzák. E tételeket a nyilvánosságra hozott tételsor jelzi. A vizsgázó a szóbeli vizsgára magával viszi, és a bizottság kérésére bemutatja azt az olvasmánylistát, amely az e tételek körében általa választott művek jegyzékét tartalmazza.

Mindkét tárgy tételsorának témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatokat nem szabad nyilvánosságra hozni, csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Tartalmi minőség – irodalomból összesen 25 pont; magyar nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:

– Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság

– Tárgyi tudás

– Szövegismeret, szövegértés

– Feladatmegoldó képesség

– Gondolatgazdagság

– Önálló vélemény

– A feladat kifejtettsége

Nyelvi minőség – a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:

– Rendszerezés, lényegkiemelés

– Logikus gondolatmenet

– Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés

– Megfelelő szókincs, szóhasználat

– Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség – irodalom	25 pont
Tartalmi minőség – magyar nyelv	10 pont
A kifejtés nyelvi minősége	15 pont

”

7. Az R. Melléklet MATEMATIKA fejezet I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY cím, B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK alcím 2. Számelmélet, algebra pontjában foglalt táblázat 2.8.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint)

„

2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek	Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában.
Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek	Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket és elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszereket megoldani.	Tudjon paraméteres elsőfokú egyenleteket megoldani. Tudjon elsőfokú, háromismeretlenes egyenletrendszereket megoldani.
Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek	Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Ismerje a másodfokú egyenlet diszkriminánsának fogalmát, és a diszkrimináns előjele és a (valós) megoldások száma közötti összefüggést. Ismerje és alkalmazza a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Tudjon egyszerű másodfokú egyenletrendszereket megoldani.	Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket. Tudjon másodfokú paraméteres egyenleteket megoldani.
Magasabb fokú egyenletek	Tudjon egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenleteket megoldani.	Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldani. Tudjon értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható összetett feladatokat megoldani. Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani.
Négyzetgyökös egyenletek	Tudjon √ax + b = cx + d típusú egyenleteket megoldani.

”

8. Az R. Melléklet VIZUÁLIS KULTÚRA fejezet I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY cím, A) ALKOTÁS alcím 1. Vizuális eszközök pontjában foglalt táblázat 1.2. Tecnikák pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint)

„

1.2. Technikák
– Rajzolás	Adott technika adekvát használata.	Az adott célnak legmegfelelőbb anyagok és technikák kiválasztása.
	Szabadkézi rajz készítése ceruzával, tollal. Egyszerű műszaki jellegű rajz készítése szabadkézzel, vagy szerkesztve ceruzával és szerkesztőeszközökkel.	Szabadkézi rajz készítése egy további technikával (pl. szénnel, krétával, pasztellel). Összetettebb műszaki jellegű rajz szerkesztése ceruzával, illetve a szükséges szerkesztőeszközökkel.
– Festés – Kollázs – Nyomtatás – Makettezés modellezés	Festés akvarellel, temperával. Kollázskészítés. Legalább egy kézi sokszorosító eljárás (nyomtatás) alkalmazása (pl. papírmetszet, linómetszet). Modell- vagy makettkészítés.	Modell- vagy makettkészítés.
– További technikák	Egy további szabadon választott technika alkalmazása (pl. mintázás, fotó, videó, számítógép, vegyes technikák, kézműves technikák). Feliratkészítés sablonnal.	Legalább két szabadon választott technika alkalmazása. Feliratkészítés egy további technikával (pl. betűvágással, számítógéppel).

”

9. Az R. Melléklet TESTNEVELÉS fejezet I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY cím, A) ELMÉLETI ISMERETEK pontjában foglalt táblázat 5. Gimnasztikai ismeretek pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(KÖZÉPSZINT

EMELT SZINT)

„

5. Gimnasztikai
ismeretek

A bemelegítés szerepe és kritériumai.
A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon.
Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére.
Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok.
Légzőgyakorlatok.

– A gimnasztika gyakorlatok felhasználása a testedzésben;
– gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére.

”

10. Az R. Melléklet TESTNEVELÉS fejezet I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY cím, A) ELMÉLETI ISMERETEK pontjában foglalt táblázat 9. Küzdősportok, önvédelem pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(KÖZÉPSZINT

EMELT SZINT)

„

9. Küzdősportok, önvédelem

2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése.
Egy küzdősport bemutatása, alapvető szabályainak ismertetése.
Küzdőjátékok. Alapvető esések, gurulások, tompítások jellemzése.

– A küzdősportok tanulásának szerepe az iskolai testnevelésben;
– előkészítő küzdőjátékok;
– páros és csoportos testnevelési játékok;
– grundbirkózás és szabályai;
– magyarok a küzdősportolók a világ élvonalában.

”

11. Az R. Melléklet TESTNEVELÉS fejezet I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY cím, B) GYAKORLATI ISMERETEK pontjában foglalt táblázat 1. Gimnasztika pontja helyébe a következő rendelkezés:

„

1. Gimnasztika

Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. A teljes feljutás ideje legfeljebb: 10 s.
Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig, legfeljebb: 9,7 s.
A szabadon összeállított, 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.

Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. A teljes feljutás ideje legfeljebb: 9,7 s.
Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig, legfeljebb: 9,7 s.
A mászókötél hossza: 5 méter.
Az adott iskolaévre érvényes kötelező 64 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.

”

12. Az R. Melléklet TESTNEVELÉS fejezet I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY cím, B) GYAKORLATI ISMERETEK pontjában foglalt táblázat 3. Torna és 4. Küzdősportok, önvédelem pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„

3. Torna	A talajgyakorlat és a szekrényugrás bemutatása kötelező, és egy további szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát.	A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Lányoknál: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika választható. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát.
3.1. Talajtorna	A négy kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő talajgyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, kézállás, mérlegállás. Ajánlott elemek: kézenátfordulás, tarkóbillenés, fejenátfordulás, tigrisbukfenc, gurulóátfordulás futólagos kézállásba.	A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
3.2. Szekrényugrás	Egy tanult támaszugrás bemutatása (lányok minimum 4 részes, keresztben, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen).	Fiúk: lebegőtámasszal végzett terpeszátugrás bemutatása. Lányok: lebegőtámasszal végzett guggolóátugrás bemutatása.
3.3. Felemáskorlát	A három kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: ostorlendület, kelepfelhúzódás, malomforgás, kelepforgás.	A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása – ostorlendület, kelepfellendülés a magaskarfára, kelepforgás hátra, malomforgás előre, alugrás.
3.4. Gerenda	A négy kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hasonfekvés, hanyattfekvés, gurulóátfordulás.	A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása – felugrás guggolásba, fordulat, lebegőállás, keringőlépés, mérlegállás, szökkenő hármaslépés, guggolás, lábtartás-csere, homorított leugrás.
3.5. Ritmikus gimnasztika	Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje: 35–45 s). Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél, szalag, buzogány) 3 elem bemutatása.	Önállóan összeállított kéziszergyakorlat bemutatása zenére, a kötelezően megjelölt test- és szertechnikai elemeknek megfelelően. A gyakorlat ideje: minimum 45 s (választható kéziszer: labda, karika, kötél, szalag, buzogány).
3.6. Gyűrű	A három kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás. Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre, leterpesztés.	A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
3.7. Nyújtó	A három kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, kelepforgás, alugrás. Ajánlott elemek: malomfellendülés, térdfellendülés, nyílugrás.	A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
3.8. Korlát	A három kötelező és egy ajánlott elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület támaszba vagy felkarfüggésbe, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás. Ajánlott elemek: pedzés, billenések, emelések, saslendület, vállállás.	A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
4. Küzdősportok, önvédelem	A dzsúdó vagy a birkózás alapelemeinek bemutatása: Dzsúdó alapelemek: – csúsztatott esés állásból, – esés állásból, – dzsúdógurulás; vagy Birkózás alapelemek: – dulakodás, – hídban forgás, – társ felemelése háttal felállásból.	A dzsúdó és a birkózás alapelemeinek bemutatása: Dzsúdó alapelemek: – csúsztatott esés állásból, – esés állásból, – dzsúdógurulás; vagy Birkózás alapelemek: – dulakodás, – hídban forgás, – társ felemelése háttal felállásból.

”

13. Az R. Melléklet TESTNEVELÉS fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím Nyilvánosságra hozandók című táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nyilvánosságra hozandók

	Középszint		Emelt szint
	Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga	Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	A gyakorlati vizsga anyaga nyilvános	NINCS	A gyakorlati vizsga anyaga nyilvános	NINCS
Mikor?	6 hónappal a vizsgaidőszak megkezdése előtt	NINCS	6 hónappal a vizsgaidőszak megkezdése előtt	NINCS

”

14. Az R. Melléklet TÖRTÉNELEM fejezet I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím, B) TÉMAKÖRÖK alcím 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) című táblázat 5.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint)

„

5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete.
A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai.

Bethlen Gábor fejedelemsége

”

15. Az R. Melléklet TERMÉSZETTUDOMÁNY fejezet, I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím, 7. Atomcsoportok (vegyületek, halmazok) pontjában foglalt táblázat a következő 7.2.4. sorral egészül ki:

(TÉMÁK

Tantárgyi ismeret és készség

Kapcsolat)

„

7.2.4. Szilárd anyagok

Írja le a kristályos és az amorf állapot különbségét, gyakorlati jelentőségét, a sűrűn folyó (viszkózus) állapot jellemzőit.

Milyen a Föld belső szerkezete? (2.2.1.)
A magma lehűlésekor végbemenő szerkezeti változások. (2.2.2.)

”

16. Az R. Melléklet HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap formai jellemzői pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

Az írásbeli vizsga első része egy köznapi szöveg értését és egy köznapi szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy köznapi szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Ahol a vizsgázó a feladatlapon a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.”

17. Az R. Melléklet HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői pont, Irodalmi altételsor alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Irodalmi altételsor

Az altételt a horvát nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi horvátok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. A vizsgáztató tanár a tétellel kapcsolatos kiegészítő kérdéseket tehet fel.”

18. Az R. Melléklet HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői pont, Irodalmi altételsor alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Irodalmi altételsor

19. Az R. Melléklet NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap formai jellemzői pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

20. Az R. Melléklet NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői pont, Irodalmi altételsor alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Irodalmi altételsor

Az altételt a német nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi németek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. A vizsgáztató tanár a tétellel kapcsolatos kiegészítő kérdéseket tehet fel.”

21. Az R. Melléklet NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői pont, Irodalmi altételsor alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Irodalmi altételsor

22. Az R. Melléklet ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap formai jellemzői pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

23. Az R. Melléklet ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői pont, Román nyelvi altételsor alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Román nyelvi altételsor

Az altételsort a részletes vizsgakövetelmény Román nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A román nyelvi altételek a részletes követelmények következő témáira épülnek: Nyelvek Európában, A román nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, Szöveg és szövegtípusok, Kommunikáció, Retorikai alapismeretek, Stilisztika és stílustörténet. Az altételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két altétel tartozzék.”

24. Az R. Melléklet ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői pont, Irodalom altételsor alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Irodalmi altételsor

Az altételsort a részletes vizsgakövetelmény Román irodalom című fejezetében foglalt témák (a Szerzők és művek, illetve az Értelmezési szintek, megközelítések) kombinációiból állítja össze a szaktanár oly módon, hogy a Szerzők és művek minden témájából legalább egy altétel szerepeljen a 20 irodalmi altétel között. Ezek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjaiból, illetve értelemszerűen tartalmazhatja az iskola helyi tantervében szereplő művet, műveket.”

25. Az R. Melléklet SZERB NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap formai jellemzői pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

26. Az R. Melléklet SZERB NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői pont, Irodalmi altételsor alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Irodalmi altételsor

Az altételt a szerb nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi szerbek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. A vizsgáztató tanár a tétellel kapcsolatos kiegészítő kérdéseket tehet fel.”

27. Az R. Melléklet SZERB NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői pont, Irodalmi altételsor alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Irodalmi altételsor

28. Az R. Melléklet SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap formai jellemzői pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

29. Az R. Melléklet SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői pont, Irodalmi altételsor alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Irodalmi altételsor

Az altételt a szlovák nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi szlovákok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. A vizsgáztató tanár a tétellel kapcsolatos kiegészítő kérdéseket tehet fel.”

30. Az R. Melléklet SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői pont, Irodalmi altételsor alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Irodalmi altételsor

31. Az R. Melléklet PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITA POZNAVANJE SLOVENSTVA fejezete a következő II. címmel egészül ki:

„II. OPIS IZPITA

Deli izpita

Srednja raven		Višja raven
Pisni izpit	– Ustni izpit	– Pisni izpit	Ustni izpit
projekt	– 15 minut	– 180 minut	– 20 minut
80 točk	– 70 točk	– 100 točk	– 50 točk

Dovoljeni pripomočki na izpitu

	Srednja raven		Višja raven
	– Pisni izpit	– Ustni izpit	– Pisni izpit	Ustni izpit
Kandidat zagotavlja	– NI	– NI	– Enojezični slovar	– NI
Ustanova, kjer deluje izpitna komisija zagotavlja	– NI	– Pripomočki, ki so povezani z nalogami (slikovni, tiskani oziroma elektronski nosilci znanja)	– NI	– Pripomočki, ki so povezani z nalogami (slikovni, tiskani oziroma elektronski nosilci znanja)

Za javnost

	Srednja raven		Višja raven
	– Pisni izpit	– Ustni izpit	– Pisni izpit	Ustni izpit
Gradivo	– NI	– Naslovi vprašanj	– NI	– Naslovi vprašanj
Kdaj?	– NI	– Po pravnih pravilih	– NI	– Po pravnih pravilih

IZPIT NA SREDNJI RAVNI

Pisni izpit (projekt)	Ustni izpit 15 minut
Samostojna obdelava neke teme med šolskim letom	– Zagovor projektnega dela	– Obrazložitev ene teme
80 točk	– 20 točk	– 50 točk

Pisni izpit

Vsebinske in oblikovne značilnosti pisne naloge

Vsebinska struktura

Projekt nadomečša pisni izpit.

Tema projekta se lahko izbere iz katerekoli od osmih vsebinskih sklopov, ki so jih obravnali med študijem (glej Podrobne zahteve), maturant jo zagovarja na ustnem izpitu.

Zahteve, ki jih mora projekt izpolnjevati:

Projekt naj obsega 10-20 strani, od česa mora biti dolžina besedila 5 strani, brez ponazoritev, z velikostjo črk 12 pt., razmik med vrsticami 1,5. Opis projekta mora vsebovati faze dela: utemeljitev izbire teme, hipoteze oz. cilje, bibliografijo, strokovno literaturo, opis raziskovalnega dela, vsebinsko izdelavo teme, sklep in osebna doživetja.

Projektno delo je od izbire teme do nastanka dokončne oblike samostojno delo. Kandidat lahko ob pripravi projektnega dela prosi pomoč strokovnega svetovalca. Če kandidat že nima status dijaka in prosi pomoč strokovnega mentorja, potem si ga poskrbi sam. Strokovni mentor kandidata, ki ima status dijaka, je lahko tudi njegov profesor. Kandidat najkasneje do začetka pisnega izpitnega roka odda svoje projektno delo.

Kandidat za predstavitev projektnega dela pripravi gradivo za ponazoritev ali kratek povzetek, ki ga bo uporabil pri ustnem izpitu ob zagovoru projekta.

Ocenjevanje

Projektno delo se lahko oceni s 80 točkami. Delo se ocenjuje z upoštevanjem centralnih navodil za popravljanje in ocenjevanje, ki vsebujejo naslednje splošne ocenjevalne kriterije.

I. Vsebina

6K13207_42

	a) kompleksnost, večsplastno približevanje k temi		30 točk
	b) približevanje teme s strani novosti			– 10 točk
c) navedba bibliografije in strokovne literature		– 5 točk
II. Priprava projekta
	a) opis projektnih faz				5 točk
	b) opis samostojnega raziskovalnega dela			– 15 točk
III. Oblika
	a) jezikovno oblikovanje				8 točk
	b) struktura, kvaliteta končnega izdelka			– 7 točk

V primeru, če je besedilo znatno krajše od minimalnega besedila (manj kot štiri strani) se projektno delo ne oceni.

Ustni izpit

Vsebinske in oblikovne značilnosti seznama vprašanj za ustni izpit

Vsebinska struktura

Kandidat v petih minutah predstavi svoje projektno delo. Za predstavitev prinese s sabo vnaprej pripravljeno gradivo za ponazoritev ali kratek povzetek projekta. Potem ima na razpolago 10 minut za obrazložitev vprašanja.

Seznam vprašanj ustnega izpita na srednji ravni poskrbi ustanova, pri kateri deluje izpitna komisija. Seznam vprašanj sestoji iz 20-ih vprašanj, sestavljenih iz štirih obveznih sklopov znanj (Znanja iz zgodovine, Znanja iz manjšinske politike, Znanja iz etnologije, Znanja iz jezika slovenske manjšine). Sorazmerje med vsebinskimi sklopi določijo težišča, ki so bila uveljavljena pri pripravi, vendar vprašanja morajo pokriti vse štiri sklope znanj. Vsako posamezno vprašanje mora vsebovati tudi vir, ki se nanaša na vsebino teme, analiza le-tega je prav tako del izpita.

Ocenjevanje

Ustni del izpita se lahko oceni maksimalno s 70 točkami. Znotraj tega se lahko projekt oceni z 20 točkami, za predstavitev teme lahko kandidat dobi 50 točk. Vrednotenje izpita poteka z upoštevanjem centralnih navodil za popravljanje in ocenjevanje, ki vsebujejo naslednje splošne ocenjevalne kriterije.

Predstavitev projekta – skupaj 20 točk

– jedrnat povzetek projekta		7 točk
– prezentacijska tehnika, način predstavitve	– 5 točk
– jezikovna oblikovanost			– 5 točk
– ponazoritev				– 3 točke
Ocenjevanje ustnega vprašanja – skupaj 50 točk
– vsebina				25 točk
– analiza virov				– 10 točk
– jezikovna oblikovanost			– 10 točk
– struktura, zgradba odgovora		– 5 točk

IZPIT NA VIŠJI RAVNI

Pisni izpit 180 minut	Ustni izpit 20 minut
Esej	– Obrazložitev teme
100 točk	– 50 točk

Pisni izpit

Vsebinske in oblikovne značilnosti pisne naloge

Na višji ravni mora maturant na pisnem izpitu napisati esej (600-700 besed) po centralno sestavljenih nalogah (izbira lahko med tremi naslovi).

Pisni del izpita temelji na podrobnih izpitnih zahtevah. Pisni izpit vsebuje nalogo iz 8 sklopov znanj, ki temelji na virih (glej Podrobne zahteve), v zvezi s temi kandidat predstavi posamezno temo in jo podpre z lastnim mnenjem, reagira na vire, podane v nalogi.

Ocenjevanje

Celotna naloga se lahko oceni maksimalno s 100 točkami. Točkovne smernice vsebujejo centralna navodila za popravljanje in ocenjevanje nalog pisnega dela izpita.

Ustni izpit

Vsebinske in oblikovne značilnosti seznama vprašanj za ustni izpit

Vsebinska struktura

Za ustni izpit se centralno pripravi 10 izpitnih listkov. Vsako vprašanje sestoji iz dveh podvprašanj. Podvprašanje „A” kandidat potegne iz vsebinskih sklopov Znanja iz zgodovine in Znanja iz manjšinske politike. Podvprašanje „B” pa potegne iz vsebinskih sklopov; Znanja iz etnologije, Znanja iz jezika slovenske manjšine. Sorazmerje znotraj posameznih seznamov vprašanj ni 50-50%, določeni vsebinski sklopi lahko dobijo večji poudarek. Kandidat ima na razpolago dvakrat 10 minut, da razloži določene teme pri dveh nalogah.

Ocenjevanje

Ustni del izpita se lahko maksimalno oceni s 50 točkami. Obe podvprašanji lahko ocenimo z 25-25 točkami. Vrednotenje izpita poteka z upoštevanjem centralnih navodil za popravljanje in ocenjevanje, ki vsebujejo naslednje splošne ocenjevalne kriterije.

1. Podvprašanje „A” :

– vsebina			15 točk
– struktura, zgradba odgovora	– 5 točk
– jezikovna oblikovanost		– 5 točk
2. Podvprašanje„B”:
– vsebina			15 točk
– struktura, zgradba odgovora	– 5 točk
– jezikovna oblikovanost		– 5 točk”

32. Az R. Melléklet

32.1. ÉNEK-ZENE fejezet I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK cím, MŰJEGYZÉK alcím, Műdalok, műzenei szemelvények pontjában foglalt táblázatban a „J. S. Bach: Parasztkantáta – duett” szövegrész helyébe a „J. S. Bach: Parasztkantáta – duett (Üdv rád és házad népére)”,

32.2. TÁRSADALOMISMERET fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, A projektmunka értékelése pontjában az „az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a vizsgaszabályzat 25. § (3) bekezdése és 29. §-a”,

32.3. TESTNEVELÉS fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, Gyakorlati vizsga pont, A gyakorlati feladatsor tartalmi jellemzői alpontjában a „két sportjáték” szövegrész helyébe a „három sportjáték”,

32.4. EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, A projektmunka értékelése pontjában az „a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a vizsgaszabályzat 25. § (3) bekezdése és 29. §-a”,

32.5. EMBERISMERET ÉS ETIKA fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím A projektmunka értékelése pontjában az „a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a vizsgaszabályzat 25. § (3) bekezdése és 29. §-a”,

32.6. EMBERISMERET ÉS ETIKA fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői pont, 1. feladat alpontjában a „2., 3., 5., 6., 7., 9. témaköreit” szövegrész helyébe az „összes témakörét”,

32.7. HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői, I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás pont, Köznapi szövegalkotási feladat alpontjában a „½ –1 oldal, azaz 75–150” szövegrész helyébe a „120–200”,

32.8. HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői pont, II. Műértelmező szövegalkotás alpontjában a „2-4 oldal (azaz 300-600 szó)” szövegrész helyébe a „300-600 szó”,

32.9. HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Szóbeli vizsga pontjában a „vizsgáztatási időszakhoz” szövegrész helyébe az „évhez”,

32.10. HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői pont, Szövegalkotási feladatok alpontjában

32.10.1. a „2–4 oldal (300–800 szó)” szövegrész helyébe a „300–800 szó”,

32.10.2. az „1–3 oldal (150–450 szó)” szövegrész helyébe a „150–450 szó”,

32.11. HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, Szóbeli vizsga pontjában

32.11.1. az „is és nyelvészetből” szövegrész helyébe az „és horvát nyelvből”,

32.11.2. a „vizsgáztatási időszakhoz” szövegrész helyébe az „évhez”,

32.12. NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői, I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás pont, Köznapi szövegalkotási feladat alpontjában a „½–1 oldal, azaz 75–150 szó” szövegrész helyébe a „120–200 szó”,

32.13. NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői pont, II. Műértelmező szövegalkotás alpontjában a „2–4 oldal (azaz 300–600 szó)” szövegrész helyébe a „300–600 szó”,

32.14. NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Szóbeli vizsga pontjában

32.14.1. a „nyelvészetből” szövegrész helyébe a „német nyelvből”,

32.14.2. a „vizsgáztatási időszakhoz” szövegrész helyébe az „évhez”,

32.15. NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői pont, Szövegalkotási feladatok alpontjában

32.15.1. a „2–4 oldal (300–800 szó)” szövegrész helyébe a „300–800 szó”,

32.15.2. az „1–3 oldal (150–450 szó)” szövegrész helyébe a „150–450 szó”,

32.16. NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, Szóbeli vizsga pontjában

32.16.1. az „is és nyelvészetből” szövegrész helyébe az „és német nyelvből”,

32.16.2. a „vizsgáztatási időszakhoz” szövegrész helyébe az „évhez”,

32.17. ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői pont, I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás alpont, Köznapi szövegalkotási feladat pontjában a „½–1 oldal, azaz 75–150” szövegrész helyébe a „120–200”,

32.18. ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői pont, II. Műértelmező szövegalkotás alpontjában a „2–4 oldal (azaz 300–600 szó)” szövegrész helyébe a „300–600 szó”,

32.19. ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Szóbeli vizsga pontjában

32.19.1. az „és nyelvészetből” szövegrész helyébe az „és román nyelvből”,

32.19.2. a „vizsgáztatási időszakhoz” szövegrész helyébe az „évhez”,

32.20. ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői pont, Szövegalkotási feladatok alpontjában

32.20.1. a „2–4 oldal (300–800 szó)” szövegrész helyébe a „300–800 szó”,

32.20.2. az „1–3 oldal (150–450 szó)” szövegrész helyébe a „150–450 szó”,

32.21. ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, Szóbeli vizsga pontjában

32.21.1. az „is és nyelvészetből” szövegrész helyébe az „és román nyelvből”,

32.21.2. a „vizsgáztatási időszakhoz” szövegrész helyébe az „évhez”,

32.22. ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői pont, Irodalmi altételsor alpontjában

32.22.1. az „összeállító testület a részletes vizsgakövetelmények” szövegrész helyébe az „a részletes vizsgakövetelmények”,

32.22.2. a „megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból jelöl ki és hirdet meg legalább 20 altételpárt” szövegrész helyébe a „témáiból kell összeállítani”,

32.23. SZERB NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői pont, I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás alpont, Köznapi szövegalkotási feladat alpontjában a „½–1 oldal, azaz 75–150” szövegrész helyébe a „120–200”,

32.24. SZERB NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői pont, II. Műértelmező szövegalkotás alpontjában a „2–4 oldal (azaz 300–600 szó)” szövegrész helyébe a „300–600 szó”,

32.25. SZERB NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Szóbeli vizsga pontjában

32.25.1. a „nyelvből” szövegrész helyébe a „szerb nyelvből”,

32.25.2. a „vizsgáztatási időszakhoz” szövegrész helyébe az „évhez”,

32.26. SZERB NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői pont, Szövegalkotási feladatok alpontjában

32.26.1. a „2–4 oldal (300–800 szó)” szövegrész helyébe a „300–800 szó”,

32.26.2. az „1–3 oldal (150–450 szó)” szövegrész helyébe a „150–450 szó”,

32.27. SZERB NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, Szóbeli vizsga pontjában

32.27.1. az „is és nyelvészetből” szövegrész helyébe az „és szerb nyelvből”,

32.27.2. a „vizsgáztatási időszakhoz” szövegrész helyébe az „évhez”,

32.28. SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői pont, I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás alpont, Köznapi szövegalkotási feladat pontjában a „½–1 oldal, azaz 75–150” szövegrész helyébe a „120–200”,

32.29. SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői pont, II. Műértelmező szövegalkotás alpontjában a „2–4 oldal (azaz 300–600 szó)” szövegrész helyébe a „300–600 szó”,

32.30. SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Szóbeli vizsga pontjában

32.30.1. a „nyelvből” szövegrész helyébe a „szlovák nyelvből”,

32.30.2. a „vizsgáztatási időszakhoz” szövegrész helyébe az „évhez”,

32.31. SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői pont, Szövegalkotási feladatok alpontjában

32.31.1. a „2–4 oldal (300–800 szó)” szövegrész helyébe a „300–800 szó”,

32.31.2. az „1–3 oldal (150–450 szó)” szövegrész helyébe a „150–450 szó”,

32.32. SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, Szóbeli vizsga pontjában

32.32.1. az „is és nyelvészetből” szövegrész helyébe az „és szlovák nyelvből”,

32.32.2. a „vizsgáztatási időszakhoz” szövegrész helyébe az „évhez”,

32.33. BIBLIAISMERET – HIT GYÜLEKEZETE fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, Szóbeli vizsga pontjában az „az előző” szövegrész helyébe az „a május–júniusi”

szöveg lép.

33. Hatályát veszti az R. Melléklet

33.1. TESTNEVELÉS fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím, Gyakorlati vizsga pont, A gyakorlati vizsgarész értékelése alpontjában a „Minden testgyakorlati ágban minimálisan 10%-ot kell elérni.”,

33.2. EMBERISMERET ÉS ETIKA fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím, A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői pont, 1. feladat alpontjában a „(A vizsgázó a többi témakörben szereplő fogalmi ismeretekről és érvelési módok alkalmazásának képességéről az eset feldolgozása közben adhat számot.)”

szövegrész.

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. január 3. napjával.

Az 1–3. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

A 4. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴

Az 5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁵

Az 1. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek