BÜ BH 2016/193
BÜ BH 2016/193
2016.08.01.
Aki valótlanul magánénak mondva egy dolgot annak eladását ígéri, már megtévesztő magatartást tanúsít, és ezáltal a csalás kísérleti szakba kerül. Ezen nem változtat az, hogy a vevőjelölt ezt követően óvatosságot tanúsítva ellenőrzi a tulajdonjogot, így az adásvételi szerződés megkötésére már nem kerül sor [Btk. 10. §, 373. §].
[1] A törvényszék mint elsőfokú bíróság a 2014. március 10. napján meghozott és kihirdetett ítéletében a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki
[2] - társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérletében [Btk. 373. § (1) bek. és (5) bek. a) pont], és
[3] - bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §).
[4] Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.
[5] Megállapította, hogy a szabadságvesztés-büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.
[6] Elrendelte a városi bíróság ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetés utólagos végrehajtását.
[7] A kétirányú fellebbezés folytán eljáró ítélőtábla a 2014. szeptember 8. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta:
[8] a II. r. terhelt börtönbüntetését 2 évre enyhítette.
[9] Megállapította, hogy a II. r. terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[10] Egyebekben az elsőfokú ítéletet a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[11] Az ügyben meghozott jogerős ügydöntő határozat ellen a II. r. terhelt meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt okból a csalás bűntette kísérletében történt bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében.
[12] Az indítványozó felülvizsgálati indítványát a következőkkel indokolta. Önmagában az a tény, hogy a terheltek a kukoricát sajátjukként tüntették fel, nem teremti meg a csalás törvényi tényállásának megállapíthatóságát.
[13] Megítélése szerint jogdogmatikailag nem vezethető le a terheltek részéről a bűncselekmény kísérleti szakba juttatása, vagy ha igen, akkor az az alkalmatlan kísérlet büntetőjogi kategóriájába illeszthető be.
[14] Álláspontja szerint a szerződéskötést megelőzően előkészületi stádiumról beszélhetünk, melyet a törvény büntetni nem rendel.
[15] Ezen előkészületi cselekmény folytán a jogtalan haszonszerzési célzat nem leképezhető.
[16] A leglényegesebb tartalmi hiányossága a bűncselekmény megállapíthatóságának az, hogy a szerződés megkötésekor K. A. pontosan ismerte a tényleges tulajdonjogi helyzetet, ennek ellenére elkészítette és aláírta a szerződést, mintegy tudatosan generálva egy bűncselekmény lehetőségét. Ezért lényeges a sértetti tudattartalom, mert a szerződést már nem téves feltevésben kötötte, és írta, valamint írattatta alá a III. r. terhelttel.
[17] A sértett semmilyen vagyonjogi rendelkezést nem tett, tehát ily módon a cselekmény kísérleti stádiumába való eljuttatása nem megállapítható.
[18] Ezért nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, esetleg alkalmatlan módon elkövetett kísérlet törvényi alakzata érhető tetten.
[19] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta.
[20] Nyilatkozatában kifejtette, hogy csalás előkészületéről csak akkor beszélhetünk, ha az elkövető a megtévesztő magatartást még nem kezdte meg, csak a feltételeket biztosította. A II. r. terhelt és társa a megtévesztést nem a szerződés aláírásakor fejtette ki, hanem jóval korábban, amikor személyes eladásra kínálták a saját tulajdonként elismert kukoricát, melyet a II. r. terhelt, mint telepvezető meg is mutatott a sértettnek és vele szóban megállapodott a vételárban is. A sértett tévedésben maradását csak azáltal kerülte el, hogy körültekintően járt el.
[21] Ugyanakkor alkalmatlan eszközzel, módon elkövetett kísérlet akkor állapítható meg, ha az elkövetés módja eleve kizárttá tette a károkozást.
[22] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.
[23] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.
[24] Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.
[25] A Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen – egyebek mellett – akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
[26] A Kúria e felülvizsgálati indítvány elbírálása során abból indult ki, hogy a kötelezően irányadó jogerős ítéleti tényállás alapulvételével kell és lehet állást foglalni a rendkívüli jogorvoslat tárgyában.
[27] Az irányadó tényállás szerint 2011. év elején a szlovák székhelyű Cs. cég ügyvezetőjeként Cs. B., S. J. útján kapcsolatba került az I. r. terhelttel, aki telefonon történt beszélgetés alkalmával arról tájékoztatta Cs. B.-t, hogy 2600 tonna eladó kukoricája van, melyet egy tanyán tárol, az bármikor megtekinthető.
[28] 2011. február első napjaiban előzetes egyeztetést követően Cs. B. és S. J. találkoztak az I. r. terhelttel, a találkozóra az I. r. terhelt a II. r. terhelttel érkezett.
[29] Az I. r. terhelt elmondta, hogy gabonakereskedelemmel foglalkozik, az árukészlet az ő telephelyén tekinthető meg, a vele lévő II. r. terhelt pedig a telephely vezetője. A telephely megtekintése során az I. r. terhelt a kukorica tulajdonjogát egy fiktív számlával igazolta Cs. B. és S. J. felé.
[30] Ezt követően Cs. B. telefonon tájékoztatta a korábbi üzleti kapcsolataik miatt már személyesen ismert K. A.-t az eladó kukoricáról, annak mennyiségéről. Személyes találkozót követően Cs. B. arról is tájékoztatta, hogy a kukoricának az I. r. terhelt a tulajdonosa, melyet telefonon történt megkeresésre az I. r. terhelt is megerősített K. A. felé.
[31] A telephelyen a II. r. terhelt K. A.-nak is megmutatta az eladó kukoricát, melyből K. A. mintát vett.
[32] A találkozó során a II. r. terhelt az I. r. terheltre hivatkozva megemlítette azt, hogy a vételi szándék komolyságát megerősítendő 12 000 000 forint foglalót kér, azonban ezt a kérést a vevő elutasította.
[33] Az áru megtekintése során K. A. szóban megegyezett a II. r. terhelttel abban, hogy 2000 tonna kukoricát 52 000 forint+áfa/tonna áron vásárolja meg.
[34] Ezt követően 2011. február 18. napján az I. r. terhelt és K. A. közös aláírásukkal egy előre elkészített nyilatkozatot írtak alá, melynek lényege az volt, hogy a 2000 tonna kukorica a K. Kft. tulajdonát képezi, az áru tulajdonjogát a kft. a teljes vételár kifizetése után átadja a vevő cégnek, amit a telep is aláírásával igazol. Mindezt megelőzően Cs. B. és K. A. közvetítői jutalék megfizetéséről szóló megbízási szerződést kötöttek, mely szerint K. A. megbízza Cs. B.-t potenciális eladójelöltek keresésére.
[35] A kukorica vételárának kifizetésével kapcsolatban a II. r. terhelt és az I. r. terhelt is ragaszkodtak a készpénzes fizetéshez.
[36] A 2011. február 22-i napot megelőzően azonban K. A., annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy tényleg az I. r. terheltté az eladásra kínált kukorica, visszament a tanyára, ahol érdeklődésére a tanya tulajdonosa őt arról tájékoztatta, hogy a tanyán található kukorica a saját tulajdonát képezi, azonban abból csak 200 tonna eladó és 60 000 forint+áfa/tonna áron, továbbá az I. és a II. r. terheltet nem ismeri.
[37] A szerződés aláírására így nem került sor, mivel K. A. felelősségre vonta a terhelteket, hogy hogyan gondolták volna eladni azt a kukoricát, amelyhez semmi közük nincs.
[38] A csalást [Btk. 373. § (1) bek.] az követi el, aki jogtalan haszonszerzés céljából mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. Az irányadó történeti tényállásban a csalás valamennyi törvényi tényállási eleme felismerhető.
[39] A csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tévedésbe ejtés a valónak és a valótlannak a felcserélése. A valótlanságnak valóságként feltüntetése, vagy a valóságnak más színben beállítása. Ennek eredményeként a sértetti oldalon tévedés alakul ki. A tévedést pedig a tettes idézi elő.
[40] Az elkövetői magatartás szándékos, ezen túlmenően célzatos, az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés, vagyis a cél nem a károkozás, hanem kizárólag a jogtalan haszonszerzés.
[41] A csalás tehát akkor tényállásszerű, ha a tévedésbe ejtésre vagy a tévedésben tartásra a jogtalan haszonszerzés célzatával kerül sor.
[42] A jogtalan haszonszerzés mint célzat az elkövetőnek a tényállásban megkövetelt célja, amelynek az elkövetési magatartás tanúsításakor kell fennállnia.
[43] A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a II. r. terhelt tévedésbe ejtő magatartását.
[44] Az irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt – I. r. terhelttársával együtt – tudatosan járt el, olyan kukoricát kínáltak eladásra, melyhez közük nem volt, s amelyet ellenőrzés nélkül, bármikor megmutathattak, és azt sajátjuknak mondhattak. Az eladási árban is megegyeztek.
[45] Ebből egyértelműen megállapítható a csalárd, haszonszerzési célzat a terheltek részéről, ahogy a sértetti (vevői) oldal megtévesztése is.
[46] A II. r. terhelt – I. r. terhelttársával együtt – csalást megvalósító magatartása abban merült ki, hogy a vevő előtt elhallgatták, mely szerint az eladás tárgyát képező kukorica nem az ő tulajdonukat képezi, mi több, a II. r. terhelt K. A.-val a vételárban is megállapodott, vagyis megtévesztették őt. A II. r. terhelt – az I. r. terhelttársával együtt – tehát mindent megtett annak érdekében, hogy a csalási cselekményük befejezetté váljon.
[47] K. A. tévedésben maradását csak az hiúsította meg, hogy a szerződés megkötését megelőzően körültekintően járt el, ezért a kár nem következett be, ekként a cselekmény nem jutott a befejezettség stádiumába.
[48] Amennyiben a megtévesztés csak azt eredményezte, hogy a tévedésben lévő vagyonjogi hatályú rendelkezést tett, de ez még nem vezetett a vagyoni kár tényleges bekövetkezéséhez, bevégzett csalás nem, hanem annak csak kísérlete (ún. teljes kísérlet) állapítható meg. Kísérlet forog fenn viszont akkor is, amikor a sértett vagy nem hagyja magát megtéveszteni, vagy annak ellenére, hogy tévedésbe ejtették, a vagyonjogi hatályú káros rendelkezést nem teszi meg, vagy bár megteszi, de akár az ő, akár más intézkedésére a vagyoni kár nem áll elő.
[49] A kísérlet megállapíthatóságának még egy további fontos szempontja, hogy ha a tévesztő cselekményt a tettes akár részben, akár egészben végrehajtotta, de már a tévedésbe ejtés nem sikerült, a kísérlet megállapítandó.
[50] Mindezek okán a védelem által felvetett előkészület, illetve alkalmatlan eszközzel, módon elkövetett kísérlet megállapítása fel sem merülhet, e körben a Legfőbb Ügyészség álláspontjával a Kúria egyetért.
[51] Mindebből következik, hogy a II. r. terhelt védője felülvizsgálati indítványában foglaltakkal szemben a II. r. terhelt vonatkozásában a csalás cselekményében való büntetőjogi felelősségre vonására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül került sor.
[52] Mindezekre figyelemmel a Kúria ezért a II. r. terhelt védője felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat – a Be. 426. §-a alapján – hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 907/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás