KÜ BH 2016/191
KÜ BH 2016/191
2016.07.01.
Ha a bányavállalkozó az üzemszerű kitermelést az adott bányatelken a hatóság által megállapított határidőig nem kezdi meg és a határidő meghosszabbítását nem vagy eredménytelenül kéri, akkor a bányahatóság a bányászati jogot törli [1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 26/A. § (4) bek., (5) bek. a) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A V. III. – dolomit védnevű bányatelek (a továbbiakban: tárgyi bányatelek) 2004. július 30-án jogerőre emelkedett határozattal került megállapításra. A felperes 2008. március 3-án jogerőre emelkedett VBK/692/1/2008. számú határozattal vált a tárgyi bányatelek bányászati jogosultjává.
[2] A felperes 2009-ben előterjesztett kérelmére a bányászati hatóság 2014. július 30-ig hosszabbította meg a tárgyi bányatelken a kitermelés megkezdésére előírt határidőt, figyelembe véve a felperes és a bányászatért felelős miniszter közötti szerződést. A felperes 2014. május 10-én a kitermelés megkezdésére vonatkozó határidő újabb meghosszabbítását kérte, mely kérelmet a bányászati hatóság 2014. június 27-én jogerőre emelkedett MBFH/862-4/2014. számú határozattal jogerősen elutasított.
[3] A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal V.-i Bányakapitánysága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2014. augusztus 21-én kelt VBK/2119-1/2014. számú határozatával a tárgyi bányatelken felperes fennálló bányászati jogát törölte a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/A. § (4) bekezdésére és (5) bekezdés a) pontjára utalással.
[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2014. október 22-én kelt MBFH/1758-2/2014. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, és rámutatott arra, hogy az eljárás felfüggesztésének nem volt helye, mert a Bt. 26/A. § (5) bekezdés a) pontja szerinti döntés tekintetében a környezetvédelmi, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során hozott határozat elleni bírósági felülvizsgálat kimenetele nem tekinthető előkérdésnek.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, illetve az elsőfokú hatóság eljárás felfüggesztésére való utasítását kérte. Állította, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyi bányatelken a kitermelést határidőben megkezdhesse, azonban a környezetvédelmi hatóság döntése ebben megakadályozta, figyelemmel arra, hogy a szubpannon gyep jelenléte miatt a külszíni bányászati tevékenység folytatását nem engedélyezte. E tárgyban bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, melyet változatlanul előkérdésnek tekintett, és állította, hogy a környezetvédelmi ügy jogerős lezárása előtt a bányászati jog nem törölhető.
[6] Az alperes ellenkérelmében a határozatban foglaltakat változatlanul fenntartotta.
Az elsőfokú ítélet
[7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Rámutatott arra, hogy a Bt. 26/A. § (5) bekezdés a) pontja alapján az üzemszerű kitermelésre megállapított határidő eredménytelen eltelte miatt a bányászati jogot törölni kell, függetlenül attól, hogy a kitermelés megkezdését mi akadályozta. Vitathatatlan ténynek tekintette, hogy a felperes a kitermelést 2014. július 30-ig nem kezdte meg, így a döntést törvényesnek minősítette. Nem látott lehetőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 32. § (1) bekezdés alapján az eljárás felfüggesztésére, figyelemmel arra, hogy annak feltételei nem állnak fenn, mivel a környezetvédelmi engedélyezés nem előkérdés a jelen ügyben a Bt. 26/A. § (5) bekezdés kógens rendelkezése folytán.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását”, és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Releváns tényként hivatkozott arra, hogy a környezetvédelmi hatóság a tárgyi bányatelekre vonatkozó előzetes vizsgálati kérelmet a tevékenységet kizáró ok miatt utasította el, figyelemmel arra, hogy az adott terület 2/3-án értékes sziklagyep, több védett növényfaj található. A felperes álláspontja szerint a kérelem nem lett volna elutasítható, különösen, hogy a terület 1/5-én a bányászati tevékenység folytatható lett volna. Érvelt azzal is, hogy 2009 óta évente megfizette a bányajáradékot, így érdeke a környezetvédelmi hatósági engedély beszerzése, a tevékenység tényleges folytatása. Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság a Bt. 26/A. § (5) bekezdését nem a törvény céljának megfelelően értelmezte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152. § (1) bekezdését, mert az elsőfokú bíróságnak a per tárgyalását fel kellett volna függesztenie. A hatósági eljárás lefolytatása pedig ellentétes a Ket. 1. § (1) bekezdésével, mert a hatóságnak a jogszabály céljainak megvalósítása érdekében kellett volna gyakorolnia hatáskörét.
[9] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[11] Az elsőfokú bíróság a releváns tényeket eljárása során pontosan állapította meg, a vonatkozó jogszabályokat helyesen értelmezte, megalapozottan jutva arra a következtetésre, hogy az alperesi hatóság döntése törvényes és megalapozott.
[12] A perben nem volt vitatott, hogy a felperes 2014. július 30. napjáig kapott haladékot arra, hogy a tárgyi bányatelken az üzemszerű kitermelést megkezdje. A felperes a 2014. május 10-én előterjesztett kérelmével kívánta elérni e határidő meghosszabbítását, azonban ez az eljárása nem vezetett sikerre, kérelmét a bányászati hatóság jogerősen elutasította MBFH/862-4/2014. számú határozatával.
[13] A Kúria több eseti döntésében foglalkozott a bányászati jog törlésének kérdésével (pl. Kfv. VI. 37.617/2010., Kfv. II. 37.720/20116., Kfv. III. 37.095/2013/6., Kfv. III. 37.228/2013/4.) A Kúria Kfv. III. 37.095/2013/6. számú döntésében megállapította, hogy a Bt. 26/A. § (5) bekezdésében [mely tartalmilag a jelen eljárás során hatályos Bt. 26/A. § (4) bekezdésével azonosan rendelkezett] a kitermelés megkezdésével kapcsolatban megállapított ötéves határidő anyagi jogi határidő, melynek elmulasztása a bányászati jog törléséhez vezet. A Kúria jelen tanácsa – épp a felperes felülvizsgálati hivatkozására figyelemmel hangsúlyozza –, hogy ezen anyagi jogi határidő kimentésére a Bt. rendelkezést nem tartalmaz. A jogalkotói akarat folytán a hatóság sem teheti vizsgálat tárgyává azt, hogy az adott késedelmet, mulasztást ki vagy mi okozza, a bányavállalkozó eljárása jó- vagy rosszhiszemű, más hatósági eljárás képezi-e akadályát a kitermelés megkezdésének. A határidő elmulasztása objektív következménnyel, a bányászati jog törlésével jár.
[14] A Bt. 26/A. § (5) bekezdés a) pontja értelmében a bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha a bányavállalkozó az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő lejártáig az üzemszerű kitermelést nem kezdi meg, és a kitermelési határidő meghosszabbítását a bányafelügyeletnél nem kezdeményezi, vagy a bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet jogerős döntésében elutasította és a döntés végrehajtható. Ahogy a Kúria a [12] pontban rögzítette, a felperes sem az üzemszerű kitermelést nem kezdte meg, sem a határidő-meghosszabbítás iránti kérelme nem vezetett eredményre, így a bányászati hatóság a törvényi rendelkezések alapján törvényesen járt el a bányászati jog törlése vonatkozásában, ahogy azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította.
[15] A Kúria egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a környezetvédelmi hatósági eljárás törvényességének vizsgálata iránt folyamatban volt közigazgatási per nem volt előkérdése a jelen ügynek – mivel irreleváns volt a felperesi késedelem oka, annak kimenthetősége hiányzott –, így sem a hatósági eljárás, sem a per tárgyalásának felfüggesztésére nem kerülhetett volna sor, erre alap nélkül hivatkozott a felperes.
[16] A Kúria az előzőekben kifejtettek alapján azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. II. 37.527/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás